Nov. 6-án Kolozsváron tartotta a Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/ tisztújító közgyűlését. Első napirendi pontként a közgazdász társaság ünnepelt, ugyanis november 3-át, a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány napjának nyilvánította. Hiszen ezen a napon jelent meg Bolyai nagy műve, és ugyancsak november 3-án Széchenyi István egy évi jövedelmét ajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia javára. Második napirendi pont a magyar nyelvű középiskolai szakoktatás kérdése volt, megállapították, hogy hiányoznak a képzett tanárok, továbbá nincs felszerelés. Dr. Kerekes Jenő megtartotta elnöki beszámolóját. A tényleges tisztújítás elmaradt, sikerült meggyőzni dr. Kerekes Jenőt, hogy vállalja az elnökséget még egy évig, és majd a nyári vándorgyűlés és jubileumi ünnepségen újra felveszik a tisztújítás kérdését. Az RMKT vezetőségének a mandátumát meghosszabbították még egy évre. A régi-új felállítás: elnök dr. Kerekes Jenő, ügyvezető alelnök Somai József, gazdasági alelnök Coltea Tibor, oktatási alelnök Szécsi Kálmán, fiókszervezetekkel kapcsolatot tartó alelnök Kelemen Emőke. /Gáspár Miklós: RMKT tisztújítás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8., Az RMKT lépést tart az idővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

"Az RMDSZ-en belül két, egymással nem ellentétes, de a politizálási stílusról eltérő véleményt valló vonulat különül el. Köztudott, hogy a szövetség legutóbbi kongresszusán Markó Béla ellenjelöltje Kincses Előd ügyvéd volt, akit a marosvásárhelyi románság az 1990-es események legradikálisabb magyar személyiségének tekintett, ezért sok évig nem térhetett haza, hiszen bírósági eljárást helyeztek ellene kilátásba. A kongresszuson Kincses alul maradt a megmérettetésben, de Maros megyében ő lett az elnök, Kelemen Attila ellenében. Kelemen Attila képviselő árgus szemekkel figyeli a megyei elnök munkáját, annál is inkább, mivelhogy az állatorvos-képviselő a Maros megyei Területi Képviselők Tanácsának (TKT) elnöke. A minap a helyi sajtóban megfogalmazta kifogásait. Ezzel kapcsoltaban kérte az újságíró Kincses Előd véleményét. Kelemen Atilla felvetette, hogy a Maros megyei RMDSZ-szervezetnek még mindig nincs idei költségvetése, holott immár novemberben járunk. Kincses elmondta, hogy mindaddig nem készíthetnek megyei költségvetést, ameddig az országos költségvetési leosztást nem kapják meg. Az elosztást a központi RMDSZ-től későn kapták meg, ezért nem tudták az idei első TKT-ra elkészíteni a saját költségvetésünket. A következő TKT- ülés a TKT-tagok hiányzása miatt nem volt határozatképes: kilenc olyan TKT-tag, akik egy nappal azelőtt jelezték: jelen lesznek, végül nem vettek részt az ülésen. Kelemen Attila kifogásolta, hogy a megyei vezetőség nem kezdte el a válogatást a helyhatósági választásra. Itt ütközik az RMDSZ-en belüli két koncepció, szögezte le Kincses Előd. Ő annak a híve, hogy előválasztás szükséges az RMDSZ polgármester- és tanácsos-jelöltjeit kiválasztására. Kelemen azonban úgy tesz, mintha szóba sem jöhetne az előválasztás, holott az SZKT-ban is a többség ezt támogatta. - Mélyült-e a szakadék helyi szinten a Frunda-Kelemen-Borbély-Markó-vonal és a Tőkés-Kincses tábor között, tette fel a kérdést Máthé Éva. Kincses Előd válaszában hangsúlyozta, ő a Kincses-vonalat képviseli, ez pedig azt jelenti: megpróbálja mind a két táborból azt hasznosítani, ami tökéletesíti a szövetség érdekképviseleti tevékenységét. - Kincses szorgalmazta, hogy az RMDSZ tisztségviselői, akik nem fizetik a megfelelő nagyságrendű tagságdíjat, ne bújhassanak ki ezen elemi kötelezettségük alól, hiszen státusukat, jólétüket kizárólag annak köszönhetik, hogy az RMDSZ tagsága különböző tisztségekbe juttatta őket. /Máthé Éva: "Én a Kincses-vonalat képviselem..." (mondja a megyei szervezet elnöke) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"

A Gyergyói Civil Fórum, megalakulásának egyéves évfordulója alkalmából november 9-i jubileumi fórumán önkéntes munkaerőbörzét szervezett. A civil szervezetek sorra elmondták, milyen jellegű munkára lenne szükségük. Több szervezet képviselője elmondta, hogy a szervezet munkáját maga is önkéntesen, belső indíttatásból végzi. /Jubileumi Civil Fórum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

A székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola Üzenet a harmadik évezrednek címmel tudományos jellegű sorozatot indított. Ennek keretében Benedek Dezső, a University of Georgia professzora tartott előadást a kultúrantropológia területéről. Benedek Dezső Kolozsváron született itt végezte az egyetemet is. Már fiatalon kitűnt nem mindennapi adottsága a nyelvek tanulásában. 1978-ban politikai okokból elhagyta hazáját. A Pennsylvaniai Állami Egyetemen mint doktoráns, írta meg 3000 oldalas doktori disszertációját a yamik, egy kőkorszakbeli törzs életéről. A georgiai egyetem tanára. Két évvel ezelőtt a kolozsvári egyetemen (BBTE) mint meghívott megfigyelő vett részt a Dunai Rektorok Konferenciáján. A székelykeresztúri iskola aligazgatója, Bán Árpád levélben hívta meg a tudóst, tartson előadást az iskolában. /Csomafáy Ferenc: Üzenet a harmadik évezrednek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

November 7-14-e között egyhetes falunapokat rendeztek Csíkszentmártonban. A rendezvénysorozat keretében tartottak könyvbemutatót, közigazgatási szemináriumot, sportvetélkedőket, kirakodóvásárt és cserkészcsapat-avatót. Gergely András polgármester elmondta, hogy a községben a legnagyobb eredmény a vezetékes ivóvíz kiépítése. Már a nyolcadik számához érkezett a helyi kiadvány, a Szentmártoni Figyelő. /Egy hétig ünnepelt Csíkszentmárton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

November 16-án Bukaresten sajtóértekezletet tartott Eckstein-Kovács Péter nemzeti kisebbségügyi miniszter. Ismertetéséből kiderült: ebben az évben a Roma Párt 4,6 milliárd lej állami támogatásban részesül. A fajgyűlölet, antiszemitizmus, xenofóbia és türelmetlenség elleni kampányra kiutalt alap 90 százalékát a roma szervezetek kapják. A közös programokra és pályázatokra szánt állami alapból - 2,8 milliárd lej -, a többi 16 nemzeti kisebbség szervezetei mellett jelentős mértékben részesültek a roma szervezetek. A miniszter ismételten tiltakozott az ellen, hogy Kolozsváron - a polgármester kezdeményezésére - felállítsák Antonescu szobrát. /Sajtóértekezlet a kisebbségügyi miniszternél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

A földtörvény Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint a négy év kormányzati időszakának egyik legfontosabb törvénye. A földtörvény az 1945-ös földreform idejéig nyúlik vissza, és 50 hektárig juttatja vissza a szántóföldeket a volt tulajdonosoknak, az erdők esetében pedig 10 ha a felső határ örökhagyónként. A közbirtokosságok földjét közös oszthatatlan vagyonként szabályozza a törvény. /Papp Gyula Attila: Interjú Kelemen Attilával az újonnan elfogadott földtörvényről. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 17. -1604. sz./

"Nov. 18-án, a bukaresti Táblabíróság másodfokon ítéletet hozott az "Agache-ügyben". A Táblabíróság részben helyt adott az ügyészség fellebbezésének: Konrád Jánost három év börtönbüntetésre ítélte és két évre felfüggesztette a polgári jogok gyakorlását. Ugyanakkor visszautasította a vádlottak fellebbezését, megerősítve a Törvényszék első fokon hozott határozatát. Az ítélet nem végleges, megfellebbezhető. Frunda György, a védelem ügyvédje hangsúlyozta, nem bűncselekményről, hanem forradalmi tettről van szó: nem lehet öt embert kiemelni egy forradalmi tömegből. Fellebbeznek a Legfelső Bírósághoz, és ha ott sem kapnak megfelelő jogorvoslást, akkor a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordulnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 18. - 1605. sz./"

Jean Claude Periset pápai nuncius nincs tisztában a moldvai csángómagyarok helyzetével, és a Iasi-i érseknek adott igazat, mondván, nincs csángó kérdés. Keresztes Márton olvasói levelében azt javasolta, hogy a nuncius keresse meg Bákóban Csicsó Antalt, a csángó-magyarok képviselőjét és vele járja be a moldvai csángó falvakat. /Keresztes Márton, Szárhegy: Nem értek egyet a Nuncius úrral! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

November 13-án megtartották a Gyöngykoszorú Találkozót a Maros megyei Mezőbándon. A szervező a Böjthe Zoltán vezette helybéli Komlód Együttes volt. Felléptek Marosszentkirály, Magyaró, Mezőpanit, Erdőcsinád, Napsugár Együttes /Marosvásárhely/, Marossárpatak, Vajdaszentivány, Mezőmadaras és Mezőbánd táncosai, továbbá a marosvásárhelyi kántortanító főiskola zenekara. A megyében Erdőcsinádon, Holtmaroson, Kibéden is van hasonló találkozó, jövő tavasztól Mezőpanitban is tartanak Gyöngykoszorú Találkozót. /Gyöngykoszorú Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Megjelent a szatmári római katolikus püspökség 2000 évi naptára, ebben Reizer Pál megyéspüspök is írt, akit az egyházmegye intézményrendszerének kiépítésében szerzett érdemeiért építő püspöknek is neveznek. A naptárban felsorolták az új templomokat és az egyház szociális intézményeit. Máriás József, a naptár szerkesztője, olyan írásokat válogatott, amelyek önbizalmat adhatnak a fogyatkozó magyar katolikus közösségnek. Boros Ernő az erdődi katolikus svábok 1945. évi elhurcolására emlékezett. /A bizakodást erősíti a szatmári katolikusok naptára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

A Székely Dalegylet /Székelyudvarhely/ hangversennyel köszöntötte karnagyát, Mészárosné Gyarmathy Ildikót, aki 30 éve áll a kórus élén. Az ünnepségen Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke bejelentette: a Székely Dalegyletet felvették az Európai Kórusok Szövetségébe, karnagyát pedig a Kárpát-medencei Magyar Kórusok Szövetsége a férfikari szakosztály elnökévé választotta. /Gellért Géza, a Székely Dalegylet ügyv. elnöke, Székelyudvarhely: Akit tisztelet illet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

"Nov. 19-én ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A testület elfogadta a helyhatósági választások előkészítésének szabályozására vonatkozó határozattervezetet, melyet a Szövetségi Képviselők Tanácsa következő ülése elé terjesztenek. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter tájékoztatás adott a történelmi magyar egyházak és a magyar nemzeti közösség aktuális problémáiról. Az ÜE foglalkozott Tőkés László tiszteletbeli elnök sajtóbeli nyilatkozatával, mely szerint az RMDSZ "egy kommunista jellegű párt", annak "vezetőségét kommunista jellegű megnyilvánulás, totalitarizmus és intolerancia jellemzi". Az ÜE ezzel kapcsolatos állásfoglalásában visszautasította ezeket az állításokat. Az ÜE megbeszélésre hívta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét soron következő ülésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 19. - 1606. sz./"

"Nov. 11-én a képviselőházban kiosztották az erdőkitermelésben történő visszaéléseket kivizsgáló parlamenti bizottság 400 oldalas jelentését, tájékozatott dr. Garda Dezső parlamenti képviselő. Dr. Garda Dezső hozzászólásában kifejtette: a régi erdészeti igazgatóságok mindent elkövettek azért, hogy fedezzék a törvénytelenségeket, amelyek során az állami erdők nagy részét nagyon olcsó áron játszották át kétes vállalkozóknak. Hozzátette, hogy a magánerdőkben is nagyméretű pusztítás zajlik. Érintette a remetei és csomafalvi helyzetet, hangsúlyozva, hogy Csomafalván igazságtalanul bántak a lakossággal: Dejeu volt belügyminiszter szabad teret adott a Hargita megyei rendőrségnek a bosszúállásra. Felelősségre kell vonni a vétkeseket, és kártérítést kellene fizetni a gyergyószentmiklósiaknak, javasolta Garda. Elmondta azt is, egyes cégek radioaktív anyagot terítettek szét a Gyergyói- medence különböző útjaira, kitéve a lakosságot a radioaktív sugárzásnak. Jelezte, hogy az erdők visszaadása korlátozott mértékben történik. /Gál Éva Emese: "Felelősségre kellene vonni a vétkeseket" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"

"Nov. 17-én Temesváron sajtóértekezleten a szervezők először mutatták be a nyilvánosságnak A hit és hűség útja című, december 10-15 között, a temesvári forradalom tizedik évfordulóján megtartandó nagyszabású rendezvénysorozat programtervezetét. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök nyilatkozatában elmondta, hogy a temesvári egyházmegyében lelkészértekezleten vett részt, majd a temesvári évfordulós rendezvények szervezőbizottságával egyeztetett. A hit és a hűség gondolata áll Temesvár üzenetének középpontjában. Ide illene az igazságtétel gondolata is: az 1989-es felkelés áldozatainak ügyében is igazságot kell tenni. Addig nem lehet elképzelni a jogállamot, ameddig az emberi és a kisebbségi jogokat nem tartják tiszteletben. A decemberi megemlékezéssorozatot a református egyház szervezi a megyei RMDSZ-szel és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságával. A jubileumi rendezvényeket beárnyékolja a Klapka György emléktáblája ellen elkövetett vandál támadás, vagy maga az a tény, hogy a forradalom idején elkövetett atrocitásokért tíz év alatt szinte senkit sem vontak felelősségre.- Bukarestben a napokban összeült forradalmárok arról panaszkodtak, hogy még ez a demokratikusnak nevezett kormány sem tanúsít megértést az ő ügyük iránt. - Az Európába tartó Románia nem európai módszereket használ, a balkáni politikai játékokra emlékeztető magatartással szalasztja el az esélyeit a továbblépésnek. - Tőkés László a budapesti magyar-magyar csúcsról elmondta, hogy ez az értekezlet nagy előrelépést jelent a nyugati magyarság szavazati jogának biztosítása felé. A szavazati jog és a különleges jogállás a határon innen és túli magyarság nemzeti együvé tartozásának a jogi, politikai megjelenítése felé mutat. A Trianon, majd a világháborúk idején végbement drámai nemzetszakadás helyreállítását célozza. - Az erdélyi magyar egyetem ügyében az összmagyarság képviselői teljes támogatásukról biztosítottak. A püspök szerint 2000-ben lehet Romániában magyar egyetem. /Pataki Zoltán: "Mi Temesvár igazi szellemét akarjuk képviselni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"

Szatmárnémeti belvárosában az ún. Lévay háznak háromnegyed része a helyi református egyház tulajdona volt. Évek óta folyó pereskedés után a négy üzletet és több lakást magába foglaló emeletes házat visszakapta az egyház. December elejétől a Lévay házban működő üzletek tulajdonosai és a lakásbérlők egyaránt a református egyházközségnek fizetik a használati díjat. A befolyó pénzt a Kálvin Alapítvány által finanszírozott reformátusok öregotthona építésére fordítják. /Pert és épületet nyertek a szatmárnémeti reformátusok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./

Szeben megyében Mihályfalva kis számú magyarsága nov. 14-én ünnepi istentiszteleten búcsúzott a nyugalomba vonuló Vass Árpád lelkipásztorától és felségétől, Balogh Irén tiszteletes asszonytól, akik 45 évet éltek és szolgáltak ebben a elszigetelt 130 lelkes kis Bolya völgyi falucskában. A lelkésznek és családjának neve évtizedekre összenőtt a völggyel és a vidékkel. Bolya-völgye, Vissza-mente - vajon hol is van ez? Kiskapuson és Bolyán kívül mindegyik helység ismeretlen még a műveltebb erdélyiek számára is. Többen talán csodálkozva kapják fel a fejüket. Hát élnek itt még magyarok? Mihályfalva, Kiskapus, Bolya, Nagyselyk, Hidegvíz, Mikeszásza, Hosszúaszó, Csicsóholdvilág neve a kívülről érkezőnek ismeretlen, az itt küldetését teljesítő lelkésznek azonban otthon, szolgálat, munka, mert a települések mindegyikében él néhány magyar. Vetési László szórványügyi előadó az erdélyi egyházkerület, a Szórványtanács köszönetét és kitüntető díszoklevelét hozta a lelkésznek. - Szétszóródik és szegényedik a falu, romlik a nyelv, Dél-Erdély egyik legromlottabb magyar nyelvét beszéli a vidék. Vass Irén tiszteletes asszony nyugalomba vonulásával még 1989-ben megszűnt a magyar elemi iskola. /Vetési László: Negyvenöt év egy gyülekezetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./

Nov. 20-án Nagyváradon a diákszervezetek közötti együttműködésről szervezett kerekasztal-beszélgetést a Nagyváradi Magyar Diákszövetség. Az ország majd minden egyetemi városából érkeztek román és magyar diákok. Az 1990-ben alakult Országos Magyar Diákszövetséget Vulkán Nimród elnök mutatta be. Az OMDSZ-be hat magyar diákszervezet tartozik: a nagyváradi, temesvári, kolozsvári, brassói, marosvásárhelyi és bukaresti. A Romániai Diákszervezetek és Ligák Szövetségéről (FOLSR) Razvan Garbacea beszélt. Náluk nincs elnök, alelnök, csupán tárgyaló, szóvivő, külkapcsolatokkal foglalkozó titkár és sajtóreferens. /Fiatalok fóruma. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./

Eckstein-Kovács Péter miniszter bejelentette, hogy a romániai nemzeti kisebbségek vallási felekezetei által birtokolt javak visszaszolgáltatására készek sürgősségi rendeletet a kormány elé terjeszteni. A szenátus előtt levő általános restitúciós törvény ugyanis nem tért ki az egyházi és a kisebbségi ingatlanok ügyére, azzal az indoklással, hogy azt külön törvény fogja szabályozni. Eckstein-Kovács Péter hangsúlyozta, hogy éppen ennek a törvénynek kellene szabályozni az egyházi és közösségi ingatlanok kérdését. Szükséges lenne, hogy a szenátusi vita során módosítsák a törvénytervezetet. Amennyiben ez nem sikerülne, a tárca be fog terjeszteni egy erre vonatkozó dokumentumot. - 1996 óta egyébként a bukaresti kormányok négy rendeletet hoztak a kisebbségek felekezeteit megillető ingatlanok visszaszolgáltatásáról. Ezek nyomán 57 épületnek kellett volna visszakerülnie tulajdonosához, azonban a rendeletek végrehajtása késik. /Szeghalmi Örs: Felekezeti javak visszaszolgáltatása. Sürgősségi rendelet a megoldás? = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke román újságíróknak tett nyilatkozatában az állította, hogy az RMDSZ-re a kommunista pártok reflexei jellemzőek, Markó Béla pedig kommunista típusú pártvezér, aki hatalmát a körülötte kialakult, kialakított klikk segítségével gyakorolja stb. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője körkérdést intézett az RMDSZ vezetőségének tagjaihoz, állami tisztségviselőihez, létezik-e egy Markó-klikk. Gyarmath János neveket említett, a teljesség igénye nélkül: Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter és elődje, Tokay György, Birtalan Ákos egykori turisztikai miniszter, Demeter János, a kormány főtitkárhelyettese, Bara Gyula, a kormány tanácsosa, volt államtitkár, Kötő József, Borbély László, Kelemen Hunor, Pete István államtitkárok, Lányi Szabolcs egykori államtitkár, a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökség elnöke, Birtalan József, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének alelnöke, Erőss Viktor, az ÁVA alelnöke, Varga Gábor, a Találmányi és Védjegy Hivatal igazgatója, Neményi József államtitkár, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, Czédly József, Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhárdt Árpád, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv, Winkler Gyula alprefektusok, Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Péter Elek, Reisz Péter, Antal István János országos társasági, illetve egyedárusági, Tőkés Elek kultuszigazgatósági, Reman Domokos György mezőgazdasági minisztériumi, Markó Attila igazgatók, Nagy Ágnes, az RNB igazgatótanácsi tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a számvevőszék tanácsosai, Kozsokár Gábor, az alkotmánybíróság bírája, Gálfalvi Zsolt és Boros Zoltán, a tévé-, illetve a rádiótársaság igazgatótanácsának tagjai, Magyari Lajos, az Országos Audiovizuális Tanács igazgatója. Gyarmath az említetteknek kérdéseket tett fel: egy kommunista típusú párt tagjainak érzik magukat, mivel érdemelték ki tisztségüket, talán a Markó-klikk tagjai? Mit tudtak megvalósítani? /Gyarmath János: RMDSZ- színvallató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Romániában 2419 iskolában 197 279 magyar gyermek tanul anyanyelvén, a diákok 4,67 százaléka, írta a bukaresti Dimineata napilap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Nov. 22-én Szovátán, a Teleki Oktatási Központban konzultációt tartottak az erdélyi magyar nyelvű egyetem telepítésének tárgyában. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Nagy F. István oktatási ügyvezető alelnök és Antal Attila ifjúsági főosztályvezető a székelyföldi önkormányzatok képviselőivel és felsőoktatási szakemberekkel tanácskoztak. A megjelentek javasolták, hogy annak a tizenegy erdélyi városnak a képviselői, ahol magyar nyelvű felsőoktatási intézmény már működik, kapjanak helyet az egyházi hátterű erdélyi magyar egyetem létrehozására megalakuló kuratóriumban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 23. - 1608. sz./

"Vége felé közeledik az a kirakatper, amelyben öt magyar nemzetiségű állampolgárt állítottak bíróság elé, az elhíresült Agache-ügyben. 1989 decemberében az akkori eseményeknek egyetlen háromszéki áldozata Aurel Agache őrnagy volt, akit a tömeg meglincselt. 1997-ben a sepsiszentgyörgyi bíróságon eljárást indítottak Filip-Orbán Daniella Kamilla, Pajzs Ottó, Héjja Dezső Gyula, Reiner Antal és Konrád János ellen, az elhunyt rendőr hozzátartozói pedig egymilliárd lej kártérítést is követeltek. Az elsőfokú bírósági ítélet Filip-Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezső Gyulát és Pajzs Ottót négy-négy évi börtönbüntetésre, Reiner Antalt három évi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, Konrád Jánost pedig felmentették. A négy elítéltet összesen 260 millió lej kártérítés kifizetésére, valamint 6 millió lej perköltség megtérítésére is kötelezték. - Aurel Agache őrnagyot túlkapásai és brutális viselkedése miatt Kézdivásárhelyről 1986-ban Barótra helyezték, majd 1989 tavaszán, ugyancsak büntetésből visszahelyezték Kézdivásárhelyre, a gazdasági osztály élére. Túlkapásai miatt hírhedté vált, és a város réme lett, bekövetkezett végzetéig. 1993-ban Iliescu elnök "mártírhőssé" nyilvánította Aurel Agachét, post mortem ezredesi rangot adományozva neki. November 18-án újból ítéletet hirdettek, ezúttal a bukaresti Táblabíróságon - tájékoztatott Frunda György szenátor, védőügyvéd. Az ügyészség fellebbezését hagyta jóvá a táblabíróság, így a Magyarországon élő Konrád Jánost is elítélték három évre, a többiekre vonatkozó ítéletet pedig megerősítették. /Fülöp D. Dénes: Megerősítették az ítéletet az Agache-perben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 23./"

November 20-án Besztercén az RMDSZ Ügyvezető elnöksége, az RMGE országos elnökségével közösen mezőgazdasági tanácskozást szervezett. Két témát tűztek napirendre: szövetkezeti mozgalmak jogi hátterét, valamint a civil szervezetek részvételét az agrárpolitikában. Birtalan Ákos képviselő hangsúlyozta: a szövetkezet életképességét a hitelszövetkezetek biztosítják, ezekhez pedig helyi és külföldi támogatókat kell szerezni. Pete István államtitkár helyzetelemzést tartott a román agrárpolitikáról. Elmondotta: a mezőgazdasági kuponok a jövőben a termelőket illetik. A támogatási törvénytervezet biztosítja a keretet a mezőgazdasági kölcsön felvételére, valamint a kamat egy részének visszafizetésére. A legfontosabb feladat a hitelszövetkezetek létesítése. Dr. Szigeti János az RMGE és a magyar szaktárca közti együttműködés megalapozásáról szólt. /(Kresz Béla-Brodács Magdolna): Mezőgazdasági tanácskozás Besztercén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

"November 20-án a tizedik alkalommal megrendezett érmindszenti Ady-zarándoklat alkalmából Adyfalvára sokan érkeztek a Vajdaságból, Magyarországról is. Az Ady-szobor előtt Muzsnay Árpád, az EMKE elnöke, a zarándoklat szervezője ünnepi megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy 1990-ben, amikor első alkalommal gyűltek össze, nem gondolták, hogy reményeiknek csak csekély hányada valósul meg. Gheorghe Buboi, Érkávás polgármestere a "Dunának, Oltnak egy a hangja" költőjének internacionalizmusát méltatta román nyelven. Carol König, a román művelődési minisztérium osztályvezetője kifejtette, hogy csak úgy lehet egészséges bármely ország képzeletbeli teste, ha benne a kisebbségek szabadon lélegezhetnek. Soltész Levente kolozsvári konzul az anyaország nevében köszöntötte az ide elzarándoklókat, majd Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke beszélt, majd Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke arra az Adyra emlékezett, aki látnoki erejével előrevetítette a 20. századi magyarság tragikus sorsfordulóit, az anyaországról leszakított testrészek magyarjainak vergődő harcait is. Számos szervezet, intézmény koszorúzott. /Érmindszenti zarándoklat - tizedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

Az 1989-es fordulat óta negyedszer szervezték meg a Ki mit tud? vetélkedőt november 20-án Máramarosszigeten a helyi Hollósy Simon Művelődési Egylet, a kisebbségügyi tárca, valamint helyi támogatók segítségével. Zahoránsznky Ibolya, az egylet elnöke bevezető szavaiban kiemelte: először sikerült az egész történelmi Máramaros magyarlakta településeinek műkedvelőit összehozni. Közel 200 műkedvelő mutatta be helyi népi dal-, tánc- és játék-szokásait, a szép verseket, továbbá a modern tánc példáit. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint hozzávetőlegesen Máramaros megyében 15 ezer magyar él - a több mint nyolcezres Máramarossziget és a jó kétezer lelkes Hosszúmező kivételével - 10-15 településre szétszóródott, pár száz fős közösségekben, Sziget és Hosszúmező kivételével azonban a többi településen magyar nyelvű iskola, óvoda nem létezik, a gyermekek csak az egyház keretében, vagy fakultatív órakon tanulhatják anyanyelvüket. A szünetben Felsővisó csapatának tagjai egymás között csak románul vagy németül beszéltek, mert ott magyar nyelvű oktatás csak az RMDSZ-székházban folyik, annak ellenére, hogy a községnek 650 magyar lakója van a 13 ezer román mellett. A borsabányai, vagy akár az aknasugatagi résztvevők magyar kiejtése már nem volt tiszta. Tíz település képviselői vetélkedtek, Tiszavörösmart, Hosszúmező, Nagybocskó, Kistécső, Kövesláz, Aknasugatag, Rónaszék, Felsővisó és Borsabánya és a helybeliek. /Farkas E. Zoltán: Ki mit tud a történelmi Máramarosban ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Végvári vetélkedő 200 résztvevővel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 26. ? dec. 2./

A Romániai Magyar Szó felhívására, hogy az RMDSZ legfontosabb, kinevezett tisztségviselői írják meg gondolataikat Tőkés László tiszteletbeli elnök kijelentéséről, miszerint az RMDSZ egy kommunista típusú pártszervezet, megjött az első válasz. Czédly József bukaresti alprefektus és Szatmári Tibor szintén visszautasította azt, hogy az RMDSZ-t kommunista típusú pártszervezet lenne. Utóbbinak a vezetés intoleranciájáról, a másság eltiprásáról az egyik egyházkerület jutott eszébe. /Az első fecske. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ állásfoglalást adott ki a külhoni magyarok jogállása kérdésében. Az állásfoglalásban a VET visszatekintett arra, hogy az MVSZ 1998. április 5-én társadalmi méretű vitát kezdeményezett a világon bárhol élő magyarok magyar állampolgársághoz való alanyi jogáról. A szokatlan intenzitású vita jótékony hatásúnak bizonyult, mert jól kidomborította a kérdéskör neuralgikus elemeit. A vita anyagát a VET kiadásában megjelenő Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle 1999/2-3. száma ismertette. A külhoni állampolgárság intézményére vonatkozó javaslatát a VET az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szeptemberben, Bécsben megtartott felülvizsgálati konferenciáján ismertette. A javaslat a külhoni státuszhoz nem rendel választójogot, továbbá nem jelent automatikusan le-, illetve áttelepedési jogosultságot, ezzel megakadályozza az exodus-veszélyt. A külhoni állampolgárság fogalma értelemszerűen magába foglalja a külhoniak magyarországi státuszának rendezését is. - A részletes kimunkálásra váró külhoni állampolgárság intézménye jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország euro-konform megoldást találjon a magyar nemzet számára megkerülhetetlen, az állampolgárság fogalmát is érintő kérdésben. /Patrubány Miklós: Állásfoglalás a külhoni magyarok jogállása kérdésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron, november 20-án tartott választmányi ülésén meghatározta álláspontját a romániai magyar felsőoktatás fejlesztésével kapcsolatban. Az EME támogatja a nemzeti közösségnek a Kolozsvár központú, önálló, állami magyar egyetemhez való jogát és igényét. Az egyetemépítést olyan háttérintézményekkel (pl. kollégiumokkal) kell kezdeni, amelyek a majdani önálló egyetem keretében fontos funkciót tölthetnek be. Addig is alapvető fontosságú a jelenlegi intézményes keretek bővítése mind a kolozsvári egyetemen, mind a marosvásárhelyi orvostudományi és gyógyszerészeti egyetemen és a színművészeti főiskolán. Ennek feltétele az egyetemek és főiskolák kari szintű önállósodása. A magyar nyelvű oktatás kereteit és feltételeit minden olyan intézményben javítani kell, ahol magyar nyelvű egyetemi oktatók és hallgatók vannak. Végig kell gondolni Székelyföld és a Partium felsőoktatási igényeinek szakmai hátterét. Az oktatáspolitikai döntésekben tekintettel lenni a szakmabeliek véleményére. - Az aláírók között van Benkő Samu, Bocskay István, Dávid Gyula, Imreh István, Jenei Dezső és Péntek János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Az Erdélyi Tankönyvtanács kiadásában 300 példányban megjelent a Magyar népi kultúra című tankönyv /Kolozsvár, 1999/, mely mindenekelőtt a középiskolai oktatás számára készült. A tankönyv szerzői a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének tanárai. Mivel a jövő egyetemi tanévtől kezdődően a néprajz szakra felvételizők számára ez a tankönyv előreláthatóan kötelező vizsgaanyag lesz, kívánatos volna , ha a magyar nyelvű iskolák könyvtárai beszereznék a kézikönyvet. /Néprajz szakra felvételizők figyelmébe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./