Kilencven határon túli magyar tanító részvételével kezdődött meg a pedagógusok hagyományos nyári továbbképzése jún. 28-án Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán. Szlovákiából, Kárpátaljáról, Erdélyből és Szerbiából kétszázan jelentkeztek a tanfolyamra, de csak 90 résztvevőt tudtak fogadni. /Magyar tanítók továbbképzése Debrecenben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

A zágoni születésű Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébánost, az Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Líceum alapítóját, a gyimesvölgyi Sziklára Épített Ház kezdeményezőjét Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.  Az eddig odaítélt díjak révén a Magyarság Szellemi Múzeumát olyan személyek, együttesek, intézmények és teljesítmények alkotják és gyarapítják, mint – a post mortem kitüntetettek közül – Antall József, Teleki Pál, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Nagy László, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, Kandó Kálmán. Az intézmények, egyesületek kategóriában van a Magyar Nemzet napilap, a Száztagú Cigányzenekar, a Herendi Porcelán Manufaktúra, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum., a Duna Televízió.  A kortárs nevek közül Böjte Csaba vagy Egerszegi Krisztina említhető.  Berszán Lajost előzően Márton Áron-díjjal is kitüntették.  Berszán Lajos /sz. Zágon, 1943/ szolgálati idejének többségét a szórványmagyarság körében töltötte. 1980-ban került Gyimesfelsőlokra, a Szent András-plébániára. A szomszédos nagyközség, Gyimesbükk papi teendőit is háromszéki plébános, a boldog emlékezetű lemhényi Dani Gergely látta el. Dani Gergely a diktatúrával dacolva templomépítéshez fogott. Egészségével és életével fizetett érte, de a templom áll. Berszán Lajos először a népi szokások felelevenítésére összpontosított. Elsőáldozáskor és bérmáláskor gyimesi népviseletben fogadta a gyermeksereget.     1989-ben, a diktatúra tobzódásának csúcsévében egy debreceni értelmiségi csoport elhatározta, hogy pünkösdkor Csíksomlyóra zarándokolnak. A Debreceni Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tagjai 1992-ben elhatározták a Sziklára Épített Ház megvalósítását. Otthon, Debrecenben alapítványt hoztak létre. Kezdeti céljuk az volt, hogy Gyimesfelsőlokon egy lelkigyakorlatos közösségi házat építsenek. A házat a gyimesi csángó és az erdélyi, magyarországi magyar közösségek kapcsolatteremtő intézményének szánták. A későbbiekben a Sziklára Épített Ház fontos oktatási intézménnyé alakulhatott, de a munka dandárja Berszán Lajos plébános nyakába szakadt.  Haranghy Sándor műépítész olyan épületformát választott, amely a táj építészeti hagyományaihoz igazodik. Az épületet 1996 novemberében, Szent Erzsébet napján avatták. Erre az időre elkészült a ház első szárnya, és a diákok beköltözhettek az internátusba. A Gyimes völgyében nagy szükség van erre az iskolára, hiszen az itt lakó fiatalok középiskolába csak a 30-50 kilométerre lévő Csíkszeredába járhattak, s ezt a rossz szociális helyzetben lévő családok csak nehezen vagy egyáltalán nem engedhették meg maguknak. Az intézményben félszáznál több moldvai csángó-magyar középiskolás van jelen. Nem egy közülük főiskolákon, egyetemeken Erdélyben és Magyarországon tanul tovább. Gyimesbükköt 1950-ben választották le Székelyföld pereméről, és csatolták át a moldvai Bákó megyéhez. Néhai Dani Gergely gyimesbükki plébános és Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes-plébános a szétszakított völgy magyar lakosságát lelkileg egybetartották. /Sylvester Lajos: Aki tudja, merre akar hajózni= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

Nagyenyeden Bethlen Gábor Kollégium konyhája egy nap alatt eltűnt a föld színéről. A bontásban mintegy 150 személy szervezetten dolgozott. A munkából tanárok, diákok, felnőttek és lelkipásztorok egyaránt kivették részüket. Simon János igazgató elmondta, hogy a püspökségnek sikerült megszereznie a konyha teljes felújításához szükséges minimális összeget. Az építkezés mintegy 60 ezer euróba kerül; a magyarországi egyházkerületek jeleskednek, különösen a debreceni, hiszen Bölcskei Gusztáv püspök 10 millió forintot adományozott e célra. /Egy nap alatt lebontották. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 6./

A közúti fuvarozás kérdéseiről tárgyalt Romániában Kovács Ferenc, a magyar gazdasági és közlekedési tárca helyettes államtitkára Traian Panaittal, a román szaktárca államtitkárával. Kovács Ferenc tárgyalásairól elmondta: a tervezett észak-erdélyi autópálya és a Debrecentől a román határig tervezett magyarországi gyorsforgalmi út Ártándtól mintegy öt kilométerre északra fog találkozni, az előzetes tervek szerint 2008 és 2010 között. Az Európai Unió által preferált dél-erdélyi autópálya építését Románia Nagyszebentől Brassón keresztül Bukarest felé kezdi el. Ez a szakasz párhuzamosan épül majd az észak-erdélyi sztrádával. A két korszerű útvonalnak Brassó lesz a metszéspontja. A dél-erdélyi autósztráda Nagylak felé irányuló szakaszának munkálataihoz csak néhány év múlva látnak hozzá a románok. /Román–magyar együttműködés közút- és kikötőfejlesztésben, közúti fuvarozásban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./

A kanadai Rákóczi Alapítvány által szervezett és finanszírozott Magyarságismereti Mozgótábor rendezvényére idén immár a tizenegyedik alkalommal került sor. Az alapítvány egyik fő célja minél több magyar fiatal nemzeti öntudatát erősíteni a magyar történelem és kultúra részletes bemutatásával. Idén június 26.–július 12. között rendezték meg a tábort, melyen közel 150 határon túli magyar fiatal vett részt. A fiatalok számára élmény volt az ópusztaszeri Feszty-körkép, az aggteleki cseppkőbarlang, Pannonhalma, Mohács, Székesfehérvár, Tihany, Debrecen, Eger és Sopron. Az utolsó három napot Budapesten töltötték. /Nemes Dénes Zsolt, Nemes László, Csíkszereda: Rákóczi-tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./

A Román Akkreditációs Bizottság júl. 12-én elfogadta a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációs kérelmét. A PKE idén 475 helyre hirdetett felvételt. Szűcs István, a PKE kancellárja, immár tíz éve részt vesz a felsőoktatási intézmény állami akkreditációjának megszerzésében. Kezdetben a Sulyok István Református Főiskola működött Nagyváradon, 2000-től mint Partiumi Egyetem új kormányzati engedéllyel indult útjára az intézmény. Az akkreditáláshoz igazolni kellett, hogy az egyetemnek önálló anyagi bázisa, saját gazdálkodása van. A szakokra vonatkozóan azt is kellett bizonyítani, hogy szükség van az adott képzésre a régión belül. Végül a vallástanár–német szakot, illetve az intézményt akkreditálták. A többi szak akkreditációját is rendre kérni kell, minden harmadik végzős generáció után. A PKE-nak az elmúlt tanévben 870 hallgatója volt nappali tagozatos képzésen, ezek 13 szakon oszlottak meg, levelező vagy távoktatási képzésük nincs. A PKE-n két kar működik: Bölcsészettudományi Kar és az Alkalmazott Tudományok és Művészetek Kara. Az előbbin történik a vallástanárképzés: a református vallástanár szak, a vallástanár–szociális munka és a vallástanár–német, a szociális munka, a szociológia, a filozófia, az angol nyelv és irodalom, az angol nyelv és irodalom – román nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom. Az Alkalmazott Tudományok Karának szakjai: a menedzsment, a kereskedelem, a turisztika, a szolgáltatások gazdaságtana, tehát a közgazdászképzés, a zenepedagógia, a képzőművészet és reklámgrafika. Az agrármérnöki képzés nem indulhatott be, mivel elutasították a szakindítási kérelmünket. A PKE-nek mintegy 40 doktorandusza van. A magyarországi oktatók zöme Debrecenből származik. – Egy akkreditált egyetem szervezhet önálló diplomavizsgát. A hallgatók 70 százaléka érkezik Bihar, Szatmár és Szilágy megyéből, illetve Máramaros és Arad kisebb részben van jelen. Szép számmal vannak székelyföldi hallgatók angol és német szakon, közgazdaságon és menedzsmenten is. A magyar nyelv és irodalom már régen szerepel elképzeléseik között. /Balla Tünde: „1959 óta először van akkreditált egyeteme az erdélyi magyarságnak". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Másodszor rendezik meg a Regionális Simonyi Napokat, az emlékezések zajlanak, Debrecentől Gyuláig, Gyulától Simonyifalváig s azon túl is. A Simonyiak géniusza címmel visszaemlékezések, dokumentumok idézik meg a két Simonyi alakját. Több felkért előadót lehet majd hallani, köztük, Böszörményi Zoltán, Fried István és Sarusi Mihály. Aug. 7-én, az első napon lesz a hagyományőrző csoportok, táncosok, énekesek főtéri felvonulása Simonyifalván. /Hevesi József: II. Regionális Simonyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

A II. Regionális Simonyi Napokra több országból érkeztek résztvevők. Aug. 7-én fúvószene fogadta a Simonyifalva ünnepségére érkezett vendégeket. A művelődési otthonban dr. Hevesi József, a Regionális Simonyi Társaság elnöke nyitotta meg a rendezvényt. Megjelentek Debrecen és Gyula városok, Békés megye önkormányzatának küldöttségei, a békésszentandrásiak, akik rokonoknak is számítanak (Simonyifalva lakosságának egy része annak idején onnan települt át). Tokay György parlamenti képviselő a Simonyiak példamutatásáról, múltról és jelenről, a ma 860 lelkes, öregedő közösség EU-s jövőjéről szólt, ami meghozhatja a kiutat a ma szorító gondjaiból. Gaál Áron gyulai költő a költői helytállás bátorságáról értekezett. Báró Emődy Dániel, Simonyi óbester emlékének lelkes ápolója (1999 óta az ő szervezésében rendezik meg a debreceni Simonyi napokat), több olyan személyiségnek adott át emléklapot, akik hozzájárultak Simonyi óbester kultuszához. Ebben a megtiszteltetésben részesült többek között Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője és Balta János, a lap munkatársa. A képzőművészeti Simonyi-díjat Kocsis Rudolf szobrászművész kapta. A faluba érkezett együttesek végigjárták, -táncolták a falu főutcáját, majd rögtönzött néptáncbemutatót tartottak. A művelődési otthonban felléptek a hagyományőrző együttesek. A résztvevők emlékeztek az idén tavasszal elhunyt Szívós Imrére, aki Simonyifalva művelődési életének évtizedeken keresztül mindenese volt. /Jámbor Gyula: Simonyiakkal – Európa felé. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./

Határon túli magyar tanítók egyhetes továbbképzése kezdődött meg aug. 23-án Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán – tájékoztatta az MTI-t Nanszákné Cserfalvi Ilona főigazgató-helyettes. A kurzusra Szlovákiából, Kárpátaljáról, Erdélyből és Szerbiából negyven tanító érkezett. A nagyszámú jelentkező miatt idén először két továbbképző kurzust szerveztek: júniusban kilencven résztvevővel a nevelés-oktatás korszerű módszereiről cseréltek véleményt, míg a mostani továbbképzés negyven résztvevője az iskolákban jelentkező új típusú pedagógusi feladatokkal ismerkedik. /Határon túli magyar tanítók Debrecenben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

Sok helyről érkeztek Mezőbándra aug. 22-én. Erre az 1999 óta évről évre megrendezendő együttlétre, a múltra, elődeik példájára emlékezni idén 32-en jöttek. Őseink – köztük a mezőbándi Egerháziak – példáján okulhatunk, mondta egyikük. A templomkertben állították ki a Debrecenben élt és alkotott, tavaly elhunyt Égerházi Imrének pannókra elhelyezett, közel 80 alkotásáról készült reprodukciókat, hogy a mezőbándiak is büszkélkedhessenek azzal az európai hírű művésszel, akinek vásznain újra és újra az erdélyi, csíki táj bukkan fel. Az Egerházi házaspár a képanyagot az egyháznak ajándékozta. /Járay Fekete Katalin: Folytatódó hagyomány Mezőbándon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

Magyar-román kis- és középvállalkozói üzletépítő programot működtet a nyíregyházi PRIMOM Alapítvány Tanácsadó és Információs Hálózata, valamint Euro Info Központja. A projekt négy magyarországi és négy romániai megye, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Arad, Bihar, Szatmár és Temes vállalkozásait segíti a gazdasági kapcsolatok felvételében. Térítésmentesen nyújtanak különböző szolgáltatásokat, vállalják a külkereskedelemmel foglalkozó vezetők, munkatársak képzését, naprakész információkkal látják el őket, partnertalálkozókat szerveznek részükre. Nyíregyházán és Debrecenben két napos üzletépítő képzést rendeznek. /Magyar-román üzletépítő program. Határrégiós együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

A 24 éves Kereskényi Gábor bejelentette, hogy az RMDSZ színeiben parlamenti képviselő szeretne lenni, és megméretteti magát az előválasztásokon. A fiatal jogász a Szatmár Megyei Magyar Ifjúsági Tanács elnöke és a MIÉRT országos alelnöke, a tavaszi helyhatósági választások óta pedig városi tanácsos. Közben a debreceni egyetemen európai jogot hallgat. Kereskényi Gábor Kereskényi Sándor szenátor fia. Kijelentette, hogy a parlamentben a fiatalság kérdéseivel szeretne foglalkozni. /Sike Lajos: Mindössze 24 éves az első szatmári képviselőjelölt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Áll két palota a kolozsvári Főtér és a Jókai utca sarkán. Az egyiket Rhédey-házként emlegetik. A másikat az idősebbek ma is New York Szállónak hívják, a széles közönség számára pedig csak egyszerűen "a Continental". Mindkettőt a kisrédei Rhédey grófok építették. A kolozsvári Rhédey-házat a családhoz tartozó utolsó tulajdonos, báró Horváth-Inczédy Ödönné gróf Rhédey Johanna az egykori New York szálló épületével együtt a Debreceni Református Kollégiumra testálta. A Rhédey-palota telekkönyvileg mindvégig a debreceniek birtokában maradt. A Rhédey-házba költözött be az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Gaal György, Kolozsvár közismert helytörténésze Ház a Főtér sarkán. A kolozsvári Rhédey-palota /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2004/ című könyve sok évi levéltári és könyvtári búvárkodásra enged következtetni. /Tibori Szabó Zoltán: Míves könyv a Rhédeyek főtéri palotájáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

Lényegesen egyszerűsödött a magyarigazolványok, illetve a kedvezménytörvénnyel járó többi okirat kiváltásának módja. Székely István, a státusirodák vezetője elmondta: ezentúl a kolozsvári magyar főkonzulátust is meg lehet jelölni a kérvényező űrlapon a magyarigazolvány átvételének helyeként. Az érdekelt romániai magyarok eddig a magyarigazolványt csak Magyarországon (Budapesten, Nyíregyházán, Debrecenben, Békéscsabán és Szegeden) vehették át. A mostani könnyítés az igénylések további növekedését eredményezheti. A 38 000 diákigazolványon kívül eddig hétezer pedagógusigazolványt és ötszáz oktatói kártyát bocsátottak ki romániai magyarok nevére. A magyarigazolványt eddig mintegy 490 000 személy váltotta ki Erdélyben. /Egyszerűsödött a magyarigazolvány kiváltása. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 21./

Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök felidézte életútját. Szülőfaluja magyarságát a második világháborúban kifosztották a Vörös Hadsereg katonái, azután megkezdődött a Kommunista Párt tagjainak toborzása. A Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika szakáról másodévesen kidobták, amikor apját kuláklistára tették. Mózes Árpád ezután a teológiát végezte el. Argay György püspök maga mellé vette titkárnak és segédlelkésznek. Óriási lelkesedéssel fogadták az 1956-os forradalom hírét. Mózes Árpád más evangélikus fiatalokkal megfogalmazott egy beadványt Argay püspöknek, hogy vonja felelősségre azt a két evangélikus professzort, akik éveken keresztül a baloldali eszméket hirdették. 1958. december 16-án Mózes Árpádot letartóztatták. Felhozták ellene az Argay püspöknek 1956 októberében átadott beadványt, a magyar forradalommal való szimpatizálást és azt, hogy a szovjet beavatkozás ellen fekete jelvényekkel tiltakoztak. A legsúlyosabb vád a hazaárulás volt. Tudniillik a forradalom előtt a debreceni Kossuth-egyetem egy csoportjának látogatásakor beszámolt nekik az erdélyi helyzetről. Naponta eljátszották vele, hogyan fogják felakasztani. Sorra tartóztatták le kollégáit, négy-négy evangélikus lelkészt és teológust, név szerint Antal Lászlót, aki már meghalt, Dani Pétert, Kiss Bélát, Gödri Oláh Jánost, Török Andrást, Bibó Lászlót és Veress Károlyt. Hat hónapi vallatás és halállal való fenyegetés után mindnyájukat a katonai törvényszék elé állították. Az utolsó szó jogán megkérdezte a tárgyalást vezető Valeanu őrnagyot: Uram, a szó igazi értelmében mit tettünk mi a Román Népköztársaság területi biztonsága ellen? Azt válaszolta: „Nem tettetek semmit, mert nem tudtatok, de ha tudtatok volna, tettetek volna.” Fővádlottként ezért kapott 18 évi kényszermunkát, a többiek 16, 15, 14, 9, és így lefelé, 6 éveket. Hat hónapot töltött a szamosújvári börtönben, és kereken öt évet a Duna-delta mocsaraiban. Az 1964. augusztus 3-án megjelent kegyelmi rendelettel a legutolsó, 106-os létszámú csoporttal szabadult. A börtönben olyan kiváló embereket ismerhetett meg, mint dr. Dobri János református professzor, dr. Erdő János, a későbbi unitárius püspök, Hajdó Leander, a csíksomlyói volt rendházfőnök, és sorolhatná tovább. A kis létszámú nagykárolyi gyülekezet lelkipásztoraként húsz évig szolgált. Nem voltak könnyű idők, hiszen két ember állandóan rá volt állítva, szüntelenül követték és zaklatták. Az egyházmegye lelkészi karának határozott kiállása révén 1978-ban aradi lelkésznek és esperesnek választották. Az evangélikus püspökség a legkisebb Romániában, közel 33 ezer lélek van szétszóródva Orsovától Nagybányáig. 1992-ben Szedressy Pál püspök halála után titkos szavazással utódjává választották, és a megbízatást hosszas rábeszélés után elvállalta. – Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön egy-egy új templom, ezenkívül tizenkilenc felújított templom és imaház, vendégház fűződik a nevéhez, annak ellenére, hogy életfogytiglan választották püspökké, idén mégis lemondott, egészségi állapotára való tekintettel. Mózes Árpád nyugalmazott lutheránus-evangélikus püspök 1931. július 25-én született a barcasági Krizbán. A kolozsvári Protestáns Teológián 1956-ban lett lelkész. /Benkő Levente: „A magam történetét én írnám meg” Beszélgetés Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspökkel, önkéntes ’56-os politikai elítélttel. = Krónika (Kolozsvár). okt. 22./

Kisebbségi létben a szülőföldön maradás, boldogulás fontos feltétele az anyanyelv mellett a többségi társadalom nyelvének az ismerete – jelentette ki Berényi Dénes akadémikus Debrecenben, a „Megmaradás, korszerű felsőoktatás, tannyelvválasztás" című konferencia megnyitóján. A Magyar Tudományos Akadémia külföldi magyar tudományossággal foglalkozó bizottságának elnöke hangsúlyozta: azért tűzték napirendre a határon túli magyar felsőoktatási intézmények nyelvoktatását, mert az fontos szerepet játszik az értelmiségképzésben. „Az a kisebbség, amelyiknek nincs értelmisége, eltűnik" – mondta. A kétnapos tannyelv-konferencián erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyar felsőoktatási intézmények mintegy harminc képviselője cserélt véleményt az intézményükben folyó anyanyelvi képzésről. Tannyelv-konferencia Debrecenben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum testvériskolája, a debreceni Brassai minden évben ősszel rendezi meg az iskola ünnepi hetét. Idén okt. 18–22. között tartották a rendezvénysorozatot. Meghívták a kolozsvári iskola küldöttségét is. A főrendezvényen pályanyertes dolgozatokat mutatták be. A kolozsvári Hatházi Orsolya Brassai életútjáról beszélt, Albu Petra pedig egy kolozsvári őszi sétát mutatott be. /Gaal György: Brassai-hét Debrecenben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Debreceni barátai telefonon érdeklődtek: hogyan lehetséges, hogy Hiller Istvánt, az MSZP elnökét meghívják Székelyföldre, aki a kettős állampolgárság kiterjesztését ellenző párt vezetőjeként a határon túliakra nézve sértő kijelentéseket tett, írta Fekete Réka, a lap munkatársa. Sepsiszentgyörgyön a tüntető tömeg láttán Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nem tudta kendőzni felháborodását, és a Lábas Házból kijövet úgy becsapta maga mögött a diplomáciai kocsi ajtaját, mintha Magyarország határait csattintotta volna a határon túliak orrára. A hivatalos magyar álláspont tetszik a román politikumnak, élvezi, hogy a kisebbség nem kell az anyaországnak. /Fekete Réka: Nem minden magyar félti kenyerét tőlünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./

Megjelent Jeney Tóth Annamária Míves emberek a kincses Kolozsvárott – Iparostársadalom a 17. századi Kolozsváron /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, Erdélyi Tudományos Füzetek 247. sz./. A Debrecenből indult kutató munkájának kiadását az ottani egyetem Történettudományi Intézete is támogatta. Jeney Tóth Annamária nemcsak a céhekre vonatkozó iratokkal, de adókönyvekkel, polgárkönyvekkel, tanácsi jegyzőkönyvekkel is foglalkozott, személyekre szűkített, komplex táblázatokat eredményező vizsgálatából kiderül, hogy ki milyen pozíciót foglalt el a társadalomban. /(Rostás-Péter Emese): Céhek az igazi kincses városban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Országos Elnöksége nov. 20-án a szovátai Teleki Oktatási Központban ünnepélyes keretek között adta át a közoktatásban tevékenykedő pedagógusok tudományos munkájáért az Apáczai-díjat. A humán tudományok területén Apáczai-díjban részesült dr. Gaal György, a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium, és Muhi Sándor a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára. A reáltudományok területén Apáczai-díjas Olosz Ferenc, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnázium matematika tanára. Dicséretben részesült dr. Fazakas István kolozsvári, Szőcs Mária és Kovács István csíkvacsárcsi, Péter Sándor sepsiszentgyörgyi tanár a humántudományok területén, valamint Fazekas Lóránd szatmárnémeti, Simon József csíkszeredai és Kovács Barna marosvásárhelyi tanár a reáltudományok területén. Az ünnepség keretében vehették át a megye legjobb, kilencedik osztályt végzett tanulójának járó Mákvirág-díjat a tanulók. Különdíjat kapott a Mákvirág-érem megalkotója, Zacsik József debreceni középiskolai tanuló. /Apáczai-díjak, 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Sikeres volt a hétvégi pedagógus-továbbképző rendezvény Kolozsváron, amelynek szervezői a Gál Kelemen Oktatási Központ és a megyei tanfelügyelőség, főszereplői pedig a Debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola és a Gyakorló Iskola oktatói voltak. A debreceni küldöttség a szakmai előadások előtt betekintést nyerhetett a Mezőség mindennapjaiba. Szembetalálták magukat az egyházak sajátos transzszilván munkavállalásának sikereivel, az archaikus szokásokban gazdag faluval. /Szabó Csaba: Élménypedagógia továbbképző szinten. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola és a Gyakorló Iskola pedagógusküldöttsége meglátogatta a Mezőség Kolozs megyei régióját, így önálló képet alkothattak a vidék oktatási helyzetéről. Kellemesen meglepetés volt számukra a régió szórványkollégiumainak élete. A korszerű pedagógiai elvek alapjaira rábukkantak: a kicsik és nagyok együtt vannak, együtt tanulnak. /Szabó Csaba: Együttlét-élmény a Mezőségen. Kisebbségben, szórványban élni jó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Balla Árpád gyermekgyógyász főorvos elmondta, hogy 2000 áprilisában ment nyugdíjba, de már korábban is foglalkozott tudományszervezéssel – ülésszakokat szervezett, létrehozta a Pápai Páriz Alapítványt. A Pápai Páriz Alapítvány segítségével évente családorvosi továbbképzőt szervez, az előadók zömükben külföldiek, Budapestről, Szegedről, Debrecenből érkeznek. A továbbképzőkre 150–270-en jelentkeznek. A Pápai Páriz Alapítványt szintén 2000-ben intézményesítette, de már 1998-ban elindította az EME kereteiben. Az alapítvány a jótékonykodásba is bekapcsolódott. Emellett Balla Árpád tíz évig a Magyar Egészségügyi Társaság alelnöke volt. Négyévente szoktak világtalálkozót szervezni, illetve évente egyszer az anyaországban, egyszer pedig valamelyik Kárpát-medencei államban szakmai találkozót. Az első (1994-ben) Székelyudvarhelyen volt, itt találkozott először a Kárpát-medencei magyar orvostársadalom. Balla Árpád 1970-től követi Hargita megye népmozgalmi adatait. 1992–2003 között több mint harminckétezren vándoroltak ki. A természetes szaporulat negatív lett, ma már Hargita megyében is mínusz 1,32 ezrelék körül mozog. 1989 után az abortusztörvény teljes liberalizálása után megnyolcszorozódtak a terhesség-megszakítások. /Oláh István: Orvosok a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Sohasem fogjuk megtudni, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazáson az arány mekkora lett volna, ha az MSZP, a szocialista párt nem veti be a gazdasági populizmus fegyverét, ha nem lebegteti a miattunk „megrokkant Magyarország” képét. Budapesten az igen szavazatok kerületenként 38,71% és 67,13% között mozogtak, az átlag 51,24%. Az összesen 23 kerületből 50% alatti az igen voksok aránya tízben, kizárólag a pesti oldalon, legkevesebb Csepel (38,71%) és Kőbánya (42,39%) esetében. A felső határnál, 60% fölötti igennel három kerület van, kizárólag a budai oldalon: a rózsadombi (64,45%), a zugligeti (66,69%) és a budavári (67,13%). A 60%-hoz legközelebb (59,9%-kal) a pesti oldalon lévő Belváros van. Országos szinten is hasonló az ábra, a gazdaságilag fejlettebb nyugati részben magasabb az igenek aránya. A román határ mentén nagy eltérések vannak. Az Arad melletti Battonyán 40,93% az igen szavazatok aránya, ezzel szemben a Nagyszalonta melletti Sarkadon 70,91%. A Nagyvárad mellett lévő Ártándon 57,58%, viszont egy lépéssel bennebb, Püspökladányon 44,52%. Míg Debrecenben 57,11%, addig nem messze tőle, a határ melletti Létavértesen 42,80%. A legkisebb a Szatmárnémetinél lévő Csengersimán, mindösszesen csupán 35,03%. A magyarországi román kisebbség egyik fellegvárának tartott településen, Méhkeréken az igen szavazatok aránya 15,26%! Gyulán viszont, ahol a román kisebbségi önkormányzat székel, az arány (48,43%) nagyjából a Békés megyei átlagot (49,71%) hozza, ennél valamivel magasabb Békéscsabán (51,62%). /Guther M. Ilona: Nyitva Pandora szelencéje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Több határ menti erdélyi és magyarországi megye önkormányzata képviseltette magát a debreceni Együttműködési Fórumon, melyet a partnerségi kapcsolatok bővítése érdekében hívtak össze. A cél közös fejlesztési programok megvalósítása pályázati pénzekből. A találkozón Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Bihar, Szatmár és Temes megyék küldöttei állapodtak meg közös beruházások kivitelezésében. A megbeszélésen jelen volt a magyar külügyminiszter és a román kormány integrációs minisztere is. /(S.): Együttműködési Fórum Debrecenben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

Partnerség – a határon átnyúló kapcsolatok új európai dimenziója: Interreg III/A címmel szakmai konferenciát rendezett az elmúlt hét végén a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Európai Integrációs Bizottsága és a Megyei Európai Információs Pont Debrecenben, a megyeházán. Az Interreg-program célja a határ-menti együttműködéseknek a támogatása. Az első pályázati felhívásban Magyarország 16 millió, Románia több mint 7 millió, Szerbia-Montenegró pedig 2 millió eurós forrást nyerhet el. /Határon átnyúló együttműködési program. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Zsúfolásig megtelt a Pro Art Galéria január 10-én Gyergyószentmiklóson a Trianon film vetítésekor: az esemény vendége volt Koltay Gábor, a film rendezője és Raffay Ernő történészprofesszor. Koltay Gábor a szocialista évtizedek agymosásáról szólva elmondta azt is, hogy József Attila Nem, nem soha című verse nem szerepel összes költeményei kötetében, és Wass Albert mostani erdélyi kiadású könyveiből ma is hiányoznak részletek. A filmsorozatot az MTV tavaly március 7-től kezdődően tűzte műsorára és hirdette meg, majd minden magyarázat nélkül levette programjáról. Ezért Koltay Gábora sorozat legfontosabb mozzanataiból összeállította a jelenlegi 130 perces változatot. Magyarország nemzeti sorskérdései, mint a népességcsökkenés, az elszegényedés, a családok sérülése összefüggenek Trianonnal. Trianonról keveset tudnak az emberek, ezért a globalizáció küszöbén nagyon fontos egy történelmi ismereteken alapuló szilárd nemzettudat kialakítása. Raffay Ernő történészprofesszor előadásában elmondotta, hogy a magyar delegációt meg sem hívták a trianoni béketárgyalásokra, ezért nevezhető békediktátumnak a békeszerződés, amit a magyar kormány elfogadhatatlannak tartott. Románia szintén elfogadhatatlannak tartotta a trianoni békeszerződést, mert nem kapta meg az igényelt területeket egészen a Tiszáig. Debrecenről azt terjesztették abban az időben, hogy ősi román város. Az 1930-as évben Magyarország megerősödött, és határrevíziót kért, 1938-ban az első bécsi döntés nyomán 12 000 km2 került vissza Magyarországhoz a cseh–ukrán határ mentén, 1940-ben a második bécsi döntéssel Észak-Erdély és a Vajdaság egy része. 1947-ben a párizsi békeszerződéssel az Egyesület Államok vissza akart adni területeket Magyarországnak, de Sztálin ezt nem fogadta el, s a kommunista diktatúra visszaállította az 1920-as határokat. A diktatúra éveiben a román kommunista vezetők nacionalisták voltak, a magyar kommunistákból viszont hiányzott a nemzeti érzés, s a határon túli magyarságot a „baráti szocialista” államokra bízták. /Gál Éva Emese: Előadás és film Trianonról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Gyarmati Zsolt közel másfél éve a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A fiatal történész elmondta, kihívást jelent számára a múzeum irányítása. Tavaly összesen tizenhárom kiállítást fogadtak, megnyitották a közönségsikernek örvendő fegyvertárlatukat. Eredményesen dolgoztak együtt a Hargita Megyei Kulturális Központtal, a Csíki Játékszínnel, a Hargita Együttessel, és kitűnő kapcsolatot ápolnak a székelyföldi múzeumokkal. A szakmai partnerség jegyében többek közt Egerből, Zalaegerszegről, Debrecenből, Budapestről érkezett kiállítás, illetve folyamatban van két testvérmúzeumi együttműködés kiépülése is. A Zala Megyei Múzeummal már aláírták a megállapodást, a debreceni Déri Múzeummal tavasszal kerül sor erre. Több kiadványuk látott napvilágot és létrehozták a múzeumot segítő Mikó Ferenc Egyesületet. A közeljövőben megjelentetik kétkötetes múzeumi évkönyvüket. A Magyar Nemzeti Múzeumban 2006 tavaszán lesz a székelyföldi múzeumok budapesti bemutatkozására, amelyre eddig nem volt példa. /D. Balázs Ildikó: Látogatóbarát intézményt szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

Pécsi Ferenc /Szatmárnémeti/ volt RMDSZ-es parlamenti képviselő visszavonult a politikától, s napjait az általa évekkel korábban létrehozott két szervezet, a Vállalkozók Fóruma és a Kis-és Középvállalkozások Fejlesztési Alapítványa vezetésével, menedzselésével tölti. Most például a Mátészalkán február 18-án megtartandó Új lehetőségek a határon átívelő kapcsolatokban címet viselő régiós konferenciára készülnek. Pécsi Ferenc egész rendezvénysorozatot szervez idén a kis- és középvállalkozók EU-s felkészítésére. Arra a kérdésre, igaz-e, hogy ki akar költözni Magyarországra (van, aki szerint lakása is készül Debrecenben), Pécsi Ferenc kitérő választ adott. /(Sike Lajos): Pécsi Ferenc: „egyelőre itt vagyok”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

Ünnepi hangversenyt tartottak Szatmárnémetiben a püspöki palota nemrég felújított dísztermében. A nagyszámú közönséget köszöntő beszédében Schönberger Jenő megyéspüspök bejelentette, hogy rendszeresíteni szeretnék az ilyen koncerteket. A Fátyol Rudolf hegedűművész vezetette Rudolf vonósnégyes mellett a debreceni konzervatórium két művésze koncertezett. /(Sike Lajos): Hangversenyek a püspöki palotában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./