Moldáviai-román megállapodást írtak alá Chisinauban /Kisinyovban/. A dokumentum széles körű együttműködést irányoz elő gazdasági, tudományos, szociális és kulturális kérdésekben. /MTI/

Vladimir Szolonár /Moldova Köztársaság/ beszámolt a moldáviai helyzetről. Az előző időszakban a hivatalos nyelv az orosz volt, a Moldovában élők nem foglalkozhattak történelmükkel. 1989. augusztus-szeptemberi döntéssel az egyedüli hivatalos nyelv a moldovai /román/ lett, holott az országban a más nemzetiségűek /oroszok/ részaránya 35 százalékos. Az új rendszerben az elsőszámú szempont az etnikai hovatartozás lett, a rendszer az állami terrorizmus jegyében működik. Az erőszakos jelenetek mindennaposak. Máj. 14-én egy orosz járókelőt halálra vertek Kisinyovban, a tetteseket szabadon engedték. Két ellenzéki orosz nyelvű újság szerkesztőségét feldúlták. Mircea Druc miniszterelnök kijelentette: a nem-moldovaiak tekintsék megtiszteltetésnek, hogy itt élhetnek. A törvény szerint minden hivatalnoknak négy év alatt meg kell tanulni a moldovai nyelvet. Nemrég propaganda-hadjáratot indítottak a Dnyeszteren túli területek visszacsatolásáért. /Bodó Barna: Vladimir Szolonár /Moldova Köztársaság/ Ha a kisebbségből többség lesz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Bukaresten márc. 16-án tüntetést szervezett a Bukarest-Kisinyov Társaság és a Polgári Szövetség. A szónoki emelvényen Nagy-Románia hatalmas térképe volt látható Besszarábiával, Észak-Bukovinával és a Bulgáriához tartozó Dél-Dobrudzsával. A nagygyűlés után a tömeg a szovjet követség elé vonult, ahol azt skandálták, hogy Besszarábia román föld. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20., márc. 22., MTI/

A kisinyovi /Chisinau/ vezetők konföderációt akarnak Romániával, ezért tagadják meg az új szövetségi szerződés aláírását és ezért nem akarja engedélyezni a parlament márc. 17-re tervezett népszavazását arról, hogy szükségesnek tartják-e a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének fenntartását. /Az egész Szovjetunió területén tartják ezt a népszavazást./ A moldovai vezetés által el nem ismert Dnyeszteren túli terület és Gagauz Köztársaság viszont részt akar venni a szavazáson, meg akarnak maradni a Szovjetunión belül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./

Moszkvában márc. 22-én Adrian Nastase külügyminiszter parafálta az új szovjet-román államközi szerződést. Az okmány kimondja az európai határok sérthetetlenségét és szorgalmazza a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztését. Nastase Kijevbe és Kisinyovba is elutazik, hogy tájékoztasson a megkötött egyezményről. Az egyezményt a közeljövőben Moszkvába utazó Iliescu elnök fogja aláírni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./

Bukarestben gyűlést tartott a Bukarest-Chisinau /Kisinyov/ Kulturális Szövetség, szolidaritást vállalva a Moszkva akaratával szembeszálló Moldovai Köztársasággal. Iasiban a Besszarábiáért és Bukovináért Társaság gyűlésezett. Felháborodottan tiltakoztak amiatt, hogy a Moldovai Köztársaság nem nyithat diplomáciai képviseletet Romániában, csak főkonzulátust. /MTI/

Nicolae Tau, Moldova Köztársaság külügyminisztere Bukarestbe látogatott ápr. 9-én, fogadta Iliescu elnök is. Románia és Moldova közvetlen kereskedelmi megállapodást kötött, a szerződést Petre Roman miniszterelnök és Nicolae Tiu moldovai külügyminiszter írta alá Bukaresten. Megállapodtak abban, hogy tíz napon belül megnyílik a iasi-i és a kisinyovi /Kisinau/ főkonzulátus, rövidesen négy újabb határátkelőhelyet adnak át. Szakértői vegyes bizottság alakul a kormányközi szerződés előkészítésének meggyorsítására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Határ menti találkozót tartott máj. 9-én Petre Roman és Mircea Druc moldovai miniszterelnök, Bukarest és Kisinyov együttműködéséről tárgyaltak. Petre Roman diák- és tanulócserék rendszeresítését ígérte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Moldova Köztársaságnak fogják nevezni a jövőben is, de elnevezéséből törlik a szocialista és a szovjet szót. A képviselők megváltoztatták a Legfelsőbb Tanács elnevezést is, ez lesz mostantól a parlament. A függetlenségi nyilatkozat kimondását sürgeti a Népfront képviselői. Az oktatási minisztérium meg akarja szüntetni az orosz nyelv tanszékét az egyetemen. A tanszék tanárai Mircea Snegur elnökhöz írt levelükben hangsúlyozzák, hogy ez az intézkedés ellentétes a nyelvhasználati törvénnyel, a tanszék megszüntetésével a köztársaság másfél millió orosz anyanyelvű állampolgárának gyermekei nem nyerhetnének filológiai képzést a kisinyovi egyetemen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ II. János Pál pápa bíborossá nevezte ki Alexandru Todeát, Fogaras és Gyulafehérvár görög katolikus püspökét. /MTI/

Doru-Viorel Ursu belügyminiszter Kisinyovba látogatott, Iliescu elnök és Petre Roman miniszterelnök üzenetét tolmácsolta. Az üzenet kifejezte a kölcsönös kapcsolatteremtés vágyát. A belügyminiszter egy ezzel kapcsolatos intézkedéscsomagot is vitt magával. /Román rádió/

Előzőleg Constantin Tampiza, a Moldovai Köztársaság miniszterelnök-helyettese látogatott Bukarestbe, aug. 6-án pedig Petre Roman miniszterelnök egynapos látogatásra ment Moldovába, a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kormányegyezmény, valamint a kormányközi gazdasági együttműködési bizottságról szóló egyezmény aláírására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./ Petre Roman miniszterelnök Kisinyovban /Kisinau/ a jelzett egyezményeket aláírta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

"A moldovai parlament aug. 27-én kinyilvánította teljes függetlenségét. A szavazás egyöntetű volt, de a köztársaság orosz és török kisebbségének képviselői távol maradtak a szavazástól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./ A kisinyovi parlament döntése után néhány perccel közölték, hogy Románia kormánya elismerte Moldávia függetlenségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Iliescu elnök este ünnepi tévébeszédében kifejtette, hogy "valóra vált a szívünk-lelkünk mélyén dédelgetett álom: Moldova Köztársaság végül szabad és ura sorsának", minden román ünnepnapjának nevezte a történteket. Petre Roman szintén nyilatkozatban üdvözölte az eseményt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Bukaresten és más román városokban gyűléseket tartottak a moldovai függetlenség támogatására. Bukaresten a nagygyűlés egyben kormányellenes, királypárti volt. /MTI/"

Anyanyelvünk a román címmel nagyszabású ünnepséget rendezek Kisinyovban, arra emlékezve, hogy a köztársaság parlamentje két évvel ezelőtt, 1989. aug. 31-én nyilvánította hivatalos nyelvnek a románt, és határozta el a visszatérést a latin írásmódra. Jelen volt Alexandru Birladeanu, a szenátus elnöke, aki szenátusi küldöttség élén érkezett a Moldáviai Köztársaságba. A Dnyeszteren túliak válaszként vezetőjük, Igor Szmirnov letartóztatására, gazdasági szankciókkal fenyegetőznek. Az ország villamosenergia és földgázellátása csaknem teljesen a dnyeszterentúliak kezében van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),szept. 3./

Adrian Nastase külügyminiszter sajtónyilatkozatban foglalta össze külföldi útját. Először Moldovába ment, Kisinauban tárgyalt, majd Tokió érintésével Dél-Koreába, onnan Indiába látogatott. Mindenütt a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséről tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Dec. 1-jén kisinyovi és bukaresti honatyák részvételével megalakult az Egyesülés Nemzeti Tanácsa. Felhívásuk minden románhoz szól. Kibocsátanak egy belépési igazolványt, amelyet székházaikba /Bukarest, Kisinyov, Csernovci és Ismail/ kell visszaküldeni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

"Mircea Druc volt kormányfőt, a moldovai népfront parlamenti csoportjának vezetőjét választották meg Kisinyovban Moldova és Románia "Nemzeti Újraegyesítési Tanácsa" elnökének. Ennek a testületnek 28 moldovai és 33 román képviselő a tagja. A tanács legutóbbi, Iasiban tartott legutóbbi ülésén e mozgalomhoz csatlakozott a Moldávia szakszervezeti szövetség, a Besszarábiáért és Bukovináért Világszövetség, a Román Munkapárt és a Nemzeti Liberális Párt, valamint több más szervezet. Ugyanakkor e tanács létrehozását elítélte több moldáviai vezető, köztük Mircea Snegur államfő is. /MTI/"

Magyarország hivatalosan elismerte a Moldvai Köztársaságot, a megállapodást Jeszenszky Géza külügyminiszter írta alá Chisinauban. Mircea Snegur elnök az újságíróknak nyilatkozott. A moldvai-román kapcsolatokat nagyon jónak, két testvéri ország közti viszonynak értékelte. A magyar-román viszonyról azt mondta, hogy azok nem olyan bonyolultak, a két ország majd meg tudja oldani azokat. /Népszabadság, jan. 17./

Adrian Nastase külügyminiszter fogadta az Olaszországban élő Iosif Constantin Dragant, aki kifejtette, hogy továbbra is kész szolgálni az országot a román nemzeteszmény megvalósulása érdekében. Dragan előzőleg Chisinauban tárgyalt, tudósított a román lap. /Dreptatea (Bukarest), febr. 12./ Megjegyzés: Dragan már Ceausescuval is jó kapcsolatban volt. Dragan szélsőséges nézeteit tükrözi a Velencében románul kiadott könyve /Antonescu - Románia marsallja és az újraegyesítési háborúk/, amelyben Antonescut rehabilitálta: a fasiszta vezért nagy hitalapítónak, a nagy eszmék rettenthetetlen harcosának nevezte.

Chisinauban a Moldvai Népfront kongresszusán a felszólalók Románia és Moldova mielőbbi egyesítését sürgették. Bírálták Mircea Snegur elnököt, mert szerintük alkalmatlan az egyesítés megoldására. Korábban Snegur és Iliescu elnök is a gyors egyesülés ellen foglalt állást. /MTI/

Virgil Magureanu, a román titkosszolgálat, az SRI vezetőjével Ara-Kovács Attila készített interjút. Az SRI 1990. márc. 26-a óta működik. Magureanu kijelentette, hogy a régi Securitate apparátusát alaposan megtisztították, csak a 20 %-ukat vették át. Nem vették át a Securitate régi ügynökhálózatát. A szervezetben magyarokat is alkalmaznak. Ara-Kovács Attila elmondta: Chisinauban egyértelmű jeleit látta annak, hogy Románia részt vesz az ottani civilszolgálatok kiépítésében. Mióta működnek együtt? Virgil Magureanu elmondta, hogy a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozik a Moldovai Köztársasággal való együttműködésük. Magureanu cáfolta azt, hogy lehallgatnak, illetve követnek embereket, kivéve azokat, akiknek a tevékenysége feltűnő módon veszélyezteti a nemzetbiztonságot. /Ara-Kovács Attila: Exkluzív interjú a román titkosszolgálat vezetőjével. = Magyar Hírlap, márc. 5./

Moldovában a transznisztriai hatóságok szükségállapotot vezettek be a Dnyeszteren túl, azt követően, hogy Chisinau ultimátumot hirdetett ki a fegyverek beszolgáltatására. Márciusban eddig 22 emberéletet követelt a hadüzenet nélküli háború. A Moldovai Köztársaság területén tavaly szeptemberben a főleg oroszok lakta részen létrejött a Dnyeszter Menti Köztársaság, ezen a területen folynak az összecsapások. /Rendkívüli állapot Dnyeszter Menti Köztársaságban. Súlyos fegyveres konfliktus Moldovában. = Magyar Hírlap, márc. 17./

Márc. 31-én Chisinauban találkozott a román, moldovai, ukrán és orosz külügyi szakértő, hogy tárgyaljanak a moldovai események békés megoldásáról. /MTI/

A kisinyovi parlament kizárta tagjai sorából I. Szmirnovot, a Dnyeszteri Köztársaság elnökét és néhány képviselőtársát. Kilátásba helyezték, hogy közülük egyesek ellen bírósági eljárást indítanak. /Román rádió, MTI/

Moldova Köztársaság miniszterelnöke, Valeriu Muravschi törvénytervezetet nyújtott be, mely a Transznisztriai Szabadkereskedelmi Zóna státusát és létrejöttének feltételeit fogalmazza meg. A kisinyovi parlament a román nyelv kötelezővé tételének határidejét a Dnyeszter bal partján meghosszabbította az ezredfordulóig. /BBC/

Chisinauban megkezdődött a moldovai rendezést célul kitűző négyes külügyminiszteri konzultáció a moldovai, az orosz, az ukrán és a román külügyminiszter részvételével. A külügyminiszterek tárgyaltak a Dnyeszteren túli hatóságok küldöttségével, megjelent Igor Szmirnov is, majd találkoztak Mircea Snegur elnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Chisinauban a román, a moldáviai, az orosz és az ukrán külügyminiszter újból találkozott. Jóváhagyták a tűzszünet ellenőrzésére megalakított vegyes bizottság jelentését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

Máj. 18-án Ion Iliescu elnök először érkezett hivatalos látogatásra Chisinauba, hogy aláírjon kétoldalú szerződéseket, lefektessék az integráció jogi kereteit. Az elnököt elkísérte a román kormány több minisztere is. Iliescut fogadta Mircea Snegur elnök is. Nem kerül sor a tervezett román-moldáviai együttműködési és testvériségi szerződés aláírására. Közben kiújultak az összecsapások a Dnyeszter környékén. /Iliescu Kisinyovban. = Pesti Hírlap, máj. 19./

A moldovai és a román parlament elnöke nov. 27-én egyezményt írt alá Chisinauban, amelynek értelmében a két ország törvényhozása a jövőben összehangolja tevékenységét. Ez az első lépés a két román állam integrációja felé, jelentette ki Adrian Nastase román és Aleksandru Mosanu moldovai parlamenti elnök közös közleményben. /MTI/

Nagyszabású népgyűlést szerveztek Chisinauban, a moldovai-román határt követelve. Az egyesülést szolgáló megállapodásnak tekintik a román-moldovai interparlamentáris bizottság megalakítását, amelyben a két ország parlamenti képviselői vesznek részt. A bizottság legfőbb célkitűzése a két ország törvénykezésének összehangolása. Mindezt jegyzőkönyv rögzíti, amelyet Adrian Nastase, a román képviselőház elnöke és Alexandru Mosanu, Moldova törvényhozási fórum elnöke írt alá. /Magyar Hírlap, dec. 1./

Mircea Snegur Moldova elnöke karácsonyi beszédében azt javasolta, hogy népszavazással kellene eldönteni, akar-e Moldova Romániával egyesülni. Ez a beszéd nagy vihart kavart. Moldova Köztársaságban a román értelmiségiek aktivizálódtak és sietve kongresszust hívtak össze Kisinyovban. A több mint 3500 értelmiségi, köztük írók, művészek síkra szálltak a Romániával való egyesülés mellett. /Értelmiségi kongresszus Kisnyovban Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Ők természetesnek tartják a Romániával való egyesülést, azonban a nem egyesüléspárti egyszerű emberek még nem értek meg arra, hogy ebben a kérdésben szavazzanak, jelentették ki. Ezért az egyesülésről való népszavazást elvetették. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: Értelmiségiek elvetették a népszavazást Moldova és Románia egyesítéséről. = Magyar Nemzet, jan. 12./