Az RMDSZ központi vezetőségére, az április 8-án ülésező Szövetségi Állandó Tanácsra hárul annak eldöntése, ki legyen a szövetség jelöltje a Kovászna megyei tanács élére. Ez az egyetlen jelentősebb megválaszolatlan kérdés a jelöltállítás folyamatában, miután április 6-án országszerte lezárultak az előválasztások. Kovászna és Hargita megyében azért okozott gondot a jelöltállítás a megyei önkormányzat élére, mert a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek mindegyike igényt tartott volna a tisztségre. Kovászna megyében a felső-háromszéki szervezet Tamás Sándor képviselőt, az alsó-háromszéki Demeter János jelenlegi tanácselnököt indította volna a választásokon. Eredetileg közvélemény-kutatással kellett volna eldönteni, melyikük legyen a jelölt, azonban a felmérés igen szoros eredményt hozott, ezért a két szervezet alkotta Kovászna Megyei Egyeztető Tanácsra hárult ez a feladat. A testület azonban nem tudott dönteni a kérdésben, így a végső szó a SZÁT-é lesz. Megyeitanácselnök-jelöltek: Arad – Király András; Bihar – Kiss Sándor; Fehér – Komáromi Attila; Hargita – Borboly Csaba; Hunyad – Borbély Károly; Kolozs – Máté András Levente; Maros – Lokodi Edit; Szatmár – Csehi Árpád; Szilágy – Csóka Tibor; Temes – Halász Ferenc. Hargita megyében Csíkszék Borboly Csabát, Udvarhelyszék Benedek Árpád Csabát, Gyergyószék Petres Istvánt jelölte volna. Az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa végül Borboly Csabát, a Hargita Megye Tanács jelenlegi alelnökét jelölte a tisztségbe. Polgármesterjelöltek: Arad – Bognár Levente; Csíkszereda – Ráduly Róbert; Kolozsvár – László Attila; Marosvásárhely – Borbély László; Nagyvárad – Biró Rozália; Sepsiszentgyörgy – Antal Árpád; Szatmárnémeti – Ilyés Gyula. /Sojka Attila János: Egyetlen kérdőjel. Országszerte lezárult az RMDSZ-jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Április 6-án konszenzusra jutott a Hargita megyében működő három területi RMDSZ-szervezet: Borboly Csaba a közös jelöltjük a megyei tanács elnöki tisztségére, Benedek Csaba udvarhelyszéki és Petres Sándor gyergyói jelölt visszalépett Borboly Csaba javára. Megszűnt az eddig bevett gyakorlat, a „vetésforgó”, a gyergyóiakon lett volna a sor a sor a megyei tanács elnöki tisztsége betöltésében. Borboly fontosnak tartja az egységes fellépést megyei szinten, ugyanakkor legalább ennyire fontos a területi elv érvényesítése. /Sarány István: Borboly Csaba az RMDSZ jelöltje a megyei tanács elnöki tisztségére. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 7./

A kézdivásárhelyi Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ (GÁMOK) április 4-5-én hatodik alkalommal szervezte meg a Médiainfo felhasználói versenyt, melyen Hargita és Kovászna megyéből öt középiskola vett részt. Első alkalommal volt jelen Kézdivásárhely két magyarországi testvérvárosából is egy-egy csapat. Az idei téma az Elődeink mesélik... címet viselte, ezzel kapcsolatosan kellett elkészíteni egy honlapot, illetve egy bemutatót. Első helyen a hatvani Damjanich János Szakközépiskola, második helyen a GÁMOK román tagozatos csapata, a harmadik helyen pedig a Nagy Mózes Elméleti Líceum csapata végzett. /Iochom István: Médiainfo hatodszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

Hargita, Kovászna és Bákó megyébe látogat a hét második felében Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki találkozik román kollégájával, Bogdan Olteanuval is. György Ervin Kovászna megyei prefektus közölte: nem hivatalos sepsiszentgyörgyi útja során Szili Katalin a Magyar Kulturális Intézet vendégeként megtekinti a Székely Nemzeti Múzeumot, a képtárat, valamint a Tamási Áron Színház egyik előadását. Szili Katalin a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) meghívására Nagypatakra, valamint Csík faluba látogat, és felkeresi a szervezet bákói irodáját is, ugyanakkor Csíkszeredában megtekinti a csángóföldi gyermekek kollégiumát, ahol jelenleg 58 moldvai diák kap szállást, étkezést az MCSMSZ oktatási programja keretében. /Rostás Szabolcs: Szili Katalin Erdélyben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

Erdélyi nyelvhasználati gyakorlatról beszélt Horváth István, a Kisebbségkutató Intézet vezetője. Hargita és Kovászna megyében az iskolákban a gyenge romántudás annak tudható be, hogy a diákok zöme magyar anyanyelvű. Nyelvszociológiai tény: megfelelő nyelvi környezet hiányában nehezen valósítható meg az egyének tökéleteshez közeli kétnyelvűsége. Másfajta nyelvoktatást igényel egy kolozsi, vagy fugyivásárhelyi gyerek, aki olyan nyelvi környezetben él, ahol felváltva használják a románt és a magyart. Különböző kisebbségvédelmi törvények tiltják azt, hogy az államok olyan betelepítési politikákkal éljenek, amelyek célja megváltoztatni a lakossági arányokat. – Mi derül ki a tanulmányból a román lakosság viszonyulásáról a kisebbségi nyelvek nyilvános közegben való használatához? Van egy ilyen általános többségi megnyilvánulás, miszerint a nyilvánosság önmagától értetődő nyelvének a többségi nyelvet tekinti, és a kisebbségi nyelvhasználatot legfennebb magánszférában tartják elfogadhatónak. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen a kétnyelvű feliratozásra tett kísérlet alkalmával számos olyan nyilatkozat látott napvilágot, amely mögött ez a fajta norma húzódik meg. /Kerekes Edit: Közös cél: jól működő másodnyelvűség a kisebbségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Tízéves a Hargita megyei otthoni beteggondozás. Ebből az alkalomból szervezett konferenciát Csíksomlyón a Gyulafehérvári Caritas és Hargita Megye Tanácsa. Tamás József püspök köszönetet mondott a megyei tanácsnak, amely partnerévé vált a Caritasnak a betegek megsegítésében. Bunta Levente megyei tanácselnök tíz gyönyörű és hasznos évnek nevezte az elmúlt időszakot, amikor Közép-Kelet Európában egyedi hálózatot sikerült kiépíteni, nagy területen összefüggő rendszerben biztosítani a segítségnyújtást: 50–60 helyi önkormányzat támogatja a Caritas munkáját. Dr. Márton András, aki Szász Jánost váltotta a Caritas élén, az otthoni beteggondozás elmúlt tíz évét összegezte. /Takács Éva: Ünnepel a Caritas. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

A romániai magyaroknak kérniük kell a Székelyföld autonómiáját, jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök, rámutatva, Koszovó ügyének megoldása precedenst fog teremteni nem csupán az erdélyi magyarok, hanem minden kisebbség számára. Markó szerint „együtt kell küzdenünk egy erős székelységért”, majd hozzátette, elégedetlen azzal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye nem működik együtt, valamint a magyar közösség kettészakadásával, amely folyamat a Magyar Polgári Párt megjelenésével tetőződött. – Az MPP a választási szabadságról beszél, de milyen fajta szabadság az, amikor ez a párt volt RMDSZ-tagokat tartalmazó listákkal jelentkezik. A listákon olyan politikusok vannak, akik nem jutottak fel saját listáinkra, mivel nincsenek új embereik, nincs programjuk – mondta Markó. Borboly Csaba, a csíkszéki szervezet elnöke kijelentette, az MPP programja arról szól, hogy megkérdőjelezze mindazt, amit az RMDSZ eddig felépített. /Markó: kérnünk kell a Székelyföld autonómiáját. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

A Magyar Polgári Pártot bírálta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Csíkszeredában szervezett Regionális Önkormányzati Konferencián: „Jelöltvadászat folyik, Szász Jenő felhívja, és az MPP-hez akarja csábítani az előválasztásokon vonal alatt maradt, azaz nem befutó helyen álló jelölteket. De nem fog sikerrel járni” – jelentette ki. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke azzal magyarázta Kelemen Hunor kijelentését: félelem ütötte fel a fejét az RMDSZ-ben. Mint elmondta, a hét végén megalakult Hargita megyei MPP-küldöttgyűlésen, ahol mintegy ötven szervezet és száz küldött volt jelen, eldöntötték, szorgalmazni fogják az RMDSZ-szel való párbeszédet. „Utolsó dátum április 16., amikor ezeket a tárgyalásokat le kell bonyolítani. Ha addig nincs megállapodás az RMDSZ és az MPP között, akkor 17-én az MPP a saját listáit fogja véglegesíteni Bihar megyében Nagyváradon, Margittán, Szalontán, Szatmár megyében Szatmárnémetiben, Szilágy megyében Zilahon, és Kolozs megyében Kolozsváron, Maros megyében Marosvásárhelyen” – jelentette ki. Szász Jenő. Az MPP-elnök tagadta, hogy telefonon hívott volna fel alulmaradt jelölteket. Kelemen Hunor kijelentésére, miszerint nem olyan önkormányzatot akar az RMDSZ, mint az udvarhelyi, Szász megjegyezte, Székelyudvarhelyen a kormány oszlatta fel a helyi tanácsot. „Annyi szabálytalanság és törvénytelenség történt az RMDSZ-többségű tanácsban, amit még az RMDSZ sem tolerál” – mondta Szász. /Székely Zita: Kelemen: Szász jelöltvadász. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

Írásbeli megrovásban részesült Kajtár Csaba, a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskola igazgatója, nem vehet részt a vezető tisztség betöltéséért a közeljövőben rendezendő versenyvizsgán – jelentette be Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő. Előzőleg ugyanis a csíkszéki RMDSZ jelezte: az igazgató az iskola tanulóit politikai propaganda céljaira használta fel a Magyar Polgári Párt (MPP) javára. Korábban MPP kérdőívét kapták kézhez a tanulók az iskolában, hogy szüleikkel töltessék ki, és hozzák vissza. Kajtár Csaba elmondta, nem ő osztott kérdőíveket, hanem a felesége, az ő tudta nélkül. Felesége, Kajtár Edit – aki az iskola matematika-tanárnője – úgy nyilatkozott, szociológiai felmérésnek tekintette a kérdőívezést, nem tudta, hogy politizálásnak minősül. Hasonlóképpen nem tartja politizálásnak a kérdőívezést Szász János sem, az azóta megalakult dánfalvi MPP-szervezet alelnöke. Szász az iskolaigazgató megrovásával kapcsolatban úgy nyilatkozott, véleménye szerint Kajtár Csaba lejáratása a helyi RMDSZ-szervezet vezetőségének köszönhető. /Székely Zita: Megrótt igazgató. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

Áradás és havazás tombolt április 16-án Románia több részén is. Árvízveszély van Hargita, Kovászna és Brassó megyében. Több régióban településeket öntöttek el a medrükből kiömlő folyók, Kovászna megyében a víz elmosta a Kommandó felé vezető utat. /Tart az árvízveszély. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Idén Hargita megyében 3735 diák fog érettségizni. Közülük 941-en román tannyelvű, 2794-en pedig magyar tannyelvű középiskolákban végeznek – ismertette Hodgyai László, a tanfelügyelőség illetékes szaktanfelügyelője. /K. E. : Közel négyezer érettségiző. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 17./

Az érvényes oktatási rendszer jelenleg két fegyelmi eljárást biztosít az iskolakerülések, lógások visszaszorítására: az iskolai eltanácsolást, valamint a magaviseleti jegyek levonásának lehetőségét. Előbbit azonban csak a kötelező oktatást meghaladva lehet alkalmazni, ugyanis tizedik osztály előtt nem lehet eltanácsolni a diákokat az oktatástól. A 2007/2008-as tanév első félévében 102 diákot csaptak ki Hargita megyében. A tanfelügyelőség külön jelentést tesz azon iskolákról, ahol tíz vagy ennél több kicsapás történt az elmúlt félévben – ilyen négy volt a megyében, két gyergyószentmiklósi, egy balánbányai és egy székelyudvarhelyi (Kós Károly Szakközépiskola) intézményben. 14 tanuló kimaradt az iskolából, magyarázta Végh Jenő, a Kós Károly Szakközépiskola aligazgatója, kizárni 12 diákot kellett: ők kivétel nélkül esti iskolába jártak. /Bálint István: Fél év alatt száz diákot csaptak ki. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 17./

Április 14-én Párizsban Románia Fenntartható Fejlődésének Európai Kongresszusa díjával tüntették ki Bunta Leventét, Hargita Megye Tanácsának elnökét. A fórumon, kitüntetésben részesítették Korodi Attila környezetvédelmi minisztert is. Bunta Levente kifejtette, minden lehetséges forrást felhasználtak a fejlesztésre. Tudják, hogy az útépítésre felhasznált minden egyes euró három vagy ötszörösét hozza vissza a térségbe. Elsődlegesnek tartották az útépítést, ennek érdekében a megyei önkormányzat kölcsönhöz is folyamodott, emellett Phare-alapokat és kormányzati pénzeket sikerült a térségbe vonzani. Az utak állapota mellett a vezetékes vízzel való ellátottság is elmaradt az igényektől, így ivóvizet kellett vezetni rövid idő alatt a megye vidéki lakossága háztartásainak több mint felébe. A szennyvízhálózat növelése is fontos volt. Hasonlóképpen a megye elöl jár a hulladékgazdálkodás terén is. /Díj a fenntartható fejlesztésért. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./

Területfejlesztési stratégiák elkészítéséhez nyújt segítséget az a digitális atlasz, mely összesíti Románia régióinak, településeinek legfrissebb gazdasági, szociális, földrajzi mutatóit. A Fenntartható területfejlesztés – tervek és munkaeszközök című konferencián Borbély László miniszter kiemelte, az atlasz leginkább az önkormányzatoknak készült, felhívta a figyelmet arra, hogy fejlesztési stratégiák kidolgozásához elengedhetetlen figyelembe venni az adott terület összes releváns adatát. Az atlasz várhatóan ez év második felében végleges formát ölt, a befektetési intézmények fel tudják mérni, Románia mely régiójába érdemes befektetni. Az atlaszt folyamatosan frissítik. A digitális atlasz adatai szerint a magyarok lakta megyék több szempontból nem jelentik Románia legfejlettebb régióit. Idén az egy alkalmazottra jutó átlagos nettó fizetések Máramaros megyében (796 lej) a legkisebb az egész országban, Hargita megyében 830, Kovászna megyében 895, Maros megyében 981 lej, ezzel szemben Bukarestben 1640 lej. /Oborocea Mónika: Fejlesztés netes térképpel. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Gyermekszínjátszó fesztivált tartanak április 25-26-án a Hargita megyei Felsőboldogfalván. Az idén tizenharmadik alkalommal megszervezett Játsszunk együtt! Gyermekszínjátszó Fesztiválon általános iskolai csoportok mutatnak be mesejeleneteket, népi gyermekjátékokat, illetve 1–8. osztályos „színművészek” mérik össze tehetségüket versmondásban, éneklésben, zenében. A rendezvény a régió huszonhárom településének kisiskolásait invitálja színpadra – tájékoztatott Tamás Zoltán, a szervező Fülöp Áron Általános Iskola igazgatója. /Rendezte: a tanító néni. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Az RMDSZ leadta területi szervezeteinek az összes jelöltlistát – nyilatkozta Kovács Péter, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Az MPP bejelentette legfontosabb székelyföldi jelöltjeit. A Hargita Megyei Tanács elnöki tisztségéért Szász Jenő elnök száll versenybe, akinek az RMDSZ-es Borboly Csabával kell megmérkőznie, Kovászna megyében az RMDSZ-es Tamás Sándor parlamenti képviselőnek az MPP-s Kovács István unitárius lelkésszel és Vajda Lajos független magyar jelölttel. Az MPP Maros és Szilágy megyében is indít jelöltet. Előbbiben Tőkés András lesz az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőke versenytársa a megyei tanács élére, a szilágysági magyarok szavazataiért pedig az RMDSZ-es Csóka Tibor mellett Papp Lajos, az MPP helyi szervezetének elnöke is küzdeni fog. Székelyföldön minden nagyvárosban állított saját jelöltet az MPP. Csíkszeredában Pap Előd, Kézdivásárhelyen Rácz Károly, Székelyudvarhelyen Orbán Árpád, Gyergyószentmiklóson Mezei János, Székelykeresztúron Farkas Csaba és Sepsiszentgyörgyön Csinta Samu képviseli majd az MPP színeit polgármesterjelöltként. Markó Béla az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az RMDSZ a decentralizációra, az erdélyi települések modernizációjára és infrastrukturális fejlesztésére, valamint az autonómiára helyezi a hangsúlyt a választási kampányban. Az RMDSZ és az MPP közötti versenyről elmondta: négy évvel ezelőtt is kemény harcra készültek a felek, csak akkor a MPP nem saját, hanem a Népi Cselekvés listáin szerepelt. Markó szerint sok helyen az MPP listáira olyan emberek kerültek, akik veszítettek az RMDSZ-es előválasztáson. /B. T. : A szórványban is megoszlanak majd a magyar szavaztok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Szász Jenő, az MPP elnöke bejelentette: Székelyudvarhelyen a polgármester-választáson az MPP Orbán Balázst, a Civitas Alapítvány igazgatóját jelöli, Csíkszeredában pedig Papp Elődöt. Csíkszeredában városi tanácsosnak az MPP 24 jelöltet indít, míg a Hargita Megyei Tanácsba egy 35 jelölt nevét tartalmazó listát állítottak. Szász Jenő szerint a demokrácia Székelyföldön 38 napos, mert ennyi ideje sikerült bejegyezni a Magyar Polgári Pártot. /Jelöltlisták: senki többet. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Az RMDSZ Borboly Csabát, az MPP Szász Jenőt indítja a Hargita megyei tanács elnöki tisztségéért. Borboly Csaba nyújtotta be a Hargita megyei önkormányzati 38 jelöltet tartalmazó RMDSZ listáját, kifejtette, a jelöltlistán felkészült, tenni akaró emberek vannak, akik jobb életet szeretnének biztosítani a közösség számára, amelyben élnek. Szász Jenő MPP-elnök bejelentette, hogy indul a választáson Hargita megye tanácsa elnöki tisztségéért, állandó kapcsolatot kíván fenntartani a megye román közösséggel is. Ismertették az MPP Hargita megyei tanácsosi jelöltlistát, az első helyeken Szász Jenő, Sebestyén Csaba, Beder Tibor, Árus Zsolt, Thamó Csaba, Papp Kincses Emese és Vajna Imre neve olvasható. Bemutatták a párt csíkszeredai jelöltjeit is. A polgármesteri székért Papp Előd száll versenybe, a tanácsosi lista első helyein pedig Szondy Zoltán, Papp Előd, Soós Szabó Klára, Szikszay László és Bíró Dénes szerepel. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ és az MPP polgármesterjelöltjei mellett három független jelölt is ringbe száll. Kontesveller József, tisztségben lévő RMDSZ-es alpolgármester bejelentette, függetlenként indul az önkormányzati választáson. /Éjfélkor lejárt a jelöltállítási határidő. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 23./

Elítélően szólt a magyar és román diákok külön iskolákban történő oktatásáról Hargita és Kovászna megyében Traian Basescu államfő. „A magyar gyermekek a román nyelv ismerete nélkül kezdik az első osztályt, majd az iskolában elsajátítanak egy kevés romántudást, ám anélkül, hogy román diákokkal való kapcsolatokban gyakorolnák azt” – magyarázta Basescu, hozzátéve: ezek a fiatalok az iskola elvégzése után kénytelenek lesznek kizárólag Hargita és Kovászna megyében boldogulni, mivel nem ismerik megfelelő szinten a román nyelvet. /Nagy B. István: Diszkriminált magyarok? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Mivel Szász Jenő nem indul a polgármesteri tisztségért, bárki nyerjen is, Székelyudvarhelynek mindenképpen csak jobb lesz – jelentette ki Bunta Levente, az RMDSZ polgármesterjelöltje. Komolyan veszi a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjét, Orbán Árpádot. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke az RMDSZ színeiben indul a megyei tanácselnöki székért. Elmondta, megyei önkormányzati elnökként az úthálózat, valamint a tömegközlekedés fejlesztésére fordítana különös figyelmet, emellett szeretné ösztönözni a munkahelyteremtést és javítani a kórházak felszereltségét. A jelölt szerint „székely újjászületésre” van szükség ahhoz, hogy a Székelyföld autonóm egységgé váljon. Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke Gyergyószentmiklóson bemutatta Weil Gyulát, az RMDSZ helyi polgármesterjelöltjét. Az udvarhelyi önkormányzati választás Székelyudvarhelyen nem korlátozódik MPP–RMDSZ-párharcra, színre lépett ugyanis egy harmadik, alternatív csoportosulás Zöld Párt néven. A csoportosulás Kolumbán Gábort, a Sapientia Egyetem oktatóját, a megyei önkormányzat volt elnökét tekinti mentorának. /Jánossy Alíz, Pengő Zoltán: Székely újjászületés? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Csíkszeredában Bokor Márton független polgármesterjelölt indulása ellen két óvást nyújtottak be, Szakács Ildikó magánszemélyként, Kelemen Hunor ügyvezető elnök az RMDSZ nevében fellebbezett a volt megyei kórházigazgató, jelenleg a közegészségügyi hatóság (ANSP) Hargita megyei kirendeltségének a vezetője indulása ellen. Lépésüket azzal indokolták, hogy vezető tisztségben levő közalkalmazott nem indulhat a választásokon, a bíróság azonban elutasította az óvást. A közegészségügyi hatóság vezetőjéhez hasonló helyzetben van Weil Gyula, az RMDSZ gyergyószentmiklósi polgármesterjelöltje, aki Hargita megyei fogyasztóvédelmi hatóság vezetője. Indulása ellen nem nyújtottak be óvást. Csíkszereda polgármesteri székéért hét személy mérkőzik meg. Ráduly Róbert Kálmán jelenlegi elöljárón kívül a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben Papp Előd volt alpolgármester, a szociáldemokrata Andrei Jean Adrian, a liberális Adrian Panescu, a demokrata-liberális Zudor Ferenc, valamint két független, Bokor Márton és Tamás Sándor József városi tanácsos. Nem indulhat függetlenként a Hargita megyei tanácselnöki székért Borbély Ernő, miután a megyei választási központ elutasította jelöltségét. A független jelölt ugyanis 1236 támogató aláírást tartalmazó iratcsomóval jelentkezett, ez jóval kevesebb, mint a törvény által előírt 2709./Kettős mérce. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Május harmadikától a vezetékes telefonokra is bevezetik a tíz számjegyből álló telefonszámot. Hargita megyei vezetékes telefonról ugyancsak Hargita megyei vezetékes telefont már csak a 0266 illetve a 0366 előhívószámmal lehet tárcsázni. A számozás megváltoztatása három szakaszban történik majd, május 3-tól július 31-ig mindkét számozás érvényes lesz. Augusztus 1-jétől szeptember 30-ig valamennyi régi számozás szerint kezdeményezett hívás esetén hangüzenet figyelmezteti a telefonálót a számozás változásáról, október elsejétől pedig a régi számozás szerinti hívásra „nemlétező szám” üzenetet kap a telefonáló. A változtatás gyorshívószámokra is vonatkozik, ezek elé is tárcsázni kell a megyei előhívószámot, így például az eddigi 955 helyett 0266–955-öt kell hívni. A közérdekű tudakozószámok (pontos idő, hibabejelentés stb.) elé pedig egyest kell tárcsázni (pl. pontos idő: a 958 helyett 1958). A változás nem érinti a mobiltelefonok számozását, valamint a 112-es segélyhívó számot. /Tíz számot tárcsázunk. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./

Gyergyóditróban a lakosok tiltakoznak a tervezett szienitbánya ellen, a bányanyitást megakadályozzák, akár erőszakkal is. Az olasz cég álláspontja: a szienitet kitermeli, akár csendőrségi felügyelet mellett is. Az olasz cég képviselője kijelentette, hogy jogilag nem akadályozható meg a bánya megnyitása, „a kitermelésre felhatalmazó húszéves bérleti szerződés ugyanis érvényes”. Kovács Árpád András, a Ditró Közbirtokosság alelnöke jelezte, a közbirtokosság fellebbezést nyújtott be. „Az RMDSZ fejlesztési politikája egyértelmű: azt támogatjuk, amit a lakók szeretnének” – hangsúlyozta Borboly Csaba megyei tanácselnök-jelölt. Constantin Strujan Hargita megyei prefektus támogatja a bányanyitást. Az olasz cég képviselője szerint Verestóy Attila szenátor üzletember hajlandó lenne jelentős összeggel beruházni a bányába. Verestóy nem cáfolta a hírt, de hozzátette, a befektetés csak abban az esetben jön létre, ha nem ütközik a helyi közösség többségi véleményével. Szerinte a bánya több száz munkahelyet teremt és nem jelent veszélyt a természeti környezetre. „Ha megnyitják a bányát, ki fizeti meg a turizmus, vadászat, méhészkedés, mezőgazdaság visszaeséséből származó jövedelem-kiesést? A bányatervben legtöbb 26 munkahely szerepel, Gyergyóditró lakossága pedig közel hatezer fő. A bánya megnyitása kizárólag a befektetőnek jó üzlet” – hangsúlyozta Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. Aggodalomra ad okot a radioaktivitás kérdése is, ugyanis az a masszívum, amelynek része a kitermelés körzete, radioaktív anomáliákat mutat, létezik itt radioaktív urán, tórium és kálium is – igazolta az állítást Huszár Jenő gyergyói geológus. /Barabás Márti: Csend-völgyben bányazaj. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Weil Gyula gyergyószentmiklósi RMDSZ-es polgármesterjelölt visszalépését követeli a Magyar Polgári Párt (MPP) gyergyószentmiklósi szervezete. „Ha Kelemen Hunor, az RMDSZ országos kampányfőnöke óvást emelt a csíkszeredai Bokor Márton, a közegészségügyi hatóság Hargita megyei kirendeltsége vezetőjének jelölése ellen, mi csupán felkérjük Weil Gyulát, mondjon le jelöléséről” – közölte sajtótájékoztatóján Árus Zsolt, az MPP alelnöke, mert Weil ugyanúgy megszegte a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt, akárcsak Bokor Márton, a közegészségügyi hatóság Hargita megyei kirendeltségének a vezetője. Bokor függetlenként szállt volna versenybe a csíkszeredai polgármesteri székért, indulása ellen Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyújtott be óvást azzal, hogy vezető tisztségben levő közalkalmazott nem indulhat a választásokon. A felszólításra Kelemen Hunor reagált. Leszögezte, felmentették tisztségéből Weil Gyulát. /Jánossy Alíz: Weil visszalépését követeli az MPP. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Megjelent Xántus László, Xántus Juliánna: Besztercei-havasok /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda – Erdély hegyei-sorozat/ című munka. A Besztercei-havasok a Keleti-Kárpátokban, Hargita, Neamt és Suceava megyék területén, a moldvai Beszterce és a Kis-Beszterce szögében terülnek el. Impozáns hegység, azonban kevésbé ismert, mert mind ez idáig turisztikai jellegű leírás nem létezett a régióról. A könyv hiánypótló turistakalauz. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

Megyei konzultációs körútra indult április 24-én Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, ígérte, hogy 187 Hargita megyei településre látogat el a következendő hónapban. Mindegyik településen ki fog osztani egy kérdőívet, amely révén a település problémáit szeretné feltérképezni, illetve azt, hogyan tudna a megyei tanács segíteni ezeknek a problémáknak a megoldásában. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter útravalóval /udvarhelyi házikenyér, borzonti szalonna, tusnádi vöröshagyma és csíkszentmártoni házipálinka/ látta el őt. /Megyei konzultáció vöröshagyma, szalonna és házikenyér társaságában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./

Illyés Judit „Erős Székelyföldet, mosolygó Székelyföldet” feliratot tartalmazó pannóval fedték le május 6-án a Kovászna és Hargita megye határát jelző két úttáblát Tamás Sándor és Borboly Csaba megyei tanácselnök-jelöltek. „Autonóm, erős székelyföldet akarunk – mondta Tamás Sándor. Albert Álmos, illetve Demeter János, a Kovászna megyei tanács alelnöki tisztségeire pályázó RMDSZ-es jelöltek is ismertették céljaikat. /”Határmódosítás” Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, RMDSZ-es polgármesterjelöltje hangsúlyozta, a törvénynek szeretne érvényt szerezni a városban, a tervek megvalósításához két mandátum kell. Szeretné elérni, hogy a város Székelyföld oktatási, kulturális és közigazgatási centruma legyen, az erdélyi magyarság legfontosabb vallási központja, Csíksomlyó is itt található. Ráduly az RMDSZ-en belül a konzervatív, keresztény értékeket tartja szem előtt. A két székely megyét, Kovásznát és Hargitát egyesíteni kell, nem Csíkszereda-központú megyeegyesítés volna a cél, csak eszköze lenne a térség közigazgatási összenyalábolásának, mutatott rá. /Horváth István: „A törvény és rend híve vagyok” . = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Sok program zajlik a Hargita Megyei Napok során. A népi fafaragásból nyújt ízelítőt a szentegyházi Tamási Áron Iskolában nyílt kiállítás, Székelyudvarhelyen az udvarhelyi népiskolások adtak hangulatos koncertet. Róth András történész bemutatta a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadványait. Szemlézték az Örökségünk címmel megjelenő folyóirat eddigi négy számát is. Székelyudvarhelyen megnyílik a fotókiállítás Nagy Béla fotóművész képeiből, majd bemutatják az Udvarhelyszéki olvasókönyv című összeállítást. A „hazatérők” ünnepi estje május 9-én lesz. /Bágyi Bencze Jakab: Megyenapok hazatérőkkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ Székelyudvarhelyen Hermann Gusztáv Mihály, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója elmondta: az egy évvel és négy hónappal ezelőtt létrehozott Forrásközpontnak még nincs múltja, ez idő alatt azonban szép számú kiadványt sikerült megjelentetniük. A kötetek között van Hermann Gusztáv Mihály: A székely történelem kistükre 1848, illetve P. Buzogány Árpád: A bogáncs kivirágzik című műfordítása. A Forrásközpont vállalta fel az Aeropolisz hetedik tanulmánykötetének kiadását. Ezek mellett egyéb kisebb kiadványok is megjelentek: egy anyák napi kisfüzet, a Kodály év tiszteletére szerkesztett kottás kiadvány, a Hargita megyei tájházakat bemutató képes levelezőlapok is napvilágot láttak. Az Udvarhely Kulturális Egyesület segítségével jelennek meg a kötetek. /Szász Emese: A forrásközpont mint kiadó. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

Százezrek jelenlétében kezdődött május 10-én a székelyföldi Csíksomlyón a 442. hagyományos pünkösdi búcsú. Mint minden esztendőben, az idén is keresztalják sokasága népesítette be a Csíkszereda mellett magasló két Somló-hegy közötti „nyerget”, ahol Erdélyből és a világ számos más tájáról több százezer magyar gyűlt össze. Az ünnepi szónok idén Schönberger Jenő szatmári püspök volt. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek bejelentette, hogy szeptember 13-án Csíksomlyón kezdődik a Gyulafehérvári Főegyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából szervezett ünnepségsorozat. A jubileumi év 2009. szeptember 29-én ér véget Gyulafehérváron. Schönberger Jenő szentbeszédében hangsúlyozta: a jelenlévők nem csupán a nyelvben és a hitben vannak együtt, hanem a szeretet is összetartja őket. A püspök hangsúlyozta: életünket az Isten, a haza, a család, a tisztaság, a becsület, a munka, a felelősségtudat, az áldozat és az élet szentsége kell hogy vezérelje. A tömeg az idén is „ellepte” a hegy oldalát. A hagyományoknak megfelelően az idén is részt vettek a szertartáson a szerzetes- és lovagrendek képviselői, a dísz egyenruhás hagyományőrző huszárok, az ugyancsak egyenruhás bányászok, akárcsak a keresztalják. /Százezrek vettek részt a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Az egyházi szervezők mindent megtettek azért, hogy távol tartsák a politikát, a lap szerint mégis rányomta bélyegét a hét végén zajlott csíksomlyói búcsúra az a tény, hogy az idei pünkösd a romániai helyhatósági választási kampány kellős közepére esett. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek úgy fogalmazott: tekintettel a választási évre, a politikai esemény alól az erdélyi magyarság sem mentesül. Az érsek felszólította a jelen levő katolikus és nem katolikus egyházak híveit, éljenek keresztényi kötelességükkel, de ugyanúgy állampolgári jogaikkal is, és ki-ki belátása szerint döntse el, kire, milyen politikai szervezetre adja szavazatát. A főpap szerint az erdélyi magyarok további sorsának alakulását meghatározóan befolyásolja a politikai jelenlét. Többször is eleredt az eső Az idei búcsú különlegességének számító, magyarországi zarándokokat szállító különvonatot a gyergyószárhegyi állomáson sajtósok és politikusok csoportja is várta. A rendőrök – attól tartva, hogy valakik kövekkel dobálhatják a vonatot – arra kérték az utasokat, menet közben csukják be az ablakokat. A román többségű Maros megyei település, Gödemesterháza állomásán vízágyút vezényeltek a szerelvény érkezéséhez. Az állomásokon székely ruhás lánykák kínálták végig kürtőskaláccsal és köményespálinkával a fülkéket. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökjelölt kampánystábjával mézespogácsákat osztogatott. /Horváth István, Lokodi Imre: Politikától nem búcsúztak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

A Flagellum Dei – Isten ostorai nevet viselő motorosklub május 9-11-e között a kézdivásárhelyi Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ katrosai szabadidőközpontjában szervezte meg az első székely hagyományőrző találkozót, melyen háromszáz hazai és magyarországi motoros vett részt. A klubot 2006-ban alapították háromszéki és Hargita megyei motorosok. Rancz Dezső, alias Szittya, a klub vezetője elmondta: első találkozójukon a helyi székely hagyományokra fektették a hangsúlyt. Most a kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes mutatkozott be, majd esténként rockegyüttesek szórakoztatták a motorosokat. A találkozó ideje alatt a torjai Pethő Sándor a kopjafafaragás, az ugyancsak torjai Borbándi Barna pedig az íjászat rejtelmeibe vezette be az érdeklődőket. Május 10-én a csíksomlyói búcsúra szerveztek motoroszarándoklatot. /Iochom István: A motorosok és a székely hagyományok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 13./