Máj. 24-én felavatták az Infopress Rt. /Székelyudvarhely/ korszerű, nagy kapacitású új üzemrészlegét, a körforgó nyomdaipari berendezést. Ennek eredményeként a cég megerősítette a hazai nyomdaiparban elfoglalt vezető szerepét, illetve a kelet-európai piacon éllovassá vált. /Hecser Zoltán: Új nyomda Székelyudvarhelyen. A legnagyobb Kelet-Európában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

Szondy Zoltán felfedezte, hogy az Évek és tények /MIÉRT füzetek 2./, tehát a Magyar Ifjúsági Értekezlet kiadványa szó szerint átvette a Hargita Népéből több régebbi cikkét, ugyanígy több kollégája cikkét, anélkül, hogy neveiket közölték volna. Ez szellemi lopásnak nevezhető. /Szondy Zoltán: Apró szellemi lopás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

Csíkszeredán a Márton Áron Gimnáziumban (MÁG) sulinapokat rendeztek. Volt graffitiverseny, osztálydíszítő verseny, szavalóversenyen. Értékelték a diákok pályázati dolgozatait. Ma a somlyói nyeregben folytatódnak a sulinapok. /Takács Éva: Sulinapok a MÁG-ban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

Fennállásának 110. évfordulóját ünnepelte máj. 25-én a gyergyószentmiklósi Ipartestületi Dalegylet férfikara. Az ünnepelteket a gyergyószentmiklósi Domokos Pál Péter Női Kar köszöntötte. Ambrus Éva karnagy a karéneklés gyergyószentmiklósi 110 évéről tartott rövid ismertetőt. /Bajna György: 110 éves dalárda ünnepe. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

Máj. 25-én tartották a Kurutty általános műveltségi vetélkedő országos döntőjét Csíkszeredában, a József Attila Általános Iskolában. Nagybányáról, Nagyváradról, Déváról, Kolozsvárról, a Szilágy megyei Varsolcról, Aranyosegerbegyről, Csíkszentmártonból egy-egy, Kézdivásárhelyről és Csíkszeredából két-két csapat mérte össze tudását. A helyismereti, matematika, híres emberek, anyanyelv, állatok, Európai Unió, zene témakörökben bizonyították a gyermekek tudásukat. A Napsugár, a Kispajtás és a Szemfüles egyéves előfizetéssel jutalmazta a legügyesebbeket. A fődíjat, az egyhetes tengerparti nyaralást a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola Fejtörők csapata nyerte el. /Takács Éva: Felkészülten kuruttyoltak a kisiskolások. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

Napvilágot látott Horváth Alpár: Hargita-hegység. Turistakalauz. Erdély hegyei 18. /Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ Az 1998-ban indult Erdély hegyei sorozat 18. kötetének szerzője: Horváth Alpár, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Idegenforgalmi Főiskoláján egyetemi tanársegéd. /A Pallas–Akadémia Kiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./

Máj. 25-én ünnepelték Borszéken, hogy 150 éves a helyi oktatás. Az egykor itt tanító Dancs Lajos gyönyörű faragványt ajándékozott az iskolának. Farkas Aladár tanár a borszéki oktatás 150 évét ismertette, majd fényképek és régi iskolai tárgyak meg ereklyék kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. Farkas Aladár szerkesztésében megjelent Iskolánk a sajtó tükrében című monográfia. /Bajna György: 150 éves oktatás Borszéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

Gyergyószentmiklóson a Szent Erzsébet Öregotthonban máj. 29-én kezdődik az a képzés, amely során 20 súlyos mozgássérült fiatal számítógépes könyvelést, illetve számítógépes programozást tanulhat. A programot a Mozgássérültek Hargita Megyei Szövetsége, a Gyulafehérvári Caritas csíkszeredai kirendeltsége, a Soros Oktatási Központszervezte. A program keretében már ezelőtt két évvel a linzi Caritas jóvoltából 36 súlyos mozgássérült fiatalt juttattak számítógéphez. Ahhoz, hogy a részt vevő fiatalok otthon dolgozhassanak, az érvényben lévő törvényeken is változtatni kellene. A 102/1999-es törvény értelmében, ha a súlyos fogyatékos munkaviszonyba kerül, azonnal elveszíti a fogyatékosoknak járó segélyt. /Forró-Erős Gyöngyi: Képzés mozgássérült fiataloknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

Sikere volt Gyergyóalfaluban a falunapoknak. Sor került az alfalvi énekesek népdalestjére, szépbeszéd-vetélkedőre, a csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Középiskola kamarazenekarának hangversenyére, a Gál Mihály által írt és betanított Viharos kabaré előadásra, a Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület műsorára, a néptáncfesztiválra, nem utolsó sorban tudományos ülésszakra (Magyari András részvételével). /Bajna György: Csak így érdemes. Véget ért az alfalvi Falunapok rendezvény. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

Az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) közti elmérgesedett viszony mihamarabbi rendezése érdekében, a MIT vezetősége nyilvános tárgyalásra kéri fel Markó Béla szövetségi RMDSZ-elnököt, a MIT képviselőivel. /Tárgyalást sürget a MIT. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./

A székelyudvarhelyi Areopolis Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport előadás-sorozatot indított a Teleki László Intézettel közösen. A második előadástól kezdve szabadegyetemnek neveztük a rendezvénysort – mondta dr. Hermann Gusztáv Mihály, a csoport vezetője, hozzáfűzve, hogy máj. 30-án tartja a harmadik előadást Vincze Gábor szegedi történész A székelyföld 1944– 46-ban címmel. Az első előadást Balogh Béni tartotta. Ebben bemutatta, hogyan tükröződött a második bécsi döntés a román és a magyar történetírásban. A második előadó Kordé Zoltán szegedi egyetemi oktató volt, ő a középkori székely társadalomról értekezett. A következő előadó Bárdi Nándor lesz, aki a magyar kormányok által a határon túlra juttatott támogatások rendszeréről beszél majd. Az Areopolis csoport immár jogi személyiséget nyert, egyesületként jegyezték be a helyi bíróságon. /Sarány István: Areopolis szabadegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./

A budapesti Könyvhét rendezvényei során, Szabó Zoltán születésének 90. évfordulója alkalmából, június 6-án lesz a Magyar Írószövetség szociológiai osztálya (elnöke: Beke György) díjkiosztó ünnepsége. Az először kiosztásra kerülő díjakat a következő írók vehetik át: Tüskés Tibor és Varga Domokos (Magyarország), Duba Gyula (Szlovákia), Gál Sándor (Jugoszlávia), Gálfalvi György (Románia). A díjazottak között van Lőrincz György jeles székelyudvarhelyi író, a Hargita Népe munkatársa is. /Lőrincz György Szabó Zoltán-díjas. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./

A gyergyószentmiklósi népfőiskolai mozgalom keretében nyolcadik esztendeje szervez dr. Garda Dezső történész találkozókat. Az idei konferencián Károly Róbertről, Nagy Lajosról és Mária királynőről tartott előadást dr. Bertényi Iván (ELTE). Más előadók után dr. Kötő József (EMKE) a két világháború közötti magyar színházi élet alakulásáról beszélt. Az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, dr. Egyed Ákos akadémikus az egyesület történetének ismertetése után bejelentette, hogy a már működő orvosi-gyógyszerészeti fiók mellett megalakult az EME bölcsészet, történelem, nyelv szakosztályának gyergyói fiókja is. A tagok elnöknek dr. Garda Dezsőt, titkárnak Erős Nándor történelemtanárt választották az első (alakuló) ülésen. /Bajna György: Önbizalmunkat erősítő találkozások. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./ A Gyergyói Népfőiskolai Társaság május 24-25-én történészkonferenciát rendezett Gyergyószentmiklóson. dr. Bertényi Iván után dr. Draskoczy István professzor a XIV-XV. századi Magyarország, s ezen belül Erdély gazdasági életét ismertette. Dr. Horn Ildikó A Báthoriak Erdélye c. előadásában új képet nyújtott Báthori Andrásról. Dr. Vörös Boldizsár bemutatta, hogy pl. Marosvásárhelyen szobrok tönkretétele és új szobrok felállítása miként tükrözte a hatalom erőszakos beavatkozását az emberi mentalitások alakulásába. Dr. Egyed Ákos akadémikus Mikó Imréről értekezett, dr. Bona Gábor Kossuth Lajos katonai irányító szerepéről tartott előadást, Dr. Vincze Gábor a kolozsvári magyar konzulátus kérdéséről beszélt az 1948-1988 közti időszakban. Dr. Garda Dezső történész a csíktusnádi Székely Kongresszus 100. évfordulója kapcsán, kitérve arra, miért volt szükség az eseményre és kik voltak a szervezői. /Gál Éva Emese: Történészkonferencia a Székely Kongresszus centenáriumán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

A Kriza János Néprajzi Társaság háromnapos /máj. 24-26/ rendezvényén tisztújító közgyűlést tartottak. Pozsony Ferenc elnök és Gazda Klára alelnök megmaradtak tisztségükben, új alelnököt Szabó Árpád Töhötöm fiatal néprajzos személyében választottak. A társaság tagjai máj. 25-án a válaszúti Kallós-kúriában Egyéni-közösségi átmeneti rítusok című konferencián vettek részt. Balázs Lajos néprajzkutató arról beszélt, hogy a rítusok napjainkban is nagy szerepet töltenek be. A lakodalom szokásrendjével, annak megváltozásával több előadó is foglalkozott. /Rostás-Péter Emese: Változó korok, rítusok. Konferenciát tartottak a hét végén a Kriza János Néprajzi Társaságnál. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ A válaszúti konferencián tizenöt előadás hangzott el. Az ember életében jelen lévő három nagy átmenet – a születés, a házasság és a halál – mellett számos más, szintén nagy jelentőséggel bíró átmenet van. Például a vallási élet területén az elsőáldozás és bérmálás, illetve a konfirmálás. Szólhatunk a munkába állás, a nyugdíjazás, a férfiaknál a katonaság átmenetéről, vagy a civil élet, különböző szervezetek életében jelentkező átmenetekről. A valamivé válást szentesítő mozzanatról van szó. Az átmenetek társadalmi és kultúraszervező jelenségek. /Sarány István: Tisztújító közgyűlés a néprajzi társaságnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

Balázs Imre József harmadik könyvét /Dél-Párizs nyárikert c. verseskönyvét/ a héten mutatták be szülővárosában, Székelyudvarhelyen. Balázs Imre 26 éves, a Korunk folyóirat szerkesztője. Két verseskönyve mellett van egy irodalomkritikai kötete is, de publicisztikával, esszével egyaránt jelentkezett különböző folyóiratokban. /Bágyi Bencze Jakab: Dél-Párizs nyárikert. Balázs Imre József harmadik könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

Napvilágot látott Bogdán László történelmi témájú regénye, A szoros délben (Erdélyi magyar regény az elválásokról) címmel, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában. A regény egyik cselekményszála az 1848-as forradalom honvédtisztjeinek világjárását meséli, a másik az 1980-as években játszódik, Romániában, ahol Boticselli Lajos búcsúzik az országból távozni szándékozó feleségétől. A történelmi hagyományhoz való viszony átértékelődik a regényben. /Megyaszai Kinga: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Székelyudvarhelyen megnyílt Forró Ágnes tárlata. A művész a Napsugár és más gyermeklapok számára rajzol, fest évek óta. /Bágyi Bencze Jakab: Doboló sárga sámán. Forró Ágnes tárlata Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

Mádl Ferenc és Ion Iliescu, Magyarország és Románia köztársasági elnöke máj. 31-én a szlovéniai Bledben tartott megbeszélést, a közép-európai államfők találkozója alkalmával. Egyetértettek abban, hogy az utóbbi időben minden területen jelentős mértékben fejlődtek a két ország kapcsolatai. A magyar államfő — valószínűleg szeptemberben vagy októberben — Romániába utazik, ezt megelőzően pedig magyar–román miniszterelnöki találkozót is tartanak. Mádl hangsúlyozta, hogy a magyar–román gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez további államközi lépésekre is szükség van. Nagyon fontos lehet ebből a szempontból is a határátkelőhelyek számának gyarapítása, a konzulátusok számának a növelése. Ez utóbbival kapcsolatban példaként említette Csíkszeredát, vagy más romániai települést. Iliescu elnök kifejtette: országa számít a magyar–román tapasztalatcserére. Az egymás országaiban élő nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatban a román elnök kifejtette, úgy látja, hogy a magyarországi román kisebbség jogi és kulturális helyzete általában jó — mondta el a magyar elnök. /Magyar–román államelnöki találkozó Szlovéniában. Rendeződtek a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos nehézségek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi főiskoláján, az idegenforgalom–földrajz szakon harmadszor, a földmérő szakon másodszor búcsúztattak máj. 31-én végzősöket. Pándi Gábor, a főiskola igazgatója és Pál Árpád polgármester méltatta a főiskola sikereit és fontosságát. Kása Zoltán professzor az egyetem mintegy 20 főiskolai kara közül a legjobbnak nevezte a gyergyószentmiklósit. Dombay István aligazgató a legkiválóbbaknak adott át könyvajándékot. /Bajna György: Gyergyószentmiklós. 81 végzős ballagott. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

Máj. 31-i ülését Székelyudvarhelyen újra eredeti összetételében tartotta a tanács, visszatértek az Udvarhelyért Polgári Egyesület /UPE/ tanácsosai. A személyeskedő viták közepette folyó ülésen a napirend nagy részét, így a polgármester évi beszámolójának meghallgatását, értékelését elhalasztották. /Bágyi Bencze Jakab: Személyeskedő viták az udvarhelyi tanácsülésen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

Máj. 31-én ünnepélyes keretek között vette fel Kós Károly nevét a csíkszeredai Építészeti Szakközépiskola. Benkő Éva igazgatónő köszöntőbeszéde után az iskola diákjai az Udvari Róbert által koreografált Kőműves Kelemen balladáját adták elő. Ezután leleplezték és megkoszorúzták a Nagy Ödön által készített Kós Károly-plakettet. /Kós Károly nevét vette fel az Építészeti Szakközépiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

Tudomány és önismeret Erdélyben, 1990–2001 címmel első tudományos konferenciáját tartotta jún. 1-jén a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Sapientia Alapítvány — Kutatási Programok Intézete. Tonk Sándor fejtette ki véleményét a mai erdélyi tudományosság helyzetéről. Létezik erdélyi, magyar és egyetemes tudományosság, ezt pedig egységben kell elfogadni. Feladat: működtetni a tudományos műhelyeket, szorgalmazni az egységes erdélyi magyar tudományos munkát. Ugyanakkor elérkezett az ideje az anyaországi és az európai tudományos élettel való integrációnak. A kolozsvári születésű, New Yorkban élő és 95 éves kora ellenére ma is aktívan dolgozó dr. Óváry Zoltán immunológus professzor, a szakma elismert nagysága, szülei emlékére és az erdélyi magyar tudományosság iránti elkötelezettsége jeléül 21 ezer dollárt adományozott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem javára. Részt vesz az egyetem nemzetközi védnöki testületének megszervezésében. Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány — Kutatási Programok Intézetéről tartott ismertetőt. A tíztagú Tudományos Tanács által vezetett intézet célja az erdélyi magyar kutatási tevékenység elősegítése, a magánegyetemi hálózat nemzetközi tudományos kapcsolatrendszerének kialakítása. Jelenleg a három színhelyen (Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda) 40 oktatóval, 14 magánegyetemi hálózati kutatási program bonyolódik le. A külső kutatási programok száma 50, ezeken 137 személy (zömükben fiatalok) vesz részt. A doktori ösztöndíjprogram 57 személyt érint (30 Magyarországon, 1 Nyugat-Európában, 26 pedig itthon doktorál). A Scientia Kiadó eddig 6 szakirányban összesen 9 kötetet jelentetett meg. A magyar nyelvű felsőfokú képzés színvonalának erősítése érdekében vendégtanári program és szakkollégiumok működnek. Eszményük a teljes szerkezetű erdélyi magyar társadalom. A konferencia plenáris előadásokkal, szekcióülésekkel folytatódott. /Ördög I. Béla: Megtartotta első konferenciáját a Kutatási Programok Intézete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

A Református Mentőmisszió és a Bonus Pastor Alapítvány szervezésében tartották máj. 31-jún. 2-a között a mentőmissziók országos találkozóját Székelyudvarhelyen. A találkozón az udvarhelyi csoport alakulásának tizedik évfordulóját is ünnepelték. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a magyarországiak meghívták az erdélyi, a felvidéki és kárpátaljai mentőmissziókat. Ezúttal, a találkozók történetében először az anyaország határain kívüli találkozóra került sor. /Bágyi Bencze Jakab: Református mentőmissziók. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

Murvai László, a minisztérium kisebbségi oktatásért felelő főigazgatója A számok hermeneutikája. A romániai magyar oktatás tíz éve 1990–2000. /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Nyelv és lélek könyvek sorozat, Budapest, 2001./ című terjedelmes munkájában sorakozó adatok nem kedvezőek. Az 1989–1990-es tanévben Romániában összesen 27 283 oktatási intézmény működött, ebből 2145 magyar nyelven, azaz az intézmények 7,9 százaléka. Az 1997–1998-as tanévben volt a legmagasabb a magyar tanintézmények aránya (8,7%), utána csökkenő trend tapasztalható. A magyar tannyelvű intézmény alatt nem csak az önálló magyar intézmények, hanem a vegyes iskolák magyar tagozatai is értendők. Az 1948–1949-es tanévhez képest az 1998-1999-es tanévre a magyar intézmények száma 2038-ról 2419-re emelkedett, azonban míg 1948–1949-ben ebből csupán 102 működött tagozatként, 1998/99-re a tagozatok száma 1097 lett. Murvai hangsúlyozta: a csak magyar nyelvű osztályokat magukba foglaló iskolákban a tanuló nem csak a tanórán használja anyanyelvét. "Magyarul él kulturális életet, játszik az udvaron, egyszóval minden szinten magyarul kommunikál. Az iskola tehát élő sziget marad a kisebbség számára a többségi világban. A tagozatos oktatás konkrétan azt jelenti, hogy a kisebbségi gyermeket az udvaron többségi gyermekek veszik körül. A többségi nem ismervén a kisebbség nyelvét, elvárja – mert így tudatosították benne –, hogy ahol ő jelen van, ott többségi nyelven beszéljenek." Az 1989–1990-es tanévben Romániában összesen 5 380 141 beiskolázott diák volt, ebből 231 893 tanult magyarul, a diákok mintegy 4,3 százaléka. A beiskolázott gyermekek száma csökkenő trendet mutat: országos szinten 4 223 444-re csökkent számuk az 1998–1999-es tanévre, ebből 197 279-en tanulnak magyarul, a tanulók mintegy 4,7 százaléka. Az 1948–1949-es tanévhez viszonyítva országos szinten az 1998–1999-es tanévig megkétszereződött a beiskolázott gyermekek száma, miközben a magyarul tanulók száma 206 538-ról 197 279-re csökkent. A romániai közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok száma nőtt a kötet által vizsgált tíz évben. A magyarul tanító pedagógusok száma 11 950-ről 13 461-re nőtt, a csúcs 15 636 volt az 1996–1997-es tanévben. Az 1948–1949-es tanévben a 80 852 pedagógusból 8894 tanított magyarul. /Sarány István: Szomorú számsorok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

Garda Dezső A székely közbirtokosság /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002/ című munkája, két vaskos kötet, mintegy évtizednyi munka gyümölcse, elvezet a közbirtokosságok 18. századi megjelenésétől napjainkig. Könyvét nemcsak a szakemberek forgathatják, hanem minden érdeklődő. A törvény megszületésében, amely révén visszakerülhettek a székely közbirtokosságok jogos tulajdonosaikhoz, Garda Dezsőnek gyergyói honatyaként oroszlánrésze volt. Amikor a román parlamentben először hozakodott elő a közbirtokosságok visszaállításának ügyével, sokan értetlenül bámultak rá. Nem egyszer saját kollégái sem értették meg. Garda napjainkban azért küzd, hogy az újjáalakult székely közbirtokosságok az ugyancsak az ő közreműködésével létrehozott magánerdészetekhez kerüljenek, hogy véget érjen a hatalmi klikkek vezényelte állami rablás, a központilag irányított erdőgarázdálkodás. /Román Győző: A lényeg a székely közbirtokosságról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./

Máj. 19-én Sajtóklub a Tilosban címmel új típusú rendezvényt tartottak Csíkszeredában. Négy jobboldali publicista volt a meghívott: a Magyar ATV-n sugárzott Péntek esti sajtóklubból ismert Bayer Zsolt, a Fidesz alapító tagja, a parajdi származású Lukács Csaba, a Magyar Nemzet munkatársa, Szondy Zoltán, a Hargita Népe, valamint György Attila, a Székelyföld szerkesztője. A felvetett témák többnyire a magyarországi kormányváltást érintették. Bayer Zsolt kifejtette, hogy a határon túli magyarokat a szocialisták unják, púpnak érzik őket a hátukon, kipipálandó költségvetési tételnek. A problémákat majd "lepicsipacsizzák" az erdélyi magyarság vezetőivel, ahogyan mindig is tették, mert Markó elnök és Verestóy szenátor egy alomból valóak az MSZP-vel – mondta Bayer. Verestóy Attila szenátorról Bayer Zsolt közölte: "Úgy tudom, hogy nem más szeretne beülni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektori székébe, mint a bukaresti-székelyudvarhelyi nagyvállalkozó. És amit ő akar... Ez azért van, mert az ilyen fazonok, mint a szenátor elvtárs, az emberek félelmére játszanak. A megoldás pedig az marad, hogy a félelmeket félretéve, oda kell mennie a Sapientia bejáratához százezer embernek, és azt mondani, hogy Verestóy Attila oda akkor teszi be a lábát, ha négyen viszik, deszkán". /K. L.: Sajtóklub a Tilosban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./

Közel negyven cég mutatta be termékeit a kilencedik csíkszeredai Csíkexpón. A július elsejéig tartó székelyföldi nemzetközi vásáron a kiállító cégek a fele Magyarországról érkezett. A csíkszeredai nemzetközi vásár szervezője a szegedi Mac-Line Hungary vállalat, valamint a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, támogatója az ITDH magyar befektetési és kereskedelemfejlesztési közhasznú társaság. /Csíkexpo — kilencedik alkalommal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

A Hegyalja Kistérségi Társulás 2000 februárjában alakult meg. Zetelaka, Oroszhegy, Fenyéd és Farkaslaka községek, valamint tartozékfalvaik képezik e kisrégiót. Sokáig az egyik legéletképesebb társulásként emlegették a Hegyalját. Mostanában mintha megtorpantak volna. Nagy Attila kistérségi menedzser beszámolt arról, hogy megalakulásuk évében sikerrel pályáztak különböző alapítványokhoz. A zetelaki tó- és gátrendszer fejlesztési tervének kidolgozására egy érdekvédelmi szervezet jött létre, mely a tónak és környékének turisztikai kihasználását tűzte ki célul. A kisrégióhoz tartozó önkormányzatok azonban idéntől nem kívánják támogatni a társulást, holott erre szükség van, hogy előteremtsék a sikeres pályázatokhoz a résztámogatást. /Kristó Tibor: Megomlik-e a Hegyalja? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

Negyvenhárom alkotó jelentkezett több mint kétszáz munkával a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum felhívására. Zepeczáner Jenő, a múzeum igazgatója elmondta, hogy az erdélyi magyar fotográfusokhoz intézett felkéréssel céljuk az volt, hogy felmérjék: kik a jelenleg is alkotó, rendszeresen kiállító fotóművészek. A beküldött képekből nyílt meg a tárlat. A múzeum szeretne létrehozni egy fotográfiai gyűjteményt, távlati céljuk egy fényképészeti múzeum létrehozása. /Sarány István: Erdélyi magyar fotóművészek gyűjteményes kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

Jún. 4-én hírszolgáltatási szerződést kötött tíz határon túli magyar lap szerkesztőségével a Magyar Távirati Iroda Rt. és az Illyés Közalapítvány Budapesten. A megállapodást Dorogi Sándor, a Magyar Távirati Iroda Rt. elnöke, Halzl József, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke, valamint a határon túli magyar sajtó képviseletében Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke írta alá. A szerződés értelmében a nagyváradi Bihari Napló, a csíkszeredai Hargita Népe, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a kolozsvári Krónika, a marosvásárhelyi Népújság, a kolozsvári Szabadság, a pozsonyi Új Szó, az újvidéki Magyar Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó és a bukaresti Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez jutnak el továbbra is az MTI hírei. Bátai Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) Dokumentációs, Sajtó és Tájékoztatási Főosztályának vezetője arra emlékeztetett, hogy éppen tíz éve kezdődött meg az együttműködés. Mint utalt rá: 1993-ban még csak öt határon túli magyar laphoz jutottak el a magyar hírügynökségi anyagok. A HTMH illetékesének reményei szerint a kör a közeljövőben bővülni fog, s hét romániai nem országos lap is hozzájut majd a fotószolgáltatáshoz. /Tízéves együttműködés. Hírszolgáltatási szerződés az MTI és a határon túli lapok között. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./