A 12. században Erdélybe érkező német telepeseket közös nyelvük, kultúrájuk, hagyományaik kovácsolták új hazájukban egységes népcsoporttá. Az erdélyi szászság történelmi etnikumként ma már szinte megszűnt létezni, kollektív öntudata nagyrészt a múlté, illetve csak irodalmi művekben követhető nyomon. Megjelent a Telepes népség. Erdélyi szász olvasókönyv /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című, Hajdú Farkas Zoltán által összeállított szöveggyűjtemény népköltésük gyöngyszemeiből, illetve az erdélyi szász irodalom legnagyobbjainak munkáiból. /A Pallas új könyve. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 26./

Csíkszeredán a Sapientia – EMTE Gazdaság- és Humántudományok Karán tartott sajtótájékoztatón Bakacsi Gyula dékán elmondta, az angol nyelv és irodalom szakosok a Bukaresti Tudományegyetem Bölcsész Karán, az agrárközgazdaság szakon végzettek a Babes–Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági Karán vizsgáznak, az általános közgazdaság szakosok pedig a temesvári Nyugati Egyetem vizsgáztató bizottsága előtt bizonyíthatnak. Örömmel nyugtázta a dékán, hogy a tavaly végzettek mind el tudtak helyezkedni, többnyire itthon, az a három volt diákjuk kivételével, akik bár külföldön tartózkodnak jelenleg továbbtanulás céljából, erdélyi programokkal foglalkoznak. Három képzési ágra hirdet felvételit idén is a Gazdaság- és Humántudományok Kar. Sikeres esettanulmány-verseny, külföldi egyetemekkel való kapcsolat, doktori dolgozat megvédése igazolja az egyetemen tanulók/tanítók eredményeit. /Székely Judith: Eredmények és tervek a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

A Csíki Játékszín vetítőterme, díszterme és nem utolsósorban fesztiválkocsmája – a hajnalokig zajló társasági élet színhelye – megfelelő környezetet teremt a III. Film.dok fesztiválnak. Több mint negyven dokumentumfilm áll versenyben. /Farkas Imola: III. Film.dok fesztivál. Nagyobb lendület, színvonalasabb kínálat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

Hargita megyében olyan településekre is eljut az internet, ahol nincs vezetékes telefon vagy az utak járhatatlanok – mondta Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke, a Hargita Háló Nyílt Napok megnyitóján. A Hargita Háló a megye 25 vidéki települése számára biztosít szélessávú internet-hozzáférést, a megyében működő teleházakban az internetes hozzáférést biztosító pontok száma eléri a 85-öt. Dr. Szabó Béla csíkszeredai főkonzul beszédében kiemelte a magyar kormány szerepvállalását a Kárpát-medencei e-pontok kiépítésében. Nagy Zsolt, Románia távközlési és információs technológiai minisztere tartott előadást A romániai távközlés és informatikai piac címmel. Őt Jambrik Mihály, a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium közigazgatási államtitkára követte, aki az eMagyarország-program Kárpát-medencei jelenéről és jövőjéről beszélt. /Dobos László: Hargita Háló és térségfejlesztés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

Immár ötödször került sor május 27-28-án Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE koronkai campusában a Tudományos Diákköri Konferenciára, amelyen 56 tudományos dolgozatot mutattak be. A konferencián csíkszeredai kar, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Corvinus Egyetem Nyárádszeredai Levelező Tagozata, a Petru Maior Egyetem, valamint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem képviselői is jelen voltak. A megjelentek idén hat témakörben (gépészmérnöki, számítástechnika, kommunikáció, villamosmérnöki, kertészmérnöki és segítő foglalkozás) hallhattak szakmunkákat. A konferencia az eredményhirdetéssel és az ünnepélyes díjkiosztással zárult. /Ferenczy Anna: Tudományos Diákköri Konferencia a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29/

A Csíkdánfalváért Alapítvány újra kiadja Antal Áron Köderdő mellől /Szent Bonaventúra Könyvnyomda, Kolozsvár, 1927/ című könyvét. Készül a csíkszeredai Alutus nyomdában az új kiadás. A szerzőt elfelejtették. Antal Áron 1881-ben született Csíkdánfalván, 1966-ban halt meg. Történelem- és latintanárként brassói, székelyudvarhelyi és kézdivásárhelyi főgimnáziumokban tanított, 1910-től 1943-ig pedig a csíkszeredai főgimnázium tanára volt. Az 1960-ban papírra vetett Önéletírásában közéleti tevékenységéről, ugyanakkor az őt ért megpróbáltatásokról is beszámolt. Többnyire elbeszéléseket, anekdotikus történeteket írt. Ő írt először Úz Bencéről mielőtt Nyirő József megmintázta volna a népszerű székely figurát. Ugyancsak Antal Áron nevéhez fűződik, hogy megírta a moldvai csángó-magyar egyházközségeket meglátogató Imets Fülöp Jákó életrajzát. Imetsről az utóbbi években iskolát neveztek el Nagytusnádon. A csíki székelyek életét – Tamási Áron és Nyirő József mellett – Antal Áron mutatta be. /Ferencz Imre: Egy elfelejtett író. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29

Kevés kivétellel szakmájukban, itthon helyezkedtek el a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/ végzősei. A hét végén már a második évfolyam ballagott a Sapientia csíkszeredai karain, ahonnan közel százötven diákot búcsúztattak. Balázs Lajos, a csíkszeredai román tanszék vezetője bemutatta a tavaly végzett diákok diplomáit is, melyeket a Bukaresti Tudományegyetem állított ki, feltüntetve rajtuk, hogy a diák hol végezte tanulmányait. Balázs Lajos szerint ez „az első hivatalos nyugtázása az itt folytatott munkának”. Bakacsi Gyula, a Gazdasági és Humántudományi Kar dékánja szerint „az egyetem eredeti célkitűzése is az volt, hogy az itt végzett diákok itthon találjanak munkát, és ezt a küldetést az egyetem teljesítette”. A diplomázott diákok közül vannak, akik mesterképzéseken vesznek részt, az egyetem hallgatói közül két diák már tanársegédként tevékenykedik. A Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán is tavaly végzett az első évfolyam, és a diákok többsége a szakterületén talált munkát, jelezte Hollanda Dénes dékán. „Informatika és pedagógia szakos végzőseink voltak, a jó informatikusok egy neves német számítástechnikai cég kirendeltségénél kaptak állást, a pedagógia szakot végzett diákjaink többsége pedig Maros, Hargita és Kovászna megyében jó eredményt ért el a tanári állásokra kiírt versenyvizsgákon” – mondta a dékán. Egyelőre nem tudnak arról, hogy az első végzettekből valaki elhagyta az országot. Az EMTE idén három helyszínen (Csíkszereda, Marosvásárhely és Kolozsvár) és négy karon összesen 830 tandíjmentes és tandíjas helyre hirdetett felvételit. Az oktatás elindításának évében, 2001-ben még csak egy-egy kar működött Csíkszeredában, illetve Marosvásárhelyen, ahová összesen 374 helyre várták a jelentkezőket. Az egyetem működésének és fejlesztésének finanszírozását a magyar állami költségvetés biztosítja Románia területén. /Daczó Dénes, Mihály László: Piacképesek a Sapientia végzősei? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Zsigmond Dezső rendező, Bálint Arthur operatőr alkotása, a Józsi nővér és a sárga bicikli című filmje kapta a III. Film.dok fesztivál kétszázezer forintos nagydíját. Az alkotópáros filmjei sikerrel szerepeltek a legtöbb megmérettetésen, a Csigavár nemzetközi versenyekben is díjakat nyert. A filmben szereplő Székely József Kommandón teljesít egészségügyi, asszisztensi szolgálatot. Itt a világtól elzárva különösen egymásra szorulnak az emberek. Józsi nővér „mentőautója”, jellegzetes sárga biciklije a falu legkülönbözőbb pontjain tűnik fel: a betegek háza, a rendelő, a sportpálya, a kocsma előtt. A Román Televízió ezereurós díját a Zátonyon című, Száva Enikő rendező és Bálint Arthúr operatőr alkotta film érdemelte ki, a Duna Televízió háromszázezer forintos díját a 12 voltam 56-ban című Edvy Boglárka és Silló Sándor rendező, illetve Halász Gábor operatőr filmje kapta. Az RMDSZ 10 millió lejes díját a Kinda Lázár és a Csíki Traktor kapta, Daczó Katalin és Berszán-Árus György, illetve Elekes György filmje. Csíkszereda önkormányzata Lakatos Róbert Moszny c. filmjét díjazta, a Megyei Kulturális Központ díját a Síró ponyva című alkotás, Vizi Mária és Szepesi Dávid filmje érdemelte. /Farkas Imola: Díjözön a III. Film.dok-on. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Sok port kavar az életbe lépett új kórházi törvény alapján kinevezendő ideiglenes kórházvezetők ügye. Csíkszeredában például vissza kerülhet a Hargita Megyei Kórház igazgatói tisztségébe az a Bachner István, akit alig több mint két hónappal ezelőtt mentett fel tisztségéből az intézmény ideiglenesen kinevezett vezetőtanácsa. /Daczó Dénes: Kiújul a csíki kórházháború? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Egy éve az önkormányzat szakszervezete letette a kollektív munkaszerződésre vonatkozó javaslatát a Ráduly Róbert polgármester asztalára, ezt a mai napig nem fogadták el. Emiatt hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tesznek a törvényszéken Csíkszereda polgármestere ellen, jelentette ki Sorin Badea, az Alfa Szakszervezet Hargita megyei elnöke. A szakszervezeti elnök bírálta Ráduly Róbert polgármestert, aki szerinte a hivatal alkalmazottaival nem viselkedik megfelelően. „Kiabál és sértegeti az alkalmazottakat” – jelentette ki Badea. Antal Ildikó, a csíkszeredai Polgármesteri Hivatal szakszervezeti vezetője szerint a városházi alkalmazottak „ki vannak készülve pszichikailag, ugyanakkor terror alatt tartja őket Szőke Domokos alpolgármester”. Antal Attila alpolgármester a megfogalmazott kijelentések kapcsán elmondta: mindkét oldalon vannak feszültségek, de ez elsősorban a feszes munkaritmus miatt van. /Daczó Dénes: Feljelentik Ráduly Róbertet. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Évek óta nem látogatott el Székelyföldre a kolozsvári Magyar Opera, most viszont turnéra indult Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely és Csíkszereda állomásokkal. A turné a Hargita Megyei Tanács, a MOL, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Communitas Alapítvány támogatásával jöhetett létre, jelezte Dehel Gábor rendező. Bánk bán szerepét Daróczi Tamás (budapesti Operaház) énekelte, II. Endre szerepében Szeibert Istvánt, a Gertrúdéban pedig Georgescu Máriát láthatták. /Barabás István: Bánk francia karmestere. Székelyföldön járt a világ egyetlen kisebbségi operája: a kolozsvári állami opera. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Rangos kulturális eseményeket kínálnak a Hargitai Megyenapok keretében. Régóta nem vendégszerepelt a Székelyföldön a kolozsvári Magyar Opera társulata, a Megyenapok programjában viszont négy előadásuk szerepel. Telt házzal fogadták a Bánk bánt, osztatlan sikert aratott a gyergyói, a székelyudvarhelyi, illetve csíkszeredai operakedvelők körében. Csíkszeredán meseoperát mutatott be a Magyar Opera társulata, Csermiczki Miklós A brémai muzsikusok operája sikert aratott. Székelyudvarhelyen zenei irodalmi estre várták az érdeklődőket, ahol fellépett Eperjes Károly előadóművész és Négyessi Katalin gordonkaművész is. /Székely Judith: VI. Hargitai Megyenapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./

Alternatív tankönyveket mutattak be május 29-én Csíkszeredán a Nagy Imre Általános Iskolában. A sepsiszentgyörgyi T3 Kiadó tankönyvismertetőjén a pedagógusok megfogalmazták igényüket, hogy az iskolákba is eljusson egy-egy tankönyvcsomag. A T3 Kiadó képviselői, Tulit Ilona és Tulit Attila a tantervek és tankönyvek aktuális problémáiról beszélgettek a tanárokkal. /Takács Éva: Alternatív tankönyveket mutattak be. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./

Kolozsváron kilencven óta egyre több az olyan egylet, szövetség, társaság, amelyik célja megvalósítását rendszerint az ingatlan megszerzésével kezdi, még mielőtt érdemleges programja, tevékenysége lenne. Valahonnan megpályázzák és befolyik a pénz, a pályázók megélhetést és infrastruktúrát biztosítanak maguknak, azután csodálkoznak, hogy nem dől hozzájuk az érdekeltnek vélt közönség, a megálmodott intézmény üres terei konganak, írta Cs. Gyimesi Éva. Csíkszeredában, jóval a diktatúra bukása előtt, szervezett kutatóműhelyként dolgozott a KAM: Bíró A. Zoltán, Bodó Julianna, Gagyi József és mások tudományos munkássága már a nyolcvanas években jelentős értékként épült be az egész magyar kultúrába, hivatkoztak is rájuk, még mielőtt ingatlankodni kezdtek volna. A kolozsvári Láthatatlan Kollégium, a Max Weber és a Pszichológiai Szakkollégium, valamint a Diotima (filozófia) is körülbelül kilencvenhárom óta működött úgy, hogy egyetemista (diák) tagjainak többsége önszerveződő csoportként, tudományos és oktatói feladatra képzetten rögtön beépülhetett a BBTE és más egyetemek tanszékeibe, biztosítva a helyben maradó (rezidens) tanárok utánpótlását, még mielőtt önálló jogi személlyé váltak, és székházuk is lett volna. Újabb és újabb egyetemi keretek lettek ugyan, a magyar hallgatók országos összlétszáma 23 ezer, de nincs meg az akkreditációhoz szükséges, Európában versenyképes oktatói személyzet. Az egész erdélyi kultúrában szellemi tőkefelhalmozásra van szükség, Cs. Gyimesi Éva szerint „mi tehetünk arról, hogy intézményeink párt- és pénzcsatolmányokká lettek, és jobbára diszfunkcionálisak.” /Cs. Gyimesi Éva: Ingatlankodunk. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Több mint negyven cég részvételével nyílt meg május 31-én Csíkszeredában a Csíkexpo. Az ünnepélyes megnyitón Bunta Levente megyei tanácselnök az esemény jelentőségéről beszélt. A nemzetközi kiállításnak otthont adó Vákár Lajos Műjégpályán a hazai, valamint magyarországi cégek standjain a bútoroktól a kézi szerszámokon át a nyílászárókig sok minden megtekinthető. /Szüszer-Nagy Róbert: Megnyílt a Csíkexpo. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

Május 31-én négy fúvószenekar szórakoztatta Csíkszereda lakóit a Szabadság téren, a csíkmadarasiak, az udvarhelyszékiek, a gyergyóalfalviak és a csíkdánfalviak. A találkozóra a megyenapok keretében a Hargita Megyei Művészeti Népiskola szervezésében került sor. /Kristó Tibor: Fúvósok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

Megmentett szakrális kincsek címmel nyílt kiállítás Csíkszeredában, a Mikó-várban, mely betekintést nyújt Benedek Éva és Mara Zsuzsanna restaurátorok munkájába. A negyven restaurált egyházi jellegű tárgy a 13-20. század értékes csíki egyházi értékei közé tartozik. Benedek Éva szakterülete a papír restaurálása. A térségben a többi múzeumból is segítségét kérik, hiszen a térségben ő az egyetlen szakember. /Daczó Dénes: Kikapart szemű szentek csíki restaurátorlányai. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

Elindultak az első keresztalják a pünkösdi búcsú helyszíne felé. A csíksomlyói pünkösdi búcsú színhelyén, a kegytemplomban június 2-án, péntek délutántól fogadják a keresztaljákat, majd este hat órától ünnepi szentmisét tartanak. Csíkszereda és környéke készül a búcsús közösség fogadására. Június 2-án reggel Székelyudvarhelyről ötszázan és a környékről még ennél is többen gyalogosan indultak útnak, hogy énekelve és imádkozva hagyják maguk mögött a kilométereket. Gyergyószentmiklósról elindultak a huszárok Csíksomlyóra. Június 2-án, a búcsú előestéjén a város főterén a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes új előadást mutatja be Csudatarisznya címmel, a Városi Művelődési Házban Papp Kincses Emese Székely Golgota című rockoperájának ősbemutatóját tartják. /Csíksomlyó várja a zarándokokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Dolgozatokat, több hónapos kutatásaik eredményét mutatták be június 1-jén Csíkszeredában a Sapientia – EMTE szociológia szakának végzős hallgatói. A társadalomtudományi tanszék által szervezett I. Térség – Érték Társadalom Konferencián elhangzott előadások a végzős hallgatók diplomamunkáinak részét képezik – mondta Bodó Juliannna egyetemi tanár. Csák László egyetemi tanár a Gyergyói-medencében zajló Integrált vidékfejlesztési programról értekezett. /Dobos László: TÉT-konferencia a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

Gyergyóditrón tartotta Hargita Megye Tanácsa kihelyezett, ünnepi ülését. Hat esztendeje minden alkalommal a megyenapok keretében azon a településen tartják az ünnepi ülést, amelyből a Hargita Megyéért Díjjal kitüntetett származik. A szakintézmények javaslata alapján életműdíjakat is kiosztottak. Elismerésben részesült: dr. Venczel László sebész főorvos; Kovács Piroska máréfalvi tanítónő; Oláh István székelyudvarhelyi újságíró és költő; Tóth Miklós tusnádfürdői gyorskorcsolyaedző; Márton Árpád csíkszeredai festőművész; Páll Lajos korondi festőművész és költő; Ioan Platon 91 esztendős maroshévízi tanár. /Bajna György: Hargita Megye Tanácsának ünnepi ülése – Vencser Lászlót szülőfalujában tüntették ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

Idén már 80 stand áll a népművészek rendelkezésére Csíkszeredán, a Szabadság téren. Lőrincz Zsuzsanna, a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány elnöke, a sokadalom főszervezője jelezte, nem csupán erdélyi, de Vrancea megyei alkotók is kiállították termékeiket. Fafaragók, fazekasok, gyöngyfűzők, szövőasszonyok, használati edényeket, kegytárgyakat, rusztikus ruhákat készítők, népi bútorfestők, bőrdíszművesek, csipkeverők, mézeskalácsosok, üvegfúvó mesterek mutatják be termékeiket. Megnyílt a Hargita Megyei Művészeti Népiskola faragókörének munkáit bemutató kiállítás is. /Kristó Tibor: Míves emberek sokadalma. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

A 2006-os Megyei Képzőművészeti Tárlat Csíkszeredán műfajilag nagyon sokrétű, a táblaképtől, a sokszorosított grafikán keresztül, a tér- és kisplasztikákig minden megtalálható, s ugyanezt a hatást erősíti a felhasznált anyagok – fém, kerámia, fa, gipsz – sokasága is. /Ady András: Megyei képzőművészeti tárlat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

Mintegy 400 ezer ember gyűlt össze június 2-án, a pünkösdszombati csíksomlyói zarándoklaton. Az ünnepi szentmise előtt P. Pál Leó, a Szent Istvánról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója köszöntötte a zarándokokat. „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben” – fogalmazta meg az idei búcsú célját Jakubinyi György érsek, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye elöljárója, idézve a Kis-Somlyó hegyén található Szálvátor-kápolnán olvasható feliratot. Az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállás megszüntetésére buzdított az ünnepi liturgia szónoka, Majnek Antal munkácsi megyéspüspök a csíksomlyói búcsún elhangzott szentbeszédében. Jakubinyi érsek köszöntötte a határon túli és a helyi zarándokokat, a keresztényeket és minden érdeklődőt, aki eljött erre a magasztos eseményre. Hangsúlyozta: az idei csíksomlyói nemzeti zarándoklat célja megegyezik az Erdő Péter bíboros-prímás által meghirdetett nemzeti imaév szándékával. Majnek Antal munkácsi megyéspüspök szentbeszédében kiemelte a csíksomlyói Mária-kegyhely jelentőségét, méltatva, hogy mit jelentett a történelem folyamán a Mária-tisztelet a magyarság, ezen belül a székelység számára. Mint mondta, a székely nép sokszor megtapasztalta imái meghallgatását, mikor „győzelmet és békét esdett”. Külön kitért arra, hogy veszélyben van a család intézménye, a házasság szentsége. Tragikusnak nevezte, hogy sok családban már „nem kell a gyermek”, s hogy az eutanázia révén többen szabadulni akarnak a betegektől és az öregektől. „Az ember Isten akar lenni Isten helyett” – mondta a szónok, hozzáfűzve, hogy közben „szétesik a család, elfogy a nemzet”. „Jönnek új népek, általunk megvetettek, de akik szeretik a gyermeket és megkapják az Istentől a jövőt” – fűzte hozzá a püspök. Majnek Antal hangsúlyozta, hogy mindezek ellenére van esély a megmaradásra, ha a hit szilárd sziklájára építjük ezt a jövőt, ha hűségesek maradunk az egyházhoz és mindent alárendelünk az evangélium tanításainak. A politika kisebbségbe kényszerítette a határon túli magyarságot – mondta a szónok, aki szerint a megoldás nem a politikában, hanem e nemzeti közösség lelkében rejlik. Véleménye szerint „nagy bajban van” a nemzet, de hozzáfűzte, hogy a jövőre reménységgel kell gondolni. A nemzet megújulását a püspök abban látja, hogy a magyarok rendet tesznek önmagukban és egymáshoz fűződő kapcsolataikban. Szerinte véget kell vetni az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállásnak. /Egységet az összmagyarságon belül! Közel félmillió résztvevő a csíksomlyói búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Nem riasztotta el az esős időjárás a hét végén a Csíksomlyóra érkezett több százezer zarándokot. A csíkszeredai járhatatlan utak megpróbáltatásokat okoztak. Több tízezren vágtak neki gyalog a zarándoklatnak – egyes környékbeli hívek, mint például a gyergyóalfalusiak vagy gyimesközéplokiak „keresztaljával”, vagyis a templomi zászlókkal, kereszttel felvezetett zarándokcsoporttal gyalogosan teszik meg a mintegy hatvan kilométeres távolságot. Az utóbbi években a magyarországi testvértelepülésekről érkezett zarándokok is az itteni falvak keresztaljáihoz csatlakoznak. Idén Belső-Ázsiából hárman zarándokoltak el a pünkösdi búcsúra, ujgurok. Évente jönnek Kanadából, Új-Zélandról, valamint Európa több országából. A szertartást követően Majnek Antal püspök a lapnak nyilatkozva azért adott hálát Istennek, hogy eljöhetett Csíksomlyóra, és hogy az utóbbi napok rossz időjárása ellenére egy csepp eső sem esett a szentmise alatt. „Ez sem véletlen, hiszen az Úristen nagyon figyelmes” – mondta az egyházi vezető. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke évente elzarándokol Csíksomlyóra. „Nagy várakozásokkal jöttem idén is, mint minden évben – mondta az akadémikus -, és úgy megyek haza, hogy csodálatos pillanatokat élhettem át, mert magyarokat láttam érkezni a világ minden tájáról. Valami összeforrasztott minket, ez pedig a magyarság érzete, és ettől nagyon boldog vagyok.” /Mihály László: Pünkösd rózsafüzérrel, esőkabáttal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Tavaly húsvétkor indították útjára első ízben Balatonzamárdiból a feltámadási jelvényt, amely stafétaként járta körbe a Kárpát-medencét, hogy pünkösdszombatjára Csíksomlyóra érkezzen. Idén nagypénteken, a tihanyi Golgotán kettévált a feltámadási jelvény útja: egyik északnak, másik délnek indult, hogy szív alakban járják körbe a magyarok által lakott területeket. A déli útvonalat követő feltámadási jelvényt Zala – Szlovénia – Somogy – Baranya – Horvátország – Bácska – az Alföld (Szeged és környéke) – Déva – Gyulafehérvár – Makfalva – Homoródújfalu – Sepsiszentgyörgy – Kászonok – és Alcsík fontosabb állomásokkal e vidékek katolikus, református és unitárius magyarsága adta kézről kézre. Az északnak induló jelvény Veszprém – Sopron – Győr – Felvidék – Budapest – Eger – Sátoraljaújhely – Felvidék – Kisszelmenc-Nagyszelmenc – Kárpátalja (Ungvár, Munkács) – Szatmárnémeti – Kalotaszeg – Kolozsvár – Torda – Marosludas – Marosvásárhely – Szászrégen – Gyergyószentmiklós – Felcsík útvonalat járta be, Somlyóra a madéfalvi keresztaljával érkezett. A jelvényeket minden állomáson ünnepséggel fogadták, mindenütt szalagot tűztek rájuk. Az utolsót Jakubinyi György érsek tűzte fel a kordon indulása előtt. /Takács Éva: Nemzeti zarándoklat Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./

A Bánk bánból ismert fohászból kiragadott, Hazám, hazám, te mindenem mottóval operagála-sorozatot tartanak a budapesti Magyar Állami Operaház előadóművészei. Jótékonysági koncertjükkel június 4-én a sepsiszentgyörgyieket, 5-én a csíkszeredai közönséget lepték meg. Június 6-án Gyergyószentmiklóson, majd Székelyudvarhelyen lépnek fel. A belépőjegyek jelképesek, az adományozott összeget a moldvai csángók testi és szellemi épülését szolgáló célokra ajánlják fel. /Antal Ildikó: Operadal és zenei áhítat a csángó magyarokért. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Gubis Mihály (1948–2006), a Csíkszereda központi parkjában álló Csíki szék alkotója május 17-én balesetben életét vesztette. A békéscsabai képzőművész szerette a Hargitát, már az 1980-as években feltűnt a vidéken. Földgrafikákkal, föld- és botszobrokkal, performanszokkal lepte meg barátait a Dél-Hargita rejtett völgyeiben rendezett „erdőkiállításokon”. A Szent Anna-tónál rendezett Ann Artra is elhozta műveit. A Csíki széket 1997-ben készítette és ajándékozta a városnak. A nagyméretű térplasztikái közé tartoznak még a magyarországi Fony széke, a kazahsztáni Sámán szék, valamint az Udvarhely szék. A művészt június 6-án temetik szülővárosában, Békéscsabán. /Elhunyt Gubis Mihály. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Rövid hír az egyik erdélyi napilapban, május 29-én: „Erdélyi táncház-muzsikusok találkozóját szervezték meg a hétvégén a Gyimesközéplokhoz tartozó Borospatakon. A rendezvényen a zenészek kerekasztal-beszélgetést tartottak, népdalokat oktattak, esténként táncház várta az érdeklődőket”. Csupán ennyit írtak a mi bolondulásig gyönyörűséges ünnepünkről, tette hozzá Panek Kati. Valóban népzenész-találkozó volt, előadást tartott dr. Pávai István és Könczei Csongor az erdélyi táncház kezdeteiről. Deák Gyula, a Néptánc Szövetség elnöke a népzenész szövetség létrehozásának szükségességéről és mikéntjéről beszélt. Közel 50 zenész muzsikált együtt. A zenészek népdalokat oktattak, ez túlzás. Ő például sms-t kapott: „Itt a helyed az erdélyi zenészek között Panek Kati, itt a helyed mellettünk-velünk. Igyál, mulass, ahogy csak te tudsz, ereszd ki erős bátor hangodat, hadd töltse be az egész tájat s mindannyiunk szívét...” Borospatakán szüntelen muzsikálnak, soha nem kevesebb zenész mint mondjuk 17. Pávai István a zenetudományok doktora, 6 gyerek édesapja, mégsem restellte elővenni a brácsáját. Ezen a találkozón beérni látszott a fiatalkori álmuk: az utánuk jövök is olyan megszállottan akarják – szeretik a népzenét. És folyt az erdélyi népzene frissen csobogva napokon át, nőttön nőtt a zenészek tábora, ahogy sorra érkeztek Bécsből, majd Budapestről, Nagyváradról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Székelyudvarhelyről, Csíkból, Gyergyóból, Sepsiszentgyörgyről vagy Máréfalváról. /Panek Kati: Erdélyi táncház-zenészek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Megjelent Burus János főszerkesztő, csíkszeredai tanár kiadványa, a Kútfő II. évfolyam 1. száma, amely 2006 – Tavasz tárgyválasztásával a Pünkösdi búcsújárás Csíksomlyón (régen és napjainkban) témakört mutatta be. Ez a még teljesen ismeretlen, frissforrás-ízű lap alcíme: Kis magyar néprajz diákoknak. A ,,tulajdonos” pedig a csíkszeredai Székely Károly Alapítvány és a Nagybükki Néprajzi Társaság. Félévenként megjelenő folyóirat. Felelős szerkesztője, műszaki- és képszerkesztője Sipos Gábor. A szerkesztőbizottság munkájában, a Székely Károly Szakközépiskola tanárain kívül, részt vesznek a diákok is. A mostani számban tanulmány olvasható többek között dr. Tánczos Vilmos, kolozsvári néprajzkutató, egyetemi tanár tollából Szép, boldog, csodatevő Csíksomlyó és a Mária-dogmák című írás, Tankó István csíkszeredai tanár Pünkösd. A pünkösdi csoda címmel írt jegyzetet, Mirk László írásában a pünkösdi népszokásokról volt szó. /Simó Edmund: Pünkösd után: Kútfő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

A múlt hét végén tartották Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnáziumban a Csak tiszta forrásból népdalvetélkedő döntőjét, melyet idén hetedszer rendeztek meg. Öt elődöntőn mutatták meg tudásukat a versenyzők – tájékoztatott dr. Szalay Zoltán, a szervező Csak Tiszta Forrásból Alapítvány vezetője –, Gyergyó vidéke Borszékkel, Felcsík, Alcsík a Kászonokkal, Csíkszereda és környéke, Gyimes és Moldva. Az elődöntőkön összesen 173 tanuló vett részt 25 helységből. 58 egyéni versenyző és 8 dalcsoport került be a csíkszeredai döntőbe. A rendezvény támogatója az Illyés és a Communitas alapítványok, valamint a Hargita megyei és a csíkszeredai önkormányzat voltak. /Sarány István: Csak tiszta forrásból. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

Csíkszereda híres gimnáziumának tanárai közül számosan gyakorolták a történetírást, köztük van dr. Antal Imre, aki éppen most 75 éves, igen előkelő helyet foglal el. Dr. Antal Imre /sz. Gyimesközéplok, 1931. jún. 6./ a Bolyai Tudományegyetemen végzett. 1955-től Segesváron, Gyimesközéplokon, Gyimesfelsőlokon, 1961-től pedig a csíkszeredai, a mai Márton Áron Gimnáziumban tanított. Az 1980-as évek végén Svédországba emigrált. Első írása: Adatok Gyimesközéplok község monográfiájához, a Csíki és Gyergyói Múzeumok Közleményeiben (1957) látott napvilágot, amelyet Kovács Dénes múzeumigazgató adott ki. Írásai, tanulmányai a Hargitában, A Hétben, a Korunkban, a Művelődésben és más kiadványban láttak napvilágot. Tanártársaival elkészítette a csíkszeredai líceum (gimnázium) kétnyelvű monográfiáját (1968). A kötetben az 1661-es nagy török–tatár inváziót követően a Damokos Kázmér ferences püspök által alapított vagy újraalapított középiskola 300 éves múltját, a csíki oktatásban-nevelésben és a művelődésben betöltött első rangú szerepét idézték fel. Antal Imre az 1970-es években a csíki közbirtokosságról írt dolgozatával doktori címet szerzett. A Csíkszeredai Múzeum kiadványaként (1972) nyomtatták ki a Bibliográfiai adatok Csíkszereda történetéhez című füzetet. „Ötszáz esztendő óta ez az első ilyen jellegű munka” – állt a füzet előszavában. Terjesztését azonban nem engedélyezték. Antal Imre a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonnak éveken át a Hargita megyei szerkesztője volt. Néhány adat a Csíkmegyei erdőpanamákról (Acta Hargitensia, 1980) című dolgozatában a közbirtokossági erdők helyzetét (1920–1944) jellemezte. Azok a tények, melyeket Antal Imre az 1970-es években a közbirtokossági vagyonok kirablásáról, elherdálásáról feltárt, azok ma újból aktuálisak. A történész 1992-ben, amikor már külföldön volt, megjelentette a Gyimesi krónikát. Az első olyan jellegű könyv ez, amelynek a tárgyát a gyimesi csángók története képezi. Antal Imre 1994-ben, Csíkszeredában kiadott Tisztesség adassék című könyvében a csíki középiskolai oktatás kezdeteiről írt. Munkájában az 1770–1846 között a Csíksomlyón végzett gimnáziumi tanulók jegyzékét is közölte. Jórészt ezek közül az ifjak közül került ki mintegy századnyi időszakra Csík értelmiségi rétege. Legújabb tanulmánykötete: Történelmi események Gyimes vidékén a régmúlttól napjainkig. E munkájában a Gyimesi krónikában közölt fejezeteken kívül újabbakkal bővítette az ismeretek tárházát. /Szőcs János muzeológus: 75 éve született Antal Imre történész, a gyimesi csángók krónikása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely után a Kriterion Kiadó a Székelyföldről is megjelentette a 101 verset tartalmazó kötetet. Régen élt és jelenkori, ismert és kevésbé ismert költők verseit válogatta kötetbe és írt hozzá előszót Papp Kincses Emese. A kötetet múlt héten mutatták be a csíkszeredai Corvina Könyváruházban. /Lírai vallomások a Székelyföldről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./