A Moldovai Köztársaság kiutasított két román diplomatát az országból, egyúttal hazarendelték az ország bukaresti nagykövetét. A két diplomatát nem kívánatos személlyé nyilvánították, mivel diplomata státusukkal összeegyeztethetetlen tevékenységet folytattak. A két ország közötti viszony az elmúlt napokban tovább romlott, amikor a chisinaui külügy bekérette Teodorescu román nagykövetet, és aggodalmát fejezte ki egy november végi nyilatkozata miatt. A nagykövet egyrészt azzal vádolta meg a moldovai illetékeseket, hogy halogatják a Romániával megkötendő partnerségi és együttműködési szerződés, illetve a két ország közötti határszerződés aláírását, másrészt pedig az 1947. február 10-én, Párizsban aláírt békeszerződés esetleges felülvizsgálatáról beszélt. A moldovai külügyi vezetés emlékeztette a román diplomatát, hogy az 1969-es Bécsi Egyezmény, illetve az ENSZ által 1978-ban elfogadott megállapodás értelmében a határokat rögzítő szerződések meghatározatlan időre szólnak, és azokat az érintett felek egyike sem módosíthatja egyoldalúan. Calin Popescu-Tariceanu román kormányfő sajnálatát fejezte ki, amiért a moldovai hatóságok ily módon jártak el a két román diplomatával szemben. Az elmúlt héten Vladimir Voronin moldovai elnök Brüsszelben azzal vádolta meg Romániát, hogy folyamatos agressziót folytat országa ellen. /Balogh Levente: Chisinau bekeményít. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

Újabb diplomáciai szóváltásba torkollott a Moldovai Köztársaság és Románia között az elmúlt hónapokban egyre feszültebbé váló viszony. Chisinau tiltakozását ezúttal az váltotta ki, hogy a hét végén Adrian Cioroianu román külügyminiszter részt vett a moldovai fővárosban az új román konzulátus avatóján, de elmulasztott kétoldalú találkozót kezdeményezni a helyi illetékesekkel. Cioroianu az újabb konfliktus nyomán párbeszédre hívta moldovai kollégáját, Andrei Stratant, egyúttal beismerte, hogy ellentétes az udvariasság és a diplomácia szabályaival, hogy a konzulátus avatójára nem hívtak meg egyetlen moldovai illetékest sem. Traian Basescu államfő kijelentette, megtörténhet, hogy a kommunizmust elítélő tavalyi nyilatkozatához hasonlóan a parlamentben nyilvánosan ítéli majd el az 1939. augusztus 23-án megkötött Molotov–Ribbentrop-paktumot is, amelynek nyomán a Szovjetunió megszállta a mai Moldovai Köztársaság területét. A moldáv–román viszony kapcsán leszögezte, Bukarest nem Vladimir Voronin moldáv államfő vagy a Moldovai Kommunista Párt számára kíván megoldásokat kidolgozni, hanem a szomszédos országban élő négy és fél millió román számára. Az államfő szerint az európai politikusok zöme úgy véli, a két országban élő családokat olyan paktum miatt választja el a Prut folyó, amelynek semmi köze a mai tényekhez. /Balogh Levente: Újabb diplomáciai baki. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./

Egyházi vonalon folytatódik a román és a moldovai hatóságok között politikai és nemzetiségi alapon dúló ellentét. A romániai ortodox egyház a napokban bejelentette: kész a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon panaszt tenni amiatt, hogy a Moldovai Köztársaság az elmúlt hetekben kiutasította az ország területéről a Besszarábiai Érsekség négy román állampolgárságú papját és egy apácáját. A chisinaui belügyminisztérium arra hivatkozott, hogy nem rendelkeztek tartózkodási vagy munkavállalási engedéllyel. A Prut folyó két oldalán működő görögkeleti egyházak több mint másfél évtizede feszülnek egymásnak amiatt, hogy az autokefál román ortodox egyház 1992-ben – burkolt szándékkal a moldovai román nemzetiségi identitás erősítése céljából – létrehozta a Besszarábiai Érsekséget. A Pruton túli ország politikai vezetése által elismert, a moszkvai ortodox patriarkátusnak alárendelt Chisinaui és Moldovai Érsekség a kezdetektől fogva ellenezte a román ortodoxia térhódítását. A moldovai hatóságok nem ismerték el az érsekséget, a bukaresti ortodox egyház a strasbourgi bírósághoz fordult, amely 2001-ben hozott végleges ítéletében jóváhagyta az egyházalapítást. Ennek megfelelően a Szent Szinódus tavaly októberben elrendelte három egyházmegye megalapítását a Moldovai Köztársaságban, mindez felbőszítette Vladimir Voronin államfőt, aki azzal fenyegetőzött, hogy nem tartja tiszteletben a strasbourgi ítéletet. A moldovai határőrség hetekkel ezelőtt megalázóan viselkedett Petru Paduraru besszarábiai metropolitával is. A sculeni-i határátkelő Pruton túli oldalán többórás kihallgatás után nyilatkozatot írattak alá a megmotozott egyházfővel, miszerint saját felelősségére kijelenti: nincs nála kábítószer. /Rostás Szabolcs: Moldovai egyházüldözés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

Ebben az évben sorra nyitja erdélyi irodáit Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ-es, illetve Tőkés László független európai parlamenti képviselő. A liberális Csibi Magor még Chisinauban, a Moldovai Köztársaságban is berendez egyet. Winkler Gyula már irodát nyitott Déván, de további irodák megnyitását tervezi. Tőkés László sepsiszentgyörgyi képviseleti irodáját várhatóan február elején nyitja meg. /Lokodi Imre: Sorra nyílnak az EP-irodák. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

A romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) fontosnak tartja a külföldi szervezetekkel való kapcsolattartást. Két képviselője részt vett a moldovai Kisinyovban (Chisinau) tartott találkozón és képzésen, amelyen hét európai ország kisebbségi ifjúsági szervezeteinek képviselői voltak jelen. A szövetség vezetősége reméli, hogy a MAKOSZ teljes jogú tagjává válik az európai diákszervezeteket tömörítő egyesületnek, az Obessunak, amelynek köszönhetően számos szakmai projektben vehetnének részt a tagok és tagszervezetek. /Nemzetközi kapcsolatokat épít a MAKOSZ. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 18./

Lezajlott az EU-tábor – Tusnádfürdő, majd a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Tusnádfürdő. Milyen tágabb keretbe illeszthető a fiatalok gyülekezése, milyen mozgástér mutatkozik számukra idehaza és a nagyvilágban, ezt a kérdést tette fel Kántor Lajos. Az ún. X nemzedékről a ma 30 és 44 év köztiekről van szó. A Cotidianul 18 országból gyűjtött, 5000 válaszon alapuló tanulmány adataiból tallózott. A programban dolgozó román szakemberek szerint ez a nemzedék Romániában világelső a munka megszállottságában és a hagyományőrzésben. A tradicionalizmus itt elsősorban a családközpontúságot, a gyermekek előtérbe helyezését jelenti. A munka fontossága az X nemzedékhez tartozó románok 69 százaléka szerint kerül a legelső helyre, az angolok 39 százalékkal a másodikok, következnek a franciák (37%) és a belgák (36%). A román 30 és 44 év köztiek úgy vélik – 49 százalékban –, hogy a siker a pénzen mérhető, és ebben a felfogásban csak a koreaiak előzik meg őket. Románia lakosainak 40 százaléka él falun, 22 év múlva az urbanizálódás eléri a 70 százalékot. Az egyik román publicista a „Har-Kov” jelenséget vette újra elő: Székelyföldön (ő nem használja ezt a nevet!) most már gazdaságilag is érvényesül a magyar dominancia, azon belül magyarországi tőkebehozatalt, szemben a románok tehetetlenségével Moldova Köztársaságban. Románia képtelen gazdaságilag számottevően jelen lenni Kisinyovban, ott az orosz tőke uralkodik, és ma már a moldvaiaknak mindössze tíz százaléka vallja magát románnak. /Kántor Lajos: X-ek és bárányok. (Hogyan fiatalodunk?) = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének részvételével elindították szeptember 17-én a moldovai fővárosban azt a programot, amelynek keretében a következő két évben magyar és a francia tapasztalatok alapján az európai uniós szabályokkal kapcsolatos ismeretekre készítik fel a moldovai parlament képviselőit és munkatársait. Szili Katalin a program elindítása után Chisinauban találkozott Zinaida Greceanii moldovai kormányfővel. /Szili Katalin „ikerprogramot” indított Chisinauban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Vladimir Voronin moldovai államfő azt állította, hogy a szomszédos Románia mesterkedése miatt törtek ki országában heves zavargások. Bukarest visszautasította a vádat. A kisinyovi vezetés közölte: vízumkényszert vezet be a román állampolgárokkal szemben. Ugyanakkor Románia moldovai nagykövetét és egyik tanácsosát nem kívánatos személynek nyilvánították, és kiutasították. Közben Kisinyov központjában április 8-án újra tüntetők gyűltek össze. Emil Boc miniszterelnök közölte: Románia nem tervez ellenlépéseket Moldovával szemben. Orosz kommentárok szerint Moldovában nincs forradalom, az ellenzék alaptalanul támadta meg a választások eredményét, és a történtekben része van Románia bizonyos köreinek is. A zavargásokba torkolló tüntetésekben román diákok is részt vettek és Románia és Moldova egyesülését követelő jelszavakat skandáltak – írta tudósításában az ITAR-TASZSZ. A román lapok egyhangúlag kiemelik, hogy a moldovai hatóságok ellenőrzésük alá vonták az elektronikus és az írott médiát, így a legtöbb információ az ottani eseményekről az interneten keresztül érkezett. A moldáv fiatalok a közösségi és a videómegosztó portálokon keresztül tájékoztatták a közvéleményt az eseményekről. /Elmérgesedőben a Románia és a Moldova közti viszony. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

A moldovai kommunista hatóságok durva megtorlási eszközökkel próbálják rendre utasítani a kormányellenes lázadások résztvevőit. Eddig körülbelül 200 személyt vettek őrizetbe, miután a moldovai főügyészség „államcsínykísérlet” címén eljárást indított a parlamentet és az elnöki hivatalt elfoglaló fiatalok ellen. Cristian Diaconescu román külügyminiszter tájékoztatást kért a moldáv hatóságoktól, hogy az őrizetbe vett személyek között hány román állampolgár van. Az Európai Unió a Romániával való normális diplomáciai kapcsolatok helyreállítását kérte Chisinautól. Cristian Diaconescu külügyminiszter bejelentette, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságért felelős biztosánál tett panaszt amiatt, hogy a moldovai hatóságok több külföldi újságírót – közöttük románokat is – akadályoztak munkájuk végzésében. /Őrizetbe vették a moldovai lázadókat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Az Európai Uniónak ki kell vizsgálnia, ki a felelős az utóbbi napokban történt moldovai megtorlásokért – mondta Traian Basescu államfő április 14-én a parlament előtt tartott beszédében. Basescu rámutatott, nem akart azonnal reagálni a Chisinau által felhozott vádakra. Mint fogalmazott, a végtelenségig sem lehet hallgatni, ezért „a Moldova Köztársaságban történt megtorlások, az alapvető emberi jogok és szólásszabadság semmibe vétele, újságírók kitoloncolása, valamint a román állam ellen felhozott vádaskodások” arra kötelezték, hogy az európai szervekhez forduljon. Véleménye szerint a moldovai államfő kijelentései, miszerint Románia felelős az ottani helyzetért, hatalmas kérdőjeleket vet fel, ugyanis nem Románia tehet arról, hogy Chisinau a kommunizmus irányába lépett vissza. Basescu figyelmeztette Chisinaut, nemzetközi bíróság elé juttatja mindazokat, akik nem engedik a letartóztatott román állampolgárok közelébe a román konzulátus képviselőit. – Több mint 300 embert vettek őrizetbe a moldovai belügyminisztérium adatai szerint. A tüntetések egyelőre az eredménnyel jártak, hogy a központi választási bizottság újraszámolja a parlamenti választásokon leadott szavazatokat. /Mihály László: EU-s vizsgálatot kér Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Románia úgy döntött: nem kell többé bebizonyítaniuk román nyelvtudásukat azoknak, akik román állampolgárságot kérvényeznek. Emil Boc miniszterelnök szerint a könnyítést csak azok a kérvényezők (illetve első-, másod- és harmadfokú rokonaik) élvezik, akik korábban román állampolgárok voltak, de „önhibájukon kívül” megfosztották őket ettől a jogállásuktól. Bár Emil Boc nem mondta ki, az új jogszabály adta előnyöket elsősorban a moldovai állampolgárok élvezhetik majd, akik (vagy akiknek felmenői) 1940-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum nyomán veszítették el román állampolgárságukat. A sürgősségi rendeletet Traian Basescu kérésére hozta meg a kormány. Az államfő felfedte, hogy 650 ezer olyan boríték található Románia chisinaui nagykövetségén, amelyekben becslése szerint 800 ezer – egymillió személy kér román állampolgárságot. Ha az államfő becslése helytálló, Moldova lakosságának mintegy negyede kíván román állampolgár lenni. /Cs. P. T. : Könnyítés a moldovaiaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Nem módosult a szavazatok újraszámlálása után a Moldovai Köztársaságban az április 5-i parlamenti választások hivatalos eredménye: a kommunista párt aratott győzelmet. Vladimir Voronin moldovai elnök amnesztiát javasolt az április 7-i chisinaui zavargások részvevői számára. Voronin szerint az Európai Uniónak ki kellene vizsgálnia, miként volt lehetséges, hogy egyik tagállama utcai harcokat provokált ki egy szomszédos országban. „Remélem, hogy előbb-utóbb Románia is tudatosítja, hogy a geopolitikai intrikák ideje lejárt. Sajnálom, hogy a bukaresti hatóságok összekeverik a történelmet és a kultúrát a politikával” – hangsúlyozta Voronin. /Maradnak a kommunisták. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

A román titkosszolgálat szervezte a kommunista hatalom elleni tüntetéseket Chisinauban – állítják a moldovai hatóságok. Bukarest már hosszú ideje vissza akarja szerezni egykor volt területét. Románok vagyunk, románok vagyunk! – skandált a tömeg minap Moldovában, a chisinaui parlament előtt. A tüntetés az után robbant ki, hogy az április 5-i törvényhozási választások első részeredményei nyilvánosságra kerültek. Az előrejelzések szerint a kommunisták a 101 tagú parlamentben 61 helyet szereztek, ezzel Vladimir Voronin kommunista elnök újból megszerezheti a legmagasabb közjogi méltóságot. A szervezők a twitter nevű blogszolgáltatáson és a Facebook nevű közösségi oldalon keresztül szinte pillanatok alatt egyik helyről a másikra irányították a harmincezres tömeget. Vladimir Voronin elnök éles kirohanást intézett Románia ellen, azzal vádolva a szomszédos országot, hogy beavatkozik hazája belügyeibe, és cselszövést sző Románia és Moldova egyesülésére. Kiutasították Filip Teodorescut, Románia chisinaui nagykövetét, akit a kormányhoz hű sajtó azzal is megvádolt, hogy a bukaresti titkosszolgálat tábornoka. A moldovai lakosság, melynek anyanyelve és kultúrája román, előszeretettel folyamodik román állampolgárságért. Jelenleg már majdnem egymillió állampolgársági kérelem fekszik a román hatóságok előtt. A román fővárosban az ott tanuló több ezer moldovai egyetemista követelte Románia és Moldova – román nevén Besszarábia – egyesülését. Traian Băsescu román államfő beszédet mondott a bukaresti törvényhozás két háza előtt. Bejelentette: azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy módosítsa a vonatkozó törvényt, hogy azok a moldovaiak, akik akaratuk ellenére veszítették el állampolgárságukat, „visszatérhessenek az európai népek családjába”. Traian Băsescu szerint az emberi jogok és a szólásszabadság megsértésének számos esetét jegyezték fel Moldovában, ezért Románia európai uniós vizsgálatot kér az ottani kommunista kormány ellenzékének elnyomása ügyében. /Megtartani Erdélyt és újabb területeket szerezni? = Erdély. ma, 2009. ápr. 23./

A MoldovaI Köztársaság nem hajlandó akkreditálni a Bukarest által kijelölt új chisinaui nagykövetet. Bukarest kérni fogja az Európai Unió külügyminisztereinek értekezletén az újabb EU-Moldova egyezményről szóló tárgyalások felfüggesztését. /Chisinau újabb bosszúja. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

Az újságírónak szakkönyvet küldött jászvásári kollégája. A küldeményen nem volt semmiféle postai bélyegző, csak egy pecsét, amely igazolta, hogy a terroristaellenes szolgálat megvizsgálta a csomag tartalmát /Controlat Antitero/. Az újságíró nem tudja, rá vigyáznak, vagy a jászvásári kollégát gyanúsítják azzal, hogy valami köze lehetett a moldovai eseményekhez, mert oda közel van Kisinyov? /(Szekeres): Vigyáznak ránk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./

Fölöslegesnek nevezte a Románia és Moldova közötti országhatár-egyezmény aláírását Traian Basescu államfő, aki ismét bírálta a moldovai hatóságokat amiatt, hogy a román állampolgárokkal szemben vízumkötelezettséget vezettek be. Rámutatott: a chisinaui hatalom a kishatárforgalmi egyezmény aláírását az országhatár-egyezmény aláírásához köti, ami szerinte „érthetetlen” feltétel. A kishatárforgalmi egyezmény aláírását Bukarest szorgalmazza, hogy megkönnyítse a moldovaiaknak a Romániába való belépését. Hangsúlyozta: csak az gondolhatja, hogy egy román államfő aláírhatja a Ribbentrop–Molotov paktum szentesítését jelentő országhatár-egyezményt, aki nem érti, mit jelent a román államfő felelőssége. Moldova a Ribbentrop–Molotov paktum révén került a Szovjetunió fennhatósága alá, a két világháború között Romániához tartozott. Basescu hozzátette: Románia 1990 után elismerte az egykori Szovjetunió határait, amelynek „Moldova is az örököse”, ezért fölöslegesnek tekinti az országhatár-egyezmény aláírását. /Újabb román–moldáv csörte. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Románia jelenleg hetente mintegy 75 moldovainak nyújt állampolgárságot, legkésőbb 2010-ig azonban ugyanennyi idő alatt ezer főre kívánja növelni a pozitívan elbírált igénylések számát – jelentette ki Traian Basescu államfő az EU-tagállamok nagyköveteivel folytatott megbeszélésről kiszivárgott dokumentum szerint. Basescu megerősítette: a chisinaui román nagykövetségen 600 ezer kérelem vár elbírálásra, ami becslése szerint 800 ezer és egymillió közötti igénylőt jelent. Ezeket a kéréseket még nem továbbították az igazságügyi tárcához, amely ez év végéig 25 ezer esettel tud foglalkozni. Basescu leszögezte: a romániai intézkedést egyetlen EU-tagállam sem kifogásolta hivatalosan, Bukarest pedig valamennyi, a „történelmi események” folyamán állampolgárságát vesztett románnak visszaadja az állampolgárságot. Az államfő nem rejtette véka alá, hogy Bukarest politikai megfontolásból könnyítette meg a határon túli románok honosítását, megpróbálva „esélyt adni” például a Moldovai Köztársaságban élő fiataloknak. A német újraegyesítéssel példálózva Basescu arra is felhívta a figyelmet: noha a második világháború után Romániát is felosztották, Bukarest számára nem adatott meg a lehetőség, hogy a „két állam, egy nemzet” valóságáról beszéljen. Basescu fölöslegesnek nevezte a Chisinau által szorgalmazott kétoldalú határegyezmény aláírását, ez ugyanis szerinte felérne a Moldovát a Szovjetunióhoz csatoló Ribbentrop–Molotov-paktum „szentesítésével”. /Rostás Szabolcs: Basescu: ezer „új román” állampolgár hetente. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

A Moldovai Köztársaság parlamentjében nem sikerült államfőt választani május 20-án, így várhatóan május 28-án kénytelen ismét összeülni. Egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy a kommunista párt jelöltjét, Zinaida Greceaniit, a jelenlegi ügyvezető kormányfőt megválasszák. A kommunista párt az áprilisi parlamenti választásokat nagy fölénnyel nyerte meg, de egy mandátum hiányzik ahhoz, hogy akaratát szabadon érvényesíthesse a 101 tagú törvényhozásban. A három ellenzéki párt nem vett részt a szavazáson. Céljuk az, hogy sikertelen legyen az elnökválasztási procedúra, kikényszerítsék a törvényhozás feloszlatását és új parlamenti választások kiírását. Moldova az Európai Uniótól kért segítséget – a chisinaui megítélés szerint – agresszív román politika semlegesítéséhez. /Moldova: sikertelen államfőválasztás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Elmérgesedik a viszony Moldovai Köztársaság és Románia között, miután a leköszönő államfő, Vladimir Voronin felszólította az Európai Unió döntéshozóit, „tartsák kordában” Traian Basescu román elnököt és azokat a román politikusokat, akik a múlt hónapi chisinaui zavargásokat szították. Cristian Diaconescu román külügyminiszter szerint bizonyított tény, hogy Romániának nem volt köze az áprilisi zavargásokhoz. „Voronin elnök úrnak nincs hatásköre arra, hogy Románia és az Európai Unió közötti viszonyba beleszóljon” – fejtette ki Diaconescu. /M. Á. Zs. : Testvérből lett ellenség Moldova. Voronin az EU-nál panaszolná be a román politikusokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Hitelesítette Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága a parlamenti választások eredményeit, így nincs jogi akadálya annak, hogy megalakuljon az új kormány Chisinauban. A 101 parlamenti képviselő a hamarosan kezdődő ülésszakban házelnököt és államfőt is választ. Időközben a Szövetség az Európai Integrációért néven kormánykoalícióra lépett négy moldovai párt megállapodott az állami tisztségek elosztásában. /Cs. P. T. : Testvéri osztozás. Hitelesítették a moldovai választások eredményeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Az évek óta elhidegült román–moldovai kapcsolatok normalizálódása jegyében telt Vlad Filat, a Moldovai Köztársaság kormányfőjének a hét végén Bukarestben tett látogatása. A miniszterelnöki tisztséget szeptember óta betöltő Vlad Filat annak a moldovai Liberális Demokrata Pártnak az elnöke (PLDM), amely a júliusban megismételt parlamenti választások nyomán három másik Nyugat-barát alakulattal koalícióra lépve átvette a hatalmat a Vladimir Voronin volt államfő vezette kommunistáktól. A Chisinau és Bukarest közötti viszony rendezésének első jele már abban is megmutatkozott, hogy a legmagasabb román közjogi méltóságokkal folytatott tárgyalások hivatalos nyelve a román volt. A kommunista Vladimir Voronin előzőleg a moldovait nyilvánította hivatalos államnyelvnek. A két ország hamarosan rendezi a diplomáciai téren hónapok óta húzódó nézeteltérést is, a napokban kinevezik Románia chisinaui, illetve Moldova bukaresti nagykövetét. Emil Boc ügyvezető kormányfő bejelentette: 2010-től önálló kormányügynökség foglalkozik Bukarestben a román állampolgárságot igénylők kérésének elbírálásával, a jogosultak pedig öt hónapon belül személyi igazolványhoz jutnak. A könnyített eljárás keretében a Pruton túli igénylők esetében immár nem rendeznek meghallgatást, és nem vizsgálják a nyelvtudást vagy a kulturális ismeretek meglétét sem. A napokban hatályba lépett az állampolgárság odaítélését jelentősen megkönnyítő román jogszabály, amelynek legfontosabb eleme: a román állam abban az esetben is elismeri egy külföldi személy román állampolgárságát, ha annak csak a harmadfokú felmenőjéről bizonyítható, hogy román volt. A jogszabály kimondja, hogy az egykor Romániában élő személyeket „újrahonosítják”, visszaadják állampolgárságukat, amit önhibájukon kívül veszítettek el a határon túli románok. A könnyítés elsősorban a Moldovai Köztársaságban élő románokat érinti, akik közül csak idén közel egymillióan nyújtották be igénylésüket. Az elmúlt időszakban futószalagon ontották az állampolgárságot a moldovaiaknak. /Rostás Szabolcs: Románia futószalagon ad állampolgárságot a Moldovai Köztársaság polgárainak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

A hanuka ünnepét szimbolizáló nyolcágú gyertyatartót december 11-én, az ünnep előestéjén állították fel Chisinau-ban, a Moldovai Köztársaság központi parkjában, Stefan cel Mare moldvai fejedelem szobrának szomszédságában. Ortodox hívek jelentek meg a téren, zsidóellenes jelszavakat kezdtek skandálni. Az ortodox templom esperese vezette csoport kiszakította talapzatából a bronzból öntött zsidó gyertyatartót, és helyére egy fakeresztet szúrtak be. „Moldova egy keresztény ortodox ország, amelyet Stefan cel Mare megvédett a jöttment zsidóktól. Erreföl most oda jutottunk, hogy ezek a szent fejedelem szobra mellé menórát tűznek ki, Ez egy törvénytelen, önkényes tett, amely ellen az ortodox keresztényeknek fel kell emelni a szavukat” – hangoztatta az esperes. A helyi zsidó közösség vezetője, Ilia Sat tiltakozott az ortodoxok tette ellen, és elmondta, a hanuka szimbólumának számító gyertyatartót a törvényes keretek betartásával helyezték el. A zsidó vezető antiszemitának minősítette az akciót, és kifejtette, tudomása szerint a Moldovai Ortodox Egyház felső vezetése nem hagyta jóvá azt. Ezt támasztotta alá maga a keresztény egyházi intézmény szóvivőjének nyilatkozata is. Moldovában jelenleg harmincezres lélekszámú a zsidó közösség. 1900-ban ezen a földrajzi területen mintegy 300 ezer zsidó élt, akiknek jelentős része a cári pogromok, majd a második világháborúban a zsidókat és cigányokat Transznisztriába deportáló román Antonescu-rezsim áldozatává vált. /Salamon Márton László: Hanukát „ünneplő” ortodoxok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

Kisinyovi látogatáson Băsescu
Románia újabb konzulátust nyitna Moldova Köztársaságban a Bălţiban és Cahulban (nem Kabulban, ahogy az államfő tévesen ismételgette elutazása előtt – szerk. megj.) működők mellett. A Kisinyovba látogató Traian Băsescu megígérte azt is: Bukarest olyan ügynökséget hoz létre, amelynek többek közt az lesz a feladata, hogy felgyorsítsa a román állampolgárság megadását a Pruton túli igénylők számára. (Ennek egyik kirendeltsége Kolozsváron lenne.) Az új állampolgársági törvény megjelenéséig, 2008-ig Románia 2400 erre vonatkozó kérést hagyott jóvá, 2009-ben az igénylések száma húszezerre nőtt. Băsescu hangsúlyozta: Bukarest soha sem fog aláírni olyan szerződést, amely a két ország közti államhatárokat módosítaná. Románia ugyanakkor 100 millió euró értékű vissza nem térítendő támogatást ígért Kisinyovnak 2010–2013 között.
Románia elismeri Moldovának a Szovjetunió szétesése után megszerzett szuverenitását, de nem ír vele alá határegyezményt – jelentette ki szerdán Kisinyovban Traian Băsescu államfő, miután tárgyalt Mihai Gimpu ügyvezető moldovai államfővel. „Megvitattuk a határral kapcsolatos kérdést. Románia soha nem fog aláírni dokumentumot a román-moldovai határ megállapításáról” – mondta Băsescu. Hozzátette: az ország kész az európai normák szintjén fenntartani a határ ellenőrzését.
Az államfő hangsúlyozta: Románia a következő négy évben kész 100 millió euró értékű vissza nem térítendő hitelt nyújtani Kisinyovnak az oktatás és az infrastruktúra fejlesztésére. A Romániával való szövetség az Európai Unióhoz közelíti Moldovát – ígérte Băsescu. Elmondta, hogy csak tavaly 14 ezer moldovai kapott román állampolgárságot, és meggyőződését fejezte ki, hogy ez a folyamat még intenzívebbé válik. Ígéretet tett arra, hogy növelni fogják a román főiskolákon tanuló moldovai diákok számát.
Mihai Gimpu rámutatott: a liberális pártok alkotta koalíció hivatalba lépése óta a két ország között nincs véleménykülönbség. Hangsúlyozta, hogy Moldovának segítségre van szüksége, fejlesztenie kell az infrastruktúrát és meg kell oldania a gázkérdést. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Partnerséget és százmillió eurót ígért moldovai EU-csatlakozáshoz Traian Băsescu
Román–moldáv partnerség kialakítását szeretné és százmillió eurós segélyt ígért Traian Băsescu a moldovai európai uniós csatlakozás előmozdítására. A moldáv fél ugyanakkor a beutazás könnyítését és állampolgárságot kér. Băsescut ünneplő tömeg fogadta Chişinăuban, az éljenzők a román-moldáv határ eltörlését követelte.
A Moldova európai uniós integrációját előmozdító partnerség kialakítására tett javaslatot szerdán Chişinăuban Traian Băsescu román államfő, aki kétnapos hivatalos látogatásra érkezett a Pruton túli köztársaságba. Băsescu úgy vélte, a chişinăui nyugatbarát vezetés – amely a tavalyi előrehozott választások nyomán került hatalomra – máris meggyőzte az uniós vezetőket arról, hogy az EU felé kívánja venni az irányt. „Célunk az önök egyik legfontosabb céljának, az európai uniós közeledésnek és integrációnak a támogatása abban az időpontban, amikor Moldova készen áll erre. Az elmúlt öt hónapban, amióta az új vezetés hivatalba lépett, meggyőzte Brüsszelt arról, hogy az EU felé kívánja venni az irányt, ami arra ösztönöz, hogy román-moldáv partnerséget hozzunk létre Moldova uniós csatlakozásának elősegítésére” – hangsúlyozta Băsescu.
Az államfő egyúttal leszögezte: Bukarest sohasem ír alá egy, a román-moldáv határt rögzítő egyezményt, mivel már korábban elismerte a Szovjetuniótól örökölt határvonalat. Közölte ugyanakkor, hogy Bukarest 100 millió eurós, vissza nem térítendő támogatást nyújt infrastrukturális fejlesztésekre Chişinăunak, amelyet 2010 és 2013 között négy részletben folyósít.
Mihai Ghimpu ügyvezető moldovai elnök üdvözölte román kollégája felvetését, majd azt kérte, hogy Románia – elsőként az uniós tagállamok közül – tegye lehetővé a moldáv állampolgárok szabad belépését az Unió területére. Válaszában azonban Băsescu rámutatott: Bukarestnek tiszteletben kell tartani az uniós előírásokat. Mint kifejtette, a két ország által a közelmúltban megkötött kishatárátlépési egyezmény máris jelentős előrelépésnek tekinthető, hiszen annak nyomán mintegy 1,2 millió moldáv állampolgár Romániába való beutazása válik könnyebbé. Egyúttal megígérte: a kormány pénteken rendelettel hozza létre az az állami ügynökséget, amely az állampolgárság visszaadásának módozatairól dönt majd azon személyes esetében, akik önhibájukon kívül veszítették el azt.
Băsescut egyébként ünneplő tömeg fogadta Chişinăuban, amikor megkoszorúzta István vajda (Ştefan cel Mare) szobrát. A tömeg lelkesen éljenezte, és a Prut menti határ eltörlését, illetve egyesülést követelt.
Chirtoacă: állampolgárság kell
A moldovaiak számára az lenne a legfontosabb, hogy Bukarest biztosítson román állampolgárságot az ország lakóinak – jelentette ki szerdán Dorin Chirtoacă, Chişinău liberális párti polgármestere Traian Băsescu román államfő látogatása kapcsán. Chirtoacă szerint Bukarestnek módosítania kellene az állampolgársági törvényt, jelenleg ugyanis csupán azok kaphatják meg az állampolgárságot, akik állandó lakhellyel rendelkeznek Románia területén. Emellett úgy vélte, hogy Romániának könnyítenie kellene az állampolgárság odaítélésének körülményein.
Nem fogadta azonban mindenhol felhőtlen öröm Băsescu látogatását: Mark Tkaciuk, az ellenzékbe szorult Moszkva-barát kommunista párt képviselője, Vladimir Voronin korábbi kommunista elnök egykori tanácsadója szerint „a bűnöző visszatért a tett helyszínére.” Tkaciuk szerint a tavaly áprilisi zavargások mögött – amelyek során tömegek vonultak az utcára, mivel csalást gyanítottak a hivatalosan a kommunisták győzelmével végződött parlamenti választásokon – valójában a ma az országot irányító, Szövetség az Európai integrációért elnevezésű négypárti koalíció állt, amelyet a háttérből Bukarest támogatott. Közölte: Vladimir Voronin pártelnök nem kíván találkozni Băsescuval.
Egy nappal korábban Voronin még keményebben fogalmazott: úgy vélte, Băsescu úgy érkezik Chişinăuba, mintha a gyarmatára tenne látogatást, egyúttal megdöbbenésének adott hangot, amiért az Európai Unió nem utasítja rendre az „analfabéta, arrogáns és ostoba” román politikusokat. Ezzel Teodor Baconschi román külügyminiszter egy korábbi nyilatkozatára utalt, amelyben arról beszélt, hogy Románia a jelenlegi tudományos tények ismeretében nem ismeri el, hogy létezne egy, a romántól különböző moldovai nyelv és nemzet.
Băsescu moldovai látogatása egyébként nyelvbotlással kezdődött: indulása előtt, az Otopeni repülőtéren a román államfő többször is Kabulként emlegette a moldovai Cahul városát, amelynek meglátogatása szintén szerepel az elnök programjában.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Chişinău-i lehetőségek
Van-e tétje az erdélyi magyarok számára annak, hogy miként alakul Bukarest és Chişinău kapcsolata? A kérdést Traian Băsescu chişinăui látogatása teszi aktuálissá. Ez ugyanis alkalmasnak mutatkozik arra, hogy kirajzolja a magyar–erdélyi magyar és a román–moldovai román kapcsolatok közötti hasonlóságokat és különbözőségeket.
Mindenek előtt azt kell észrevenni, hogy amiként Budapest az egységes magyar nemzet határon túli részeként tekint az erdélyi magyarságra, úgy Bukarest is nemzetrészként tartja számon a moldovai románságot. Enyhe késéssel talán, de Bukarestben is megérett a gondolat, hogy Románia nem lehet közömbös a chişinăui politikával szemben, felelősséget visel a Pruton túli románok ügye iránt.
A román kormányzat a magyarországinál hamarabb ismerte fel, hogy a román állampolgárság határon túli kiterjesztése lehet a legszorosabb kötelék, amelyet az anyaország fel tud ajánlani határon túli nemzettársainak. Míg Románia az EU tagállama, Moldova pedig Európa egyik legszegényebb országa, a román „világútlevél” jobb életlehetőségeket kínál a moldovaiaknak, és a román nemzethez tartozást is vonzóvá teszi.
A Băsescut Chişinăuba elkísérő miniszterek hada azt is jelzi, a gazdasági lehetőségek is egyre jobban érdeklik a román politikusokat. Kezdenek ráérezni arra, hogy távlatokban gondolkodva lehetőségeket rejt a román gazdaság számára a szomszédos, gazdaságilag elmaradott terület, ahol nem állják nyelvi, kulturális akadályok a román beruházók útját. Segítheti a magyar törekvések jobb megértését az is, ha a bukaresti keményvonalasok magyarellenes érzületét a chişinăui moszkoviták ellenérzéseihez hasonlítjuk.
A hasonló problémákkal való szembesítés empátiát is ébreszthet a befogadóbb lelkületű román politikusokban a magyar törekvések iránt, de azt is eredményezi, hogy elvszerűen nem ellenezhetnek semmi olyant, amit ők maguk már megvalósítottak, vagy ami a terveik között szerepel. A párhuzamokkal mégis óvatosan kell bánni, ezek ugyanis az ellenhatást is kiválthatják. A román tudatokban ugyanis a végső cél nem más, mint Románia és Moldova egyesítése. Ha a bukaresti politikusok önmagukból indulnak ki, a párhuzamok a magyar revizionizmustól való félelmet is erősíthetik bennük.
Gazda Árpád. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Románia elismeri Moldova szuverenitását
Románia elismeri Moldovának a Szovjetunió szétesése után megszerzett szuverenitását, de nem ír vele alá határegyezményt – jelentette ki szerdán Chisinauban Traian Basescu román elnök, miután tárgyalt Mihai Gimpu ügyvezető moldovai államfővel.
"Megvitattuk a határral kapcsolatos kérdést. Románia soha nem fog aláírni dokumentumot a román- moldovai határ megállapításáról" – mondta Bascescu. Hozzátette: országa ugyanakkor kész az európai normák szintjén fenntartani a határ ellenőrzését.
A román elnök közölte: országa a következő négy évben kész 100 millió euró értékű vissza nem térítendő hitelt nyújtani Chisinaunak az oktatás és az infrastruktúra fejlesztésére.
A Romániával való szövetség az Európai Unióhoz közelíti Moldovát – ígérte Bascescu. Elmondta, hogy csak tavaly 14 ezer moldovai kapott román állampolgárságot, és meggyőződését fejezte ki, hogy ez a folyamat még intenzívebbé válik. Ígéretet tett arra, hogy növelni fogják a román főiskolákon tanuló moldovai diákok számát.
Mihai Gimpu rámutatott, hogy a liberális pártok alkotta koalíció hivatalba lépése óta a két ország között nincs véleménykülönbség. Hangsúlyozta, hogy Moldovának segítségre van szüksége, fejlesztenie kell az infrastruktúrát és meg kell oldania a gázkérdést. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Ismét könnyítettek a határon túli románok állampolgárság-szerzésén
Ismét jelentős mértékben könnyítették a román hatóságok az állampolgárság meg- és visszaszerzésének folyamatát, miután pénteki ülésén önálló állampolgársági felügyelet létrehozásáról döntött a bukaresti kormány.
Az új hivatal tevékenysége elsősorban a Moldovai Köztársaság lakosait célozza, akiknek a kedvéért Bukarest már tavaly módosította állampolgársági törvényét. A könnyített eljárás keretében a 4,5 millió lakosú Pruton túli országból származó igénylők esetében immár nem rendeznek meghallgatást, és nem vizsgálják a nyelvtudást vagy a kulturális ismeretek meglétét, sőt esetükben a román állam abban az esetben is elismeri román állampolgárságukat, ha csak harmadfokú felmenőjükről bizonyítható, hogy román volt.
A kezdeményezés Traian Băsescu államfőtől ered, aki már első elnöki mandátuma idején szorgalmazta az egykor Romániában élt személyek „újrahonosítását”, vagyis visszaadni mindazon határon túli románok állampolgárságát, akik önhibájukon kívül veszítettek el azt. A könnyítés nyomán – amelybe beletartozik az is, hogy a román hatóságok legtöbb öt hónapon belül kötelesek elbírálni a dossziékat – a tavaly megugrott, és elérte a húszezret a pozitívan helybenhagyott igénylések száma, miközben az előző években még csak néhány ezerre rúgott.
Az Emil Boc vezette kormány ezúttal továbbment, és elrendelte, hogy az állampolgársági igények elbírálásával ezentúl már nem az igazságügyi minisztérium bizottsága, hanem az ország öt nagyvárosában (közöttük Kolozsváron) kirendeltséget is működtető önálló hivatal fog foglalkozni. Sőt a 126 alkalmazottal ellátott intézmény ezentúl nem követeli meg az állampolgárságért forduló moldovaiaktól, hogy letelepedési engedéllyel vagy lakhellyel rendelkezzenek Romániában. A hivatal létrehozását egyébként Băsescu már chişinăui látogatása során, szerdán beharangozta, nem rejtve véka alá: Bukarest célja, hogy évente 100-150 ezer besszarábiainak adjon állampolgárságot. Mindezt óriási várakozás előzte meg a Pruton túl. Dorin Chirtoacă, Chişinău liberális polgármestere már korábban jelezte: Bukarestnek módosítania kellene az állampolgársági törvényt, eddig ugyanis csupán azok kaphatták meg az állampolgárságot, akik állandó lakhellyel rendelkeztek Románia területén. Bukaresti hivatalos adatok szerint tavaly meghaladta az egymilliót a moldovai állampolgárság-igénylők száma.
Rostás Szabolcs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Érvénybe lépett a román-modovai kishatárforgalmi egyezmény
Érvénybe lépett pénteken a Románia és Moldova között tavaly megkötött kishatárforgalmi egyezmény, amely a két ország közös határszakasza közelében élő mintegy egymillió moldovai állampolgárt érinthet.
A román kül- és belügyminisztérium tájékoztatása szerint a román-moldovai határ mindkét oldalának ötven kilométeres sávjában élők vízum nélkül léphetik át az országhatárt kishatárforgalmi engedély és érvényes útlevél birtokában. Az engedélyt összesen 361 településen élő, körülbelül egymillió moldovai állampolgár igényelheti.
Az egyezmény korábban vita tárgyát képezte a két ország között. A tavalyi moldovai parlamenti választásokig Moldovát irányító kommunista párt az országhatár-egyezmény aláírásától tette függővé a kishatárforgalmi egyezmény megkötését. Előbbit azonban Románia nem akarta aláírni. Áttörést hozott, hogy a választások után Chisinauban a Romániával való viszony rendezését célul kitűző ellenzék alakíthatott kormányt. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Nincs napirenden Moldova és Románia egyesülése
(MTI/ITAR-TASZSZ) – Nincs napirenden Moldova és Románia egyesülésének a kérdése – jelentette ki Theodor Baconschi külügyminiszter az Unimedia moldovai hírügynökségnek nyilatkozva.
Baconschi a januári kisinyovi látogatása eredményeit kommentálta a hétfőn megjelent interjúban, amelyet az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség ismertetett.
"A partnereinkkel Kisinyovban folytatott tárgyalásokból ítélve a Romániával való egyesülés kérdése nem időszerű sem az elitnek, sem a moldovai polgárok többségének. Mi csak akkor tárgyalhatnánk erről komolyan, ha valóban bejelentenék az egyesülés szándékát" – mondta Baconschi, s hozzátette, hogy a moldovai állampolgároknak "szuverén joguk van ahhoz, hogy önállóan oldják meg ezt a kérdést".
A román diplomácia vezetője ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a két országot a közös történelem, a kultúra, a nyelv, illetve más értékek is összekötik.
"Ugyanazt a nyelvet beszéljük, és ez Moldova előnyére szolgál az európai uniós integrációs törekvésekben" – mondta a külügyminiszter. Hozzátette, hogy Moldova uniós integrációja javára válna mindkét ország állampolgárainak. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Baconschi: Nincs napirenden Moldova és Románia egyesülése
Nincs napirenden Moldova és Románia egyesülésének a kérdése - jelentette ki Theodor Baconschi külügyminiszter az Unimedia moldovai hírügynökségnek nyilatkozva.
Baconschi a januári chişinăui látogatása eredményeit kommentálta a hétfőn megjelent interjúban, amelyet az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség ismertetett.
"A partnereinkkel Chişinăuban folytatott tárgyalásokból ítélve a Romániával való egyesülés kérdése nem időszerű sem az elitnek, sem a moldovai polgárok többségének. Mi csak akkor tárgyalhatnánk erről komolyan, ha valóban bejelentenék az egyesülés szándékát" - mondta Baconschi, s hozzátette, hogy a moldovai állampolgároknak "szuverén joguk van ahhoz, hogy önállóan oldják meg ezt a kérdést".
A diplomácia vezetője ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a két országot a közös történelem, a kultúra, a nyelv, illetve más értékek is összekötik.
"Ugyanazt a nyelvet beszéljük, és ez Moldova előnyére szolgál az európai uniós integrációs törekvésekben" - mondta a külügyminiszter. Hozzátette, hogy Moldova uniós integrációja javára válna mindkét ország állampolgárainak. Forrás: MTI