Közalapítványok helyett Szülőföld Alap, az önálló hivatal, a HTMH helyett főosztály a kancellárián, Magyar Állandó Értekezlet helyett Regionális Egyeztető Fórum, illetve a térség magyar törvényhozóinak közös testülete, a KMKF. „A nemzetpolitika jobb állapotban van, mint egy évvel ezelőtt – mondta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője a főosztály új, Báthori utcai székházában, ahová a Szülőföld Alap Irodával együtt áprilisban költöztek át. Törzsök Erika főigazgató úgy érzékeli, mára konszolidálódott a helyzet, felállt az új rendszer. Mi tette szükségessé a változtatásokat? „1990-ben a két világháború közötti intézményrendszer revitalizációja következett be, mely a revanspolitikára épült. 2004 után ezt nem lehetett tovább vinni, amikor a térség több országában immár hasonló vagy azonos a jogi, politikai, gazdasági keret. Sürgető volt változtatni a támogatáspolitika párhuzamos intézményrendszerének átláthatatlanságán is. ” Törzsök Erika az új szisztéma fontos elemeként az Európai Területi Együttműködés programot emelte ki, ennek előnyeit kell az egymással határos térségekben közösen kihasználni. „Látjuk, hogy a folyamatosan eltűnő országhatárok revitalizálják a hagyományos régióközpontokat. Egészen más például Románia esetében a Partium fejlődésének a dinamikája, mely terület haszonélvezője annak, hogy a Dél-Alföldet valósággal átugrotta a fejlődés. A határoktól távolabb eső vidékek – esetünkben Belső-Erdély és a Székelyföld – az EU-s források hatékony felhasználását kellene hogy megcélozzák. Ezt elősegítendő a főosztály munkatársai összegyűjtötték a lehetőségeket, s ezeket szeretnék a következő hetekben, hónapokban az adott régiókban élőknek egy információs transzfer formájában eljuttatni. ” Az információs napok nyitóeseménye április 25-én Kolozsvárott volt, Varratmentes Európa címmel, ezt követik újabbak májusban a Partiumban és Erdélyben, júniusban a Felvidéken és a Vajdaságban, júliusban Kárpátalján, majd ősszel Bécsben, Eszéken és Lendván. Törzsök Erika Kolozsvárott arról beszélt, hogy Románia és Magyarország együttműködésében meg kell találni az erdélyi magyarok szerepét, akiknek új mentalitást kellene elsajátítaniuk. A főigazgató az uniós pénzekről eddig lemaradók hátrányait információ átadásával szeretnék csökkenteni: „az új helyzetben a pénznél is fontosabb információkat az adott közösségek rendelkezésére bocsátva. Ezt segítik elő a pályázatok menedzseléséért felelő területi referensek. ” Az Európai Unión kívül élő magyarok esetében /Ukrajna, Szerbia és Horvátország/ más-más program érvényesül. A támogatás nélkül működni nem tudó intézmények megsegítése továbbra is feladat, ezt tölti be a Szülőföld Alap. „A helyzet konszolidálódott, s alapelv az, hogy a magyar politikai játszmákat ne exportáljuk, s mi se szólunk bele a határon túli játszmákba” – mondta Törzsök. /Stratégiaváltás és intézményi reform a magyar nemzetpolitikában. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), máj. 3./

Az Eduard Benes államfő vezette Csehszlovákia meg akarván szabadulni német és magyar kisebbségeitől, ezeket a közösségeket a kollektíven háborús bűnösnek minősítette, s 1947 májusában elkezdték erőszakos kitelepítésüket, elűzetésüket szülőföldjükről. A németek több mint hárommillióan voltak, a magyarok egymilliónál kevesebben, Szlovákia déli határsávjában, olyan színmagyar entitásokat alkotva, mint a Csallóköz, Mátyusföld, Gombaszög, Dél-Göröm, az Ipoly völgye, Délkelet-Szlovákia... A németeket bevagonírozták, s embertelen körülmények között, mindenüktől megfosztva elindították őket a legyőzött, nyomorgó, koldusszegény Németország felé. A magyarok elűzését ,,lakosságcserének” álcázták, s valóban a maradék Magyarországon élő szlovákokat igyekezett Csehszlovákiába csábítani, a magyaroktól ,,megtisztított” területekre, településekre. Beleültetvén őket a hátrahagyott vagyonokba, sok-sok nemzedék munkájának eredményébe. Azonban a paritás leghalványabb jegyeit sem lehet kimutatni, a magyarok elűzetése durva és kíméletlen volt, a Dunán kergették át őket, marhavagonokban vitték át a határon a magyar családokat. Akik maradhattak, azokra még keservesebb sors várt, egy részüket a Szudéta-vidékre deportálták, az elűzött németek helyére, lágerekbe zárva, majd kényszerlakhelyekre erőltetve őket. A Szlovákia területén megmaradtak állampolgárságát megvonták arra kényszerítettek egész közösségeket, hogy ,,reszlovakizáljanak”, azaz tagadják meg magyarságukat. Eduard Benes Sztálin szlávbarát bólintása mellett kiadta hírhedett dekrétumait, melyek milliók sorsát pecsételték meg. Azóta hatvan év telt el, enyhült a légkör, a felvidéki magyarok visszakapták állampolgárságukat, iskoláik vannak, pártjuk és egyesületeik, de a sebek máig sem forrtak be, mert sem Csehország, sem az időközben függetlenedett Szlovákia nem hajlandó hatályon kívül helyezni a hírhedett benesi dekrétumokat. /Magyari Lajos: Hatvan év gyalázat. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

Csaknem 40 évvel ezelőtt a nyugati magyar értelmiség létrehozott egy civil szervezetet – Bázel központtal – Európai Protestáns Magyar Szabad Egyetem /EPMSZE/ néven. A 90-es évekig hallatlan jelentősége volt, hiszen rendszeresen könyveket jelentetett meg, konferenciákat tartott, melyekre főleg kelet-európai magyar írókat, költőket, művészeket hívott meg. Mintegy híd volt a keleti vasfüggöny és a nyugati világ között, amely lévén nem politikai, hanem inkább egyházi szervezet, aránylag könnyen végezte munkáját. Sütő Andrástól Kányádiig, Illyés Kingától Lohinszky Lorándig, vagy éppen festők, zenészek, az akkori világ kisebbségi értelmisége mind megfordult ezeken a szabadegyetemi rendezvényeken. 1990 után a helyzet megváltozott. A keleti kommunista államok összeomlásával, majd később az Európai Unió révén már nem volt szükség arra a szerepre. A 2000-es évek elején született meg az a határozat, hogy az anyaszervezet mentén országonként külön hozzanak létre helyi egyesületeket. Így született meg előbb az Erdélyi Kör, majd a Délvidéki, a Felvidéki és most van folyamatban a Kárpátaljai Szabad Egyetem bejegyzése civil szervezetként. Az Erdélyi Körnek kb. 60-70 tagja van, évente két alkalommal tartanak szabadegyetemi napokat, tavasszal és ősszel. Az idei szabadegyetemi napokat április 15–16–17-én tartották Nagyszebenben. Paul Philippi Nagyszebenből Erdély története – egy európai kísérlet? címmel értekezett, Kozma Zsolt Kolozsvárról Erdély a tolerancia földje? címmel fejtette ki véleményét, Maksay Ádám (Kolozsvár) Erdély építészeti öröksége az Európai Unióban címmel beszélt. /Demeter József lelkipásztor: Erdély az Európai Unióban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

„Megszentelt földön állunk. Megszentelt föld, mert a vértanúk életének színtere, ahogy haláluk színtere, megszentelt föld: emléket, nem egyszer tragikus emléket hordoz (…) Szabédi László a maga tragikus halálával és mindazzal a megpróbáltatással, amely ezt a személyes végzetet előidézte, az erdélyi magyarság, az egész magyar nemzet vértanúja” – mondta Pomogáts Béla Kolozsvár május 19-én, a Szabédi Emlékház ünnepélyes avatásán. Az emlékházat az EMKE, a Korunk Stúdió és az Anyanyelvi Konferencia által szervezett Szabédi-emléknap keretében avatták fel Kolozsváron, a költő egykori lakóházának helyén. Kötő József EMKE-elnök elmondta, az emlékházban Szabédi-emlékszoba, hagyatéki könyv- és kéziratgyűjtemény, illetve kutatóközpont kap helyet. Az Új utak – törésvonalak, költők centenáriumán mottójú irodalmi konferencián, Szabédi kortárs költőtársairól, Dsida Jenőről, Jékely Zoltánról, Szemlér Ferencről is szó esett. A konferencián a Kárpát-medence különböző részeiből érkezett irodalomtörténészek, irodalomkedvelők vettek részt. Dsida-emléktáblát avattak a Sétatér egyik házának falán, amelyben a szatmárnémeti születésű költő életének utolsó éveit töltötte. Markó Béla RMDSZ-elnök költőként volt jelen az eseményen, a „tündéri költő” alakját idézte fel, Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című versét is említve. Láng Gusztáv irodalomtörténész, Dsida-kutató is tartott előadást. Az emléktábláról, amelyet a szülőváros ajándékozott a kolozsváriaknak, Czirják Árpád érseki helynök és Markó Béla vonta le a leplet. Szlovákiából, Kárpátaljáról, Felvidékről és az anyaországból is érkeztek az erdélyi költők előtt ünneplők. /Valkai Krisztina: Zarándoklat és irodalmi konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Traian Basescu azért került a támadások kereszttüzébe, mert nem tudják neki megbocsátani, hogy Saulusból Paulus lett. Bár a múltja nem makulátlan, időben felismerte a posztkommunista, szekus elit leváltásának szükségességét, ezzel viszont értelemszerűen rengeteg érdeket sért – fogalmazott Kincses Előd ügyvéd. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség egykori politikusa szerint a Markó Béla vezette formáció évek óta feladta a demokratikus elvek védelmét, s számos antidemokratikus bukaresti törvényhez adta szavazatát. Basescu a bukaresti parlamentben elítélte a kommunizmus bűneit, lehetővé a szekus dossziék megnyitását, és támogatta azt, hogy a legmagasabb politikai szinten jelentkező korrupciót is vizsgálja az ügyészség. Rengeteg érdeket sértett, az egész romániai politikai elit szembefordult vele. Ez magyarázza a furcsa szövetséget, amelynek vezető ereje a ma Szociáldemokrata Párt néven futó posztkommunista párt, élén Mircea Geoana elnökkel, akinek Securitate-ezredes volt az apja. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt szekus kapcsolatai közismertek. Az RMDSZ esetleges Securitate-kapcsolatai közszájon forognak, ami pedig a liberálisokat illeti, több vezető politikusukról is kiderült ügynökmúltjuk. Az RMDSZ feladta a demokratikus értékek védelmét, sok antidemokratikus törvényt megszavazott Bukarestben. Basescu három RMDSZ-politikust hoz nyíltan összefüggésbe korrupciós ügyekkel: Verestóy Attilát, Markó Bélát és Nagy Zsoltot. Verestóy a média szerint a székelyföldi erdők kiirtásával alapozta meg óriási vagyonát. Markó Béla és Nagy Zsolt büntetőjogi felelősségéről Kincses Előd nem nyilatkozhat. Meg kell várni a nyomozás eredményét. Az érdekes, hogy Markó Béla meg nem jelent verseiért óriási összeggel járó szerződést tudott kötni romániai magyar és magyarországi kiadókkal. Markó Béla sajnos immár képtelen racionálisan gondolkodni. Kincses Előd nem tudja megmagyarázni például Tőkés László megfosztását a tiszteletbeli elnöki címtől. A püspök akkor már gyakorlatilag politikai holtvágányon volt, az RMDSZ Operatív Tanácsában mindenki mindig ellene szavazott. Azáltal viszont, hogy a szatmári kongresszuson megszüntették a tiszteletbeli elnöki címet, azt érte el a szövetség, hogy az erdélyi magyarság képviselete végletesen megosztottá vált. Az RMDSZ szűk vezető elitje mindenre elszánt, képtelen a megújulásra. Ráadásul úgy be van betonozva a hatalomba, hogy egy következő kongresszusig semmiképpen sem lehet leváltani őket, noha az RMDSZ is megérett a megújulásra, éppen úgy, mint a felvidéki Magyar Koalíció Pártja vagy a Vajdasági Magyar Szövetség. /Pataky István (Magyar Nemzet): Túl sok érdeket sértett a román államfő. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23.

Május 24-én Kisiratoson a kultúrotthonban tartották A magyar oktatás jelene és jövője a Kárpát-medencében című oktatási fórumsorozat legújabb rendezvényét, amelyen jelen volt a kezdeményező Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke is. A megjelent közel 40 iskolaigazgató, aligazgató és pedagógus számára Matekovits Mihály, tanügyminisztériumi vezérigazgató A magyar oktatás helyzete Romániában; Lezsák Sándor A magyar oktatás helyzete a Kárpát-medencében; Csíkos Sándor bácskai iskolaigazgató Magyar nyelvű oktatás a Délvidéken; Tamás Eszter felvidéki aligazgató Magyar nyelvű oktatás a Felvidéken; Pálinkó Gyuláné Bács-Kiskun megyéből Kisiskolák Magyarországon címmel tartott vászonra vetített adatokkal alátámasztott előadást. Ebéd után Pellegrini Miklós, Arad megyei helyettes főtanfelügyelő A szórványosodó kisiskolák kilátásairól értekezett, majd iskolafórumon vitatták meg, elemezték az elhangzottakat. /(b): Lezsák Sándor Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

A Trianon-évforduló előtti napokban végigböngészve a világhálón a téma jelenlétét, az erdélyi magyarság számára két figyelemre méltó pozitív jelenség található. Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezésében ,,rendhagyó történelemórát” tartottak, fényképkiállítást rendeztek. Jó dolog az, ha azok, akik hatvan-hetven esztendővel Trianon után születtek, átveszik az emlékezés stafétáját. A másik az, hogy a többnyire Trianon közvetlen vagy közvetett következményeként szétszóródott magyarság jeles képviselői ma is vállalják az ébresztőóra szerepét. A legmarkánsabb Trianon-írás az Ausztráliában élő Csapó Endrétől származik. Ennek Kárpát-medencei társa a Duray Miklósé (Szlovákia, azaz Felvidék), és az Ágoston Andrásé (Szerbia, azaz Délvidék). Az utóbbi állapítja meg, hogy ha az unióban minden hetedik lakos valamelyik kisebbségi közösséghez tartozik, akkor a demokratikus kisebbségi autonómiák létrehozása olyan cél lehet, amelynek megvalósításában minden európai nemzet, így a magyarországi magyarok is érdekeltek. Azonban a mai magyar vezetés képtelen az uniós együttlét nemzetegyesítési lehetőségeivel élni. Ezt a felelőtlenséget ellensúlyozandó kiemelhető az erdélyi magyar fiatalok kezdeményezése: egy uniós parlamenti képviselőt, Gál Kingát kérték fel a témát Kolozsváron körbejáró rendezvény fővédnökségére. /Sylvester Lajos: Nyolcvanhét év porlasztásban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

Életének 82. évében elhunyt Darvas Iván. A kétszeres Kossuth-díjas művész, a nemzet színészének temetését szűk családi körben tartják. Az elmúlt több mint ötven év egyik legnépszerűbb magyar színésze Darvas Szilárd néven született a felvidéki Belyén. Szinte minden nagy szerepet eljátszhatott a színészálmok közül, amit csak egy művész megkaphat. Néhány éve rendezőként is nagy sikerrel mutatkozott be, grafikáiból pedig kiállításokat rendeztek. /Elhunyt Darvas Iván. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

A trianoni békeszerződés 87. évfordulóján, június 4-én Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Ifjak szerveztek megemlékezést. Az elcsatolt területeken a magyar emlékeket megpróbálták megsemmisíteni. Felrobbantották, vonattal húzatták el, kalapáccsal verték szét, megrongálták, megcsonkították, eltüntették azokat a szobrokat, millenniumi, egyházi emlékműveket, amelyek a hajdani Magyarországra emlékeztettek Felvidéken, Délvidéken és Erdélyben. Ez lett az érsekújvári Czuczor Gergely-, a rimaszombati Tompa Mihály-, a pozsonyi Mária Terézia-, az eperjesi Szentháromság-, a nagybecskereki Kiss Ernő-, a munkácsi emlékoszlop, a brassói Millenniumi emlékmű, a kolozsvári Rákóczi-emlékmű, a nagykárolyi Kossuth-szobor, a nagyenyedi kuruc emlékmű, a piski Bem-szobor és mások sorsa. Marosvásárhely főterén három szobrot döntöttek le egyetlen éjszaka, az egész alakos Kossuth- és Bem- valamint a II. Rákóczi Ferenc-mellszobrot. Az eltüntetett, megrongált, szerencsés esetben visszaállított szobroknak, emlékműveknek állít mementót a Marosvásárhelyen megnyílt kiállítás, amely Fodor András képeslapjaiból álló gyűjtemény alapján készült fénymásolatokból áll. A megnyitón a Trianon című filmet vetítették, június 4-én pedig Hajdú Zoltán és Kálmán Attila történelemtanárok tartottak előadást a versailles-i békerendszerről. /(b. gy.): Szobrok emléke. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

Nemrég ért véget Zentán az Énekelt Versek Fesztiválja, a marosvásárhelyi Kővirág együttes nyerte el a tizenkettedik alkalommal megrendezett fesztivál második díját, a topolyai Csalóka és az óbecsei Prima Vista együttesek közös produkciója után. A harmadik helyezést a kárpátaljai Filep Anita és a felvidéki Kelemen-trió érte el, a különdíj a szabadkai Folton Folk nevű zenekarhoz vándorolt. A gálaműsoron Juhász Attila zentai polgármester és Goldschmied József, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Égtájak Irodájának programigazgatója adta át az értékes díjakat. /Nagy Botond: Ki énekel a legszebben verset? = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

Csökkent a magyarországi odafigyelés a határon túli magyar közösségekre. A viták a magyar pártok és intézmények energiáját oly mértékben lekötik, hogy ez befelé fordulást, a magyar külpolitika hatékonyságának csökkenését eredményezi – hangzott el Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) vezetője és Markó Béla, az RMDSZ elnöke június 8-án Bukarestben tartott találkozója után. A felvidéki és az erdélyi vezető politikus bejelentette, hogy a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának (HTMSZF) következő ülésére, az úgynevezett kis MÁÉRT-ra szeptember 1-jén, Révkomáromban kerül sor. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) vezetője elmondta: a kis MÁÉRT-on megtárgyalják a határon túli magyar közösségeket befogadó egyes országok európai uniós tagsága és a Schengen-övezethez való hamaros csatlakozása által előidézett új helyzetet. Szóba kerül a találkozón a határon túli magyaroknak nyújtott anyagi és politikai támogatás is. Csáky közölte: a határon túli magyar szervezetek korábban megegyeztek a magyar kormányfővel abban, hogy szeptemberig bemutatják és írásban is eljuttatják az új támogatási rendszerrel kapcsolatos véleményüket. Konkrétan – tette hozzá az MKP elnöke – a Szülőföld Alap működéséről, valamint általában a politikai támogatásról és együttműködésről fejtik ki nézeteiket. Markó Béla egyetértett az MKP elnökével abban, hogy csökkent „a magyar politika és kormány figyelme” a határon túli magyar szervezetek helyzetét illetően. Erre az a magyarázat – véli az RMDSZ elnöke –, hogy a magyar belpolitikában a viták lekötik a pártok és az intézmények energiáját, emiatt pedig befelé fordulnak. Markó hangsúlyozta: ez csupán magyarázatot jelenthet, de nem mentséget. A Szülőföld Alap kapcsán a romániai magyar politikus kijelentette: bíznak abban, hogy befolyással lehetnek az intézmény működésére, és megfelelő támogatást kínál majd a határon túli magyarok számára. Markó szerint a támogatás kérdése még nincs megnyugtatóan rendezve. A HTMSZF legutóbbi ülését 2005. októberében szervezték Marosvásárhelyen. A révkomáromi találkozó a negyedik kis Máért lesz. Az RMDSZ és az MKP küldöttsége tavaly novemberben egyeztetett arról, hogy már januárban megszervezik Pozsonyban a találkozót, de az eredeti tervek ellenére akkor ez elmaradt. /B. T. : Csökkent Magyarország odafigyelése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ „Nekünk továbbra is nagy szükségünk lenne arra, hogy Magyarország figyeljen arra, mi történik a határon túli magyar politikában, és egyáltalán, hogy Magyarország minél erősebb és hatékonyabb külpolitikai tényező legyen ebben a térségben” – hangsúlyozta Markó Béla. / Szeptemberben kis-MÁÉRT Felvidéken. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

Nagyon régen nem ültek annyian Magyarigen református templomában, mint a Megújuló örökség – nemzetközi műemlékvédő konferencia alkalmával. Szakemberek, politikusok, érdeklődők népes tábora vitatta meg az épített örökség szomorú állapotát, a Fehér megyei település templomában. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatója nyitotta meg a konferenciát. Gudor Botond helyi református lelkész a körülményekhez képest szépen rendbe hozott templomban fogadta a vendégeket Erdély legkisebb gyülekezetében, ahol a lelkipásztor és családja nagyobb számot tesz ki, mint a gyülekezet tagjai, akiknek száma az évek során négyre csökkent. A lelkész beszélt a település és a templom történetéről, Bod Péter valamikori lelkipásztor testamentumáról, a települést ért tragédiákról (parasztlázadás 1784-ben, pestis-járvány 1813-14-ben, szabadságharc: 1848-49-ben), az öt magyar temetőről, a maradék lakosság elvándorlásáról. A falu története kapcsolódik a mindenkori erdélyi fejedelmek történetéhez, sorsa azonban az átlagosnál tragikusabb. Ma már az a kérdés, mi lesz a jövőben a későbarokk stílusban épült, gyönyörű templom sorsa hívek nélkül. Istvánfi Gyula, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott professzora vette át a szót, aki jelentős mértékben hozzájárult az erdélyi műemlékvédelemhez. Mihály Ferenc restaurátor sok képpel illusztrált előadása főleg a Kárpát-medencei templomok farészeinek restaurálásáról, valamint a színrestaurálásról szólt. Daróczi Miklós az Erdélyi Református Egyházkerülethez tartozó, 1990–2004 közötti templom felújítási munkálatokról értekezett, 53 műemléktemplomban történtek kisebb-nagyobb beavatkozások. Márton Jutka a római katolikus templomok ingó és ingatlan örökségét ismertette. Paskucz Szathmáry Viola elmondta: 52 unitárius műemléktemplom van, amelyek felújításai között igazi sikertörténetek is akadnak, például a kilyéni vagy a kolozsvári templom esetében. Káldi Gyula összegezte a kárpátaljai és felvidéki helyzetet. Diószegi László szerint a közeljövő semmi jóval nem kecsegtet, hiszen a Teleki László és hasonló alapítványokat a magyar kormány megszünteti. Nincs garancia arra, hogy a megkezdett munka folytatódik. Ők most az alapítvány megmentéséért dolgoznak. A megoldást a független civil alapítványok létrehozása jelentené. Rögtön be is mutatták az Ágoston Sándor nevű alapítványt. Az újságíróknak Gaál Alajos katolikus esperes mutatta be a helybéli, nemsokára 200 éves, felújítás alatt álló római katolikus plébániát, amelynek 10 híve közül öt magyar. Jelenleg Magyarigennek összesen 14 magyar lakosa van. /Bakó Botond: Megújuló örökség – nemzetközi műemlékvédő konferencia. Magyarigen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Márciusban immár 17. alkalommal szervezték meg a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt (NMMV), melyen délvidéki, kárpátaljai, erdélyi és felvidéki magyar líceumok diákjai mérik össze tudásukat, magyarországi tanulókkal együtt. A versenyt egyik évben Magyarországon, másik évben a magyar határokon túli helyszíneken rendezik, tavaly a szerbiai Zentán, idén a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban. Erdélyből az idén Csíkszeredában tartott Erdélyi Magyar Matematikaversenyen válogatták ki a nemzetközi megmérettetésre az évfolyam legjobbjait. A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumból kilencen ültek fel a Székelyföldről érkező buszra. Ugyancsak eseménydús volt az Országos Magyar Olimpia (hivatalos nevén a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny), ehhez tavaly Besztercére, idén Nagyváradra kellett utazniuk a tanulóknak. /Visky Mária: Báthory István Elméleti Líceum. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

Immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a lármafa-találkozót, ezúttal a Beszterce megyei Cegőtelkén. Az Árpád-házi Szent László király emléke előtt tisztelgő találkozót 2000-ben a Magyarok Székelyföldi Társasága kezdeményezte, s immár nyolc éve a szórványban élő magyarok helyzetére kívánják felhívni a figyelmet. Az idei rendezvényre egy autóbusznyi résztvevő indult a cegőtelki Cserhalom emlékműtől Felvidékre, bejárva a Szent László emlékét idéző helyeket. A hét végén avatták fel a Brassó megyei Hosszúfaluban az evangélikus közösség vallásos-kulturális otthonát, a Keresztyén Csángó Házat. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke ünnepi beszédében elmondta: a szövetség az egyházak partnere kíván lenni abban, hogy a magyarság számára fontos épületek törvényes úton kerüljenek vissza a közösségekhez. „Azoknak a négyfalusi evangélikus magyaroknak, akik 1938-ban ennek az épületnek a létrehozásán fáradoztak, legsötétebb jövőképei között sem szerepelhetett az, hogy az evangélikus közösségnek vissza kell vásárolnia majd jogos tulajdonát. A Keresztyén Csángó Ház az önök kitartásának és közösségi összefogásának gyümölcse, amely mindannyiunk számára példaértékű” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. /Lármafa-találkozó Cegőtelkén. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Sepsiszentgyörgyi énekes, Érsek Csaba Sándor nyerte meg a Duna Televízió Pacsirta népdalversenyét, a közönségdíjat és a második helyezettnek járó elismerést pedig András Orsolya, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Gimnázium tizedik osztályos diákja vehette át. A Mentor – Magyar csillagok tehetséggondozó sorozat keretében lezajlott vetélkedő döntőjét a hét végén a Ghymes együttes fesztiválján rendezték meg, a felvidéki Szikince-patak völgyében. Érsek Csaba a versenyre saját készítésű gardonnal jött el. A fiatal énekes nem először lép dobogóra: tavaly a Hajnal akar lenni vetélkedőn nyert első díjat. /Rostás-Péter Emese: Ének, gardonkísérettel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

Negyvenhárom háromszéki kezdett el dolgozni a napokban a felvidéki Galántán, és ma újabb jelentkezőket toboroznak Kézdivásárhelyen. Eközben egyszerűsödött a külföldi munkavállalás ügyintézése is, az érdeklődőknek már nem kell Bukarestbe utazniuk, hanem Sepsiszentgyörgyön rendezhetik irataikat. A Galántán lévő Samsung gyár havonta egy alkalommal autóbusszal hazahozza az ittenieket, és négy nap pihenés után visszaviszi őket. Ez része a bérnek, amely 350–400 euró készpénzt jelent, emellett a vállalat biztosítja a szállást és az étkezést. /Mózes László: Felvidék fogadja a háromszékieket (Munkaerőexport). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./

Erdélyi, magyarországi és felvidéki írók, költők, irodalomtörténészek részvételével nyitották meg Nagyváradon a negyedik Partiumi Írótábort. A rendezvény témája idén Ady Endre művészete, beleértve a költő magánéletének szakaszait, párkapcsolatait is. Pomogáts Béla irodalomtörténész a július 5-án tartott tábornyitón Erdély Adyja címmel tartott előadást, amit Péter I. Zoltán Ady és Léda című könyvének bemutatója követett. A tábor a következő két napon előadásokkal, bemutatókkal folytatódik. Vers a versről címmel Ködöböcz Gábor és Bertha Zoltán tart előadást, lesz költészeti verseny, melyen a résztvevőknek egy-egy Ady-művet kell parodizálniuk. /Gergely Gizella: Ady-versek új fényben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

Ökumenikus találkozót tartottak Nagyváradon. A valódi ökumenizmus megvalósítására szólítottak fel az egyházi találkozó résztvevői, amelyet a 3. Európai Ökumenikus Nagygyűlés utolsó előkészítő rendezvényeként szerveztek meg. A felvidéki, magyarországi és hazai ortodox, katolikus és protestáns egyházak képviselőin kívül a megbeszélésén Colin Williams, az Európai Egyházak Konferenciájának főtitkára is részt vett. Williams elmondta, a korábbi nagygyűléseket protestáns és római katolikus közegben tartották, így újdonság lesz, hogy most ortodox környezetben, Nagyszebenben szervezik meg a találkozót, amelyre egész Európából több mint 2000 egyházfőt várnak. Williams jelezte, a találkozó célja, hogy minden nemzet és minden felekezet közösen imádkozzék a világosságért, de foglalkoznak majd a kisebbségek, a kivándorlás problémájával is. A találkozón Tempfli József nagyváradi megyés püspök és Kovács Gyula, az Erdélyi Református Egyházkerület külügyi tanácsosa kifejtette, egyedül Romániában nem alakult még meg az országos ökumenikus tanács. A felekezetek közötti párbeszéd akadozik, esetenként egyáltalán nem működik. A nagyváradi találkozó résztvevői állásfoglalást írtak alá, melyben vállalták, hogy a nagyszebeni gyűlésen Ökumenikus Chartát fogadnak el. Ebben szorgalmazzák és sürgetik a romániai országos ökumenikus tanács megalakítását, valamint azon kisebbségi problémák megoldását, amelyek feszültség forrását képezik. Ezek közül a római katolikus csángómagyarok anyanyelvű vallásgyakorlásának, az elkobozott egyházi vagyon visszaszolgáltatásának, illetve az erőszakkal megszüntetett magyar nyelvű egyetemi oktatás teljes körű helyreállításának akadályait emelték ki. Kérik továbbá, hogy a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés, a nemzetközi egyházi és ökumenikus szervezetek ítéljék el a kommunizmust; illetve kezdeményezik, hogy induljon párbeszéd a kisebbségi etnikai és egyházi közösségekkel szembeni diszkrimináció és jogfosztás minden formájának megszüntetése érdekében. /Gergely Gizella: Nagygyűlés a kisebbségekért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége szervezésében elkezdődött a 9. Kárpát-medencei Anyanyelvi tábor Setétpatakon. A tíznapos tábor célja: a magyarságtudat fejlesztése, közös kulturális értékek megismerése, az összetartozás érzésének kialakítása. A táborban 40 diák és tanár vesz részt Felvidékről, Vajdaságból, Veszprém megyéből és Erdély szórványtelepüléseiről. A programban ‘56-ról filmvetítés is szerepel, az előadók: Pomogáts Béla, Demeter László, Zsigmond Győző, Tapodi Zsuzsa és Péntek János. /Setétpatak nyelvtábora. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

A Magyarok Székelyföldi Társasága által szervezett Lármafa-találkozó sorozat célkitűzései révén fontos szerepet tölt be a magyar kultúra ápolásában. Fő feladatának a Szent László-kultusz megőrzését tekinti. Ezt a Szent László nevéhez fűződő Kárpát-medencei helységek felkeresésével, megismertetésével és tartós kapcsolatok kiépítésével valósítja meg. A találkozó résztvevői felkeresik a cserhalmi ütközethez kapcsolódó kultúrtörténeti értékekkel rendelkező és ezt templomi freskókban megörökítő 48 települést (Erdélyben, Felvidéken, Magyarországon, Ausztriában és Szlovéniában). A 8. Lármafa-találkozó útiránya: Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda-Székelyudvarhely-Marosvásárhely-Cegőtelke-Sárospatak-Borsi-Margonya-Eperjes-Kassa-Rozsnyó-Kakaslomnic-Késmárk-Lőcse-Krasznahorka-Pelsőc-Tállya- Sepsiszentgyörgy. A Lármafa-találkozó székelyföldi csoportját Cegőtelkén fogadta Székely Pál és dr. Szántó Árpád, a Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke és alelnöke. Cegőtelki fiatalok eljátszották a cserhalmi ütközet azon mozzanatát, amely templomi freskókban meg van örökítve. Ezután a székelyföldiekhez csatlakoztak a cegőtelkiek és a beszterceiek, és a csoport továbbindult a Felvidékre. A lármafások Borsiba emlékeztek arra, hogy a községben álló ősi kastélyban született 1676. március 27-én II. Rákóczi Ferenc fejedelem. A lármafások tapasztalták, hogy a többségében magyarok lakta Borsiban nem működik magyar óvoda és magyar iskola, a magyar anyanyelvű gyerekek szlovák nyelven tanulnak. A találkozó résztvevői Margonyán megkoszorúzták Dessewffy Arisztid honvéd tábornok, aradi vértanú sírját. A debrődi sírkertben koszorút helyeztek el Papp Anna volt polgármester asszony sírjánál, aki lelkes támogatója volt a Lármafa-találkozóknak, éltetője a Szent László-kultusznak. Kassán meglátogatták a Szent Erzsébet püspöki székesegyházat, a kassai dómot; a Rodostó-házat, II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának másolatát, a Szent Mihály-kápolnát, melyben létezett egy Szent Lászlót ábrázoló freskó, amelyet lemeszeltek. Kakaslomnicon megtekintettek egy Szent László-faliképet, majd Késmárk és Lőcse nevezetességei következtek. A 8. Lármafa-találkozó felvidéki záró-mozzanata a pelsőci református templomban tartott ünnepi istentisztelet volt. A 8. Lármafa-találkozó állásfoglalásában felszólított: építsünk közös jövőt. Van megoldás a megbékélésre, ehhez a múltat be kell vallani. Szükség van az autonómiára, az anyanyelvi oktatás biztosítására minden szinten, Borsitól Cserhalomig, akár Szabadkáig. /Trufán József tanár, a találkozó résztvevője: 8. Lármafa-találkozó. 2007. június 20-25. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./

Július 11-én Gyergyószentmiklóson lépett fel a Kárpát-medencei Fesztiválzenekar. A fiatal művészek a Székelyudvarhelyen zajló VIII. Kárpát-medencei Fesztivál-zenekari Tábor résztvevői, akik egyhetes intenzív képzés után kisebb turnén mutatkoznak be. „Tíz éve született meg az ötlet, hogy jó volna Székelyföldön is létrehozni egy szimfonikus zenekart” – mondta el Bodurian János, a székelyudvarhelyi Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola igazgatója, a tábor főszervezője. Ennek szolgálatában jött létre a tábor, amely a kezdetekkor csak erdélyi magyar fiatal zenészeket fogadott, mára Kárpát-medenceivé bővült: szinte minden évben érkeznek kárpátaljai, felvidéki és magyarországi résztvevők is. /Jánossy Alíz: Fiatal fesztiválzenekar. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

Július 15-én nyílt meg Kalotaszentkirályon a felvidéki, délvidéki, erdélyi és magyarországi középiskolások Útjaink, állomásaink a pompás magyaroknál című olvasótábor, melyet a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár és a Lélekpendítők Társasága rendezett. A táborozás alatt az irodalmi hagyományápoló diákok Ady Endre, Arany János és Kós Károly nyomába erednek, az emlékhelyeket bejárva ismerkednek Kalotaszeg néprajzával és Erdély szellemi kincseivel. A táborba több kolozsvári jeles személyiség fogadta el a meghívást, így Péntek János professzor, Kántor Lajos, a Korunk, valamint Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, és Budapestről Pomogáts Béla irodalomtörténész, akik mindannyian kötődnek Kalotaszentkirályhoz. /Ady és Arany nyomában a Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

A Kárpát-medencei magyar pedagógusok legnagyobb szakmai fóruma, a Bolyai Nyári Akadémia július 16-i hivatalos megnyitójára, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium dísztermébe nagy számban érkeztek a felvidéki, délvidéki és erdélyi pedagógusok, előadók, egyetemi és főiskolai oktatók. Toró Tibor akadémikus, a Bolyai Nyári Akadémia tiszteletbeli elnöke visszaemlékezett a tizenöt évvel ezelőtti lelkes csapat törekvésére, amely egy olyan intézmény létrehozására irányult, ami biztosítani akarta a romániai magyar pedagógusok továbbképzését. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, az akadémia fővédnöke emlékeztetett, évente mintegy nyolcszáz hallgató, százhúsz előadó vendégtanár részvételével zajlik a képzéssorozat. /Antal Ildikó: XV. Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

Megkezdődött a XIV. Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor Gyergyószárhegyen a több száz éves iskolából átalakított korszerű alkotóközpontban. Idén 27 pályázó tölthet tíz napot a táborban. A felvidéki Jókától a moldvai Frumószáig érkeztek gyermekek a táborba. Borsos Géza, az alapítvány elnöke törekvéseiket ismertette. Hangsúlyozta, hogy minden táborozás a nemzeti érzés nevelését is szolgálta. /Bajna György: XIV. Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

Magyarország továbbra sem teljesíti anyaországi szerepét, az ebből fakadó alkotmányos és emberiességi kötelezettségét a Kárpát-medencében élő magyar közösségekkel szemben – mondta július 20-án Tusnádfürdőn Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, volt magyar miniszterelnök, aki szerint a legfájóbb veszteség a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) mellőzése, bojkottálása. Orbán a XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében találkozott Csáky Pállal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökével. Megbeszélésük után Orbán kifejtette: Magyarországon kellene megteremteni azokat az együttműködési formákat, amelyek elősegítenék a Kárpát-medencében élő magyar közösségek összehangolt működését. „Korábban létezett egy működő intézményrendszer, mely kapcsán úgy éreztük, hogy eleget teszünk emberi, erkölcsi és alkotmányos kötelezettségünknek, de a rendszerváltás egyik legfontosabb eredményeként számon tartott egyeztetési fórumot lerombolták, felszámolták” – mondta Orbán. „A MÁÉRT nélkül nem tudjuk egyeztetni szándékainkról, nem tudjuk megvédeni a különböző országok területén rendszeresen bajba kerülő magyar nemzettársainkat, legyen szó egy felvidéki hölgyről vagy éppen bukaresti indíttatású koncepciós perekről” – magyarázta Orbán Viktor, aki a magyar diplomácia és belpolitika legsürgetőbb feladatának tartja a MÁÉRT újraindítását. A találkozón Csáky Pál vetette fel azt a gondolatot, hogy az Európai Néppárthoz tartozó magyar pártok között szorosabb együttműködést építsenek ki, amellyel Orbán Viktor egyetértett. Csáky Pál hozzáfűzte: tárgyaltak a határon átnyúló együttműködés különböző formáiról, hiszen a Fidesz a szlovák-magyar határ mentél elterülő megyékben jelentős pozíciókat tölt be. A közeljövőben a gazdasági együttműködés lehetőségeiről közös konferenciát kívánnak szervezni. Az MKP elnöke szerint augusztusra a tusnádfürdői táborhoz hasonló, felvidéki rendezvény szervezését fontolgatják pártjának ifjúsági szervezeteivel. A tusnádfürdői szabadegyetem kapcsán Orbán úgy vélekedett: a rendezvény már az egész Kárpát-medencei magyarság lét- és sorskérdéseinek megvitatására alkalmassá vált, ennek bizonyítéka, hogy a felvidéki meghatározó magyar politikai erő elnökével is itt találkozhatott. /Orbán az anyaország kötelezettségeiről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ – Orbán Viktor és pártja jelenti számunkra a nemzetpolitika folytonosságát, hiszen maga a nemzetpolitika romokban hever – jelentette ki Tőkés László az Orbán Viktorral Tusnádfürdőn tartott megbeszélése után. A kormányhivatalokból száműzött nemzetpolitika a tusványosi tábor berkeiben talált otthonra – vélte a püspök. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke a határon átnyúló önkormányzati és gazdasági együttműködésről is beszélt. „Van néhány kiemelkedő személyiség Erdélyben, aki nem illeszthető bele a hagyományos pártkeretekbe, ilyen Tőkés László, s ha eldől, hogy önállóan indul az európai parlamenti képviseleti mandátumért, akkor minden segítséget meg fogunk adni, hogy színre lépésével megújuljon az erdélyi magyar közélet” – fogalmazott Orbán. A romániai magyar szavazatok számára emlékeztetve (közel egymillió potenciális szavazatról van szó) Orbán Viktor kijelentette: ,,gyengeségből nem lehet várat építeni”, sőt, egy közösséget sem lehet képviselni. Ezért a feladat az, hogy minél többen menjenek el szavazni, de csak akkor mennek el, ha lesz, mire, ha lesz, kire, ha lesz alternatíva, ha van hitelesség. ”,,Azt mondom el, amit Markó Béla jelenlétében is elmondtam volna” – fogalmazott előadásában Tőkés László. Az RMDSZ politikai vétségeit sorolva Tőkés leszögezte: addig aligha beszélhetünk európai érdekképviseletről, amíg nem lesz rendszerváltás a hazai érdekképviseletben, ami a Markó-doktrína végét is jelenti majd (az RMDSZ a magyarság egyedüli képviselete). Ugyanakkor felrótta az RMDSZ-nek, hogy teljesen elhanyagolta a külpolitikát, az erdélyi magyar érdekek képviselete helyett a nagyromán érdekeket szolgálta a nemzetközi porondon. Ezért elképzelése szerint az EU-képviseletet egy erdélyi magyar nagykövetségként kell majd működtetni. Trianonban nemzetközi döntés alapján veszítettük el Erdélyt, most nemzetközi segédlettel szerezhetjük vissza jogainkat – fogalmazott Tőkés László. /Ferencz Csaba: Magyarország nem teljesíti anyaország-szerepét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

EU-tagként minden állam értékrendjében szerepelnie kell az emberi, kisebbségi jogoknak – mondta Göncz Kinga magyar külügyminiszter a Népszava július 21-i számának adott interjújában. A felvidéki magyar diáklány és az erdélyi magyar politikus ügyével kapcsolatos magyar fellépésről a diplomácia vezetője azt mondta: Malina Hedvig ügyét napirenden tartja Magyarország, és az eljárás menetéről folyamatosan tájékozódik a szlovákoknál. Az egyes romániai magyar politikusok ellen megfogalmazott vádakban felmerül az etnikai diszkrimináció gyanúja, ez ellen pedig határozottan fel kell emelni a szavát Magyarországnak. Göncz Kinga szerint jó lenne, ha a hazai politika valamennyi szereplője tartózkodna a határon túli magyar közösségek befolyásolásától, megosztására irányuló törekvésektől, ezek a szervezetek nem a magyarországi politika, illetve a Fidesz vagy bármely más magyarországi párt meghosszabbított nyúlványai. /Göncz Kinga a belpolitikai konfliktusok hatásairól. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Temesváron és Kolozsváron ezen a héten zajlanak az utolsó tanfolyamok, de a tizenötödik Bolyai Nyári Akadémiát szervezők és résztvevők egyaránt máris sikeresnek tartják. Lászlófy Pál, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségénél (RMPSZ) elnöke elmondta: összesen 835 hallgatója volt az idei továbbképzőnek, 752 hazai és 83 külföldi pedagógus vett részt a tanfolyamokon. A külföldiek közül 46-an Felvidékről, 37-en pedig a Vajdaságból érkeztek. A vízumkényszer miatt Kárpátaljáról idén sem tudott senki jönni a Bolyai Nyári Akadémiára. A 120 előadó tanár 45 százaléka volt hazai, a többiek Magyarországról érkeztek. Lászlófy Pál külön kiemelte a néptánc- és énektanulást célzó tanfolyam sikerét. Az utolsó pillanatban érkezett meg a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságától az a 194 ezer lej érétkű támogatás, amely biztosította a továbbképző megszervezését. Abból a 20 400 lejből, amelyet a bukaresti Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalától kaptak, 85 személy szállásköltségeit tudták fedezni. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./

Huszonnegyedik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Anyanyelvi Tábort Győrött; a Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság, valamint a Rákóczi Szövetség közös rendezvényére négy szomszédos országból, Kárpátaljáról, Erdélyből, a Vajdaságból és a Felvidékről érkeztek határon túli magyar fiatalok Győrbe. /Nemzetközi Anyanyelvi Tábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

Nemzetstratégiai kérdésekről és a határon túli felsőoktatásról szóltak az előadások augusztus 9-én Nagyváradon, a Kárpát-medencei Nyári Egyetem ötödik napján. Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának igazgató-helyettese előadásában kifejtette: Magyarország az állami feladatokat nem kívánja átvállalni, az anyanyelven való oktatási lehetőségeket azonban támogatja. A Magyarország által oktatási-nevelési támogatásként szétosztott 6 milliárd forint a határon túli magyaroknak szánt összes anyagi juttatás felét képezi. Zilahi szerint azonban egyelőre nem tudni, mennyire hatékony ez a fajta anyagi támogatás. Sok visszaélésről s kaptak hírt. „Egy új egyetem indítása nemcsak pénz kérdése, hanem szakmai kérdés is – vélekedett Zilahi. – Ezért a szakképzett tanárok és diákok hiányával küszködő Erdélyben kétszeresen meg kell fontolni egy állami finanszírozású magyar egyetem létrehozását”. Szerinte a magyarul érettségizők száma nagyrészt azonos a már meglévő magyar egyetemi helyekével. „A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet minőségi egyetemmé kell fejleszteni. Igen komoly kérdésekkel szembesültünk a most induló akkreditációs eljárás során. Kérdéses, hogy az egyetem meg tud-e felelni a szigorú feltételeknek az infrastruktúra, a diákok létszáma és a megfelelő tudományos fokozattal rendelkező tanárok létszámának tekintetében” – tette hozzá Zilahi. Az előadás után felszólaló Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke cáfolta az elhangzottakat. Elmondása szerint Romániában jelenleg kétszer annyi magyar ajkú diák tanul román felsőoktatási intézményekben, mint magyar egyetemeken. A népességi mutatókat figyelembe véve elmondható, hogy a romániai magyarság 6,6 százalékos népességi arányához viszonyítva, a fiatalok mindössze 4,4 százaléka tanul tovább. Hantz kifejtette, az elmúlt 15 év történései is bizonyítják, hogy önálló magyar felsőoktatási struktúra nélkül sohasem oldódik meg az oktatói hiány. Hantz pontosította, hogy nem új egyetemet akarnak alapítani, hanem a már meglévő marosvásárhelyi és kolozsvári egyetemekből szeretnék visszaállítani a Bolyai Egyetemet. Ha ez megtörténik, annak akkreditálása már csupán politikai kérdés. A felvidéki hallgatók azt kérték, a magyar állam a jövőben vállalja fel a többség nyelvén tanuló magyar ajkú értelmiségiek segítését, valamint a doktorandusi képzés kiemelt támogatását is. /Gergely Gizella: „Egyetemes” ütközet a nyári egyetemen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./

A magyarországi Könyvtárostanárok Egyesülete (KTE) és a romániai magyar könyvtárosok iskolai könyvtáros tagozata közös szervezésében tartottak szakmai találkozót Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Főgimnáziumban, több mint ötven hazai, magyarországi, felvidéki és vajdasági iskolakönyvtáros részvételével. Ez az első olyan rendezvény, amelyen több ország magyar iskolakönyvtárosai vettek részt. Kiss László könyvtáros évek óta szervezi az olvasócsalogató programokat, időnként tapasztalatcserére összehívja a háromszéki és ritkábban az erdélyi kollégáit. /Fekete Réka: Nem mindegy, ki az iskola könyvtárosa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./