Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Chişinău/Kisinyov (MDA)
275 tétel
1993. február 17.
A román kormány konkrét lépésekkel kívánja segíteni a Moldova Köztársasággal való integrációt. A gazdasági integráció érdekében közös bankot akar létrehozni Chisinauban, ehhez Románia 2,6 millió dolláros alaptőkét ajánlott fel. Segítik Moldávia középiskolásainak és egyetemistáinak Romániában történő iskoláztatását ösztöndíjakkal. A romániai sajtót rendszeresen el akarják juttatni Moldovába. /Botos László: Bukarest és Chisinau közeledése. = Új Magyarország, febr. 17./
1993. március 23.
Romániában ismertették három moldovai állampolgár nyilatkozatát, akikről két moldovai lap azt állította, hogy Romániában, a hírszerző szolgálat különleges kiképző táborában terrorista kiképzést kaptak, hogy részt vegyenek a Románia és a Moldovai Köztársaság azonnali egyesülését ellentő Mircea Snegur elnök elleni államcsínyben. Az állítás ellen annak idején tiltakozott a hírszerző szerv, az SRI, sőt, az SRI főnöke, Virgil Magureanu személyesen ment Chisinauba, hogy tisztázza szervezetét Snegur elnök előtt a vádak alól. A három érintett moldovai állampolgár közölte, nem terrorista, ellenkezőleg, antiterrorista kiképzében részesülnek. Vasile Calmoi moldovai állambiztonságügyi miniszter közölte: az ügyben vizsgálatot indítottak. /Bogdán Tibor, Bukarest: Nem terrorista - antiterrorista. = Magyar Hírlap, márc. 23./
1993. március 25.
Bukarestben tanácskozott Románia és Moldova kormányközi bizottsága. Ezt a tanácskozást rendszeresíteni fogják. /(Botos): Bukarest és Chisinau kapcsolatai. = Új Magyarország, márc. 25./
1993. június 16.
Ercsey Gyula válaszolt a román szenátorok Tőkés Lászlóhoz írt levelére, adatokkal bizonyította, milyen kegyetlen volt a holokauszt Romániában, ahol Antonescu idején soktízezer zsidót gyilkoltak meg. A románok Odessza környékén 60 ezer zsidót lőttek agyon. Kisinyovban 70 ezer, Dálnyikiban 35 ezer, Domanovkában 18 ezer, Vortuzsnyben 23 ezer, Bogdanovkán 45 ezer zsidót öltek meg Erről nem tud a mai román közvélemény. Ercsey a románosítás eseteire is emlékeztetett /Dobrudzsában a törökök, Moldvában a csángók románosítása/. Összefoglalóan megállapította, hogy Romániában volt és van zsidóüldözés, antiszemitizmus, asszimilációt célzó politika, kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, gyűlölet szítása, és a kisebbségi intézményeket sújtó jogtalanság. /Ercsey Gyula, Nagyenyed. Mi az igazság? Válasz a szenátorok levelére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15., folyt.: jún. 16./
1993. június 29.
Chisinauban tárgyalt jún. 28-án Teodor Melescanu külügyminiszter, fogadta Mircea Snegur moldovai elnök is. Snegur közölte, találkozni szeretne Iliescu elnökkel. Chisinauban egyúttal felavatták a román nagykövetség új székházát is. /Snegur találkozna Iliescuval. = Magyar Hírlap, jún. 29./
1993. július 29.
Funar kolozsvári polgármester, a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ elnöke Chisinauban járt, ahol nemrég sikerült megalakítani a Vatra Romaneascát, az RNEP-t támogató szervezetet. /Cseke Gábor, Bukarest: Funar szelleme átkel a Pruton? = Magyar Nemzet, júl. 29./
1993. december 3.
Andrei Sangheli moldovai kormányfő dec. 1-jén Moszkvában tárgyalt, ahol megállapodott a FÁK-tagállamoknak, köztük Moldovának történő hitel folyósításáról. - Chisinauban eredménytelenül záródtak a tiraszpoliakkal kapcsolatos /orosz közvetítéssel folyó/ tárgyalások, mert a Dnyeszteren túliak nem hajlandók felszámolni önhatalmúlag kikiáltott köztársaságukat. /Eredménytelen chisinaui tárgyalások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./
1994. március 19.
A hivatalos szervek továbbra is hallgatnak az állítólagos Román Gárdával kapcsolatban, a szerkesztőség most Kijevből kapott egy felhívást, a Chisinauban működő Nagyrománia Légiótól, melyben bejelentik, hogy intenzíven folyik a területi védelmi alakulatok szervezése Romániában, Moldovában, továbbá Ukrajnának, Magyarországnak, Szerbiának és Bulgáriának azokon a területein, ahol román lakosság él. Elsőként Moldova fog visszatérni az anyaországhoz, olvasható felhívásukban, majd - tervezett népszavazás útján - a többi ősi föld, így Bukovina, a Tisza menti és bánsági táj, valamint Dobrudzsa. Céljuk az, hogy 2000-re Nagy-Románia ismét meghatározó tényező legyen Európában. Térképet is mellékelnek a 2000-ig bekövetkező változásokról, ahol román megyék között van Csongrád és Békés /Ceongrad, Bichis/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1994. augusztus 12.
A Moldovában állomásozó orosz csapatokat az erre vonatkozó egyezmény aláírása után, három éven belül vonják ki, erről született megállapodás aug. 10-én, Chisinauban, az orosz-moldovai csapatkivonási tárgyalások tizedik fordulóján. Az orosz többségű, ún. Dnyeszter Menti Köztársaság azonban továbbra is ellenzi a csapatkivonást. /Magyar Hírlap, aug. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./
1994. november 10.
Nov. 3-án Chisinauban felavatták Magyarország ottani nagykövetségének új székházát. Ebből az alkalomból Szent-Iványi István külügyi államtitkár járt Moldovában. Örültünk volna, mondta, hogy ha az EU-trojka - tehát nem német közvetítés -kezdeményezésére Bécsben folytatott tárgyaláson Románia is részt vett volna, mondta az államtitkár /EU-trojka: Németország, Franciaország, Görögország/. Az alapszerződésben a magyar fél átfogó, részletező kisebbségi megállapodásra törekszik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1995. február 22.
"A kétnapos látogatás végén a két kormányfő, Vacaroiu és Anghel Sangheli közös sajtóértekezletet tartott Chisinauban. Vacaroiu szerint a látogatás hozzájárult a bizalom megerősítéséhez. "Meg kell értetnünk a világgal: az adott történelmi körülmények között két erős román állam él egymás mellett" - jelentette ki Vacaroiu. /Új Magyarország, febr. 22./"
1995. február 23.
"Román kormányküldöttség utazott febr. 20-án a Moldovai Köztársaságba Vacaroiu miniszterelnök vezetésével, több miniszter elkísérte /külügy-, közlekedési, idegenforgalmi, tudományos kutatás-, ifjúságügyi miniszter/ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./, a fagyossá vált román-moldovai viszonyt akarják felmelegíteni. Mircea Snegur elnök fogadta a román küldöttséget. Snegur egyetértett a két ország "közös kulturális és szellemi térsége" erősítésének szükségességével, de felhívta a figyelmet a keleti piacok újrahódítására. Vacaroiu tárgyalt Andrei Sangheli kormányfővel, Sangheli kijelentette, hogy a moldovai-román kapcsolatok prioritást élveznek. Megállapodtak az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások felgyorsításában. A napirenden szerepelt az európai szabvány szerinti vasútvonal építése Iasi és Chisinau között. A Moldovai Köztársaságban ugyanis mindmáig az orosz vasúti nyomtávon zajlik a forgalom. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./ Vacaroiu azzal magyarázta a gazdasági csere 1994-es 30 százalékos csökkenését, hogy 1993-ban Románia nagyobb kölcsönnel támogatta a moldovai beszerzéseket. Az Evenimentul Zilei szerint Vacaroiu nem leplezte meglepetését, amikor megtudta, hogy Snegur elnök washingtoni látogatását követően katonai szerződést kötött Oroszországgal, amelynek értelmében a felek kölcsönös katonai támogatást nyújtanak egymásnak határaikat ért támadás esetén. /Székely László: Két testvér fagyos kéznyújtása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./"
1995. március 23.
Moldova nagyobb városaiban a diákok sztrájkot hirdettek, tiltakozásul a chisinaui kormány döntése ellen, hogy a jövőben nem a románok, hanem a nemrég függetlenné vált ország történelmét oktatják. /Magyar Nemzet, márc. 23./
1995. március 28.
"A "Dnyeszter menti Köztársaságban" állomásozó 14. orosz hadsereg maradása mellett voksoltak a hivatalosan a Moldvai Köztársasághoz tartozó terület lakosai márc. 26-án, a népszavazáson. Moszkva és Chisinau az elmúlt év közepén megegyezett a katonaság kivonásában. A szakadár köztársaság lakói azt szeretnék, ha Lebegy tábornok katonái maradnának. /Magyar Nemzet, márc. 28./"
1995. március 30.
Sztrájkoló dolgozók, tanulók és egyetemi hallgatók tömegei, mintegy százezren tüntettek márc. 30-án az előző napokhoz hasonlóan Chisinau utcáin, annak ellenére, hogy a kormány gazdasági követeléseik teljesítését ígérte. A román nyelvre vonatkozó követelést azonban a kormány a destabilizáló erők politikai manőverének minősítette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./
1995. március 31.
Mircea Geoana márc. 29-i sajtóértekezletén visszafogottan reagált Funar újabb, Iliescu elnökhöz intézett levelére, mondván, a külügyminisztérium dönt arról, hogy kik folytatnak tárgyalást azt alapszerződésről. Szergej Filatov látogatásáról elmondta, hogy az orosz küldöttséget fogadja Melescanu és az Olaszországból visszatérő Iliescu elnök is. Geoana cáfolta, hogy a Chisinauban folyó diáktüntetésekhez köze lenne Románia ottani nagykövetségének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
1995. július 15.
"Júl. 15-én nyílik meg a Kárpátokban, a Bucsecs hegységben, Padinán az első vasgárdista tábor, amelyet bukaresti Horia Simon, nagyszebeni Mota és Marin, valamint a chisinaui Kapitány vasgárdista sejtek szerveztek a fiatalok számára. Nemrég tömegesen elzarándokoltak Corneliu Zelea Codreanu meggyilkolásának színhelyére, ahol elénekelték a vasgárdista himnuszt /nem tiltották be, mint a magyar himnuszt/. Serban Suru fizikatanár többször megpróbálta bejegyeztetni a Mihály Arkangyal Légiója- Horia Sima Fészek nevű szervezetét. A bejegyzést nem engedélyezték, de a hatóság nem tesz semmit a fasiszta megnyilvánulások és szabad szervezkedésük ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./ A táborban vasgárdista "veteránok" mesélnek emlékeikről. A tábor bejáratánál ott lesz a Vasgárda jelvényével ellátott zöld román fasiszta zászló is. /Magyar Hírlap, júl. 15./"
1995. július 24.
Moldova igényt tart a Duna torkolatvidékén a folyó 100 méteres szakaszára. Chisinau tervezi, hogy szeptembertől saját kikötőt épít ezen a területen, ez derült ki a Moldova és Ukrajna határkijelölő bizottságának első ülésén. Leonyid Oszavoljuk, a bizottság ukrán elnöke elmondta, hogy a partvidék Ukrajna része. Moldova az említett partszakaszon kívül visszakövetel 100 olyan szanatóriumot Odessza körzetében, amelyet annak idején köztársasági forrásból építettek fel, továbbá igényt tart 19 ukrán területen levő vasútállomásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25., Népszabadság, júl. 24./
1995. augusztus 29.
Grigore Eremei nagykövet a Moldovai Köztársaság függetlensége kikiáltásának negyedik évfordulóján, aug. 27-én, a bukaresti televízióban mondott beszédében cáfolta, hogy elhidegültek a Romániával való kapcsolatok. Etnikai kérdésekben Chisinau a párbeszéd híve, a nagykövet értékelte a gagauz autonómiát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
1995. szeptember 14.
Moldova hajlandó autonóm köztársasági státuszt biztosítani a Dnyeszter menti Köztársaságnak, nyilatkozta szept. 12-én Mircea Snegur moldovai elnök. Szept. 11-én Moldovába érkezett Leonyid Kucsma ukrán államfő megbízottja, Volodimir Furlako, hogy közvetítsen a Chisinau és Tiraszpol közötti viszályban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
1995. szeptember 28.
"A Kurír szerkesztőségébe levél érkezett, feladója a Nagy-Románia Légiója nevű szervezet chisinaui főparancsnoksága. Közleményükben felhívták a figyelmet arra, hogy csak békés úton akarják megteremteni Nagy-Romániát, ennek szellemében támogatják a román kormány erőfeszítéseit, mert a jelenlegi vezetés jó partnerük céljaik elérésére. A levélben bemutatták Nagy-Románia térképét, amely szerint Románia a Moldovai Köztársasággal, Bulgária két tartományával, Magyarországból pedig Csongrád és Békés megyével "egészül ki". /Kurír (Budapest), szept. 28./"
1995. október 30.
Okt. 24-26-a között a Moldovai Köztársaság fővárosában, Chisinauban ülésezett a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének politikai és jogi kérdésekkel foglalkozó bizottsága. Megvizsgálták, hogy a tagországok kormányai milyen mértékben ültették át a gyakorlatba a Parlamenti Közgyűlés határozatait. A bizottság elnökének Kerekes Károlyt, a romániai delegáció tagját választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 30., 650. sz./
1996. március 18.
Fodor Sándor vitatta Asztalos Lajos megállapításait a moldován nyelvről, a moldovánok eltérő tudatáról, szerinte ez nem áll, alig van különbség a Jászvásáron és Chisinauban beszélt nyelv között. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./ Előzmény: 465. sz. jegyzet
1996. április 26.
Chisinauban ápr. 24-én megtartották Románia és a Moldovai Köztársaság minisztériumközi bizottságának együttes ülését. A román küldöttségben, melyet Teodor Melescanu külügyminiszter, a román bizottság elnöke vezetett, szenátorok, kormánytagok, államtitkárok, vezérigazgatók és szakértők vettek részt. A moldovai küldöttségvezető, Ioan Gutu miniszterelnök-helyettes leszögezte, hogy a moldovai kormány tevékenységének egyik fő iránya a Romániával való együttműködés elmélyítése. Melescanu megállapította, hogy a két ország közötti szabadkereskedelmi egyezmény ellenére az 1995-ös árucsere értéke - 160 millió dollár - nem tükrözte a lehetőségeket. Tanulmányozzák annak lehetőségeit, hogy a két ország közös pénzlapot hozzon létre a mezőgazdasági, ipari és infrastrukturális téren való együttműködésre. Megkötötték a két ország közötti egyezményt a kultúrára, oktatásra vonatkozó egyezményt az 1996-98-as időszakra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
1996. július 8.
"Iliescu elnök júl. 6-án, kisinyovi látogatásának végén "irreálisnak és megvalósíthatatlannak nevezte Románia egyesülését Moldovával, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy sikerül a gazdasági kapcsolatokat kiszélesíteni. "Egy nyelvet beszélünk, moldovai állampolgárként önök ugyanakkor románok is" - mondta Iliescu az újságíróknak. Előzőleg a kisinyovi parlamentben támogatásáról biztosította Moldova függetlenségének megőrzését, sürgette az orosz csapatok kivonását a Dnyeszteren túli területről. Iliescu Mircea Snegur elnökkel megvitatta egy román-moldovai közös bank megnyitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./"
1996. július 8.
Száz román fiatal tölt 30 napot a vasgárdisták kiképzőtáborában, jelentette be Serban Suru, a mozgalom vezetője. Vasgárdista szervezetek működnek Bukarestben, Konstancában, Brassóban, Craiovában és Chisinauban. Sudu cáfolta, hogy indulnak a választásokon. /Új Magyarország, júl. 8./
1996. július 18.
"Az egyik chisinaui románbarát hetilap azt fejtegette, hogy az orosz titkosszolgálat arra törekszik, hogy ellentétet szítson Románia és szomszédai között. Mivel Romániának Jugoszláviát kivéve valamennyi szomszédjával területi vitái voltak vagy vannak, kézenfekvő volna, írta Molnár Gusztáv, hogy a Funart támogató kolozsvári napilapban és a következetesen nyugati orientációjú Demokrata Párt napilapjában egyaránt újraközölt cikk az alapszerződések mihamarabbi aláírását javasolja. A román elemzés ehelyett másfajta magyarázatokkal szolgált. A cikk szerint Magyarország, Ukrajna és Moldova is besétált az oroszok által felállított csapdába. Az oroszok tudták, hogy Románia nem hajlandó aláírni az alapszerződést. Az RMDSZ szélsőséges autonómiatörekvései azt a célt szolgálják, hogy a román "nacionalizmus" és "szélsőjobb" a nyugati közvélemény figyelmébe kerüljön. A moldovai lap szerint Oroszország megegyezett Amerikával, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum következményeit ne lehessen semmisnek nyilvánítani. Minden bizonnyal román titkosszolgálati forrásokból származik ez az elemzés, jelzi a román vezetés pánikhangulatát. - Iliescu elnök moldovai látogatásakor kétségbeesetten agitált az egyesülés lehetőségét elfogadó Mircea Snegur államelnök mellett, akinek politikai bázisa a minimálisra csökkent. Az év végén esedékes moldovai elnökválasztáson minden bizonnyal a Moldova teljes - politikai, kulturális, sőt nyelvi - különállóságát hirdető Andrei Sangheli jelenlegi miniszterelnök lesz az elnök. - Ioan Mircea Pascu védelmi államtitkár szerint Románia állami léte múlik azon, hogy az ország képes lesz-e integrálódni. Nem attól fél, hogy országa kívül maradhat az euroatlanti civilizáció körén, hanem attól: "mit fog jelenteni számunkra, ha azok, akik nem éppen barátaink, integrálódnak, mi pedig kívül maradunk /?!/." A román politikai vezetés - sajnos - visszafelé tekint, értékes időt pazarol el. Óriási szüksége volna a NATO-tagságra, ugyanakkor saját hatalmon maradását tekinti a nyugati integráció egyedüli biztosítékának. /Molnár Gusztáv: Pánik Romániában. = Magyar Narancs, júl. 18./ "
1996. október 30.
Románia és a Moldovai Köztársaság között speciális, privilegizált kapcsolatok fejlődnek, állapította meg a kisinyovi román nagyköveti posztot átmenetileg ellátó Marcel Dinu, aki megtartotta külügyi államtitkári posztját. A közös szellemi és kulturális tér szentesíti a realitásokat. A nagyfeszültségű vezetékek összekapcsolását tervezik. Románia a kapcsolatokat fejleszti, Moldova részéről ezt még nem mindenütt tapasztalható. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
1996. december 18.
Stark András budapesti történész csaknem egy évig tanulmányozta Washingtonban, a Holocaust Memorial Museumban őrzött mikrofilmeken a zsidóüldözések Kárpát-medencére vonatkozó dokumentumait. Az adatok feldolgozását könyvben fogja közzé tenni. Antonescut rehabilitálni akarják, azt állítva, hogy nem engedélyezte a zsidók deportálását. A nálunk fellelhető irodalom szegényes, mondta. Megjelent ugyan magyarul Matatias Carp román hitközségi vezetőnek a háború után írott munkájából egy magyar nyelvű kivonat, de más alapvető könyvek hozzáférhetetlenek. Izraelben megjelent egy tizenkét kötetes munka a romániai vészkorszakról, dokumentumok alapján. Ez az összeállítás nincs meg sem a Széchényi Könyvtárban, sem a rabbiképző könyvtárában. Romániában az Antonescu-éra zsidóüldözése az 1941. jún. 26-27-i pogrommal kezdődött, amely Iasi városában történt és 8-15 ezer zsidó áldozata volt. Antonescu hazudott 1946-ban a népbíróságon, amikor azt állította, hogy nem volt tudomása a iasi-i tömeggyilkosságról. A hadseregnek kiadott parancsaiban maga szólította fel a katonákat a kivégzésekre. 1941-ben történt pogrom Balti, majd Chisinau városban, Odesszában 1941 októberében /ebben a városban 20-30 ezer zsidó áldozata volt a pogromnak. Ezután rendeltek el a zsidók deportálását Transznisztriába. Az Antonescu rezsim idején 330 ezer zsidót öltek meg Romániában. Amint azonban Németország végső győzelme kezdett bizonytalanná válni, Antonescu nem járult hozzá ahhoz, hogy Németországba deportálják a zsidókat. /Neumann Ottó: Dokumentumok a romániai holocaustról. Beszélgetés Stark Tamás történésszel. = Magyar Hírlap, dec. 7., átvette: Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./ A cikkben említett magyar kivonat: Matatias Carp: Holocaust Romániában 1940-1944 - fordította Takács Ferenc.
1997. május 8.
"Ion Ciubuc moldovai miniszterelnök az MTI-nek nyilatkozott a máj. 7-én Dnyeszteren túli területekkel kapcsolatos memorandum fontosságát, ezzel megszűnne a feszültségkeltő tényező.A Kremlben ugyanis máj. 8-án aláírják a Primakov külügyminiszter áprilisi chisinaui látogatásakor kidolgozott memorandumot, ugyanakkor az orosz és ukrán elnök a Dnyeszteren túli terület státusának elveit garantáló dokumentumot ír alá. Ciubuc hangsúlyozta, hogy el kell ismerni a Dnyeszteren túli terület sajátosságát. Rendezik a vámproblémákat is. Jelenleg ugyanis a Dnyeszteren túli hatóságok külön vámot működtetnek és külön pénzt forgalmaznak. Az ott állomásozó orosz csapatok /14. hadsereg/ egyelőre maradnak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"