Választási taktikának nevezte Kolozsváron Tőkés László Borboly Csabának, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltjének, valamint László Attila kolozsvári polgármesterjelöltnek egy-egy kötetlen beszélgetésre szóló meghívóját. „Ne értsenek félre, nem László Attila vagy Borboly Csaba személye miatt nem fogadhatom el a meghívást, hiszen minden párbeszéd helyénvaló. De ne velem, hanem a megyei MPP-elnökökkel egyeztessenek. Inkább győzzék meg Markó Bélát, hogy álljon velem szóba” – mondta Tőkés László. /Benkő Levente: Tőkés: Markó Bélán múlik a párbeszéd. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

Az Új Magyar Szó és az RMDSZ közös konferenciát szervezett a román sajtó képviselői számára a gazdasági régiók újrafelosztásának RMDSZ-es javaslatáról. „A média pozitív viszonyulása nélkül egyetlen párt sem fogja támogatni az RMDSZ régiófelosztási javaslatát” – hangsúlyozta Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a hét végi árkosi konferencia célját. A rendezvényen jelen lesznek előadóként többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, Borbély László fejlesztési és középítkezési miniszter, Winkler Gyula EP-képviselő. Az eseményre több rangos román sajtóorgánum is bejelentette részvételét. Csutak István különböző szempontok alapján kidolgozott egy új, lehetséges régiós felosztást. A felosztás 15 régiót képzel el, ezek egyike Kovászna, Hargita és Maros megye. /Isán István Csongor: Regionalizálás kommunikációval. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

A sajtó képviselőitől tudta meg két Hargita megyei kórház igazgatója, a csíkszeredai Bachner István és a gyergyói Jeszenszky Géza, hogy leváltják őket tisztségükből. Az igazgatók neve azon a listán jelent meg, amelyet az Egészségügyi Minisztérium hozott nyilvánosságra. Tarr Gyöngyvér, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta, mindaddig szó sincs leváltásról, amíg erről minisztériumi rendelet nem születik. „Egyelőre csak egy 32 személyből álló feketelista létezik a minisztérium weboldalán” – tájékoztatott az igazgató. Az eset attól botrányos, hogy a minisztérium egy szoftver segítségével értékeli a kórházmenedzserek tevékenységét. Azonban a szoftver nem pontos, nem a reális mutatókat veszi figyelembe. Márciusban háromszor újították, pontosították a megyei kiértékelők hibaészlelései alapján, de sajnos újabb, súlyosabb hibákkal küldték vissza alkalmazásra, jegyezte meg Tarr Gyöngyvér. Bachner István kétszer is megóvta az értékelés eredményét, de nem kapott választ. Jeszenszky Géza doktor leváltásával kapcsolatban is felmerült annak a gyanúja, hogy valaki áskálódik, pályázik erre az állásra – mondta Tarr –, hiszen az ő mutatói voltak a legjobbak a megyében, és neki köszönhetően egy teljesen új, korszerű gyergyói kórház létesült. /Horváth István, Pásztor Krisztina: Feketelistás igazgatók. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Fosztogat a famaffia, politikusok irányítják az erdők illegális letarolását. Az igazságszolgáltatás a bűnözők javára ítélkezik, jogszabályok a falopást törvényesítik. Megállításához összefogásra lenne szükség az igazságszolgáltatás, a rendőrség, az erdészet, a csendőrség részéről. Bákó és Hargita megye határán, Karácsonkő (Piatra Neamt) külvárosában egymást érik a gatterek. A bákói „kitermelők” előszeretettel járnak át Hargita megyébe. Nem riadnak vissza a Nagy-Hagymás–Békás-szoros Nemzeti Park csonkításától sem. A fatolvajok erőszakkal űzték el az erdészeket: családjukat terrorizálták. A Gyergyói-havasokban, a Gyergyói-medencében is letarolták az erdőket. A károsítottak nem mernek nyilatkozni. Az erdészek és a rendőrség között is vannak korruptak, a szálak a parlamenthez vezetnek. A Gyergyói-medencéből négymillió köbméter fát szállítottak el illegálisan. Harminc évre előre kivágták a fákat, állítja Garda Dezső parlamenti képviselő. „Bizonyítékaim vannak, a korrupció felmérhetetlen! Ez alól nem kivétel az RMDSZ sem!” – nyilatkozta. Hiába kért segítséget az Országos Erdészeti Felügyelőségtől, mert az áttért a famaffia hivatalos megvédésére. Tőke István mezőgazdasági államtitkár cáfolja a kijelentést, miszerint a fatolvajlás támogatói esetenként magas funkciókat betöltő politikusok lennének. /Barabás Márti: Fosztogat a famaffia. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Kiemelkedő fontosságúnak nevezte Kovács István unitárius lelkész, az MPP megyei tanácselnök-jelöltje a május 13-i, Orbán Viktorral folytatott tanácskozást. Szász Jenő pártelnökkel és három másik megyeielnök-jelölttel együtt Budapesten találkoztak a Fidesz vezetőivel. Orbán történelmi fontosságúnak nevezte az MPP bejegyzését, és kidolgozott keretprogramját nemcsak az erdélyi magyarság, de a Kárpát-medencei összmagyarság szempontjából is stratégiai jelentőségűnek tartja. A Fidesz természetes szövetségesének tekinti az MPP-t – tájékoztatott Kovács István. Orbán Viktor tájékozott volt az erdélyi, székelyföldi helyzetről, megfogalmazása szerint, ha elnyerik Hargita megye és Háromszék megyei önkormányzati vezető tisztségeit, mivel ez ,,Erdély szívét jelenti”, bízni lehetne abban, hogy érvényesülnek a nemzeti értékek, a keresztény gondoskodás és az autonómia ügye lényeges lépést tenne a megvalósítás felé. /Farkas Réka: Háromszéken kampányol Orbán Viktor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./

„Véleményem szerint politika áll a háttérben. Le kellett váltani két RMDSZ-es igazgatót is, ezek lennénk mi” – mondta Jeszenszky Géza gyergyószentmiklósi kórházigazgató annak kapcsán, hogy Hargita megyéből őt és a csíkszeredai kórház igazgatóját, Bachner Istvánt leváltották. /Barabás Márti, Horváth István: Politikai leváltás? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Több mint ötven megyei tanácselnökjelölt nem felel meg a Koalíció a Tiszta Kormányzatért (CGC) elnevezésű civil szervezet előírta feddhetetlenségi elvárásoknak. A megkérdőjelezhetők között szerepel az RMDSZ két tisztségviselője, Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács jelenlegi elnöke, valamint Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnök, mindketten jelöltek. A jelentés megemlíti a kifogásolt jelöltek között a Magyar Polgári Párt elnökét, Székelyudvarhely polgármesterét, Szász Jenőt, az alakulat Hargita megyei tanácselnökjelöltjét is. Lokodival kapcsolatban a CGC azt kifogásolja, hogy állítólag mandátuma idején a saját lányát alkalmazta a megyei testületnél, míg Kiss Sándor esetében elektronikai cikkek csempészetét, valamint pornográf termékek forgalmazását hozta fel. Szásznak a CGC azt rótta fel, hogy 2005 óta egyedül vezeti a várost, amióta a prefektus a helyi tanácsot feloszlatta. Emellett a CGC tagjai azt is Szász szemére vetik, hogy a városi tanáccsal együtt ellenezte a csereháti görög katolikus árvaház létrehozását. Szász Jenő szerint a CGC „nem tudja, miről beszél”, hiszen a csereháti szociális ügy éppen a bukaresti hatalom beavatkozása miatt dagadt politikai botránnyá. /Nagy B. István: Jelöltek feketelistán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./

Európai színvonalú kórházat avattak május 16-án Gyergyószentmiklóson. Székelyföld eddigi legnagyobb egészségügyi beruházásának számító intézmény tizennyolc év alatt épült fel. A késlekedést az okozta, hogy a terveket folyamatosan módosítani kellett az újabb és újabb uniós normáknak való megfelelés érdekében. Az avatószalagot Markó Béla RMDSZ-elnök vágta el, aki hangsúlyozta, a gyergyói kórház példája is azt mutatja, szolidaritással és összefogással Székelyföldön is lehet európai léptékű fejlődést elérni. „Nevetséges, hogy éppen olyankor jelenik meg egy kórházigazgató alulminősítése, amikor Gyergyószentmiklóson európai uniós normáknak megfelelő kórházat avatnak éppen a szóban forgó kórházigazgató, Jeszenszky doktor személyes közbenjárására” – jegyezte meg Székely Ervin egészségügyi államtitkár. Mint mondta, személyesen utánanézett, és kiderült, tévedés volt a két Hargita megyei kórházigazgató felfüggesztése. Tarr Gyöngyvér, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője elmagyarázta, a minisztérium egy szoftver segítségével értékeli a kórházmenedzserek tevékenységét, a program azonban hibákat tartalmaz. Hasonló helyzetbe került Bachner István csíkszeredai kórházigazgató is. Mindkettejük esetében a minisztérium visszavonta a felfüggesztési rendeletet. /Barabás Márti, Horváth István, Pásztor Krisztina: Kész a kórház, marad az igazgató. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Az RMDSZ látványos kampányakciót szervezett Székelyudvarhelyen, Korodi Attila Hargita megyei kampányfőnök vezényletével. A miniszter szerint a Hargita megye tanácselnöki székére pályázó Szász Jenő – jelenleg Székelyudvarhely polgármestere – nem tudja, hogy hány közigazgatási központ van abban a megyében, melyet tanácselnökként vezetni szeretne. Korodi átadta a sajtónak azt a szöveget, melyet Szász a Székely TV Aktuális – Választás 2008 című műsorában mondott el /61 közigazgatási központ van Hargita megyében/. Korodi helyesbített: a megyében 9 város és 58 község van, ami 67 közigazgatási központot jelent. A helyesbítést illusztrálta: fehér vászonra a „61” nem egyenlő „67”-tel szöveget írta fel. Egy levélborítékot címezett Szász Jenőnek, s a levélhez mellékelt egy doboz Cavintont is, mely „agyértágító, és feledékenység ellen nagyon jó. ”Szász Jenő közleményben reagált erre: „Viccelni lehet, s néha kell is, de egy megye közigazgatási régióinak száma állandóan változik. Azaz volt olyan év, amikor 61 közigazgatási régiója volt a megyének, jelenleg 67 van, de lesz még több is, ugyanis számos, ma még azonos közigazgatási körzethez tartozó település fog hamarosan külön közigazgatással rendelkező településsé válni. ” Néhány hónap múlva már nekünk kell Cavintont küldeni a vicces kedvű környezetvédelmi miniszternek – áll Szász közleményében. /Bágyi Bencze Jakab, Fleischer Hilda: Cavintont küldtek Szásznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

Kiáltványban szólította fel Székelyudvarhelyen az Itthon Fiatalon mozgalom Szász Jenőt az MPP megyei tanácselnökjelöltjét, hogy 24 órán belül tegye közzé az elmúlt évekre vonatkozó vagyonnyilatkozatát. Válaszul az MPP sajtóirodája Éljen a médiahekk – Üdvözöljük az RMDSZ-t a XXI. században! címmel közleményt adott ki. A közlemény szerint könnyű olyan médiakörnyezetben hekkelkedni, mint amilyen a székelyudvarhelyi, hiszen a nyilvánosságát biztosító helyi médiából (Digital 3 TV, Star Radió, miként a megye minden RMDSZ-közeli médiumából) kitiltották mind a Magyar Polgári Pártot, mind Szász Jenőt, a párt Hargita megyei tanácselnökjelöltjét. Még a kampányműsorokból is! A kiáltványban követelt vagyonnyilatkozat létezik, hiszen egyetlen megyei tanácselnökjelölt sem indulhat a helyhatósági választásokon időben letett és nyilvános vagyonnyilatkozat nélkül – áll az MPP közleményében. /Vagyonnyilatkozatosdi Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./

A parlamenti pangás időszakában, miközben a képviselők és szenátorok nagy része az önkormányzati választási kampánnyal van elfoglalva, újabb három, a nemzeti kisebbségek számára hátrányos törvénytervezettel rukkolt elő a Nagy-Románia Párt, jelezte Márton Árpád képviselő. Az egyik jogszabály a magyar nemzetiségű állampolgárok Romániával szembeni lojalitását hivatott szavatolni, és egy rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi, melyen hűségesküt tennének a magyar képviselők és szenátorok. A másik törvény a Kovászna és Hargita megyébe települő románok számára nyújtana kedvezményeket, a harmadik, a legveszélyesebb pedig a szenátusban megbukott, de a képviselőháznak kell kimondania a döntő szót. Ez a jogszabály az RMDSZ kisebbségi törvényének mintájára, annak több cikkelyét szövegszerűen átvéve készült, de belekerült néhány, a nemzeti kisebbségek számára rendkívül hátrányos tétel, és eltűnt teljesen a kulturális autonómiáról szóló fejezet. A román összefogás magyar kérdésekben nem új keletű. A képviselő aggasztó jeleket tapasztalt a kampány során. Háromszék megye déli harmadában már többségben van a románság, és egyre több a brassói, bukaresti betelepülő. Területeket vásárolnak fel, lakónegyedek építését tervezik, elsősorban pénzes román vevők számára. /Farkas Réka: Elrománosodhat Háromszék? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 22./

Két év alatt három millió euróval gyarapodott Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökének a vagyona – írta a Transindex hírportál összehasonlítva az MPP elnök 2006-os és az idei vagyonnyilatkozatát. A dokumentum nyilvános, Szász a Hargita megyei tanácselnöki tisztségre való jelentkezéskor adta le azt, de a nyilatkozat nem érhető el a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal honlapján. Szász Jenő egy-egy csíkszeredai és székelyudvarhelyi telekkel gazdagodott, amit feleségével együtt fele-fele arányban birtokol. Az MPP szerint a Transindex „folytatja azt a lejárató hadjáratot, amelyet az RMDSZ évek óta művel politikai versenytársának vezetőjével szemben”, majd arra kéri a portált, hogy amennyiben az MPP elnökére vagy bármely más tisztségviselőjére nézve terhelő adójogi vonatkozású adatok birtokában van, forduljon a nyomozó hatósághoz. /Mennyivel gyarapodott Szász vagyona? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Az MPP sajtóirodája szerint a Transindex portál feltételezésekre és vélelmekre alapozva folytat lejárató hadjáratot. A portál Kelemen Hunornak, az RMDSZ ügyvezető elnökének az érdekeltségi körébe tartozik, és a közelmúltban Gyurcsány Ferenctől kapott Szabad Sajtó díjat. Nyolc telekkel és egy házzal gazdagodott 2004 óta Borboly Csaba is, aki az RMDSZ színeiben pályázik a Hargita megyei tanácselnöki tisztségre. Borboly a családtagjaitól vásárolt, illetve kapott adományként tekerőpataki, tordátfalvi és bencédi föld- és erdőterületeket. Ezek összterülete meghaladja a 13 hektárt, 2007-ben vásárolt ugyanakkor negyedhektáros csíkszeredai belterületet. Édesapja 2004-ben egy 55 négyzetméteres tekerőpataki lakóházat is adományozott a politikusnak, akinek a bankbetétjei mintegy tízezer euróra rúgnak. /Gazda Árpád: Gazdagodó politikusok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Nemcsak az arra kijelölt helyeken, hanem fatörzseken, fenyőágakon is dúl a plakátháború Székelyföldön. Az MPP plakátjait a Gyimesekben, az RMDSZ-éit a Bucsin-tetőn szegezték fenyőfákra ismeretlen tettesek. Szász Jenőék cáfolják az éjszakai gerillaplakátolás vádját, az RMDSZ kampánystábja provokációra gyanakszik. Az RMDSZ országos kampánystábjának közleménye szerint több Hargita megyei településen Borboly Csabának, az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltjének plakátjait “brutálisan, késsel, kaszával vágják, kaszabolják szét az MPP aktivistái és szimpatizánsai”. A Bucsin tetőtől alig pár kilométerre, a Gyergyószentmiklóst Parajddal összekötő úton RMDSZ-es plakátok vannak több fenyőfán. /Plakátháború fatörzseken. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Újabb felháborító kezdeményezéssel állt elő a Nagy-Románia Párt: törvénytervezetet készítenek elő, amelynek értelmében hatalmas pénzösszeggel jutalmaznák azokat a románokat, aki Hargita vagy Kovászna megyében szándékoznak letelepedni. A trianoni békediktátum óta minden eszközzel segítették a magyar vidékek elrománosítását. Módszeresen, először a magyar határ közelében lévő kb. 200 kilométer szélességű, a hajdan még magyar többségű, Szamártól Aradig húzódó zónában sikerült megfordítaniuk az etnikai számarányokat, majd fokozatosan kelet felé haladtak. A kommunista diktatúra évei alatt az erőszakos iparosítással, a munkaerő-telepítéssel történt az elrománosítás, olyannyira sikeresen, hogy például Marosvásárhelyen a románok aránya elérte az ötven százalékot. A rendszerváltás után nem állt le a folyamat, csak lelassult. Most új eljárásokkal, cégek telepítésével, ingatlanok és területek felvásárlásával, nagy létszámú csendőrség, katonaság beköltöztetésével, püspökség és apácarendek létesítésével próbálják felborítani az etnikai arányokat. Székelyföld két megyéje most már nyílt célpontjává vált a román nacionalizmusnak. Az RMDSZ eddig nem foglalkozott ezzel a súlyos problémával. A Magyar Polgári Párt felvállalta az autonómiáért való küzdelmet. A Székely Nemzeti Tanács arra kérte fel az RMDSZ-t és az MPP-t is, hogy olyan jelölteket állítsanak, akik felvállalják az autonómia-igény kinyilvánítását. /Fülöp D. Dénes: Románokat telepítenének Hargita és Kovászna megyébe. = Polgári Élet (Székelyudvarhely), Erdély. ma, máj. 24./

Borboly Csaba, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje úgy érzi, képes legyőzni választási ellenfelét, az MPP-elnök Szász Jenőt. Szász eddig sorra legyőzte RMDSZ-es ellenfeleit a székelyudvarhelyi polgármesteri székért folytatott küzdelemben, de Borboly biztos benne, neki sikerülni fog, mert ő nem asztalon táncoló, drága pénzen Magyarországról idehozott énekesekkel járja a településeket, hanem párbeszédet folytat az emberekkel. Neki van programja. Összefogás, fejlődés, székely újjászületés, ez Borboly választási programja. Célja, hogy egy emberöltő alatt Székelyföld az ország legdinamikusabb térségei közé emelkedjen. /Horváth István: Nem zsoldosokkal járja a vidéket. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Szűk egy hét maradt a helyhatósági választásokig. Az RMDSZ-nek olyan kihívója van a Magyar Polgári Pártban (MPP), amely szinte minden jelentős magyarlakta megyében indított jelölteket. Korábban függetlenként vagy csak helyi szintű pártocskák színeiben indulhattak az RMDSZ ellenjelöltjei. A magyar pártpaletta kétpólusúvá válása azonban Székelyföldön kétségtelenül növelte a választások tétjét. Itt zajlik a magyarok lakta vidékek közül a legélesebb küzdelem. A jelöltek az elmúlt három hét alatt nem kímélték egymást. Súlyos vádak is elhangzottak. Az RMDSZ-szel együttműködő Itthon Fiatalon mozgalom összegyűjtötte a székelyföldi településen Szászról „közszájon” terjedő állításokat, amelyeket szerintük a polgármester soha nem volt hajlandó tisztázni. „A szóbeszéd azt tartja, a hulladékgazdálkodási magánvállalat eladásakor a polgármester feltételekhez kötötte a hulladékgazdálkodási koncessziós szerződés meghosszabbítását az új tulajdonossal, és ez a feltétel 700 ezer eurót jelent. Ez lehetséges?” – olvasható abban a nyílt levélben, amely több más ehhez hasonló kérdést intéz Szászhoz. Az MPP elnöke ezeket a vádakat spekulációknak nevezte, amelyek politikai lejáratására irányulnak. Vajna Imre, az MPP udvarhelyi szervezetének elnöke nevében Szászék hasonló kampányfogással vágtak vissza. Nyolc kérdést szegeztek Borboly Csabának, a Hargita megyei tanácselnök-jelöltnek és Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester-jelöltnek. A kérdések – akárcsak a Szász korrupciógyanúsnak vélt lajstroma – semmi bizonyítható adatot nem tartalmaznak. „Borboly Csaba Budapesten élő, MSZP-s pártmegbízásokat ellátó testvérének közvetítésével Önök nem nyilvános megbeszélést folytattak Gyurcsány Ferenccel. Miért nem tájékoztatják az ott elhangzottakról Székelyudvarhely és Hargita megye közvéleményét? Gyurcsány Ferenc és az MSZP által az RMDSZ-nek nyújtott politikai és médiatámogatásért cserében, miért ígérték meg: segédkeznek, hogy az egri kórházprivatizációs botrányban főszerepet játszó, szocialista kötődésű vállalkozás megszerezhesse a csíkszeredai és székelyudvarhelyi kórházak piacképes egészségügyi szolgáltatásainak üzemeltetési jogát? Miért akarnak az egyébként Magyarországon népszavazás által megbuktatott gyurcsányi egészségügyi privatizációs terveknek Hargita megyében és Székelyudvarhelyen teret nyitni?” – olvasható egyebek között a dokumentumban. Kovászna megyében úgy tűnik, hogy az RMDSZ áll nyerésre. Legalábbis ezt mutatja két RMDSZ-es közvélemény-kutatás. Román jelöltnek a győzelemre való esélye nagyobb Maros megyében, ahol a tanácselnöki tisztség megszerzését alapvető fontosságúnak tekinti az RMDSZ. Lokodi Edit Emőke esélyeit rontja azonban, hogy a magyar szavazatok megoszlanak, mivel Tőkés András MPP-s jelölt is megpályázta a tisztséget. /Borbély Tamás: /Egy héttel a helyhatósági választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

„Most nem ezzel foglalkozunk” – reagált Szőke László, Szász Jenőnek, az MPP elnökének kampánysajtósa arra: miért nem található meg Szász Jenő friss vagyonnyilatkozata a városháza honlapján. Tájékoztatása szerint a dokumentum a megyei választási irodánál megtalálható, bárki hozzáférhet. Előzőleg az Itthon, Fiatalon Mozgalom felszólította a Hargita megye tanácselnöki székének megszerzéséért induló Szász Jenő polgármestert: tegye közzé a 2007. és 2008. évre vonatkozó vagyonnyilatkozatát. A Transindex Szász Jenő tulajdonában levő telkeket 3,2 millió euróra becsülte. /Transindex: eurómilliókkal gazdagodott Szász Jenő. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Sajtótájékoztatón hívta fel Ráduly Róbert polgármester figyelmét Szondy Zoltán, az MPP Hargita megyei elnökhelyettese, hogy több alkalma is lett volna a Pro Urbe-díjat átadni Orbán Viktor Fidesz-elnöknek, ezt mégis a választási kampány utolsó hétvégéjére időzítette. Szondy azt is nehezményezte, hogy Ráduly a díjátadásról nem értesítette sem a Fidesz elnökét, sem az MPP-t. Szondy szerint Rádulynak a „Pro Urbe-díj kapcsán kifejtett erőfeszítését” Bayer Zsolt Hol a pofátlanság határa? című könyvével „jutalmazzák”. „Bayer Zsolt könyve valóban tanulságos Szondy Zoltán számára” – reagált erre Ráduly Róbert. /H. I. : Bayer-könyv Rádulynak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, megyei tanácselnök-jelölt a tervbe vett 187 Hargita megyei településből eddig 160-ba jutott el konzultációs körútja során. Hangsúlyozta, hogy ő az egyetlen jelölt, aki valódi párbeszédet folytat az emberekkel. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármesterjelöltje az utóbbi napokban elszaporodó negatív kampányjelenségekre reagálva bejelentette, minden magyar jelöltet egy beszélgetésre hív, hogy a hátralévő napokban ne vigyék el olyan irányba a kampányt, amely a választások utáni együttműködést nehezítené meg. /Borboly Csaba és „átdizájnolt” választási plakátjai. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Eldurvult a választási kampány Székelyföldön – állítják az RMDSZ-es politikusok. Korodi Attila Hargita megyei RMDSZ-es kampányfőnök aggasztónak tartja, hogy az utóbbi napokban olyan felvételek láthatók a világhálón, amelyben fekete maszkos ismeretlenek Borboly Csaba tanácselnök-jelöltet jelképesen bántalmazzák. Korodi Attila emlékeztetett arra, hogy Borboly Csaba április 23-i felhívása egy választási etikai kódex aláírására, illetve betartására mindmáig nem talált partnerekre. /Horváth István, Illyés Judit: Eldurvult a kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a Hargita Megyei Tanács elnöki tisztségére pályázik, a vele készült interjúban hangoztatta, nem a plakátozási vagy a plakáttépési versenyt kell megnyerni. Több helyen letépik az MPP plakátjait, az általa küldött leveleket kiszedik a postaládákból. Több beszélgetésre együtt mentek a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének képviselőivel, mert a vidék gondja ma a legfájóbb. A gazdálkodók helyzete szinte kilátástalan. A tavalyi 14 ezerhez képest az idén már csak hatezren kértek tejkvótát Hargita megyében. A létező 400 ezer hektár mezőgazdasági területből pedig csak 110 ezer hektár után kértek földalapú támogatást. Odalett a szülőföld megtartó ereje. Szász Jenő 12 éven át vezette a várost. Székelyudvarhelyen ma egy százalék körüli a munkanélküliség, és a város az ország húsz legjelentősebb gazdasági központjának az egyikévé vált. A kommunizmus idejében felépített gyárak helyén ma modern ipari telepek láthatók. A nyomdaiparban, a faiparban és a textiliparban is országos ismertséget szerzett a város. Ezt a sikertörténetet szeretnék az egész Hargita megyére, Kovács István és Tőkés András által pedig az egész Székelyföldre kiterjeszteni. Az új választójogi törvény egyéni választókerületes rendszert vezet be, így az őszi parlamenti választások eleve megfelezik, megharmadolják a magyar képviseletet. Leáldozóban van a bukaresti kijárásos politika, amely az elmúlt 18 és fél esztendőben sem hozott jelentős eredményeket. Nincs állami magyar egyetem, nincs autonómia. Azért fontos többséget szerezni az önkormányzatokban, hogy a települések és a megyei önkormányzatok szintjén is meg tudják fogalmazni az autonómiát. Háromszéken Kovács István pályázik a megyei tanácselnöki tisztségre, Kézdivásárhelyen Rácz Károly, Sepsiszentgyörgyön Csinta Samu, Kovásznán Zsuffa Levente, Csíkszeredában Papp Előd, Székelyudvarhelyen Orbán Árpád, Gyergyószentmiklóson Mezei János, Székelykeresztúron Farkas Csaba, mind-mind az autonómia elkötelezett hívei. Az MPP február 9-én eljuttatta az RMDSZ-nek egy együttműködési charta javaslatát. Ebben leszögezték, hogy a Székelyföldön, ahol helye van a demokratikus versenynek, ott mérkőzzenek meg, ahol pedig kisebbségben van a magyarság, ott egy közösen kidolgozott választási térkép alapján mozduljanak az összefogás irányába. Jó példa volt erre Bölöni László nevesítése a marosvásárhelyi polgármester-jelöltségre. Őt azután lebeszélte a szerepvállalásról az RMDSZ. A parlamenti választások előtt is az együttműködés útját keresik az RMDSZ-szel. A választás után az MPP mindenképpen az erdélyi magyarság megkerülhetetlen politikai tényezőjévé válik. /A magyarság a haszonélvező. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Az erdélyi magyarság két szék között a pad alá kerülhet, ha enged a megosztásnak: a közösség egyetlen eszköze, egyetlen esélye az egység, ezt pedig nem szabad kiengednünk a kezünkből – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Úgy értékelte, az elmúlt években az RMDSZ munkája nyomán jelentős eredmények születtek, út-, gáz- és vízhálózat épült az erdélyi falvakban, és minden arra mutat, hogy erős önkormányzati, parlamenti és kormányzati jelenléttel ugrásszerű fejlődés érhető el a magyar településeken. Az RMDSZ győzni fog Hargita megyében – szögezte le Bunta Levente, a szövetség székelyudvarhelyi polgármesterjelöltje. /Markó Béla: „Az erdélyi magyarság két szék között a pad alá kerülhet, ha megoszlik”. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

Az RMDSZ-es vezetők több községben is megvesztegették a gazdákat, hogy a szervezetre adják le voksaikat a hétvégi helyhatósági választásokon – közölte Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, aki kampánytapasztalatáról számolt be Csíkszeredában. Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák elnöke közölte, tudomása szerint Antal István Hargita megyei RMDSZ-es képviselő Peteken tett látogatásakor azt ígérte, hogy ha a helyhatósági választásokon az RMDSZ győz, elintézi, hogy ne zárják be a helyi tejcsarnokot, valamint azt is, hogy a tej literéért az eddigi 65 bani helyett az összeg közel háromszorosát kapják majd. Antal István képviselő tagadta a vádat, hozzátéve, Sebestyén Csabát egy varsági kocsmában látta, amint osztogatta az RMGE lapját, az Erdélyi Gazdát, amelyre a magyar államtól kap támogatást, és amelyben a magyar kormányt és az RMDSZ-t is mocskolták. /H. I. : MPP: lefizeti a gazdákat az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Tavaly Markó Béla azt hangoztatta Csíkszeredában, azért kampányolnak az EP-választások előtt pityókával a kezükben, hogy Brüsszelben legyen piaca a krumplinak. Most sok ezer tonna pityóka rohad a pincékben. Meggyengült Székelyföld megtartó ereje az elmúlt időszakban, állapította meg Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Székelyudvarhely történetesen sikeres városnak számít, de ez nem enyhíti az összképet. Gazdasági szempontból Hargita megye az ország egyik kullogó megyéje. Az RMDSZ tartalmilag nem tud újat mondani, negatív kampányba kezdett, lejárató hadjáratot indított az MPP ellen. Negatív kampányújságot adtak ki, amelyhez nem adta senki a nevét, afféle „szamizdat” rágalomhadjárat az 1989 előtti időszakra emlékeztető titkosszolgálati módszerekkel. És ezt az RMDSZ csúcsvezetősége műveli. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról panaszkodott, hogy elfajult a kampány, példának felhozta, hogy két maszkos fiatalember Borboly Csaba az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltjének arcképét megjelenítő szalmabábut égetett. Szász Jenő nem csak elhatárolódott, hanem ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen. Bihar megyében az MPP nem indított megyei tanácselnök-jelöltet, és Nagyváradon sincs polgármester-jelöltjük. Ugyanez a helyzet Nagyszalontán, Margittán, Szatmárnémetiben is. Nagykárolyban az RMDSZ-es Kovács Jenőt a sajátjuknak érzik. Kolozs megyében az MPP az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjét támogatja, Kolozsváron polgármester-jelöltet nem indított. Marosvásárhelyen sincs önálló polgármester-jelöltjük, hogy az RMDSZ jelöltjének az esélyét növeljék. Ezekért a nagyvonalú gesztusonkért azonban nem kaptak cserébe semmit, csak lejárató kampányt. Elvárták volna a minimális támogatást, azt például, hogy Maros megyében a megyei tanácselnöki tisztségbe meghagyják az MPP-s Tőkés Andrást, mint egyetlen magyar jelöltet. Szász Jenő azt üzeni a választóknak, hogy ne féljenek, csak így tudták megváltoztatni az egypártrendszert. Ez közép- és hosszútávon megteremtheti az új összefogást. /Székely Kriszta: Megkezdődött az erdélyi magyar rendszerváltás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Szász Jenő, az MPP Hargita megyei tanácselnök-jelöltje kifejtette, Székelyudvarhely polgármestereként azt tanulta meg, hogyan lehet lendületbe hozni az emberek alkotóerejét. Három forrásra koncentrálna, a román költségvetésre, az európai uniós pénzalapokra, és arra, hogy hatékony együttműködése lesz a Magyarországon eljövendő Fidesz-kormánnyal. A közös ügy érdekében az RMDSZ-es tanácselnökkel is együttműködne. /Székely Zita: „Mindennek megoldása az autonómia” = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Borboly Csaba, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltje hangsúlyozta, programja minden pontját prioritásként kezeli: a helyi, megyei és országutak rendbe hozását, a felkészülést az autópálya építésére, a gazdasági vonzáskör kialakítását, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, turizmus fejlesztését. /Székely Zita: Infrastruktúra és gazdasági fellendülés. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Elrohadt csíki pityókával zárta Borboly Csaba, Hargita megyei tanácselnökjelölt választási kampányát Csíkszeredában. A kampányzáró beszédet megelőzően egy furgonból több zsák kicsírázott és feketére rothadt krumplit öntött a földre két fiatalember. „Tizennyolc évig senki nem tudott megoldással szolgálni a gazdák részére, legyen az RMDSZ-es, vagy független, vagy bármilyen más intézmény részéről” – kommentálta Borboly a látványt. Szász Jenő, az MPP elnöke szerint az emberek tizennyolc éve csak ígérgetéseket hallanak, ehhez képest ők reményt akarnak vinni az emberek szívébe. /Horváth István: Pityókampányzáró. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

„A napokban nagyon eldurvult a helyhatósági választási kampány. Többen rágalomhadjáratokat indítottak. Én nem követem a példájukat, mivel a pozitív kampány híve vagyok” – mondta Bunta Levente székelyudvarhelyi RMDSZ-es polgármesterjelölt, a Hargita megyei tanács vezetője. /Bágyi Bencze Jakab: Bunta Levente: nem akarok sárt dobálni. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Vajda Lajos független Kovászna megyei tanácselnök-jelölt Hargita, Kovászna és Maros megye összetartozása egyértelmű, a magyar megyék vezetőinek egyeztetniük kell, és helyi szinten a román közösséggel is meg kell értetni, mit akarnak. Meg kell kezdeni az intézményrendszer kiépítését, Vajda Lajos már a régiók hivatalos átrajzolása előtt létrehozná a Regionális Fejlesztési Tanácsot. Ez a testület negyedévente ülésezne. /Farkas Réka: Regionális Fejlesztési Tanácsot hozna létre (Befejezte a megyejárást Vajda Lajos) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 30./

Az ország lakosságának 49,38 százaléka szavazott. Regáti és moldvai megyékben szavaztak a legtöbben, vidéken pedig az emberek 20 százalékkal többen járultak urnák elé, mint városokban. Bihar megyében a választók 55,4 százaléka járult az urnák elé, Maros megyében 54,11 százaléka, Hunyad megyében 53,22 százaléka, Szilágy megyében 53,12 százaléka, Szatmár megyében 47,33 százaléka, Hargita és Kovászna megyében alacsony volt a részvételi arány. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: az RMDSZ elsősorban nem a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjeivel versengett. A székelyföldi alacsony részvételi adatok bizonyítják, hogy a verseny elbátortalanította az embereket, különösen, ha ez a verseny viszálykodást, veszekedést, negatív kampányt jelent. Markó szerint ez megcáfolja azokat, akik azt mondták, hogy a verseny serkenti a részvélt. Marosvásárhelyen számos rendellenséget jelzett az RMDSZ kampánystábja. A román jelöltet támogató egyik üzletember ellopta Katyi Antal operatőr kameráját, amikor ez utóbbi éppen a Florea mellett kampányoló hangosbemondóval haladó gépkocsit filmezett. /B. T. : Falun többen szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./