"Gica Agrigoroae, a Nagy Románia Párt Kovászna megyei elnöke az Evenimentul Zilei című lap okt. 15-i számában megjelent nyilatkozatában kijelentette, hogy a megyében már létrehozták azt a helyi Nemzeti Gárdát, amely szükség esetén összeállított listák alapján "begyűjti a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőit, akiket egy ad hoc bíróság ítélete alapján kivégeznek". A helyi Nemzeti Gárda 127 tagból áll. Van köztük "Jugoszláviát megjárt hét zsoldos", és a gárda soraiban megtalálhatók "a védelmi minisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI)" tagjai is. A gárda 11 fős csoportokra oszlik, s ezek már "elfoglalták állásaikat" a városokban, Sepsiszentgyörgyön és Kovászna megyében. Agrigoroae kifejtette: ha hozzákezdenek az RMDSZ autonómiatörekvéseinek megvalósításához, a magyar szövetség vezetőit "a már elkészített listák alapján begyűjtik otthonaikból, rögtönítélő bíróság elé állítják őket, és annak ítélete alapján kivégzik: főbe lövik, felakasztják vagy karóba húzzák őket. Ha megpróbálnak elmenekülni, a Vasgárda volt tagjai, akik most Kanadában és az Egyesült Államokban vannak, felkutatják őket." A Kovászna megyei elnök nyilatkozatát az Evenimentul Zilei csak a vidékre menő, első kiadásában közölte. Az MTI bukaresti irodájának érdeklődésére Romulus Ioan Budura, a Nagy Románia Párt szóvivője úgy nyilatkozott, hogy "nincs tudomása a hírről. A lapok egyébként is annyi mindent közölnek". Egyben kétségbe vonta annak lehetőségét, hogy a párt bármely tagja is ilyen nyilatkozatot adott volna. - A Román Hírszerző Szolgálat sajtóirodájának egyik munkatársa az újságcikk kapcsán kijelentette az MTI-nek: kizárt, hogy a SRI alkalmazottai tagjai lennének egy ilyen szervezetnek. /RMDSZ-vezetők kivégzését tervezi a Kovászna megyei NRP. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"

Aurel Agache 1989 előtt Háromszék - különösen Kézdivásárhely - réme volt. Törvénytelen kivizsgálásokat indított, ezekből anyagi hasznot húzott. 1989. dec. 22-én a népharag áldozata lett. Hasonló esetek történtek Bukarestben, Nagyszebenben, Kudzsiron, de nem indítottak bűnvádi eljárást. Kézdivásárhelyen viszont az üggyel időnként előhozakodtak, ismertette a helyzetet Tamás Sándor képviselő. Adrian Casuneanu, Agache özvegyének ügyvédje, Nicolae Iorga ügyvéd, a Nagy Románia Párt Brassó megyei elnöke és Petre Turlea egységpárti képviselő igyekeztek az ügynek politikai színezetet adni. Kézdivásárhelyen nagy felháborodást keltett az ügy. Volt olyan ugyanis, akit Agache addig veretett, amíg leszakadt a mája, beszélik, hogy nőket erőszakolt meg, emberek tucatját nyomorította meg. Agachét mindezek ellenére post mortem hősnek nyilvánították és ezredesnek léptették elő. Az Agache meggyilkolásában vétkesnek kikiáltott hat ember közül egy időközbe autóbalesetben elhunyt, kettő - egyikük román nemzetiségű - ismeretlen helyen tartózkodik, egy súlyos baleset következtében ágyhoz kötött, a megmaradó két ember védekezhet majd szabadlábon az ügyben. Frunda György, aki a védőügyvéd szerepét vállalta el, kifejtette, hogy 1989. dec. 22-én Kézdivásárhelyen több milicista volt, de egyiknek sem esett bántódása, csak Agachénak. Frunda számára érthetetlen, hogy a demokratikus koalíció idején indított nyomozást a Kovászna Megyei Ügyészség és azt le is zárta. Az ügyész nem vette figyelembe a Nemzeti Megmentési Front 1990. jan. 4-én kiadott amnesztiarendeletét. Hiányos vádiratot terjesztett az ügyészség a bíróság elé. A vádló ügyvédei kérték az ügy áthelyezését, mondván, a helyi lakosság nyomást gyakorol a bíróságra, ezért a tárgyalást Bukarestbe helyezték át. A vádlottak nehezen találtak ügyvédeket, akik korábban hajlandók voltak erre, visszaléptek. Egyedül Fazekas F. Csilla - néhai dr. Fazekas Miklós RMDSZ-szenátor és alkotmánybíró lánya - tartott ki mellettük. Az ügyvédnőre nyomást gyakoroltak, de ő bátran kitartott. A sepsiszentgyörgyi magyar ügyvédek nem álltak ki a vádlottak mellett. /Béres Katalin: Kézdivásárhelyi milicista halála. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 16-22./

Csűrös István /Székástóhát, 1914. máj. 3. - Kolozsvár, 1998. aug. 2./ nekrológját olvashatjuk a napilapban. Csűrös István az erdélyi magyar botanikusok nesztora doktori disszertációját Székelyföld kiváló botanikusának, Soó Rezsőnek az irányításával készítette el. A jelenleg működő erdélyi botanikusok mind Csűrös tanítványok. Csűrös István a Bolyai Tudományegyetem dékánjaként is igazi tanárember volt. Korán, 1976-ban visszavonult. Botanikus munkássága a Kelemen havasok, a Fogarasi havasok, a Retyezát, a Nyugati Szigethegység, az Erdélyi medence, a Mezőség, Kászon és a Csíki havasok növényvilága kutatásához fűződik. Könyvei az erdélyi élővilág valóságos tárházai. Dr. Csűrös István a New York-i Tudományos Akadémia tagja /1974/, az MTA külső tagja /1994/ és az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagja volt. /Pálfalvi Pál /Székelyudvarhely/ : In memoriam. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./ 1946-tól volt a Bolyai Tudományegyetem tanára, 1976-ban az egyetemtől ment nyugdíjba, de az egyetem konzultáns professzora maradt. Önéletrajza: Olvadó hópelyhek /NIS Kiadó, Kolozsvár, 1994/

"Niculescu Antal, a román kormány Európai Integrációs Hivatala (EIH) államtitkára számolt be tevékenységéről a Romániai Magyar Szóban. Írásának első felében hivatalban és az RMDSZ színeiben folytatott munkájáról beszélt, elmondva, hogy annak az EU-programnak a kezdeményezője, amelynek köszönhetően megreformálták a kormánypalota "public relations" irodáját, hozzájárult az EIH szerkezeti átalakításához, részt vett a regionális fejlesztésről szóló törvénytervezet előterjesztési és parlamenti megvédési folyamatában, közbenjárt a közigazgatási reformfolyamatot vezető miniszterközi csoport létrehozásában, kezdeményezője a kis- és középvállalatok bejegyzési procedúráinak leegyszerűsítését célzó PHARE-programnak, részletes, a PHARE-programok megpályázásáról és kezeléséről szóló magyar, román és angol nyelvű anyagot állított össze. Beszámolójának második felében az Európai Integrációs Hivatalt, és annak legfontosabb feladatait mutatta be. /Niculescu Antal EIH-államtitkár: A munka és az integrációs hivatal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./"

"Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei elnöke reálpolitikusnak tartja magát és elvbarátait, a román sajtó a "radikálisok", az RMDSZ-en belüli "kemény mag" képviselőjének nevezte őt. Az érmihályfavi rendezvény a csernátoni folytatása lesz, jelentette ki, ez az RMDSZ rendezvénye lesz, a Bihar megyei RMDSZ felvállalta a szervezését. Toró Tibor elmondta: "abban a Tőkés László tiszteletbeli elnök körüli körben" van, melynek tagjai a csernátoni és az érmihályfalvi fórum tartalmi részét megtervezték. Logikusnak tartaná, ha meghívnák Eva Maria Barki jogásznőt, "mert előadásai mindig mértéktartók és magas szintűek". /Pataki Zoltán: Csernáton után, Érmihályfalva előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./"

"Megjelent Veress Dániel Vékára tett mécses. Esszék a XVI-XVIII. századi erdélyi magyar kortörténetek és emlékírások köréből /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1998/ című "egyszemélyes szellemi műhelyének" magányában született könyve. /Kozma Mária: Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./"

Okt. 22-én Chisinauban találkozik a moldovai, a román és az ukrán elnök. /Mi vár ránk a héten rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

A Nagy Románia Párt a Román Televízió magyar adásának beszüntetését követelte, adta hírül a Jurnalul National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

"Okt. 19-én a szenátusban a napirend előtti politikai nyilatkozatok során Szabó Károly helyettes frakcióvezető felolvasta az RMDSZ szenátusi csoportjának politikai nyilatkozatát a Nagy Románia Párt Kovászna megyei szervezete elnökének az Evenimentul Zilei c. napilap október 15-i számában közzétett kijelentéseivel kapcsolatban, amelyben a nagy-romániás vezér arról nyilatkozott, hogy a megyében felállították a Nemzeti Gárdákat, amelyek célja az RMDSZ-vezetők fizikai megsemmisítése. Az alkotmányt semmibe vevő és a demokratikus jogrendet lábbal tipró alakulatok tagjai közt vannak - mint azt a Kovászna megyei nagy-romániás pártvezér állítja - a Nemzetvédelmi Minisztérium és a Román Hírszerző Szolgálat tisztjei is. "Egy jogállamban - és okkal hisszük, hogy Románia - az államnak megvannak a szigorúan törvényes keretek közt működő, megfelelő hatáskörrel rendelkező intézményei az alkotmányos jogrendet fenyegető bármilyen cselekmény vagy szándék felderítésére és meghiúsítására, minden más szervezet eleve törvénytelen és alkotmányellenes, ha pedig ilyen szervezeteket pártok hoznak létre és irányítanak, e pártok önmagukat helyezik törvényen kívül" - hangoztatja az RMDSZ szenátusi csoportjának Nyilatkozata, amely rámutat arra, hogy az ilyen akciók a romániai magyarság és más kisebbségek megfélemlítését célozzák. A szerveződés törvénytelen jellegét súlyosbítja, hogy tagjai között állítólag a nemzetbiztonság szavatolásának hatáskörével felruházott intézmények képviselőit is megtaláljuk, ami azt sugallja, hogy törvényes intézményeink képtelenek betölteni hivatásukat. Mindezek alapján a dokumentum, amelyet a sajtó képviselőinek is kiosztottak, felkéri az illetékes szerveket, hogy amennyiben még nem tették meg, indítsák be az ilyen súlyos esetekben elengedhetetlen törvényes eljárásokat, és hozzák nyilvánosságra az alkotmány maradéktalan tiszteletben tartásával hozott intézkedéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 21. - VI. évf. 13523. sz., Balogh Lenke: A Nagy Románia Párt megadta a jelt. Nemzeti gárda az RMDSZ-vezetők likvidálására. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 23./"

Okt. 19-én nyolcnapos hivatalos látogatásra Kínába utazott a szenátus külügyi bizottságának delegációja. A küldöttségnek tagja Markó Béla szenátor, szövetségi elnök is. A delegáció tagjai e hivatalos látogatás során találkoznak a Kínai Nemzetgyűlés külügyi bizottságának tagjaival, több vezető kínai tisztségviselővel, a kínai gazdasági élet vezető képviselőivel, nagy ipari és kereskedelmi központok vezetőivel, köztük a kínai Atomenergetikai Iparközpont vezetőségével, és ellátogatnak reprezentatív kínai kulturális intézményekbe, múzeumokba. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 20., 1351. sz./

Az 1995-ben elindított Szociálpolitikai útkeresés című program folytatásaként rendezték meg okt. 9-11-e között Nagyenyeden, a katolikus plébánia szervezésében és a Mocsáry Lajos Alapítvány, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával a Családvédelem határon innen és túl című tanácskozást. A megbeszélés fő célja az információcsere és az együttműködési lehetőségek keresése. A megnyitón Nagyenyed részéről dr. Csávossy György, a minisztérium részéről pedig maga Harrach Péter miniszter köszöntötte a hallgatóságot. A romániai helyzetről Bokor Katalin /Babes-Bolyai Tudományegyetem/, a magyarországiról Lakner Zoltán szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár tartott előadást. Bányász József a gyulafehérvári Caritas, dr. Valeanu Erzsébet a kolozsvári Gondviselés Egyesület tevékenységét ismertette. Több előadás hangzott még el, így Papp Adolf sepsiszentgyörgyi CSSK vezető és Lázár Sarolta a családsegítés erdélyi kereteiről, Vízi Ildikó /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ a fogyatékosok helyzetéről, Berszán Lídia /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ a szociális munkáról beszélt. A megjelentek látogatást tettek Nagyenyeden a Szociális Stációnál, a Máltai Háznál és a Béthel Gyógyszertárnál. /Győrfi Dénes: Családvédelem határon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Kétnapos rendezvénysorozat keretében ünnepelték meg okt. 16-án és 17-én Agyagfalván az agyagfalvi székely nemzetgyűlés 150. évfordulóját. Okt. 17-én az agyagfalvi emlékműnél több ezer részvevő előtt dr. Egyed Ákos történész, Dávid Gyula, irodalomtörténész, az EMKE országos elnöke és dr. Demény Lajos történész az 1848-as forradalom és szabadságharc eszményeit, majd Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a 150 évvel ezelőtti események tanulságát, mai üzenetét méltatta ünnepi beszédében. Az ez alkalommal tartott ökumenikus istentiszteleten Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Okt. 16-18-a között az EMKE Országos Elnökségének kezdeményezésére, a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (volt Magyar Művelődési Minisztérium) anyagi támogatásával és a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület vendégszeretetét élvezve közművelődési fórumot tartottak a határon túli magyar szakemberek részére. Az összejövetel célja az új magyarországi közművelődési törvénynek a bemutatása volt, valamint annak elemzése, hogy e törvénynek milyen kihatásai lehetnek a határon túli magyar közösségek közművelődési életére, kiemelten a felnőttképzésre. A részvevők záródokumentumot fogadtak el. A romániai magyarság öt személlyel képviseltette magát e fontos összejövetelen, amelyen az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya és az EMKE Országos Elnöksége részéről Dáné Tibor Kálmán főosztályvezető volt jelen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 19., 1350. sz./

"Csíkszeredában az 1956-os forradalomra emlékezve az évfordulón "Ezerkilencszázötvenhat, te csillag" címmel Németh-Géza-emlékkonferenciát tartanak, okt. 24-én pedig Nagy Benedek volt politikai fogoly Mi vezetett 56-hoz Magyarországon és Erdélyben? címmel tart előadást, majd Bara Lajos. Jamandi Emil és Kelemen Csongor volt politikai foglyok visszaemlékezése következik, végül Csíkszeredában, az új temető bejáratánál felavatják az 1956-os forradalom emlékére állított oszlopot. /56-ra emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./"

"A Reform Platform rendezvényéről jelentette ki Borbély Zsolt: "az a tény, hogy a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára megtisztelt jelenlétével rendezvényünket, önmagában rangot ad ennek." Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke levélben üdvözölte kezdeményezésüket és magyarországi gazdasági szakemberek is itt voltak. A jelenlévők egyetértetek azzal a programmal, amelyet Borbély Zsolt így fogalmazott meg: Vissza a programhoz. Németh Zsolt mondta, hogy az RMDSZ programjának egyetlen pontja sincs, amelyet ne támogatna a magyar kormány. A románsággal kapcsolatban sikeresnek nevezhető Frunda György kampánya, hozzásegített ahhoz, hogy a román közvélemény meggyőződhessen arról, nem az a cél, amit a jelenlegi ellenfél állít. Kompromisszumra van szükség a román fél akarata és az ideális megoldás között. A román fél a beolvasztásra törekszik nyolcvan éve, a járható út az autonómia, amilyen például Dél-Tirolban van. Borbély hangsúlyozta, hogy erő felmutatása nélkül nem lehet politizálni. "Az RMDSZ erőt tud felmutatni közössége megszervezésével." A Brassóban tartott kongresszuson bekerült a programba az erők fölmérése, de ezt a jelenlegi vezetés nem teljesítette. Jelenleg az emberekben olyan mértékű a csalódottság, "hogy nagyon nehéz őket megszólítani." /Csomafáy Ferenc: Megtalálni a kölcsönös engedményeket? - Reform Platform utáni beszélgetés Borbély Zsolttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"

"Okt. 20-án a képviselőházban a politikai nyilatkozatok során Antal István Hargita megyei képviselő az RMDSZ képviselőházi csoportja nevében tolmácsolta az Agyagfalvi Székely Nemzetgyűlés 150. évfordulójának szentelt ünnepi megemlékezés részvevőinek üzenetét. Miután felolvasta az agyagfalvi emlékmű kövébe vésett, a székelyek, románok és szászok testvériségét hirdető szavakat, Antal István kihangsúlyozta a negyvennyolcas szabadságharc e fontos erdélyi mozzanatának mához szóló tanulságát és üzenetét. "Mi megpróbáljuk megtanulni, hogyan kerüljük el a múlt hibáit, annyi és annyi csalódás után mi hisszük, hogy közös a jövőnk, és ez a jövő Európa, amely felé reménykedve tekintünk. Megéri, hogy valamennyien felvállaljuk ezt az eszmét. Reméljük, hogy együtt sikerülni fog" - mondotta az RMDSZ-képviselő, majd Lazar Ladariu RNEP-es képviselőnek a Képviselőházban e megemlékezés kapcsán elhangzott uszító, nacionalista gyűlölettől áthatott felszólalására reagálva leszögezte, hogy Románia Parlamentjében eszméket ütköztetnek és vitatnak meg; akik ezt a szószéket arra használják fel, hogy más csoportokat sárral mocskoljanak be, önmagukat diszkvalifikálják és saját pártjukat minősítik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 20., 1351. sz./"

Varga Gábor kutatómérnök márc. 13-a óta államtitkári rangban az Állami Találmányi és Védjegyvédelmi Hivatal vezérigazgatója. Az iparjogvédelmi jogszabályok területén Románia teljesítette az Európai Unió csatlakozási feltételeit. Varga Gábor beszámolt a hivatal feladatairól és a tevékenységéről. Az elmúlt fél év alatt a hivatal kétoldalú együttműködési szerződést kötött Moldáviával, Grúziával, Franciaországgal és Magyarországgal. /Varga Gábor: Kétszáz nap az állami találmányi és védjegyvédelmi hivatal élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Egy éve indult meg a Partiumi Füzetek sorozat a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely /PBMEB/ kiadásában. A sorozat szerkesztője a PBMEB elnöke, Dukrét Géza. Megjelent a sorozat hatodik kiadványa, Bessenyei István Sarmaság című kismonográfiája. Az ötödik volt a közismert Benedek Zoltán munkája: A nagykárolyi Károli Gáspár református templom. /Fejér László: Partiumi Füzetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

"Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke bizakodó az állami magyar egyetem létesítésével kapcsolatban. Reménykedik abban, hogy a politikai partnerek Románia eurointegrációs jövője miatt figyelembe fogják venni a nyugat-európai intézmények képviselőinek jelzéseit. /Inczefi Tibor. Az állami magyar egyetem létesítésének jogáról nem mondunk le. - Interjú Asztalos Ferenccel, a képviselőház oktatási bizottságának alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./ Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke hangsúlyozta: "A román társadalom, beleértve a román politikai elit nagy részét is, a nemzetállam bűvöletében él. A politizálásban, a hatalomgyakorlásban arra törekszik, hogy a valóság igazodjon ehhez a doktrínához. Folyamatosan az asszimiláció rejtett, rafinált eszközeivel él. A magyar egyetem léte az asszimilációs folyamatot akadályozná, hiszen az egyetem olyan centrummá válna, amely a szakemberképzésen túl a saját közössége iránti felelősséget érző és vállaló értelmiségiek nevelésének a műhelye lenne." Asztalos leszögezte, hogy az RMDSZ nem fog lemondani az önálló magyar egyetem követeléséről. /Rektorok tiltakoznak a magyar?német egyetem létrehozása ellen. Alkotmánybírósági óvással fenyegetőznek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./"

"Okt. 19-én Mircea Ionescu Quintus szenátor a magyar-román meccsen történtekből a román szurkolók méltóságteljes magatartását emelte ki, mondván. "Nyugat, aki minket állandóan monitorizál, lássa meg, hogy Európa keleti hatása nem a Tiszánál van, hanem a Dnyeszternél." Emil Tocaci szenátor sérelmezte, hogy Besszarábia déli részén nincs román iskola, csak cirill betűs moldován. Arról viszont nem szólt, hogy a Dél- Besszarábiában élő százezer románból százezer moldovánnak vallja magát és csak néhányszáz románnak. Okt. 19-én a szenátusban újra több román szenátor kirohant a Petőfi-Schiller egyetem ellen, például Gheorghe Bondoc /Nagy Románia Párt/. Ugyanakkor egyetlen román szenátor sem tiltakozott amiatt, hogy a Nagy Románia Párt Kovászna megyei szervezete megalakította a Nemzeti Gárdát, amelynek célja az RMDSZ-vezetők likvidálása. A gárda tagjai között vannak a titkosszolgálat /SRI/ tagjai is, Szabó Károly szenátor tette szóvá mindezt a szenátusban. /Zsehránszky István: Eurofóbia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ okt. 16-18-a között Országos Szakmai Napokat tartott Kolozsváron A XX. század műszaki és tudományos megvalósításai címmel. A megjelenteket dr. Bíró Károly, az EMT elnöke köszöntötte. Dr. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, hogy az EMT a legátfogóbb romániai magyar civil szervezet, ugyanis kisiskolás kortól akadémiai szintig vannak kiadványai és rendezvényei, Erdély-szerte vannak fiókszervezetei. Dr. Kökényesi Sándor, az Ungvári Állami Egyetem professzora kifejtette, mit is jelent a határon túli magyar tudományos élet ápolása. Dr. Kászonyi Gábor, a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének elnöke Az MMÉV jelene és jövője a Kárpát-medence magyar műszaki értelmiségének összefogásában című előadásában arról szólt, hogy a szervezet 3000 személy műszaki-szakmai összefogását segíti elő. /Csomafáy Ferenc: Országos szakmai napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

"Ábrahám Dezső újabb Tőkés László püspök elleni támadással jelentkezett, visszautasította Csipor Ildikó írását /Szemléltető Ábra(-kadabra-)hám, Romániai Magyar Szó, szept. 22./. Ábrahám ártatlannak vallotta magát és mindent tagadott. Csipor idézte Ábrahám egyik régebbi dicsekvését, hogy 1990-ben 55 román művészt hozott "saját zsebéből" Budapestre. Ábrahám ezt úgy cáfolta, hogy három személy utazását ő fizette /a többit nem említette/. Ábrahám ítélkezett a Székelyföldi Fórum ügyében is, szerinte Tőkés László azt az RMDSZ legitim vezetése ellen szervezte, Markó Béla megbuktatására. - Ábrahám kifejtette: 1993 augusztusában 52 határon túli magyar sajtókiadót 126 újságíróval látott vendégül "saját pénzemen", állította. - 1993-ban ő nem lebukott, hanem felajánlotta lemondását, mert adminisztrációs hanyagsággal vádolták. Ábrahám sorolta újabb vádjait : Tőkés László saját számlájára íratta át a közcélra szánt támogatásokat, a Kanadában gyűjtött pénzt szintén. /Ábrahám Dezső: Tőkés/ített/ bértollnok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

Az RMDSZ jelenlegi vezetőivel szemben hangoztatott vád, hogy elszakadtak a tömegektől. A cikkíró a Temes megyei tapasztalatokat hozta fel. Temesváron az 1992-es népszámlálás szerint 32 ezer magyar él. Azóta a kivándorlás miatt csökkenhetett ez a lélekszám. Pataki három kerületi fórumon vett részt, mindhárman nagyon kevesen voltak. /Pataki Zoltán: Az a bizonyos szakadék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ Ez a cikk inkább a közönyt bizonyítja.

Románia részt kíván venni az EBESZ koszovói missziójában - közölte okt. 21-én Carmen Podgoreanu külügyminisztériumi szóvivő. Románia reprezentatív részvétellel akarja képviseltetni magát a koszovói EBESZ-misszióban. Mint szavaiból kiderült, Bukarest legkevesebb 25, de esetleg akár 50 szakembert kész küldeni. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Rendkívüli tanácsülést hívott össze Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere a magyar-román labdarúgó-mérkőzésen történtek kapcsán. Az ellenzéki tanácsosok nem vettek részt az okt. 20-i rendkívüli tanácsülésen, így nem volt meg a szükséges létszám. Emiatt Funar baráti beszélgetést javasolt, ahol egymás után hangzottak el a magyarellenes kirohanások. Ion Marinescu egységpárti tanácsos szerit a román szurkolók helyett az erdélyi negyedik hadseregnek kellett volna Budapestre mennie. A polgármesternek a meccsen történtek miatti tiltakozó levelét továbbították az államfőnek, a kormányfőnek és az Európai Unió külképviseleteinek. /Magyarellenes kirohanások a kolozsvári városi tanácsban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

"Varga Attila parlamenti képviselő a Szatmári Friss Újságban azt javasolta, hogy a megyei választmány ne vegyen részt az Érmihályfalvára hirdetett fórumon. Ennek ellenére Szatmárnémeti városi RMDSZ-szervezete testületileg képviselteti magát az érmihályfalvi fórumon, jelentette be Kabai István elnök. Szabó Károly szenátor szerint a fórumon álmegújulást hirdetnek és "delegitimizálni akarják az RMDSZ-t". Pécsi Ferenc képviselő szerint nem kell elmenni a fórumra, Muzsnay Árpád viszont jelen lesz. /Érmihályfalva csak elmélyíti a problémát! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./"

A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ nem foglal állást az RMDSZ egyik csoportja mellett sem, de helyesli a Partiumi Fórum megtartását. Az RMSZDP felhívást intézett minden liberális platformhoz, vegyen részt olyan kerekasztal-megbeszélésen, ahol megkísérlik egy erős szabadelvű politikai szervezet kialakítását. /Az RMSZDP állásfoglalása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

Kovács András részleteket közölt az év végén megjelenő emlékírásából, ebben a Bolyai Tudományegyetem sorsára is kiért. /Kovács András: Százegyszer a lehetről és a nem lehetről. = A Hét (Bukarest), okt. 22./

"Dr. Eva Maria Barki, ismert osztrák kisebbség- és emberjogi ismét kitiltatott Romániából. Sőt, az Elnöki Hivatal is elítélő nyilatkozatot tett közzé. Közben "érdekképviseleti szövetségünk gyanús-cinkosan hallgatott", állapította meg Pillich László, aki idézett Barkinak az Érmihályfalván rendezett Partiumi Fórum résztvevőihez írt leveléből: "Véleményszabadság azt jelenti, hogy a vitákat akkor is nyilvánosságra bocsátjuk, ha kényes vagy kellemetlen tárgyúak. Én ajánlatot tettem egy nyílt vitára, és továbbra is készségesen rendelkezésre állok, hogy az én valódi érveimet megismerjék és ne a médiák hamis közléseit. De nyilván sokkal kényelmesebb, ha nem engednek be az országba. Ezzel azonban a téma nem kerül le az asztalról, mert: a támadások valódi célpontja nem az én személyem, hanem Önök, az erdélyi magyarság ". Barki szerint az RMDSZ-nek "konkrétan meg kell fogalmazni az Önök jogait, következetesen és határozottan megkövetelni ezeket, és éppolyan következetesen és határozottan fellépni értük." Barki figyelmeztetett: "Nyugaton azt hiszik, minden a legnagyobb rendben van. A világ nem tud arról, hogy továbbra sem élhetnek jogaikkal, hogy továbbra is vannak megfélemlítettek és korlátozottak véleménynyilvánításban, hogy itt még mindig másodosztályú emberek Önök, hogy az asszimilációs program továbbra is él, és célkitűzésében semmit sem tér el Ceausescu homogenizációs programjától. A világ nem tud semmit Cserehátról, az Agache-ügyről és többi sérelmekről." A tájékozódás és tájékoztatás sem túlzott erőssége a mai RMDSZ "pártstruktúrának", állapította meg Pillich. /Pillich László: "Célpont nem az én személyem, hanem Önök" = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28., dr. Eva Maria Barki levelének teljes szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"

"Okt. 24-én az alsócsernátoni fórum folytatásaként rendezték meg Érmihályfalván a Partiumi Fórumot, mintegy 250-300 résztvevővel. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Tempfli József püspök, valamint Czirják Árpád érseki helynök ökumenikus istentiszteletet tartottak, ezután nyitotta meg a fórumot Pintér István, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Tőkés László kifejtette, hogy a konjuktúra-politizálással elveszítik távlati céljaikat. "Kilenc éve hiába szántuk rá magunkat arra, hogy dolgozni fogunk és mindenkivel megbékélünk, mert nem hagynak bennünket dolgozni", mondta. Tőkés László kifogásolta, hogy kevesen jöttek el. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke hangsúlyozta: becsületbeli ügyének tekintette a találkozón részvételt. Fontosnak tartja a párbeszédet, a higgadt helyzetfelmérést bűnbakkeresés, egymásra mutogatás nélkül, egymás felé kinyújtott kézzel. Pillich László /Heltai Alapítvány/ megállapította, hogy az RMDSZ pártként működése hátráltatta a közösségi önszerveződést, elmaradt az intézményrendszer kiépítése. Somai József a Bukarest-, illetve hatalomközpontú RMDSZ-politizálással szembeni kételyeit hangoztatta és 25 pontban indokolta a kormányból való kilépést. Többek között Kolcsár Sándor Maros megyei elnök is megerősítette: nem akarnak szakadást. A hozzászólók kiálltak a magyar egyetem mellett. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26./ A Partiumi Fórum nyilatkozatban megállapította, hogy a "kormányban maradni nemzeti önérzetünket sértő, történelmi léptékű bűn.", emellett több határozatot hozott, az egyikben a belső választások megrendezését sürgette. A további határozatok: az egyházi oktatás szabadságáról, a közélet erkölcsi tisztulásáról, a magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának igényléséről, a mezőgazdaság megfelelő támogatásáról, továbbá annak igénylése, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség aktív szerepet vállaljon a Kárpát-medence valamennyi kisebbségben élő magyar közössége közötti közvetlen kapcsolatok elmélyítésében és a régiók közötti együttműködés kiépítésében. /A Partiumi Fórum elfogadott nyilatkozatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./"

Bukarestben okt. 15-17-én tartották meg a romániai keresztény egyházak konferenciáját, melynek témája volt: A keresztények a világ felé fordulnak, melyért Krisztus meghalt. A kezdeményező a World Vision nemzetközi keresztény-humanitárius szervezet volt, melynek munkatársai anyagi segélyt juttattak már az 1977-es romániai földrengést követően is, majd az 1989-es változások után rendszeresen megjelentek, hogy segítsenek. Talán az első olyan ökumenikus konferencia volt, számolt be Z. Albu Zoltán bukaresti református lelkipásztor, amelyre a kisebb és nagyobb egyházak is elküldték képviselőiket. Magyar és német protestáns egyházak is népes delegációval érkeztek. Megdöbbenéssel értesültek a megjelentek arról, hogy az országban 98 000 gyermeknek nincs lakása, a csatornarendszerekbe húzódnak a fagy elől. /Z. Albu Zoltán: A keresztyén egyházak mindegyike ígéretet tett, a nyomorúságba jutott gyermekek megsegítésére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./