Nov. 4-én mintegy tízezer diák lepte el a bukaresti Egyetem teret. Az egyetemisták tiltakozó menetelésük során kormányellenes jelszavakat kiabáltak, a járókelőket is buzdították, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Hasonló tüntetésekre az ország más városaiban is sor került. Adrian Miroiu államtitkár elmondta, hogy a diákszervezetek követeléseire írásban válaszolt a Tanügyminisztérium. /A diákok elfoglalták Bukarestben az Egyetem teret. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa nov. 3-i ülésén véglegesítette az RMDSZ-nek a Magyar Állandó Értekezlet november 11-12-i újabb tanácskozásán képviselendő álláspontját. A testület a magyar-magyar kapcsolatok intézményesítésének jelentős lépéseként értékelte, hogy a legutóbbi magyar-magyar csúcs óta megindult a szakértői bizottságok tevékenysége. Az RMDSZ véleménye szerint gyorsítani kell a határon túli magyar közösségeket támogató alapítványok stratégiájának kidolgozását. Sürgető feladatnak tekinti a schengeni egyezmény alkalmazásából eredő vízum- és munkavállalási kérdések mielőbbi megoldását. Az RMDSZ küldöttsége emellett a tanácskozáson hangsúlyosan kívánja felvetni az olyan gazdasági vonatkozású kérdéseket, mint a kölcsönösen előnyös partneri viszony kialakítása, a tőkebefektetések és a magánosításban való részvétel. /Az RMDSZ a magyar-magyar csúcsról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

"Nov. 11-12-én tartja a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) második ülését Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök meghívására a magyarországi parlamenti pártok, a törvényhozási képviselettel rendelkező határon túli magyar pártok és szervezetek vezetői, illetve a nyugati magyarság képviselői vesznek részt a találkozón. Az ülésen Orbán Viktor miniszterelnök mellett felszólal Martonyi János külügyminiszter, Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. "A szakértői bizottságok beszámolóival kezdi meg kétnapos munkáját a Magyar Állandó Értekezlet november 11-én Budapesten" - közölte Szabó Tibor HTMH-elnök. A nyitónapon Szabó Tibor tart majd tájékoztatót az elmúlt időszakról. Felszólal Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter is. Szót kapnak továbbá a határon túli meghívottak és a magyarországi parlamenti pártok képviselői. Szabó Tibor véleménye szerint a találkozón feltehetőleg hangsúlyosan szerepelnek majd az integrációval kapcsolatos kérdések, valamint a jugoszláviai események. A HTMH elnöke fontosnak nevezte, hogy ez az intézményi találkozás rendszeres és természetes kapcsolati formává váljon. Az értekezlet szervezése során valamennyi határon túli szervezettel egyeztetnek. A rendezvény az újságírók előtt zárt, de a tervek szerint az eseményhez kapcsolódóan sajtótájékoztatót tartanak majd. Magyar Állandó Értekezlet lesz Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./"

Nov. 4-én kezdődött el Bulgáriában, Borovecben a román-bolgár-görög államfői találkozó. A hármas csúcs nov. 5-én folytatódott. Emil Constantinescu elnök elmondta, hogy teljes egyetértéssel zárultak az eddigi tárgyalások Petar Sztojanov bolgár és Kosztasz Szimisztisz görög elnökkel. Egyetértettek a bűnözés visszaszorításában, ebből a célból regionális központ felállításáról döntöttek, a központ Bukarestben lesz. Vita a bolgár és a román fél között a két országi összekötő Duna-híd helyének meghatározásában volt. /Balogh Levente: Boroveci hármas csúcs. Majdnem teljes balkáni egyetértés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6. - I.évf. 7.sz./

Nov. 6-án Temesváron az 1849-es temesvári csata 150. évfordulója alkalmából a helyi RMDSZ szervezésében kétnyelvű emléktáblát avatnak Klapka György honvédtábornok szülőházán. Tudományos ülésszak is kezdődik 6-án, az előadók között van Katona Tamás /Budapest/, dr. Kovách Géza aradi helytörténész, Miklósik Ilona temesvári muzeológus, Szekernyés János temesvári helytörténész. /Emléktáblát avatnak Klapka Györgynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Kovács Ferenc emlékezett barátjára, a 25 éve elhunyt Jordáky Lajosra. Jordáky 1943-ban adat ki a 48-as Erdély című emlékkönyvet, amelynek létrehozásában Józsa Béla is közreműködött. 1944-ben a két munkáspárt, a szocdem és a kommunista őt javasolja a Szakszervezetek Tanácsa főtitkári tisztségére, majd 1945. február 22-étől ő lett a Román Kommunista Párt kolozsvári szervezetének titkára. Jordáky népgyűléseken szónokolt, ezt a tevékenységét ellenezte Lakatos István szocialista csoportja és a Szociáldemokrata Párt kolozsvári szervezetének hivatalos lapja, az Erdély. Jordáky rövidesen egyetemi tanár lett, a Józsa Béla Athenaeum Kiadóvállalat egyik vezetője, ő szerkesztette a Marx-Engels Könyvtár sorozatot. Jordákyt 1952-ben letartóztatták, koholt vádak alapján, három évig volt börtönben. 1957 áprilisától újból több hónapos vizsgálatot indítottak ellene. Végül rehabilitálták. Előbb a kolozsvári magyar színház irodalmi titkárságán dolgozott, majd az Akadémia kolozsvári fiókja Történeti Intézetében, mint kutató. 1971-ben megjelentette Janovics Jenő és Poór Lili (két színész arcképe) című kötetét, megírta Az erdélyi némafilmgyártás történet e története című összefoglalóját, és halála előtt egy esztendővel megjelent Kótsi Patkó János, a kolozsvári színházalapító A régi és új Theátrom históriája és egyéb írások című könyve a Kriterionnál. /Kovács Ferenc: Ifjúkori szomszédom, Jordáky Lajos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Nov. 6-án értesült Szatmárnémetiben a helyi zsidó hitközség arról, hogy a zsidó temetőben ismeretlenek több síremléket megrongáltak, feliratos márványlapokat ledöntöttek, többet összetörtek, a Holocaust emlékművet is megrongálták. /(Sike Lajos): Vandál pusztítás a szatmárnémeti zsidó temetőben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

A budapesti magyar-magyar csúccsal és integrációval kapcsolatban az Index webmagazin kérdéseket gyűjt és továbbít öt magyar politikusnak: Bugár Bélának, Kasza Józsefnek, Markó Bélának, Németh Zsoltnak, Szabó Tibornak. A kérdések között szerepel, hogy a határon túli magyarok szavazati jogot szereznek-e a választásokon, az egyik kérdező szerint Tőkés László szereplése nagymértékben hozzájárul a megosztottsághoz. /Cseke Gábor): Virtuális magyar-magyar csúcs: További kérdések magyar politikusokhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

A Magyar Állandó Értekezlet munkabizottságai októberben üléseztek. A munkabizottságokban az RMDSZ képviselői: önkormányzati és jogi bizottság - Varga Attila képviselő, gazdasági bizottság - Péter Pál RMDSZ-alelnök, egészségügyi és szociális bizottság - Böndi Gyöngyike képviselőasszony, művelődési bizottság - Márton Árpád képviselő, illetve az európai integrációs bizottság - Székely István RMDSZ-főelőadó. - Böndi Gyöngyikét az egészségügyi és szociális problémákkal foglalkozó bizottság október 21-i alakuló üléséről elmondta, hogy a jelen voltak a magyarországi szaktárca és a HTMH szakemberein kívül az összes szomszédos államok magyarságának képviselői. Dr. Őry Csaba politikai államtitkár a munkabizottság elnöke. /Farkas E. Zoltán: Aktivizálódó MÁÉ. Csodamegoldás még nincsen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Szentannai Mózes /Segesvár/ tanár Nyikómente az ezredvégen című munkája az Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázaton I. díjat nyert. Szerzője - Orbán Balázshoz hasonlóan - faluról-falura, portáról-portára járva gyűjtötte össze rendkívül gazdag és hiteles adathalmazát. Munkáját eljuttatta a nagyenyedi Bethlen Könyvtárba. /Nyikómente az ezredvégen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Nov. 4-5-én én Szilágycsehben tartotta kihelyezett őszi közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A szilágycsehi református egyházközség ünnepi évfordulók alkalmából hívta meg a közgyűlést: 480 éves a református templom és 400 éve tartottak zsinatot benne. A közgyűlésen elnöklő Tőkés László püspök többek közt bejelentette: az elmúlt tíz évben hiányzott az újításhoz szükséges megfelelő erő, a kezdeti lelkesedés lanyhult. A közgyűlésen emlékeztek az 1989-es események 10. évfordulójára, valamint a földvári haláltábor partiumi áldozataira, majd átadták a Pro Partium- és Pro Ecclesia díjakat. /Baksai Károly: Jubileumi református közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./ Nov. 5-én osztották ki Szilágycsehben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület idei kitüntetéseit, a kihelyezett igazgatótanácsi közgyűlés keretében. Szilágy megyéből Pro Ecclesia kitüntetésben részesült Bántó Bálint, az egyházmegye jelenleg legidősebb lelkésze. Bántó Bálint 1910. május 23?án született Nagykárolyban. A kolozsvári protestáns teológiáról Szatmárnémetibe került, ahol három évig volt a Láncos-egyházközség segédlelkésze. 1940 őszétől negyven évig, vagyis nyugdíjazásáig volt a mikolai gyülekezet lelkipásztora. Nyugalomba vonulása után helyettesítő lelkészi állást töltött be Királydarócon, Érszentkirályon, Avasfelsőfaluban. A Pro Ecclesia kitüntetés odaítélésével az egyház a lelkipásztor által végzett rendkívül értékes szolgálatot ismerte el. /Bántó Bálint nyugalmazott lelkipásztor Pro Ecclesia kitüntetést kapott. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 8./ Véső Ágoston nagybányai képzőművész és Dánielisz Endre nagyszalontai közíró Pro Partium-díjat kapott. A Pro Ecclesia Militans-díjjal tüntették ki dr. Molnár János lelkipásztort, tanárt és írót, akinek a közgyűlésen mutatták be a Királyhágómelléki Református Egyházkerület története című könyve első kötetét, műve az egyházkerülettel foglalkozó első történeti munka, amely alakulásától 1941-ig ismerteti annak történetét. Tőkés László püspök laudációjában felvázolta dr. Molnár János életpályáját, akit a diktatúra éveiben kizártak az ország minden iskolájából, a teológiáról, sorozatosan meghurcolták, és az Ellenpontok című erdélyi szamizdat folyóirat szerkesztésében való részvétel miatt bukott le, került a tiltott írók listájára. 1989-ben áttelepült Magyarországra. /Fejér László: Emlékezés a megtett útról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

"Nov. 8-án Nagybányára látogatott Alföldi László, kolozsvári magyar főkonzul. Ellátogatott Nagybányán a Németh László Középiskolába, ahol ma már több mint 400 magyar diák tanulhat anyanyelvén. Ekkor érkezett Budapestről Magyar Tudományos Akadémia küldöttsége, élükön Szász Zoltán, az MTA Történeti Intézetének vezetője, velük tartott Berkesi Zoltán, a Nagybányáról kivándorolt sikeres üzletember , aki támogatja hajdani városát, Nagybányát. Az RMDSZ-székházban megtartott találkozón Alföldi László átadta az MTA idei kitüntetettjének Metz József ny. pedagógusnak a Pro Cultura Hungarica díjat. Szász Zoltán, aki valaha Metz József magyar- és történelemtanár tanítványaként éppen Nagybányán "jegyezte el" életét a történelemmel, meleg szavakkal emlékezett a "mester" immár nyolc és fél évtizedet kitöltő tudományos-oktatói-alkotói-kutatói- írói tevékenységéről. Metz József munkásságában a természet, a várostörténet, a helytörténet, a gazdaságtörténet együtt szerepel. A főkonzul útja Koltóra vezetett, ahol a magyar kezdeményezés révén felállított Petőfi-Szendrey bronzszobrot és kastélyban levő Petőfi Sándor Múzeum relikviáit tekintette meg. /Farkas E. Zoltán: Ismerkedő látogatás és elismerő oklevél-átadás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./ A 85 éves Metz József hely- és művelődéstörténész Arad megyében született, 1940 óta él Nagybányán, a helység és környéke történetének kiváló ismerője, művelődési és turisztikai értékeinek kitartó kutatója lett. 1957-ben egyike volt az érmindszenti Ady Endre Emlékház létrehozóinak. 1990 után a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület kiadásában megjelenő EMKE Füzetek kezdeményezője és gondozója. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1998-ban Kun Kocsárd Díjjal ismerte el munkásságát. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 10./"

"Nov. 9-én a szenátus elfogadta az elkobzott mezőgazdasági és erdőterületek visszaszolgáltatását szabályozó törvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette, hogy az RMDSZ szenátusi csoportja támogatja a törvény elfogadását. Ennek ellenére Csapó József Bihar megyei RMDSZ-szenátor nem a törvény mellett voksolt. Markó Béla úgy értékelte: a romániai magyarság számára az elkobzott földterületek visszaszolgáltatását szabályozó törvény elfogadása az elmúlt három év legjelentősebb törvényhozási aktusa az oktatási törvény mellett. E jogszabály értelmében a kárvallottak több mint 90 százaléka visszajut tulajdonához. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Elfogadták a "Lupu-törvényt" Hátravan még a két ház közti egyeztetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

Az egyetemisták folytatják országos sztrájkjukat, kitartanak követeléseik mellett: 100 %-os ösztöndíjemelés, a bennlakások állami támogatása, 50 %-os kedvezmény a gyorsvonatokra. A sztrájkot azért folytatják, mert elégedetlenek a nov. 4-én Radu Vasile kormányfő és a Diákliga vezetősége közötti megállapodással. /Klárik Attila: Folytatódnak a tiltakozó megmozdulások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

A Magyar Állandó Értekezlet önkormányzati, jogi és állampolgári bizottságának erdélyi tagja Varga Attila parlamenti képviselő elmondta: a magyar kormány egy olyan jogi keretet, tervezetet készít elő, mely meghatározza a határon túli magyarok magyarországi jogállását. Ennek lényege az, hogy az anyaországban tartózkodó szomszédos országbeli magyar ne turistának minősüljön. A most sorrakerülő értekezleten azt az álláspontot képviselik, hogy a jogok körét pontosan meg kell szabni. Lényegében kedvezményes státuszról van szó, ami átmenet az idegen és az állampolgár között. A kedvezményezett státuszt a románok a besszarábiaiakkal, a moldvai testvérekkel már korábban megvalósították. Ismeretesek a román állam által nekik juttatott kedvezmények, a postai és a telefondíjaktól kezdve az oktatásig és annyi mindenig. Aki rosszallná az erdélyi magyaroknak adott magyarországi kedvezményeket, annak csak ezt kell felemlíteni. /Sike Lajos: Aktivizálódó MÁÉRT. Nem magyar állampolgár, de nem is idegen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Nov. 5-én Gyergyószentmiklóson összesen 18 ifjúsági és diákszervezet vett részt Szárhegyről, Ditróból, Csomafalváról, Maroshévízről, Borszékről és Gyergyószentmiklósról a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanácsa alakuló ülésén, amelyet a Területi RMDSZ ifjúsági alelnöke hívott össze. A diáktanácsok kérték, hogy ne csak szórakoztató jellegű rendezvényeket szervezzenek, hanem olyanokat is, amelyek felkészülésben segítenek. Vendégként megjelent Kréser Vilhelm a 17 szervezetet tömörítő Csíki Területi Ifjúsági Tanács képviseletében, aki elmondta, hogy számítógépes irodájuk van. A megalakult tanács elnökének a gyergyószentmiklósi Virág Zsoltot választották, az alelnökök: Bajkó Attila (Borszék), Suciu Gábor (Gyergyószentmiklós), Ambrus Árpád (Gyergyócsomafalva), és Köllő Dávid (Gyergyószentmiklós). Virág Zsolt leszögezte, hogy a tanács célja, hogy összefogja a terület ifjúsági szervezeteit, képviselje a terület ifjúságát mind a Hargita megyei tanácsban, mind a Gyergyó Területi RMDSZ-ben. Szeretnének létrehozni egy ifjúsági fejlesztési központot, legalább három településen meg kellene alakítani az ifjúsági információs munkapontokat. /Gál Éva Emese: Ifjúsági tanács alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Nov. 7-én, vasárnap Szatmárnémeti legnagyobb református templomában tartották meg a millenniumi ünnepségek Szatmár megyei nyitányát. Három történelmi egyház, a református, katolikus és lutheránus képviselte magát. /Millenniumi ünnepségek nyitánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Nov. 11-én kezdi kétnapos tanácskozását Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amely megalakulása óta második alkalommal ül össze. A konferencián részt vesznek a magyarországi parlamenti pártok, a törvényhozási képviselettel rendelkező határon túli magyar pártok és szervezetek vezetői, illetve a nyugati magyarság képviselői. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi, Tőkés László tiszteletbeli és Takács Csaba ügyvezető elnökök képviselik. A MÁÉRT célja áttekinteni az alakuló ülés óta eltelt időszak fejleményeit a nemzetpolitika terén, továbbá megvitatni a hat - oktatási, gazdasági, szociális, jogi, önkormányzati, kulturális, illetve az európai integráció kérdéseivel foglalkozó - szakbizottság eddigi munkájáról szóló jelentéseket. Várhatóan napirendre kerül a vajdasági magyarok autonómia-koncepciója, illetve az erdélyi magyar egyetem kérdése is.- Markó Béla elmondta: az értekezleten sok olyan kérdés van, amit vita tárgyává kell tenni. Az RMDSZ mindenekelőtt a két ország közti gazdasági kapcsolatok alakulására kíván hangsúlyt fektetni. Az utóbbi időben a szövetségi elnök elégedetlen ezeknek a kapcsolatoknak az alakulásával. Nagyon jó, ahogy az utóbbi időben a magyar-magyar kapcsolatok intézményesültek, bizonyos stratégiák azonban még mindig tisztázatlanok - mondotta Markó. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára az MTI-nek úgy nyilatkozott: tanácskozás egyik fontos kérdése az, hogy milyen formában lehet majd beépíteni a magyar jogrendszerbe a határon túli magyarság magyarországi jogállását. Elsősorban a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogát kell biztosítani - közölte az államtitkár, hangsúlyozva: a magyar parlamenti pártok között nincs konszenzus ebben a kérdésben. /Sz. K. [Székely Kriszta]: November 11- 12. - Magyar Állandó Értekezlet Markó: Tisztázni kell a támogatási stratégiákat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

Nov. 5-6-án a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület ünnepséget szervezett névadója tiszteletére. Kálmány Lajos Magyarpécskán kezdte meg népköltészeti gyűjtőmunkáját, amelynek első termékét Koszorúk az Alföld vadvirágaiból címmel, Pécskáról való alcímmel már 1877-ben kiadta Aradon. Pécskán a Kálmány Lajos Emléknapokat Heinrich József esperes-plébános és dr. Pálfi Sándor, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke nyitotta meg. A pinceklubban megnyílt a pécskai származású Laukó Katalin festményeinek kiállítása. Az ünnepi műsorban fellépett a pécskai Búzavirág felnőtt és ifjúsági együttese, az erdőhegyi Bokréta néptáncegyüttes, a pécskai iskolai énekkar és a Körösköz Irodalmi Kör is. Másnap az ismeretterjesztő tudományos ülés dr. Faragó József kolozsvári professzor előadásával kezdődött, dr. Burány Béla /Zenta/ nemzetünk lassú pusztulásának okait vázolta fel. Szabó Zsolt a Művelődés folyóirat bánsági kapcsolatairól beszélt, majd Csanádi János kisjenői tanár és folklórkutató énekléssel fűszerezett előadása következett. Bemutatták a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület gondozásában megjelent ötödik kötetet: A betyárgyerek az erdőben című Arad környéki népballadákat tartalmazó könyvet, melyet dr. Faragó József szerkesztett. Apáczai Bölöni Sándor folklórgyűjtő már nem érhette meg ezt a bemutatót. A templom falára elhelyezett Kálmán Lajos-emléktáblát leleplezték. /Emléknapok Pécskán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

Mózes Árpád, az ágostai hitvallású zsinatpresbiteri evangélikus egyház püspöke, az erdélyi magyar evangélikusok sajátos gondjairól számolt be. Elfogadták, hogy az állam kötelező tantárgyként bevezette a hitoktatást az iskolákban, de nem mondtak le a parókiákon tartott hét végi vallásórákról, így nem szenvednek semmiféle hátrányt a gyermekek. Az evangélikus egyház országszerte szórvány jellegű. Trianon után 50 ezer erdélyi magyar evangélikus hívőt tartottak számon, jelenleg 30-35 ezerről tudnak. Ez a szám azonban nem tükrözi a teljes valóságot. Sepsiszentgyörgyön például hosszú éveken át csupán 200 evangélikust tartottak számon. Nemrégiben a régi imaház helyett templomot építettek. Rövid időn belül 1400 hívőt jegyezhettek be. Ezért nehéz megállapítani a gyülekezet valós számát. Nincsenek kihalt templomaik. A kivándorlás nagy veszteséget okozott. Amikor a Ceausescu-rendszer elkezdte kiárusítani a németeket, az evangélikus hívek közül sokan, annak ellenére, hogy évszázadok óta magyarnak vallották magukat, kihasználták a német származásból adódó kivándorlási lehetőséget. Helyzetüket súlyosbítja az állam részéről tapasztalt diszkrimináció. A Hivatalos Közlöny lehozta az egyházak támogatására szánt pénzek elosztását. A magyar egyházak megkapták a 2 milliárd lejt, de az evangélikusoknak ígért milliók már sehol sem szerepelnek. Az ortodox püspökségeknek (noha erről nem volt szó) 14 milliárdot utalnak ki. Ebből 1 milliárd jut a Hargita-Kovászna megyei ortodox szórványpüspökségnek. /Gál Mária: Kis egyházak nagy gondjai. Az erdélyi evangélikus egyház nem borúlátó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

Gereben Ferenc évek óta egyik vezetője az olvasáskultúrát felmérő csoportnak. 1992 és 1997 között több felmérést készítettek Magyarország és a szomszédos országok magyarsága körében. A vizsgálatok eredményeképpen megállapíthatták, hogy Erdély a magyar nyelvű olvasáskultúra fellegvárának tekinthető. Az erdélyi magyarok olvasmányanyagának teljes egésze /de legalább 90 %-a/ anyanyelvű, ezek a adatok stabilnak tekinthetők. Az erdélyi magyar olvasók körében a legnépszerűbbek a közelebbi múlt, illetve a jelen klasszikus igényű magyar írói, a magyarországi olvasók körében viszont a bestseller-, illetve lektűr-írók vezetnek. Az olvasmányok fajtája, stílusa szerinti megoszlást tekintve Erdélyben a klasszikus irodalom az olvasmányok 53 %-át öleli fel, Magyarországon csak a 23 %-át. A szórakoztató irodalmat a magyarországiak csaknem háromszor jobban kedvelik az erdélyieknél. A magyar szerzők művei lényegesen nagyobb arányt képviselnek Erdélyben, mint az anyaországban, megállapítható tehát, hogy az erdélyi olvasók olvasmányszerkezete őrzi tradicionális és nemzeti jellegét. /Gereben Ferenc: Az erdélyi magyar olvasáskultúra közelmúltja és jelene. = A Hét (Bukarest), nov. 11./

Nov. 13-án Kolozsváron Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Hoch Sándor, a Gloria Kiadó igazgatója mutatja be Papp Tibor: Neked határtalanul mindent lehet... című verseskötetét. /Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

Az 1956-os forradalomra emlékezett a Kalotaszeg /Bánffyhunyad/ októberi száma. A folyóirat hírt adott arról, hogy október elején Nagypetriben a barátság házának keresztelt gyülekezeti házat avattak. /Októberi Kalotaszeg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

"Temesváron Klapka György emléktábláját november 11-én éjjel ismeretlen tettesek összetörték. /Pataki Zoltán : Meggyalázták Klapka György emléktábláját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Előzmény: nov. 6-án avatták fel az új emléktáblát. A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ temesvári szervezete kirohant az ellen, hogy a temesvári születésű Klapka György honvédtábornoknak emléktáblát állítottak. Az RNEP félhivatalos temesvári szóvivője teljesen ismeretlen magyar tábornoknak nevezte Klapka Györgyöt, akinek csak annyi köze volt Temesvárhoz, hogy itt látta meg a napvilágot. A valóságban Klapka György a város polgármesterének a fia, és amellett, hogy "teljesen ismeretlen", a szabadságharcos tábornokként, utoljára tette le a fegyvert 1849. október 2-án Komáromban, a kiegyezés után, Temesvár országgyűlési képviselője is volt. /Pataki Zoltán: Az RNEP hadat üzent Klapka Györgynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ "

Nov. 10-én, egy nappal a magyar-magyar csúcs előtt az MSZP képviselői sajtóértekezleten fogalmazták meg fenntartásaikat az értekezleten elfogadásra előkészített dokumentumokkal kapcsolatban. Szerintük az értekezlet nem képviseli teljes mértékben a kárpát-medencei magyarságot, mert most sem hívták meg az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségét, a Horvátországi Magyarok Szövetségét, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét és a Csemadokot. Tabajdi Csaba szerint probléma az is, hogy a Fideszhez közelálló tiszteletbeli elnökök (Duray, Tőkés) játsszák a főszerepet, s megfigyelhető egy Markó kontra Tőkés megosztási törekvés is. Az MSZP jelezte: amennyiben kifogásait nem veszik figyelembe, nem írja alá a zárónyilatkozatot. /Fenntartások a MÁÉRT előestéjén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Megjelent Beke Sándor Erdélyi homály /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 1999/ című verskötete, amely eddig megjelent versköteteiből nyújt válogatást. Beke Sándor az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó alapítója és igazgatója. /Új könyv figyelmességgel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Nov. 8-án tartotta nyári szünet utáni első ülését Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör, melyen Ferenczi Attila A látszat határán, avagy a megközelítésen túl /Pallas- Akadémia, Csíkszereda, 1999/ című verseskötetét vitatták meg. Az irodalmi kör következő vendége a gyergyószentmiklósi dr. Panigay Róbert író lesz. /Irodalmi kör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

"Nov. 11-én megkezdődött Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet /MÁÉRT/ ülése. A nemzeti érdek és a határon túli magyarok nemzeti érdekeinek összehangolása és ezek érvényesítése a Magyar Állandó Értekezlet célkitűzése - jelentette ki köszöntőjében Tőkés László. A MÉRT résztvevőit levélben köszöntötte Göncz Árpád köztársasági elnök: "percig sem vitás, hogy a határon kívül és a határon belül élő magyarok alapvető érdeke azonos és magába foglalja a közös nyelvi eredetből és kultúrából fakadó hagyományaink ápolását, építését, a kulturális együttműködést." Göncz Árpád kettős kötődésről beszélt: "egyfelől azt, hogy a Kárpát-medence valamennyi országában élő magyarság közös érdeke a Magyar Köztársaság boldogulása, tekintélye, jóléte és békéje, másfelől azt, hogy mindegyikük érdeke annak az országnak a jóléte és békéje is, amelyben él." Németh Zsolt politikai államtitkár elmondta: a MÁÉRT létrehozásával sikerült tisztázni a viszonyokat, átlátható és világos struktúra jött létre a különböző magyar szervezetek között. /Magyar Állandó Értekezlet. Őszintén beszélni a problémás kérdésekről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./ Mára helyreállt a Magyarország három fő külpolitikai célkitűzései közötti egyensúly és új minőségű szomszédkapcsolatok alakultak ki - közölte az államtitkár. - Magyarország határozottan kiáll a vajdasági magyar pártok egységes, hármas autonómia-koncepciója mellett. Nagy jelentőségű eseménynek nevezte, hogy november 4-én az USA szenátusa egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek egyik cikkelye a vajdasági magyarok által kidolgozott autonómia-koncepció támogatására szólítja fel az amerikai kormányzatot. Németh Zsolt leszögezte: a romániai magyarság megmaradásának alapvető feltétele a romániai magyar anyanyelvű oktatás teljes spektrumának megteremtése. - Továbbra sem mondunk le az állami magyar egyetem létrehozásáról, hangsúlyozta. A magyar kormány támogatja az erdélyi történelmi egyházak kezdeményezését egy alapítványi egyetem létrehozására. A szlovákiai magyarok helyzetével összefüggésben kijelentette: a kisebbségek hivatali nyelvhasználatáról szóló törvény elfogadásának módja azt jelzi, hogy a szlovák politikai életben mélyek a magyarellenes reflexek. A kárpátaljai magyarok helyzete nehéz, tavaly hatalmas árvíz is sújtotta az ott élőket. A nagymértékű elvándorlás megállítására a magyar kormány igyekszik segíteni a kárpátaljai magyarok szülőföldjükön való megmaradását és gyarapodását. - A kormány kiemelt támogatást nyújt a beregszászi főiskolának és komoly forrásokkal segíti körülbelül 12 ezer ember termőföldhöz jutását. Előrehaladottak a magyarországi munkavállalási feltételek javításáról szóló tárgyalások is. Németh Zsolt végül elmondta: "az ezredforduló elhozta annak lehetőségét, hogy mozaiknemzetből szerződéses nemzetté váljunk". - Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának tiszteletbeli elnöke vitaindító előadásában hangsúlyozta: Az értekezlet egyik legfontosabb kérdése a határon túli magyarok magyarországi jogállásának rendezése. Tudatosítani kell, hogy az "értekezlet asztalánál jogon belüliek és jogidegenek ülnek együtt". - A kérdés az, hogy lehet ezt a különbséget eltüntetni. - Németh Zsolt elmondta, hogy a nov. 11-i, délutáni zárt ülésen Dienes Egon az integráció kérdéseiről tájékoztatta a résztvevőket, Kontrát Károly az önkormányzati és állampolgári ügyekről beszélt, míg Őry Csaba a szociális és egészségügyi kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket. Várhegyi Attila, a kulturális szakbizottság elnökeként a határon túli magyarság legidőszerűbb kérdéseit említette meg és Deutsch Tamás miniszter az ifjúsági ügyekről számolt be. Fónagy János az ülésen a Magyarország és a szomszédos országok közötti gazdasági kapcsolatok megerősítésének fontosságát emelte ki. /Magyar Állandó Értekezlet: Mozaiknemzetből szerződéses nemzetté válunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Nov. 12-én a MÁÉRT-konferencia zárt ülését követő sajtótájékoztatón Martonyi János magyar külügyminiszter kijelentette: Eredményesen és sikeresen zárult le a második Magyar Állandó Értekezlet. A legnagyobb vitákat kiváltó kérdéskörök, amelyekben továbbra sincs egyetértés, a státustörvény, a határon túli magyarok jogállásának kérdése, illetve a külföldön élő magyar állampolgárok választójogának kérdései voltak. A külföldön élő magyar állampolgárok választójogának kérdésében a kormányzó pártok és a MIÉP szerint a világban bárhol élő magyar állampolgároknak rendelkeznie kellene ezzel a joggal, míg az MSZP és az SZDSZ ezt ellenezte. Hozzátette: a magyar kormány a konszenzus érdekében eltekintett ettől a mondattól a nyilatkozatban. /MÁÉRT Konszenzus megoldás született Nagy vitákat váltott ki a státustörvény és a külföldön élő magyarok szavazati joga. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Nov. 12-én zárónyilatkozat elfogadásával ért véget a Magyar Állandó Értekezlet. A dokumentum indítványozta, hogy a magyar kormány kezdeményezze a kisebbségben élő magyarok anyaországi különleges jogállásának törvényi szabályozását. Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy továbbra is fennáll a határon túli magyar közösségek veszélyeztetettsége, lásd romániai vonatkozásban a nacionalista erők fokozott aktivitását Erdélyben, a kolozsvári magyar főkonzulátust ért atrocitásokat, vagy az Agache-ügyet. A MÁÉRT résztvevői - többek között - történelmi jelentőségűnek tartják az erdélyi magyar egyetemre szánt magyar országi támogatást. A vita során az MSZP-s és SZDSZ-es politikusok támadták a határon túli magyarok különleges anyaországi jogállásának törvényi szabályozására vonatkozó javaslatot. Végül minden politikai tényező elfogadta, hogy a határon túli magyarok olyan nemzetrészt képviselnek, amely megkülönböztetett státust kell hogy élvezzen. - A határon túli magyarok képviselői történelmi jelentőségűnek tartják az erdélyi önálló magyar egyetem létrehozását célzó magyarországi támogatás szereplését a 2000. évi költségvetési tervbe. /Székely Kriszta: Különleges státus a határon túli magyaroknak. Takács: érdekünk a magyar parlamenti pártok közti konszenzus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

A bukaresti A Nap című magyar nyelvű hetilap azzal vádolta Virgil Ardeleanu tábornokot, a belügyminisztérium hírszerző szolgálatának vezetőjét, hogy az erdélyi magyarok megfigyelését rendelte el, írta a Transilvania jurnal./Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Néhány napja véget ért Marosvásárhelyen az V. Nemzetközi Könyvvásár. Káli Király Istvánt, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta, hogy a magyar kiadók a frankfurti terhekre hivatkozva mondták vissza a jelentkezést, másfelől a román kiadók a bukaresti decemberi Gaudeamus könyvvásár fontosságára hivatkozva maradtak távol. Végül is 29 standot sikerült felállítani, az összforgalom 245 millió lej körül volt, ami abszolút értékben is mintegy 50 millióval kisebb a tavalyinál. A Magyar Könyves Céh bemutatta a marosvásárhelyi közönségnek azokat a könyveket, melyekkel a frankfurti vásáron vett részt. /Bögözi Attila: V. Nemzetközi Könyvvásár Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./