Apró meglepetések kivételével a várakozásoknak megfelelően zajlottak az RMDSZ-jelöltek rangsoroló küldöttgyűlései. Háromszéken a két szenátori tisztségért heten szálltak versenybe, a legtöbb szavazatot a kézdivásárhelyi Bokor Tibor iskolaigazgató kapta, míg Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök a második helyen végzett. A kézdivásárhelyi Németh Csaba szenátor, aki tíz éve tölti be a tisztséget, csupán a hatodik helyet kaphatta meg a listán. Képviselőnek tízen jelentkeztek, a küldöttek szavazata alapján az első helyen Olosz Gergely végzett, második lett Márton Árpád. Kialakult az RMDSZ Hargita megyei képviselő- és szenátorjelöltjeinek rangsora is. A képviselőjelöltek közül Korodi Attila lett az első, Kelemen Hunor a második helyen végzett, a szövetség ügyvezető elnökét a rangsorban Antal István követi. Hargita megye 1. szenátori körzetében Gyerkó László indulhat, míg a 2. szenátori körzetben Verestóy Attila lesz az RMDSZ jelöltje. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szintén megtartotta rangsoroló küldöttgyűlését. Az RMDSZ Szatmár megyei jelöltjei: a szenátorjelöltek közül Gunthner Tibornak sikerült a legtöbb szavazatot megszereznie, őt Szabó Károly követi a listán. A képviselőjelöltek versenyében Erdei Doloczki Istvánnak szavaztak a legtöbben bizalmat, a listán Kovács Máté következik. Bónis István, Béres István, Kádár Miklós, Kovács Richárd, Valdman István, Vicsai János és Vida Noémi képviselik az RMDSZ-t a novemberi parlamenti választásokon Máramaros megye hét képviselői körzetében. Capusan Edit és Kökényesdi Mihály a megye egy-egy szenátori körzetében indulnak. Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete jóváhagyta Décsei Attila, Antal Attila, Szilágyi Zsolt és Székely Emese Beszterce-Naszód négy képviselői körzetében való indulását. A megye két szenátori körzetében Kocsis András és Toók Melinda lesznek a szövetség jelöltjei. Az RMDSZ Hunyad megyei képviselő-jelöltjei: Borbély Károly, majd sorrendben Máté Márta, Kacsó Roland, Fülöp Béla, Ferenczi István, Benedekfi Dávid és Burján Gergely. A szenátorjelöltek listáján dr. Bende Barna, dr. András József és Veress Ödön szerepel. /Gyergyai Csaba: Papírforma szerint. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

Bár július elején a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnökei egyöntetűen azt nyilatkozták, hogy szeptemberben megtartják a párt kongresszusát, mára, Csép Sándor Kolozs megyei elnök kivételével, valamennyien meggondolták magukat, és egyetértenek az elnökség döntésével, mely szerint a választások utánra halasztják az országos gyűlést. A párt területi szervezetei szeptember 24-ig döntenek, készítenek-e úgynevezett feketelistát RMDSZ-es jelöltek névsorával, illetve kit támogatnak megyéjükben. „Hargita megyében biztosan lesz függetlenként induló MPP-s jelöltünk, aki nem valaki ellen, hanem egy megfelelő parlamenti képviselet betöltése reményében méretkezik meg” – mondta Thamó Csaba, az MPP Hargita megyei elnöke. Valószínűleg támogatni fogják Máté Andrást, az RMDSZ Kolozs megyei képviselőjelöltjét, jelentette ki Csép Sándor, és „szíve szerint” Eckstein-Kovács Péter szenátorjelöltet is támogatná. Nem módosítja az RMDSZ kampánystratégiáját az, hogy az MPP függetleneket támogat a novemberi parlamenti választásokon, mondta Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese. /MPP: télen lesz kongresszus? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Bojkottal fenyegetnek a pedagógus-szakszervezetek, bojkottálják a tanévkezdést, ha a képviselőház nem fogadja el a pedagógusok bérét ötven százalékkal növelő törvénytervezetet. A megyei szakszervezeti elnökök óvatosan fogadták a kezdeményezést. Kocs Ilona, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Hargita megyei elnöke elmondta, az évkezdés bojkottálásába nem ugorhatnak bele anélkül, hogy kikérnék a tagság véleményét. /Bágyi Bencze Jakab, Cseke Péter Tamás: Tanévkezdés tanárok nélkül? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Uniós forrásokból finanszírozza a Szállításügyi Minisztérium a csíkszeredai és a gyergyószentmiklósi körgyűrűk megépítését – tájékoztatott Tánczos Barna. A tervezet szerint a két Hargita megyei város mellett Besztercebánya, és két Bihar megyei település, Élesd és Vaskohsziklás is körgyűrűvel fog rendelkezni. A jóváhagyott finanszírozásokon kívül a minisztérium elemzi, és hamarosan jóváhagyja Bánffyhunyad és Fogaras terelőútjának, valamint Temesvár déli körgyűrűjének megépítését. /Finanszírozási terv öt erdélyi körgyűrűre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Egy kormányprogram keretében októberben és novemberben 705 számítógépet telepítenek Hargita megye iskoláiba. Azok az iskolák kapnak az új gépekből, amelyeknél korábban egyáltalán nem volt, vagy pedig már régen kaptak informatikai felszerelést. Elkezdődött a számítógép-ellátásból részesülő iskolák tanárainak és tanítóinak felkészítése – közölte Miklós Csaba, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség informatika szakos tanfelügyelője. Hargita megyéből 197 iskola szerepel a listán, összesen 705 számítógéppel. Középiskolák is részesülnek a programból, Csíkszeredából például számítógépeket kap a Szent Anna, a Székely Károly, a Venczel József, a Kós Károly, a Kájoni János, a Nagy István, a Segítő Mária és a Márton Áron is. /Kiss Edit: Több száz számítógép érkezik Hargita megy iskoláiba. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 9./

Tizenhét Hargita megyei településre még nincs bevezetve az elektromos áram, most a Villamosítás 2007–2009 nevű kormányprogramban bíznak, a pályázatot benyújtotta a megyei önkormányzat. Ezekben a falvakban generátort, akkumulátortelepet használnak, sokan beérik gyertyával, petróleumlámpával. Így van ez Libánban, Sikaszó környékén is. Romániában 121 településen nincs bevezetve az elektromos áram. /Horváth István: A tyúkokkal fekszenek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Véglegesítette jelöltlistáit az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT). László Attila megyei elnök elmondta: Kolozs megyében nincs változás. Markó Béla szövetségi elnök a sajtónak elmondta: sikerült megoldani a jelöltállítással kapcsolatos problémákat. Ilyen elsősorban Hargita és Kovászna megyében merült fel. A székelyföldi megyéket a túljelentkezés jellemezte. /Véglegesítette a jelöltlistákat a SZÁT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Húsz helyett huszonkét középiskolást támogat a 2008–2009-es tanévben havi 250 új lejes ösztöndíjjal a dr. Verestóy Attila Alapítvány Hargita megyében. Az alapítványt Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor idén februárban jegyeztette be, és július elején volt a hivatalos bemutató. /Bágyi Bencze Jakab: Ösztöndíj középiskolásoknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Szeptember 12-én második alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz, ezúttal Kézdivásárhelyen, a háromszéki és hargitai megyei jogú városok – Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Gyergyószentmiklós – elöljárói, illetve Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Meghívottakként a két megye színtársulatainak igazgatói, illetve képviselői is részt vettek. A találkozón színházi együttműködésről és a két megye, valamint a városok bejáratainak új arculattervéről tárgyaltak zárt ajtók mögött, majd a városháza dísztermében sajtótájékoztatót tartottak. Elmondták: teljes egyetértés alakult ki közöttük a színházak fenntartását illetően, és az egységes, a Székelyföldre jellemző helységnévtáblák is szóba kerültek. /Iochom István: A színházi együttműködéstől az egységes helységnévtáblákig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 13./

A szavazás előtt visszalépett a Hargita megyei jelöltrangsoroló ülésen Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő. Elmondta, „kimeríti az embert, ha az élete folyamatosan elvtelen tárgyalások, szakmai vagy akár észérveknek is ellentmondó, fölösleges viták sorozata. Az oktatási szakbizottság, amelynek 16 évig tagja voltam, sajnos, ilyen: minden ügy »magyar ügy« volt a kollégák szemében, amelyhez illett »jó románként« viszonyulni, ezért a határozatok mindig kínkeservesen, hosszas egyeztetések után születhettek csak meg, és folyamatosan figyelni kellett a már elért eredményekre is, hogy a következő döntésben meg ne semmisíthessék azokat. ” Továbbá értetlenül szemlélte az erdélyi közéletben egyre inkább teret hódító magyar–magyar szembenállást is. Asztalos Ferenc ugyanakkor attól fél, hogy nem lesz olyan képviselő az RMDSZ-frakcióban, aki a szakmai szempontokat hivatásszerűen képviselje az oktatási szakbizottságban. /Kovács Csaba: Nem indul újra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

Évente több száz reménykedő levél érkezik a Sírjaik hol domborulnak című műsorhoz Budapestre. Az egykori honvéd hadisírok felkutatására alapított kegyeleti műsor másfélszázadik adásához érkezett. A szerkesztők három éve kutatnak az eltűntek után, eddig már több száz katona és munkaszolgálatos sírját azonosították. A keddenként délután az m1-en jelentkező összeállításban gyakoriak a határon túlról érkező tudósítások. Emlékezetes az Uz-völgyi hadisírokról készített alkotás, Simon József munkája. Az adás a több mint ezer hősi halottnak állít emléket, akik 1944 augusztusában a román átállás után a többszörös túlerő ellen védték a Hargita és Bákó megyét elválasztó völgyet. A 11. Székely Határőr Zászlóaljat, a szövetséges Románia határán, fiatal tapasztalatlan katonákból, leventékből állították össze, akik a legcsekélyebb esély nélkül vették fel a küzdelmet a harcedzett, gépesített szovjet alakulatok ellen. Különösen érdekesnek ígérkezik a szeptember 16-i, jubileumi adás. Az Arad megyei simonyifalvi és kőröskisjenői svábok kitelepítéséről Puskel Tünde Emese készített megrázó filmet. A javarészt fiatalokból álló csoportot Krivoj-Rog bányáiba vitték, ahol az embertelen bánásmód és az éhezés következtében legtöbbjük elpusztult. A Gyimesi-szoros bunkereiről és védőállásairól a gyergyószentmiklósi Zsigmond Attila forgatott filmet. /A világháborúk áldozatai. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

A Magyar Polgári Párt (MPP) megyei tanácsosai jogi szempontból törvénytelennek, politikailag aggályosnak tartják azt a határozatot, amellyel bizottságot hoztak létre a Hargita Népe Lapkiadó átvilágítására. A Hargita megyei tanács elfogadta a tervezetet, amelynek értelmében öttagú bizottság kezd vizsgálódni a lapnál. „Tekintettel arra, hogy az RMDSZ-frakció megakadályozta a Magyar Polgári Párt képviselőjének, Árus Zsoltnak a részvételét a Hargita Népe napilap ellenőrző bizottságában, ezzel egy olyan politikai döntést hozott, amelyről joggal feltételezzük, hogy a választások közeledtével a Hargita Népét RMDSZ-es pártlappá alakítják. A hazai magyar írott és elektronikus sajtó az utóbbi években szinte teljesen az egypártrendszerre berendezkedő RMDSZ ellenőrzése alá került, amely a pénzügyi támogatások kizárólagos monopóliumával rendelkezik. A Hargita Népe feletti ellenőrzés megszerzése abba a sorba tartozik, amelynek legfrissebb példái az Erdély FM rádió vagy a rövidesen induló erdélyi televízió. Felemeljük szavunkat a sajtószabadság érdekében! A magyar közösségnek joga van a szabad sajtóhoz, az egyoldalú tájékoztatás veszélyezteti a demokráciát!" – olvasható a közleményben. /Tiltakozik az MPP. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

Tíz év után először Kovászna megyében gyarapodott a beiskolázott gyermekek száma. Háromszéken szeptember 15-én összesen 39 310 óvodás és iskolás kezdte el az új tanévet, 616-tal többen, mint tavaly, mondta el Keresztély Irma főtanfelügyelő. 1998-ban 46 768 óvodással és diákkal kezdték meg a tanévet. Azóta azonban minden évben mintegy ezer gyerekkel kevesebb volt az oktatási rendszerben. A szakemberek szerint az idei létszámnövekedés azzal magyarázható, hogy sikerült minden gyereket beiskolázni, azokat is, akik az előző években nem jártak egyetlen tanintézetbe sem. Azonban Futásfalván az alacsony gyermeklétszám miatt idéntől megszüntették az V–VIII. osztályos tagozatot. A tucatnyi gyereket minden reggel iskolabusszal beszállítják a községközpont torjai iskolájába. Ugyanez volt a terv a kézdiszárazpataki Ópra Benedek-iskolában is, de a szülők tiltakozása miatt a felső tagozat megszüntetését egy évvel elhalasztotta a tanfelügyelőség. Illés Ildikó Maros megyei helyettes főtanfelügyelő szerint is rendkívül örvendetes, hogy mind az óvodások, mind az elemisek száma növekedett, csökkent viszont az V–VIII. osztályosok, valamint a középiskolások száma. Aggasztó, hogy míg a megye magyarsága 40 százalék körüli, addig a gyerekeknek mindössze 30 százaléka részesül anyanyelvi képzésben. Érezhetően nő a magyar gyermekek száma, a Bihar megyei óvodákban több óvodai csoportot indítottak, tájékoztatott Pető Csilla szaktanfelügyelő. A falvakban az első osztályok elindítása nem jelentett gondot, Nagyváradon azonban már akadtak problémák. Várad-Őssiben három éve nem sikerül első osztályt indítani, és Várad-Velencén a 2-es számú iskolában sincsenek magyar elsősök. „A gyermekek nem fogynak el, csak a szülők inkább belvárosi iskolába hozzák őket, a Szent László Gimnáziumban például két első osztály indult, a George Cosbuc-iskolában három. Nincs lényegi változás a Hargita megyei tanulólétszámban, az idén 58 300 iratkoztak be a megye oktatási intézményeibe. Az óvodába jelentkezők száma nőtt, de csökkent a szakiskolába jelentkezők száma, ecsetelte a helyzetet Bondor István megyei főtanfelügyelő. A szakiskolák évek óta beiskolázási gonddal küszködnek, erősített meg Szakács-Pál István, a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskola igazgatója. Három osztályt indítottak, de a tervezett kilencvenes létszámot nem tudták kitölteni, hatvan diákjuk van. Hargita megyében idén 12 400 diák iratkozott elméleti középiskolába, míg szakiskolába mindössze 3300 tanuló, 200-zal kevesebb, mint 2007-ben. /Bálint Eszter, Bíró Blanka, Fried Noémi Lujza, Kovács Csaba, Szucher Ervin: Még utolsó nap is iratkoztak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

A szomszédos Hargita megyével fűzné szorosabbra a kapcsolatot a Kovászna Megyei Művelődési Központ, ennek megfelelően Imreh-Marton István, a művelődési központ igazgatója bejelentette, a november elején sorra kerülő Őszi Közművelődési Napokon Hargita és Kovászna megyei előadók műsorából áll majd össze a kulturális program. A nyolcnapos rendezvényen ingyen megtekinthető színházi-, bábszínházi- és néptáncelőadások, különböző stílusú zenei koncertek, könyvbemutatók, kiállítások, gyermekfoglalkozások várják a közönséget. /Bíró Blanka: Kultúrnapok a küszöbön. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

Traian Basescu államfő szeptember 19-én este Kovásznára érkezett hétvégi pihenésre. Néhány pillanatra megállt kezet fogni az arra sétálgató fürdővendégekkel. Az egyik ember az alacsony nyugdíjakra panaszkodott, mire Basescu azzal vigasztalta, hogy október elsején nyugdíjemelés lesz. A jelen levő újságírók kérdéseire az elnök nem kívánt válaszolni, mondván, hogy látogatása magánjellegű. Traian Basescu államfő legutóbb ez év februárjában szállt meg a Horgász-völgyi protokollvillában, amikor találkozott Kovászna és Hargita megye vezetőivel, valamint a két megyében élő román közösségek képviselőivel és Ioan Selejan ortodox püspökkel. /Bodor János: Basescu ismét Kovásznára látogatott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Vidék és tudás konferenciát szervezett szeptember 19-én Hargita és Kovászna megye tanácsa, a Sapientia EMTE és a KAM – Antropológiai kutatások Központja. A rendezvényen részt vett Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Borboly Csaba és Tamás Sándor megyei tanácselnök is. A konferencia előtti sajtótájékoztatón a két megye elnöke hangsúlyozta az együttműködés fontosságát a fejlesztésben. /Vidékfejlesztés tudásátadással. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./ A Székelyföldi térség fejlesztésével kapcsolatos szakmai munka részeként tartottak konferenciát Csíkszeredában, mely az egész Székelyföldre érvényes oktatási stratégiával kapcsolatos problémákat, teendőket tűzte napirendre. /Kiss Bence: Átalakulóban a régió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20.

Szeptember 19-én érkezett Kovásznára, majd Hargita megyébe, Csíkszeredába is ellátogatott Traian Basescu államfő. Magánlátogatásra, pihenni érkezett a Székelyföldre, de kihasználta az alkalmat arra, hogy a Hargita és a Kovászna megyei elöljárókkal is találkozzon. Szeptember 19-én Parajdra látogatott, ahol a Töltöttkáposzta Fesztivál vendége volt, másnap, 20-án találkozóra hívta a két székely megye elöljáróit, polgármestereit. A tisztségviselők elsősorban az infrastruktúrával kapcsolatos kérdéseket vettették fel, de a téli fűtésgondokról is szóltak. Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester szerint a székelyföldi elöljárók az autonómia kérdését is felvetették, ebben a kérdésben eltért a felek álláspontja. Az államfő Csíkszeredában kijelentette: a román és a magyar szélsőséges politikusok miatt Hargita és Kovászna megyét elkerülték a befektetők, hiányoznak a munkahelyek. Szerinte amennyiben nem léteznének a két nemzetiség megosztásának serkentéséből élő politikusok, a románok és a magyarok nagyon jól élhetnének egymás mellett. Basescu hozzátette: Székelyföldön az egyik gond az, hogy a helyhatóságok szinte kizárólag a kisebb volumenű magyarországi befektetésekre összpontosítottak, míg a többi beruházó a környező megyéket célozta meg. Úgy véli: a második gondot a szeparatisták jelentették. Ők azt a benyomást keltették, hogy a befektetők számára a két megye bizonytalan terület, mindig fennáll az etnikumközi nézeteltérések lehetősége és ez elűzte a befektetőket. Ezeket a kijelentéseket Basescu a Ioan Selejannal, Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökkel folytatott megbeszélést követően tette. /Székelyföldön Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ Miközben az SZKT Marosvásárhelyen elfogadta az RMDSZ választási keretprogramját, és a jelöltek névsora is majdnem teljessé vált, Traian Basescu a Székelyföldön arról beszélt: a magyar közösségnek össze kellene fognia, hogy képviselete legyen a parlamentben. Az államfő idén már harmadszor töltött néhány napot Kovásznán, ahol a székelyföldi települések RMDSZ-es elöljáróival tárgyalt. . Az államfő helyesnek találná, ha a Sapientia Egyetemet a román állam finanszírozná. /A magyar egységért „aggódik” Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke elmondta, Traian Basescu államelnökkel folytatott megbeszélésen Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel együtt a romániai oktatás gondjait hozta fel, főként a román nyelvnek a magyar gyerekek számára történő oktatásának kérdését. „Ebben a kérdésben egyetértünk, és már a tavaly is egyetértettünk az államelnök úrral. Változtatásra van szükség” – hangsúlyozta Tamás Sándor. /A román nyelv oktatásáról beszéltek Basescuval. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

Az autonómia is szóba került Traian Basescu államfő és a székelyföldi települések elöljáróinak hétvégi, kovásznai találkozóján. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere az aszimmetrikus autonómia koncepcióját ismertette az államfővel. Antal szerint az aszimmetrikus autonómia azt jelenti, hogy minden régió annyi autonómiát kap, amennyire igényt tart. Az ország egy vagy több régiója különleges státushoz jutna, amelyen belül az ország többi területéhez képest eltérő jogszabályozás lép életbe, ilyen például a dél-tiroli modell. Traian Basescu megerősítette a februári látogatása alkalmával tett nyilatkozatát, miszerint támogatja az önrendelkezés és a decentralizáció kérdését, de csak akkor, ha az autonómia egyenlő mértékű mind Kovászna és Hargita, mind Calarasi, Bihar illetve Konstanca megyékben. György Ervin Kovászna megyei prefektus szerint Basescu kijelentette: a következő háromszéki látogatásán részletesebben meghallgatja az autonómiáról való elképzeléseket, mert Bukarestnek is pontosan kell értenie, hogy mit akarnak a magyarok. /Kovács Zsolt: Basescuval az autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

Nagy felhajtással avatták fel Sepsiszentgyörgyön a csendőrlaktanyában a Dózsa György Megyei Csendőr-felügyelőség lövöldéjét, valamint az épületegyüttes új szárnyát, mely a bukaresti Mihai Viteazul Csendőrtisztképző Iskola sepsiszentgyörgyi fiókjának ad helyet. Az eseményen részt vett Costica Silion hadtesttábornok, országos csendőrparancsnok, Dumitru Renciuc tartalékos hadseregtábornok, a Háborús Veteránok Egyesületének alelnöke, valamint Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke. Silion tábornok elmondta, Európa legkorszerűbb csendőrlaktanyája a sepsiszentgyörgyi, továbbá itt található Délkelet-Európa legnívósabb képzőközpontja. A rendőrakadémiát végzetteket hat hónapos tanfolyamon itt képezik át csendőrtisztté. A laktanya túl nagy méretére vonatkozó újságírói érdeklődésre a tábornok azzal válaszolt, hogy háromszor ekkorának kellene lennie. A szomszédos Hargita megyében, Gyergyószentmiklóson is korszerű csendőrlaktanya működik, Csíkszeredában újat fognak építeni. Arra kérdésre, tesznek-e azért, hogy a többségében magyarok által lakott térségekben több magyarul beszélő csendőrt foglalkoztassanak, a tábornok kijelentette, a törvény értelmében minden román állampolgár egyenlő. /Szekeres Attila: Európa legkorszerűbb csendőrlaktanyája. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 24./

A sepsiszentgyörgyi autonómia-népszavazás megszervezéséről szóló tanácshatározat-tervezet visszavonását kéri a Kovászna és Hargita megyei Románok Civil Fóruma. A Magyar Polgári Párt frakciójának kezdeményezésére a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal múlt héten bocsátotta közvitára a határozat-tervezetet, melynek tárgya a Kovászna megye határainak módosítását érintő referendum megszervezése. A Románok Civil Fóruma provokációnak minősíti, hogy a népszavazást éppen a román nemzeti ünnep környékén, november 30-án tervezik megtartani. Ioan Solomon elnök nyílt levele szerint: Antal Árpád polgármester felelőssége, hogy ne adjon teret az autonómia-népszavazást érintő alkotmányellenes kezdeményezéseknek, amelyek, megfogalmazása szerint „veszélyesek a térség nyugalmára”. „Nem áll módomban visszavonni a tervezetet, hiszen nem is én kezdeményeztem, hanem a polgári frakció” – reagált erre a sepsiszentgyörgyi elöljáró. /Kovács Zsolt: „Provokáció a referendum” = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

A Hargita-hegységen alapuló, tájazonos, a helyi kulturális, természeti adottságokat szem előtt tartó integrált gazdasági rendszer kialakítása volt a témája a szeptember 24-én tartott konferenciának, amelyet a Hargita megyei Homoródfürdőn szerveztek. A találkozón az érintett helyi és megyei önkormányzati képviselők, a helyi közbirtokosságok vezetői vettek részt. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elmondta, az elkövetkező években egy olyan nagyszabású elképzelés megvalósítása a cél, amelynek fő mozgatórugói a Hargita-hegység gazdaságilag kiaknázható adottságai lesznek. Infrastrukturális beruházások várhatók a télisportok gyakorlásának terén, továbbá kilátók épülnek, túraösvényeket, kerékpárutakat alakítanak ki. Létre kell hozni a Székelyföld egységes marketingstratégiáját, amelynek elsősorban a turizmusra kell támaszkodnia. A stratégia lényeges eleme, hogy a Hargita-hegységet márkanévként kell felfogni. „Összefogva megnyílik a lehetőség nagy összegű uniós alapok és kormánytámogatások lehívására” – hangoztatta Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke. /A Hargita mint márkanév. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

Új évadba lépett a csíkszeredai Virtus Táncház Egyesület is. Megszokott módon ezúttal is a Hargita Megyei Kulturális Központ alagsorában találkozhatnak a népzene- és néptánckedvelők. /Virtus táncház. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./

Az „ordonánca, csirkulára vagy referent ágrikol” és hasonló kifejezések jövőbeni elkerülése érdekében hivatásos fordítókat alkalmaz a Kovászna Megyei Tanács határozatainak fordítására, jelentette be Tamás Sándor tanácselnök. A közigazgatási törvény szerint magyarul is közzé kell tenni a határozatokat azokban a megyékben, ahol a lakosság több mint 20 százaléka magyar, ennek ellenére egyelőre csak belső használatra, a tanácsosok számára készülnek rossz minőségű fordítások. „Jóváhagyják a Reklám Panó Felállítás, A1 Tipus, Kökös, Kovászna Megye nevű beruházás elhelyezését Kökös község területén, a 35-ös tarla, 148-as parcelán, a 22/19. 02. 2008 számú szerzödés alapján. Kovászna Megye promoválása mint turisztikai termék, szükséges egy turisztikai brend megvalósítása... ” – így szól például a Kökös határában újra elhelyezendő Székelyföld tábláról szóló tanácsi határozat fordítása. A hivatal alkalmazottainak egy része még 1989 előtt, román tannyelvű osztályokban végezte tanulmányait, és ezért nehezebben fogalmaznak anyanyelvükön. A Kovászna Megyei Tanács internetes oldalán csak román nyelven jelennek meg a tanácshatározatok. A jövőben a tanács magyarul is közzétenné döntéseit. A Hargita Megyei Tanács magyar nyelvű közleményeiben szintén magyartalan megfogalmazások vannak. Megoldásként a megyei tanács közleményeit a jövőben a Hargita Népe napilap szerkesztői fordítják, a szerkesztőséggel között szerződés keretében. A szatmárnémeti önkormányzatnál már évek óta kétnyelvűek a tanácsi határozatok, a tanács hivatalos közlönyében is így jelennek meg. /Fordítókkal a „csirkulára” ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Horváth Anna, a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium régiófejlesztési államtitkára, valamint Borboly Csaba és Tamás Sándor, Hargita és Kovászna megyék tanácselnökei október 7-én aláírták a Borvizek Útja – Phare előcsatlakozási európai uniós pénzekből finanszírozandó – elnevezésű nagyszabású turisztikai infrastruktúra-fejlesztési terv keretszerződését. A Borvizek Útja olyan beruházás lesz, amely összesen 13 székelyföldi település ásványvízre épülő, hagyományos székelyföldi gyógyfürdőkultúráját éleszti fel, ötvözve azt a mai korszerű elvárásokkal. /Indul a Borvizek Útja-projekt. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

Felújították a Hargita megyei pszichopedagógiai központnak és a Hargita megyei nevelési és erőforrásközpontnak, valamint a tankönyvraktárnak otthont adó épületet. A Hargita megyei nevelési és erőforrásközpont vezetője, Demeter Annamária elmondta, hogy intézményük feladata a különböző fejlesztő foglalkozások és szolgáltatások összehangolása. A pszichopedagógiai központ munkatársaival közösen végzik az iskolapszichológusok és a fejlesztő pedagógusok munkájának koordinálását, ugyanakkor jól felszerelt kabinetben foglalkozhatnak az írási, olvasási és tanulási nehézségekkel küszködő gyerekekkel, valamint azokkal, akik logopédus szakember segítségére szorulnak. /Takács Éva: Új központ a tudás szolgálatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

Október 11-én Besztercén rendezték meg RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáját, melynek napirendén az európai uniós pályázati, illetve kormányzati támogatási lehetőségek mellett a parlamenti választások szerepeltek. A helyszín miatt a szónokok egyik vezérgondolata a szórvány- és a tömbmagyarság összefogásának szükségessége volt. Az újonnan megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben a decentralizációt szorgalmazták. A testület elnöke a választás eredményeképpen a következő négy évben Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke lesz, eddig Ilyés Gyula töltötte be ezt a tisztséget. A Kisebbségkutató Intézet közel száz olyan formanyomtatványt fordított le magyarra, amiket a polgármesteri hivatalokban használnak. Az intézet új programja azt a célt tűzte ki, hogy erősítse az anyanyelvű írásos ügyintézést a közigazgatásban. Bevezetőként Kocsis András, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezetének elnöke a 18 ezer fős beszterce-naszódi magyarság nevében azt kérte „székely testvéreitől”, hogy ne feledkezzenek meg a szórványról. A szórvány- és a tömbmagyarság érdekeinek valamint cselekedeteinek összehangolása képezte Markó Béla RMDSZ-elnök beszédének is az egyik fő gondolatát. Markó szerint szórványban nagy aggodalommal tekintenek a tömbmagyarságban, de főként Székelyföldön körvonalazódó magyar–magyar versengésre. A szórvány eleshet a parlamenti képviselettől, ha a tömbmagyarságban a magyar-magyar verseny során elpazarolják a szavazatokat – hangoztatta Markó. Borbély László fejlesztési, középítkeztetési és lakásügyi miniszter az Európai Unió Regionális Operatív Programját (ROP), valamint az általa vezetett szaktárca által indított kormányprogramokat ismertette. Szintén szakterületük uniós és kormányzati programjait ismertette Korodi Attila környezetvédelmi és Borbély Károly informatikai miniszter. /B. T. : Szórvány- és tömbmagyarság összefogását szorgalmazzák. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Kelemen Hunor szerint az elmúlt négy év kormányzati eredményei bizonyítják, hogy az RMDSZ-nek van elképzelése arról, milyen legyen a közösség holnapja. /Horváth István, Mayla Júlia: Borboly Csaba váltja Ilyést az önkormányzati tanács élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./ A decentralizáció kiteljesítése mellett a különböző autonómiaformák lehetőségének alkotmányos megjelenítése is szerepel célkitűzésként az RMDSZ-es önkormányzati képviselők 2008–2012-re vonatkozó céljait és elveit tartalmazó nyilatkozatban, amelyet az RMDSZ Országos Önkormányzati Konferenciáján fogadtak el Besztercén. Az önkormányzati konferencia új elnökévé Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét választották, a testület új alelnökei Máté István bethleni alpolgármester, Kovács Attila, a Brassó Megyei Tanács alelnöke, Sófalvi László, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, Bognár Levente aradi alpolgármester, Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Pop Imre krasznai elöljáró, valamint Krecsák Albert nagyenyedi alpolgármester. Markó Béla kijelentette: „Azt mindenki természetesnek tartja, hogy az erdélyi magyar gyerekek megtanulják az állam nyelvét, és ez így is van rendjén. De annak is ugyanilyen természetesnek kell lennie, hogy a román gyerekek is tanulják a magyar nyelvet az iskolában. ” Az RMDSZ-elnök által mondottakra reagálva Vasile Puscas szociáldemokrata párti képviselő kifejtette: Markónak meg kellene tanulnia az alkotmány nyelvét és az ország törvényeit, mielőtt ilyeneket nyilatkozna. Puscas szerint az RMDSZ elnöke „megtartva az általa vezetett alakulat hagyományát, kétértelmű diskurzust támogat: Bukarestben a kormány hivatalos nyelve tetszik neki, amelyből megpróbál minél több hasznot húzni, míg Marosvásárhelyen egy másik hivatalos nyelvet kedvel”. /Ellentmondásos kampánynyelvezet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Még nem döntött a Magyar Polgári Párt (MPP) Hargita megyei szervezete arról, hogy kik lesznek azok a független jelöltek, akiket támogatnak a november 30-i parlamenti választásokon. Sem képviselő-, sem szenátorjelölteket nem indít Bihar megyében a Magyar Polgári Párt a parlamenti választáson, tájékoztatott Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke. A Krónika információi szerint Kolozs, Szatmár, Szilágy, Temes, Beszterce-Naszód megyében sem indítanak független jelölteket. /Bálint Eszter, Fried Noémi Lujza, Máthé Éva: Még nem lehet tudni, kiket támogatnak a polgáriak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

A munkaügyi miniszter bejelentette, összesítést kér a területi igazgatóságoktól a havonta néhány tíz lejből élő nyugdíjasok helyzetéről, egyben javasolta, hogy úgynevezett szociális nyugdíjban részesülhessenek azok az idősek, akiknek szinte semmilyen jövedelmük nincs. Hargita megyében a körülbelül 85 ezer nyugdíjas közül több mint 12 ezernek mintegy 300 lejes havi állami juttatásból kell megélnie, vagy ennél kevesebből. Olyan volt termelőszövetkezeti nyugdíjasok is akadnak, akik alig havi 50 lejes nyugdíjat kapnak. Minimálnyugdíjra vonatkozó programmal javítanák az idősek helyzetén, erre csak a következő mandátumban kerülhetne sor. A jelenlegi 5,8 millió nyugdíjasból több mint kétmillióan lennének jogosultak erre a támogatásra. /Bágyi B. Jakab, Horváth István, Oborocea Mónika: Nyugdíj: mennyi a kevés? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében Koszta István Huszártörténet című könyvét ismerheti meg az olvasóközönség október 16-án a kulturális központban. A könyvet méltatja: dr. Garda Dezső történész, egyetemi docens és Oláh-Gál Elvira újságíró. /Huszártörténet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15/

A szenátusban nyújtotta be október 14-én régióátszervezési tervezetét az RMDSZ. A struktúraváltoztatás szándékát már jövőre kellene jelezni az Eurostatnál, állítja Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető. Szerinte a tervezet elfogadtatásához a parlamenti választások nyomán kialakuló többséggel kell tárgyalnia az RMDSZ-nek. Az átszervezés egyik fő eredménye magyar szempontból Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint mindenképpen az kell legyen, hogy a Székelyföld egy régiót alkosson, erre alapozva lehet tovább lépni az autonómia felé. /Isán István Csongor: Borboly: a régióátszervezés lépés az autonómia felé. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./