Népes RMDSZ-küldöttség kereste fel Csángóföldet. Nem volt a küldöttség tagja az a két RMDSZ-tisztségviselő, aki felvállalta a csángómagyarok képviseletét, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő és Sógor Csaba szenátor. Előzőleg Bukarestben szemináriumot tartottak "a moldvai római katolikusok (csángók) kulturális önazonosságáról". Az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borbély László képviselő erélyes fellépésének eredményeképpen kaphatott szót ezeb a szemináriumon Demény Lajos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, valamint Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Vasile Dancu tájékoztatási miniszter kijelentette: a bukaresti konferenciára azért nem hívtak meg magyar történészeket, mert a Román Tudományos Akadémia sem kapott meghívót, amikor erről a kérdésről Budapesten vagy Csíkszeredában rendeztek szemináriumot. A romániai Helsinki Bizottság és a Pro Europa Liga, amely a közelmúltban az önálló csángó etnikum létét taglaló tanulmányt tett közzé, nyilatkozatban tiltakozott, hogy képviselőiktől a szervezők megtagadták a részvétel lehetőségét. Tiltakozott az alsóházban Szilágyi Zsolt képviselő is. Szerinte a tájékoztatási tárca által kiküldött meghívókhoz mellékelt dokumentum a magyar nyelv új meghatározásával szolgál: "hagyományos román nyelvjárás, bizonyos erdélyi tájegységekre jellemző fonetikai és lexikális sajátosságokkal". Szilágyi elmondta, több évtizede folyik a moldvai csángók asszimilációjára törekvő politika. Véleménye szerint az a szándék, hogy román eredetűnek mondják azt a közösséget, amely anyanyelve és kultúrája védelmét és ápolását kéri, csupán az ET vonatkozó ajánlása gyakorlatba ültetésének kikerülését fedi. /Sarány István: Párhuzamosságok csángó-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

Székelyföldi Önkormányzati Színházak Szövetsége elnevezéssel szervezetbe tömörülnek a marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi és sepsiszentgyörgyi színházak. Erről döntöttek a Székelyföld Munkacsoport színházi alszakosztálya által szervezett tanácskozáson. A Székelyföld Munkacsoport októberben szervezi meg a harmadik Székelyföld Konferenciát. Ennek előkészítéseként a munkacsoport tanácskozást szervezett máj. 3-án Székelyföld önkormányzati színházainak helye és szerepe a régió fejlesztésében. Lehetséges jövőképek címmel, amelyen a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a csíkszeredai Csíki Játékszín, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának képviselői vettek részt. Az elmúlt 12 évben ez az első olyan találkozó, ahol mindhárom fél, a színházak fenntartói, a munkaadók és a munkavállalók, így az önkormányzatok, a színházak vezetősége és a színészek is jelen voltak. Középtávú célkitűzéseik között szerepel a bérletcsere-rendszer koordinációja, a vidéki bérletszervezési rendszer kidolgozása, tanácsadás és koordináció a színházak műsorpolitikájának a kidolgozásában, egységes pályázási rendszer felállítása, pályázatfigyelés, színész-szakszervezet létrehozása és működtetése, nyári előadások létrehozása, fesztiválok szervezése, színházi szaklap működtetése, a színházi menedzser-képzés szorgalmazása. /Kiss Edit: Szövetségbe tömörülnek a színházak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

Gyergyószentmiklóson máj. 4-én került sor 14. alkalommal megtartott vándor kórustalálkozóra, amikor 500 fiatal énekelt. 11 iskola énekkara mutatkozott be osztatlan sikerrel. Először 1935. adventjén Gyergyószárhegyen gyűlt össze az alfalvi (Domokos Pál Péter vezette), a gyergyócsomafalvi (Petres Ignác vezette) és a gyergyószárhegyi (Mihály István vezette) gyermekkórus, hogy együtt énekelve tanuljon egymástól. 1936-ban, majd 1981-ben Gyergyóditró a házigazdája a találkozónak. Az igazi újjáéledés 1992-ben történt, amikor Gyergyószentmiklóson Pál Ibolya zenetanárnő felélesztette a vándortalálkozó gondolatát. A védnökséget maga Domokos Pál Péter vállalta. Sajnos, halála megakadályozta ebben. Petres Lajos ny. zenetanár szerint: "Újabb előrelépést jegyezhetünk a gyergyói kórusmozgalomban". /Bajna György: Gyermekkórusok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./

Megjelent Bözödi György: Székely századok. Történelmi tanulmányok /Pallas–Akadémia Kiadó, Csíkszereda, Bibliotheca Transsylvanica sorozat/ című munkája. Bözödi Györgynek a halála óta eltelt tíz esztendőben mind ez idáig nem jelent meg önálló kötete. Jelen kiadás az 1562. évi székely felkelés társadalmi-gazdasági okairól, az ágyúöntő Gábor Áronról, Marosvásárhely 1848-as márciusáról, a máramarosi fegyvergyártásról, a székely vértanúk peréről közöl tanulmányokat. /A Pallas–Akadémia Kiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./

A Székely Károly Szakközépiskolában /Csíkszereda/ működő Nagybükki Néprajzi Társaság Burus János körvezető tanár irányításával idén is megtartotta tudományos ülésszakát, amelyre 20 kisdolgozatot készítettek a diákok vallási néprajz, helytörténet-helyismeret, népszokások, műemlékek, népi kismesterségek stb. témakörből. /Sipos Gábor, Csíkszereda: Tudományos ülésszak és vetélkedő. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

Szabó Gyula nagy sikerű történelmi regénysorozatának, a Sátán labdái V. kötete A béke hamuja /Neptun Impex Rt., Csíkszereda/ megjelentetése több mint 20 évet váratott magára, hisz az író még 1980-ban fogott hozzá megírásához. A most megjelent kötet előszavából az olvasó megtudhatja, miért is kellett ennyi évnek eltelnie. A kötet ünnepélyes bemutatójára máj. 8-án kerül sor Székelykeresztúron, az Orbán Balázs Kollégiumban. /Szabó Gyula új könyvének bemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

Rendezvénysorozattal emlékeztek meg az elmúlt héten Szentegyházán a Gyermekfilharmónia megalakulásának huszadik évfordulójáról. A nemzetközi hírű együttes, a Gyermekfilharmónia létrehozója, Haáz Sándor zenetanár megjegyezte, hogy húsz év alatt két korszakot élt meg, az egyik a kommunizmus, a másik a mostani szabad liberalizmus állapota. Mindkét korszak egyfajta túlélés, értékátmentés jegyében telt el. Ennek az együttesnek meg kellett alkotni, ki kellett találni a repertoárját, hiszen a zeneirodalomban egyszerűen nem léteznek olyan művek, amelyek szimfonikus zenekarra és gyermekkórusra íródtak. /Kovács Attila: A csapatmunka pótolhatatlan élménye. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

Szatmárnémetiben máj. 2—4. között a Kölcsey Főgimnáziumban tizedszer is megrendezték az Országos Diákszínjátszó Fesztivált /ODIF/ a Kölcsey Ferenc Alapítvány szervezésében. Érkeztek csapatok Brassóból, Csíkszeredából, Besztercéről, Gyergyószentmiklósról, Kolozsvárról, Nagyenyedről, Sepsiszentgyörgyről, Kovásznáról, Székelykeresztúrról, Székelyudvarhelyről, Aradról, Zilahról, Szilágycsehből, Szilágysomlyóról, Nagykárolyból, Krasznáról és a Kölcsey Főgimnázium csapata is fellépett. Két nap alatt mintegy huszonnégy előadás került bemutatásra. Első lett a brassói Áprily Lajos Líceum Grimasz színjátszó csoportja. A találkozón külön elismerésben részesítették Nagy Gyulát, a Kölcsey Főgimnázium pedagógusát, a Madipo színjátszó csoport szakirányítóját, akinek érdeme, hogy tíz esztendeje megszületett az ODIF. /Dancs Artúr: Jubileumi diákszínjátszó fesztivál és... üzenet a profiknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Csíkszereda után Budapesten, máj. 7-én, majd másnap Győrött is bemutatták Mirk László csángómagyarokról szóló, a Hargita Kiadóhivatalnál megjelent versgyűjteményét (Az ember ott a legfájóbb magyar), amelyet a magyar művelődési tárca és a Lakatos Demeter Egyesület /Budapest/ is támogatott. A versgyűjteményt a csángók életét, hagyományait jól ismerő, körükben néprajzi kutatást végző Halász Péter, a magyarországi Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület titkára méltatta. A csíkszeredai Mirk László tanár jó öt évvel ezelőtt kezdett hozzá a csángókról szóló versek gyűjtéséhez. /(Guther M. Ilona): Versek a csángómagyarokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Székelykeresztúron, a Gyárfás-kúria udvarán állott az a körtefa, mely a legenda szerint utoljára verset írni látta Petőfit. Bár 40 évvel ezelőtt kiszáradt, továbbra is kegyelettel őrizték és gondozták, tetőt is húztak a vén körtefa fölé, hogy védjék esőtől, hótól. Pár napja már nincs a fa a kúria udvarán. Valakik szétverték a körtefát. A körtefa törzsének maradványait beszállították a helyi múzeumba. Bár költséges a fa maradványainak restaurálása, mégis megpróbálják a múzeum szakemberei, összeragasztják darabjait, majd a restaurálás után újból visszahelyezik eredeti helyére. /Kristó Tibor: Szétverték Petőfi körtefáját. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

Székelykeresztúron a kollégium 1990. máj. 12-én újból felvette az Orbán Balázs nevet. Három év múlva, 1993-ban ünnepelte az intézmény fennállásának 200. évfordulóját, s azóta minden évben megszervezik az iskolahetet. Idén máj. 7-én kezdődött az iskolahét. A program gazdag: rajzkiállítás, iskolatörténeti és Kossuth-vetélkedő, népdalverseny, a kollégium egykori diákja, az ismert író, Szabó Gyula is hivatalos, aki irodalomórát tart, lesz tudományos ülésszak, fellépnek a színjátszók. /Kristó Tibor: Iskolahét Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

Udvarhelyi polgárok egy csoportja Nyírő József Egyesületet kíván létrehozni, melynek céljai közt szerepel az író hamvainak hazahozatala Madridból, Nyírő utolsó kívánsága szerint. A kezdeményező, dr. Pál Gyula nyugalmazott ügyész az elmúlt napokban megbeszélést folytatott Szász Jenő polgármesterrel, tájékoztatta a város elöljáróját az egyesület célkitűzéseiről. Az egyesület munkáját támogatásáról biztosította Lányi Zsolt magyar országgyűlési képviselő, aki ígérete szerint megteremti majd a szükséges kapcsolatot a rokonokkal és a spanyol hatóságokkal a formaságok elintézése érdekében. /Hazahoznák Nyírő József hamvait. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

Hargita megyében 15 kistérségi társulás működik. Név szerint az Alcsík, Csomád-Bálványos, Felcsík, Pogányhavas, Észak-kelet Hargita, Sóvidék, Hegyalja, Felső-Homoródmente, Rika, Keresztúr, Kászon, Bucsin-Délhegy-Libán, Szent László, Nagyhomoród és a Kelemen társulások. Két évvel alakult meg a Felcsík Kistérségi Társulás, melyhez négy felcsíki község: Madéfalva, Dánfalva, Karcfalva és Csíkszentdomokos tartozik. Az újonnan alakult község, Csíkmadaras is csatlakozik a társuláshoz, Balánbánya is jelezte felzárkózási szándékát. Mihály József kistérségi menedzser tájékoztatott: csak a múlt évben kezdhettek munkálkodni, hiszen addig az alakulással, irodahelyiség szerzésével és egyéb szervezési tevékenységekkel voltak elfoglalva. Tavaly 16 pályázatot készítettek öt pályázatuk támogatást nyert, négyet azért nem tudnak kivitelezni, mert a résztámogatáshoz szükséges összeg nem áll rendelkezésre. Az önrészt saját forrásokból kell előteremteni. /Kristó Tibor: Felcsíki kisrégió és vidékfejlesztés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

Csíkszeredán ma már négy kereskedelmi rádió működik. Egyikük, az Uniplus Rádió másfél éve sugároz, és igényes, jó zenéje mellett még egyebet is kínál: magyarságot. Igazi, profi rádiósok dolgoznak egy magyarul szóló rádióban. Mezey Zsolt programigazgató elmondta, hogy szignáljaik mind magyarul szólnak, a mai napig rádiójuk az, amelyik a legmagyarabbul szól. Óránként frissítik híreikkel web-oldalukat is a világhálón. A címen bárki értesülhet Csíkszereda legfrissebb történéseiről, a város programajánlatairól. Reggeli szórakoztató és információs műsorukat, a Talpra, magyart! hamarosan a Csíkszeredában induló Pro TV-stúdió is közvetíti a helyi tévénézőknek. Csibi Zoltán az egyedi reklámok elkészítésében vállalt főszerepet a rádiónál. /Kristály Lehel: Nem százasok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./

Hargita Megye Tanácsa, valamint a Megyei Kulturális Központ támogatásával jelent meg Bögöz falu monográfiája. A kötet tanulmányírói között neves történészek, néprajzkutatók találhatók. Dr. Kardalus János, a kötet szerkesztője leszögezte: tartozott ezzel szülőfalujának. Az első kötet szerzői /Dr. Vofkori László, Ferenczi Géza, Jékely Zsombor, Vetési Sándor, Tamás Géza, Péter Albert, Bencze Domokos, Kiss Ferenc, Csomor József és őmaga/ olyan emberek, akiknek valamilyen módon közük van a faluhoz. Második kötetre is számítani lehet. /Kristó Tibor: Bögöz falu monográfiája. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

Máj. 10-11-én Sövér Elek emlékműsort állítottak össze Gyergyóalfaluban a róla elnevezett iskola tanárai és diákjai. A művész alakját felidézték az irodalmi és zenei anyag mellett. Máj. 11-én a művész sírja és a szülői házon elhelyezett emléktábla megkoszorúzása után szentmisét mutattak be, majd az iskola mellett a Sövér Elek emlékére ültetett nyírfára is koszorút kötöztek. Felavatták a Sövér Elek emlékszobát. Dr. Papp Kincses Emese az embert és barátot méltatta, majd bemutatta az általa szerkesztett és az F&F International Kiadó gondozásában megjelent, gazdag képanyagú Sövér Elek emlékkönyvet. A művész halála 20. évfordulójára készített alkotások kiállításának megnyitóját több hazaérkezett művész jelenlétében tartotta Balázs József. /(B. Gy.): Sövér Elekre emlékeztek Gyergyóalfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./ Gyergyóalfaluban a 20 éve elhunyt Sövér Elek festőművészre emlékezett szülőfaluja. /Gál Éva Emese: Sövér Elek otthona Gyergyóalfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Kilenc Hargita megyei város, valamint a megyei tanács tagjai máj. 14-én létre hozták Hargita Megye Helyi Infrastruktúra-fejlesztési Egyesületet. Összefogással sikerrel pályázhatnak fejlesztésre szánt hitelekre. Orbán Bélát, a megyei tanács területrendezési aligazgatóját választották az egyesület ügyvezető elnökévé. /Egyesület infrastruktúra-fejlesztésre. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./

Helyi referendum kiírását szorgalmazza a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület, hogy népszavazáson döntsenek Szász Jenő polgármester leváltásáról. Szász Jenő hívei szerint az RMDSZ irányította politikai lejáratásról van szó. Ferencz István, az egyesület elnöke jelezet, amennyiben a többség Szász Jenő távozása mellett dönt, akkor újabb polgármester-választást kell tartani. Ferencz aljas rágalomnak minősítette azt a vádat, miszerint az RMDSZ felső vezetése által elrendelt akciót vezényelne. - Referendumot szervezni valaki ellen, negatív dolog. Ráadásul rengeteg pénzbe kerülne a negativista referendum, ugyanannyiba, mint a helyhatósági választás, és mindezt a helyi költségvetésből kell fedezni – jegyezte meg Szász Jenő az aláírásgyűjtésről. Szerinte egyértelmű, hogy politikai lejárató akció indult ellene. Az RMDSZ szűk politikai elitje nemhogy visszafogná, hanem bátorítja ezt az akciót. /Szüszer-Nagy Róbert: Polgári kezdeményezés vagy politikai lejáratás Udvarhelyen? = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./

Románia Hivatalos Közlönyében (XIV. évfolyam, 313. szám) megjelent az ideiglenes működésre jogosult felső fokú akkreditált vagy engedélyezett oktatási intézmények egyetemi struktúrájára és képesítéseire vonatkozó kormányhatározat. A kormányhatározat tartalmazza többek között a Sapientia Tudományegyetem keretén belül engedélyezett karok listáját. Így a nappali tagozaton ideiglenes működésre 9 szakot jóváhagytak - 4 Csíkszeredában, 5 Marosvásárhelyen. Ezzel a Sapientia Egyetem megkapta a működésének folytatásához szükséges törvényes jóváhagyást. /Engedélyezett a Sapientia ideiglenes működése. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

Mirk László Az ember ott a legfájóbb magyar című csángó-antológiáját mutatták be Budapesten. A szerző elmondta, hogy évekig kutatott e versek után székelyföldi és anyaországi könyvtárakban. A bemutatón jelen volt a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület számos tagja, ott volt Domokos Pál Péter lánya, jelen volt Demse Márton somoskai születésű népi költő, valamint a lábnyiki születésű dr. Laczkó Mihály nyugalmazott ezredes, a Zrínyi Katonai Akadémia volt tanára. Demse Márton olvasott fel verseiből, szólt keserűségeiről, Laczkó Mihály pedig moldvai csángó balladákat adott elő. Rá egy napra Győrben mutatták be a könyvet. Jáki Teodóz bencés szerzetes, gimnáziumi énektanár csángó népdalokat és balladákat adott elő, a jelenleg Magyarországon orvostanhallgató Timpu Tatiana is fellépett a rendezvényen. Tatiana ma már több, csángó népzenét játszó együttes elismert szólistája, sikeres fellépéseket tudhat maga mögött Európa-szerte. Pünkösd vasárnapja hajnalán olyan csodálattal nézik a moldvai csángómagyarokat, akik Csíksomlyóban, a Kissomlyó hegyén áhítattal várják a napfelkeltét. /Sarány István: Csángókról, csángók közt Magyarországon. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere bemutatott egy jegyzőkönyvet, mely szerint az RMDSZ-es tisztségviselők /Bunta Levente a Megyei Tanács alelnöke, Péter Pál alpolgármester és Ladányi László tanácsos/ azon fáradoztak, hogy a cekendi helyett csíkszeredai érdekeltségű regionális szeméttározó létesítésének támogatására beszéljék rá a dán kormány Székelyudvarhelyre látogató küldöttségének tagjait. A dán környezetvédelmi minisztérium küldöttségének nevében válaszként Niels Erik House és Daniela Cancescu romániai programvezető közölték, hogy az elkezdett projekt befejezését tartják elfogadhatónak, s ez az egyetlen járható út, mert az új dán kormánypolitika nem támogatja semmiféle kelet- és közép-európai új program finanszírozását. Ladányi László RMDSZ-tanácsos cáfolta, hogy a beruházás "átjátszását" akarták volna. Szerinte csak magánjellegű beszélgetésről van szó. /Fülöp D. Dénes: Ladányiék nem kívánták a beruházás "átjátszását". = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./

Gyergyószentmiklóson a Városi Tanács 10 évre a vállalkozói inkubátorház rendelkezésére bocsátotta az épületet, amelyben működik. Farkas Éva, az inkubátorház igazgatónője kifejtette: létrehozták a jogi, intézményi hátteret az együttműködéshez, az Echo Egyesületet a múlt hónapban jegyeztették be, alapító tagjai a két kisrégió a Gyergyói-medencéből, a csíkszeredai vállalkozói inkubátorház, a Hargita Megyei Tanács és a gyergyószentmiklósi önkormányzat. Feladataik között szerepel a fejlesztési tervek elkészítése és az adatbázis kiépítése. Segítséget adnak a pályázatok elkészítéséhez. /Gál Éva Emese: "Együttműködünk a pályázatok elkészítésében". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

Máj. 20-án Gyergyószentmiklóson, a Népművészeti Alkotóközpont udvarán sokan megfordultak. A Kis Portik Irénék által szervezett kis vásáron sok érdekesség volt. Tölgyesi-András Béla elismert rézdomborító az érdeklődő szeme láttára kopogtatta ki az ősi mintakincs egy-egy díszítőmotívumát, a Hóvirág együttes táncai pedig arról vallottak, hogy Gyergyószentmiklóson ismét kitűnő néptánccsoport van. Este a Koronában szervezett táncházban rophatták az ifjak. /Bajna György: Piros pünkösd. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./

A távozó magyar kormány nemzetpolitikáját méltatták a szónokok máj. 17-én Csíkszeredában, az idei Bocskai-díjak átadásakor. A budapesti székhelyű Bocskai Szövetség ebben az évben Orbán Viktor ügyvezető magyar miniszterelnöknek, Gergely István csíksomlyói plébánosnak, Komlóssy József Svájcban élő mérnöknek, az Európai Népek Föderatív Uniója alelnökének és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumnak ítélte az 1995-ben alapított díjat. - A Bocskai-díj a szolgálat és az önzetlenség elismerése — hangsúlyozta Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a magyar alkotmány kötelezővé teszi a kormány számára a határon túli magyarság iránti gondoskodást. - A polgári kormány volt az első, amely konkrét lépésekkel nyilvánította ki gondoskodását — mondta Kreczinger. Ugyanakkor a most alakuló magyar kormánykoalíció pártjait azzal vádolta, hogy megpróbálták szembeállítani egymással a magyarországi és az erdélyi magyarságot. Bírálta Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét is, aki, véleménye szerint, elhamarkodottan és megalapozatlanul gratulált a Magyar Szocialista Pártnak a választáson elért eredményéhez. A díjátadó ünnepségen jelen volt Pokorni Zoltán, a Fidesz, Dávid Ibolya, az MDF és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke is. Orbán Viktor egy későbbi időpontban veszi át a díjat Budapesten. /Bocskai-díjak átadása Csíkszeredában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./ Kreczinger István kifejtette, Orbán Viktor karizmatikus egyéniségét még politikai ellenfelei is elismerik. Dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere az elmúlt négy év nagy sikereként említette, hogy a polgári kormány újból egyesítette a nemzetrészeket. - A csíksomlyói Szűz Mária hazavárja gyermekeit – mondta Dávid Ibolya miniszter az ünnepség résztvevőihez szólva, hozzáfűzve: hazajöttünk. Miután a díjazottak érdemeit méltatta, az MDF elnöke idézte Antall József néhai kormányfőt, aki lélekben tizenöt millió magyar miniszterelnöke kívánt lenni. Hozzáfűzte: a lélekből valóság lett. - Feltöltődni jöttünk ide, nem politikai beszédeket tartani – hangsúlyozta Pokorni Zoltán, a Fidesz-MPP elnöke, mondván, váratlanul érte a felkérés, hogy szóljon a hallgatósághoz. - Négy év munkája, közösen elért sikerei után fájt, hogy a parlamenti választások kivették kezünkből a kormányzás eszközét – mondta, utalva a választások eredményére. Hozzáfűzte: az eszköztől fosztottak meg, nem a céloktól. Erdélyjáró élményeit, tapasztalatait osztotta meg hallgatóságával Bayer Zsolt, a Duna Televízió kulturális igazgatója. /Sarány István: Szolgálat és önzetlenség. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) pünkösdi ünnepi konferenciát rendezett máj. 17-én Csíkszeredában, derül ki Kelemen Kálmán és Zsombori Vilmos aláírásával ellátott közleményből. Kelemen Kálmán RMKDM és a Romániai Kereszténydemokrata Társulat (RMKDT) elnöke megnyitóbeszéde után több előadás hangzott el. Az értekezlet szükségesnek értékelte az RMKDT közhasznú, civil jogú személyiségként történt bejegyzését. Támogatják az Itthon, fiatalon Mozgalom és a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet) azon igyekezetét, hogy a magyar ifjúsági szervezetek súlyuknak megfelelő képviseletet nyerjenek az RMDSZ döntéshozó testületeiben. /Kereszténydemokrata konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

Születésének 95. évfordulóján – máj. 17-én – Dsida Jenőre emlékeztek a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium diákjai. Az ünnepi szavalóverseny izgalmas volt, melyet a gimnázium nyelvőrző köre rendezett. /In memoriam Dsida Jenő. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

A Hargita Megyei Kulturális Központ székelyudvarhelyi fiókjának kezdeményezésére idén első alkalommal rendeznek fotótábort amatőr fényképészek számára Székelyvarságon. Tamás Lenke tanárnő az általa összeállított falumonográfiát ismertette, mely eligazításul szolgálhat a fotósok számára. Ugyanis az elképzelés az, hogy a település gazdasági, társadalmi, szociográfiai, néprajzi vonatkozásairól (táj és embere, építészeti örökség stb.) készüljenek olyan színes felvételek, melyek később egy katalógusban is napvilágot látnának. /Kristó Tibor: Fotótábor Székelyvarságon. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

Hasonmás kiadásban újra megjelentették Kölönte Béla Gyergyó története a kialakulástól a határőrség szervezéséig című munkáját. A hasonmás kiadás a gyergyószentmiklósi Mark House Nyomdában és Kiadóban készült. A könyvet máj. 25-én mutatják be a gyergyószentmiklósi Koronában. /Gyergyó története a kialakulástól a határőrség szervezéséig. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

Csíkszeredában is bemutatják György Attila regényét /Harminchárom nemzedék/, ez a különös családtörténetet. A könyv első "csodálatos embere" Lucius Caius Regulus, ködbe vesző etruszk család leszármazottja, aki nem tér vissza a Római Birodalomba, hanem megalapítja a nagy családot, amelyiknek késői leszármazottja Székelyföldön írja a család történet. A történet át- meg átszövi Ázsiát és Európát, hol Alexandriában, hol Bizáncban, hol a bolgár kán udvarában érik a család tagjait, vérvonalában megjelenik az összes valaha itt élt nép. György Attila úgy gondolta, hogy meg kellene írni egy könyvet, ami az eltelt ezer évről szólna. Könyve a valódi nagyapáról, a valódi dédapáról szól. /Szatmári László: Harminchárom nemzedék. Beszélgetés György Attilával. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./

Csíkszeredában a Makovecz Imre és Bogos Ernő által tervezett római katolikus templom épül. A templom egyik súlypontos része az üvegkupola, mely körül az oltárra néző angyalok állnak. Meghívásos pályázatot írtak ki az üvegkupola körüli arkangyalok mintázására. Hat szobrász kapott felkérést a pályázaton való részvételre, az ő munkáikat kiállították. A pályázat győztese Nagy Ödön szobrász lett, ő kapott megbízást a csíkszeredai millenniumi templom arkangyalainak elkészítésére. /Szatmári László: A millenniumi templom arkangyalai. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./