Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Csíkszentkirály (ROU)
183 tétel
2017. október 7.
Vasárnaptól ismét Székelyföldön dolgoznak a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat önkéntes orvosai
Vasárnaptól jövő péntekig ismét székelyföldi településeken végeznek szűrővizsgálatokat, vizsgálatokat és gyógykezeléseket a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) önkéntes orvosai – közölte pénteken a szervezet az MTI-vel.
Az idei második, Hargita megyei gyógyító körúton 24 orvos és egészségügyi szakember vesz részt, akik Székelyudvarhelyre, Kápolnásfaluba, Karcfalvára, Csíkmadarasra, Csíkszentsimonba, Csíkszépvízre, Csíkszentmártonba, Csíkszentkirályra és Csíkszeredába látogatnak el. Gyimesbükkön pedig moldvai csángó gyerekeket vizsgálnak, akiket 100-200 kilométeres körzetből autóbuszokkal szállítanak oda.
Az orvoscsoportban lesz csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermek-neurológus, gyermek-urológus, gyermek-aneszteziológus, kézsebész, gyermek-szemész, valamint fogorvosok, gyermek fül-orr-gégészek, szülész-nőgyógyászok, mentőápolók és szakorvosjelöltek is részt vesznek a munkában. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat nőgyógyászati szűrőkamionja is csatlakozik az egyhetes körúthoz, a mobil rendelőben dolgozó orvosok szűréseket, vizsgálatokat végeznek és tanácsadást tartanak.
Tavaly mintegy 800 nőgyógyászati szűrést végeztek, amelyeknél két megvizsgált esetben derült fény súlyos elváltozásra, ami műtéti beavatkozást tett szükségessé, 48 esetben gyógyszeres terápiát írtak elő az orvosok.
A hagyományoknak megfelelően a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat önkéntes orvoscsoportja évente kétszer utazik Hargita megyébe, ahol a megyei kórházban, iskolákban, óvodákban és egyéb gyermekintézményekben szűrik, vizsgálják és gyógykezelik a rászoruló gyermekeket.
Az intézményeket gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel, illetve szakmai továbbképzéssel is segítik. 2016-ban a szervezet önkéntesei több mint tízezer vizsgálatot végeztek, a szűrővizsgálatok eredményeképp 68 gyermek esetében javasoltak magyarországi kivizsgálást, gyógykezelést vagy műtétet, és 41 gyermek jutott általuk ingyenesen szemüveghez. MTI; Székelyhon.ro
2017. október 27.
Itt lobbanak fel az őrtüzek Csíkszéken
Őrtüzek gyújtásával hívja fel a figyelmet a székely autonómiatörekvésekre vasárnap 17.30-kor a Székely Nemzeti Tanács, amelynek vezetője, Izsák Balázs mindenkit arra ösztönöz, hogy „hittel, belső meggyőződéssel” vegyen részt ezeken a rendezvényeken.
„Ne hallgassunk azokra, akik megkérdőjelezik az ima erejét, akik a tűzgyújtást pótcselekvésnek nevezik. Gondolkozzunk el inkább azon, miféle belső láng készteti cselekvésre a katalánokat, hogy együtt és külön-külön kiálljanak népük érdekeiért. A küzdelem, amit ők felvállaltak, sokak szemében tűnhet reménytelennek. A katalánok szemében azonban nem. Nekik van igazuk” – állapította meg Izsák. Az SZNT-elnök korábban a katalán népszavazás kapcsán közölte, a katalánok szabadsága az európai demokrácia ügye, és arra kérte a székelyeket, lobogjon minél több katalán zászló is az október végi őrtűzgyújtáson.
Őrtüzek Csíkban is
Csíkban 27 helységben 29 őrtűz fog fellobbanni, közölte megkeresésünkre az SZNT csíkszéki székely tanácsa részéről Veress Dávid.
Az őrtüzek helyszínei
Csíkszeredában a Mikó-vár melletti parkoló; Csíkszentgyörgyön a focipálya; Karcfalván a külső Kőkert; Csíkszenttamáson a Csonka-toronynál (rossz idő esetén a kultúrotthon mellett); Dánfalván a Csere-tetőn; Madarason a Hegyen; Szépvízen a Kaszinó kertben; Csíkszentmiklóson a Cseretetőn; Gyimesfelsőlokon a Domokos Pál Péter iskola udvarán; Szentmihályon az Akasztó-hegy tetején; Csíkajnádon a Bánya-hegy tetején; Vacsárcsiban a Gece-hegyen; Kászonaltíz esetében a kászonimpéri focipályán; Madéfalván a helyi napközi melletti téren; Rákoson a Bogát-hegyen; Csíkszentkirály a turul emlékműnél fáklyákkal, Büdösfürdő felé a régi ülepítőnél; Csíkszentlélek esetében a fitódi Kerekdombon; Csíkszentimrén a nagy iskola udvarán; Csíkszentmártonban a kultúrház udvarán; Csíkkszentsimon esetében a csatószegi a kultúrotthon előtt; Csíkkozmás a templom mellett; Gyimesközéplokon két helyen: az Ilia-tetőn és a Szellő-tetőn; Csíkpálfalva esetében a csíkcsomortáni Kárpátok őre szobornál; Csíkszentdomokoson a focipályán; Tusnádfaluban a templom mellett; Csicsóban az emlékmű előtt; Tusnádfürdőn a Kicsi kertben. Székelyhon.ro
2017. november 13.
Templomot építeni a reménység jele
A 21. század elején templomot építeni a reménység jele, a kezdeményezők nagy hitét és buzgóságát jelzi – mutatott rá Jakubinyi György érsek hétfő délután Csíkszentkirály új kápolnájának szentelési ünnepén.
Több százan gyűltek össze hétfőn csíkszentkirály újonnan elkészült kápolnájánál, hogy részt vehessenek annak felszentelési ünnepségén. Miután az egyházi elöljáróságok megnyitották az istenháza ajtóit, bevonult a tömeg, majd elsőként Csató Béla helyi plébános ismertette röviden a kápolnaépítés előzményeit. Mint a jelenlevők megtudhatták, ahhoz hogy a plébános kápolnaépítés mellett döntött, hozzájárult Bangha Béla jezsuita atya Világhódító kereszténység című könyve, illetve Ferenc pápa kijelentése is, miszerint a templomok hatósugara 500 méter.
Így a plébániatemplomtól nagyobb távolságra lévő Poklondfalva falurészen 2014-ben telket vásárolt a plébános, 2015-ben hozzáláttak Hadnagy Judit marosvásárhelyi építész tervének kivitelezéséhez, 2016-ban felépült az épület, 2017-ben pedig a szakrális teret „hívták életre – foglalta össze a plébános. Azt is elmondta a lelkipásztor, hogy az építő cég az Impex Aurora Kft., a szentélytervezetet Jakab Gyula geológus gyergyószentmiklósi műhelye vitelezte ki, az oltárkép-kompozíció Barabás Márton festőművész alkotása. A keresztút elkészítését Szabó Ottó képzőművész vállalta, míg a harangok Lázár Imre székelyudvarhelyi műhelyében készültek – Benedek Ferenc, Székely Ernő és még egy neve elhallgatását kérő csíkszentkirályi jóvoltából.
Csató Béla kiemelte továbbá, hogy a magyar szentek, boldogok és vértanúk tiszteletére szentelték fel az istenházát, amely esetében „nem a magyar etnikumot jelző szó az erkölcsi kategória, hanem a szent, a hűséges, Krisztus melletti tanúságtétel, az Istenben beteljesülő emberi élet”. A lelkipásztor beszédét követően megáldották a keresztutat, a harangokat, majd az orgonát.
Az ünnepi szentmise szentbeszédében Jakubinyi György érsek rámutatott, a 21. század elején itt Székelyföldön is templomot építeni, a ti nagy hiteteket és lelkipásztorotok buzgóságát jelzi. Akkor, amikor egész Európa kezd elkereszténytelenedni, nem születnek gyermekek, mások veszik át a helyünket, csak Németországban évenként 150 katolikus templomot zárnak be, akkor templomot építeni, valóban a reménység jele.
A szentbeszédet követően elhangzott a mindenszentek litánia, s miután helyére illesztették az ereklyét is tartalmazó oltárkövet, az érsek krizmával megkente az oltárt, illetve a templom falait. A szentelési szertartás alatt sötét volt még a templomban, azt követően felkapcsolták a fényforrásokat, így fényárban úszó templombelsőben folytatódott az ünnepi szentmise. Kömény Kamilla / Székelyhon.ro