"Véget ért az Oktatásügyi Minisztérium által a Kovászna Megyei Tanfelügyelőségen elrendelt tíznapos ellenőrzés Háromszéken. A miniszteri minősítés tíz napon belül várható. Az ellenőrző csoport nemcsak a tanfelügyelőségen, hanem negyvenöt iskolában is vizsgálódott; 63 iskolaigazgatóval töltettek ki kérdőívet, az ellenőrzés mindenre kiterjedt. Alapos a gyanú, hogy a Keresztély Irma tanfelügyelő ellen másfél évvel ezelőtt indított lejáratási kampány zárómotívumának szánják ezt az ellenőrzést. A jan. 24-i kiértékelésen kitűnt, hogy minden elemzett kérdéskörnél néhány pozitívum és számos negatívum szerepelt. Albert Álmos polgármester, az RMDSZ háromszéki területi elnöke is úgy látja, az ellenőrzés célpontja Keresztély Irma volt. /Farkas Réka: Megrendelt jelentés? Lezárult a háromszéki tanügyi ellenőrzés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 25./ "

"A mai hazai politológia művelői között Bakk Miklóst kitüntetett hely illeti meg, állapította meg Borcsa János. Bakk Miklós első kötete látott napvilágot: Lassú valóság /Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely/. Az új kiadónak ez a hatodik könyve. /Borcsa János: Bakk Miklós: Lassú valóság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 25./ "

"Sepsiszentgyörgyön jan. 27-én a lakossági fórumon Albert Álmos polgármester, az RMDSZ területi szervezet elnöke elmondta: az elmúlt hetekben a felső-háromszéki területi szervezettel, az egyházakkal, egyesületekkel való egyeztetés nyomán megállapodtak abban, hogy Kovászna megye küldöttsége - mint a tömbben élő magyarság egyik fellegvára - külön állásfoglalást terjeszt a kongresszus elé. Az állásfoglalásban felkérik a leendő vezetőséget, hogy a kormánypárttal való további együttműködés során az RMDSZ ne engedjen pozícióiból. Érvényesíteni kell az itt élő közösség akaratát, hogy a Székelyföldet önálló régióként határozzák meg. A hozzászólók zöme azt kérte a kongresszusi küldöttségtől, hogy ne szavazzák meg Tőkés László tiszteletbeli elnöki címtől való megfosztását. /(simó): Maradjon a tiszteletbeli elnök! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./ "

"Tőkés László ellen országos, illetve, a magyarországi balliberálisok politikai alakzatokat figyelembe véve nemzetközi hajsza indult. A Tőkéssel való leszámolás akkor erősödött fel és torzult el, amikor a tiszteletbeli elnök eléggé szerencsétlen lépésre szánta magát: beperelte a szövetséget. Végül az RMDSZ VII. Kongresszusa elé terjesztendő javaslatcsomagba belefoglalták a belső választásokat, amiért Tőkés László perelt. A per ténye ürügy ahhoz, hogy Tőkés Lászlót az RMDSZ éléről eltávolítsák. Az RMDSZ-vezetés képtelen volt arra, hogy Tőkés László kvalitásait, karizmatikus egyéniségét, nemzetközi tekintélyét kamatoztassa, állapította meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Hecc és hajsza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./ "

"A 2002/2003-as tanév előtt Magyarországra átiratkozott erdélyi tanulók továbbra sem kaphatnak állami támogatást a magyarországi felsőfokú oktatáshoz. Ebben a tanévben 1789 erdélyi középiskolás tanul Magyarországon. Ehhez hozzá kell számítani 413 szakiskolást és másfél ezernyi általános iskolást. A magyar felsőoktatásban összesen 3090 romániai magyar hallgató tanul, ezeknek döntő többsége nem kap ösztöndíjat. Közülük sokan olyan szülők gyermekei, akik most intézik áttelepedésük formaságait, sokan származnak olyan erdélyi szórványvidékről, ahol csak román iskola van. Sylvester Lajos figyelmeztetett: "Vegyük észre: elképesztően rossz az erdélyi magyar társadalmi közérzet." A kolozsvári ügyek, a marosvásárhelyi feliratháborúk, Bernády György emléktáblájának levétele, a gyulafehérvári Batthyaneum ügye, a sok ezer hektáros székelyföldi erdőterületek moldvai bitorlása, Wass Albert és szellemi pártfogóinak üldöztetése, Reiner Antal fizikai, anyagi és lelki tönkreverése. /Sylvester Lajos: Agybaj vagy agyelszívás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./ "

"A parlament két házában febr. 3-án megkezdődött az új ülésszak, melynek fő feladata az alkotmány módosítása lesz, napirendre kerül többek közt az RMDSZ ama két javaslata is, mely a nemzetállami kitétel törlését kívánja elérni, illetve az anyanyelv használatának szabadságát az igazságszolgáltatásban. Az RMDSZ-frakció megtartotta első ülését, melynek keretében megválasztották a frakció vezetőségét. A szavazás következtében a képviselőházi RMDSZ-frakció vezetőségének összetétele nem változott: elnök dr. Kelemen Atilla, alelnökök: Márton Árpád és Varga Attila, titkár Pataki Júlia. A frakció, akárcsak tavaly, Borbély Lászlót jelölte az állandó büró titkári tisztségének betöltésére. /Vége a vakációnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr.4./ "

"Kolozsváron 27 ezer református egyháztagot tartanak nyilván. A tavalyi évben 153 keresztelőre több mint 500 temetés jutott. A híveknek közel fele vegyes házasságban él, ezek harmadában pedig ortodox vallású, azaz román nemzetiségű a másik fél. /Ennyi református van. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr.4./"

"Tárgyalni készülnek Maros, Kovászna és Hargita megye vezetői.Jelentős előrelépésként könyvelték el a háromszéki RMDSZ politikusai, hogy a szatmárnémeti kongresszus határozatot fogadott el a térségek fejlesztéséről. A kezdeményező Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök közölte, Háromszék szempontjából, ahol évek óta folyik az eredménytelen harc a kistérségi társulások létrehozásáért, jelentős előrelépésnek számít, hogy a harcot felvállalja az RMDSZ csúcsvezetősége. A Székelyföldi Fejlesztési Régiónak olyan régióvá kell válnia, ahol mindenki meg tudja őrizni identitását, ám meg kell találni azokat a közös pontokat, amelyek egy egységes program mentén biztosítják a gazdasági fejlődést" - hangsúlyozta Demeter. /Farkas Réka: Székelyföldi Régiót terveznek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./"

"Az RMDSZ kongresszusán a tiszteletbeli elnöki tisztség eltörlése eddig még nem tapasztalt helyzetet teremtett a pártosodni látszó érdekvédelmi szövetségben. Politikai döntés született, amelyet egyetlen szóban úgy lehet meghatározni: kiszorítósdi, állapította meg cikkében Benkő Levente. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök és román kollégája, Adrian Nastase megjelenésének oka volt. A furcsaságok közé tartozik: a politikum nyomást próbált gyakorolni a sajtóra a tekintetben, hogy mit és mennyit és hogyan tudósítson az eseményekről. Kemény számonkérés hangzott el azért, amiért a televíziós kolléganő beszámolni merészelt a kongresszussal párhuzamosan zajló eseményről, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűléséről. Az egyik szervező számon kérte a tudósítótól, hogy a Duna Televízió miért számolt be ugyanabban a híradóban és ugyanakkora terjedelemben a református közgyűlés munkálatairól, mint az RMDSZ kongresszusáról, majd maga Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke támadt a kolléganőre ugyanazért, de sokkalta keményebb hangnemben. Mire is számíthatott Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke? A kongresszus több mint 400 küldöttjéből mindösszesen 68-an ellenezték a tiszteletbeli elnöki tisztség törlését, kilencen tartózkodtak. Bezzeg, nem is olyan régen még hányan lesték Tőkés László minden szavát és óhaját. A döntést követő sajtótájékoztatón Borbély László arról igyekezett meggyőzni a sajtót, hogy ,,nem személyi indíttatású döntés született, de Tőkés László magatartása és főleg a szövetség ellen indított pere eredményezte azt a határozatot, miszerint erre a tisztségre nincs szükség". /Benkő Levente: Ki állította meg az órát? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./ "

"Nyilatkozatban foglalt állást az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusával kapcsolatban a Reform Tömörülés alsó-háromszéki szervezete. Sajnálattal tapasztalják, hogy az RMDSZ magyar és román baloldali pártok érdekeinek kiszolgálójává vált. Előrelépésnek látják Székelyföld gazdasági régióként való megjelölését. Tiltakoznak Tőkés László tiszteletbeli elnök eltávolítása ellen. /(demeter): Megosztották a magyarságot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./ "

"Kató Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója tájékoztatott: a zágoni Kulturális Központ és a kovásznai kivált a múzeumból, az Erdővidék Múzeum pedig a Székely Nemzeti Múzeum baróti részlege lett. A zágoni Kulturális Központ 1997-ben lett az intézmény külső részlegévé. Mostantól Zágon felvállalja a központ finanszírozását. A kovásznai képtár a kovásznai származású, debreceni Kádár László földrajztudós adománya. /Váry O. Péter: Székely Nemzeti Múzeum. Kettővel kevesebb, eggyel több. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./ "

"Senki saját zsebére nem ,,ügyeskedett", nyilatkozta Nemes Levene, a Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója. A színházban az utóbbi időben több ellenőrzés zajlott. A megyei gazdasági rendőrség vezetője, Costica Balhui kijelentette: a színházban lezárták az előzetes ellenőrzést, az ügyészségnek átadandó iratcsomót állítanak össze, melyben Nemes Leventét a következő bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják: sikkasztás, pénzügyi alapok törvénytelen felhasználása, szolgálati visszaélés, hivatalos okirat hamisítása, hamis okirat tudatos felhasználása. Nemes Levente igazgató minderről a sajtóból értesült. Várta is az újabb ellenőrzést, e kivizsgálás nélkül súlyosabb gyanúsításokkal kellett szembenéznie. Nemes Levente elmondta: létrehozták a Laborfalvi Róza Színházpártoló Alapítványt. Az alapítvány nagyon sok műszaki eszközt vásárolt, továbbá lakásokat a fiatal színészek lakásgondjainak megoldására, a kamaraterem színházi céloknak megfelelővé tételét biztosította. A pályázatokat meg kell írni, meg kell nyerni, aztán el kell számolni. Az alapítvány nagyon sokszor a színház érdekében fizetett, természetesen megfelelő számlák ellenében. Nemes emlékeztetett: a szerződésben nincs benne, hogy színészként dolgoznia kellene, és ő tíz éve teljesen ingyen végzi a színészi munkát. Tehát nem sikkasztott, hanem jogos jövedelmekről is lemondott a színház érdekében. A színháznak nincs valutaszámlája, ezért született a Laborfalvi Róza Színházpártoló Alapítvány, hogy támogatásokat fogadhasson. /Szekeres Attila: Kivizsgálások a színházban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./ "

"Febr. 9-én Kovásznán megnyílt Gazdáné Olosz Ella néhai kovásznai textilművész emlékkiállítása. A Gazdáné Olosz Ella halálának tizedik évfordulója alkalmából rendezett textilművészeti tárlat megnyitóján jelen voltak a művésznő családtagjai, pályatársai is. A megnyitó után a résztvevők kivonultak a kovásznai temetőbe, ahol virágokat helyeztek a művésznő sírjára. /Bodor János: Kovászna. Gazdáné Olosz Ella-emlékkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./ "

"Febr. 7-én Kézdivásárhelyen, a Vigadóban Horváth Arany A csillagok nem álmodnak című, tavaly megjelent riportkötetét mutatták be. Sylvester Lajos kiemelte: a kolozsvári szerző Háromszékhez is szorosan kötődik, hiszen a kötetben szereplő, értékteremtő riportalanyai közül páran - dr. Boga Olivér, Nagy Lajos, Incze László - éppen felső-háromszékiek. /(Iochom): Könyvbemutató a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./ "

"Orbán Viktor magyar exminiszterelnök febr. 6-án tartott évértékelő beszédében is nyomatékosított téma volt a státustörvény. Ezt olyan értékrendbe állította, amelyet az emberek döntő többsége pártszimpátiáktól függetlenül magáénak érez. A státustörvény az Orbán-értékelésben így került a Széchenyi-tervvel, a család- és gyermeknevelés támogatásával, a diákhitellel, a Mária Valéria-híddal, az Erdélyi Magyar Egyetemmel, a Nemzeti Színházzal egy mércecsoportba. A státustörvény napjainkra a kormányzat, a politikai pártok, egyházi és civil szervezetek nemzeti stratégiájának meghatározó pillérévé vált. Arról van szó, hogy a magyar társadalom képes-e egy, a második világháború kirobbanása óta legkedvezőbb és valószínű, többé vissza nem térő pozitív előjelű nemzetközi politikai konstelláció felhajtó erejét igénybe véve a két ízben is trianonizált Kárpát-medencében ellenséges érzületű nemzetállamok uralma alá szétporciózott magyarságot integrálni, az országhatárok elmozdítása nélkül egyesíteni. ,,A kormánypártok, úgy tűnik, addig-addig szorongatják a törvényt, amíg az ki nem leheli lelkét, és semmire sem jó, holt szöveg lesz abból a törvényből, ami eddig pezsgést, lendületet és friss életet vitt a nehéz helyzetben lévő magyar közösségek életébe. Kinek jó ez? A kormány valójában nem az ellenzékkel, hanem a határokon túli magyarokkal áll szemben. A határon túli magyarok lassan már azt kérdezik, van-e egyáltalán még anyaországuk?" - hangzott el beszédében.A diplomácia történetében is ritka, amikor a különböző nemzetközi fórumoknál és fontos személyiségeknél a saját kormányuk ellenkormányaként lépnek föl, és gondos koordinációval az ügyben érdekelt szomszédos országok kormányainál is a státustörvény kilúgozásán szorgoskodnak. Teljességgel érthetetlen, hogy ha már a választási kampányban szavazókat fogtak ,,a 23 milliós román invázió" rémképének magyar égre vetítésével, a választási csata után miért tüsténkednek tovább a státustörvény negatív megítéltetésén? Még a román partner számára is kényelmetlenné vált ez a magyar önpusztító hacacáré, annál is inkább, mert a román állam - egyébként a sértő módon Orbán-Nastase-paktumnak degradált egyezménynél jelentősebb - jogi alapozású, határmódosítás nélküli nemzetegyesítési lehetőségeket teremtett a Pruton túli románok számára. A román diplomácia megértőbb volt, mint az anyaországi, tulajdonképpen nem is gördített lényegi akadályokat a státustörvény romániai alkalmazása elé. Alapvető baj az is, hogy a státustörvényt ,,védelmező" magyar kormánytisztviselők között - hadd ne mondjunk neveket - olyanok a hangadók, akik személyes ellenszenvvel viseltetnek az üggyel szemben. Emiatt sikerélményként élik meg ennek diplomáciai kudarcát. /Sylvester Lajos: A státustörvény: mérce. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./ "

"Feladatunk, hogy gyermekeinket és unokáinkat úgy neveljük, hogy megmaradjon bennük a magyarság, többet tudjanak a magyar történelemről, a magyarokról - hangsúlyozta a Magyarok Kijevi Egyesülete febr. 8-i közgyűlésén Vígh János, a szervezet újraválasztott elnöke. A százhatvanhárom jegyzett tagot számláló egyesület az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tagszervezete, 1989. december 17-én alakult meg harmadikként a kárpátaljai és a lembergi tagszervezet után. Az elmúlt tizennégy év jelentősebb eseményei között Vígh János a kijevi Honfoglalási emlékmű és a Liszt Ferenc-emléktábla felállítását, a valamennyi kijevi magyarnak otthont adó ,,Magyarok Háza" létrehozását, a magyar vasárnapi iskolát és a magyar református gyülekezet működését említette. A közgyűlés a következő időszak feladatai között a székház újabb 80 négyzetméternyi területtel történő kibővítését, valamint internetes honlap és Kijevi Magyar Visszhang címen periodikus kiadvány megjelentetését határozta el. /Magyarok Kijevben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./ "

"Országos kezdeményezést jelentett be február 11-én Sepsiszentgyörgyön Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője. A püspökség arra hívja fel az erdőbirtokaikat visszaszerzett egyházközségeket, hogy Erdély-szerte alakítsanak gazdálkodói közösségeket a szakszerűbb és mintaszerűbb működés érdekében. Elejét kell venni annak, hogy az erdőt eladják. A Sepsi Református Egyházmegyében a kb. ezer visszajáró hektárból 742-t mértek eddig ki a harminc egyházközségnek. /(b. kovács): Új erdőgazdálkodói társulás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 12./ "

"Nemsokára új magyar nyelvű, erdélyi terjesztésű hetilap megjelenése várható: a brassói Nest Media Kft. ötezres példányszámban szándékozik kiadni az Erdélyi Figyelőt. A tizenhat oldalas, színes képes magazint ugyanaz a Monitorul de Brasov jelenteti meg, amely 1998- 2000 között adta ki átlagban ötezres példányszámban Kovászna megyében a Háromszéki Figyelő hetilapot, amely később napilapként működött. A Monitorul sajtótröszt egyetlen magyar kiadványát két évvel ezelőtt veszteségesnek ítélte és megszüntette a Nord Est Medianet Rt. Az Erdélyi Figyelőt most a sepsiszentgyörgyi Lucian Bitai szervezi, a Kovászna Medianet Rt. volt igazgatója, akit 2000 őszén a Háromszéki Figyelő szerkesztősége azzal vádolt, hogy a kiadvány bevételének nagy részét elsajátította. Egy román nyelvű hetilap kiadására is készülnek Kovászna megyében. Az ortodox húsvéti ünnepekre időzíti megjelenését az Observatorul de Covasna hetilap a sepsiszentgyörgyi Idmix Kft. vagy egy kolozsvári vállalkozás kiadásában. /Domokos Péter: Új lapok indulnak. Két kiadvánnyal gazdagodik Kovászna megye. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./ "

"Febr. 12-én Reiner Antal kiszabadult a börtönből, az Agache-per utolsó börtönben lévő elítéltje este Esztelnekre érkezett. Reinernek febr. 21-én meg kell jelennie a kézdivásárhelyi bíróságon sorra kerülő vagyonmegosztási tárgyaláson. Reiner 2001. aug. 4-én a békéscsabai menekülttáborból váratlanul hazatért esztelneki otthonába, ahol másnap letartóztatták. 557 napig ült rácsok mögött. /Iochom István: Agache-ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./ "

"Miholcsa József szobrászművész hamarosan Torján felállítandó, egész alakos Árpád-szobra egészen különös helyet foglal el a szobrász művészetében. Miholcsa olyan Árpádot formáz, aki méltóságot sugall és erőt. Árpád alakjában most először tesz kísérletet arra, hogy erős pogány kori hangulatot árasztva, megalkossa a nomád vezért. /Bogdán László: Párducos Árpád. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./ "

"Az RMDSZ kovásznai városi szervezete nyílt gyűlést tartott, melynek központi témája a szatmárnémeti VII. RMDSZ-kongresszus utáni helyzet megbeszélése volt. Sokan elmondták: Tőkés Lászlót továbbra is tiszteletbeli elnöküknek tekintik, ami pedig a küldötteket illeti, többen is úgy gondolják, hogy kongresszus előtt ki kellett volna kérni a tagság véleményét, hogy ki és milyen megbízatással képviselje őket a kongresszuson. /Bodor János: Kongresszus után Kovásznán. Tőkést továbbra is tiszteletbeli elnöknek tekintik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ Gazda József, a kovásznai RMDSZ-szervezet elnöke nyilatkozatban fejtette ki, hogy tiltakoznak a Szatmárnémetiben tartott 7. RMDSZ-kongresszus szellemisége ellen. Tőkés Lászlót továbbra is tiszteletbeli elnökünknek tekintik, elutasítják az ellene folytatott rágalomhadjáratot. Csatlakoznak a Láncos templomban elfogadott nyilatkozathoz, mely kinyilvánítja a nemzeti önkormányzat felállításának szükségességét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./"

"Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi és háromszéki szervezetei tavaly november óta gyűjtést szerveznek a szervezet székházának megvásárlására. /Székházra gyűjt az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./ "

"Sepsiszentgyörgyön telt házzal, indulatos légkörben zajlott le febr. 14-én a Reform Tömörülés (RT) és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK), valamint RMDSZ-tagok alkalmi csoportosulásának kezdeményezésére összehívott lakossági fórum. Vitaindító beszédében Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató úgy fogalmazott, hogy "külföldi segédlettel", támogatási pénzek miatt kerülhet sor az erdélyi magyarság féltett egységének megbomlására. Kifejtette: nem ért egyet a Kovács László magyar külügyminisztertől származó kijelentéssel, melyszerint a Duna Televízió pártossága okozta volna az MSZP erdélyi népszerűtlenségét. Váncsa Árpád, az EMK háromszéki szervezetének vezetője szükségesnek ítélte a kiábrándult RMDSZ-tagok aktivizálását az elő- és belső választásokon történő részvétel érdekében. Sylvester Lajos, a Háromszék című napilap főmunkatársa szerint elképesztő a felháborodás vidéken. Szerinte szükség van az autonómiára akkor is, ha Markó Béla szükségtelennek tartja. A teremben lévő RMDSZ-tisztségviselők is felszólaltak. Olosz Gergely alprefektus, Demeter János megyei tanácselnök, Albert Álmos területi RMDSZ-elnök, Tamás Sándor és Márton Árpád képviselők, illetve Puskás Bálint szenátor egyaránt találtak jogos és jogtalan kritikát az elégedetlenkedők hozzászólásaiban. Arra biztatták a jelenlévőket, az önkormányzati választáson is hasonló tömegben és lelkesedéssel vegyenek részt, hogy végre a tagok által is alkalmasnak ítélt jelöltek kerüljenek felelős pozíciókba. A jelenlévők elfogadtak egy nyilatkozatot, amelynek legfontosabb pontjaként elfogadhatatlannak ítélték a tiszteletbeli elnök tisztség eltörlését, és a korábbi állapot visszaállítását kérték. /Domokos Péter: Elégedetlenség és alternatívakeresés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./"

"A sepsiszentgyörgyi fórumra sokan eljöttek, a hangulat az RMDSZ tizenhárom évvel ezelőtt induló dinamizmusára emlékeztetett. Az RMDSZ kongresszusa után számítani lehetett arra, hogy - különösen Székelyföldön - forrongó felháborodást váltanak ki a magyarság szimbólumvilágát, érzelmeit, kollektív énjét sértő személyi és csoportos leszámolások. A fórumon az RMDSZ hatalmi szféráihoz tartozók közül nem mindenki vonta le azt a következtetést, hogy ha nem lesz változás, egyszerűen szétesik az RMDSZ. A székelyföldi magyar lakosság körében igényként fogalmazódott meg az egyeztető fórumok szervezése. A kis lépések taktikáját nem ajánlatos szembeállítani a radikalizmussal. A robbanásveszélyes belső feszültséget kell érvként felsorakoztatni az elvetélt autonómiatörekvések újraélesztéséhez, az önálló állami egyetem visszaállításához, a kettős állampolgárság intézményének magyarországi elfogadtatásához és a közösségi jogok egyéb elemeinek visszaszerzéséhez. "Nemcsak státustörvényre, hanem nemzetiségi statútumra tartunk igényt" - fogalmazott Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Semmit a nép nélkül... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./ "

"Bitay Ödön, Demokratikus Újbaloldali Fórum egyik vezetője nem ért egyet a fórumokkal. Szerinte az emberek kifogásaikat elmondhatták volna a kongresszust megelőző hetekben összehívott lakossági fórumokon is. Bitay suerint itt a zavarkeltés, a magyarság elbizonytalanítása-megtévesztése, megosztása a cél, amikor szerinte össze kell fogni, hogy jogainkat védelmezzék, követeléseiknek érvényt szerezzenek. /Bitay Ödön, Demokratikus Újbaloldali Fórum: Fórumra, magyarok?!? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./ "

"Magyari Lajos is kiállt az RMDSZ mellett, de ő már óvatosabban. Szerinte a mostani sepsiszentgyörgyi fórumon nagy volt az érzelmi tényezők befolyása. Szerinte a belső választás kiterjesztése a teljesen szabad cenzus irányába, ellentmondana bármiféle logikának. /Magyari Lajos: Vélekedés a fórum kiáltványáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./ "

"Kézdivásárhelyen 1996 decemberében jegyezték be a fejlesztési egyesületet, és tevékenységét 1997-ben kezdte a PHARE-PAEM-programmal, melynek költségvetése 126 500 ECU volt, mutatta be munkájukat Könczey Lehel, az egyesület ügyvezető igazgatója. Pályázataik elsősorban szociális tevékenységre, szociális háló kialakítására irányulnak. A múlt év legnagyobb megvalósítása a szociális étkezde beindítása volt. A pályázat nyomán hét új munkahelyet teremtettek, ahol jelenleg nyolcvanöt, a közeljövőben százhetven rászorulónak biztosítanak ingyen étkezést. Idénre az egyesület szociális központ létesítését pályázta meg sikeresen, melyet a szociális étkezde épületében szeretnének beindítani. Ezzel a pályázattal tizennégy új munkahelyet teremtenek. Most tevékenységüket kiterjesztik a kisrégióra, Kézdiszékre. Az egyesület felvállalja Felső-Háromszék kistérségi fejlesztési stratégiájának a kidolgozását, illetve a pályázatok előkészítését, monitorizálását. Török Sándor polgármester, az egyesület vezetőségének tagja elmondta: ezzel az egyesület egész Felső-Háromszéket fogja szolgálni. /Iochom István: Mérföldkőhöz érkezett a helyi fejlesztési egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./ "

"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 34,1 millió forintot kapott idei programjaira, valamint négy módszertani központja és az Országos Információs Iroda működtetésére. Bár a támogatás valamivel meghaladja a tavalyit, a szövetségnek ennél többre lenne szüksége. A nagyváradi, csíkszeredai, szovátai és kolozsvári módszertani központok 6,2 millió forintot kapnak az év közi pedagógusképzésekre, ezek, valamint a csíkszeredai Országos Információs Iroda működtetésére 14,6 millió forintot ítélt meg az Oktatási Tanács, az idei Nyári Bolyai Akadémiára pedig 13,3 millió forintot különítettek el. /(fekete): Magyar támogatás a pedagógusszövetségnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./ "

"Újabb csatlakozók jelentkeztek a Csoóri Sándor kezdeményezte, A határon túli magyarokról szóló törvény támogatására című felhíváshoz. Az egész ívet betöltő aláírásözönnel a földkerekség öt kontinensére szétszóródott magyarság jeles személyiségei sorakoznak fel. Kérik a magyar kormányt, kövessen el mindent annak érdekében, hogy valamennyi illetékes európai fórum előtt világossá váljék: a magyar státustörvény az európai kultúra szellemében, népek és népcsoportok elemi emberi jogainak alapján született. Markó Béla, az RMDSZ elnöke több ízben is nyilatkozott a kedvezménytörvény Magyar Állandó Értekezleten elfogadott szövegének érvényessége mellett. /Sylvester Lajos: Harcunk parázsa lobban...= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./ "

"Tüdős S. Kinga /sz. Sepsiszentgyörgy, 1948/ Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen párhuzamosan végezte a pszichológia és a művészettörténet szakot. A pszichológia szakra vették fel, azután Budapesten jelentkezett a művészettörténet szakra is. A két szakot nem lehetett társítani, így párhuzamosan végezte a két szakot. Bejutott az Eötvös Kollégiumba, megismerkedett olyan értelmiségiekkel, mint Csoóri Sándor, Utassy József, a két Kósa, Borsi Kálmán Béla. A diploma megszerzése után Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria alkalmazta kutatónak. 1878-ban férjhez ment Tüdős István bukaresti pszichológus egyetemi tanárhoz. Csucsuja István a Iorga Intézetből hazament Kolozsvárra egyetemi tanárnak - ott van most is -, megürült a posztja. Demény Lajos, a nemzetiségi osztály vezetője hívta Tüdős S. Kingát, jöjjön az intézetbe, Csucsuja helyére. Sokat tanult Demény Lajostól és Vekov Károlytól, aki később Kolozsvárra távozott, jelenleg parlamenti képviselő. Demény Lajos tanácsára fordult a forráskutatás felé. Anyagot gyűjtött a Székely Oklevéltár következő kötetéhez. Tüdős S. Kinga 1995-ben szerezte meg a doktori címet, az 1935. évi székelyföldi katonai összeírásokat dolgozta fel, ez könyvalakban is megjelent: Erdélyi hétköznapok, Osiris Kiadó Budapest, 2001. Tüdős S. Kinga fontosabb tanulmányai és könyvei: Erdélyi védőrendszerek a XV-XVIII. Században /Osiris, Budapest, 1995/, ennek bővített változata a Háromszéki templomvárak /Mentor, Marosvásárhely, 2002/, Egy székely nemesasszony élete és személyisége Apafi korában /Tanulmány Lázár Erzsébet gyergyószárhegyi grófnőről, Sárospatak, 2000./, Székely főnemesi életmód a XVIII. század alkonyán /Kriterion, 1998/. Társszerzője volt a Scripta manent címmel 2001-ben Demény Lajos akadémikus 75. születésnapjára megjelent kötetnek. Legújabban a Duna Televízióban mutatja be Erdély műemléktemplomait. Tüdős S. Kinga elmondta, hogy nem fogadják tárt karokkal a levéltárakban, de amikor látják, hogy jegyzetel az asztalnál, beletörődnek. Munkássága, érdeklődési köre sokirányú. Tíz éve gyűjti az erdélyi iskolamesterek, deákok, papok, prédikátorok adatait. Hasonlóan gyűjti a végrendeleteket, az eddig összegyűlt anyagból elindítja az Erdélyi testamentumok sorozatot. A háromszéki anyag már összeállt: 1958-tól 1711-ig 140 ember végrendeletét teszi közzé forrásanyagként. A következő kötet lesz: Erdélyi főnemesek és nemesek testamentumai. A legizgalmasabbnak tartja az egyik következő kötetet: Erdélyi fejedelmek testamentumai. Nagy segítség számára, hogy a Mentor Kiadó vállalja munkái közzétételét. Tüdős Simon Kinga kitért arra, hogy a román szakkiadványok recenziókban közlik a magyar történészek munkáit, így a román történészek nagy vonalakban ismerik munkásságukat. A székely katonai összeírások, vagyis a lustrák, továbbá az általa közölt forrásmunkákban ezer és ezer személy adatai fordulnak elő, ezek mind magyar nevek. Hogyan lehet ezután hangoztatni, hogy Székelyföldön román őslakók éltek, akiket azután elmagyarosítottak. Ha egész vidékek /Kászon, Gyergyószék, Orbaiszék stb. - nem mutat ki egyetlen idegen hangzású nevet, akkor ezen nincs mit vitatkozni. Ahol elvétve előfordul román név, ott megjegyzik, hogy Havasalföldről vagy Moldvából jött ide. Demény Lajos a Székely Oklevéltár hatodik kötetében közli Marosszék, Aranyosszék, Csík, Gyergyó, Kászon és Udvarhelyszék 1635 és 1653 közötti összes hadköteles férfiainak névsorát. Ez elég bizonyíték. Rengeteg feltárni való anyag várja még a kutatókat a levéltárakban. Megírta Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben című könyvét a következő alcímmel: Jövevényjobbágyok Háromszéken 1616-1698. Ez a munkája is igazolja, hogy nem igaz az a vád, hogy a magyar nemesek elnyomták a románokat. Az általa közölt szerződésekből más kép tárul elénk. Kiderült, hogy a román jobbágy még előnyöket is élvezett. / Tüdős Simon Kingával beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), febr. 13., folyt.: febr. 20. /"