Jún. 3-án Budapesten Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár megbeszélést tartott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A magyar kormány és az RMDSZ egyaránt azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió vegye le Romániát a vízumkötelezett országok listájáról, ami megkönnyítené a problémamentes kapcsolattartást a magyar EU-csatlakozás után - hangzott el a megbeszélést követő sajtóértekezleten. Németh Zsolt elmondta: a nemzeti vízum esetleges bevezetése csak egy a lehetőségek közül, ami nemcsak a határon túli magyarság, hanem az adott szomszédos ország minden állampolgára számára élne a Magyarországra utazáskor. A vízumstratégia, a határátlépés, a különleges státusz kérdései Markó Béla megfogalmazása szerint a Magyar Állandó Értekezlet illetékes bizottságának hatáskörébe tartoznak. - Amennyiben nem sikerülne elérni, hogy Románia kikerüljön az EU számára vízumkötelezett országok csoportjából, akkor vetődhet fel egy pozitív diszkrimináció lehetősége a magyar kisebbséggel kapcsolatban - fűzte hozzá Markó Béla. Ugyancsak jún. 3-án egy pécsi rendezvényen Németh Zsolt elmondta: a nemzeti vízum lehetőséget adna a határon túli magyaroknak kilencvennapos magyarországi tartózkodásra, s megkönnyítené az ottani munkavállalást. E gyakorlat nem idegen az uniós államoktól sem. A nemzeti vízum bevezetésének előkészítése megkezdődött, a kritériumrendszert ezután dolgozzák ki. Valószínűleg a magyar nyelvtudás, a Magyarországgal ápolt kapcsolatok, valamint a magyar állampolgárokhoz kötődő rokoni szálak pozitívan befolyásolják majd a sajátos vízum kiadását - jelezte az államtitkár. Koszovó kapcsán a felek egyetértettek abban, hogy hosszú távú és komplex rendezésre kell törekedni. A rendezés részét képezné a vajdasági magyarság területi és személyi elvű autonómiájának gondolata - fogalmazott Németh Zsolt. A kisebbségi közösségeket, így a vajdasági magyarság képviselőit Markó Béla szerint be kell vonni a rendezésbe. - Az eddigieknél sokkal hitelesebb ellenőrzési mechanizmust kell kialakítania a nemzetközi közösségnek - szögezte le az RMDSZ elnöke. Markó Béla megígérte: közbenjár annak érdekében, hogy a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság következő, várhatóan júliusban sorra kerülő üléséig Magyarország után Románia is elfogadja a legutóbbi tanácskozáson született ajánlásokat. /Németh Zsolt és Markó Béla megbeszélése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

"Az idei csíksomlyói búcsúról a csíkszeredai Hargita Népe vezércikkben írta: "vitathatatlan, hogy Czirják Árpád érseki helynök beszéde toronymagasan az eddigiek fölé helyezhető". Székedi Ferenc vitatta ezt a megállapítást, szerinte ebből az következik, hogy a megelőző kilenc esztendő csíksomlyói prédikációja eltörpül ez utóbbi beszéd toronymagassága mellett. Székedi másképp látta: "az elmúlt kilenc évben még egyetlen beszédnek sem volt ennyire köznapi politikai jellege", a "csíksomlyói búcsún még soha nem beszéltek ilyen túlcsordulóan nép-nemzeti jelleggel az összmagyarság gondjairól." Székedi szerint léteznek "elvontabb gondolatiságú és ezért jóval egyetemesebb hangvételű szentbeszédek", továbbá a "prédikáció minél inkább világi, e világban annál inkább vitatható". /Székedi Ferenc: Toronymagasan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./"

Dr. Lányi Szabolcs /sz. Görgényszentimre, 1946/ 1968-ban végezte el a bukaresti Műszaki Egyetem ipari kémia karát, azóta az egyetemen dolgozik, jelenleg professzor. Öt szakkönyve jelent meg, öt szabadalmazott találmánya van. Iparfejlesztési államtitkár volt, 1999. febr. 16-a óta a Tudomány, Technológia és Újítás Országos Ügynöksége vezetője. Az átszervezés során a Kutatás- és Technológiai Minisztérium megszűnt, tevékenységét a helyette létrehozott Tudomány, Technológia és Újítás Országos Ügynöksége folytatja, dr. Lányi Szabolcs vezetésével. /Barabás István: Stratégiával a tudományért. = A Hét (Bukarest), jún. 3./

Meg kellene írni a romániai magyar irodalom történetét, ezzel a témával foglalkozott a Látó (Marosvásárhely) 1998/10-es száma. Az EMKE 1996-ban Szabédi László kolozsvári szülőházának tulajdonosává vált. Az EMKE 1997-ben kezdeményezte az elhunyt erdélyi magyar írók irodalmi hagyatékának számbavételét, körlevelet küldve mintegy ötven szerző örököseinek. A Kötő József és Dávid Gyula által aláírt körlevélre egyetlen válasz sem érkezett. - Számos hagyaték szétszóródott vagy lappang valahol. A Szabédi Emlékházban meg kell oldani a könyvtár és kézirattár anyagának számítógépes feldolgozását, majd lehetővé kell tenni az olvasótermi használatot. - A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa jóváhagyta Cs. Gyimesi Éva kezdeményezését a magyar irodalomtudományi tanszék mellett működtetett Irodalomtudományi Intézet létrehozására. Az intézet az erdélyi magyar irodalommal kapcsolatos kutatásoknak biztosítana keretet. - A Szabédi Emlékház máris tudományos munka helyszínévé vált azáltal, hogy a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon további köteteinek összeállításához szükséges kézikönyvek felkerültek a polcokra, és itt folyik a szócikkek szerkesztése is. - A Szabédi Emlékház működtetését szakmailag felkészült alkalmazottakra kell bízni. - A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai segítséget nyújt a Szabédi Emlékház irodalmi múzeummá fejlesztése érdekében. /Balázs Imre József: A Szabédi Emlékház új szerepkörben, avagy mitől él egy irodalmi múzeum? = A Hét (Bukarest), jún. 3./

Videokamerával figyelik az alig egy hónapja felavatott, de mindjárt meggyalázott Hám János-szobrot Szatmárnémetiben. Többen is riadóztatták a sajtót, hogy most már minden betű eltűnt a szoborról. Pallai Kristóf, a püspökség gazdasági igazgatója megnyugtatott: ezúttal ők szedték le a feliratot, hogy most már márványba véssék, amit már nehezebb lesz megrongálni, ha csak nem mer valaki kőtörő kalapáccsal működni a város főterén. A vésést az is indokolja, hogy a korábbi betűletörésnél a tettesek megkarcolták a talapzat márványborítását. /Sike Lajos: Még mindig Hám János. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Bukarestben Fények és színek címmel a nagybányai festőiskola egykori nagy mestereinek képeiből válogatott kiállítás megnyitójával kezdődött a máj. 31-től jún. 6-ig tartó Magyar Kulturális Hét rendezvénysorozata. A megnyitón Páll József, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára hangsúlyozta: a két nép kultúrájának kölcsönös megismerése jelentős szerepet játszik a román-magyar kapcsolatok elmélyítésében. Maria Berza, a román Művelődésügyi Minisztérium államtitkára hozzáfűzte, hogy a két szakminisztérium feladatának tekinti a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség identitásának ápolását. /Magyar Hét Bukarestben. = Brassói Lapok (Brassó), jún. 4./

Nagyszebenben 1858-ban alakult meg az első polgári kultúregyesület, a magyar Kaszinó. A Polgári Kör 1944 augusztusáig működött, amikor az új hatalom megszüntette, és az épületet a baloldali irányzatú Magyar Dolgozók Országos Szövetsége /MADOSZ/ vette át. 1952-ben a kommunista hatalom megszüntette a MADOSZ-t. A több ezer kötetes könyvtárat feldúlták. Sok szebeni magyar család nagyobb számú kötetet mentett meg a pusztulástól. - Az RMDSZ megalakulásával újraéledt a magyar kultúrtevékenység. Megalakították a Polgári Magyar Művelődési Egyesületet, amely öt évvel ezelőtt lett jogi személy. Az egyesület a megszüntetett Polgári Kör jogutódjának tekinti magát, és mint ilyen, jogosan visszaigényli az elkobzott épületet. Sikeres előadásokat tartanak. Az egyesület tavaly rendezte meg első ízben a Szeben Megyei Magyar Kultúrnapokat. Az egyesület keretén belül népi tánccsoport is működik, Fazekasné Székely Erzsébet vezetésével. Nagy eredmény a Nagyszeben és Vidéke című újság beindítása, amelynek első száma öt éve, júniusban látott napvilágot. Főszerkesztője Kalmár Zoltán, aki ezt a beszámolót is írta. /Kalmár Zoltán: Ötéves a Nagyszebeni Polgári Magyar Művelődési Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

A Resicabányán kiadott Vita Catolica Banatus című vallásos kiadvány 1999/6. száma érdekes statisztikai adatokat közölt a romániai katolikus társadalomról. Az ország területén jelenleg 1 242 000 római katolikus él 6 egyházmegyében, míg a görög katolikusok száma 5 egyházmegyében 846 000 lélek, 623 ezerrel több, mint az 1992-es népszámlálás idején. Az akkori adatokhoz viszonyítva a római katolikusok lélekszáma 80 ezerrel nőtt. A római katolikusok közül a gyulafehérvári érsekség területén 542 ezer, a bukaresti érsekség területén 105 ezer, a váradi, illetve a szatmári püspökségén egyaránt 108 ezer, a temesvári püspökségén 112 ezer, a jászvásári érsekségén 267 ezer katolikus él. Görög katolikus vonatkozásban a Gyulafehérvár-Fogaras érsekséghez 354 ezer, a Kolozsvár-Szamosújvár püspökséghez 200 ezer, a lugosihoz 60 ezer, a váradihoz 100 ezer, a máramarosihoz 132 ezer hívő tarozik. A római katolikusok 974 pappal, a görög katolikusok 704 pappal működnek. A szerzetes-, illetve az apáca-rendek száma az előbbieknél 21 férfi és 74 női, az utóbbiaknál 12 férfi és 30 női rend. A statisztika nem jelölte, de tudnivaló: a legtöbb magyar római katolikus a gyulafehérvári érsekséghez, míg a legtöbb görög katolikus a máramarosi püspökséghez tartozik. A nemzetiségek vonatkozásában a leggazdagabb a Temesvári egyházmegye, ott ugyanis magyar, német, román, horvát, cseh, bolgár római katolikusok és körükből kikerült papok vannak. /Katolikusok Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Észak-bihari falunapokat tartanak Micskén június 5-6-a között. A gyermek számára szerveznek vetélkedőket, majd a Bihar megyei rendezvények szervezői (MAFESZT) tartják meg soron következő ülésüket. A tervek szerint a találkozón szóba kerülnek olyan pályázati lehetőségek, melyek elősegítik a közös adatbázis létrehozását. Június 6-án, vasárnap a református ünnepi istentisztelet után Tempfli József megyéspüspök celebrál szentmisét. Délután a népviseletek parádéja után néptánc-gála lesz. /Falunapok Micskén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Jún. 4-én Budapesten Markó Béla, az RMDSZ elnöke tárgyalt Martonyi János külügyminiszterrel. A jövő hónap végén sor kerülhet a magyar-román kormányközi vegyes bizottság következő ülésére, amelyre Martonyi János külügyminiszter is ellátogat Bukarestbe - közölte az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ kongresszusa bebizonyította, hogy a szövetség egységes politikai szervezet, s ezt a jövőre nézve is megőrzi - szögezte le Martonyi János, aki gratulált Markó Bélának, az RMDSZ elnöki posztjára történt újraválasztásához. Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy az elmúlt időszakban rendszeres találkozók, konzultációk alakultak ki a szervezet és a magyar kormány képviselői között. - Markó Béla elmondta: a mostani időszakban alakulnak meg a Magyar Állandó Értekezlet munkabizottságai, amelyek közül az integrációs foglalkozik a magyar EU-csatlakozás utáni kapcsolattartás lehetséges formáival a határon innen és túl élő magyarság között. /Rendszeres a konzultáció a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek között Martonyi János fogadta az RMDSZ elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

"Marosvásárhelyen a táblák lefestése folyik, a durva, magyarellenes megjegyzések sem maradnak el. A helyi Cuvantul Liber lapból árad a magyarellenesség, a "legszomorúbb az, hogy a többszázszor leírt magyarellenes érveknek mindannyiszor akad olvasója, sőt lelkes híve, ha számuk nem is több néhány ezernél." - írta Máthé Éva. A lap főszerkesztője, Ladariu képviselő kampányt folytat a készülő helyhatósági törvény ellen. /Máthé Éva: Ellenkampány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./"

"Május 26 és 31-e között rendezték meg a Csíkszeredai Ifjúsági Napokat. Szőke Domokos, a rendezvény egyik szervezője elmondta, hogy immár második alkalommal került erre sor. A vetélkedőkre 13 iskola nevezett be 25 fős csapatokkal, valamint népes szurkolótáborral. Ez mintegy 600 aktív személyt jelentett. Minden második nap megjelent a CSIPSZ, melyet középiskolások készítettek. A támogatók között volt az Illyés Közalapítvány; a városi önkormányzat; az Ifjúsági és Sport Minisztérium és több kisebb cég. /Forró Miklós: Csíkszeredai Ifjúsági Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./"

A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai című általános iskolai tankönyv bemutatóját tartották meg kevéssel az iskolai év befejezte előtt Zilahon. Hivatalos tankönyv, melynek tantárgyát egy esztendeje oktatják ugyancsak hivatalosan tankönyv nélkül. A tankönyv márciusban jelent meg, első kiadásban úgy húszezer példányban a 16 erdélyi megye iskolái részére. A tankönyv az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott tanterv alapján és a tárcától meghirdetett pályázat keretében jelent meg, szerzői László zilahi és Vincze Zoltán kolozsvári történelemtanárok. - Felnőtteknek is érdemes kézbe venniük identitástudatuk erősítéséért, különben tudomásom szerint az elmúlt fél évszázadban nem volt hasonló hozzáférhető történelemkönyv az országban. Utánnyomás is megjelent, mód van szabad forgalmazására. /Fejér László: Magyar történelemkönyv - román állami támogatással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Ion Caramitru művelődésügyi miniszter és Hámori József, a magyar kulturális örökség minisztere jún. 7-én Bukarestben aláírja a két tárca együttműködéséről szóló megállapodást és a műemlékvédelmi egyezményt. Az esemény záróakkordja a május 31 - június 6. között a fővárosban megrendezett magyar kulturális hétnek. Kelemen Hunor művelődési államtitkár elmondta, hogy a két tárca közti együttműködési program, amelyet három évre, 1999-2001-re írnak alá, az általános elvek mellett több konkrét javaslatot is tartalmaz a könyvtárak, a könyvkiadás, az irodalmi rendezvények, a színház, a zene, a film, a képzőművészet, a közművelődés, a múzeumok, illetve a műemlékvédelem területén. A román művelődési tárca felvállalta a romániai magyar színházak részvételének támogatását a kisvárdai és a zsámbéki fesztiválokon, a magyar fél pedig fogadja a Piatra Neamt-i színházi fesztivál legjobb előadását. Támogatják a szépirodalmi fordításokat: évente legkevesebb három-három mű megjelenését fogják elősegíteni egymás kortárs és klasszikus irodalmából. A képzőművészet-fejezet szakembercserékről, különböző kiállítások szervezéséről szól. A múzeumok és a műemlékvédelem terén különböző gyűjteményes kiállítások kölcsönös bemutatására, több magyarországi és romániai múzeum közötti együttműködésre kötelezte el magát a két művelődési tárca. A műemlékvédelmi megállapodás név szerint tartalmazza azokat a műemlékeket, amelyeknek a helyreállítását a két minisztérium közös költségén fogja megkezdeni. Közöttük van Gyulafehérvárról az Apor-kastély, a hármas barokk kapu, a Lázok-kápolna, és a Károlyi-kapu, a bonchidai Bánffy-kastély, a bánlaki Karácsonyi-kastély, a gelencei római katolikus templom, a kisbaconi vashámor, amely oly jelentős szerepet játszott az 1848-49-es forradalom idején az ágyúöntésben, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, ahol regionális kulturális központ fog működni, a rákosi római katolikus templom és az ákosfalvi református templom. Ugyanakkor készül az erdélyi festett mennyezetes templomok, illetve a népi építészeti örökség felleltározása. A magyar fél ebben az évben ötvenmillió forintot ad a közös programnak a végrehajtásához. Paritásos alapon a román fél az ötvenmilliónak megfelelő lejt, azaz több mint hárommilliárd lejt fog áldozni a közös tervek megvalósítására. /Székely Kriszta: Együttműködési megállapodás a magyar és a román kulturális tárcák között Idén ötvenmillió forint és több mint hárommilliárd lej műemlékvédelemre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Fennállásának 120. évét ünnepelte a Zselyki Fúvószenekar, a Turnerek, ahogyan a helybeliek nevezik. A zenekar történetét Bezsnei József tiszteletbeli tag ismertette, részben a Wass György által - a 100 éves évfordulóra - összeállított és 25 példányban megjelentetett, 53 fényképet tartalmazó emlékkönyv, részben pedig saját krónikája alapján. A Zselyki Fúvószenekarnak jelenleg 25 tagja van. /Guther M. Ilona: 120 éves a zselyki fúvószenekar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Marosvásárhely köztéri szobrai közül a legismertebb a Bolyai Farkas Líceum előtt álló, amely, Bolyai Farkast és fiát, Jánost ábrázolja, Izsák Márton alkotása. Lassan fél évszázad telt el a szobor leleplezésétől. Sokéves, pénzhiányra hivatkozó halogatás után a szobor restaurálásáról és felújításáról döntött a polgármesteri hivatal. /Felújítják a két Bolyait. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

"A 70. születésnapját ünneplő magyar könyvhetet hagyományosan idén is a budapesti Vörösmarty téren rendezték meg június 3-7 között. A magyarországi kiadók mellett külön standon jelentkezett a Romániai Könyves Céh, közvetlen szomszédságában pedig a Pallas- Akadémia Kiadó-Corvina könyvesház-Pro Print nyomda. A legnagyobb esemény Markó Béla dedikálása volt, az író-politikus frissen megjelent, Az erdélyi macska című, prózai írásokat tartalmazó kötetét vásárolhatták meg az érdeklődők. A dedikálás nem keltett különösebb feltűnést: az 1750 Ft-os könyvet mindössze 7 ember vásárolta meg a szerző jelenlétében, ebből egyikük a Duna TV stábja volt... /Könyvheti ízelítő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ Idén hatvan kiadó tíz híján másfélszáz kiadvánnyal jelentkezett. Az új könyvek között volt a Kossuth Kiadó Rt. Magyar Kódex című sorozatának első kötete; Az Árpádok világa, mely a magyar művelődéstörténetet öleli fel a kezdetektől a XIV. század elejéig, 1301-ig; a többi öt kötet 2001 októberéig fog megjelenni. Ezer forint alatti kiadvány alig volt, ezért több volt az érdeklődő, mint a vásárló. Vajon mennyibe fog kerülni a Himnusz és a Szózat tervezett kiadása egy kötetben, kottával, 16 nyelven, köztük románul és héberül is a Zrínyi Nyomda Rt. kiadásában? A Püski Kiadó újabb kiadványai között szerepelt Balázs Ferenc két könyve: Bejárom a kerek világot és A rög alatt; Dsida Jenő Légy már legenda! (Összes versei és műfordításai), Pusztai János Önéletrajz című könyve, Szervátiusz Tibor szobrászművész albuma, László Gyula Múltunkról utódainknak címmel két kötetbe foglalt néhány műve őstörténetünkről. Az erdélyi magyarság történetéről és hagyományairól szóló, idén tavasszal Romániában megjelent tankönyv is volt a standon /Fejér László: 70. Ünnepi Könyvhét Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./ A könyvheti újdonságok között van a Thassy Jenő Hátraarc /Balassi Kiadó, Budapest, 1999/ című önéletrajzi könyve. Az 1951 óta New Yorkban élő szerző a könyv bemutatójára Budapestre érkezett. Ez a kötet az előző, a Veszélyes vizeken című folytatása. Abban a második világháború alatti időkről szól, a mostani pedig az 1945-46-os évekről. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./"

"Megnyugvással vettem tudomásul, hogy Fey László nem szereti az írásaimat. -reagált Borbély Zsolt Attila Fey cikkére /Minél rosszabb, annál jobb?/ Fey Lászlót nem kell bemutatnia, jegyezte meg, mert eleget "írt már román és magyar nyelvű lapokban egyaránt Tőkés László s az általa képviselt értékrend ellen, ahhoz, hogy mindenki tudja, melyik polcra helyezze el." ragált Borbély Zsolt Attila most csak azért reagált, mert Fey apját, Borbély Imrét rágalmazta. "Múltkorjában akkor éreztem alig elfojtható ingert a riposztra, amikor Kuszálik úr azt találta írni, hogy Borbély Imre parlamentből való kimaradása után meg sem állt Budapestig. Ami persze vagy alulinformáltság vagy közönséges hazugság." "De ez az úr amióta Tőkés Lászlót implicit lebesúgózta, számomra nem vitapartner. Kizárta magát a klubból." - "Borbély Imre 1992-től volt tagja a parlamentnek, András Imrével közös cikkét pedig 1992 nyarán írta. Az RMDSZ által pótcselekvésként kezdettől fogva űzött parlamenti aprómunka hiábavalóságáról pedig közvetlenül a Kolozsvári Nyilatkozat elfogadása után külön is értekezett." Borbély Zsolt Attila kifejtette véleményét az RMDSZ frakciójáról: "A frakció funkciója az lenne, hogy tudatosítsa a román politikai elitben legfontosabb követeléseinket, hogy hangot adjon önrendelkezési akaratunknak bel- és külföldön egyaránt, s nem pedig az, hogy egy akármilyen román versenypárt képviselőcsoportjaként integrálódjon a román politikai alrendszerbe. Az erdélyi magyarság sorsa csak akkor fordulhat jobbra, ha sikerül áttörést elérni a kisebbségpolitika terén." /Borbély Zsolt Attila: Blöffölni csak pontosan, szépen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./ Előzmény: Fey László: Minél rosszabb, annál jobb? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./"

"Fey László vitába szállt Borbély Zsolt Attilával, aki írásában /RMSZ, 1999.V.31) kifejtette, hogy hasznos volna, ha az RMDSZ egy törvényhozási ciklus erejéig kimaradna a parlamentből. Fey szerint ez "egyenesen abszurdum." A választások és a parlament bojkottjáért nagyon nagy árat fizettek a koszovói albánok. B.Zs.A. bojkottot indokló egyik érve: "...olyan agymosás folyik a román parlamentben, amit 1992 őszén András Imre és Borbély Imre írtak körül közös munkájukban (Pszichoterror a román parlamentben, megjelent Az Erdélyi Napló 1992 november 5-i számában) s melynek romboló hatását a parlamenti munka eredménytelensége folytán még haszonelvű szempontból sem képes ellensúlyozni". Fey szerint azért érvel B. Zs. A., mert apját, Borbély Imrét nem választották újra képviselőnek. Fey következtetése: "ha már minket nem választanak meg, akkor más se legyen képviselő. Az így gondolkodók abban érdekeltek, hogy a dolgok minél rosszabbul menjenek, hogy nőjön az elégedetlenség, hogy halászni lehessen a zavarosban." /Fey László: Minél rosszabb, annál jobb? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ "

"Az EME közgyűlésével egyidőben, jún. 5-én tartotta hasonló rendezvényét Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság. Elnöki beszámolójában Pozsony Ferenc feltérképezte az elmúlt év megvalósításait. Elsősorban a kiadási tevékenységük eredményeit: megjelent a 6-os és 7-es évkönyvük, három módszertani füzetük, továbbá egy román nyelvű kötetük, a kolozsvári, bukaresti és debreceni tanszékek közös kutatási programja révén, amelynek során az etnikailag vegyes erdélyi falvak együttélési modelljeit vizsgálták. Kiadói tevékenységük mellett a tematikus vándorgyűlések is jelentős szerepet töltöttek be. A közgyűlést követően a résztvevők tanácskozást tartottak, amelynek témája az elvándorlás volt. "Szeretném, ha a következő konferenciánkon a mobilis ember helyett a helyben maradó emberről tárgyalnánk - jelentette ki a társaság elnöke. A Kriza János Néprajzi Társaság az elkövetkezőkben szolgáltató intézménnyé is át kíván alakulni. A kolozsvári egyetemi oktatás háttérintézményeként szakkönyvtárat, dokumentációs bázist és számítógépes rendszert kínál a fiatal kutatóknak, egyetemistáknak." /Ö. I. B.: Számadás a Kriza János Néprajzi Társaságnál is. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./"

Jún. 4-én Kézdivásárhelyen mutatták be Iochom István: Kísért a múlt a Székelyföldön (Az úgynevezett Agache-ügy története) című tényfeltáró- oknyomozó riporter krónikává terebélyesedett kötetét. Az 1989-es események forradalmi légkörében elkövetett rendőrlincselést változtatták később etnikai összetűzéssé. A kiadvány Tamás Sándor parlamenti képviselő és Kocsis Károly kiadásában, illetve szerkesztésében látott napvilágot.- A Legfelső Törvényszék éppen a könyvbemutató napjára tűzte ki, fellebbezés nyomán, az Agache-per tárgyalását. /Flóra Gábor: Agache-ügy tényközelből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

"Jún. 5-én Bukarestben román-magyar labdarúgó-mérkőzés volt, a románok győztek. A mérkőzés előtt a román lapok egy része a nacionalista indulatokat szított: a Sportul Romanesc napok óta a "Magyarország elleni háborúról" írt, a Gazeta Sporturilor pedig kiemelt helyen szólaltatta meg Gheorghe Funart, aki szerint "a magyarok a génjeikben hordják a gyávaságot", illetve Corneliu Vadim Tudor szenátort, a Nagy Románia Párt elnökét, aki úgy vélekedett, hogy "végre eljött az ideje annak, amikor a magyarok megbánják, hogy eljöttek Ázsiából". Az ehhez hasonló kijelentésektől különben a politikai napilapok által közölt összeállításokban megszólaltatott ellenzéki és kormánypárti politikusok sem maradtak le. - A sajtókampánynak nem is maradt el a hatása. Kolozsváron - az ország valamennyi nagyvárosához hasonlóan - szintén hajnalig tartott az "örömünnep", amelynek fő színhelye a Bocskai (Avram Iancu) tér volt. Ide igyekeztek azok is, akik a Fő téren elhelyezett 12 méter átmérőjű képernyő előtt drukkolták végig a játszmát. A szurkolók mintegy ezer fős csoportja a meccs utáni rivalgás közepette magyarellenes jelszavakat üvöltözött, és kövekkel dobálták Kolozsváron a magyar főkonzulátus épületét, amelynek több ablaka is betört. A randalírozók egy csoportja ugyanakkor felhasította egy, a polgármesteri hivatal előtt parkoló Hargita megyei rendszámú autóbusz kerekeit. A hírügynökség szerint a Kolozs megyei rendőrség vizsgálja az ügyet, azokat pedig, akik a főkonzulátus épületének megtámadói között voltak, csendháborításért megbírságolják. Bitay Károly magyar főkonzul nem volt hajlandó kommentálni az incidenst. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálata arról értesítette az MTI bukaresti irodáját, hogy a találkozót követően ismeretlen személyek bezúzták Nagyváradon az egyházkerület püspöki épületének néhány ablakát. /Országszerte hajnalig ünnepelték a román válogatott győzelmét. Kolozsváron betörték a magyar főkonzulátus ablakait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./"

A szenátus június 7-i ülésén Puskás Bálint Zoltán szenátor politikai nyilatkozatot terjesztett elő azokkal az erőszakos, soviniszta-nacionalista megnyilvánulásokkal kapcsolatban, melyeket a június 5-i román-magyar labdarúgó mérkőzés nyomán lehetett tapasztalni egyes erdélyi városokban. A román csapat győzelmének ünneplése magyarellenes, a romániai magyarsággal szembeni, fenyegető demonstrációba csapott át. Kövekkel dobáltak meg Nagyváradon egyházi hivatalokat, Kolozsváron többek között a Magyar Színházat, és megrongáltak Hargita megyei rendszámú gépkocsikat is. A magyarságot fenyegető erőszak reális veszélyéről lehet beszélni. Az RMDSZ ismételten hangoztatni kívánja, hogy az efféle sovén-nacionalista megnyilvánulások gerjesztői az etnikumközi feszültségeknek s az alkotmányos rend és a jogállam destabilizálásához vezethetnek. Erőteljesen tiltakozik az ilyen tendenciák felerősödése ellen - mondotta az RMDSZ háromszéki szenátora. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 7. - 1489. sz./

Június 4-én és 5-én Marosvásárhelyen tartotta meg IV. Kongresszusát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. Beszámolót tartott a RMKDP tiszteletbeli elnöke: Varga László, elnöke: Kelemen Kálmán, politikai alelnöke: dr. Bárányi Ferenc, továbbá országos vezetőségi tagok és tisztségviselők. A Határokon Túli Magyarok Hivatalának üdvözletét Bálint-Pataki József tolmácsolta. A beszámolókban hangot kapott a politikai-közéleti reményekben való csalódás is, annak a konstatálása, hogy romániai magyarság számos lényeges követelésének nem sikerült érvényt szerezni. Tekintettel arra, hogy az RMKDP nem jegyeztette be magát az új párttörvény előírásainak megfelelően, a kongresszus megvitatta és elfogadta a névváltoztatásra irányuló javaslatot, melynek értelmében a továbbiak során a szervezet Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnevezéssel fog működni. Üdvözölte a kongresszust Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke., emlékeztetve, hogy az RMKDP jóvoltából az Európai Néppártban (EPP) jelen van az RMDSZ, de mondta, úgy, hogy hangsúlyosan a Kereszténydemokrata Mozgalmat fogja előtérbe tolni, és képviseletet biztosítani neki. .Frunda György szenátor bejelentette, hogy belép a Kereszténydemokrata Mozgalomba. A megejtett tisztújítás eredményeként az elnöki tisztséget változatlanul Kelemen Kálmán tölti be. Tiszteletbeli elnök: Varga László lelkipásztor. Megválasztották az országos vezetőséget, illetve a különböző szakbizottságok tagjait. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 7. - 1489. sz., Mózes Edith: Mozgalommá alakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

"A képviselőház jún. 8-i ülésén felszólalt három magyar képviselő. Székely Ervin a szombati román-magyar válogatott labdarúgó mérkőzést követő incidensekre tért ki. Megengedhetetlennek minősítette, hogy a szurkolók lelkes ünneplését egyesek az idegengyűlölet demonstrációjává alakíthatták át. Rámutatott arra, hogy az olyan magyarellenes, kisebbségellenes, fasisztoid jelszavak ordítozásáért, mint "Kifelé, kifelé a magyarokkal az országból!", nemcsak a tetteseket kell felelősségre vonni, hanem azokat a politikai erőket is, amelyek jóelőre, szántszándékkal uszították őket. Elítélőleg szólt ilyen vonatkozásban a Gazeta Sporturilor és a Sportul Romanesc című sportlapokról, melyek "Magyarország elleni háborút" emlegettek és interjúk ürügyén nagy terjedelmet biztosítottak Corneliu Vadim Tudor szenátor és Funar kolozsvári polgármester idegengyűlölettől fűtött szónoklatai számára. A rendőrség alakulatai az estek többségében a vandalizmus lehetséges megelőzését és kezelését tekintve határozatlanságról és szakmai felkészületlenségről tettek tanúságot. - Kerekes Károly képviselő politikai nyilatkozatában Emil Constantinescu elnöknek Marosvásárhelyen elhangzott nyilatkozatára reagált, melyben az államelnök a szeparatizmus, a román állam federalizálásának a veszélyét ecsetelte. Ezeket a megállapításokat Kerekes képviselő úr meglepőeknek minősítette. Az elnöki látogatás emiatt csalódást okozott. - Dr. Garda Dezső rámutatott arra, hogy egyesek azok közül, akik manapság a leghevesebben ellenzik az erdőterületek visszajuttatását a jogos tulajdonosoknak, az elmúlt években maguk rendelték el a legnagyobb erdőirtásokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1490. sz./"

"A román-magyar mérkőzést követő egyes megnyilvánulások összeférhetetlenek voltak a jogállamiság és a demokrácia elveivel, és hátrányosan befolyásolták a Romániáról alkotott képet - hangsúlyozta az a közlemény, amelyet Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter adott ki jún. 8-án Bukarestben. A közlemény sajnálatosnak nevezte, hogy "egyes zavarkeltő egyének, egy sporteseményt használva ürügyként, Románia polgárai egy részének elüldözésére buzdító jelszavakat hangoztattak, vandál cselekedeteket követtek el, anyagi károkat okoztak egy kisebbségi szervezet székházainak, egyházi hivataloknak és művelődési intézményeknek, gépkocsikat rongáltak meg, azok utasait zaklatták". A közlemény szerint bíznak abban, hogy az állam illetékes szervei megteszik kötelességüket, azonosítják és felelősségre vonják mindazokat, akik az erőszakos cselekedeteket kezdeményezték és elkövették. /Rontották a Romániáról alkotott képet a hét végi vandál cselekedetek. A Kisebbségvédelmi Hivatal közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"

Jún. 7-én kulturális együttműködési megállapodást írt alá Bukarestben Ion Caramitru művelődésügyi és Hámori József, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere. A megállapodás aláírása gyakorlatilag a múlt héten sikeresen lezajlott bukaresti Magyar Kulturális Hetet koronázta. Ebből az alkalomból Hámori József nyilatkozott a Szabadságnak. Az aláírt dokumentum a kulturális együttműködés látványos fejlődéséhez vezethet. A munkaterv pedig ezt az együttműködést konkrét szakterületek - színház, zene, irodalom, film, képzőművészet, műemlékek, múzeumok, könyvkiadás - és akciók szintjéig pontosítja. A hároméves keretszerződéshez csatolt műemlékvédelmi függelék biztosítja, hogy mintegy 12-14 erdélyi műemléket közösen restaurálhatnak. Köztük van a gyulafehérvári püspöki székesegyház temploma, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, egy másik emlékmű felújítása Gyergyószentmiklóson és a bonchidai Bánffy-kastély helyreállítása. A restaurálási munkálatokhoz a magyar kormány anyagilag is hozzájárul, s a költségek mintegy felét biztosítja. /Tibori Szabó Zoltán: Együttes erővel több erdélyi magyar műemléket restaurálunk Beszélgetés Hámori József magyar nemzeti kulturális örökségi miniszterrel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

"A Kolozsvári Nyilatkozat tervezete: A magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus román emigráció képviselői által aláírt Budapesti nyilatkozat - melyet teljességében elfogadunk - 10. évfordulóján mi, románok, magyarok és németek, akik úgy ítéljük, Erdély komplementáris, kulturális és vallási pluralizmusú területéhez való tartozásunk legalább annyira fontos, mint maga nemzeti identitásunk és az alapvető történelmi premisszája annak, hogy az Egyesült Európa polgárai lehessünk, részesei lévén ama societas civilis-nek, mely Erdélyben már a 17. és 18. században felemelte szavát a polgári jogok biztosításáért, konstatálva, hogy a politikai pártok és szervezetek képtelennek bizonyultak új és gyökeres megoldásokat találni arra, hogy megkönnyítsék az ország kilábalását a mélyülő válságból és lezárják a recentralizáció, az Európa-ellenes restauráció útját, síkra szállunk azért, hogy kezdődjék nyílt vita Erdély és a Bánság közigazgatási autonómiájának távlatairól - Románia keretében, regionális törvényhozó gyűlésekkel, amelyek a jövőben a központosított állam modelljének valós alternatíváját képezik, lehetővé téve a történelmi régiók gazdasági, művelődési és politikai érdekeinek érvényesülését, az erdélyi civil társadalom és egyházak képviselőinek, hazai és külföldi szakértők részvételével alkotmányozó bizottságot hozzanak létre, mely átfogó, magas tudományos szintű okmányt dolgozzon ki az új közigazgatási egységek és az illető törvényhozó gyűlések hatásköréről, tiszteletben tartsák a román állam nemzeti szuverenitását és területi épségét és a hatalom központi szervei csorbítatlanul gyakorolhassák kompetenciáikat a külpolitika, a honvédelem és a pénzügy terén. Valamennyi román történelmi tartománynak joga legyen a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Teljes mértékben értékesüljön Erdély - ahol a lakosság harmada az ország nemzeti össztermékének 55 %-át valósítja meg - húzó szerepe Románia európai integrációs folyamatában. Biztosíttassék Erdély valamennyi nemzeti közösségének jogegyenlősége, melyek megfelelő intézményekkel és pontosított és pontosított törvényes kompetenciákkal kell hogy rendelkezzenek és pontosított törvényes kompetenciákkal kell hogy rendelkezzenek nemzeti kultúrájuk és nyelvük fennmaradása és fejlődése biztosítása végett. Valódi, a közös érdekekre, a kölcsönös tiszteletre és a nemzeti közösségeink közötti együttműködésre alapozó partnerség jöjjön létre, mely regionális szinten megvalósulva a Románia és Magyarország, illetve a Románia és Németország közötti gazdasági, művelődési és politikai kapcsolatok erősítésének szilárd alapját képezheti, mely kapcsolatok stratégiai fontosságúak annak biztosításában, hogy Románia valamennyi európai struktúra tagja lehessen. Aláírják: Alexandru Cistelecan - irodalomkritikus, Marosvásárhely; Alexandru Vlad - író, Kolozsvár; Ion Muresan - költő, Kolozsvár; Traian Stef - író, Nagyvárad; Daniel Vighi - író, Temesvár; dr. Paul-Jurgen Porr - orvos, Kolozsvár; Paul Phillippi - történész, Nagyszeben; Bakk Miklós - politológus, Lugos; Horváth Andor - irodalomtörténész, Kolozsvár; Tánczos Vilmos - néprajzkutató, Kolozsvár. Az alábbi személyek és szervezetek csatlakoznak a nyilatkozathoz: az 1989. június 16-i Budapesti nyilatkozat aláírói. Sabin Gherman elnök és Marius Avram alelnök - Pro Transilvania Alapítvány; Toró T. Tibor elnök és Szilágyi Zsolt alelnök - az RMDSZ Reform Tömörülése. (Az Adevarul nyomán; fordította: Ferencz L. Imre) /A Kolozsvári Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./"

"A jún. 5-i román-magyar meccs Temesváron sem múlt el súlyos következmények nélkül. A "szurkolók", elsősorban a Temesváron tanuló egyetemisták mérkőzés utáni felvonulása tettlegességgé fajult. Az áldozat egy magyar rendszámú Ford Sierra személygépkocsi volt, de azt alaposan helybenhagyták a felhevült diákok. A Ford tulajdonosa tízéves érettségi találkozón vett részt. Éjfél tájban érkeztek az étterem elé a magyarellenes jelszavakat kiáltozó diákok, akik az útjukba kerülő első magyar rendszámú gépkocsin töltötték ki bosszújukat, mindent összetörtek rajta, sőt, le is vizelték? Az esetnek számos szemtanúja van, videofelvétel is készült róla. Szemtanúk szerint a vandál akciót egy VW Vento rendőrkocsiból végignézte az a járőr is, amelynek éppen az lett volna a feladata, hogy a hasonló jeleneteknek elejét vegye. A kárvallott temesvári származású magyar állampolgár, S.A. természetesen feljelentést tett a közeli rendőrőrsön, ahol megígérték, hogy vizsgálatot indítanak az ügyben. Az autó tulajdonosa 120 000 forintra becsüli a vandálok okozta károkat. Utóbbiak balszerencséjére a videofelvétel megörökítette az akciót. Ami ezután a temesvári Opera téren, az 1989-es forradalom fő helyszínén történt, arról így ír a Timisoara napilap hétfői számának kommentátora, Petru David: "El sem tudtam képzelni, hogy Temesváron - az etnikumközi tolerancia román fellegvárában - valaha is ilyen szélsőségesen nacionalista, magyarellenes jelszavakat fogok hallani az utcán, ráadásul azok szájából, akik az ország jövőjét jelentik: az egyetemistákéból!" A magyar-román meccs után Temesváron sorra került "diadalmenet" elképzelhetetlenül durva magyarellenes kirohanássá fajult: "Mars ki a magyarokkal az országból!", és más, nyomdafestéket nem tűrő jelszavakat kiáltoztak a magyarellenes tüntetés részvevői: "Sajnálatos, hogy az évszázad végén éppen Temesvár győzött meg bennünket arról, hogy a román-magyar együttélés kérdését nem Vadim Tudor találta ki (?) Erről csak annyit mondhatok: SZÉGYEN". - Temesváron, Kolozsváron, sőt Iasi-ban is ezt kiáltozták a futballhuligánok: "Kifelé a magyarokkal az országból!" /Pataki Zoltán: Magyar kocsit törtek össze a futballhuligánok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./"

Önkormányzati tanulmányok címmel adott ki az RMDSZ egy kötetet, mely többszáz polgármesterhez, alpolgármesterhez, többezer önkormányzati képviselőhöz, azaz tanácsokhoz szól. A könyvben olvasható tanulmányok szerzői szakemberek. Az Ügyvezető Elnökség illetékes önkormányzati főosztálya, a Civitas Alapítvány programja keretében készült jelen tanulmánykötet az első, ennek folytatása következik. /Tanulmányok tanácsosoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./