Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1999. október 5.
Okt. 3-án Kézdivásárhelyen megtartották az angol tagozatos Bod Péter Tanítóképző Főiskola tanévnyitóját. A főiskolára 53-an jutottak be, 30-an tandíjmentes, 23-an pedig tandíjköteles helyre. Bajcsi Ildikó igazgató köszöntőjében elmondta, hogy a kézdivásárhelyi tanítóképzés 68 éves múltra tekint vissza. Az ünnepségre meghívták Markó Bélát, a város szülöttét, és Kötő József oktatásügyi államtitkárt. Markó Béla beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Kézdivásárhelynek vissza kell kapnia egykori iskolavárosi rangját, és a mai megnyitó csak egy lépés az önálló magyar egyetem megteremtésének göröngyös útján. /Megnyitották Kézdivásárhely első főiskoláját. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4., Gaudeamus Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1999. október 5.
"Orbán Viktor magyar miniszterelnök okt. 5-én este Aradra érkezett, ahol részt vett a Szabadság emlékmű új helyre szállításának alkalmából rendezett megemlékezésen. A magyar kormányfőt és küldöttségét csak Arad megye prefektusa és alprefektusa fogadta. Az eredeti tervek szerint a román és a magyar kormányfőnek együtt kellett volna részt vennie az emlékpark alapkőletételénél. Radu Vasile kormányfő azonban egyéb elfoglaltságra hivatkozva Valeriu Stoica igazságügy-minisztert bízta meg képviseletével, a magyar fél is követte a diplomácia szabályait, és úgy döntött, hogy az október 6-i ünnepségen a magyar kormányt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter képviselje. A miniszter asszony Aradra érkezésekor vált ismertté, hogy a román kormányt - a néhány órával korábban elhangzott hivatalos bejelentés ellenére - nem Valeriu Stoica miniszter, hanem csak Arad megye prefektusa és alprefektusa képviseli. Dávid Ibolya az MTI-nek nyilatkozva elmondta: "Felemásra fog sikerülni az ünnepség, mert most magyarok fognak ünnepelni Aradon egy olyan forradalmat, amely nemcsak az övék volt, hanem Európáé is. De arra büszke vagyok, hogy a Szabadság-emlékmű darabjai kikerültek "fogságukból", és a román kormány kijelölte az emlékpark helyét." Az ünnepség alkalmával az aradi szakszervezetek művelődési házában a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata Varga Gábor Tábornokok című történelmi játékát adta elő. Ezúttal köszöntötték a 13 aradi vértanú jelen levő 27 leszármazottját is. A zsúfolásig megtelt terem hosszú percekig tartó tapssal fogadta a magyar kormányfőt. Dávid Ibolya felszólalásában hangsúlyozta, hogy a népek elnyomása elleni közös fellépésre kellene emlékezni. Az előadásra megérkezett Katona Kálmán magyar közlekedésügyi miniszter is, a tervezett emléktúrának megfelelően - kerékpáron. Orbán Viktor még este visszautazott Budapestre. /Makkay József: Kié 1848-1849? Orbán Viktor az aradi megemlékezésen A román kormányt csak prefektusi szinten képviselik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./ Az előadás kezdete előtt Dávid Ibolya miniszter asszony beszédet intézett az egybegyűltekhez, kérte, segítsék a minorita rendet a Szabadságemlékmű őrzésében és restaurálásában, sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy a román miniszterelnök és igazságügyi miniszter nem jöttek el Aradra. Az előadás után Orbán Viktor három percig állt a sajtó rendelkezésére. Arra a kérdésre, hogy van-e politikai hátere a román vezetők távolmaradásának, azt válaszolta, hogy bizonyára van, hiszen maga az esemény is politikai töltetű. "A román miniszterelnök bizonyára nem akar nyilvánosan szembekerülni egy olyan fontos város helyi tanácsának akaratával, mint Arad" - kommentálta kollégája távolmaradását Orbán Viktor. Szerinte az Aradon zajló események előremutatóak és jó reményeink vannak arra, hogy a magyarok és a románok előbb-utóbb együtt is fognak ünnepelni. /(Péterszabó Ilona): Ilyen előadás még nem volt Aradon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"
1999. október 5.
Október 5-én a képviselőházban az aradi 13 vértanú kivégzésének 150. évfordulójáról az RMDSZ-frakció nevében dr. Garda Dezső emlékezett meg, aki miután bemutatta a magyar forradalom és szabadságharc másfél esztendős küzdelemsorozatát, tiltakozott a sajtó és az ellenzéki pártok képviselőinek történelemhamisítása, főleg pedig a 13 tábornok emlékének a befeketítése ellen. Kifejtette, hogy a román-magyar megbékélés feltételezi múltunk gyűlölködésmentes, indulatmentes, hiteles és pontos ismeretét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 6. - 1573. szám/
1999. október 5.
"Okt. 5-én tartotta szokásos heti sajtóértekezletét az RMDSZ a szövetség bukaresti székházában. Három téma volt: az RMDSZ október elsején Brüsszelben történt felvétele az Európai Néppártba (EPP), társult tagként; az október 6-i aradi ünnepség és a román-magyar megbékélési emlékpark kérdése, végül az RMDSZ Csíksomlyón lezajlott gazdasági tanácskozása. Markó Béla szerint az, hogy az EPP társult tagjává fogadta az RMDSZ-t, az RMDSZ külpolitikai tevékenységének és európai értékeket szolgáló politikájának nemzetközi elismerését jelenti. Az október 6-i aradi megemlékezésnek külön jelentőséget ad a kerek, 150. évforduló, valamint az, hogy ez alkalomból kerül sor a román és a magyar kormány megállapodása alapján a román-magyar barátsági emlékpark alapkőletételére. - Az RMDSZ csíksomlyói gazdasági tanácskozásán megállapodtak törvényhozási és cselekvési prioritásokban, amelyeket az RMDSZ a koalíciós partnerekkel létrehozandó egyeztető tanácskozáson terjesztene elő. Az Adevarul munkatársa kérdésére, hogy az RMDSZ az aradi Szabadságszobor visszaállításának szorgalmazásakor számolt-e a románok érzékenységével, Markó Béla kifejtette, számol a románok nemzeti érzékenységével, de ugyanúgy a magyaroknak is vannak érzelmeik, ők is éppolyan érzékenyek lehetnek, akár kisebbségben, akár többségben élnek egy országban. - A román közvélemény manipulálása, magyarellenes hangulatszítás folyik. A vértanú tábornokok zöme ugyanis nem volt magyar nemzetiségű, még magyarul sem tudott. És egyikük sem harcolt román csapatok ellen. A Jurnalul National újságírójának arra a kérdésére válaszolva, hogy miért kellene Romániában felállítani a magyar történelem jeles eseményét idéző emlékművet, Markó Béla leszögezte, hogy egy csak románok lakta Romániában ez nem lenne indokolt, ám Romániában hivatalos adatok szerint is több mint 1,6 millió magyar él, az ő történelmük, múltjuk, hagyományaik, műemlékeik, kultúrájuk, az általuk létrehozott anyagi és szellemi értékek igenis részét képezik az ország múltjának, értékeinek, hagyományainak. Akik el akarják távolítani ezeket az emlékműveket és meg akarják akadályozni nem is felállításukat, hanem visszaállításukat, a magyarok nyomait akarják kitörülni Erdélyből. Erre törekszik Kolozsvár polgármestere például. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5. - 1572. szám/"
1999. október 5.
Nemrégiben összegezte a moldvai csángó-magyaroknál tett tényfeltáró út tapasztalatait az egyik résztvevő, Komlóssy József, az Európai Népcsoportok Föderális Uniója, a FUEV alelnöke. A politikus az Európai Tanács parlamenti közgyűlése egyik finn nemzetiségű képviselőjével, illetve szakértőkkel kereste fel a csángókat. Az út fontosabb tapasztalatairól nyilatkozott a Magyar Nemzetben a Svájcban lakó Komlóssy József. A látogatás célja az volt, hogy szakmailag és politikailag egyaránt megalapozott felmérés készüljön az ottani magyarok helyzetéről. S az ennek eredményeként születő jelentés az Európa Tanács parlamenti képviselőinek és szakembereinek megbízható adatokkal szolgáljon a csángómagyarok helyzetének objektív elbírálásához. Vele jött Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, korábbi finn köztársasági miniszter, etnográfus, egyetemi tanár, az ET parlamenti közgyűlésének tagja, továbbá Szilágyi Zsolt RMDSZ-képviselő, Tánczos Vilmos, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem néprajzi tanszékének docense, csángószakértő, Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke, Duma András, a szövetség munkatársa. A helyi román hatóságok az előbb említett városban igyekeztek elhitetni velünk, hogy a csángók olyan nyelvet beszélnek, amelyet, aki csak magyarul tud, meg sem ért. A tanfelügyelőnő, Paraschiva Forescu a csángószövetség legalitását is tagadta, majd az anyanyelvű oktatást kérő 17 csángó szülő aláírásának a hitelességét. Bukarestben viszont mind az oktatási tárcánál, mind a Romániai Kisebbségek Minisztériumában arról biztosították a delegációt, hogy a jövőben az új oktatási törvény értelmében hét jelentkező esetében bármelyik csángó faluban lehet magyar tannyelvű osztályt indítani. /Tényfeltáró út a moldvai csángóknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1999. október 5.
A Kemény Zsigmond Társaságnak nagy jelentősége van Marosvásárhely, Erdély szellemi életében. Ennek emlékét őrzi Marosi Ildikó 1973-ban kiadott kötete a társasággal kapcsolatos levelezésről. A kommunizmus idején szünetelt a társaság tevékenysége, majd a kilencvenes évek elején újraindult. A szeptember 28-án megkezdődött új évad első előadója dr. Péter Mihály mikrobiológus, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanszékvezető professzora volt, aki a kórokozókról, fertőző betegségekről értekezett. Csíky Boldizsár zeneszerző, a társaság jelenlegi elnöke nyilatkozott munkájukról. El akarták kerülni, hogy az ugyancsak marosvásárhelyi Látó Irodalmi Színpaddal teljesen azonos funkciót töltsön be a KZST. A bukaresti Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány /FDSC - Fundatia pentru Dezvoltarea Societatii Civile/ nagyvonalúan támogatta tevékenységünket. Ez a támogatás lehetővé tette, hogy a meghívottaknak útiköltséget térítettek, valamint alkotási versenyt szerveztek középiskolások számára. - 1990 után a KZST felélesztésében nagy szerepe volt Oláh Tibor irodalomtörténész-kritikus-műfordítónak. Oláh halála után vette át Csíky a stafétabotot. Csíky Boldizsár meghonosította a székfoglalókat, az előadók a társaság tagjaivá válnak ezáltal. Az elmúlt időben meghívták Marosvásárhelyre László Gyula történészt, Újfalusy József muzikológust és Jakó Zsigmondot. 1998-ban Cigány György zenész, Horváth Andor, Jánó Mihály, a sepsiszentgyörgyi művészettörténész, Gál István, a filmrendező, Egyed Emese, Sebestyén Mihály, a Teleki Téka munkatársa, Pálffy Géza, a budapesti Történelemtudományi Intézet munkatársa és Dan Culcer, Párizsban élő író tartott előadást, és volt egy rendezvényük, amelyre minden romániai magyar irodalmi folyóirat főszerkesztőjét meghívták. Az új évadban a meghívottak között Angi István, Mandics György, Kovács Ferenc, Lőrinczi László, Vekerdi László, Péntek János, Andrásfalvy Bertalan, Várszegi Asztrik, Pozsony Ferenc, Keszeg Vilmos, Tenke Sándor és Brassai Zoltán szerepel. /Máthé Éva: Új évadot nyitott a Kemény Zsigmond Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1999. október 5.
Nagykárolyban az 1993-ban újraalakult, a Iuliu Maniu Ipari Iskolaközpontban helyet kapott, egy osztállyal induló Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceum igazgatójának, Visnyai Csabának (aki egyben a Pietas Keresztény Kulturális Egyesület elnöke is) elmondása szerint az idei tanév megkezdése óta az immár hat osztállyal (két IX., két X., egy-egy XI.- XII.) rendelkező líceum teremhiánnyal küszködik. /Teremhiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1999. október 5.
A bukaresti Legfelső Törvényszék helyt adott a székelyudvarhelyi önkormányzat felülvizsgálati kérésének és hatályon kívül helyezte a Maros Megyei Törvényszék és a Marosvásárhelyi Táblabíróság ítéletét, egyben elrendelte az ügy újratárgyalását. Az udvarhelyiek által jól ismert területvitáról van szó, valamint az Aris Industrie Rt. ajándékozási szerződéséről, amelynek alapján ez a bukaresti cég az ingatlant (az épületet) a Szeplőtelen Szív görög katolikus apácarendnek adományozta. A felperes - vagyis a város - kéri az eredeti helyzet visszaállítását. Székelyudvarhely csereháti ügyvédje, dr. Kincses Előd közölte az udvarhelyi Polgármesteri Hivatallal azt is, hogy a bukaresti Legfelső Törvényszék kimondta: annak idején az udvarhelyiek szabályosan bélyegezték fel a felperesi kérelmeket, nem lett volna szabad az ellen kifogást emeljen a vásárhelyi táblabíróság, ugyanis a bélyegilletékek megállapítása, illetve elbírálása pénzügyi hatóságok dolga. /Székelyudvarhely: él a remény Csereháton. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./
1999. október 5.
A Kovászna megyei Gidófalván, Szabó Ferenc vezetésével megalakult a Gidófalvi Jancsó Pál nevét viselő irodalmi kör. /Irodalmi kör alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1999. október 5.
Cselényi László, a Duna Televízió szerkesztő-rendezője nyerte el a kétévente odaítélt Európa-díjat idén, az Európai Újságírók Szövetsége (EUSZ) Magyar Tagozatának elnöksége döntése alapján. A díjjal a rendező Minoritates Mundi című, a világ kisebbségeinek életét és sorsát bemutató dokumentumfilm- sorozatát jutalmazták. /Magyar Európa-díj Cselényi Lászlónak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1999. október 5.
Nemrég tért haza magyarországi turnéjáról a csíkszeredai székhelyű Hargita Székely Népi Együttes. A szeptember 24-én kezdődött turnéra az együttes az Életem a Tánc című előadásával mutatkozott be. /Magyarországon turnézott a Hargita. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1999. október 6.
A tízhez közeledik a Sabin Ghermant célozó feljelentések száma. A Pro-Transilvania kiáltvány szerzőjét legutóbb az alkotmányos rend elleni összeesküvés vádjával illette, feltehetően a Iosif Constantin Dragan vezette Dragan Alapítvány. A Monitorul de Cluj napilapnak nyilatkozva Sabin Gherman kijelentette, hogy szükség esetén az illegalitást is vállalja. /(Turós-Jakab László): Kereszttűzben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./
1999. október 6.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet, Nyelv és Történettudományi Szakosztálya október 8-9. között tartja ötödik vándorgyűlését Marosvásárhelyen. Az ülésszakot a helyi fiókegyesület szervezi, témája: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben - előzményei, lefolyása és következményei. Az ülésszakon bukaresti, budapesti, kolozsvári, székelyudvarhelyi, csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi, gyergyószentmiklósi, szászrégeni, dicsőszentmártoni és marosvásárhelyi előadók ismertetik a forradalomra és szabadságharcra vonatkozó történelmi, irodalomtörténeti, egyháztörténeti és néprajzi kutatásaik eredményeit. /EME-vándorgyűlés Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./
1999. október 6.
"A gyergyószentmiklósi zendülésről szóló emékezést pontosította Vincze Gábor szegedi történész. A budapesti külügyminisztérium béke-előkészítő osztálya 1946 március 1-i összefoglaló tanulmányában külön kitérnek az eseményekre. Gyergyószentmiklóson a román hatóságok letartóztattak egy római katolikus papot /László Ignácot/. /Vincze Gábor szegedi történész: Mi is volt a "szentmiklósi zendülés"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./"
1999. október 7.
"A Hivatalos Közlöny szeptember 30-i számában megjelent és ezzel érvénybe lépett az a kormányhatározat, amely az aradi városi tanács kezeléséből a művelődési minisztérium kezelésébe adja a román-magyar megbékélési emlékpark számára kijelölt földterületet. A kormány az aradi vértanú tábornokok emlékét őrző obeliszk környékén jelölte ki a leendő megbékélési emlékpark helyét. Az elképzelések szerint ebben az emlékparkban ismét felállítják az 1925-ben lebontott Szabadság-emlékművet. Zala György szoborcsoportjának darabjait mostanáig az aradi vár katonai lőszerraktárában őrizték. A kormány már határozatot hozott arról, hogy a szoborcsoport darabjait át kell adni az aradi minorita rendnek. Okt. 1-jén aláírták Aradon a Szabadságemlékmű darabjainak kiadásáról szóló jegyzőkönyvet. A dokumentumot Moise Ecrosan ezredes, az aradi helyőrség parancsnoka és Csergő Ervin, az aradi minorita rend házfőnöke írta alá. /Lesz-e alapkőletétel Aradon? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./ Okt. 1-jén átszállították az aradi várból a minorita rendház udvarába a vértanúk emlékművét. Jelen volt Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter is. Az egykori talapzat köveit széthordták, a kovácsoltvas kerítésnek is csak egy darabja van meg, de a szobrok elég jó állapotban maradtak meg, kevés rajtuk a javítanivaló. A főalak jobb kezéből hiányzik a koszorú, a friss törésnyom igazolja a helybeliek állítását, hogy néhány hete még megvolt. Pótolni kell a bal kezében levő kard pengéjét, az egyik mellékalak kardját, valamint az angyal bal karját is. - Az aradi vértanúk emlékművét 1890. október 6-án állították fel Arad főterén, a színház mögött. - A tervek szerint az emlékművet október 6-án avatják fel ideiglenes helyén, Radu Vasile és Orbán Viktor miniszterelnökök jelenlétében. /Péter I. Zoltán: Aradi minorita rend. Átvették a hősök emlékművét. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 4./ A szobrot évtizedekig a vár katonai raktárában őrizték, emberfia azt nem láthatta. Mígnem egy törékeny (miniszter) asszony leszerelte a konok katonák ellenkezését. - Amikor megérkezett a Szabadság-szobor első darabja, Csergő Ervin minorita páter ösztönösen keresztet vetett. Matekovits Mihály főszervező felgyűrt ingujjban katonásan fejet hajtott. Dávid Ibolya miniszter asszony saját kezűleg leírta: "Aradon jártam 1999. okt. 1-én - Isten segítségével. (Hunnia szobrára várok 19.15-kor.) Ez lesz a korona szegényes életem 40 egynéhány évén. Hálával és köszönettel az Úrnak. Dávid Ibolya." /(Hevesi Mónár József szemtanú): A szobor szabadulása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"
1999. október 7.
Okt. 4-én van a tanévnyitó a marosvásárhelyi színiakadémián. Kovács Levente, az akadémia Szentgyörgyi István tagozatának vezető tanára arról tájékoztatott, hogy idén tizennégy hallgató kezdi meg tanulmányait a színész szakon, hét fiú és ugyanannyi lány. Közülük tízen ingyenes oktatásban részesülnek, míg négyen tandíjkötelesek. A teatrológia szakon 5 hallgató kezd, amelyből négy ingyenes helyre, egy pedig fizetéses helyre jutott be. Felvettek még két rendező szakost is, akiket a budapesti főiskolával kidolgozott közös program keretén belül oktatnak.- Egyelőre kidolgozatlan a művészeti intézmények alapfinanszírozása. Nem vették figyelembe, hogy két oktatási vonal létezik, a román és magyar tagozat, tehát az órákra kiszámított költségek megkétszereződnek. - A tanári háttér megvan, de takarékossági szempontból csökkentették az óraszámot. /Mezey Sarolta: Tanévkezdés a színiakadémián. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./ Calin Florian, a színiakadémia rektora a nehéz helyzetet ecsetelte: a tanárok a nyár folyamán nem kaptak fizetést, az akadémia /valójában egyetem, de megszokott neve a színiakadémia/ minimális anyagi szükséglete az idén 5 milliárd lej, és egész évre 2,5 milliárdot kaptak. Idén nem lesz pénz a vizsgaelőadások színre vitelére. - Arra kérik a marosvásárhelyieket, ha tehetik, adakozzanak. Az újságban felsorolták, mi mindenre lenne szükségük /vázák, lámpák, függönyök, stb./ /Máthé Éva: Évadnyitó a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
1999. október 7.
"Megállapítható, hogy gondosan megszervezték a sovinizmus erősítését a közvéleményben. Ion Iliescu október 5-én telefonált Radu Vasile kormányfőnek, tiltakozva Vasile részvétele ellen az aradi rendezvényeken. A kampány hamarabb kezdődött: az Antena 1 csatornáján Ion Cristoiu nekitámadt Eckstein Kovács Péter kisebbségi miniszternek, amiért Arad népe a magyar igazságügyminisztertől tudta meg az itteni román-magyar emlékpark tervét, és hogy újra felállítják a Szabadság-szobrot. Október 3-án a Tele 7 ABC-ben Corneliu Vadim Tudor, a Nagy- Románia Párt elnöke támadta Radu Vasile kormányfőt az aradi park terve, a Szabadság-szobor újraállítása miatt, és bejelentette, hogy pártja október 6-án ellentüntetést szervez. Október 4-én a Román Televízió, a Tele 7 ABC és az Antena 1 híradóiban Ion Cristoiu rohamosztagos lajbiban Arad népét és egyben a román nemzeti méltóságérzést védelmezte az aradi ünnepségek tervével szemben. Adrian Nastase kijelentette: mielőtt az aradi tizenhárom tábornokot "lelőtték" az osztrákok, a magyar hadsereg élén végigpusztították az erdélyi román falvakat, templomokat, kolostorokat. Valeriu Tabara, a Nemzeti Egységpárt elnöke követelte, hogy Magyarország kérjen bocsánatot Romániától, addig nem lesz béke se Aradon, se másutt. Corneliu Vadim Tudor politikai nyilatkozata a Szenátusban: magyar bűnök, gyilkosok, ártatlan román vér, tizenhárom hóhér Aradon. Este elhangzott tévényilatkozata: ha visszaállítják Aradon a Szabadság-szobrot, rövidesen felrobbantják. És újra Ion Cristoiu: Aradon a román nemzeti méltóságérzet ellen szerveznek merényletet. - Az újságíró, Barabás István feltette a kérdést: az Országos Audiovizuális Tanácsban az RMDSZ-t képviselő Magyari Lajos próbál-e választ keresni ezekre a tendenciózus tévés szereplésekre? /Barabás István: Furcsa "véletlenek" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"
1999. október 7.
Október 1-4-e között az Oktatási Minisztérium Kisebbségi Államtitkársága kezdeményezésére Brassó-Pojánán tanácskozott a magyar nyelv és irodalom és a történelem tanárok munkabizottsága. Megvitatták és kidolgozták a magyar nyelv és irodalom tanításának reformszemléletű tanterveit az I-XII. osztály számára. A magyartanárok munkacsoportjának megbeszélésén jelen voltak dr. Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor, dr. Zsolnai József kutató és tantervkészítő, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára és más magyarországi szakértők is. Az év végéig teljes egészében elkészülő új Magyar nyelv és irodalom tantervcsomag (I-XII. osztályig) illetve a hozzárendelt Gyakorlati útmutató alkalmazására a 2000-2001-es iskolai tanévvel kezdődően kerül majd sor. A munkatanácskozáson részt vett Kötő József oktatásügyi államtitkár is. /Klárik Attila: Egységes tantervkoncepció született... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
1999. október 7.
A 150. évforduló kapcsán Dimitrie Stoi történész, az aradi Román-Magyar Baráti Társaság oszlopos tagja In memoriam 150 című könyvének megjelentetését az EMKE finanszírozta. A román történész munkája a románok számára is hozzáférhetővé teszi az aradi 13 vértanúval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, előítéletektől mentes, tárgyilagos, hézagpótló munka. /Román szerző könyve az aradi vértanúkról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./
1999. október 8
Okt. 10-én Zilahon, a református templomkertben felavatják az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékművét. A református templomban tartandó ökumenikus istentiszteletet követően kerül sor az emlékmű felavatására és koszorúzására a városi RMDSZ szervezésében. Délután az EMKE- házban nyitják meg Az aradi vértanúk című arcképkiállítást, ezt követően a 150 évvel ezelőtti eseményekhez fűződő legendák bemutatására kerül sor. /1848-49-es emlékmű Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8/
1999. október 8.
"Okt. 6-án Aradon a vértanú tábornokok kivégzésének 150. évfordulójára emlékező szertartást a minorita rend zsúfolásig megtelt templomában tartották. Az istentiszteleten, amelyet a romániai magyar történelmi egyházak nyolc püspöke mutatott be, jelen volt Dávid Ibolya igazságügyi, Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, Homoki János honvédelmi minisztériumi államtitkár, valamint a magyar kormányfő felesége, Orbánné Lévai Anikó. Ott voltak az RMDSZ vezetői, élükön Markó Béla szövetségi elnökkel. Az istentisztelet megkezdése után a templommal szemben a Nagy Románia Párt mintegy száz híve gyűlt össze és hangos tüntetésbe kezdett. A nacionalista tüntetők román zászlókat lobogtattak és magyarellenes jelszavakat skandáltak. Az Arad megyei prefektus bejelentette, hogy a tervbe vett barátsági emlékpark alapkőletétele bizonytalan időre elmarad a két miniszterelnök távolléte, illetve a terület tulajdonviszonyainak tisztázatlansága miatt. A román külügyminisztérium szerdán nyilatkozatban intett arra, hogy az október 6-ával szembeni nemzeti érzékenykedést ajánlatos mellőzni, az aradi ünnepségekkel kapcsolatos hecckampány nem használ az ország tekintélyének. /Az alapkőletétel bizonytalan időre elmarad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ Az ellenzéki pártok jól szervezett provokációja volt az a nacionalista tüntetéssorozat, amellyel megzavarni igyekeztek Aradon az október 6-i megemlékezéseket. Az ígért többezres tömeg helyett csak mintegy száz tüntető gyűlt össze 6-án a minorita templomnál, ahol emlékező szentmisével kezdődött az ünnepségsorozat. A Nagy-Románia Párt és Iliescu pártja ifjúsági szervezetei vezetőinek irányításával "Ki a magyarokkal az országból!" "Ki a barbárokkal!" "Mi, románok vagyunk itt az örök urak!" jelszavakat kiabáltak. A délután kezdődő központi ünnepségig a csoport a város főutcáján vonult fel s alá, majd a városházától a Nagy-Románia Párt helyi szervezetének elnöke vezetésével indultak az aradi vár mellett lévő obeliszkhez. A tüntetők itt előbb az emlékműhöz vezető utat akarták elállni. Ekkor tárgyalások kezdődtek a kivezényelt rendfenntartó erők irányítójával. Ezek után maguk a rendőrök vezették a csoportot az obeliszk közvetlen közelébe, majd amikor az a veszély fenyegetett, hogy "a népharag" a helyszínre érkező magas rangú magyar politikusokat sem kíméli, a rendőrök az emlékmű mellett gyűrűbe zárták a hangoskodókat. A tüntetéseket engedély nélkül tartották, az aradi rendőrség azonban semmit sem tett semmit a romániai magyarokat és a magyarországi politikusokat obszcén módon gyalázó "hazafiak" eltávolítására. A tüntetők az érdeklődőknek készségesen elmondták: egész napi fáradságukért 150 ezer lejt (valamivel több mint 2000 forintot) és ingyenpálinkát kaptak. /Pénz és ingyenterápia a zavargóknak. Az ellenzék szervezte provokáció zajlott. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 8./"
1999. október 8.
"Szilágyi Aladár készített interjút Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel. Dávid Ibolya elmondta, hogy nagyapja dolgozószobájában pillantotta meg az aradi szoborkompozíció képét, köztük Hunnia alakját. Csodálta a nőalak méltóságát, sugárzását. Amikor politikus lett, akkor úgy gondolta: ha a Jóisten széket adott neki, akkor tartozik annyival, hogy vágyát, amely a magyarok históriájához kötődik, valóra válthassa. A műalkotást kiszabadíthatták sok évtizedes "várfogságából". Ebben Stoica igazságügy-miniszter segített neki, aki lehetővé tette, hogy bekerült az aradi várba másfél hónappal ezelőtt. Innen az útja Bukarestbe vezetett, kérte, hogy Radu Vasile fogadja őt. Elmondta neki, hogy ez a műalkotás elnyerte a brüsszeli világkiállítás különdíját. Akkor kötöttek megállapodást, mely szerint engedélyezik a szoborcsoport kimentését, átmenetileg a minoritákhoz kerül, hosszabb távon pedig egy olyan parkba, ahol a románok is felemelik a maguk szabadságharcát idéző emlékművét. Élete egyik legboldogabb napja volt, amikor okt. 1-jén jelen lehetett a szobornak a minoritákhoz való szállításánál. A szobor csonkább volt, mint másfél hónappal azelőtt, amikor először megpillantotta. "A Jóistennek hálával tartozom, hogy részem lehetett ebben." - jelentette ki Dávid Ibolya. /Szilágyi Aladár: "Az Oroszlán jegyében születtem". Exkluzív interjú Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 8./"
1999. október 8.
A Bukaresti I. Körzeti Bíróság október 5-én tartotta annak a két pernek a tárgyalását, melyeket Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalmazás vádjával indított Cristian Tudor Popescu, az Adevarul című napilap főszerkesztője és Dorin Suciu újságíró ellen. A bíróság kihallgatta a feleket az Adevarul újság 1998. június 21-i, 22-i és 25-i lapszámaiban elkövetett rágalmazás tárgyában, különös tekintettel arra a súlyos külpolitikai vonatkozású koholmányra, mely szerint Tőkés László Orbán Viktor magyar kormányfővel egy titkos egyezséget kötött volna a magyar-román kapcsolatok megmérgezése céljából. A másik rágalom szerint a püspök szoros kapcsolatokat tart fenn temesvári szélsőjobboldali, legionárius körökkel. A további írásbeli bizonyítást rendelt el, bekérve az inkriminált írások alapjául szolgáló bizonyító iratokat. Dorin Suciu állítása szerint egy, az RMDSZ vezető személyiségei köréből származó fax-dokumentumról van szó, melyet mindeddig az adatközlők védelmében kezelt bizalmasan. /Tőkés kontra Adevarul. Írásbeli bizonyítást kér a bíróság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1999. október 8.
"Székelyudvarhelyen a hagyományos Õszi Napok rendezvénysorozat keretében immár nyolcadik alkalommal szervezték meg a nemzetközi általános kiállítást és vásárt. Az okt. 7-i ünnepélyes megnyitón jelen volt Dézsi Zoltán prefektus; Antal István és Asztalos Ferenc képviselők; Argyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi attaséja; Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára; Székelyudvarhely testvérvárosainak (Szabadka, Barcs, Vác, Békéscsaba, Cegléd és Székesfehérvár), valamint Tatabánya képviselői.- 52 cég állít ki, közülük 33 magyarországi. /Udvarhelyi Õszi Napok ?99. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./"
1999. október 9.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya és marosvásárhelyi fiókegyesülete közös rendezésében okt. 8-án Marosvásárhelyen tartotta 1999. évi vándorgyűlését. A rendezvény témája az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc Erdélyben, annak előzményei, lefolyása és következményei. Egyed Ákos kolozsvári történész köszöntötte a megjelenteket. Fodor Imre polgármester külön köszöntötte a város díszpolgárát, a vándorgyűlés korelnökét, főtisztelendő Léstyán Ferenc érseki helytartót. Benkő Samu professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy nem a nemzetiségek egymásnak feszülése a negyvennyolcas idők lényege, hanem az, hogy vége szakadt a több száz éves feudalizmusnak, a forradalom szabad utat nyitott a modern polgári törekvéseknek. Az utolsó erdélyi rendi országgyűlésről Egyed Ákos (Kolozsvár), Széchenyi Stádiumáról és Vörösmarty Szózatáról Murvai Olga (Bukarest), a forradalom és szabadságharc erdélyi akadémiáiról Szabó Miklós (Marosvásárhely), az erdélyi katolikus papság áldozathozataláról Léstyán Ferenc (Gyulafehérvár), a székelységtudat változásairól Hermann Gusztáv Mihály (Székelyudvarhely), az ideiglenes közigazgatás bevezetéséről Tóth Béla (Budapest), a szabadságharc utáni erdélyi magyar közgondolkodásról Csucsulya István (Kolozsvár) tartott előadást. A Történelemtudományi Szakosztály ülésszakán Demény Lajos, Ábrám Zoltán, Tófalvi Zoltán, Cserey Zoltán, Bíró Dónát és Sebestyén Mihály, míg a Nyelv-és Irodalomtörténet, Néprajz Szakosztály ülésén Egyed Emese, Gaál György, Nagy László, Adorján Károly, Olosz Katalin, Bónis Johanna, Pál Judit és Pál-Antal Sándor voltak az előadók. Okt. 9-én a Történelemtudományi Szakosztály tovább folytatja tudományos ülésszakát. /(lokodi): EME-vándorgyűlés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./
1999. október 9.
Az Algyógyi Pihenő Központot a kolozsvári református püspökség egy régi, viharvert parókia épületéből alakította ki. Ide nyaranta több csoportban járnak szórványfiatalok turnusos anyanyelvi táborokba. Algyógy szórványmagyarságunk leggroteszkebb képlete. Három árva, utolsó szórványlélekre jut két egész templom, írta Zsiskú János a szórványgondozó lelkészek algyógyi találkozójáról tudósítva. Algyógyon, Magyarigenben, Marosszentimrén, és még sok szórványtelepülésen: néptelen, gazdátlan, sorsukra hagyott templomok, parókiák, nullaszaldós magyarság. A beolvadás egyre aggasztóbbá válik: Küküllőalmás, Medgyes környéke, Bereck, Oroszfalu, Kissármás, bánsági szórványvidék, Nagyenyed környéke, újabban és egyre hangsúlyozodóbban Szatmár környéke is. Hetente tűnnek el ifjaink magyarországi munkavállalásra, sokszor végleges kitelepedésre, mondta az egyik tiszteletes. Egyre több fiatal keres boldogulást Kanadában. Elhangzott az is, hogy megjelentették a Zarándi Zarándok című szórványlapot. /Zsiskú János: Szórványgondozó lelkészek találkozója. Algyógy, 1999. augusztus 30-31. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1999. október 9./
1999. október 9.
"Okt. 8-án Kolozsváron sajtótájékoztatón jelentette be a nagyváradi székhelyű kiadóhivatal, hogy október 30-tól új országos terjesztésű magyar napilap jelenik meg Kolozsváron, Krónika címmel. A szerkesztőtanács elnökének, Kántor Lajosnak az üdvözlőbeszéde után Stanik István, a lap felelős szerkesztője elmondta: csak most ért meg az idő arra, hogy olyan részletes marketingtervet sikerüljön készíteni, amit a magyarországi befektetők elfogadtak, amiben fantáziát látnak. A tulajdonosi érdekeltség 93 százaléka magyarországi, 7 százaléka pedig hazai. Az újságírói gárda átlagéletkora 25 év alatti. A legkorszerűbb lapelőkészítési berendezések felhasználásával céljuk a romániai magyarság gyors és hatékony tájékoztatása az európai értékrendek szellemében, mondotta Stanik. 80 ezer potenciálisan romániai magyar olvasóhoz szeretnének szólni, kezdetben 30 ezer, később pedig 60 ezres napi példányszámban. A kolozsvári szerkesztőség mellett fiókszerkesztőséget üzemeltetnek Bukarestben, és tudósítói gárdájuk lesz Erdély jelentősebb városaiban. A terjesztést saját hálózatukon keresztül bonyolítják. A 12 oldalas, nagy formátumú lapszám tervezett ára 2500 lej, a pénteki, színes műsormellékletet is tartalmazó példányé 4000 lej. /Makkay József: Országos magyar napilapot indítanak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az alaptőke 1,2 millió dollár. Ebből sikerült a kolozsvári szerkesztőséget/kiadóhivatalt, a bukaresti fiókot, 6 megyei képviseleti irodát felállítani (Nagyvárad, Szatmár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Arad, Sepsiszentgyörgy). Tervezett példányszámuk 50 ezer, s magyarországi terjesztésre is gondolnak. A szerkesztőséget nagyrészt fiatalok alkotják, a kolozsvári egyetem újságíró szakának és a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumának végzettjei. A Krónika vezérigazgatója Werner Péter, a lapigazgató dr. Fóti Péter. /(Csomafáy Ferenc): "A lényeget elfelejtettem..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./ "A Krónikának mint magyar lapnak egy olyan jelenségnek a megszüntetése az elsőrendű feladata, amelyet Erdélyben így neveznek: nyelvi zsákutca. Arról van szó, hogy az ottani magyarság jelentős tömegei jelenleg nem juthatnak hozzá modern magyar nyelven írt sajtótermékekhez. Pedig a nyelvi fejlődésnek ezek nélkülözhetetlen eszközei. Igen fontos, hogy nagyszámú magyar az anyanyelvén olvashassa, miként formálódik a román politika, a román társadalom, és hogyan alakul ezen belül a magyar kisebbség sorsa. Nem kevésbé fontos, hogy anyanyelvén tájékozódhasson a romániai magyarság arról, hogy milyen is éppen a nemzetközi helyzet. A romániai magyarok érdeklődésének megfelelően bőséges tájékoztatást ad majd a Krónika a mindenkori magyar viszonyokról" - nyilatkozta a Népszabadság október 8-i számában Stanik István felelős szerkesztő. - Korrekt önreklámozás: a zsákutcán kívüli Krónika olyan, mint a tökéletes mosópor. A zsákutcából üzent Szilágyi Aladár: Jó lapot kívánunk! /Szilágyi Aladár meg a többi zsákutcai kolléga: Üzenet a zsákutcából. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./"
1999. október 9.
Új igazgatót /Garbea Péter/ neveztek ki a Közoktatási Minisztérium Magyar Nyelvű Oktatási Osztályának az élére, aki a szakoktatásért, illetve a kisegítő iskolahálózatért felel. Az október 1-jén beiktatott igazgató szakmai tanácskozást hívott össze november elejére. A tanácskozás témája: a romániai magyar szakoktatás jelenlegi helyzete, valamint a kisebbségi tankönyvellátás. (Klárik Attila): Új kézben a romániai magyar szakoktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./
1999. október 9.
"Okt. 8-i sajtókonferenciájukon a temesvári nagy-romániások mégegyszer visszatértek az október hatodikai aradi eseményekre. Szerintük "13 magyar hóhér emlékművének" aradi felállításának tervéről van szó, "akik az 1848-as forradalomban 40.000 románt gyilkoltak meg és 200 falut töröltek el a föld színéről". Javasolták, hogy a szobrokat szállítsák Magyarországra. A temesi nagy-romániások állnák a költségeket, sőt, ha kell, "hátizsákban is elhordják a szoborcsoport darabjait". Egyetértenek Corneliu Vadim Tudor pártvezérrel: akkor állítják föl Aradon a tábornokok emlékművét, amikor Tel Avivban beleegyeznek egy Hitler-szobor felállításába a városközpontban. /(Pataki Zoltán): Hátizsákban akarják elhordani az aradi emlékművet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./"
1999. október 11.
"A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja, a legnagyobb ellenzéki párt, okt. 8-án tartotta országos konferenciáját Bukarestben. A tanácskozáson megújították a párt vezetését, és jóváhagyták a jövő évben esedékes választásokra szóló stratégiát. A párt Ion Iliescu volt államfőt, a párt újraválasztott elnökét jelöli a jövő évben esedékes elnökválasztásra. - A leendő koalíció létrehozásáról már megkezdődtek a tárgyalások az RTDP és a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért Párt között. Ehhez a szövetséghez szeretne csatlakozni a jelek szerint a Demokrata Párt is. Adrian Nastase első alelnök szerint az RTDP biztosítani fogja, hogy "Erdély román föld legyen és maradjon". /Iliescu az RTDP államfőjelöltje Választási stratégiájukban nagy hangsúlyt fektetnek Erdély megnyerésére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"