Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Csík
785 tétel
1990. március 23.
Két csíki fiatalember, Ádám Gyula és Barabás Zsolt fotókiállítása nyílt meg Csíkszeredán, márc. 10-én Moldvai magyarok címmel. Két csángó külsőrekecsini lány, Szarka Mária és Ádám Ágnes énekelt a megnyitón, csángó szőttes volt a teremben. A két fiatal évekig járta a csángó falvakat, több családdal összebarátkoztak, közben fényképeztek. /Egyed Emese: Isten, Tarts meg minket. = Helikon (Kolozsvár), márc. 23./
1990. július 10.
A Romániai Magyar Kisgazdapárt Csíkszeredában nemrég tartott vezetőségi ülést. Memorandumot szerkesztettek és azt eljuttatják a kormányhoz. Igazságos és méltányos az 1947-es státus quo visszaállítása, hangsúlyozzák, a törvénynek ki kell terjedni a kaszálók és erdők rendezésére, ugyanúgy rendezni kell a Csíki Magánjavakat is. Az ülést a Kisgazdapárt elnöke, Búzás László elnök vezette, részt vett Király Károly tiszteletbeli elnök is. Búzás László elnök kitért arra is, hogy az RMDSZ-szel való kapcsolat nem különösebben szoros, ritkán kapnak meghívást az RMDSZ megbeszéléseire. A Kisgazdapárt Borbély Ernő személyében képviselteti magát a parlamentben is. /Béres Katalin: A tehén nálam, a széna a gazdaságnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
1990. augusztus 21.
Megjelent a Csíki Lapok első száma, a hetilap főszerkesztője Székedi Ferenc. /Csíki Lapok (Csíkszereda), aug. 21./
1990. szeptember 21.
Az RMDSZ Hargita megyei szervezete rendezte Gyergyószárhegyen, szept. 21-én a Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozását. Az ismerkedést, a reális helyzetfelmérést tűzték célul, hogy kidolgozhassák a kapcsolattartás módját és javaslatot tegyenek a magyar nyelvű oktatás védelmére. Papp Kincses Emese, az RMDSZ Hargita megyei titkára tartotta a bevezetőt, dr. Demény Lajos történész, szenátor pedig a vitaindító előadást. A hazai oktatás helyzetéről beszélt Bíró István, a Tanügyminisztérium képviselője, a Hargita megyei iskolákról Tánczos Vilmos, a szlovákiai magyar oktatásról Kovács László, a somorjai magyar gimnázium tanára, a kárpátaljairól Balogh Rozália beregszászi tanár, a jugoszláviairól Tóth Lajos, az Újvidéki Egyetem módszertani tanszékének tanára, a magyarországiak nevében Tóth Pál Péter, a Magyarságkutató Intézet munkatársa beszélt. A megjelentek találkoztak az ugyancsak Gyergyószárhegyen ülésező Erdélyi Múzeum-Egyesület tagjaival. A következő napon, 22-én a moldvai csángómagyarokat keresték fel, 23-án pedig részt vettek a zágoni Mikes Kelemen emlékünnepségen. /Borbély László: Kárpát-medencei pedagógusok tanácskozása Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./ Dr. Demény Lajos előadásából részleteket közölt a Csíki Lapok. Romániában összesen két osztálynyi óvónőt és tanítónőt képeztek magyarul, évente tehát maximum 36 óvónő és 36 tanítónő kezdhette meg pályáját. Jelenleg több mint 1200 magyar óvónőre és tanítónőre lenne szükség. Ebben az évben húsz liceális osztály indult 850 diákkal. Jelenleg öt önálló és három tagozatos magyar tanítóképző működik. Mintegy 1500 tanítónő és óvónő képesítés nélkül dolgozik, számukra ősztől lehetővé válik az oktatás, szünidő alatt járnak tanfolyamra. Nagyon kevés önálló magyar középiskola van, harcolni kell önálló iskolákért. Maros és Brassó megyét kivéve Erdélyben a magyar nyelvű oktatás hagyományos központjaiban mindenütt létre tudták hozni a magyar iskolákat. Óriási a tanárhiány, 1995-ig több mint 5000 tanár hiányzik a romániai magyar oktatásból, jelenleg még 520 magyartanárra lenne szükség. Demény kifejtette: amennyiben nem sikerül önálló magyar egyetemet létrehozni, akkor az egyházakkal közösen saját magánegyetemet kell kialakítani. /Helyzetjelentés az oktatásról. = Csíki Lapok (Csíkszereda), okt. 2./
1990. szeptember 25.
Szept. 22-23-án tartotta vándorgyűlését Csíkszeredában a Kriza János Néprajzi Társaság. A Csíki Múzeumban tartott rendezvényen számos ismert hazai néprajzos olvasott fel dolgozatából. így Nagy Olga, Faragó József, Gazda Klára, Szabó Zsolt pedig a Kriterion Kiadó tevékenységéről számolt be. /(Sarány István): A Kriza János Néprajzi Társaság vándorgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./
1990. szeptember 28.
Románia politikai helyzete és az ország jövője az Európa Tanácsban címmel jelent meg az RMDSZ álláspontja. A teljes nemzeti szabadság megadása minden együttlakó nép számára, kisebbségi törvény kidolgozása, nemzetiségi minisztérium felállítása, önálló magyar televízió- és rádióadás, önálló anyanyelvi oktatás, Bolyai Egyetem visszaállítása, gyulafehérvári püspökség érseki rangra emelése, anyanyelv szabad használata, magyarellenes uszítás megszüntetése, a kolozsvári konzulátus újbóli engedélyezése - ezek a főbb követelések. /Románia politikai helyzete és az ország jövője az Európa Tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Az RMDSZ-nek ezt az állásfoglalását magával vitte Bárányi Ferenc képviselő, és átadta az Európa Tanács képviselőinek Strasbourgban, ahol a romániai parlamenti küldöttség tagjaként, az RMDSZ képviselőjeként jelent meg és fölszólalt szept. 27-én. Elmondta, hogy a kétmilliós romániai magyar nemzetiség szükségesnek tartja a magyar nyelvű egyetemi oktatás visszaállítását. Bárányi Ferenc tárgyalt Catherine Lalumiere asszonnyal, az ET főtitkárával is. /Beszéd Strasbourgban. = Csíki Lapok (Csíkszereda), okt. 9./
1990. október 6.
A szenátusban Király Károly előző heti interpellációjára /miért tekintett el a kormány a megyei prefektúrák kinevezésénél a lakosság nemzetiségi összetételétől Szatmár, Bihar, Máramaros és Kolozs megyékben / adott válasz kitért arra, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyében mennyi a magyar tisztviselők száma. Király Károly figyelmeztetett: kérdése más megyékről szólt, ahol egyetlen magyar képviselő sincs a prefektúrában. Erre nem kapott érdembeli választ. Radu Ceontea a csíki vonatokon uralkodó állapotokról beszélt, ahol szerinte magyarok zaklatják a román utasokat. A jelenség felszámolására, hangzott a válaszadásban, negyven személy őrködik ezentúl ezeken a vonalakon az utasok biztonságára. /Béres Katalin: Csíki vonatokról a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
1991. január 15.
A kilencven esztendős Domokos Pál Péter a vele készült beszélgetésben visszatekintett életére. Amikor csíksomlyói tanítóképzőben tanítani kezdett, székely népviseletben jelent meg vasárnaponként, ezzel is segített abban, hogy az emberek újra viselni kezdjék a népviseletet. Megtartotta az Ezer székely leány napját, amellyel hagyományt teremtett. Népművészeti kiállítást rendezett Csíkszeredában, Orbán Balázs ünnepséggel egybekötve. Megszervezte a tanítóképző énekkarát, bejárta velük Csíkot. Jó barátja volt Venczel József /1913-1972/, a zsögödi Nagy Imre festőművész, továbbá Vámszer Géza. Domokos Pál Péter elismerte: aki Székelyföldön él, az nehéz iskolát jár, de a székely élet jobban emberré neveli gyermekeit. /Székedi Ferenc: Beszélgetés a kilencven esztendős Domokos Pál Péterrel. = Csíki Lapok (Csíkszereda), jan. 15./
1991. február 23-24.
A Csíki Lapok (Csíkszereda) 25. számának megjelentetése után ideiglenesen beszüntette megjelenését. Azt ígérik, ha sikerül új, korszerű nyomdatechnikával megjelenni, újból jelentkeznek. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23-24./
1991. március 16-17.
Hargita megyében nincs megyei RMDSZ-szervezet, hanem Csíknak, Udvarhelynek és Gyergyónak önálló szervezete van. A Csíki RMDSZ-szervezet új elnököt választott Székedi Ferenc újságíró személyében. A csíki vezetőségben személyi ellentétek voltak. Székedi bízik abban, hogy újraindul a Csíki Lapok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./
1991. május 3.
Nemrég Maroshévízen lépett fel a csíkszeredai Traktorgyár Lármafa együttese Mikor Csíkból elindultam címmel. Az összekötő szöveget Papp Kincses Emese magyar szakos tanárnő állította össze. /Komán János: Lármafa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
1991. július 6-7.
Batthyány Ignác püspök emlékének szentelt tudományos ülésszakot tartottak Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./
1991. július 13-14.
"Tíz éve megjelenésre vár Erdélyi néző című, magyar művelődéstörténeti írásait tartalmazó kötete, tájékoztatott Katona Ádám, az Udvarhely széki RMDSZ politikai és kulturális alelnöke. Katona Ádám megírta disszertációját Kemény Zsigmond 1848-ig címmel, de nem védhette meg, mert nem volt párttag. - Katona Ádám kezdettől fogva azon volt, hogy bekerüljön az önrendelkezés az RMDSZ dokumentumaiba, ezt a szervezet első, nagyváradi kongresszusán sikerült elérni, a második kongresszuson viszont ez kimaradt, annak ellenére, hogy Katona Ádám szorgalmazta, de nemcsak ő, hanem a székelyföldi RMDSZ-szervezetek is. Az önrendelkezés kimondása fontos, mert valamennyi kollektív jog levezethető belőle. Ezzel tehát egy alapjog maradt ki. Katona reméli, hogy majd a harmadik kongresszus programjában újra szerepelni fog az önrendelkezés elve. - Formálódik az a politikai platform az RMDSZ-en belül, amelynek az udvarhelyiek, Csík és Sepsiszentgyörgy szervezetei a tagjai. Az RMDSZ mérsékeltjeit a passzivitás, a jövőnélküliség, a hatalmi erőviszonyokhoz való alkalmazkodás jellemzi, álláspontjuk: majd kialakul a román demokrácia és akkor a kisebbség helyzete is megjavul. Katona Ádám csoportja viszont aktív politikát követel, mert a mai neokommunista valóság másfajta, "radikális" megoldásokat követel az RMDSZ-től. /Oláh István: Külön vagy magánvélemény? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13-14./"
1991. július 14.
Ismét megrendezték /júl. 14-én/ az Ezer székely leány napját Csíksomlyón. A Háromszékről, Brassóból, Udvarhelyszékről, a Nyárádmentéről, Marosvásárhelyről, Gyergyóból és természetesen Csíkból érkezett színes csoportok végigvonultak a Szék útján és a kegytemlpom előtt gyülekeztek. László Pál, Csíkszereda polgármestere és Székedi Ferenc, a csíki RMDSZ elnöke üdvözlő szavai után került sor az ünnepi szentmisére. Ezután a csoportok a két Somlyó nyergében felállított szabadtéri színpadhoz vonultak ahol egész napos műsor szórakozatta a tízezernyi érdeklődőt. Először 1931. júl. 7-én tartották meg az Ezer székely leány napját, amikor népviseletbe öltözött lányok és legények gyűltek össze. /Birtók József: Együvétartozásunk öröme. Ezer székely lány napja Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./
1991. október 11.
Székelyudvarhelyen okt. 2-án zajlott le az RMDSZ Székelyföldi Politikai Csoportjának megbeszélése, melyről közleményt adtak ki. A közlemény szerint egyetlen ország sem nevezheti magát jogállamnak, amíg nincs biztosítva a lakosság egésze, így a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak szabad gyakorlása. Románia demokratikus átalakítása érdekében tekintetbe kell venni a regionális igényeket, ezért elkerülhetetlennek tartják Székelyföld területi autonómiája létrehozásának napirendre tűzését, helyi népszavazás után. Előkészítik az okt. 19-i agyagfalvi népgyűlést, a bizottság tagjai között van Katona Ádám, Mihály József /Marosvásárhely/ és Papp Kincses Emese. Ehhez a közleményhez a Csíki RMDSZ elnöke, Székedi Ferenc hozzáfűzte: az RMDSZ-nek - szabályzata szerint -, nincs Székelyföldi Politikai Csoportja. A résztvevők nem szervezetük képviselőjeként jelentek meg. Az RMDSZ Agyagfalván emlékünnepséget akar rendezni, nem népgyűlést. /Székedi Ferenc: Közlemény, használati utasítással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
1991. december 18.
Dec. 13-án kibővített választmányi ülést tartott a Csíki RMDSZ. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva, hogy az alkotmányreferendum bebizonyította a vidék magyarságának alapvető egységét. Az RMDSZ tagságának véleményét kikérik, ennek alapján döntenek, kiket jelölnek a helyhatósági választásokon. - Az EMKE kezdeményezésére Csíkszeredában Csíki Művészetpártoló és Hagyományápoló Társaság alakítanak. Csutak István képviselő hónapok óta nem találkozott sem a választmánnyal, sem választóival, a parlamenti ülésekről is sokat hiányzott. /Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./
1992. február 21.
Romániában veszélybe kerültek a lapok, az utóbbi időben tíz-hússzorosára emelték a papír árát és a nyomdai költségeket. A román nyelvű kormánypárti lapokat ez nem érinti érzékenyen, mert állami támogatást kapnak. A papír árának emelése elsősorban a kisebbségi, a magyar sajtót érinti. Valószínűleg ez volt a cél. Nagyváradon 1990. febr. 9-én jelent meg a Kelet-Nyugat irodalmi-művészeti-közéleti hetilapja. A napvilágot látott számok sokat tettek a partiumi magyarság öntudatának ébresztéséért. Több hónapja gazdasági okok miatt szünetel a lap megjelenése. Gittai István költő, a lap munkatársa elmondta, hogy igyekeznek pénzt gyűjteni, hogy újraindulhasson a Kelet-Nyugat. Gyászszalaggal jelent meg késéssel a Látó irodalmi folyóirat Marosvásárhelyen a következő felirattal: Folyóiratunk mindaddig felfüggeszti megjelenését, amíg a kormány nem hoz határozatot a kultúra támogatásáról. Káli István író magyarázattal szolgált. A Romániai Írószövetség számára biztosított támogatásból a kolozsvári Helikon és a marosvásárhelyi Látó ötmillió lejt kapott, emiatt a Látó negyedévi antológia lett a folyóiratból. Alapítványt hoztak létre a lapok támogatására. Csíkszeredán 1990. aug. 21-én elindították a Csíki Lapok hetilapot, de egyre nehezebb körülmények között lát a hetilap napvilágot. Csíkszeredán a Hargita Népe napilap 1990-ben 57 ezer, jelenleg viszont csak 25 ezer példányban jelenik meg. Saját nyomda kellene a Székelyföldnek. /Botlik József: Veszélyben a magyar lapok! = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 21./
1992. február 27.
Erdélyben csak Csíkszeredán történt meg, hogy a helyhatósági választásokon az RMDSZ mellett egy másik magyar csoportosulás, a Csík-platform is indított jelölteket. Csíkszeredában a választáson részt vevő lakosok 25 százaléka /kb. 6000 ember/ szavazott a Csík-platformra. A Csík-platform polgármester-jelöltje, György Béla Zsolt szerint a magyarságnak ki kell termelni haladó ellenzékét is. A jövőben felügyelik a városi tanács munkáját. Székedi Ferenc. A csíki RMDSZ elnöke szerint a választás az RMDSZ döntő fölényét mutatta. A csíki RMDSZ területén az összesen 337 tanácsosi helyből az RMDSZ jelöltjei 246-ot szereztek meg, a független magyar tanácsosok hetet, a többit pedig a románok. Kisebbségi létben az egység a legfontosabb, hangsúlyozta Székedi Ferenc. /Botos László, Csíkszereda: A Csík-platform tovább él. = Új Magyarország, febr. 27./
1992. március 7.
"Almási István népzenekutató emlékezett Domokos Pál Péterre, felvázolta hatalmas életművét, a moldvai csángók sorskérdéseivel való foglalkozását. "Tevékenységét évtizedeken át két ország titkosrendőrei figyelték árgus szemekkel. Őt azonban nem lehetett sem megfélemlíteni, sem eltántorítani kitűzött feladataitól. Állhatatos hűséggel ragaszkodott szülőföldjéhez, népéhez és a római katolikus egyházához." /Almási István: Domokos Pál Péter halálára. Mikor Csíkból elindultam? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./"
1992. március 28.
Megjelent a Hajnal első száma. /Hajnal (Dési római katolikus vallásos gyermekek lapja), Dés, márc. 28./
1992. május 14.
Csíkszereda főterén máj. 8-án ökumenikus istentiszteletet és nagyszabású román-magyar megbékélési nagygyűlést tartottak, melyet Tőkés László püspök kezdeményezett és a csíki RMDSZ szervezett. Többen mondtak beszédet, így Tőkés László, Markó Béla, Verestóy Attila, Smaranda Enache, Nicolae Stefan Draganesti, a román emberjogi liga elnöke és Ilie Maier, a bánsági ortodox mitropolita első vikáriusa. Ünnepélyes kiáltványban fordultak Románia minden lakójához, békejobbot nyújtva, az egymásrautaltságot hangsúlyozva és kifejtve azt, hogy a kétmilliós magyar nemzetiségnek szüksége van mindenfokú anyanyelvi oktatásra, önszervező intézményeire, közösségi léte összes feltételeinek visszaállítására. /Új Magyarország, máj. 9., Népszabadság, máj. 9., Kiáltvány. = Erdélyi Napló, máj. 14./
1992. június 4.
A Csíkvidéki Krónika részleteket közölt Venczel József Csík népe és népesedési viszonyai című könyvéből, ezt folytatják a következő számokban. /Csíkvidéki Krónika (Csíkszereda, polgári hetilap), jún. 4. - I. évf. 5. sz. ? Felelős szerk. Birtók József
1992. június folyamán
"Egyed Ákos foglalta össze a honismereti tevékenység helyzetét. Az 1989-es változás után a Művelődés folyóirat továbbra is folyamatosan foglalkozott ezzel a kérdéssel, emellett a megújuló lapok közül néhány már a címével is jelezte a helytörténeti jelleget /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), Székely Újság (Kézdivásárhely), Szamosmente (Dés), Aranyosmente (Torda), Szabadság (Székelyudvarhely), Csíki Lapok (Csíkszereda), Kalotaszeg (Bánffyhunyad), stb./. Különösen a történelmi ismeretek terjesztésében eredményes munkát vállal a Székelyudvarhelyen megjelenő két folyóirat, a Székely Útkereső és a Székelység /alcíme: A Székelyföldet és népét ismertető folyóirat/. A kolozsvári Szabadság napilap melléklete, az Erdélyi Híradó kitűnt helytörténeti anyagok közlésében, így Kolozsvár régi utcaneveiről Asztalos Lajos értekezett. A Háromszék a megye településeit ismertette, a sajnálatosan megszűnt Székely Újságban pedig Binder Pál és Cserey Zoltán Kézdivásárhely gazdag 1848-as hagyományait ismertette. Értékesek a székelyföldi honismereti füzetek, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum által kiadott Múzeumi Füzetek sorozat és Csíkszeredában az Útravaló kiadvány-sorozat. Sepsiszentgyörgyön adják ki a Tulipán Füzeteket ismeretterjesztő folyóiratként. Egyed Ákos összefoglalójában kiemelt két könyvet, "amely a helytörténet és az egyetemes magyar történelem határmesgyéjén helyezkedik el": az egyik a Marosvásárhely és vártemploma /Budapest, 1990/ című, Medvigy Endre által szerkesztett tanulmánykötet, a másik a Pataki József válogatásával készült Kolozsvári emlékírók /1603-1720/ (Kriterion, Bukarest, 1990) című kiadvány. /Egyed Ákos: Honismereti tevékenység az erdélyi magyarság körében. = Művelődés (Kolozsvár), jún./"
1992. augusztus 15.
Júl. 20-a és 30-a között a szatmárnémeti MADISZ és a Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ szervezésében helyi és magyarországi szakemberek táboroztak a Bacau környéki Lujzikalagor határában. Céljuk adat- és információgyűjtés volt: a csángók helyzetének felmérése, hogy a segítségnyújtás az igényeknek megfelelően történjen. A Néprajzi Múzeum /Budapest/ munkatársai, dr. Forray Ibolya, Szacsvay Éva és Katona Edit házról-házra járva jegyezték fel az élő folklórt, a temetkezési és lakodalmas szokásokat. A tábor egyik résztvevője, a szatmári Benedek Ildikó elmondta, hogy meglepték a mondhatni középkori viszonyok, a gazdasági és szellemi elmaradottság, amelyben élnek. Megalázott sorsú emberek, akik nem kötődnek igazán sem a magyarokhoz, sem a románokhoz. A románok bozgoroknak nevezve kiközösítik őket. Bacau környékén nagy tömbben beszélik a magyar nyelvet. Hangyaszorgalommal dolgoznak, de annak alig van látszata, nem tudják jól megszervezni a munkát, nincsenek eszközeik, gépeik. - A Csángó Szövetség hatása itt nem érződik, pedig nagy szükségük lenne érdekvédelmi szervezetre. A Csángó Újság sem jut el a falvakban, a postán nem fogadnak el rá előfizetést. - Az elő szó, a közvetlen kapcsolat nagyon hat rájuk, rövid időn belül eredményes lehetne a foglalkozás. Ezt bizonyítja a szatmárnémeti MADISZ-bábszínház sikere is: hat faluban /Klézse, Somoska, Külsőrekecsin, Csík, Lészped, Luizikalagor/ összesen nyolc előadást tartottak, bemutatva a Ludas Matyit. /Gál Éva Emese: Lujzikalagor képeslap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
1992. augusztus 20.
Az RMDSZ Udvarhely Széki Választmánya közleményében a Csíkszerdában aug. 21-re meghirdetett megyei elektor-ülést illegitimnek minősítette, arra hivatkozva, hogy az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa Székelyudvarhelyen, 1992. máj. 1-jén hozott határozata értelmében a parlamenti választásokra való jelöltállítás az RMDSZ megyei és területi /széki/ szervezeteinek hatáskörébe tartozik. A Csíki területi RMDSZ nevében nem jelent választmányi döntést Hajdú Gábor aláírása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./
1992. augusztus 28.
Az RMDSZ Országos Elnöksége rendkívüli ülést tartott Csíkszeredában aug. 26-án este, amely 27-én reggel ért véget. Hargita megyében a csíki, udvarhelyi, illetve gyergyói választmány képviselői nem tudtak megegyezni a közös megyei jelöltek személyében, ezért volt szükség a rendkívüli ülésre. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva a jelöltek névsorát, sorrendjét. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./
1992. október 3-4.
Csíkszeredában szept. 30-án megalakult a Csíki Színpad Egylet, célja a műkedvelő színjátszás felkarolása. /Egyleti színjátszás Csíkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3-4./
1992. november 13.
Ősz Erőss Péter, a moldvai csángók lapjának, a Moldvai Magyarságnak a szerkesztője elmondta, hogy tavaly 80 közép- és általános iskolás csángó tanult Csíkban, 52-en pedig Magyarországon. Lészpeden a szülők kérését, hogy vezessék be a magyar nyelv oktatását, a minisztérium jóváhagyta, a tanfelügyelőség viszont akadékoskodik. /B. Kovács András: Csángóföldi hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
1993. január 15.
Kerekasztal-beszélgetést szervezett a Marosvásárhelyi Rádió magyar adása /telefonos körkapcsolással/. A műsorban több megye RMDSZ-vezetői mondták el a kongresszus előtt gondolataikat. Borbély László és Zonda Attila számolt be a Maros megyeiek újító szándékairól. A Maros megyei szervezet aktív központi szerepre számít az új országos vezetőségben. Székedi Ferenc, a csíki RMDSZ elnöke kifejtette: Hargita megyében 86 százalékos a magyar népesség aránya, mégsem sikerült egységes megyei RMDSZ-szervezetet kialakítani, ehelyett három területi /Udvarhely, Csík, Gyergyó/ szervezet alakult, de köztük is gyakran van széthúzás. Király Károly borúlátó az ellentétek kiéleződése miatt. /Éltes Enikő-Botos Lászkó: Ma kezdődik az RMDSZ-kongresszus. = Új Magyarország, jan. 15./
1993. március 23.
Két értékes könyv jelent meg a budapesti Európa és a bukaresti Kriterion gondozásában, Imreh István-Pataki József: Kászonszéki krónika /1650-1750/ és Antal Imre: Gyimesi krónika. Ahol a kászoni krónika végetér, valójában ott kezdődik a gyimesiek története /1764/. A kászoni öt település /Feltíz, Altíz, Impér, Jakabfalva, Újfalu/ katonáskodó székelysége igyekezett megtartani kialkult rendjét. Katonákból, bujdosókból, menekülőkből verbuválódott a Gyimes vidékének népe. Innen szóródtak tovább ki vissza Csíkba, vagy miként a hétfalusiak, Brassó mellé. Az erdélyi magyarság számára ma is ugyanaz a kihívás, mint sokszor a múltban. A kászoni székelyek önmegőrzése avagy a gyimesiek választotta vándorlás, csángó sors. /M. Á.: Maradó székelyek, elmenő csángók. Krónika Kászonból, Gyimesből. = Pesti Hírlap, márc. 23./