"Május 14-én jelentették be hivatalosan Csíkszeredában: megnyitotta kapuit a város első hivatásos színháza, a Játékszín. Az önkormányzat támogatásával megalakult csíki teátrum első bemutatójára (Szép Ernő: Vőlegény) idén ősszel kerül sor, jelenleg a társulatszervezés és intézményépítés folyik. Parászka Miklóst hívták meg művészeti vezetőnek, az új "székely színháznak" a Városi Művelődési Ház (képünkön) ad egyelőre otthont. /Csíkszereda magyar színészete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"

"Sebestyén Spielmann Mihály szeretettel búcsúztatta a pénzhiány miatt nyugdíjba küldött Deé Nagy Anikó levéltáros kutatót, a Teleki Téka munkatársát, "Teleki Sámuel fogadott leányát, századokon túli titkárát". A könyvtáralapítóról harminc év alatt összegyűjtött, egybeszerkesztett nagy monográfiája eseményszámba ment, régi kis téka-kötete Telekiről meghozta számára a szakma és a közönség elismerését. Jelenleg is dolgozik, most készülő munkái között van a Bolyaiak magántékája, az enyedi kollégium legkorábbi nyomtatott diáknévsora - többek között. Deé Nagy Anikó kutatott itthon és a levéltárakban, Kolozsvárott, Budapesten, Bécsben. Sebestyén Spielmann Mihály felvázolta, miről is írt Deé Nagy Anikó: Árva Bethlen Kata könyvtáráról, s egy másik Bethlen grófnő, iktári Bethlen Zsuzsánna tékájáról, a 18. századi női könyvgyűjteményekről, összeszedte és kiadásra készítette elő a Téka ex-libriseit, több száz darabot határozott meg, nyomdászjelvényeket keresett ki, katalógust szerkesztett szinte elsőként az országban, a magyar bibliakiadások kérdéskörében hozott érdekesen újat a Teleki- és Bolyai-állományok alapján, írt az erdélyi magán- és közkönyvtárak múltjáról, kutatta az ún. Csíki Székely Krónika nálunk őrzött példányát, az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság és Teleki Sámuel viszonyában mélyedt el. - Deé Nagy Anikó az EMKE Monoki István könyvtári díjának nyertese, a filológiai tudományok doktora. Sokszor vele azonosították - több-kevesebb joggal - Marosvásárhelyen a Teleki-könyvtárat. A kutatók őt keresték, a külföldi vendégek az ő magyarázatára voltak kíváncsiak. Oroszlánrésze van abban, hogy a bázeli Teleki Alapítvány, a kancellár leszármazottai által létrehozott szervezet 1992 után fölemelte a porból az amúgy egyre inkább államilag elhanyagolt bibliotékát. /Sebestyén Spielmann Mihály: Hommage á D.N. Anikó. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./"

Gyergyószárhegyen április 23-25 között szakmai tanácskozást tartottak a helybeli Lázár kastélyról, Erdély s egyben Európa legkeletibb reneszánsz műemlék épületéről. Hargita megye önkormányzata a kastélyt reprezentatív művelődési központtá óhajtja fejleszteni. A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a szárhegyi képzőművészeti gyűjtemény az erdélyi kortárs művészet teljes keresztmetszetét nyújtja. - A készülő román-magyar műemlékvédelmi megállapodás része a szárhegyi kastély helyreállítása. Ezúton komoly pénzösszegekre lehet számítani. Lehetőleg községen belüli ingatlan(ok) megszerzésével kell a kastély terhelésén csökkenteni. - A homlokzat nagyon alapos festőrestaurálási munkát igényel. Ennek előkészítését Maszelka János festőrestaurátor végzi el. - A tervezői feladatok irányítását Máthé Zoltán vállalta fel azzal a feltétellel, hogy megfelelő segítséget kap. Erre Samu Viktória, Tóth Ibolya és Szekér György vállalkozott. A konferencián a magyarországi szakembereken kívül részt vett, többek között Kovács András - Babes-Bolyai Tudományegyetem, Pál-Antal Sándor - Állami Levéltár, Marosvásárhely, Csortán Ferenc - Művelődési Minisztérium, Bukarest, Mihály Zita - Hargita Megye Műemlékvédelmi felügyelője, Lukács Mária - Tarisznyás Márton Múzeum, Szabó András - Csíki Székely Múzeum, Kolumbán Gábor - Hargita Megye Közgyűlésének elnöke, Túros Endre - Hargita Megye Közgyűlése Kulturális Szakbizottságának elnöke, Papp Kincses Emese - Hargita Megye Közgyűlése Kulturális Szakbizottságának titkára, Zöld Lajos - gyergyószárhegyi táboralapító. /Mi lesz veled, szárhegyi kastély? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

Jún. 14-én mutatták be a Csíki Székely Múzeumban dr. Csák Máté feleségével közös gyűjteményét. A Csák-Körmendi gyűjtemény hozzávetőlegesen egyötödét, közel nyolcvan festményt, grafikát és szobrot állítottak ki a csíkszeredai múzeumban. Ez a magángyűjtemény a mai magyarországi művészet fő csapásait őrzi. Szabó András múzeumigazgató ismertette tervét: ősszel kívánják megrendezni a csíkszeredai (és tágabban: a székelyföldi) képzőművészet nagy mestereinek munkásságát, valamint a kortársi eredményeket felmutató távlatokat. /Századvégi keresztmetszet: Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

Jún. 15-én nyílt meg a rendhagyó kerámiakiállítás Csíkszeredán. Négy erdélyi múzeum (Brassói Néprajzi Múzeum, Fogarasi Múzeum, Székely Nemzeti Múzeum, Csíki Székely Múzeum) Délkelet-Erdély fazekas központjainak termékeit mutatja be a vándorkiállításon. Elsőként, a kezdeményező sepsiszentgyörgyi múzeum adott helyet a tárlatnak. Egy év teltén az anyag megérkezett Csíkszeredába is. Farkas Irén muzeológus, aki egyben a már előzetesen megjelent katalógus munkatársa (a csíki kerámia történetét bemutató dolgozat szerzője is) szakszerű elrendezésében tekinthető meg az értékes gyűjtemény a Mikó-várban. A fogarasi várból előkerült Bethlen-korabeli kerámia-töredékek, a kézdivásárhelyi fazakas céh termékei, a berecki céh ládája, magyarhermányi csempedúc, karcolt és írott bokályok, edények láthatók a kiállításon. A csíki fazakas központok (Csíkmadaras, Dánfalva) edényei, mázas és fekete, korai és kései formaváltozatai képezik a tárlat anyagának egyharmadát (több mint 300 darab). /Kerámiatárlat nyílt a Mikó-várban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

Hargita megye az eddig kiosztott birtoklevelek szerint az utolsók között szerepel, utána Kovászna és Brassó megye következik. Ennek az az oka, világosított fel Romfeld Mária Magdolna, a Hargita megyei prefektusi hivatal főtitkára, hogy az erdélyi megyékben nem csupán a gazdasági regiszterekhez, hanem a telekkönyvi rendszerhez is alkalmazkodni kell a birtoklevelek kiadásakor. Emiatt aztán nehézkesen halad a munka. A Kárpáton túli megyék esetében nincs telekkönyv. Az is lassítja a folyamatot, hogy a tulajdonosok a volt területekhez foggal és körömmel ragaszkodnak, a tagosításról hallani sem akarnak (kivált Csíkban). A polgármesterek nem minden esetben lépnek fel a vonatkozó törvény előírása szerint, ennek egyik paragrafusa kimondja, hogy a jogtalan bitorlók akár börtönbüntetéssel is sújthatók. /Miért késnek a birtoklevelek? = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

A Sóvidék és a Csomád-Bálványos kistérségi társulások után Gyimes-völgye és Csík peremközségei kezdeményezték a kistérségi társulás alakítását. Július 5-én Csíkpálfalván az érintett községek polgármesterei megvitatták a szervezeti alapszabályt, elhatározták, hogy a társulás székhelye Csíksomlyón lesz és neve Pogány-havas Kistérségi Társulás. A kisrégiók megalakulása egyfelől a regionális európai fejlesztési terv, az ISPA, másfelől a vidékfejlesztést támogató SAPARD, EU-s program támogatási feltételei közé tartozik. /Kistérségi kezdeményezések. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

"Az idén az évadzáró előadás után a Harag György Társulat vezetősége rögtön az 1999-2000-es évad műsorajánlatát is a közönség tudomására hozta. Parászka Miklós társulatigazgató elmondta, hogy mostoha körülmények között dolgoznak. A Csíki Játékszínnel való együttműködés új lehetőségek kínál a két társulat bevonásával. /"Egyedüli esélyünk: az előremenekülés" Beszélgetés Parászka Miklóssal, a Harag György Társulat igazgatójával az új színházi évadról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./"

A Csíki Székely Múzeum /Csíkszereda/ még a hatvanas években elkezdte a csíki tájra jellemző paraszti házak egy-egy mintaértékű darabját felállítani. Jelenleg hat parasztház és tizenhat múlt századi és század eleji székely kapu van a múzeumban. Mihály Zita, a múzeum muzeológusa elmondta, hogy a parasztházak felújítása érdekében célpályázatot nyújtottak be a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumához. A parasztházak felújítására 1 millió forintot ítélt meg a kuratórium. A házak felújítása szükséges, nem csak az időjárás miatt, éjszakánként hajléktalanok laktak a házakban. Szeretnék, ha a parasztházakból egy élő múzeumot tudnának kialakítani, ahol a hagyományos mesterségek bemutatására is lehetőség nyílna. /Élő múzeum kialakítása Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./

A közelmúltban megalakult Csíki Játékszín vezetőségi tagjai, Parászka Miklós művészeti igazgató és Szederjesi András gazdasági igazgató beszámoltak a csíkszeredai önkormányzati színház terveiről. Parászka Miklós elmondta, a színházalapítást és a társulat művészeti irányítását megtisztelő kihívásként tekinti. Üzenet a szakmának - így fogalmazható meg sűrítve a Csíki Játékszín műsorpolitikája. Dragos Galgotiu meghívott rendező irányításával megkezdődnek a Dosztojevszkij-szövegrészletekre épülő másfél órás színházi produkció próbái. Az augusztus végén bemutatásra kerülő produkció színészei: Salat Lehel és Dimény Árpád, a kolozsvári Állami Magyar Színház tagjai, valamint Bíró József, Nagy Borbála és Márdirosz Ágnes, a csíkszeredai társulat tagjai. Továbbá augusztus közepén (ezúttal Parászka Miklós irányításával) kezdődnek meg a Molnár Ferenc-műnek (Doktor úr) a próbái. A színházi évadban 5 előadás lesz. /Üzenet a szakmának. A Csíki Játékszín tervei. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./

Sepsiszentgyörgyön megindult a Délkeleti Intézet tudományos műhely, amely két bázisintézményére, a Székely Nemzeti Múzeumra /Sepsiszentgyörgy/ és a Csíki Székely Múzeumra /Csíkszereda/ támaszkodva Székelyföld kutatóit fogja össze, felkarolja az alapkutatásokat, tájékoztatott Boér Hunor/Sepsiszentgyörgy. /b. kovács: Megvan a Délkeleti Intézet! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./ A Délkeleti Intézet egyik erőssége a régészeti kutatás, a 13 erdélyi régészből öten Sepsiszentgyörgyön dolgoznak.

Hermann Gusztáv Mihály muzeológus /Székelyudvarhely/ ismertette A többség kisebbsége /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1999. Múltunk Könyvek sorozat. Alcím: Tanulmányok a székelyföldi románság történetéről/ című tanulmánykötetét. A többség kisebbsége annyit jelent, hogy az államban többségben levő etnikum, a románság bizonyos területen kisebbségbe kerül. Ez a terület a Székelyföld. A románság a Székelyföldön kisebbségben van, kisebbségben volt, a kötet erről szól. Hermann Gusztáv Mihály a kutatáshoz megszerezte az MTA mellett működő Történettudományi Intézet támogatását. A román történetírás ezt a kérdést a maga tudományidegen, nemzeti álláspontjáról közelítette meg, a magyar történetírás érthetetlen szemérmességgel, mint kényes kérdést, agyonhallgatta. Akadtak neves magyar kutatók, akik megpróbálták lebeszélni a kutatásokról. Háromszék, Csík, Udvarhely plusz az esettanulmányok: gyakorlatilag majdnem az egész Székelyföld megjelenik a kötetben. Marosszék viszont kimaradt, mert a Maros- és Aranyosszéket ismertető átfogó tanulmány nem készült el. A kutatás folytatódik. A Székelyföldre telepedett románok arányszáma lényegesen kisebb annál, mint amit erről a román nemzeti propaganda terjeszt, de jóval nagyobb, mint ami a magyar köztudatban él. A székelyföldi román népelem a XVI. századtól kezdődően áramlott be erre a területre. A kutatási program vezetője, a társszerkesztő Hermann Gusztáv Mihály. /Oláh István: Az Osszián-daloktól a kenézségig. Románok a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

Aug. 6-án dr. Csedő Csaba polgármester Csíkszeredán hivatalosan megnyitotta a városnapokat. A Márton Áron téren megnyílt a kirakóvásár. A Szakszervezetek Művelődési Házában fiatal képzőművészek munkáiból nyitottak meg kiállítást, a nagyteremben siófoki fiatalok balettestjének tapsolhatott a közönség. A Csíki Székely Múzeumban a restaurált tárgyak kiállítása látható. Következtek a díszpolgári címek és a Pro Urbe-díjak átadása. Dr. Csedő Csaba polgármester a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés fenntartásában játszott szerepéért Csíkszereda díszpolgárává avatta dr. Csedő Károly akadémikust, a többiek, dr. Dénes László sebész főorvos, a megyei kórház építtetője és első igazgatója, valamint Deák Gyula, az egykori Segítő Mária Gimnázium, majd Matematika-Fizika Líceum volt latintanára nem érhették meg munkásságuk hivatalos elismerését. A polgármester Pro Urbe-díjjal tüntette ki Gergely Andrást, a Szakszervezetek Művelődési Háza igazgatóját, dr. Jakab Kálmán kardiológus főorvost, Lászlófy Pált, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökét, Dan Lazarescu edzőt, a Sport Klub volt elnökét, valamint a város gyakori vendégét, a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykórusát. /Csíkszeredai Városnapok ?99. Díszpolgári címek és Pro Urbe-díjak átadása. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

Aug. 5-én Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban bemutatták Zöld Lajos memoárkötetét /25 év a gyergyószárhegyi Barátság Alkotótábor életéből, 1974-1999/. A kötet kiadója a szárhegyi Kulturális Központ és Hargita Megye Tanácsa. /A víz szalad, a kő marad... Zöld Lajos könyvbemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

Aug. 11-én tartotta alakuló ülését Csíkszeredában a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa /CSTIT/, amely az ifjúsági kezdeményezéseket akarja összefogni. A CSTIT az RMDSZ Csíki Területi Szervezete ifjúsági alelnökének, Oprea Karolinának a kezdeményezésére jött létre. A CSTIT elnökének Borboly Csabát választották meg. /Területi Ifjúsági Tanács alakult. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

Megkezdődtek az első előadások próbái a csíkszeredai színházban, és az első színházi évad előadásainak programját is elkészítették. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója elmondta, hogy az első évad tervezett programja szerint október 1-én kerülne bemutatásra Molnár Ferenc: Doktor úr című bohózata. Az első évadban a csíkiak a szatmárnémeti Harag György társulattal közösen valósítják meg színpadi bemutatóikat. /(Daczó Dénes): Az első évad a Csíki Játékszínnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

A Dési Református Egyházmegyében megrendezték az egyházmegyei kórustalálkozót Désen , melyen 12 énekkar vett részt a következő egyházközségekből: Baca, Bálványosváralja, Bethlen, Beszterce, Cegőtelke, Dés, Déscichegy, Felőr, Ördöngősfüzes, Szépkenyerűszentmárton, Retteg és Várkudu. - Aug. 5-én zárult le a másik rendezvény, az Egyházmegyei Ifjúsági Tábor, melyre a következő egyházközségekből érkeztek: Beszterce, Dés, Déscichegy, Felőr, Feketelak, Retteg, Nemegye, illetve Nagyenyed. /Bartha Aladár: Egyházmegyei rendezvények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

Aug. 19-én a Csíkszeredai Sör Rt. fennállásának, pontosabban a csíki sörgyártás megkezdésének jubileumi, negyed évszázados évfordulóját ünnepelték. Magyari Zoltán mérnök-vezérigazgató jelentős érdemeket vallhat magáénak a sikertörténetből: a Csíki Sör a román sörpiacon 17,26%-os részesedést tudhat a magáénak, s a sörtermelők rangsorában a 2. helyen áll. Az esztendő végére a Csíkszeredai Sör Rt. az ország legnagyobb sörtermelője lesz. /Gazdasági sikertörténet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 20./

Csíkszeredában önálló színházat szeretnének a városnak, ennek hátterében a csíkszeredai polgárok összefogása áll. Olyan időszakban történik ez, amikor sok város tehernek érzi színházát, a költségek miatt. Amikor Parászka Miklóst felkérték erre, akkor tisztában volt azzal, hogy nehéz egycsapásra megteremteni azt a szellemi-művészi színvonalat, amit egy rangos színház igényel. Első lépésként különböző színházak általa sokra tartott színészeihez fordult, a szatmárnémeti Harag György társulat művészeit pedig kollektíven kérdezte meg, érdekli-e őket ez a vállalkozás. Két fontos színészegyéniség eredeti társulatától megválva csatlakozott a csíki elképzeléshez: Hunyadi László és Bíró József, mellettük sokan jelezték időleges, szerepekre szóló együttműködési szándékukat. Parászka végül, hét színészt szerződtetett Csíkszeredába. Az új színház alapítása mögött széles társadalmi kezdeményezés állt. A város szolgálati lakásokkal is segít, a régi művelődési ház felújításával jelentős beruházás indult el. Egyelőre a csíki színház és a Harag György társulat színészei együtt játszanak, az első évadban. Három produkciót ikertársulatként mind a két helyen előadnak. - Szatmárnémetiben mindenki aggódik a színházért, és a megmentéséről beszél. Parászka szerint olyan színházat kell létrehozni, amit a megye működtetni képes. Az örökölt megyei színházak nagyobbak, mint amit egy megye képes eltartani. Szeptemberben fogják kifizetni a júliusi béreket. Két éve nincs aláírt szerződésük a megyei tanáccsal a költségvetés tisztázatlanságai miatt. - Jelenleg minden romániai színház: válsággal küzd. /Népszerű évaddal kell nyitni. Beszélgetés Parászka Miklóssal, két színház igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Neményi József Nándor nyári szakmai gyakorlatra vitte a szociológus hallgatókat. Az útvonal: Néma, Dés, Baca, majd Retteg. Leállt gyárakról, nyomorról, elnéptelenedett tanyákról szerezhettek tudomást. A térségben közel 20%-os a munkanélküliség aránya. Désen meglátogatták dr. Deési Daday Loránd sírját. Hetven évvel ezelőtt írta meg Zátony című könyvét, amelyért utóbb rengeteget szenvedett. A regényben az 1919-1923-as gazdasági, politikai és társadalmi rendszerváltást ábrázolta. Ezekben az években Erdélyben a magyar polgári és földesúri osztály elvesztette egész hatalmát. A Zátony miatt az író megjárta a Duna-Fekete-tenger csatornát s a román börtönöket, de regénye a mostani magyar politikai elitnek is elgondolkodtató lehet. Az erdélyi trauma tovább tart, állapította meg Neményi József Nándor. Désen és Rettegen mind kevesebb magyar ismerőssel és baráttal találkozott. Elmentek, felszívódtak. Az életszínvonal az 1989-es év 50%-ára süllyedt. Augusztustól újból érezhető az árhullám. - A kormány új privatizációs stratégiája szerint az első szakaszban 13 nagy csődbe jutott vállalatot próbálnak magánosítani vagy felszámolni. A második periódusban 50 kisebb, de országos fontosságú kereskedelmi társaságot privatizálnak. /Neményi József Nándor: Zátony. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

"Parászka Miklós színházi szakember és a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ igazgatója, főiskolai tanár, a nagyváradi Szigligeti Ede Társulat főrendezője, vendégrendezője a debreceni Csokonai Színháznak, újabban pedig a Csíkszeredai Játékszín igazgatója is. Kényszerhelyzetek sorozatában él, nyilatkozta, ez fárasztó. Mindegyik erdélyi magyar társulat megpróbálkozott a helytállással, a maga módján. A temesvári társulat művészileg jelentős produkciókkal dicsekedhet, felfigyeltek rá külföldön is, ám közönsége megcsappant, jól felszerelt stúdiószínpadot építettek. Az ellenpélda Nagyvárad. Az elbizonytalanodás itt a legmakacsabb. Egy markáns rendezőegyéniségre volna szüksége a társulatnak. A kolozsvári Állami Magyar Színház társulata bejárta Nyugat-Európát. "Tompa Gábor igazgató neve egyfajta világmárka. A probléma itt a nézettség hihetetlenül alacsony volta", állapította meg Parászka Miklós. Marosvásárhelyen elhúzódó vezetési válságról van szó. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház gyorsan modernizálódott. Bocsárdi László és Barabás Olga - a két tehetséges fiatal rendező - új koncepciót dolgoztak ki. De ők is nézőket veszítettek. A gyergyószentmiklósi Figura Színháznak nem sikerült ezt az avangard társulatot repertoárszínházzá alakítani, a társulatépítés is akadozik. - A színházi szakemberek képzését szolgálja a marosvásárhelyi főiskola és a kolozsvári. Van rivalizálás a két központ között. - A Harag György Társulat és a Csíki Játékszín sorsának összekötése komoly kísérlet, és komoly színházművészeti hozadékai is vannak: egy-egy darabból 15-20 előadás helyett 30-40-et játszhatnak. Mód van szélesebb körű repertoár kialakítására is. A Csíkszeredai Játékszín megalakulása lehetővé tette új, ifjú színészek alkalmazást. Segítséget jelent, hogy Csíkszeredában máris létesítettek egy 12 szobás, plusz egy 2 szobás szolgálati lakással ellátott Színészházat. A Csíki Játékszín színészei között van Bíró József, aki a kolozsváriak egyik vezető színésze volt, továbbá a külföldön ugyancsak elismert Hunyadi László, és a fiatalok: Nagy Csongor, Antal Ildikó, valamint három végzős, Kosztándi Zsolt, Mardírosz Ágnes, Nagy Dorottya. /Parászka Miklós színjátszásunkról. ?Van múltunk, és lesz jövőnk?" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./"

Csíkszeredában az új színház, a Csíki Játékszín nyitóelőadása Részegek címmel Dosztojevszkij szövegei alapján összeállított, stúdióelőadás volt. /Évadnyitó a Csíki Játékszínnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

A megyeszékhely színházalapítása példaértékű, a Csíki Játékszín önkormányzati létrehozása a mostani idők egyik legkiemelkedőbb kulturális gesztusának számít. /A Csíki Játékszín bérletrend-változása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./

Parászka Miklós, a Csíki Játékszín művészeti vezetője nyilatkozott tapasztalatairól. Most kezdik érzékelni a feladat nehézségétt, látják a megosztottságot. A legnagyobb gond, hogy az ifjúsággal nem találnak kapcsolatot. Parászka nagyobb befogadókészségre számított. - A társulat közérzete jó. /Az első évad. Beszélgetés Parászka Miklóssal. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./

Az ellenpropagandának köszönhetően nem volt telt ház Csíkszeredában okt. 1-jén, a Csíki Játékszín első önálló nagyszínházi produkciójának bemutatójakor. A színházbarátok azonban nem csalódtak, kiváló előadás volt. Néhány évtized múlva csupán színháztörténeti kuriózum lesz, hogy mekkora ellenállással kellett megküzdeniük a csíkszeredai színház alapítóinak. Molnár Ferenc A doktor úr című bohózatát mutatták be. A siker biztosítéka a nagynevű színésztársaság és a dicséretes csapatmunka volt. Ugyanis Hunyadi László és Czintos József alakították a főszerepeket. Rendező: Parászka Miklós. /A Csíki Játékszín bemutatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./

"Okt. 2-3-a között negyedik alkalommal rendezték meg a Vicei Fesztivált. A fesztiválról visszatérve, a hivatásos népi együttes /Hargita Állami Székely Népi Együttes/ vezetői, András Mihály és Füleki Zoltán számoltak be az egyre nagyobb visszhangot kiváltó seregszemléről. Egyfajta kultúrmentésről, a nemzeti örökség mentéséről van szó, hiszen a negyedik alkalommal megrendezett fesztivál most már egyre több értéket vet felszínre. Induláskor a népi kultúra már-már csak latensen volt észlelhető e "holttengeren", ma már a környék szinte minden településének hagyományőrző tánccsoportja, zenekara, énekesei vannak. A legutóbbi fesztiválon - a szervező hivatásos táncegyüttesen és a csíksomlyói gyermekcsoporton kívül - tizenegy település képviseltette magát: Almásmálom, Bálványosváralja, Bethlen, Búza, Cegőtelke, Dés, Felőr, Óradna, Ördöngösfüzes, Tacs és a házigazda Vice. Csupán a táncosokat, zenészeket, énekeseket számítva - mintegy 320 ember. /Vicei Fesztivál ? negyedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./"

Erdélyi kitüntetettje is volt az Amerikai Magyarok Szövetsége által alapított Magyar Becsületrendnek. A Becsületrend ezüst érmét az amerikai magyarság jeles személyiségei mellett, 50 olyan amerikai anya vehette át, aki gyermekét megtanította szülei anyanyelvére, azaz magyarul. A szervezők úgy gondolták, hogy idén, az Amerikai Magyar Nemzetgyűlés összehívásának 70. évfordulóján nem amerikai magyarokat is kitüntetnek. Így lett a becsületrend kitüntetettje - Kovács László felvidéki római katolikus esperes, Csörgits József, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke, Buzás László, a VET csíki szervezetének elnöke és Sógor Csaba református lelkész Erdélyből. Nem amerikai kitüntetett továbbá Würst Erzsébet asszony, a MVSZ bécsi képviselője, Zabolai Csekme Éva és Baghy Lajos Svájcból, valamint Eőody Csaba Argentínából. A rendezvény díszvendégei és előadói között volt Martonyi János külügyminiszter, Jeszenszky Géza washingtoni magyar nagykövet és Hilbert Tamás, az Amerikai Magyar Nemzetgyűlés elnöke. /(Oláh-Gál Elvira): Kitüntetettek az Amerikai Magyar Nemzetgyűlésen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

"A 2000-es magyar külügyi büdzséről szóló előterjesztésben a határon túli magyar felsőoktatás fejlesztésére 2 milliárd forintos támogatási tétel szerepel. A külügyi tárca szerint ezt az összeget fordítják majd az Erdélyi Egyetem alapításának, illetve fejlesztésének céljaira. Az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szent-Iványi István okt. 11-i nyilatkozatában jelezte: a hírek szerint az összeget a magyar kormány esetleg teljes egészében a Tőkés László püspök által kezdeményezett nagyváradi magyar magánegyetem céljaira fordítaná.Ugyanakkor nem világos, hogy a többi határon túli magyar felsőoktatási intézmény támogatása miként valósulna meg 2000-ben. E felvetés nyomán Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára azonnal kijelentette, hogy az erdélyi egyházak egyetem- alapító kezdeményezése Erdélyben és Magyarországon, az oktatási és szakmai, valamint politikai közvéleményben általános támogatást élvez. "Kénytelen vagyok kútmérgezésnek minősíteni ezeket az állításokat" - szögezte le Németh Zsolt. Az RMDSZ Csík Területi Küldöttek Tanácsa állásfoglalása megerősítette korábbi döntését: Csíkszeredában a Csíki Területi Küldöttek Tanácsa hozzájárulásával csak magyar tannyelvű főiskola alakulhat. Az 1999 őszén induló kihelyezett főiskolai tagozat a Csíki Területi RMDSZ szempontjából független és önálló. Az intézmény létrejöttét utólagosan nem ellenzi, nem próbálja leállítani, de az előzetes konzultáció elmaradása és a választmányi döntéssel ellentétes alapítás miatt a közreműködő tisztségviselőktől (Hargita megye prefektusa, Csíkszereda város polgármestere és Hargita megye Tanácsának elnöke) megvonja támogatását". /Indulatok az erdélyi egyetem körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./"

"Az RMDSZ Csíki Területi Küldöttek Tanácsa határozatára megyei tanács inkriminált elnöke, Kolumbán Gábor válaszol a helyi sajtóban. Ebben szerepel: "Aláírásommal támogattam a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány kezdeményezését, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelvű kollégiumot indítson Csíkszeredában, azért, mert: 1. Fontosnak tartottam, hogy azok a csíki fiatalok, akik nem engedhetik meg maguknak anyagi vagy egyéb okokból, hogy egyetemre járjanak, kapjanak egy esélyt a továbbtanulásra. A már megtörtént felvételi után ötven magyar fiatal kezdheti felsőfokú tanulmányait Csíkszeredában. 2. Az Andrei Marga miniszter látogatása után egyszerűen nem volt idő konzultálni a Területi Tanáccsal, egy év halasztás más politikai helyzetben esélytelenné tehette volna a kérdést. 3. A kollégium esélyt ad az anyanyelvű oktatásra, a román tannyelvű tagozatra felvételt nyert magyar diákok kérhetik a tagozat csatolását a magyar tannyelvű tagozathoz. 4. A csíkszeredai kollégium indítása a sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi és székelyudvarhelyi kollégiumok után további fontos lépés a székelyföldi önálló magyar egyetem megvalósításának irányában. Számos helybéli szakember kaphat egyetemi oktató minősítést és gyakorlatot. 5. A magyar nyelven oktató kollégium fontossága sokkal nagyobb annál, hogy a román tagozat indítási feltétele azt megakadályozhatná". /Csíkszeredai egyetem és környéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./"

Csíkszeredán okt. 15-én megnyílt Szabó András tárlata, amely a formatervező sajátos világába engedett betekintést, de egyéb műfajokkal is kacérkodó alkotásait is bemutatta. Szabó András 1979-ben végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola design szakán. 1986-tól a csíkszeredai múzeum munkatársa (Nagy Imre hagyatékának gondozója), 1990-től pedig a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A kiállításon plakátterveit, grafikáit, pasztelljeit, térplasztikáit és számítógépes grafikáit mutatta be. /Szabó András kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./