Kortárs magyar darab ősbemutatójára készül a nagyváradi színház Szigligeti Társulata: december 6-án lesz Aczél Géza irodalomtörténész, a debreceni Alföld című folyóirat főszerkesztője Timúrra várva című drámájának bemutatója. A Demcsák Ottó rendező-koreográfus által színpadra állított Timúrra várvában a szöveg és a tánc állandó kölcsönhatásban áll. Kelet-Európa abszurditása, a panelzárkában élő ember kitörési vágya, a vétek és az esetleges büntetés vállalása problematikáját boncolgatja az előadás. /Ősbemutató Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

A 75 esztendős Hunyadi László szobrászművész Szent Istvánt, Márton Áront, Apor Vilmost, Orbán Balázst, Petőfi Sándort, Tamási Áront, de a második világháború áldozatainak emlékszobrát is megalkotta már. Első Petőfi-szobrát tizennégy esztendős korában készítette, Sütő András emlékezett meg róla egyik írásában. Ez megjelent Hunyadi László művészetéről szóló reprezentatív album bevezetőjeként Magyarországon, 2006-ban. Apor Vilmos Segesvár szülötte. A szobor elkészítésére a segesvári plébános kérte fel a művészt. Márton Áron szobrát Székelyudvarhelyen állították fel 1995-ben, és ekkor már az Orbán Balázs szobrának felállítása folyamatban volt Székelyudvarhely főterén. Marosszentkirályon áll Szent István király mellszobra, egész alakos Szent István szobrát pedig Kiskunfélegyháza részére készítette el. Tamási Áron szobrát a farkaslakiak kérésére készítette, azután a farkaslakiak nem jelentkeztek. Tavaly végül is az egyik budapesti társaság megvette Hunyadi Lászlótól a szobor, és elvitték Farkaslakára. A művész ismert munkája az agyagfalvi székely nemzetgyűlés és az 1848-as emlékmű. Erre pályázatot hirdettek, jóval a rendszerváltás előtt. Kulcsár Béla szobrászművészt megbízták, de ő meghalt szívinfarktusban. A terv csak nagyjából készült el. Akkor még Fazakas János volt a párt felső vezetésében, s ő elintézte, hogy Hunyadi László készítheti el. A mű három évig készült, huszonegy köbméter kő alkotja. Kiss Leventével együtt végezték el a kivitelezést. Hatalmas munka volt. Kőből faragták ki a formákat, három éven át, tavasztól késő őszig. A második világháború áldozatainak emlékére készített szobrát Keszthely városa kérésére alkotta meg. A kompozíción a gyermek siratja az apját, bátyját, a megtört boltív a háború rombolását szimbolizálja. A kereszt megdőlt, ahogy a Szent Koronán is látható. Hunyadi László alkotása Wass Albert síremléke Marosvécsen. Több helyen felállították ugyanezt a szobrát másolatban: Debrecenben, Budapesten Zuglóban. Szigligeten nem engedték az elvtársak a felállítását, ott magánterületre került. A szobrászművész Kemény Jánost is megformázta, akit személyesen is jól ismert. Reprezentatív éremsorozatot készített az erdélyi Helikon íróiról. A 22 centiméteres domborművek meghaladják az érem méretét, és Marosvécsen láthatók. Harminchat érmet készített eddig, de ötvenöt kell legyen. Pongrátz Gergely 1956-os szabadságharcos szamosújvári örmény-magyar származású. Róla készült szobra az ’56-os múzeumban látható Kiskunmajsán. Hunyadi László sokat dolgozott, ennek ellenére tele van a műterme megkezdett, befejezetlen alkotásokkal. Erdélyben és Magyarországon körülbelül tizenöt köztéri szobra van. Jelenleg Mindszenty József portréján dolgozik, Fertőszéplakon szeretnék felállítani. /Frigyesy Ágnes: A szobor néma színész legyen, ne teátrális. Beszélgetés a 75 esztendős Hunyadi László szobrászművésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./

A bihari magyarság fejlődése érdekében Hajdú-Bihar és Bihar megye, valamint Debrecen és Nagyvárad önkormányzatai közös projektek megvalósítását tervezik – hangzott el Biró Rozáliának, Várad alpolgármesterének sajtótájékoztatóján. Az elmúlt időszakban a nagyváradi és Bihar megyei elöljáróság többször találkozott a Hajdú-Bihar megyei és a debreceni vezetőséggel. A megbeszélések eredményeként több pályázati dokumentációt állítottak össze, melyeket 2009. január 30-áig kell leadniuk. A projekteket 2 százalékos önrésszel részben európai uniós alapokból, részben kormánytámogatásból finanszíroznák. Többek között szeretnének létrehozni egy közös digitális adattárat, amit a debreceni és a nagyváradi levéltár anyagaiból állítanának össze. /Létai Tibor: Bihar és Hajdú-Bihar. Kölcsönös nyelvtanításra, közös hírügynökségre kérnek pénzt. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 10./

Hadnagy József erdélyi származású és a lelki erdélyiségéhez ragaszkodó költő, megjelent ötödik verseskötete. A nyolcvanas évek végén az elviselhetetlennek tűnő romániai diktatúra elől elmenekült, azóta Debrecenben élő költő nemcsak gyökereivel kötődik szülőföldjéhez, könyvei is rendre Erdélyben, Marosvásárhelyen jelennek meg, miközben egyes művei sokféle más Kárpát-medencei, sőt külföldi, svédországi magyar lapokban, kiadványokban is szerepelnek. Az Égő fák (1994) és a Szürkéntúli Fények (1996) című kötetek után a Mint szép mesék kalóza (2000) már valódi költőegyéniséget reprezentált, írta Bertha Zoltán irodalomtörténész. A költő töprengett a „világról, emberről, Istenről, életről és halálról, értelemről és érzelemről, bűnről és erényről. Istenkeresése költészetének egyik vonulata. A másik a szerelem. Harmadik a szülőföld, a táj – a haza. Világképe nem túlságosan derűs, szkepszise az évekkel csak mélyül” – ahogyan mindezt róla több kötetének szerkesztője, a kiváló marosvásárhelyi prózaíró, Bölöni Domokos állapította meg. A Hajnaltól hajnalig (2006) című kötetben több az oldottabb, vallomásosabb-bensőségesebb tónusú költemény- A poétikai gazdagodás folytatódik Labirintus /Rím Könyvkiadó/ című legfrissebb versgyűjteményében. A Két hazám című töredéke definiálja köztes létállapotát („Ott gyökér. Itt levél”; „Ott élek. Itt lakom”; „Telek fagypontján / itt kapaszkodom / az ott mélyülő gyökérbe”). Sorslátomásos, a magyarság romlását és fogyatkozását láttató költeményei között a különös erejű Rákos fekély című verse. /Bertha Zoltán: A költői szó mélységei és labirintusai. Hadnagy József új kötete elé. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

Az Érmelléken tartott újévköszöntő lovasportyán ezúttal a Szentjobbi Hagyományőrző Huszár Egyesület látta vendégül a Magyarországról érkezett huszárokat. A Huszárportya a Lukács erdőben néven futott rendezvényt az Érmellék és a Hegyköz határán húzódó települések bevonásával szervezték meg. A szentjobbi huszárok vezetője, Zatykó István elmondta, hogy évek óta szoros kapcsolatot ápolnak a debreceni bandériummal. Eddigi legnagyobb visszhangot kiváltó teljesítményük a Szent Imre herceg nevét viselő települések felkeresése volt 2007-ben. Az egy hónapos útról a Duna Televízió terjedelmes dokumentumfilmet készített. /D. Mészáros Elek: Huszárportya az Érmelléken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

A Babes-Bolyai Tudományegyetem a Fizika kar javaslatára Doctor Honoris Causa címet adományoz Berényi Dénes akadémikusnak, a debreceni MTA Atommagkutató Intézet emeritus professzorának, atomfizikusnak. A ceremóniára január 16-án kerül sor. Berényi Dénes /sz. 1926. dec. 26./ jelentős tudományos eredményeket ért el az atomi ütközések tanulmányozása területén, a sokáig általa vezetett debreceni Atommagkutató Intézetet nemzetközi hírűvé tette. 1990-93 között a Magyar Tudományos Akadémia alelnöki tisztségét töltötte be, később elnöke volt az MTA „Magyar Tudományosság Külföldön” bizottságának, a Domus Hungarica Scientiarum et Artium és az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának. Főszerkesztője volt a Fizikai Szemlének és más fontos tisztségeket töltött illetve tölt be mind Magyarországon mind nemzetközi szakmai szervezetekben. /Berényi Dénest kitünteti a BBTE. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

Néhány városban már kezdetét vette a magyar kultúra napjának megünneplése. A határokon átívelő kulturális rendezvények január 22-én tetőződnek. Székelyudvarhelyen január 19-én a magyar kultúra napja alkalmából négy napos rendezvénysorozat vette kezdetét. Buzogány Árpád szervező elmondta: jelenlegi formájában hat éve szervezik ezt az ünnepségsorozatot. Történelmünk képei madártávlatból címmel szemelvényeket mutattak be a Haáz Rezső Múzeum időszakos kiállítótermében az európai és magyarországi régészeti légifotózás történetéből. Január 20-án a Démonok és asszonyok című képzőművészeti kiállítás nyílik Incze Ferenc munkáiból a Haáz Rezső Múzeum képtárában. Az Udvarhelyszéki Cimborák rendez kiállítást gyermekek alkotásaiból a Művelődési Ház előcsarnokában, este az Udvarhelyi Néptáncműhely mutatja be Regősök című előadását. Az Erdélyi Unitárius Egyház és a Communitas Alapítvány január 21-én rendez ünnepi hangversenyt Kolozsváron, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. A kincses városban az Interkulturali-THÉ Műhely, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervez a fiatalságról szóló napot január 22-én. Sepsiszentgyörgyön előadásra, valamint az azt követő koncertre várják az érdeklődőket a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron termébe. Csíkszeredában az ünnepséget január 22-én és 23-án a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezi. A Csíki Székely Múzeumban a kulturális központ 16. fotótáborának anyagát bemutató kiállítás nyílik, bemutatják a marosvásárhelyi Bálint Zsigmond fotóművész albumát is. Szatmárcsekén is rendezvénnyel kezdődött a magyar kultúra napja országos rendezvénysorozata Magyarországon. /Bágyi Bencze Jakab, Darvas: A Magyar Kultúra Napja(i). = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./ A román kultúra napja és a magyar kultúra napja között csupán egy hét különbség van – az előbbit január 15-én, utóbbit 22-én ünneplik –, ezért a Magyar és Román Fotóművészek Nemzetközi Szalonja és a nagyváradi Tavirózsa Fotóklub szervezésében immár harmadik alkalommal ünneplik ezt közös kiállítással a román és a magyar alkotók. A nemzetközi fotószalon fővédnöke Sólyom László magyar és Traian Basescu román államfő. A képeket négy helyen állítják ki: a nagyváradi Foto Art Galériában, a Budapesti Román Kulturális Intézetben, az Egyetemi Könyvtár előcsarnokában és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. Csíkszeredában fellép a Sebő Együttes, a Kájoni János Megyei Könyvtárban pedig magyar irodalmi és kulturális folyóiratokat mutatnak be. Gyergyószentmiklóson Beder Ilona Lélekföld című könyvét mutatják be, a szerző munkásságát és a könyvet Rokaly József nyugdíjas történelemtanár méltatja, majd a színházteremben átadják a Gyergyói Magyar Kultúráért kitüntetést. A kolozsvári rendezvénysorozatot a Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán Egyed Emese nyitja meg, majd Aha, die Ungarn címmel magyarokról szóló német nyelvű anekdotákat adnak elő a német tanszék tanárai és diákjai. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában két budapesti szakember, Simoncsics Péter nyelvész Teátrista teátrum nélkül avagy Csokonai Vitéz Mihály ’fekete komédiája’, a Karnyóné és a két szeleburdiak címmel, Arany Zsuzsanna irodalomtörténész pedig Kosztolányi Dezső kórházi jegyzetei címmel tart előadást. A Farkas utcai Egyetemiek házában magyar népballadákat, egy Andersen-mesefeldolgozást kórusműveket és Chopin f-moll fantáziáját hallgathatják meg az érdeklődők. Marosvásárhelyen a debreceni Déri Múzeum Múltunk a kutak tükrében című vendégtárlatát nyitják meg. Január 22-én a Maros Művészegyüttes Sodrásban című műsorát mutatja be, majd Meister Éva színművésznő Csöndes kiáltvány a vesztesekért című verses-zenés pódiumműsorát láthatja a közönség. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata Boér Ferenc színművész Ady-estjével tiszteleg az évforduló előtt. 2001 óta közösen ünnepli a magyar kultúrát Nagyvárad és Berettyóújfalu. Magyar Nobel-díjasokról tart előadást Palló Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese Sepsiszentgyörgyön, majd Bartók- és Brahms-művekkel lép fel a marosvásárhelyi Tiberius kvartett. Szatmárnémetiben az Ady Endre Társaság szervezésében rendezvénysorozattal emlékeztek a Himnusz születésének évfordulójára. /Rendezvények a Hymnus születésnapjára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

A Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok támogatásának minőségi megújítását, a határon túli magyarság számára megpályázható Szülőföld Alap működésének modernizációját, illetve megpályázható összegének emelését, a külhoni magyarok fesztiváljának bővítését, valamint az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások létrejöttének elősegítését jelölte meg a nemzetpolitika idei célkitűzéseinek Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára január 20-án Budapesten. A szakállamtitkárság további tervei között a szórványban élő magyarság alapvető problémáinak régiónkénti meghatározása is szerepel. Gémesi Ferenc külön kiemelte a Kárpát-medencén kívüli, azaz a nyugati magyarság ügyét, velük a magyar kormány a rendszerváltás óta nem foglalkozott, pedig – mint mondta – komoly igény van arra, hogy a már nem Magyarországon születettek is megismerjék a magyar kultúrát. Az egész világot sújtó gazdasági válság nincs hatással az idei évben adandó támogatások összegére, az oktatás-nevelési támogatás összege és támogatottsági köre várhatóan a 2007/2008-as tanév szerint alakul. Így Románia 123 ezer tanulója és majdnem hatezer hallgatója több mint 2 milliárd 700 millió forintos támogatáshoz juthat. Nem változik a Nemzeti Jelentőségi Intézmények és Programok keretében támogatottak köre sem, Románia, csakúgy, mint az előző három évben, idén is összesen 386 millió forintot kap, amelyből 200 millió a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet illeti. Nagy Imre, a Szülőföld Alap Iroda igazgatója a pályázati úton elnyerhető támogatások helyzetét ismertette, s mint kiderült, a tervek szerint az alap forrása idén 100 millió forinttal nőhet. Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgatója a fejlesztéspolitika kapcsán az Európai Területi Együttműködési Csoportosulások létrejöttének elősegítését hangsúlyozta, mely az Európai Unió új területi együttműködési rendszerébe illeszkedő, a határok két oldalán fekvő önkormányzatok részvételével létrehozott sajátos intézmény. 2009-ben a magyar–román határon: Szatmárnémeti–Csenger–Nagyecsed, Nagykároly–Nyírbátor, valamint Nagyvárad–Debrecen térség között szeretnének kialakítani ilyen csoportosulásokat, mely főként a közút- és a vasúti hálózat fejlesztésével, és a határ két oldalán álló intézmények együttműködésével jár, így hozva létre a „Varratmentes Európát”. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Válságban sem csökken a támogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

A Tartós Fejlesztési Igazgatóság feje, Marcel Bolos bemutatta Nagyváradon a hivatal projektjeit a következő néhány évre. Csaknem 20 millió eurót fordítanak iskolák fejlesztésére, s a két magyar egyházi gimnázium is a tervek között szerepel: a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium és a Szent László Római Katolikus Gimnázium egyenként több mint 2–2 millió eurót kap felújításra és felszerelésekre. A sürgősségi esetekre egy mentőhelikoptert szeretnének vásárolni Debrecennel közösen, amely a két város körzetében töltené be szerepét. Egyik legfontosabb célkitűzése, hogy mihamarabb megkeresse Szent László és Luxemburgi Zsigmond sírját a várban. /Nagy Orsolya: Eurómilliókból fejlesztenék Váradot. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 6./

Hajdú-Bihar és Bihar megyei kulturális intézetek és civil szervezetek vezetői együttműködést erősítő megállapodást kötöttek, nemzetközi kulturális, művészeti útvonal létrehozásáról szóló dokumentumot írtak alá Nagyváradon február 12-én, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában. Barabás Zoltán költő, a Partiumi Magyar Művelődési Céh igazgatója köszöntötte a részvevőket. A kulturális híd kialakításában többek között a következő intézetek, szervezetek vállalnak szerepet: a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés, a debreceni Méliusz-Központ, a nagyváradi Partiumi Magyar Művelődési Céh, a nagyváradi Pro Universitate Partium Alapítvány és a Bihar Megyei Népművészeti Központ. /Tóth Hajnal: Nemzetközi kulturális útvonalat hoznak létre. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 14./

Február 25-én Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában Hegyi Géza doktorandusz a honfoglalás és az államalapítás erdélyi vonatkozásainak vitás kérdéseiről tartott előadást. Ez volt az erdélyi magyarság történetét bemutató előadás-sorozat nyitó rendezvénye. Hegyi Géza jelenleg a kolozsvári és a debreceni egyetem vallástanár szakán doktorál, a középkor erdélyi vonatkozásai érdeklik. Hegyi Géza az elbeszélő források közül kiemelte többek között Bíborban született Konstantinosz császár A birodalom kormányzása című művét és a fuldai évkönyveket, a nyelvészeti források kapcsán pedig a helységnevekről és a honfoglalás kori erdélyi nyelvjárásokról beszélt bővebben. Az előadó a XI. századi Gesta Hungarorumnak nevezett őskrónikában szereplő szövegrészt értékelte: „Mind átkeltek a havasokon és egy bizonyos tartományba értek, ahol megszámlálhatatlanul sok sast láttak. Ott azok miatt a sasok miatt nem volt maradásuk, mivel a sasok úgy röpködtek a fákról, mint a legyek, és fölfalva fölélték nyájaikat és lovaikat”. Hegyi Géza így fogalmazott: a régi magyar nyelvben a sas neve bese volt, ebben az értelmezésben pedig a szövegrész a magyarok besenyők elől való menekülésére utal. /Ferencz Zsolt: Még egyszer az erdélyi honfoglalásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Egész héten tart a Deszka Fesztivál, a kortárs magyar dráma seregszemléje Debrecenben, ahol egy csíkszeredai, egy nagyváradi és egy aradi társulat mutatkozik be. A szervezők idén először idegen nyelvű, méghozzá román előadást is műsorra tűztek. Visky András kolozsvári író idén is vendége lesz a fesztiválnak. Két éve a Tanítványok című darabját mutatta be a debreceni Csokonai Színház. Most a nagyváradi és az aradi társulatok produkcióit fogja elemezni, tájékoztatott Horváth Patrícia fesztiválszervező. Idén Schwajda György Himnusz című darabját román rendező rendezésében, román színészek előadásában, románul hallhatja a közönség. Bemutatkozik Aczél Géza Timúrra várva című darabjával a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata. A Csíki Játékszín a Trapiti gyermekdarabbal lép fel. /Hideg Bernadette, Kánya Gyöngyvér: Deszkafeszt Debrecenben erdélyi vendégtársulatokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

Koháry György orvos, festőművész gyűjteményes akvarell- és olajfestménytárlatát Veres Kovács Attila református lelkész és Szilágyi Aladár közíró nyitotta meg április 8-án a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. A lassan nyolcvanéves művész életének első negyven évében egyáltalán nem festett. Koháry Debrecenben lett orvos, majd 45 évig, nyugdíjazásáig Kabán szolgált körorvosként. /Nagy Orsolya: Koháry György gyűjteményes kiállítása Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./

Egyre gyakrabban tűnnek fel Nagyvárad utcáin, valamint a helyi sajtóban debreceni cégek reklámjai, kerülnek a bihari megyeszékhely lakásainak postaládáiba határon túli vállalkozások termékeit, szolgáltatásait csak román nyelven népszerűsítő szórólapok, katalógusok. A tavaly novemberben megnyílt Fórum Debrecen bevásárlóközpont óriásplakátokon, a Transilvania Rádióban és a Jurnal Bihorean című napilapban hirdet Nagyváradon. „A romániai magyarok tudnak románul, a románoknak pedig nem biztos, hogy tetszene, ha magyarul hirdetnénk” – magyarázta a Háner Klaudia, miért ódzkodnak a magyar nyelven való reklámozástól. A debreceni Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont, kizárólag román nyelvű plakátokat tett ki. /Pengő Zoltán: Románul reklámozó magyarok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 16./

Egyszerre kondul meg a Kárpát-medence összes református templomának harangja május 22-én, így jelezve a határokkal szétszabdalt területeken élő hívek újbóli egyesülését. Történelme egyik legfontosabb pillanatára készül a magyar református közösség: május 22-én Debrecenben ül össze az Magyar Református Egyház alkotmányozó zsinata, hogy elfogadja a közös alkotmányt, és ilymódon egyesüljenek a történelmi határok megváltoztatása miatt szétszakított Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék és az anyaország reformátusai. Este az egységes Magyar Református Egyház helyreállításának kihirdetése következik, és ebben az időpontban egyszerre kondul meg, és tíz percen keresztül szól majd a Kárpát-medence valamennyi református templomának a harangja. „Amit Trianon szétszabdalt, azt református hívők körében próbáljuk valamilyen formában helyrehozni, és kimondhatjuk, amit eddig nagyon sokan tiltottak: a Kárpát-medencében egyetlen egységes magyar református egyház van!” – nyilatkozta az Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. /Pap Melinda: Közös harangszóval ünnepelnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

A Marosvásárhelyen élő és örökké aktív, 85 éves Nagy Pál irodalomkritikus és szerkesztő élete nagy ajándékának tartja, hogy személyesen is ismerhette a romániai magyar irodalom legjavát, kapcsolatot, barátságot ápolt az olyan „nagy öregekkel”, mint Kós Károly, Tamási Áron, Tabéry Géza, Tompa László, vagy kortársai közül Sütő Andrással, Székely Jánossal, Molter Károllyal, Kemény Jánossal és sok más jeles íróval, költővel. 1955-től 1970-ig az Igaz Szó irodalmi folyóirat munkatársa volt, majd az akkor alakult A Hét vásárhelyi tudósítója lett három évig. 1973-ban Sütő András hívta meg az Új Élethez, Nagy Pál innen ment nyugdíjba 1984-ben. Azóta is dolgozik, a Mentor Kiadónál a Wass Albert sorozatot gondozza. Egy budapesti kiadónak több kötetet is szerkesztett Tamási Áron műveiből, emellett saját kötetei is jelentek meg a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadónál, a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolatnál és a marosvásárhelyi Mentornál. Nagy Pál is vallja, hogy egységes magyar irodalom van. Egyetemes magyar irdalom, aminek egy része Budapesten, Pécsen vagy Debrecenben születik, más része Szabadkán, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, esetleg Ungváron. Nagy Pál eszményképei elsősorban Tamási Áron, Nyírő József, Bözödi György, aztán Kiss Jenő és Sütő András. Sütővel meghitt barátságban volt. /Antal Erika: Maradandó művek nyomában. Nagy Pál marosvásárhelyi irodalomtörténész útja egyenesen vezetett az irodalomhoz. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

A Magyar Televízió tudósítani fog május 22-én az alkotmányozó zsinatról, az egységes Magyar Református Egyház Alkotmányának debreceni aláírásáról. A Kárpát-medencei protestáns egyházak egyesülésének gondolata öt évvel ezelőtt született meg. A kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás után a történelmi egyházak, ezen belül a református egyház különösen fontos feladatuknak tekintették az országhatárokkal elválasztott magyarság szellemi egyesítését. Ennek a munkának az eredménye, hogy az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, délvidéki és a magyarországi reformátusok vezetői május 22-én kézjegyükkel látják el a dokumentumot. „Az egyesítés szimbolikus tett és cselekedet” – nyilatkozta Pap Géza erdélyi református püspök. Az ünnepélyes aktust több évig tartó szakmai munka előzte meg. A felvidéki reformátusok – tekintettel az államtól való anyagi függésükre és a nagyszámú szlovák anyanyelvű hívükre – megfigyelőként vesznek részt a tanácskozáson és a ceremónián. A Kárpát-medence református templomaiban egyszerre kondulnak meg a harangok. /A magyar reformátusság történelmi pillanata az MTV-ben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./

Dr. Fazakas József, a Babes–Bolyai Egyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának vezetője rámutatott: kiváló kapcsolatuk van a veszprémi egyetemmel, továbbá a Corvinusszal, a gödöllői Szent István Egyetemmel, a debrecenivel, Péccsel, belföldön kedvezőek a kapcsolatok a brassói Transilvaniával, a Bukaresti Egyetemmel. Fazakas Józsefnek termeléssel és kutatással foglalkozó, nemzetközileg akkreditált kutatóintézete van /Chemitheramic/. Műszaki kerámiát gyártanak. A minap kapott értesítést Brüsszelből, hogy elfogadták egy fontos kutatási tervüket, amelynek értéke egymillió euró. A téma: nanoanyagokat állítanak elő. Fazakas József úgy látja, hogy a turizmusba most kellene a legtöbbet befektetni. Tizenkét éve működik a városban az egyetem, de olyan eset még volt, hogy valaki állás nélkül maradt volna, a végzősök mind elhelyezkedtek. Fazakas nem fél Brassó elszívó hatásától. Brassó félmilliós város lesz. Azt kell felajánlani, hogy a Brassóban dolgozó, messziről érkező pénzes ember itt, Sepsiszentgyörgyön és környékén kezeltethesse a reumáját, vegye igénybe a gyógyhatású ásványvizeket. Ma világviszonylatban sem kedvelik annyira a nagyvárosi lakást, mint a vidékit. Az egészséges életmód megéri, hogy vidékről ingázzanak a nagyvárosba. Persze, ehhez infrastruktúra, utak, megfelelő szálláshelyek és fogadókészség kellene. Hiba volt, hogy hagyták tönkremenni a világhírű gyógyfürdőket. Ezt a mulasztást helyre kell hozni. /Sylvester Lajos: Sepsiszentgyörgy – egyetemi város (2.). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 28./ Első rész: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház kivételével az összes részegyház elfogadta a Magyar Református Egyház alkotmányát május 22-én Debrecenben, az alkotmányozó zsinat ünnepi ülésén. Erre az alkalomra az előzetes becslések és bejelentkezések alapján mintegy 20 ezer református hívőt vártak a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról. Az ilyen módon újraegységesült Magyar Református Egyház mintegy 3 millió lelket számlál, és ezzel előkelő helyet foglal el az európai református egyházak nagy családjában. A Nagytemplomban az alkotmányozó zsinat munkálatait irányították az egyházi vezetők, a templom előtti és mögötti téren sátrak sorakoztak portékáikat, különböző szórakozási lehetőségeket kínálva a látogatóknak. Egy-egy marék otthonról hozott földet öntöttek a zsinat tagjai, majd a küldöttségek a debreceni Nagytemplom előtti téren elhelyezett medencébe. Ezt követte az alkotmányozó zsinat ülése a Nagytemplomban, ahol a házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület nevében Bölcskei Gusztáv püspök tartott bevezető áhítatot, majd Kósa Lajos, Debrecen város polgármestere köszöntötte a vendégeket. A mostani esemény emlékére a város díszzászlót készített s adományozott a résztvevő részegyházaknak. Ünnepi üzenetét juttatta el Sólyom László köztársasági elnök is, aki szerint a magyarigazolvány bevezetése óta nem történt hasonlóan pozitív lépés, amely az összes magyar nemzetrészt érintené a Kárpát-medencében. Az alkotmányozó zsinat munkálatait Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka moderálta, az alkotmány szövegét és tartalmát pedig Bibza István, a Kolozsvár-Külső Egyházmegye esperese ismertette. A 32 cikkelyből és 12 fejezetből álló dokumentum szabályozza az egységes Magyar Református Egyház működését, kijelölve az utat, amelyben a jövőben haladni fog. Az iratot előzetesen ratifikálta a romániai, a szerbiai, a kárpátaljai, a szlovéniai és a magyarországi református egyház, a szlovákiai azonban specifikus, kétnyelvű helyzetére hivatkozva nem fogadta el, így ők nem írták alá a dokumentumot. Ezzel szemben azonban kifejezte csatlakozási szándékát, és az elfogadás után kézjegyével látta el a dokumentumot az Amerikai Református Egyház képviseletében Szabó Sándor püspök és dr. Kocsis Attila esperes. Az aláírás ünnepélyes pillanatai után a zsinat elfogadta azt az üzenetet, amelyet a jeles alkalom tiszteletére fogalmaztak meg. Az üzenet kimondja, hogy közel 20 évnyi fáradozás után a magyar reformátusság ebben a formában juttatja kifejezésre évszázados közösségét, bár lelki és szellemi egységét a reformáció évszázadától kezdve megtartotta. Kimondja továbbá, hogy sem a trianoni döntés, sem a 2004. december 5-i (lelki Trianonként is emlegetett) népszavazás nem tudta szétzilálni a református közösséget, amely május 22-én a közös alkotmánnyal is kifejezi és megszilárdítja egységét. A sajtótájékoztatón Bölcskei Gusztáv püspök kifejtette: a jelen mozzanat nem hoz létre új egyházat, hanem a meglévő egyházrészeket fogja egységbe, ugyanakkor a közös zsinat csak azon kérdésekben dönt, amelyekre a részegyházak vezető testületei felhatalmazzák. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ugyancsak kifejtette ünnepi gondolatait, kiemelve: számára május 22-e Isten csodája, a megmaradás csodája. A délutáni órákban a program egyesítő menettel folytatódott, majd az úrvacsorás istentiszteleten részt vettek a magyarországi evangélikus, baptista, metodista és római katolikus egyházak vezetői is. Közben bemutatkoztak a Kárpát-medence minden tájáról érkezett gyülekezetek és egyházi intézmények, színes műsorokat kínálva az egész napon át hömpölygő tömegnek. /Sándor Boglárka Ágnes: Megalakult az egységes Magyar Református Egyház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Június 5. és 7. között Debrecenben immár tizennyolcadik alkalommal rendezik meg a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó zárórendezvényét. A fesztiválra 25 magyarországi és négy határon túli – köztük egy Szatmár megyei község, Kaplony – iskolás csoport kapott meghívást. /Kánya Gyöngyvér: Apróságok deszkákon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

A több évig eltartó gencsi ügy végleges lezárása után újabb békétlenség ütötte fel a fejét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület berkeiben. A Bihar megyei Érsemjénben mintegy ötven személy tiltakozott Fülöp János református lelkész ellen pünkösd hétfőjén, amikor Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselőjelölt pünkösdi istentiszteletet és fórumot tartani érkezett a községbe. Balazsi József érsemjéni polgármester elmondta: régóta kérik az egyházkerületet, hogy távolítsa el a lelkészt, de „Tőkés mindig keresztbetesz” nekik. A semjéni református gyülekezet egy részének a lelkész menesztéséért benyújtott indítványát már januárban elemezte az egyházmegye vizsgálóbizottsága. Határozata szerint „a Fülöp János lelkész ellen benyújtott panasz megalapozatlan, nem fegyelmi ügy”, ezért a további vizsgálódást megszüntetik. Balazsi elmondása szerint elsősorban nem anyagi vétségekről volt szó, sokkal inkább erkölcsi indíttatású volt a kérelem. Balazsi szerint amennyiben az egyházkerület nem távolítja el a lelkészt a községből, a tiltakozók akár új templomot és parókiát is készek építeni, és így a községben párhuzamosan két református gyülekezet működne. A gyülekezet Fülöpöt ellenző része az önkormányzathoz fordult az ügyben, amely elfogadott egy elvi beleegyezést arról, hogy az egyházközség kaphasson egy 1000–1500 négyzetméteres területet templomépítésre. Az egyházkerület közleményében kifogásolta, hogy „Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján, szülőfalujának RMDSZ-es, magyar polgármestere a magyar református egyházkerülethez ékes román nyelven intéz folyamodványt az egységes református gyülekezet kettészakítása tárgyában” – ugyanis mind a levél, mint a határozat románul íródott. A Fülöp távozását követelő csoport tiltakozását a május 22-én, Debrecenben tartott magyar református alkotmányozó zsinaton is közzétette. Azt is javasolták, hogy a lelkészeket is mandátumra válasszák az egyházban, akárcsak a püspököket. Balazsi József polgármester szerint az ellentét politikai jellegtől sem mentes, mert Fülöpöt főképpen a Magyar Polgári Párt helyi szervezetének tagjai pártolják. /Nagy Orsolya: A református pap menesztését kérik az érsemjéniek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./ Méltatlan egy igehirdetési szolgálatra érkező püspök útját állni, rejtett zsarolással arra „kérni”, hogy ne a paplakba, hanem előbb a polgármesteri hivatalba menjen be, mert ellenkező esetben „cirkusz lesz”. A saját egyházközségét támadó hét presbiter élén Keresztúri Lajos presbiter, helyi RMDSZ-elnök állt. Az érsemjéni ünneplés egy tisztázó jellegű, őszinte hangú, testvéri beszélgetéssel véget érhetett volna a templomban, azonban helyi RMDSZ-nek láthatólag a békétlenség, a feszültségkeltés volt a célja. A püspök és Kovács Zoltán főgondnok a tiltakozás mellékleteként két iratot tárt a nyilvánosság elé. Az első dokumentum egy, a május 22-i, debreceni összreformátus ünnepség résztvevői között terjesztett irat, melyet az „Érsemjéniek, megújulást kereső reformátusok csoportja” jegyez. A helyi polgármester által népszerűsített irat tartalma igaztalan. A második dokumentum csúfot űz az erdélyi magyar autonómiáért és a szabad anyanyelvhasználatért folytatott közdelemből: Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján, szülőfalujának RMDSZ-es, magyar polgármester a magyar református egyházkerülethez román nyelven intéz folyamodványt az egységes református gyülekezet kettészakítása tárgyában. /Tőkés László püspök, EP-képviselő, Kovács Zoltán főgondnok, Mihályfalva polgármestere: RMDSZ-Tőkés botrány Érsemjénen. Tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

Június 5-én adták át a szatmárnémeti Identitas Alapítvány idei díját, mellyel hagyományosan azokat tüntetik ki, akik sokat tettek a szatmári magyar kultúráért, illetve a nemzeti öntudat megőrzéséért, fejlesztéséért. Az elismerést dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, a szatmárnémeti filharmónia igazgatója, a debreceni konzervatórium professzora kapta. Varga Attila, az alapítvány elnöke köszöntőbeszédében kifejtette: a kitüntetéssel a nemzetközi hírű művész sokéves munkáját ismerik el. Neki köszönhető az, hogy a szatmárnémeti filharmónia nemzetközi hírnévre tett szert. Az ünnepelt kifejtette: számára a legfontosabb a szatmárnémeti, illetve a Szatmár megyei közönség, akikkel nap mint nap találkozik. Fátyol büszke arra, hogy 1990 óta, amikor a szatmárnémeti filharmónia igazgatójává nevezték ki, sikerült felépítenie egy társulatot. Végezetül a Fátyol Rudolf vezette Rudolf-vonósnégyes lépett fel. Az Identitas Alapítvány első év díjazottja Bura László nyelvtudós, nyelvművelő volt, utána egyszerre kapott kitüntetést Muzsnay Árpád és Csirák Csaba, nemzeti kultúránkat ápoló hagyományos rendezvényeik elismeréseképpen. A harmadik évben Fejér Kálmán zenepedagógust tüntették ki, majd Elekes Emma színművésznő következett. Tavaly Thoroczkay Sándor helytörténésznek ítélték oda az elismerést a Szatmári magyarság történelmének feltárására irányuló kutatásaiért. /Babos Krisztina: Identitas-díj Fátyolnak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 6./

Majd fél évszázados szünet után most először ballagtak önálló magyar, államilag elismert felsőoktatási intézmény végzősei Erdélyben. A Partiumi Keresztény Egyetem kétszázhetven diákja búcsúzott el június 6-án Nagyváradon a tavaly akkreditált intézettől. Az egyetem hét szűk esztendejének vége szakadt – fogalmazott Tőkés László református püspök, EP-képviselő, a PKE elnöke. Tőkés megemlítette: nem csupán az évzárót ünneplik, hanem azt is, hogy éppen tíz évvel ezelőtt jött létre az intézmény. A tervekről beszélt Horváth Gizella, az egyetem rektora. Az eddigi tizenhárom képzési területet bővíteni szeretnék a magyar nyelv és irodalom szakkal. A rektor elmondta, hogy idén 475 helyet hirdetnek meg, amelyből 220 lesz tandíjmentes. /M. T. R. : Ballagtak a PKE diákjai. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 9./ 50 év után létrejött az önálló magyar egyetem Erdélyben – írták közleményükben a Partiumi Keresztény Egyetem vezetői egyúttal bejelentve, hogy kihasználva az intézmény akkreditációja által adódó “új lehetőségeket”, új szakokat és mesterképzést indítanak. “Egyetemünk hivatalos állami elismertetése számos előnyt biztosít azáltal, hogy bekapcsolódhattunk az egyetemi világ nemzetközi vérkeringésébe. Partnerintézményekkel kötöttünk együttműködési szerződéseink – Debreceni Egyetem, Corvinus Egyetem, Pécsi Egyetem, Sorbonne Egyetem stb. – hallgatóink és oktatóink számára lehetőséget teremtenek az ún. mobilitási programokban való részvételre” – áll a Tőkés László, Horváth Gizella és Tolnay István aláírta közleményben. Az egyetemet bővíteni szeretnék a magyar nyelv és irodalom szakkal. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvészet és irodalomtudomány tanszékeinek vezetői közleményben tiltakoztak az általuk indokolatlannak nevezett szakduplázási kezdeményezés ellen. /Magyar irodalom és nyelv szakot, mesteriket indítana a PKE. = Transindex. ro, jún. 9./

Vígh István festőművész állandó kiállítását szülőhelyén, a Szatmár megyei Halmi új épületben avatták fel. Az eseményen Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök úgy vélte, Vígh István fáradhatatlanul osztogatja azt az ajándékot, amelyet Istentől kapott. Az épület bejáratánál lévő táblán ez olvasható: „Halmitől Debrecenig, Suceaván, New Yorkon és Quelanbeyanen át. A művész szülőföldjének adományozott munkáiból”. A helységnevek jelzik az utat, amelyen festőnk odajutott, hogy a művészetpártoló Incze Lajos polgármester vezette nagyközség állandó kiállítást biztosított neves fiának. Vígh István 1960-ban végzett Bukarestben a monumentális festészeti szakon, utána Suceavára hívták, ő elfogadta a meghívást. Gyakorlatilag ő szervezte meg Suceava tartomány képzőművészeti életét. Egy brassói freskórestaurálási tanulmánya során Sylvester Lajos kereste meg, aki akkor megyei kultúrfőnök volt. Király Károly küldte azzal, hogy pályázza meg Sepsiszentgyörgy tervezett négy városkapujának egyikét. A 13 méter magas vörösrézkapu ma is áll. Közben díszlet- és jelmeztervezőnek hívták a színházhoz, melynek akkor a Nagyváradról odahelyezett primadonna, Dukász Anna volt az igazgatója. Már első este beleszeretett, és megkérte a kezét. Igent mondott! 1975-ben feleségével Amerikába települtek. Dukász Anna nekifogott a New-York-i magyar színház újraélesztéséhez. Több erdélyi író, így Kocsis István színpadi művét is bemutatták. Közben évekig működtették az Irodalmi Kávéházat, Vígh Istvánnak sok kiállítása volt. A sikerek ellenére hazavágytak. Debrecenben béreltek lakást, amit 1996-ban megvettek, hogy közel legyenek a szülőföldhöz. Vígh István egyik monumentális freskója a nagykárolyi katolikus gimnázium, a Kalazanczy lépcsőházában van Vígh István (Halmi,1936) festő, szobrász 1973–75-ben a sepsiszentgyörgyi magyar színház díszlet- és jelmeztervezője, 1976 és 1996 között az Egyesült Államokban, New Yorkban, 1996 óta Debrecenben él. /Sike Lajos: Akire „rászállt” egy elvtárs. Vígh István festő azonosult a földi gyökereihez ragaszkodó tölgyember figurájával. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

A tavalyihoz képes sikeresebb évadot zárt a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. A társulat 12 erdélyi helyszínen mutatott be előadásokat. Az évad során 16 520 nézőjük volt, ez négyezerrel több nézőt jelent a tavalyihoz képest. Az évad legsikeresebb előadása a Grimm testvérek meséjének színpadi adaptációja A brémai muzsikusok című produkció volt. A társulat színésze, Tokai Andrea kétszer nyerte el a legjobb női szerepért járó elismerést: a Román Dráma Fesztiválján Temesváron és a Kellemes és Kellemetlen Darabok Fesztiválján Lengyelországban. A társulat másik tagja, Mátyás Zsolt Imre pedig Kaleidoszkóp-díjat kapott a Ködszurkáló avagy egy bohóc nézeteiben nyújtott alakításáért, Éder Enikőt pedig eddigi munkásságáért és Sarolt szerepében az István, a király című rockopera magyarországi előadásaiban nyújtott teljesítményéért Simonyi-pezsgődíjjal jutalmazta a debreceni Regionális Simonyi Társaság. Mátray Lászlót, a társulat színművészét, írót a művelődési és művészeti életben betöltött szerepéért Kovács György-díjjal tüntette ki az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), valamint Pro Cultura Timisiensis 2008 elismerésben részesült Fall Ilona, Bandi András Zsolt és Éder Enikő. /Javulást mutat a temesvári színház idei mérlege. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

Huszonkilenc ország 730 magyar nemzetiségű fiatalja vendégeskedik Budapesten július 5. és 14. között, az immár 14. alkalommal megrendezendő határon túli magyar fiatalok találkozóján. Az idei évben Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójára emlékezve különböző tematikus programok segítségével dolgozzák fel a költő életét és munkásságát. A Budapestre érkezők végiglátogatják életpályájának jelentős állomásait, Sátoraljaújhelyet, Széphalmot, Debrecent és Kassát. A kulturális programok mellett a szórakozás is fontos szerepet kap. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Erdélyi vendégeket is vár a magyar főváros. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Július 2-4-e között tartják meg Nagyváradon a VI. Partiumi Írótábort. Az idén különös figyelmet szentelnek a költő, író, nyelvújító Kazinczy Ferenc emlékének, születésének 250. évfordulójára alkalmából. Magyarországról és a Felvidékről is érkeznek meghívottak. Az ünnepi megnyitó július 2-án lesz a váradvelencei Góbé csárdában. Köszöntőt mond Barabás Zoltán költő, a Partiumi Írótábor Egyesület elnöke, majd Kazinczy Ferenc életútjáról, munkásságáról tart előadást Bíró Ferenc irodalomtörténész és Kupán Árpád helytörténész. A Vámbéry Antológia 2009 című kiadványt Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának főtitkára mutatja be. Ezután Nemzet, anyanyelv, kultúra címmel Pomogáts Béla irodalomtörténész értekezik. Július 3-án elzarándokolnak Kazinczy szülőhelyére, Érsemjénbe. Ünnepi beszédet mond: Mezey Katalin költő, a Tokaji Írótábor kuratórumi elnöke, L. Simon László költő, a Magyar Írószövetség titkára, Székelyhidi Ágoston író, politikus és Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő. Este a nagyváradi Góbé csárdában Halász János országgyűlési képviselő, Debrecen alpolgármestere méltatja Székelyhidi Ágoston Értékek és esélyek című könyvét, majd a nagyváradi Szigligeti Társulat színművészeinek Tövisek és virágok című pódiumműsorát tekinthetik meg az érdeklődők. Végezetül a pénteki irodalmi esten a budapesti Magyar Napló friss számait mutatja be Oláh János főszerkesztő. Július 4-én Széphalom és a Kazinczy-kultusz címmel Fehér József, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója tart előadást. Ezután a Várad folyóirattal ismerteti meg a közönséget Szűcs László főszerkesztő. Lipcsey Ildikó és Dukrét Géza könyveivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. /Holnap nyit a Partiumi Írótábor. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 1./ 22/ A vasfüggöny leomlásának 20. évfordulóján adták át június 27-én, Gödöllőn a Magyar Szabadság Díjat, amit idén Tempfli József nagyváradi megyés püspök és Rózsás János Gulágot megjárt író vehetett át. Rózsás János 1944-ben került ki leventeként a szovjet frontra, ahol azonnal hadifogságba esett, majd tíz év kényszermunkára és örökös száműzetésre ítélték. A málenkij robot idején jó barátságba került Alekszandr Szolzsenyicinnel, aki a Gulág szigetcsoport című művében meg is emlékezett róla. Miután visszatérhetett Magyarországra, megírta visszaemlékezéseit, ami csak a rendszerváltás után jelenhetett meg. Művei közül kiemelkedő a Gulag lexikon, ami segít e történelmileg fehér folt felszámolásában. Tempfli József nagyváradi megyés püspök az elmúlt két évtizedben papi tevékenysége mellett visszaszerzett több egykori egyházi tulajdont, többek között a püspöki palotát és több kórházat. /Magyar Szabadságért díjak. Tempfli József és Rózsás János a díjazott. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 1./

William Shakespeare: Ahogy tetszik című vígjátékát mutatják be július 2-án a Gyulai Várszínházban, Vidnyánszky Attila rendezésében. Az előadás a Gyulai Várszínház, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, a debreceni Csokonai Színház és az Égtájak Iroda közös produkciójában valósul meg. /Ahogy tetszik Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Nem bontanak szerződést a vízszolgáltatóval, ha az nem kerül magántulajdonba – hangzott el Székelyudvarhelyen, a helyi tanács ülésén. A szolgáltató képviselője ígérte, a befektetéseit nem áremeléssel akarja visszanyerni. A debreceni Aqua Nova még Szász Jenő polgármestersége idején licit nélkül kapta meg a szolgáltatás jogát, ennek ellenére nem kívánnak vele szerződést bontani. /Lázár Emese: Maradhat a vízszolgáltató. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

A Partiumi Keresztény Egyetem társadalomtudományi tanszéke ősztől mesteri képzést indít. Az európai szociálpolitikák elnevezést viselő szakról Flóra Gábor egyetemi professzor, a PKE bölcsészettudományi karának dékánja adott tájékoztatást. A mesteri szakon nyújtandó képzés a foglalkozások széles spektrumát nyitja meg. A PKE tanárai mellett a Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Állami Egyetem oktatói is tanítanak majd. /Tóth Hajnal: Mesterképzés a PKE-n. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 13./