Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1999. június 24.
Székelyudvarhely új társulata, a tavaly alakult Tomcsa Sándor Színház 1998. nov. 6-án tartotta megnyitó előadását Móricz Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékával. Az elmúlt szezon előévadnak volt tekinthető, hiszen a vendégművészek folyamatos foglalkoztatására az anyaszínházi elfoglaltságuk miatt nem volt lehetőség. Csupán az említett előadást láthatta a közönség, valamint a más színházakkal kialakult együttműködés jegyében kapott produkciókat. 1999 júniusától viszont minden tekintetben állandó színházi tevékenység kezdődik. Tizenkét főállású színész alkotja az udvarhelyi társulat magját: Boér Orsolya, Csiki Csengele, Csurulya Csongor, Deme Róbert, Dunkler Róbert, Fincziski Andrea, Gábor László, Lőrincz András, Pető Nóra, Sarkadi Zoltán Gábor, Sütő Udvari András. Mellettük olyan nagyszerű művészek segítik az együttes munkáját, mint Molnár Gizella, Vitályos Ildikó, Balázs Éva, Krizsovánszky Szidónia. A művészeti vezető Merő Béla mellett rendezni fog Lohinszky Loránd, Nagy István, Gáspár Tibor, tárgyalások folynak egy fiatal romániai végzős rendező szerződtetéséről is. Látható lesz meseelőadás, zenés bohózat, magyar darab, klasszikus vígjáték, történelmi dráma, kabaré és kísérleti stúdióelőadás. A helyi előadások mellett nagy hangsúlyt fektetnek a tájelőadásokra is. /Tájékoztató a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1999. június 24.
A marosvásárhelyi bábszínház ötven éves, jelenleg nehéz helyzetben van. Tisztelettel hajtottak fejet Antal Pál, a színház nemrég elhunyt alapítója előtt, emléktáblát helyeztek el számára az épület falán. Antal Pálnak nincs utódja - sem a rendezőnek, sem a társulatvezetőnek. Rendezőt még lehet hívni. De aki célt ad a kis csapatnak s a valódi teljesítmény érdekében összetartja, azt kell mielőbb megtalálni! A bábszínház román tagozata 36 éves, ők is az útkeresés időszakában vannak. /Mi maradt az ötven évből? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1999. június 24.
"A Szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület által szervezett privatizációs konferencia egyik meghívottjaként Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője a román-magyar üzleti kapcsolatokról, kölcsönös befektetésekről, ezek etnikai vonzatairól beszélt adatokkal bőségesen illusztrált előadásában Bukarestben befektető magyar cégek a profiljuk miatt is odamentek: a Mol Románia Rt.-ről van szó, meg a Budapest Bankról. Maga a Páter Bank is Bukaresttel kezdte, ezután nyitott fiókot Marosvásárhelyen. A Molnak hét kútja működik Bukarestben, de hát valóban itt van a legtöbb vásárló is! Hargita megyében csak egy kútja van, Szatmár megyében viszont három. Ez a piactól függ. Jelenleg közvetlen befektetőként magyar 2927 cég van bejegyezve Romániában, 86,4 millió dollárral. /"Az igazi kapcsolatokat - gazdasági téren is - anyanyelven lehet kiépíteni" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 24./"
1999. június 24.
A Délnyugat 1994 márciusa óta jelenik meg, hasonlóan a Hunyadvármegye és a Nagyküküllő szórványlapokhoz. Főszerkesztője, Makay Botond szóvá tette, hogy a napokban ötvennégy hazai magyar lap és kiadvány kapott az RMDSZ tájékoztatása szerint sajtótámogatást, a felsorolt szórványlapok azonban nem voltak benne. Azzal indokolták, hogy ezeket a kiadványokat segíti a Pro Professional Alapítvány és a Corvin Magazin BT. Makay bízik abban, hogy sikerül felélesztenie a Délnyugat folyóiratot. /Makay Botond: Mi lesz veled, Délnyugat?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1999. június 25.
Jún. 23-án megkezdődtek a harmadszor megrendezett Marosvásárhelyi Napok. A Kultúrpalotában fogadták a külföldi vendégeket, a testvérvárosok küldöttségeit Budapestről, a német Ilmenauból, Kisinyovból, Kecskemétről, Szegedről, Zalaegerszegről és egy török településről. Átadták a Város Díszpolgára és a Pro Urbe díjakat. Előbb - post mortem - azok a személyek kaptak diszpolgári címet, akik marosvásárhelyiek ugyan, de az 1989-es forradalom idején az ország más településein áldozták életüket a demokratikus átalakulásért. Most Adrian Mare, Puczi András, Szentkovics Erika, Takács László és Toma Calin kapott díszpolgári címet. Majd négy olyan marosvásárhelyi kimagasló személyiség vehette át a városi tanács által odaítélt diplomát és emlékérmet, akik munkásságukkal hozzájárultak a település hírnevének öregbítéséhez, lakói életének jobbításához, illetve életük példaértékű a vásárhelyiek számára: a 78 éves Fülöp György, aki évtizedekig a vásárhelyi Bolyai Farkas Líceum sportrészlegének igazgatója volt, Léstyán Ferenc érseki vikárius, aki a marosvásárhelyi katolikus plébánián 38 évig teljesített szolgálatot. Még hetvenéves korában is fáradhatatlanul járta kerékpárján a kórházakat, az otthon kezelt betegeket, öregeket, hogy lelki megbékülést vigyen a rászorulóknak. Ugyancsak e kitüntetésben részesültek Ioan Popa és Maximilian Liviu Sabau görög katolikus papok, akik a kommunista rendszer megbélyegzettei, üldözöttei voltak, mivel nem voltak hajlandók áttérni az ortodox vallásra. /Marosvásárhelyi Napok ?99. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1999. június 25.
Csíkszeredában jún. 24-én leleplezték Mailáth Gusztáv Károly püspök mellszobrát a Márton Áron Gimnázium előtt. Az egykori csíksomlyói gimnázium Csíkszeredába költöztetésének gondolata a néhai püspöktől származik. A szobor Bodó Levente szentegyházi képzőművész alkotása, és az Ausztriában élő Ambrus Zoltán és felesége adományából készült. /Szobor az Alma Maternak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1999. június 25.
Jún. 25-én tartotta alakuló ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A jelenlévők megvitatták az Ügyvezető Elnökség struktúrájának módosulása során felmerült szükséges gyakorlati intézkedéseket, a főosztályok struktúráját. Markó Béla szövetségi elnök kinevezte emberjogi és kisebbségjogi tanácsosának Asztalos Csaba Ferencet, aki ezentúl a Szövetségi Elnöki Hivatal belpolitikai osztályán fejti ki tevékenységét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25. - 1501. sz./
1999. június 25.
A gyergyószentmiklósi főiskola, a Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz karának kihelyezett Turisztikai Földrajz fakultása az idén is két szakra hirdet felvételit: az idegenforgalom-földrajz szak magyar tagozatára 39 helyet, román tagozatra 22 helyet, míg a térképészet szak magyar tagozatára 30, román tagozatára 20 helyet. Elgondolkoztatóak az arányok: a főiskola beindulásakor deklaráltak szerint a román tagozat létszáma a magyar tagozat létszámának fele. Ezt már a kezdetekben sem tartották be, és fokozatosan növekszik a román tagozat létszáma. /Arányok a főiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1999. június 25.
"Jún. 21-én a 15 elismert romániai egyház vezetőit a kormány székhelyén fogadta Bukarestben Radu Vasile miniszterelnök. A meghívottak közt volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök is, aki elmondta, hogy meglepődött a váratlan meghíváson, mert több éve nem fogadott ilyen magas szinten sem az államfő, sem a kormányfő, annak ellenére, hogy kitartóan kérték ezt a találkozót. Ez a találkozás konjunkturális meggondolásokból jött létre, a kormányfő küszöbön álló amerikai útjára való tekintettel. "Szóba kerültek az egyházakat leginkább érintő kérdések, mint az elkobzott egyházi vagyonok visszaszolgáltatása, a papság, a lelkészi kar állami alapokból történő javadalmazása, a felekezeti oktatás kérdése, a vallásügyi törvény, adózási kérdések, földkérdés stb. A megbeszélések középpontjában mindenekelőtt az állami költségvetésből történő javadalmazás kérdése állott." Az új vallásügyi törvény aggodalmat is kelt, mert az egyházi vezetők féltik az egyházak önállóságát, autonómiáját a hatalomtól. - A kultuszállamtitkár, Anghelescu Gheorghe kilátásba helyezte, hogy már a véglegesítés állapotában van egy 200 ingatlant tartalmazó újabb sürgősségi kormányhatározat, amely 40-50 magyar érdekű ingatlant, épületet tartalmaz, ötöt-ötöt a magyar történelmi egyházak számára. Felemás érzésekkel fogadták ezt a hírt, számolt be Tőkés László. Az ezt megelőző 17-es, majd 35-ös lista által visszaadott épületek gyakorlatilag még mindig csak papíron vannak. Félő, hogy ez a csomagterveken alapuló ígérgetési politika főképpen a külföldnek szól. A tanügyi törvény is nyugtalanságra ad okot, mert teljesen megnyirbálta azokat a cikkelyeket, amelyek a felekezeti oktatásra vonatkoztak. /Pataki Zoltán: Nincs politikai akarat a felekezeti oktatás helyreállítására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"
1999. június 25.
Homoródszentmártonban felújították a templomvárat, az unitárius templomot. Ez alkalomból hálaadó istentiszteletet tartottak, amelyen részt vett dr. Szabó Árpád unitárius püspök. A kazetták rendbetételére-festésére Kádár Dombi Mózes nyolcvan esztendős, nagyhírű helyi népművész vállalkozott. /Felújították a templomvárat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
1999. június 25.
"A magyar nyelv legkorábban lejegyzett és értelmezhető emlékére bukkantak a régészek a Somogy megyei bodrog-bűi ásatásokon. Magyar Kálmán, a kaposvári Rippl Rónai Múzeum főtanácsosa egy honfoglalás kori vasolvasztó-telep feltárásakor akadt arra az égetett agyag használati tárgyra, amelyen székely rovásírás található. A X. századból való nyelvemlék akár módosíthatja is a honfoglalásról alkotott teóriákat. Magyar Kálmán 20 éve kutatja a bodrog-bűi temetődűlőt, ahol a honfoglalás korabeli Bő nemzetség központját tárja fel. Előkerült itt már avarkori mintakincset is tartalmazó cserép, többek között kifejezetten honfoglalás kori égetett agyagbogrács, találtak a régészek gabona tárolására is alkalmas vastagfalú több tíz literes hombárt is. Nemrégiben kezdték el a központtól kicsit távolabb lévő vasolvasztó-telep feltárását, ahol ezidáig 32 kemencére leltek, de a jelek szerint jóval többet is rejt a partoldal. A maga nemében már ez a lelet is szenzáció: a legtöbb kemence került itt elő, amit egyhelyütt találtak Magyarországon, de különösen azért figyelemre méltó, mert az alig 70 centiméter magas kemencék többsége épségben került elő. A valódi különlegesség csak ezután következett, ugyanis rábukkantak egy szintén agyagból készített 4- 5 centiméteres fúvóka darabra, amelyhez hasonlót eddig sehol sem találtak. Az eszközt láthatóan díszítette készítője, sőt a szennyeződés lemosása után a kutatók megállapították, hogy négy rovásírás-jel található rajta. A X. századból származó székely-magyar szót Vékony Gábor egyetemi docens fejtette meg a kaposvári régész és konzulense Gömöri János, az MTA Iparrégészeti Bizottsága alelnöke kérésére. A jelek a "funak" szót rejtik, amely akár egy név is lehet, de sokkal inkább szómágiának tartják a kutatók. Annak érdekében használták a korabeli kézművesek, hogy a rontószellemek ne tehessenek kárt a fúvókában, illetve a vasolvasztóban. Az írás minden bizonnyal az eleddig talált legrégibb magyar leírt nyelvemlékünk. Magyar Kálmán felfedezése azonban másra is utal. A korábbi elképzelésekkel ellentétben azt mutatja, hogy a honfoglalás kori magyarságnak rétegzett volt a társadalma: nemcsak a katonáskodáshoz értettek, a nemzetségekhez tartozó kézművesek - éppen erre utal a lelet - nem szlávok vagy türkök, hanem magyarok voltak. Sőt az sem kizárt, hogy amikor Árpád vezér megérkezett a Kárpát-medencébe ezek a székely-magyar nyelven beszélő-író kézművesek már itt voltak Somogy megye területén is. Magyar Kálmán és két munkatársa a felfedezést május végén tette közzé először, a Hagyományok és újítások a korai középkori vaskohászatban című nemzetközi konferenciakötetben, ahol huszonöt neves hazai és külföldi kutató publikációja jelent meg. A lelet már eddig is rendkívüli érdeklődést váltott ki szerte Európában. Eddig különben senki sem kételkedett abban, hogy valóban a X. századból származó székely-magyar rovásírásra bukkant a Somogy megyei Bodrog-Bűben, ahol augusztusban tovább folytatják a kutatást. /Megtalálták a legrégebbi magyar nyelvemléket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"
1999. június 26.
"Kräuter Sebestyén temesvári megyéspüspök még 1997-ben, 75. életéve betöltésekor kérte nyugdíjazását. II. János Pál jóváhagyta a kérést, és 1999. június 24-én Msgr. Roos Márton irodaigazgatót nevezte ki temesvári megyéspüspöknek. Az új püspök 1942. október 17-én született Kenézfalván (Temes megye). Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron kezdte 1961-ben, majd 1962-től a németországi Köningstein im Taunus-ban folytatta 1969-ig. 1971-ben a németországi Rottenburgban szentelik pappá. 1987-ben a Dunamenti Svábok Egyház- és Kultúrtörténeti Intézetének alelnöke, 1988-ban a Szent Gellért Papi Egyesület elnöke. 1989 után a rottenburgi megyéspüspök engedélyével visszatért szülőföldjére, a Temesvári Egyházmegyébe; 1990. július 20. óta volt a püspökség irodaigazgatója. /Új római katolikus püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"
1999. június 26.
A Vacaroiu kormány idején már állt Magyardécse bejáratánál a kétnyelvű helységnévtábla, az egyiken Ciresoaia, a másikon Magyardécse felirattal. Köő Márton, Árpástó község polgármestere visszaemlékezett a tábla történetére. A második világháború után le kellett venni Magyardécse bejáratától is a magyar nyelvű helységnévtáblát. De már nem volt mit levenni, mert szőrén-szálán eltűnt. Fél évszázad múltán a tábla egyszer csak újra a régi helyén állt. Nem lehet tudni, hogy ki rejtegette annyi nehéz éven át. Még Vacaroiu idejében a községi tanács eldöntötte, hogy legalább Décsében ki kell tenni a kétnyelvű táblát, s egyszerre csak megjelent a tábla a falu bejáratánál. Aki annak idején titokban eltette, éppúgy titokban vissza is tette a román tábla alá. Sajnos, nem sokáig állt ott épen, mert valaki a táblát összekarcolta, megrongálta. S úgy maradt a tábla jó ideig. A választások után, miután polgármester lett, elrendelte a renoválását. El is ment Décsébe a román alpolgármester festékkel és amivel kellett, és segített a décseieknek, hogy helyrehozzák a táblát. Ez 1998 januárjában történt. Egy évvel később eltűnt a magyar nyelvű tábla. Vajon kinek állhatott útjában most, amikor már kezdnek elcsitulni a helységnévtábla-heccek? Köő Márton polgármester az esetet azonnal jelentette a rendőrségen. Március 13-án a polgármester elmondta: a rendőrségnek még nem sikerült kiderítenie, ki tüntette el újév táján a magyar nyelvű táblát. Megrendelték a kétnyelvű táblát. Egyelőre ki van írva ideiglenesen magyarul is, ráfestve a román táblára fekete festékkel. A kétnyelvű, helységnévtábla még nem készült el. /Guther M. Ilona: Helységnévtáblák sorsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1999. június 28.
Jún. 21 és 25 között Frunda György szenátor részt vett Strassburgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkálatain. A múlt hét egyik legfontosabb eseménye a parlamenti közgyűlés főtitkárának megválasztása volt. A tisztséget végül az RMDSZ által is támogatott Walter Schwimmer, az Európai Néppárt jelöltje nyerte el. Az Európa Tanács megvitatta az Ukrajnáról szóló jelentést, és ennek következtében egy utolsó 6 hónapos határidőt szabott meg az ET által támasztott feltételek teljesítésére. Ha az említett időtartam alatt Ukrajna nem módosítja megfelelően törvényeit és nem teljesíti az ET-feltételeket, melyek között a nemzeti kisebbségek helyzetének javítása is szerepel, akkor fél év múlva felfüggesztik a parlamenti közgyűlés ukrán tagjainak a szavazati jogát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 28. - 1502. sz./
1999. június 28.
"Jún. 22-én Temesváron Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke részvételével ülésezett az Új Ezredév Református Központ építési bizottsága. A munkálatokat irányító dr. Földváry Attila építészmérnök elmondta, hogy folyik a tervezés, illetve a kész tervek kivitelezése. Mintegy 110 000 dollárba került az előkészítő munkálatok és a tervek elkészítése. Tőkés László meglátogatta a most szerveződő Temesvár gyárvárosi református gyülekezet imaházát is, erről utóbb az alábbiakat nyilatkozta: "A templom ügyével szorosan összefügg az új gyülekezet szervezése, hiszen Temesváron ezrek kallódnak, akiknek az összegyűjtése és lelki templommá való felépítése legalább olyan fontos, mint a kőtemplom felépítése. Ezt az új lelkipásztor, az új gyülekezet, az új presbitérium fiatal tagjai végzik, és ez valóságos missziót és evangélizációt jelent a közeljövőben, amely nem annyira látványos, de mégis legalább annyira fontos, mint a templomépítés". Ezt követően az 1989-es temesvári felkelés tizedik évfordulóját előkészítő bizottság ülését tartották Tőkés László, Toró T. Tibor megyei elnök és más RMDSZ-vezetők részvételével. Terítékre került a temesvári református gyülekezet megosztása miatt felszínre került belső ellentét is. Tőkés László hangsúlyozta, hogy 1999 decemberéig ezeknek meg kell oldódniuk, hogy a temesvári gyülekezet "méltó legyen tíz évvel ezelőtti önmagához". /"Legyünk méltók tíz évvel ezelőtti önmagunkhoz" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./"
1999. június 28.
A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (Hungarian Human Rights Foundation) független nonprofit szervezetként 1976 óta azon fáradozik, hogy külső erőket mozgósítson a Kárpát- medencében kisebbségi sorsban élő mintegy 3,5 milliós magyarság megsegítésére, támogatására, emberjogi helyzetének javítására. A HHRF az elmúlt két évtizede folyamatosan tájékoztatja az Egyesült Államok és más nyugati országok kormányait, a fontosabb emberjogi szervezeteket és a kulturális, társadalmi és sajtóközvéleményét. Ez az alapítvány az egyedüli nyugaton működő és elfogadott hivatásos, a magyarság emberi jogaira összpontosító érdekképviseleti szervezet. A HHRF gyakornoki programja 1986 óta eddig 21, a világ különböző részéről érkező fiatalnak, közöttük 1989 óta hét Közép- és Kelet-Európában élő magyar kisebbségi ifjúnak biztosított lehetőséget, hogy a HHRF New York-i irodájában dolgozzanak. A sikeres pályázók először 1-2 hónapos próbaidőszak keretében budapesti irodánkban szereznek tapasztatokat az alapítvány tevékenységéről, és sajátítják el a szükséges ismereteket, amelyek növelik New York-i gyakornokságuk hatékonyságát. Ezután utaznak az Egyesült Államokba. Itt alkalmuk nyílik közvetlen mindennapos munkakapcsolatba kerülni azokkal az amerikai kormányzati és nem kormányzati intézményekkel és személyekkel, akik befolyással lehetnek közösségeik politikai törekvéseik megítélésében. Az eddigi tapasztalatok alapján a gyakornoki munka az általános irodai és szervezési teendőkön túl, figyelembe véve a gyakornok érdeklődési körét és képességeit, a következő feladatokból tevődik össze: Fordítások, tényfeltáró jelentések és kiadványok készítése nyugati kormányszervek, a sajtó és más emberjogi szervezetek számára. Angol nyelvű, rendszeresen megjelenő magyar kisebbségi figyelő - Hungarian Minorities Monitor - készítése, elektronikus és nyomtatott formában. (www.hhrf. org/monitor). - Amerikai és nemzetközi sajtófigyelés, számítógépes adatbázis fenntartása és Internet-oldalak rendszeres frissítése. Hírek és információk szolgáltatása a média és a különböző kormányzatok részéről folyamatosan érkező megkeresésekre. - Előadások szervezése kisebbségi magyar vezetők számára Romániából, Szlovákiából, a volt Jugoszlávia utódállamaiból, Ukrajnából és Magyarországról, valamint e vezetők számára személyes találkozók előkészítése az Egyesült Államok Kongresszusa, a Fehér Ház és a Külügyminisztérium magas rangú tisztviselőivel és döntéshozóival. - Aktív részvétel washingtoni találkozókon, meghallgatásokon és nemzetközi emberjogi konferenciákon. - Előadói körutak és szponzori rendezvények szervezése az Egyesült Államokban és Kanadában. Az amerikai magyar közösség mozgósítása egy-egy fontosabb nemzetközi, a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségeket érintő esemény kapcsán. Segélyszállítmányok megszervezése és továbbítása Kelet-Közép-Európába. - A HHRF most ismét pályázatot hirdetett. /Pályázati felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
1999. június 28.
Az Erdélyi Református Egyházkerület marosvásárhelyi kántor-tanítóképző intézete ökomenikus jelleggel működik. Az intézetbe jelentkezhetnek felvételire református, római katolikus, unitárius és evangélikus felekezetű ifjak az ország bármely részéről. A képző posztliceális, illetve főiskolai képzés formájában működik. Tanmenete mind az állami intézményekben folyó képzésnek, mind az egyházi követelményeknek megfelel. A tanulmányok befejeztével a végzettek általános iskolai tanítók, egyben gyülekezeti kántorok lehetnek. /Felvételi tájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./
1999. június 29.
Gyergyószentmiklóson a helyi Salamon Ernő Líceumban idén 158 tanuló érettségizik, ugyanakkor az idén csak négy IX. osztályt indít az iskola, a korábbi évek öt osztályával szemben, összesen 100 tanulóval. Szilágyi Ferenc igazgatótó közölte, hogy egyrészt kevesebb nyolcadikos tanuló végzett idén a Gyergyói-medencében, másrészt az új tanrend szerint az elméleti líceumok négyféle, különböző profilú osztályt indíthatnak. A száz IX-es hely már betelt a képességvizsgát Gyergyószentmiklóson és a községek iskoláiban sikeresen letevők legjobbjaival. /Érettségi közben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
1999. június 29.
Az Aradi Református Egyházmegye és a Temesvári Református Egyházmegye együttes negyedévi, de mégis rendkívüli lelkészértekezletet tartott Lippán. A lippai gyülekezet ma már csak harmincegy lelket számlál. Ünnepi volt az értekezlet, mert központi témája Kálvin János volt, aki 490 évvel ezelőtt született, és akinek a főműve, az Instituto Religionis Christienae (A keresztény vallás rendszere) című munkája 440 éves. /Makay Botond: Ünnepi lelkészértekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
1999. június 29.
Takács Csaba ügyvezető elnök július 1-jei hatállyal kinevezte Mátó Zsoltot az ügyvezető elnökség titkársága vezetőjének. A titkárságvezető felel az ügyvezető elnökség működéséhez szükséges háttérszolgáltatások biztosításáért, a főosztályok illetve az ügyvezető elnökség és más RMDSZ-intézmények közötti információáramoltatásért, a médiákkal való kapcsolattartásért és a rendezvények megfelelő szintű előkészítéséért és lebonyolításáért. Mátó Zsolt 1997 óta az ügyvezető elnökség sajtóirodáját vezette. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 29. - 1503.sz./
1999. június 30.
Ahogy egyre távolabb kerül időben a Kolozsváron eltöltött diákévektől, mind több hiányosságát fedezte fel az egykori egyetemi oktatásnak, állapíthatta meg Máthé Éva. Például egy a sok közül: öt évnyi képzés során, amikor magyar nyelv és irodalom oktatókat próbáltak faragni belőlünk, egyetlen tanárunk, professzorunk sem vitt el soha bennünket a Házsongárdi temetőbe. Évfolyamtársa, a kolozsvári Gaál György angol szakos hallgató, azt mondta: gyerekek, azt ismerni kell. Mindez felidéződött benne jún. 28-án, míg a bukaresti magyar adásban őt hallgatta a Bethlen kripta meggyalázásáról szóló riport sugárzásakor. - Koldusszegény civil értelmiségieknek kell összefogniuk, mert egyébként senki sem segít, hogy megmentsék az erdélyi magyar és szász kultúra eme páratlan panoptikumát. Miközben az RMDSZ, az érdekvédelmi szövetség kormányzó párt! /Máthé Éva: Porlik, mint a szikla... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1999. június 30.
Megjelent Bakó Zoltán első, prózai munkáit tartalmazó kötete A Szentgyörgy tér nem apácazárda /Juventus, Marosvásárhely,1999/ címmel. Marosvásárhely világa, a kisemberek elevenednek meg a könyv lapjain. A kötetbe gyűjtött írások nagy része már megjelent a Népújság boldog emlékezetű Cementlapok című nyári mellékletében, melyet éveken át Bakó Zoltán szerkesztett. /Bögözi Attila: Bakó Zoltán történetei ellenfényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1999. július 1.
Az RMDSZ felkérte a kormányt és a környezetvédelmi minisztériumot, hogy sürgősen dolgozzon ki egy árvíz-megelőzési stratégiát és törvénytervezeteket a természeti csapások következményeinek elhárítására, nyilatkozta Markó Béla, a szövetség elnöke. Pete István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta, hogy május 31-ig 190.000 hektár termőföldet sújtott az árvíz. - Az utóbbi két hét viharai és áradásai 20 emberéletet követeltek, 3 személy megsebesült, az anyagi károk többszáz milliárd lejre rúgnak az ország 18 megyéjének több mint 80 árvízsújtotta településén. /Árvíz-megelőzési stratégiát követel az RMDSZ. = A Nap (Bukarest, a Ziua magyar nyelvű hetilapja), júl. 1./
1999. július 1.
A román Művelődésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó, Kovászna megyében működő Árkosi Művelődési Központ júl. 1-4. között idén is megrendezi - a hazai kisebbségek sajtótermékeit képviselő szervezettel együtt - a Dialog interetnic (Etnikumközi párbeszéd) elnevezésű országos tanácskozást. /Az interkulturalitás jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1999. július 1.
"Kovách Géza aradi tanár több évtizede kutatja a Bánság társadalomgazdasági és népességi viszonyait a Habsburg-uralom idején. Könyvében /A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848, Szeged, 1998, Dél-Alföldi Évszázadok sorozat 11. kötete/ kiadatlan forrásokat, az 1780-as években végzett úrbéri, illetve az 1828-as általános összeírás és az 1784-1787 közötti népszámlálás terjedelmes, jobbára kéziratos levéltári anyagát dolgozta fel. Ezt mutatja, hogy 370 oldalas könyvének csaknem háromnegyedét táblázatok alkotják. A szerző meghatározta a Bánság fogalmát: "A Bánát vagy más szóval Bánság valójában újabb keletű fogalom. E vidék alatt ma a Duna, Tisza, Maros és a Déli-Kárpátok nyugati hegytömbjei közötti részt érjük." A magyarság e terület alföldi részét már a X-XI. században megszállta. "A helynevek tanúsága szerint a Szörénységet kivéve az Árpád-korban a lakosság többsége magyar. De már a XIV. század második felében nagy tömegekben húzódik fel a szerbség és a románság a végnélküli törökellenes harcok során, e vidék lakossága népességileg teljesen kicserélődik." Kovách Géza könyvben elemezte a Bánság történetével foglalkozó magyar, román és részben német szakirodalmat. Kár, hogy a szerző nem tudta áttekinteni a szerb történelmi munkákat és a háború utáni Nyugat-Németországban megjelent kiadványokat, jegyezte meg a könyvet ismertető Demény Lajos történész. /Demény Lajos: Bánság a történelem hullámverésében. = A Hét (Bukarest), júl. 1./"
1999. július 1.
A Magyar Egészségügyi Társaság és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya Légzőszervi betegségek címmel továbbképző konferenciát tartott Kolozsvárt, június 18-19-e között. A részvevők az előadások után megtekinthették a Szervátiusz Múzeumot, a Hintz-patikát (Gyógyszerészeti Múzeumot), amely a maga 600 évével a magyar nyelvterület egyik legrégibb működő gyógyszertára volt. Dr. Andrásofszky Barna, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke kifejtette, hogy a társaság történetében ez az ötödik ülés, amelyet Magyarország határain kívül rendeztek meg. Rendkívül jelentősnek tartja, hogy évenként összejönnek a Kárpát-medence magyar orvosai. - Dr. Andrásofszky Barnát szülőfaluja, Szilágynagyfalu díszpolgárává választotta. - Dr. Brassai Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem prodékánja, tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja megállapította, hogy az utóbbi időben a magyar nemzetiségű orvostanhallgatók száma megnövekedett. Ma már 10 marosvásárhelyi magyar egyetemista tanul Oxfordban egy évet. Komoly támogatást kapnak az anyaországtól is. Dr. Brassai Zoltán szakképesítését nyugaton szerezte meg, és több évi ott-tartózkodás után hazatért. /Csomafáy Ferenc: Visszatekinteni és előrenézni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1999. július 1.
Az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület munkatábor keretében újjáépítéssel szándékozik segítséget nyújtani idén nyáron a kárpátaljai árvízkárosultaknak. Az IKE - Jakab István főtitkár tájékoztatója szerint - az ottani árvízkárosult magyar falvak újjáépítéséért építőtábort szervez július 15. és augusztus 15. között. A munka Tiszabökényben folyik, ahol 21 ház alapját már lerakták. /Segítség Kárpátaljának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1999. július 1.
Befejeződött a harmincharmadik Szejke-fesztivál. A fesztivált megelőző héten a népi faragók táboroztak itt. Népviseleti parádéval kezdődött a fesztivál, lovasok vonultak, táncosok és zenészek. A szabadtéri műsorban először a Venyige néptáncegyüttes muzsikált (prímásukra, a nemrég meghalt Tárkányi Jánosra is emlékezve). A medgyesi szászok következtek, majd a monoriak, váciak, barcsiak (Magyarország) léptek fel, az óbudai zeneiskola tanulói, a lipovánok, a máréfalvi gyerekek, a szenterzsébeti cigány együttes, a szlovákiai Somorja táncosai, a tápéiak és Piliscsaba sváb csoportja. A parádét az Udvarhely néptáncműhely bemutatója zárta. /Szejke - 33. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1999. július 1.
Négy év alatt a természetes fogyás révén 154 ezerrel csökkent Magyarország lakossága, s 1999. január 1-jén 10.092.000 volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint így a népesség létszáma lényegében annyi volt az idei év első napján, mint az 1960-as évek elején. A népesség száma - a háborús időszakokat leszámítva - 1980-ig nőtt, majd ezt követően egyre gyorsuló ütemben csökkent. A KSH kimutatása szerint, hasonlóan a legtöbb európai országhoz, az időskorúak aránya nő, a gyermekeké pedig mérséklődik. Január elsején a 60 évesek és ennél idősebbek aránya 19,5 százalék volt szemben a 0-14 évesek 17,3 százalékával. Tavaly a gazdaságilag aktív népesség száma mintegy négymillió fő volt. A KSH besorolása szerint e kategóriába a 15-74 éves népesség 52 százaléka tartozik, ami nemzetközi összehasonlításban meglehetősen alacsony. A foglalkoztatottság szintje tavaly a korábbi stagnálás, illetve csökkenés után emelkedett, így 1998-ban a gazdaságilag aktív népesség 92 százaléka, azaz 3,7 millió fő volt alkalmazásban. (MTI) /Csökkent a népesség. = A Nap (Bukarest, a Ziua magyar nyelvű hetilapja), júl. 1./
1999. július 1.
Idén hatodik alkalommal rendezték meg jún. 26-29-e között Resicabánya ünnepét. Ökumenikus szertartás volt a megyeszékhely főterén, majd népviseleti és énekes-táncos seregszemle következett. Táncműsorral és fúvószenével szórakoztatták a fölvonult németek az érdeklődőket. Másnap jöttek a megye több nemzetiségének díszes népviseleteibe öltözött együttesei, köztük az RMDSZ csoporttá csökkent Tűzvirág táncegyüttese is. Jún. 28-án kiállítás nyílt Resicabánya múltja és jövője címmel. Jún. 29-én, a város tulajdonképpeni ünnepén két rendezvény volt, a Német Demokrata Fórum és az RMDSZ, illetve a Német Művelődési Egylet és a Szombati-Szabó István Olvasókör szervezésében. Az RMDSZ székházában ünnepi megemlékezés volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójáról. /Makkay Botond: Resicabánya ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1., folyt.: júl. 2./