"A magyar-román határ menti turisztikai fejlesztés támogatására PHARE-támogatást nyert el a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Kiss András, a kamara projektmenedzsere a témában rendezett konferencián márc. 18-án Debrecenben elmondta: az elmúlt évben 72 ezer eurót nyertek az összesen 80 ezer eurós projekt megvalósításához, amelynek érdekessége, hogy a román határ túloldalán lévő Bihor megye egy tükörprojekt megvalósítására további több mint 31 ezer eurót nyert a pályázaton. A projekt keretében ez év október 15-ig el kell készíteniük a Hajdú- Bihar-Bihor eurorégió turisztikai fejlesztési koncepcióját, stratégiáját és programját. A román fél a projekt keretében elkészíti ennek a román-angol változatát. /Turisztikai fejlesztés a magyar- román határ mentén. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./"

"A közös infrastruktúra fejlesztéséről tárgyaltak Nagyváradon a romániai Bihar és a magyarországi Hajdú-Bihar eurorégió együttműködés keretében a két megye képviselői. A magyar küldöttség képviselői szerint a román és a magyar megye a közeljövőben pályázik a PHARE CBC alapnál egy vállalkozásfejlesztési központ és egy határ menti környezetvédelmi folyosó kialakításának támogatására. Csontos János, az MSZP parlamenti képviselője elmondta: reméli, hogy egy éven belül megnyílik a Székelyhíd-Létavértes határátkelő. Ez azért fontos, mert tehermentesítené a Bors-Ártánd határátkelőt, ahol Magyarország EU-csatlakozása után várhatóan jelentősen növekszik majd a forgalom. A képviselő felvetette a hét kilométeres szakaszon megszüntetett Nagyvárad-Debrecen vasútvonal helyreállítását, amely a Kassa- Miskolc-Debrecen európai közlekedési folyosó meghosszabbítása lehetne. /Határon átnyúló együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./"

"Ápr. 4-én Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban az idén kilencedik alkalommal került sor a Kölcsey Napok megnyitójára. Balogh Géza, az iskola aligazgatója köszöntötte az idei iskolanap díszvendégét, Kocsis István írót, az iskola egykori diákját, valamint a debreceni, nyíregyházi és vásárosnaményi testvériskolák küldöttségét. Muhi Miklós iskolaigazgató elmondta, hogy a programok között tudományos dolgozatok bemutatása, gyermekrajz-kiállítás, sportvetélkedő egyaránt szerepel. A Magyarországon élő Kocsis István "Miként határozza meg a Szent Korona misztériuma és tana a magyar írók világképét, illetve magatartását" címmel tartott előadást. Az iskola hagyományőrző csoportja magyar népi táncokat mutattak be, megnyílt a színvonalas rajzkiállítás. A rendezvény ápr. 5-én a kosárlabda-kupáért folyó mérkőzésekkel folytatódik. /(anikó): Kölcsey Napok - kilencedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./"

"Beke György új Erdély-könyve, a Gyulafehérvár árnyékában /Státus Kiadó, Csíkszereda, 2002/ politikai telitalálat. Könyvébe belefoglalta a magyar kormány 2002. december elsejei erkölcsi mélyrepülését is. Az erkölcsi érzéketlenségnek ezt a nemzetet megalázó szintjét sem Károlyi Mihály, sem Kun Béla, de Rákosi és Kádár vagy Grósz Károly sem tudta - nem is akarták - alulmúlni. Ezt a fogadást Kovács külügyminiszter úgy próbálta erénnyé kalapálni, hogy hazudott. Azt állította ugyanis parlamenti felszólalásban, hogy 1918. december elseje nem is Erdély elcsatolásáról szól, ott ,,csak" egy népgyűlés volt, és mindezek után nem átallotta a román december elsejét és a magyar március 15-ét egybevetve közös nevezőre hozni. A magyar kormány saját honfitársai vélt nacionalizmusával, antiszemitizmusával van elfoglalva, ami azért okoz nagy gondot és igényel sok munkát, mert előbb létre kell hozni - legalábbis szavakban -, hogy legyen, ami ellen fellépni. A Kinyújtott kéz - levágott kéz fejezetben Beke azt elemezte, miként köszön vissza Gyulafehérvár eszmeisége, politikai törekvései a második világháború után. Iuliu Maniu pártja a háború utáni erdélyi magyarságot gyilkoló pogromok után. A Magyar Népi Szövetség a Román Kommunista Pártnak kötelezte el magát, olyannyira, hogy még a nemzetiségek számára esedékes nemzetközi kisebbségi garanciákat is visszautasították. (Bányai László véleménye szerint Gheorghe Gheorghiu-Dej, Teohari Georgescu személye a legnagyobb garancia ebben a kérdésben.) Dr. Takács Lajos, a magyar képviselőcsoport vezérszónoka 1947-ben Bukarestben nem csak elégtétellel nyugtázta Észak-Erdély visszacsatolását Romániához, hanem külön üdvözölte azt, hogy a békeszerződésből kihagytak bárminemű kisebbségvédelmi záradékot. Továbbá: ,,Meg voltunk győződve és meggyőződésünk azóta számtalanszor felerősödött, hogy a román munkás karja, a román földműves kérges keze és a haladó szellemű román értelmiségi szava sokkal nagyobb és hathatósabb védelmet nyújt nekünk, mint bármilyen záradék." Beke György Ágoston Vilmos - ismét egy erdélyi menekült - Debrecenben elhangzott felszólalására (1992) is kitért. Ebben Ágoston az 1968-as, a romániai magyar értelmiség számára felállított rafinált romániai csapdahelyzetről szól. - Ion Lancranjan uszító pamfletje Erdélyről 1982-ben és az utána következő kiadványok mutatták, hogy nem szűnt meg az uszítás. Ágoston Vilmos elemzéséből kiderül, hogy Ceausescu ugyanazt a módszert követte 1968-ban, mint korábban a Bolyai Egyetem megszüntetése alkalmával vagy később a 80-as években: taktikából paktumot kötött a romániai magyarsággal, azért hozta létre a kisebbségi intézményeket, hogy szembeállíthassa a magyarországi közös irodalmi és irodalmon kívüli törekvésekkel. Ágoston Vilmos hangsúlyozta: ,,Nem tudom, hogy milyen jogérzés szentesíti, hogy egyesek a Dnyesztertől a Tiszáig követeljék a román egyesülést, mikor ugyanezt a magyaroknak megtiltják. Csak az egyiknek van politikai, történelmi, ókori és feudális fenntartó joga a nemzeti egységre - s ne feledkezzünk meg témánkról, az egységes irodalomszemléletre, közös kultúrára -, míg a másik ugyanezen követelését jogtalannak, büntetendőnek tartják." Beke megállapította, hogy Közép-Kelet-Európa most évszázadokra rendezkedik be. Ez teszi különlegesen fontossá az önrendelkezés jogának elismerését a magyarság számára is. Sylvester Lajos hozzátette: A ,,Cserehátak", kaszárnyák telepítése, a románság üldözésének fantazmagóriái közepette ne próbáljuk móresre tanítani, eltávolítani vagy egyszerűen a szájukat befogni azoknak, akik autonómiát, a magyar többségű régiók, elsősorban a Székelyföld gazdasági prosperitását szorgalmazzák. /Sylvester Lajos: Beke György új könyve. Gyulafehérvár árnyékában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./"

"Ápr. 11-13-a között az ország tizenkét megyéjéből közel száz versenyző vett részt A Magyar Nyelv Napjai rendezvénysorozat keretében szervezett Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő és mesemondó verseny országos döntőjén Szatmárnémetiben. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) által évről évre változó helyszínen megrendezett ünnepségnek először adott otthont Szatmárnémeti. A vetélkedőn a kisdiákok Brassó, Dés, Felsőmarosújvár, Gyergyóditró, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagybánya, Nyárádszereda, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely és Zabola magyar tagozatos iskoláit képviselték. A vetélkedő végén a gyermekeket Szilágyi Regina interaktív bábozással szórakoztatta, az V-VIII. osztályos diákoknak pedig Kiss Zsuzsa mutatta be a város nevezetességeit. Ezzel párhuzamosan zajlott a szakmai konferencia, melyen többek között dr. Nyirkos István debreceni egyetemi tanár, dr. Bura László főiskolai tanár, dr. Péntek János egyetemi tanár és dr. Zsemlyei János egyetemi tanár tartott előadást. Délután volt a mesemondó verseny, melyen külön kategóriában indultak az I-IV. osztályosok, és külön az V-VIII. osztályos diákok. A háromnapos rendezvény záróünnepségét az Északi Színházban tartották. /Elek Anikó: A Magyar Nyelv Napjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 14./"

"Sütő András új könyve, az Erdélyország, mit vétettem? /Neptun Impex Rt., Csíkszereda, 2002/ bővített kiadása a debreceni Kossuth Kiadónál Erdélyi változatlanságok címmel, Cs. Nagy Ibolya jegyzeteivel és szerkesztésében megjelent kötetnek. Sütő András jelezte, hogy folytatja könyvét. ,,Ez a könyv nem Budán született, hanem a végeken - szólítja meg olvasóját a szerző az előszóban. - Ahol magyar várak már nincsenek, de magyarok vannak szép számmal. Végváriak. Ostromlottak. Önvédelmi harcban fogyatkozottak. Új hódítók évszázados támadásait szenvedik és verik vissza a forgandó szerencsével. Ahogy lehet." Sütő arra is kiért könyvében: ,,Küzdelmünk keservesebb annál, mint Balassi Bálint idejében volt. A török hódoltság idején mindenünk odaveszhetett, de lelkünk, nyelvünk, vallásunk, nemzeti mivoltunk a kontyos rablót nem érdekelte. Új hódoltságban mai magyarok személyi-közösségi létének utolsó mentsvárait ostromolják a végeken. Anyanyelvi bástyát, a nemzeti önazonosság tudatának minden védfalát." Sepsiszentgyörgy szeretettel fogadták az írót. /Sylvester Lajos: Sütő András új könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./"

"Máj. 7-én megtartotta alakuló ülését a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió: a határon átnyúló regionális együttműködésről szóló megállapodást Debrecenben, a megyeházán írta alá Stefan Seremi, a Bihar Megyei Tanács elnöke és Juhászné Lévai Katalin, a magyarországi hajdú-bihari önkormányzat elnöke. Az aláírást követő sajtótájékoztatón bejelentették: egyenrangú félként csatlakozott a két megyét magában foglaló eurorégióhoz a két megyeszékhely, Nagyvárad és Debrecen. Az eurorégió vezetését két társelnök végzi majd, ők a megállapodás értelmében a megyei tanácselnökök lesznek. /L. J.: Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió alakult. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./"

"Egy fiatal bukaresti román történész a nemrég Kolozsváron tartott csángó konferencián előadásában arra derített fényt, hogy a moldvai csángókat maga a moldvai katolikus egyház minősítette a negyvenes években román eredetűeknek azért, hogy megvédje a román hatalom részéről őket ért jogfosztással szemben. Az alapos kutatói munka eredményeként született bejelentést a konferencia hazai és külföldi kutatói elismeréssel fogadták. A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT), a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék és az MTA Kisebbségkutató Intézete szervezésében rendezett konferenciáról, Marius Diaconescu nagy visszhangot kavart előadásáról Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke, a Babes-Bolyai Tudományegyetem néprajz tanszékének tanára beszélt. A Kolozsváron ápr. 26-án tartott konferencián olyan, a csángókkal foglalkozó kollégák voltak jelen Jászvásárból, Bukarestből, Kolozsvárról, Budapestről, Debrecenből, Miskolcról, Németországból. Néprajzosok, nyelvészek, történészek szakmai megbeszélése volt. Marius Diaconescu, a Bukaresti Tudományegyetem történeti karának előadó tanára bemutatta, pontosan dokumentálva, hogy az 1940-es évek elején a moldvai katolikusság, hogy megvédje a moldvai katolikus magyarságot az Antonescu-féle atrocitásoktól - állampolgári jogaiktól fosztották meg őket, például nem vásárolhattak földet, nem állították ki számukra az állampolgársági bizonylatokat -, megalkotott egy mítoszt, eredettörténetet, mely arról szól, hogy a moldvai katolikusok erdélyi románok, akiket a Székelyföldön félig-meddig elmagyarosítottak, és ezért Erdélyből Moldvába menekültek.A román tudósok jó része már akkor is tudta, hogy ez koholmány. Később ezt az elméletet Dumitru Martinas újra elővette, munkáját a román hatalom dogmává merevítette. A hatalom 1990 után is dogmaként kezelte ezt az eredetmítoszt, amit a román tudományosság azóta sem fogadott el. Marius Diaconescunak lehetősége volt román egyházi levéltárakat átnéznie, állami levéltárakban, sőt, a vatikáni levéltárban is kutakodott, jól beszél és olvas magyarul. A jászvásári egyház szárnyai alatt hetente jelennek meg falumonográfiák, könyvek, ahol szajkózzák a már említett eredetmítoszt, de hosszú távon ezek nem számíthatnak elismerésre. Hamarosan megjelentetik a kolozsvári konferencia anyagát, és igyekeznek ezt idegen nyelveken is közzétenni, sőt, a világhálóra is feltenni. /Fekete Réka: Nemzet-nemzetiség: Megdőlt a román eredetmítosz (Csángó konferencia politika nélkül). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./"

"Máj. 16-án kezdődtek Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban a Páskándi-ünnepségek a költő 70. születésnapja alkalmából. Az irodalmi tanácskozás témája Páskándi, az ember (A költő létmodellje) volt. Megnyitó beszédet mondott Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke. Az előadók között volt Dávid Gyula, Bertha Zoltán debreceni irodalomtörténész, Szakolczay Lajos budapesti irodalomtörténész, Demény Péter kolozsvári író és Takács Ferenc László budapesti politikai elemző. Székelyhídi Ágoston az Erdélyi Szövetség, a Rákóczi Szövetség és a Tokaji Írótábor nevében emlékérmet adott át Dávid Gyulának, Kötő Józsefnek és Muzsnay Árpádnak, az EMKÉ-ben kifejtett tevékenységük elismeréséül. Máj. 17-én Szatmárhegyen folytatódik a rendezvény, ahol felavatják a Volosin György vállalkozó által finanszírozott és Erdei István képzőművész által készített Páskándi-szobrot. /Elek György: Páskándi-ünnepségek 2003. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 17./"

"Drescher J. Attilát, a pécsi tudományegyetem szekszárdi főiskolai karának vezetőjét bízták meg a Márton Áron Szakkollégium (MÁSZ) vezetésével - írta a Magyar Nemzet május 20. száma SZDSZ-es váltás a szakkollégiumban címmel. A határon túli magyar hallgatók budapesti diákotthonának előző főigazgatója Horváth Tamás volt, akinek hároméves megbízatása idén április közepén járt le. Az Oktatási Minisztériumban (OM) elégedettek voltak Horváth szakmai munkájával, ennek ellenére új pályázata sikertelen maradt. Drescher - aki 1998-ban SZDSZ-es önkormányzati képviselőjelölt volt - OM-támogatásának hírére április 7-én a MÁSZ munkatársai levelet írtak Magyar Bálint miniszternek és az összes államtitkárnak, melyben a bizottság javaslatának felülvizsgálatát kérték. A szakkollégium Hallgatói Önkormányzata is levelet küldött az OM-be, melyben kifogásolták, hogy nem kérdezték meg a véleményüket. A vezetőváltás hírére néhány nap alatt összesen kilencven határon túli szakmai szervezet és több közéleti személyiség juttatott el ajánlást a minisztériumba, amelyben Horváth főigazgatót támogatták. A MÁSZ 1991 óta működik. A budapesti diákotthonban 900 teljes és 120 részképzésben részt vevő határon túli magyar hallgató lakik. Horváth Tamás munkája nyomán Szegeden, Pécsen és Debrecenben is beindult a kollégiumi képzés. A döntés mögött személyes, politikai indítékok állnak: az RMDSZ csúcsvezetése nem kedvelte az OM előző közigazgatási államtitkárát, s a jelenlegi főigazgatót az államtitkár egykori közeli munkatársának tartják. Az is köztudott, hogy az RMDSZ az OM politikai államtitkárságára beültette emberét, határon túli ügyekben való tanácsadás céljával, Szatmári Ildikót (Markó Béla egykori tanácsadójának, a pár évnyi bukaresti pártszolgálat után Budapestre költözött és újabban Erdély-szakértő médiaemberként fel-feltünedező Szatmári Tibornak a felesége). Úgy tudják, hogy az OM Határon Túli Magyarok Főosztályán már semmi sem történik Szatmári Ildikó bólintása nélkül, s a Márton Áron Szakkollégium megregulázása után jelenleg az Apáczai Közalapítvány van terítéken, ahol már sikerült elérnie, hogy az alapítvány kuratóriumi elnökének hiányában ő hozza meg a döntéseket. /Jól dolgozott, de Markóék nem szerették. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./"

"A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozásában játszott szerepéért Julianus-díjjal tüntették ki tavaly decemberben Orbán Viktor volt magyar kormányfőt. A díjazott nem lehetett jelen a decemberi díjkiosztón, kitüntetését jún. 6-án vette át a csíkszeredai Szent Ágoston-templomban tartott ünnepségen. Délelőtt Kolozsvárott vett részt a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem központi épületének avatóünnepségén. - A nyugati kereszténység egyik legkeletibb őrhelyére már megérkezett a református keresztalja a krisztusi megbékélés és a testvériség jegyében - mondta Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke. Orbán Viktort a nemzet miniszterelnökének nevezte beszédében, kiemelve: visszaadta nekünk a hitet. Tőkés püspök beszédében vitába szállt azokkal, akik azt hangoztatják, hogy az egyház ne politizáljon, Márton Áron püspököt idézve mondta: ez nem politika, itt az életünkről van szó. Czirják Árpád érseki helynök igehirdetésében felhívta a figyelmet: demográfiai válság, társadalmi méreteket öltő elbizonytalanodás, a jövőkép hiánya, az egyházaknak a templom falai mögé való zárkózása, gazdasági és politikai válság jellemzi helyzetünket. A Julianus Alapítvány elnöke, Beder Tibor szólt arról, hogy Julianus barát útja a magyarság útjának szimbóluma. A státustörvény tervezett módosítására utalva, hangsúlyozta: nekünk nem pénz kellett, hanem az együvé tartozás érzésének nemzetben megfogalmazott kifejezése. A decemberi ünnepségen nem volt jelen Havadtői Sándor, az Amerikában élő nyugalmazott református lelkész. Orbán Viktort Czirják Árpád méltatta, kiemelve életpályája politikusi, szónoki és hazafiúi vetületét. Mint mondta, az utókor hivatott Orbán Viktort a politikusok közül a nagy magyar államférfiak sorába emelni. A kitüntetett a hazakeresés nyugtalanságáról szólt, s annak bizonyságáról, hogy létezik az, amit keresünk. Végül hangsúlyozta: arra készülünk, hogy az európai egység részévé váljunk, hogy a magyar nemzet újra egyesülhessen. - A teljes magyar egység elképzelhetetlen az európai egység nélkül - mondta. A mintegy ezer résztvevő jelenlétében zajlott ünnepséget a Haáz Sándor által vezetett szentegyházi Gyermekfilharmónia előadása zárta. /Sarány István: Julianus-díj Orbán Viktornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./ A templom előtt többezres tömeg fogadta éljenezve, hosszasan tapsolva a volt magyar miniszterelnököt. Orbán Viktor elmondta, hogy a Sapientia Egyetem kolozsvári felavatásával a város a nagy magyar egyetemi városok sorába lépett, mint amilyen Debrecen, Budapest vagy Szeged. Magyarország uniós csatlakozásra készül, és azt akarják, hogy a magyar közösségek is kövessék annak érdekében, hogy a nemzet újra kiteljesedjék. Ezért van szükségünk magyar igazolványra, státustörvényre, magyar egyetemekre, mondta Orbán Viktor. /Julianus-díjjal tüntették ki Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"

"A rettegés idején, Ceausescu Romániájában 1986-ban bombaként robbant, hogy Magyarországon megjelent a háromkötetes Erdély története. A mű, amely a történelem előtti idők településeinek bemutatásától a trianoni békeszerződés megkötéséig tudományos alapossággal tárta fel Erdély korszakait, óriási fejtörést okozott a román diplomáciának éppúgy, mint a politikai rendőrségnek. Túlzás nélkül mondható, az életét kockáztatta az, aki a történelmi igazság terjesztése végett megkísérelte átcsempészni a határon a Köpeczi Béla akadémikus-történész főszerkesztésében megjelent munkát. A román politikai diplomácia hatalmas erőfeszítésekkel elérte, hogy a világ valamennyi nagy enciklopédiájában Erdély mint ősi román föld szerepel. A közelmúltban, a nyugati szórványmagyarság anyagi áldozatvállalásával és némi anyaországi szellemi hozzájárulással megjelent e tekintélyes történelmi munka angol nyelvű változata. Kevéssel az Erdély története I. kötetének megjelenését követően Keith Hitchins, az Illinois-i Egyetem (USA) történész-professzora máris kedvező recenziót írt a műről. Kifejtette, hogy bizonyítottnak találja Makkai Lászlónak az archeológiai leletekre és a földrajzi nevek etimológiájára támaszkodó érveit. Nem helytálló az a román hivatalos álláspont, miszerint e Erdély területén a római birodalom bukása után visszamaradt úgynevezett "romanizált lakosság" vert tanyát. Makkait helyeselve a történész-professzor a románok megjelenését e térségben a XIV. századra teszi, amikor a tatárjárás, majd a törökök elleni harcok a magyarokat és a székelyeket nagyon megritkították. Akkoriban kezdődött meg a románok fokozatos betelepülése a még lakatlan, vagy azzá vált területekre. A tudományos munka angol nyelvű kiadását a torontói egyetem keretében működő Magyarságkutató Intézet kezdeményezte. Az előfordítás munkálatait a Debreceni Egyetem angol tanszékének munkatársai végezték Szafkó Péter professzor irányításával. A fordítás véglegesítését a torontói egyetem politikatudományi tanszékén végezték Kovrig Bencének, a tanszék nyugalmazott vezetőjének közreműködésével. A mű lektorálását ugyancsak Kovrig Bence látta el. E hatalmas, 2635 oldalas munka fordítása valamivel több, mint egy évtizedet vett igénybe. A kiadáshoz szükséges anyagiakat a Kanadai Magyarságért Alapítvány, a Calgary-i Széchenyi Társaság és a torontói Rákóczi Alapítvány állták. Az ezer példányban megjelent munkát az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány (USA) irányításával, Király Béla professzor felügyeletével a New York-i Columbia Egyetem könyvműhelyében nyomtatták ki. 2003 áprilisában a Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetemen egy konferencia keretében a Magyarországra akkreditált külföldi nagyköveteknek mutatták be a munka angol nyelvű változatát, s a résztvevőket a mű egy-egy példányával (ára 300 kanadai dollár) is megajándékozták. A terjesztés és népszerűsítés további folyamata a magyar politikai diplomácia egyik legfontosabb feladata. Paizs Tibor hozzátette: hetekkel ezelőtt az egyik tv-csatornán egy francia diplomata mint szláv népcsoportról beszélt a magyarokról. /Paizs Tibor: Megjelent az Erdély története című mű angol fordítása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. "

"Jún. 28-án a Debreceni Egyetem néprajzi tanszékének kilenc első-, illetve másoddiplomás diákja érkezett Csanálosra. A határon kívüli magyaroknál kutatnak néphagyományt azzal a céllal, hogy amikor az európai uniós csatlakozással felbontják a jelenlegi közigazgatási megyerendszert, a határok ne képezhessék akadályát a közös régió kialakításának. Korábban Gömörben kutattak. Trianon után Gömör vármegyének 21 falva esett Magyarországra, a többi Szlovákia, illetve korábban Csehszlovákia területére. A térségben az általuk végzett, publikációkban közzétett sikeres kutatások nyomán másfél hónappal ezelőtt a két állam köztársasági elnökének Putnokon történt találkozóján megállapodás született arról, hogy az Európai Unióban ott közös régió lesz. Ugyanezzel a szándékkal jöttek most Szatmárba. A történelmi Szatmár megyéből lényegében kis csonka rész tartozik Magyarországhoz, a nagyobb rész Romániába esik, és ők azt szeretnék bizonyítani, hogy történelmileg, kulturálisan egységes régióról van szó. /Boros Ernő: Néprajzkutatók Csanáloson. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./"

"A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán jún. 30-án megkezdődött a határon túli magyar tanítók nyári továbbképzése. Az idei továbbképzésre több mint 60 erdélyi és kárpátaljai magyar tanító érkezett a cívis városba. Ebben az évben a nevezés-oktatás korszerű módszereiről, a gyermekközpontú pedagógiákról, valamint a nevelésnek és az oktatásnak az irodalomban és a társadalomtudományok tükrében megnyilvánuló szerepéről folyik a képzés. Elmondta azt is, hogy a pedagógusok a tanfolyam elvégzéséről tanúsítványt kapnak, amelyet bemutatnak az őket küldő otthoni pedagógiai szervezetnek. /Határon túli magyar tanítók továbbképzése. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./ "

"Kovászna megyét is bevonná az együttműködésbe a magyarországi Veszprém és a franciaországi Maine-et-Loire megye. Erről Veszprémben az elmúlt napokban esett szó, amikor a két megye további három évre megújította az 1997 óta fennálló baráti együttműködési szerződését. Az eddigi rendkívül élénk kulturális, turisztikai kapcsolatokon és a diákcseréken túl a jövőben erősíteni kívánjuk a gazdasági együttműködést is. Az elmúlt öt évben 150 Veszprém megyei középiskolás és egyetemista járt tapasztalatcserén és nyelvtanulás céljából Maine-et-Loire megye oktatási intézményeiben. Jelenleg kilenc veszprémi egyetemista tanulja a nyelvet Angersben, de évente fogadnak 20-20 hallgatót a debreceni és a szegedi egyetemekről is. /Magyar-francia-székely együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"A magyar feliratok elhelyezését lehetővé tevő törvény életbe lépése után egy évig harcoltam, hogy legalább a megyei tanács épületére kikerüljön a kétnyelvű felirat, és két év után sem tudtam elérni a Kultúrpalota szó kihelyezését. Hitegetnek, áltatnak, ez van" - összegezte Virág György, Maros megyei tanácselnök a helyzetet. A megyei tanács művelődési bizottsága kivizsgálást kezdeményezett az igazgató ellen, amiért a múlt héten nem akart beengedni a Kultúrpalotába egy debreceni pedagógusokból álló csoportot. /(Máthé Éva): Készül az ipari park, még mindig nincs magyar felirat a Kultúrpalotán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./"

"A román és magyar külügyminiszter társelnöklete alatt júl. 18-án Bukarestben ülést tartott a magyar-román kormányközi vegyes bizottság. Megérkezése után Kovács László megbeszélést tartott Mircea Geoana külügyminiszterrel. Román részről a jogszabály módosítását követően is több fenntartás hangzott el annak a reménynek a hangoztatásával, hogy a kormányközi vegyes bizottság keretében sikerül megegyezésre jutni a törvény romániai alkalmazásának módjáról. A két külügyminiszter bejelentette: sikerült olyan megállapodást kötni, amely az utolsó fenntartásokat is eloszlatja a kedvezménytörvény alkalmazásával kapcsolatban. Kovács László bukaresti programja Nagy Imre snagovi emlékművének megkoszorúzásával zárult. - Azzal számolok, hogy külügyminiszteri szinten megállapodás születik a módosított kedvezménytörvény romániai végrehajtásáról, de az egyezmény aláírására később, kormányfői szinten kerül majd sor - jelentette ki Kovács László, miután Markó Bélával és az RMDSZ több vezető politikusával folytatott megbeszéléseket. Kovács leszögezte: most semmiképpen nem változik a magyarigazolvány külső megjelenése, az oktatási-nevelési támogatásra beadott pályázatok elbírálása, a támogatás folyósítása pedig egy romániai alapítványhoz kerül. 700 ezer magyar igazolványt már kiadtak, ezeket nem fogják visszavonni. Véleménye szerint a változtatással kapcsolatos román igényt legfeljebb akkor lehet majd mérlegelni, ha a most kiadott igazolványok érvényessége lejár. "Addigra már Magyarország az Európai Unió tagja lesz, lehet hogy Románia is bekerül az unióba. Akkor lehet, hogy az új magyarigazolvány úgy fog majd kinézni, mint egy személyi- vagy bankkártya. Semmilyen valóságalapja nincs tehát az olyan híreknek, miszerint Budapesten már eldöntötték, hogy lekerül a korona a magyarigazolványról"- jelentette ki. Az oktatási-nevelési támogatás esetében az az elképzelés, hogy a Romániában működő Iskola Alapítványnál pályázhatnak az érintettek. Ez az 1995-ben létrehozott alapítvány bírálja el majd a pályázatokat, és a kedvezően elbírált pályázatokra a magyarországi Illyés Közalapítványtól igényli majd a pénzt. A pedagógus- és diákigazolványokkal kapcsolatban Kovács László hangsúlyozta, hogy ezek Magyarországon járó kedvezmények igénybe vételére jogosítanak. A módosított törvény szerint ezek a kedvezmények azoknak a román anyanyelvű pedagógusoknak és diákoknak is járnak, akik magyar nyelvet oktatnak vagy magyar nyelven tanulnak, illetve a magyar kultúra tárgykörében folytatnak oktatói, tanulmányi tevékenységet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az RMDSZ számára elfogadható a körvonalazódott megállapodás. /Román-magyar kormányközi vegyes bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ A magyar és a román fél megállapodott a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról - jelentette be közös sajtóértekezleten Mircea Geoana román és Kovács László magyar külügyminiszter Bukarestben. Mircea Geoana úgy fogalmazott, hogy kétévi, időnként feszültségekkel terhes vita végére sikerült most pontot tenni úgy, hogy a magyar kedvezménytörvényből kikerült minden olyan elem, amely a román fél és a nemzetközi szervezetek véleménye szerint nem felelt meg az európai normáknak. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság ülésén megegyezés született arról, hogy felgyorsítják a Magyarországon tervezett, közös stratégiai partnerségi intézetként működő Gozsdu Alapítvány létrehozását. Bejelentették, hogy mindkét fél szükségesnek tartja új határátkelők megnyitását, illetve a meglévők bővítését és átadását a nemzetközi forgalomnak. Várhatóan rövid időn belül legalább egy határátkelőhelyen megkezdődik a közös vámintézés is. Kovács László közölte: a magyar fél nemcsak támogatja az Erdélyt átszelő autópálya építését, hanem kész ennek kapcsolódási szakaszát kiépíteni Debrecen és Nagyvárad között. Kovács Lászlót és küldöttségét az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában fogadta Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László képviselő, Niculescu Tóni, integrációért felelős ügyvezető alelnök, dr. Verestóy Attila szenátor, és Márton Árpád képviselő. /Megállapodás a kedvezménytörvényről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./ A két fél különbözőképpen értékeli a megállapodást. A román külügyminiszter azt hangsúlyozza, hogy a magyar igazolványokról valamikor majd csak lekerül a Szent Korona, a magyar diplomácia vezetője pedig azt, hogy egyelőre nem kerül le. Markó Béla rácsodálkozott, hogy a vita elsősorban ilyen "nevetséges" részletek körül folyik, mintha nem tudná, milyen fontosak a szimbólumok mindkét fél számára. A román kormánynak a közeli választások hatására kell minél kevésbé engedékenynek mutatkoznia dominánsan nacionalista szavazóbázisa előtt, a Medgyessy-kabinetnek pedig a magyarországi ellenzék és főleg a határon túli magyar szervezetek nyomására kell határozottságot mutatnia jelképes értékű elvi kérdésekben. Szintén nem tűnik egyértelműnek, hogy valóban sikerült-e elfogadtatni a román féllel azt az áthidaló megoldást, mely szerint az oktatási-nevelési támogatásért az erdélyi családok az Iskola Alapítványhoz pályázhatnak, az Illyés Közalapítvány pedig az Iskola Alapítványnak utalja át a nyertes pályázóknak járó összeget. Hogy a még mindig értelmezhető megállapodás mennyire lesz végül az erdélyi magyarság javára, nagymértékben függ Kovács László külügyminiszter júl. 19-i, szlovákiai tárgyalásainak sikerességétől. /Salamon Márton László: Szimbólumok harca. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./"

"Egy éven belül már a harmadik jelentős díjat nyeri tényfeltáró dokumentum-riportjaival Boros Ernő, a Szatmári Friss Újság munkatársa, aki Romániai Magyar Szóban Kinál György néven szokott írásaival jelentkezni. Ezúttal a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete keretében működő Erdély-történeti Alapítvány által hirdetett pályázat harmadik díját ítélték neki egy hosszabb írásáért, amely a szatmári svábok 1945 évi ukrajnai, úgynevezett jóvátételi munkára történt deportálásáról készült. Boros 42 település több száz lakosának visszaemlékezéseiből válogatott. /Boros Ernő írásainak újabb díja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./"

"Júl. 21-26-a között rendezték meg a Kárpát-medencei magyar református teológiai tanárok találkozóját Hitvallás egykor és ma címmel. A konferenciának a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet adott otthont, a mintegy nyolcvan résztvevő a felvidéki Komáromból, valamint az anyaországi teológiákról: Debrecenből, Budapestről, Sárospatakról és Pápáról érkezett. A megnyitón Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke tartott áhítatot. Dr. Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora a Heidelbergi Káté időszerűségéről tartott előadást. Tőkés László püspök Egyházunk jövőképe című beszámolóját követte a Metamorphosis Transsylvaniae című fórum. A különféle akadémiák dékánjai, rektorai tartottak beszámolót az intézetükben folyó tanításról, tudományos munkáról. Jövőre a konferenciának a felvidéki Komárom ad otthont. /Somogyi Botond: Hitvallás egykor és ma. Véget ért a Kárpát-medence magyar református teológiai tanárainak találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

"Rendhagyó kerékpártúra indult júl. 23-án Madéfalváról, hogy a százhúsz évvel ezelőtt Bukovinából az akkori Magyarország legdélibb pontjába került székelyek hányatott sorsára emlékeztessen. A vajdasági Székelykeve, Hertelendyfalva és Sándoregyháza az otthona a legdélibb székelyeknek, akiknek ősei a madéfalvi veszedelmet követően előbb Bukovinába, majd onnan a megélhetési feltételeket keresve, mai helyükre telepedtek át. Dani Ernő, a kerékpártúra s vezetője elmondta: céljuk felkeresni gyökereiket, a fiataloknak bemutatni az útvonalon fellelhető magyar vonatkozású emlékhelyeket. 1400 km-es útjuk során többek között felkeresték az öt bukovinai csángó falut, továbbá Besztercét, Bethlent, Dést, Kolozsvárról pedig Bánffyhunyadra, Nagyváradra, Debrecenbe, Gyulára, Szegedre, Becskerekre, végül Székelykevére vezet az útjuk. A csapat összesen 19 főből áll, ebből 13-an pedáloznak, akiket két kísérő, egészségügyi szakember, sofőrök és az újvidéki Magyar Szó munkatársa segít. Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök hangsúlyozta: emberi szempontokból és nem politikai meggondolásból támogatják az emléktúrát. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke Rákóczi-emlékzászlót adományozott a csapatnak, hogy azt elvigyék a három al-dunai székely falu 3-4 ezres lakosságának. /Ördög I. Béla: Al-dunai székelyek Kolozsváron. Kerékpáros emléktúra a 120 éves sorsfordulóra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"

"Boros Ernő, a Romániai Magyar Szó munkatársa elnyerte a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete keretében működő Erdély-történeti Alapítvány III. díját. Erdély történetével és az erdélyi irodalomtörténettel foglalkozó dolgozatokra hirdetett pályázatot az Erdély- történeti Alapítvány. Boross Ernő munkája a szatmári svábok 1945 januárjában Ukrajnába, ún. jóvátételi munkára történt deportálásáról szól, 42 település lakosainak a vallomásai- visszaemlékezései. Boros Ernő előzőleg a Szatmári Friss Újságban, illetve a Romániai Magyar Szóban dokumentumriport-sorozat formájában foglalkozott ezzel a kérdéssel. Eleinte úgy gondolta, hogy az interjúk halmozása révén a kollektív történelmi tudat alakulásáról, kialakulásáról tud meg egyre többet. Menet közben rádöbbent arra, hogy ami erről a történelmi eseményről, a szatmári svábok deportálásáról az eddig készült írott források alapján a köztudatban él - legalább részben hamis. Amikor ezen a könyvön dolgozott, sokan ígértek anyagi támogatást a könyv megjelentetéséhez. Végül csak egy támogató maradt, de az kevés volt. A kéziratot beküldte a pályázatra. Az alapítvány titkára, dr. Takács Péter közölte, hogy kiadják Boros munkáját az Erdély-történeti Alapítvány Erdély-történeti Könyvek sorozatában. Boros nem lenne elégedett azzal, ha a leendő könyv csupán 300 példányban látna nyomdafestéket, és különböző szakintézmények könyvtáraiban elhelyezve inkább csak történészek, kutatók számára lenne elérhető. Érzelmi okokból azt akarja, hogy a könyvben ne csak a csanálosi Pista bácsi, hanem külön-külön a kaplonyi, nagymajtényi stb. Pista bácsik szenvedése is szerepeljen. Még akkor is, ha ez többszöri ismétlődést jelent. /Dr. Végh Balázs-Béla: "Összevonhatóak-e" a szenvedések? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./"

"Aug. 11-én megnyílt a 14. Ady Akadémia, a debreceni nyári egyetem. A kettős állampolgársággal kapcsolatban különösen fontos a magyar politikusok felelőssége, "ne ígérjünk olyat, amiről tudjuk, hogy nem teljesíthető" - jelentette ki Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára Debrecenben, sajtótájékoztatón. "Nem szabad illúziót kelteni azzal, hogy a schengeni határok átjárhatók lesznek a kettős állampolgársággal" - tette hozzá. Magyarország számára az európai uniós csatlakozás az egyetlen esély a nemzet újbóli összekapcsolódására; a belépés után a "magyar-magyar kapcsolatok egy része belpolitikává válik" - hangsúlyozta az államtitkár. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök az Ady Akadémia résztvevőit köszöntve örömét fejezte ki, hogy a Kárpát-medence minden részéből érkeztek magyar értelmiségiek. Megfogalmazása szerint "elit emberekké" kell válni, akiket az jellemez, hogy amit gondol, azt mondja, s amit mond, azt teszi. Orosz István történész professzor, az Ady Akadémia elnöke elmondta: a határokon túl élő magyar értelmiségiek idei továbbképző tanfolyamának összesen 230 résztvevője van. A tíznapos kurzuson öt szekcióban - orvosi, közgazdaság-tudományi, humán tudományok, pedagógia-oktatás módszertan és Európa-tanulmányok - hallgatnak előadásokat a résztvevők. Orosz István ebben a közös nyelvet, a közös múltat és a nemzeti emlékezetet nevezte a magyarság számára összetartó erőnek. /Megnyílt a debreceni Ady Akadémia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./"

"Aug. 15-én ünnepélyes keretek között adták át a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézete által létrehozott Erdélytörténeti Alapítvány 2003-as pályázatának díjait. Egy nagyobb lélegzetű, székely falumonográfia elismerésére szánt I. díjat, pályázó hiányában, nem adták ki. A II. díjat az eddig publikálatlan forrásokat feldolgozó kéziratok szerzői kapták. III. díjban részesült Sas Péter, az Erdély és főleg Kolozsvár szellemi kincseinek kutatásán és bemutatásán munkálkodó, Budapesten élő művelődéstörténész. A tudományos kutató a Művelődésben, a Keresztény Szóban és a Szabadságban megjelent írásaival, főleg kolozsvári templomtörténeti monográfiáival, valamint P. Benedek Fidél és az erdélyi ferencesség hagyatékának közreadásával jelentkezett. Pályadíját - Kós Károly, a politikus című dolgozatáért - Bitskey István professzor, a tudományegyetem rektora adta át. Sas Péter művelődéstörténész már eddig is nagy figyelmet szentelt Kós Károly élete és munkássága bemutatásának. Nevéhez fűződik az építész-író születésének 100. évfordulójára - 1983-ban - megjelent Kőből, fából házat... igékből várat, majd a Nem spekuláltam, éltem... és a Kós Károly emlékezete (1984), valamint a Kós Károly Képeskönyv (1986) összeállítása, szerkesztése. Nemrégen fejezte be Kós Károly összegyűjtött levelezésének kötetté formálását, megszerkesztését. A több mint 700 levelet tartalmazó kiadvány a könyvkiadás egyik őszi slágerének ígérkezik. /Fodor György: Erdélytörténeti Alapítvány-díjas Sas Péter művelődéstörténész. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./"

"Aug. 24-25-én Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borboly Csaba, a MIÉRT ügyvezető elnöke, valamint Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Debrecen közelében részt vettek a Szabad Demokraták Szövetsége ifjúsági szervezetének, az Új Generációnak a táborában. Kuncze Gábor pártelnök előadást tartott az SZDSZ szerepéről és lehetőségeiről a kormányban. Eörsi Mátyás országgyűlési képviselő az SZDSZ EU-politikájáról beszélt. Gusztos Péter fiatal országgyűlési képviselő és Csőzik László, az Új Generáció elnöke a szervezet jövőjéről, távlati terveiről tartottak előadást. A MIÉRT és az Új Generáció vezetői együttműködési lehetőségekről tárgyaltak. /MIÉRT és RMDSZ vezetők az Új Generáció rendezvényén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./"

"Az aradi Szabadság-szobor újbóli felállítása időpontjának közeledtével a nagy "hazafiak" mindent bevetnek, nehogy erre sor kerülhessen. Nemrég a Realitatea tv-ben, a Harc Romániáért műsorban rendezett beszélgetésnek is ez volt a célja. Az említett adásban Adrian Paunescu "válogatott szakértőket" hívott meg, valamennyien a szobor felállítása ellen érveltek. Felhozták, hogy nem korunk, az Európai Unió szellemiségét hordozza, hogy lebontását 1925-ben a király és a miniszterelnök személyesen határozta el. Akkoriban emellett az ugyancsak aradi Kossuth-szobrot semmisítették meg, továbbá Kolozsvárt a hét vezér közül négynek még ép szobrát, a Kárpátok őrének a városháza előtt álló szobrát, lebontották a dési Rákóczi-házat, megsemmisítették az ugyancsak dési óvári Árpád-kori tornyot, lebontották Kolozsvárt az 1821-ben épült Farkas utcai első magyar kőszínházat. És a tábornokok? A tizenhárom egyszerűen katonaszökevény volt. Különben a szobor nem a tizenhármat ábrázolja, hanem a történelmi Magyarország tizenhárom tartományát. Paunescu fel is sorolta azt a bizonyos tizenhárom magyar tartományt. Állításának "hitelessége" egyetlen ún. tartomány, Burgenland nevével is lemérhető. Nos, a szobrot 1880-ban állították föl, a Burgenland nevet pedig negyven évvel később, 1919 után agyalták ki az osztrákok. Ausztria magának követelte annak a négy határ menti megyének a németek által lakott területét, amelynek német neve -burggal végződik: Preßburg Pozsony , Wieselburg Moson , Ödenburg Sopron és Eisenburg Vas . Így a területet, mielőtt megkaparintották volna, Vierburgenlandnak, négyvár tartomány -nak mondták. A csehek azonban fürgébbek voltak, és 1919 januárjában Pozsony megyét Pozsonnyal együtt megszállták. A négyből ezután három -burg maradt, s ez Dreiburgenland háromvár tartomány lett, ami 1921-től Burgenlandra egyszerűsödött. Paunescu továbbá Bácskát is említette. Ilyen nevű tartomány sem létezett soha. Ez a név csupán tájfogalom. Persze, nem hagyta ki, valótlanságot sem, amely szerint a magyarok annak idején negyvenezer románt gyilkoltak meg és 230 román falut perzseltek föl. A korabeli osztrák felmérés szerint a forradalomnak és szabadságharcnak egész Erdély területén - beleértve a tífuszban elhunytakat is - mintegy 18 000 áldozata volt. Ebből 9-10 ezer magyar, 5-6 ezer román, a többi szász, zsidó stb. Például Gh. Barit is hasonló eredményre jutott. Amikor a műsor közben fölhívott aradi alpolgármester, Bognár Levente arról szólt, hogy 1848-49-ben a tizenhárom tábornok nem a románok ellen, nem Erdélyben harcolt, hanem a szabadságért, a történész megjegyezte, hogy a románok is a szabadságért harcoltak, de a Habsburgok oldalán. Nyilván eszébe sem jut föltenni a kérdést, hogyan lehet a szabadságért az elnyomó Habsburgok oldalán harcolni? Arról persze hallgatott, mint ahogy mások is mindenkor hallgatnak, hogy a bánsági, a bihari, a Kővár-vidéki románok lelkesen támogatták Magyarország és Erdély unióját, s a máramarosiakkal együtt, a forradalom ellen fegyvert fogó erdélyi románoknál nagyobb számban a forradalom oldalán, a Habsburgok ellen harcoltak, hogy képviselőik voltak az akkor Debrecenben székelő Országgyűlésben. Hallgatott, amint a nagy nemzetféltők mindenkor hallgatnak 1849. jan. 8-áról, amikor Axente Sever emberei lerohanták Nagyenyedet, és kirabolták, felégették, lakói közül mintegy 700-800 személyt, többségükben nőket, gyermekeket, öregeket kegyetlenül legyilkoltak. Elpusztították az erdélyi református egyház püspöki levéltárát és számtalan ősnyomtatvánnyal együtt a kollégium könyvtárának java részét. Asztalos Lajos feltette a kérdést: mit tesz az ilyen adások elhangzásakor érdekvédelmi szövetségünk? Talán tiltakozik? Úgy tűnik, inkább "nagyvonalúan" süketnek, vaknak teszi magát. /Asztalos Lajos: Szabadság-szobor... és környéke. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Szept. 3-án Nagyváradon megnyitották a határ menti együttműködés fejlesztésére és a közös európai uniós projektek koordinálására létrejött Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió titkárságának az irodáját. Az eurorégió egyik munkaszervezete Debrecenben, a másik Nagyváradon működik. Az irodák működtetésére 3-3 millió forintot biztosít az idén a magyar és a román fél. Szept. 17-re összehívják a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió első konferenciáját, amelynek témája az ifjúsági együttműködés lesz. /A Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió irodát nyitott Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Szept. 16-án avatják fel Székelyudvarhelyen a Kós Károlyt ábrázoló szobrot, Blaskó János alkotását, az író-építész nevét viselő székelyudvarhelyi szakközépiskola aulájában. A művet Blaskó János budapesti szobrászművész ajándékozta a városnak. Az ünnepségre az Udvarhely Kultúrájáért Egyesület elnöke, Elekes Gyula és a Kós Károly Szakközépiskola igazgatósága az alkotót is meghívta. Blaskó Jánosnak egy másik oka is volt Udvarhelyre utazni: vasárnap délelőtt leplezték le Soó Rezső botanikus Bethlen utcai szülőházának falán a Debreceni Egyetem Természettudományi Kara által éppen Blaskótól rendelt emléktáblát. Az 58 éves szobrászművésznek közel hatvan köztéri szobra vagy emlékműve tekinthető meg Magyarország különböző településein. /Zilahi Imre: Leleplezik Kós Károly szobrát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"

"Saját kérésükre felfüggesztették beosztásukból azt a két határőrt, akik néhány nappal ezelőtt megtáncoltatták egy Romániából érkező tánccsoport két tagját Biharkeresztes határában. Hivatali visszaélés megalapozott gyanúja miatt kezdeményeztek eljárást a járőrök ellen, és az ügyben a Debreceni Katonai Ügyészség folytat büntetőeljárást. /Felfüggesztették a "táncoltató" határőröket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"A Kovásznai Napokon jelen voltak Nagykanizsa, Pápa és Csenger testvérvárosok küldöttségei is. Látható volt az ASIMCOV kovásznai fiókja által szervezett Cov-Expo 2003-as kiállítása is. Voltak koncertek, a képtár falán leleplezték Kádár László- (1908-1989) emlékplakettet, melyet a sepsiszentgyörgyi Varga Mihály szobrászművész alkotott bronzból. A kovásznai származású egykori debreceni professzor életét volt tanítványa, Süri Dakar István tibetológus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára méltatta. A gazdakör óriástermény-kiállítást szervezett. /Bodor János: Városnapok Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./"

"A közel fél évszázados kitaszítottság után 1990 óta sorra jelennek meg Nyírő József könyvei - köztük novelláskötetek is - rangos magyar kiadóknál. A Hargita tájaira is eljutottak a Jézusfaragó ember, a Kopjafák, a Havasok könyve, a Székelyek újranyomott példányai. Sok félreértést tisztázhatna egy szakszerű Nyírő-monográfia, írta a marosvásárhelyi irodalomtörténész Nagy Pál. Nyírőt elsősorban Magyarországon kezdték kiadni. A debreceni Csokonai Kiadóvállalatnál látott napvilágot például az Uz Bence, az Isten igájában, az emigrációban írt Íme az emberek, és a Néma küzdelem. Ezt a kezdeményt folytatta a szegedi Szukits Könyvkiadó A zöld csillaggal, Az én népemmel, a Havasok könyvével, a Székelyekkel - majd a budapesti Kairosz. A Kairosznál a Nyírő-kötetek szerkesztője Medvigy Endre, aki az egyszerű szövegközlés keretein jóval túlhaladó szöveggondozói munkát végez s közöl esszéket is. Nagy Pál írta, hogy a kommunizmus idején Nyírő nevét Romániában és Magyarországon egyaránt csakis megbélyegző jelzők kíséretében lehetett leírni. Hosszú évek múltán írhatta le Pomogáts Béla az Isten igájában új kiadásához készült utószóban: Nyírő József "politikai pályájának és publicisztikai tevékenységének egyetlen rövid, II. világháborús szakaszát leszámítva, több évtizedes írói működése mindig nemes és humánus eszmények szolgálatában állt". Most megjelent Nyírő József: Hull immár a fenyőtoboz. Válogatott novellák /Impress Kiadó, Marosvásárhely,2003/. Válogatta, szerkesztette és az előszót írta Nagy Pál. /B. D.: Hull immár a fenyőtoboz (Jézusfaragó író válogatott novellái). = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./"