Kuszálik Péter az ocsmány falfirkákról ejtett szót, az újságban pedig olvasta, hogy kormánytisztviselők fölszólították "Tőkés püspököt, hogy mossa le a kitüntető gazember jelzőt, s kérjen bocsánatot". /Kuszálik Péter: Hej, Bonifác. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Székelyudvarhelyen a mezőgazdasági szaklíceum ünnepség keretében Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskola nevet vette fel. A névadó szobrát, Bodó Levente /Szentegyháza/ szobrászművész alkotását is ekkor avatták fel. /Világi és egyházi ünnep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Szept. 25-27-e között hatodszor rendezte meg Gyergyószentmiklóson Műkedvelő Színjátszók Találkozóját a művelődési ház. A helyi Fábián Ferenc Színjátszó-csoport fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte, egyúttal megkoszorúzta a névadó színész sírját. A találkozón bemutatkozott a Pávai Gyula magyartanár vezette aradi csoport, Érmihályfalva, Székelyszentlélek műkedvelő csoportja, továbbá a Hahota /Marosvásárhely/, Árnyéktársulat /Gyergyószárhegy/ és a Figura Stúdiószínház /Csíkszereda/. /Gál Éva Emese: A VL. MŰSZIT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Sike Lajos az elismerés hangján szólt Beke György Boltívek teherbírása című, először 1983-ban megjelent könyvéről. Második kiadását a budapesti Mundus-Új Irodalom vállalta. Kár, hogy a szerző elhagyta Erdélyt. Jó lett volna, ha a szerzővel együtt az elit értelmiségből többen maradtak volna. /Sike Lajos. A boltívek kibírják = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Okt. 1-jén a szövetség bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vettek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József oktatásügyi államtitkár, ügyvezető alelnök, Verestóy Attila és Varga Attila szenátusi, illetve képviselőházi frakcióvezetők, ügyvezető alelnökök, Demeter János és Birtalan József államtitkárok. Markó Béla az Operatív Tanács előző esti ülésének végén a sajtó képviselői előtt mondottakat megerősítve kijelentette, hogy az OT pozitívan értékelte a szept. 30-i kormányhatározatot mint új elemet, amely ugyan nem jelenti a magyar nyelvű felsőoktatás végleges és kielégítő megoldását, mindenképpen tanúsítja, hogy a koalícióban megvan a politikai akarat a válsághelyzet feloldására, és feltétlen elmozdulást jelent a kérdés érdemi és gyakorlati megközelítésében. A kormányhatározatot és az ennek nyomán előállott új helyzetet az okt. 3-ra, Marosvásárhelyre összehívott SZKT hivatott alaposan megvizsgálni és meghozni a megfelelő döntést. Addig a miniszterek és államtitkárok lemondását elhalasztják - mondotta a szövetségi elnök. Arra a kérdésre, hogy ki nyert, avagy hogy nyert-e az RMDSZ e kormányhatározattal, a szövetségi elnök azt válaszolta, nem helyes a kérdést így feltenni, hogy ki nyert, és ki veszített. Mindkét fél, a koalíció és az RMDSZ is veszített volna, így viszont lehetőség van arra, hogy mindkét fél, az egész ország nyerjen. A Képviselőház oktatási bizottsága álláspontjának ismeretében a felsőfokú oktatás törvényes garanciáira vonatkozó kérdésre Markó Béla kifejtette, hogy a sürgősségi kormányrendelet érvényben van, és ez lehetővé teszi felsőfokú oktatási intézmények létesítését a kisebbségek anyanyelvén. Történt egy kísérlet e jog megnyirbálására, de most a kormányhatározattal új helyzet állott elő, amelyet az RMDSZ vezetése és az SZKT alaposan elemezni fog, hiszen ez a határozat önmagában is új elem, egy első lépés a kérdés jogszabályok által történő rendezésére. A leendő Petőfi-Schiller egyetem székhelyére vonatkozó kérdésre Markó Béla kijelentette, hogy erre nem tér ki a határozat, de az RMDSZ továbbra is Kolozsvárt tartja a legmegfelelőbb székhelynek a magyar részleg számára, míg a német részleg tekintetében a német kollégák hivatottak véleményt mondani, és persze lehet a rektorátus Kolozsvárott, de működhetnek fakultások más városokban is. A szövetségi elnök hangsúlyozta, az RMDSZ szeretné, ha a válsághelyzet minél hamarabb megoldódna, hogy a koalíció végre rátérhessen az ország általános - elsősorban gazdasági - kérdéseinek a megoldására. Erre vonatkozóan az RMDSZ még augusztusban több javaslatot tett, de a szövetséget eltérítették a gazdasági problémák megoldására irányuló törekvéseitől. Egy másik kérdésre válaszolva Markó Béla és Verestóy Attila kifejtették, hogy a létesítendő egyetemet nem a hallgatók etnikai hovatartozása, hanem az oktatási nyelv határozza meg, amint az jelenleg is történik többek között a Bukaresti Egyetem hungarológiai fakultásán vagy a bukaresti német líceumban, ahol jelentős számú román nemzetiségű hallgató tanul - az illető nyelven. A közoktatásügyi miniszterrel kapcsolatos kérdésre válaszolva Markó Béla és Verestóy Attila elmondották, hogy amennyiben Marga miniszter úr hajlandó végrehajtani a közös kormányprogramot, annak a koalíciós kormánynak a programját, amelynek tagja, akkor maradhat tisztjében, és az RMDSZ hajlandó vele együttműködni a reform végrehajtásán, amennyiben azonban nem, akkor nincs mit keresnie egy olyan kormányban, amelynek programjával nem ért egyet s amelynek megvalósítását megtagadja, illetve akadályozza. Végezetül Markó Béla és Takács Csaba kifejtették, hogy az RMDSZ programja és a szeptember 30-i kormányhatározat között nem látnak ellentmondást, utóbbi nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az RMDSZ törekedjen egy magyar egyetem létrehozására, mint ahogy a szövetség programja sem zárja ki más feltételek figyelembe vételét vagy a más nyelveken való oktatás lehetőségét. Ám mindezeket a kérdéseket az SZKT szombati rendkívüli ülése hivatott alapos elemzésnek alávetni - vonta le a végső következtetést az RMDSZ elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 1. 1338. sz./

"Asztalos Ferenc képviselővel, a tanügyi szakbizottság alelnöke a vele készült interjúban a riporter, Zsehránszky István a szakbizottság újbóli negatív döntéséről, a koalíciós partnerek ellentmondásos viselkedésének okairól kérdezte a szövetség politikusát. Mi az, ami minden megállapodásnál, protokollumnál szorítóbb, erősebb hatást gyakorol a román politikusokra? Válaszképp Asztalos Ferenc elmondja: ő már a múlt héten érzékelte, hogy a parasztpárti kollégák félnek, attól tartanak, hogy a másik két koalíciós partner lesre játssza őket: "és akkor a román közvélemény előtt úgy jelennek meg, mint az egyedüli román párt, amelyik a magyarokat támogatja". "Elfogadhatatlan a koalíciós partnerek magatartása. Egyértelműen tükrözte azt, hogy titokban, bennünket kihagyva, a három parlamenti frakció között megegyezés, megállapodás született". A román politikum erkölcstelenségén túlmenően a képviselő abban látja az RMDSZ-igényeket durván elutasító magatartás okát, hogy jelenleg Romániában választási kampány folyik:?Nagy a tét. S ha az RMDSZ-t sikerül -legalább ideiglenesen- kidobni a hajóból, Viorel Lisnek (az RDK polgármester jelöltje) nyert ügye van a veszélyesen előretörő a burkolt és nyílt PDSR-s jelölttel szemben. Akkor visszavethető pillanatnyi előnyük... A főváros polgármesteri széke az a tál lencse, amelyért koalíciós partnereink feláldoznak minket, a NATO-csatlakozást, az európai integrációt, bármit..." - ecseteli a román politikusok "áldozatkészségét" Asztalos Ferenc. /Zsehránszky István: Szövetségeseink vagy hóhéraink. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./"

"Egyed Ákos történész professzor a magyar egyetem ügyében a Kolozsvár mellett eddig elhangzott érvekhez hozzátette. "Kolozsvár helyzeti s szerzett előnyei által évszázadok óta összefogta és ma is összefogja Erdély magyarságát." Amennyiben történelmi alapozású funkcióját elveszti: a kéve széthullása felgyorsulhat. /Egyed Ákos: Miért nem mondhatunk le Kolozsvárról? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./"

"Tompa Sándor tordai nyugdíjas fordult Tőkés László püspökhöz. A kérdésekben vád és ítélet volt. Idézte a püspököt, hogy kötetre rúg mindaz, amit a Securitate tollbamondással leíratott vele. A nyílt levél írója, Tompa Sándor erre megjegyezte, hogy akik erre nem voltak hajlandók, azok megtorlásban részesültek, majd hozzátette: "Ön egy napig sem volt elzárva." És jöttek tovább a vádat tartalmazó kérdések: van-e olyan vezetők, akit nem bírált, miért nem püspökként fejti ki energiáját, mit szól Ábrahám Dezső cikkéhez... /Tompa Sándor: Kérdések Tőkés László püspök úrhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./"

Szabó T. Attila életműve az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, első kötete 1975-ben jelent meg, a következő kötetek 1979-ben, 1982-ben, 1984-ben, a diktatúra utolsó éveiben megakadályozták megjelenését. Az 1989-es változások után a Magyar Tudományos Akadémia vállalta föl a kiadást, így láttak napvilágot a kötetek a kilencedikig. Dr. Zsemlyei János egyetemi tanár, a szerkesztői munkaközösség tagja elmondta, hogy a tizedik nyomdai munkálatait végzik, a tizenegyedik kötet szerkesztésén dolgoznak. A monumentális mű 15 kötetre terjed. /Fejér László: Nem marad torzóban az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Szept. 30-án este az RMDSZ bukaresti székházában ült össze a szövetség Operatív Tanácsa. Az Operatív Tanács tagjai a szervezet elnöke, Markó Béla, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, Dézsi Zoltán, a Szövetségi Képviselők Tanácsa Állandó Bizottságának elnöke, Csávossy György, a szövetségi egyeztető tanács elnöke, Kötő József és Demeter János államtitkárok. A megbeszélésre meghívást kapott, de nem tisztelte meg jelenlétével Tőkés László tiszteletbeli elnök és Csávossy György. A maratoni tanácskozás, amely éjfélkor ért véget, eredetileg csupán a kormányból való kilépés módozatait tárgyalta volna meg. Ezt nyilatkozta a tanácskozást megelőző percekben a szövetség elnöke. Miután azonban a kormányülésen egy, az RMDSZ számára is kedvező határozat született /Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német multikulturális állami egyetemről szóló kormányhatározat/, az Operatív Tanács úgy vélekedett, hogy igaz ugyan, hogy ez még nem oldja meg teljesen a problémát, de első lépésként elfogadható bizonyíték arra, hogy a kormány, ha akar, képes lépni, tájékoztatott Borbély László államtitkár. Markó Béla elnök újságíróknak kijelentette: az RMDSZ pozitívan értékeli a kormányhatározatot. Ezzel a lépéssel a kormánykoalíció világos jelét adta annak, hogy szándéka megfelelő módon kezelni a helyzetet. Az Operatív Tanács okt. 1-jén éjjel arról is döntött, hogy a hét végére összehívják a Szövetségi Képviselők Tanácsának rendkívüli tanácskozását. Az SZKT-ülésre okt. 3-án kerül sor Marosvásárhelyen. Amíg a testület másként nem dönt, a szövetség nem hívja vissza kormánytisztség-viselőit. /Maratoni tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

Bukarestben okt. 1-jén az ország minden részéből érkező pedagógusok tüntettek a tanügyi költségvetés drasztikus csökkentése ellen. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

"A román sajtó hatalmas lármát csapott Eva Maria Barki kijelentései miatt. Lehet, hogy nem kívánatos személynek nyilvánítják majd. "Ami nem jelenti azt, hogy ezzel el is lehet hallgattatni." - állapította meg Gyarmath János. Ezzel azonban nem lesz minden rendben. Az emberek a változásra szavaztak, de ebben nem volt részük. /Gyarmath János: Ördögűzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./"

Okt. 1-jén Tempfli József megyéspüspök felszentelte Nagyváradon a Fehér Dezső Sajtóklubot. Az ünnepség során Péter I. Zoltán bemutatta a Százéves Napló című jubileumi kiadványt. Okt. 2-án a lapkiadók megalapították a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületét és megválasztották az igazgatótanácsot, tagjai: Gellérd Lajos /Brassói Lapok/, Hecser Zoltán /Hargita Népe, Csíkszereda/, Králik Lóránd /Bihari Napló, Nagyvárad/, Makkai János /Népújság, Marosvásárhely/, és Torma Sándor /Háromszék, Sepsiszentgyörgy/. Az igazgatótanács elnöke Králik Lóránd lett. /Százéves a Napló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

"Szept. 30-án az Országgyűlés külügyi bizottsága Szent-Iványi István /SZDSZ/ elnökkel az élén Bukarestbe látogatott. Okt. 1-jén tárgyalást folytattak a román parlament külügyi bizottságaival, Ion Diaconescuval, a képviselőház elnökével, okt. 2-án pedig Andrei Plesu külügyminiszterrel. A találkozókon az egyik központi téma a magyar-német állami egyetem, illetve a kettős állampolgárság kérdése volt. "Magyarország számára fontos a román kormány stabilitása, a jó magyar-román kapcsolatok, illetve az, hogy az RMDSZ kormányzati tényező legyen" - nyilatkozta Szent-Iványi István. Tabajdi Csaba volt államtitkár kijelentette: "Felhívtuk az RMDSZ vezetőinek a figyelmét arra, hogy nem csak a kétmilliós erdélyi magyarságnak tartozik felelősséggel. Bármennyire is belső ügye ez az RMDSZ-nek, a kormánykoalícióból való kilépésnek a következményei kihatnak mind a magyar-román kapcsolatokra, mind a kárpát-medencei magyarságra, különös tekintettel a szlovákiai helyzetre." Szent-Iványi István elmondta: a kettős állampolgárság kérdése jelenleg nem szerepel a magyar politika napirendjén. Az etnikai diszkrimináció nem lehetséges ebben a kérdésben, tette hozzá. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ okt. 3-án Marosvásárhelyen tartott rendkívüli ülésén 59 igen szavazattal 37 nem szavazat ellenében úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos eddigi határozatait. A testület ugyanakkor fenntartotta azt a jogot, hogy bizonyos meghatározott feltételek esetén az SZKT ismét felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. A határozat szerint az RMDSZ koalíciós szerepvállalását az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé, a koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltétele az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik saját programja megvalósításához, nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Az SZKT-n Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a testületet az RMDSZ Operatív Tanácsának szept. 30-i üléséről. A testület az SZKT előző ülésén hozott döntésének megfelelően a kormánykoalícióból való kilépés módozatairól tárgyalt. Döntést nem hoztak. A szintén aznapra összehívott kormányülésen ugyanis határozat született egy Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német egyetem létrehozására. Markó szerint az Operatív Tanács úgy értékelte: noha az RMDSZ-szabta a feltételek, amelyeknek teljesülése nélkül az RMDSZ nem tudja további kormányzati szerepvállalását elképzelni, nem teljesültek, a kormány ajánlata olyan pozitív intézkedés, amely indokolttá teszi a rendkívüli SZKT összehívását. A testületnek arról kell tehát dönteni: fenntartja-e szeptember 5-i döntését, vagy felülbírálja azt. Markó Béla fontosnak minősítette a magyar-német egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot, mivel egyetemet véglegesen létrehozni csak törvénnyel lehetséges. Véleménye szerint ez a határozat azt fejezi ki, hogy a kormány és a koalíció előre akar lépni, ami az anyanyelvű felsőfokú oktatást illeti. "Illúziókban azonban továbbra sem ringathatjuk magunkat" - mondta Markó. Takács Csaba ügyvezető elnök egyetértett a Smaranda Enache és Gabriel Andreescu levelében megfogalmazottakkal, amelyben a két ismert román közéleti személyiség felhívta az SZKT figyelmét: amennyiben elfogadják a magyar-német egyetemet, ország-világ előtt bizonyságot tesznek tárgyalókészségükről, racionalitásukról. Tőkés László tiszteletbeli elnök szerint a magyar-német egyetem létesítésére elrendelő kormányhatározattal érdemben semmit sem változott a helyzet, ami a 36-os sürgősségi kormányrendeletet, illetve a Kolozs megyei képviselők, majd a képviselőházi frakció által benyújtott törvénytervezetet illeti a magyar egyetem létrehozására vonatkozóan, nem is beszélve az 500000 aláírással ellátott tanügyi törvénytervezet sorsáról. Cseberből vederbe kerültünk, állapította meg Tőkés László. "Úgy látszik, állandóan "a minimumnak a további minimalizálása felé haladunk, és ezt nevezzük kompromisszumkészségnek" - mondotta a püspök. Tőkés László szerint ennek az úgymond "kéznyújtásnak" az elfogadásával az RMDSZ nem tesz mást, mint ismét "mentőövet" dob a román kormánynak. Tőkés László azt javasolta: halassza el az SZKT a döntést még egy héttel, addig pedig legyen széles körű társadalmi vita tárgya a kilépés témája. Kötő József ügyvezető alelnök, oktatási államtitkár szerint az egyetemalapításra vonatkozó kormányhatározat - amennyiben a kormány valóban komolyan gondolja - jó lehetőség arra, "önálló magyar állami tudományegyetem megvalósításához, kiépítéséhez hozzáfogjunk", ugyanakkor pedig megoldást is nyújt az igen bonyolult akkreditációs problémákban. Verestóy Attila szenátor a kormányban maradást szorgalmazta, hasonlóképpen Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, Dézsi Zoltán prefektus, Frunda György szenátor, Borbély László államtitkár és mások is. Borbély Zsolt Attila szerint "alig-mézes-madzag" a kormány ajánlata, a lényege: bármi legyen, csak ne az, amit az RMDSZ kér. Ha most maradunk, abból a partnerek azt a következtetést vonják le, hogy velünk bármit "le lehet nyeletni", szögezte le Borbély Zsolt Attila. Csapó I. József szenátor kijelentette: a szeptember 5-i SZKT-döntésben meghatározott feltételek nem valósultak meg, az RMDSZ-nek tehát nincs helye a kormányban. Igenis, jogunk van az állami költségvetésből támogatott önálló magyar egyetemre! - mondotta. Katona Ádám hangsúlyozta: a magyar-német egyetem igenis alternatívája az önálló, magyar egyetemnek! Szerinte "mi a magunkét kérjük vissza, azt, amit 1919-ben szuronyokkal vettek el tőlünk". Katona Ádám kifejtette, hogy az RMDSZ-ben három hónapon belül tisztújításra van szükség. Bucur Ildikó, Somai József és Kónya-Hamar Sándor egybehangzóan azt vallották, hogy az RMDSZ hívja vissza két miniszterét és államtitkárait mindaddig, amíg a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet a parlament nem szavazza meg eredeti formájában. Markó Béla a szavazás előtt összegezte a vitát. Kifejtette, hogy a magyar-német egyetemre vonatkozó határozat nagyon kevés és nagyon ingatag, de az első jogi intézkedés, amely arra mutat, hogy van akarat a koalícióban a negatív folyamatot megállítani. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 5., Bögözi Attila: Maradtunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5., Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./ A 11 órás vita után a testület 59 mellette és 37 ellene leadott szavazattal az RMDSZ kormányon maradása mellett döntött. Az SZKT elfogadta az erre vonatkozó Határozatot, valamint egy Nyilatkozatot a szeptember végén lezajlott szlovákiai választások eredményével kapcsolatban. Határozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa rendkívüli ülésén megvizsgálta a szeptember 30-án a Petőfi-Schiller egyetem tárgyában elfogadott kormányhatározat következtében előállott politikai helyzetet, és a következőket határozza: 1. Hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos határozatait. 2. Koalíciós szerepvállalását a kormányprogramban foglaltak szellemében, az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé. 3. A koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltételének tekinti az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását, az 1998. szeptember 30-i 687-es kormányhatározat előírásainak megvalósítását és a helyhatósági törvény módosítását a 22/1997-es sürgősségi kormányrendeletnek megfelelően. 4. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik a saját programja megvalósításához, tehát nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Felszólítjuk a koalíció minden politikai pártját, hogy ebben a nehéz gazdasági és politikai helyzetben tanúsítsa azt a határozottságot és következetességet, amely elengedhetetlen a kormányprogram megvalósításához szükséges reform véghezviteléhez, valamint a kormány belföldi és külföldi hitelének megerősítéséhez. Az előbbiekben megszabott feltételek be nem tartása esetében az SZKT felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. Nyilatkozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa megelégedéssel vette tudomásul a szeptemberi szlovákiai választások eredményeit, amelyek lehetővé tették a szlovákiai demokratikus pártok kormányra jutását. Bízunk abban, hogy az újonnan alakuló kormánykoalíció vezetésével Szlovákia visszatér a közös Európa felé vezető útra, és teljesíteni fogja az Európai Unióhoz való csatlakozás politikai feltételeit, beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak garantálását és tiszteletben tartását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5. 1340. sz./"

Okt. 5-én a képviselőházban Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő interpellációt intézett Andrei Marga közoktatásügyi miniszterhez és Ion Anghelescu egyházügyi államtitkárhoz. Az RMDSZ-képviselő szóvá tette, hogy a moldovai csángómagyarok nem tudnak érvényt szerezni ama elidegeníthetetlen és alkotmányos joguknak, hogy anyanyelvükön tanuljanak és misézhessenek. A klézsei magyar szülők még 1996 nyarán hivatalosan kérték a magyar nyelv tanítását a községi általános iskolában, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség azonban válaszra sem méltatta a kérvényezőket. A kérvény végül - 14 hónapos várakozás után! - a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége révén a Közoktatásügyi Minisztériumhoz került, amely felszólította a Bákó Megyei Tanfelügyelőséget a kérdés megoldására. Mindennek ellenére semmilyen konkrét lépés nem történt, sőt, Anisoara Rudei klézsei tanítónő a magyar nyelv tanítását szorgalmazó szülők megfélemlítésével is próbálkozott, és azt sugallta nekik, hogy gyerekeik menjenek Erdélybe vagy Magyarországra, ha magyarul akarnak tanulni. A szülők azonban nem ijedtek meg, és kiállnak követelésük mellett. Ennek ellenére a bákói tanfelügyelőség nem teljesíti a tárca döntését egy magyar tanító kinevezésére és alkalmazására vonatkozóan. Szilágyi Zsolt ezek után azt kérdezte Andrei Marga minisztertől, mit tett eddig és mit szándékozik tenni ezután a csángómagyar szülők akaratának érvényesítése érdekében és azért, hogy elejét vegyék a bákói tanfelügyelőség jogtipró magatartásának. Ion Anghelescu egyházügyi államtitkártól a szabad vallásgyakorlás jogának szavatolását kérte számon az RMDSZ Bihar megyei képviselője, amikor arra a kérdésre kérte a választ, hogy milyen konkrét intézkedésekkel szándékozik megoldani a moldvai csángómagyarok azon kérését, hogy e csángó falvakban magyar nyelvű misét is hallgathassanak a hívők. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 6. 1341. sz., A csángók jogaiért interpellált az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Okt. 5-én Markó Béla szövetségi elnök fogadta a szövetség bukaresti székházában Frits Bolkensteint, a Liberális Internacionálé elnökét, aki a nemzetközi liberális tömörülés küldöttségének élén látogatást tesz Romániában. A delegáció, amelynek tagja volt Szabó Zsolt, a Hollandiában kormányzó liberális párt /VVD/ külügyi titkára is, elsősorban a romániai politikai helyzet és ezen belül a magyar nemzeti közösség gondjai iránt érdeklődött. Az általános politikai helyzet és a román-magyar kapcsolatok alakulásának ismertetése után Markó Béla beszámolt a koalícióban nemrég kialakult válságról és az RMDSZ álláspontjáról a tanügyi törvény vitájában. A találkozón Eckstein Kovács Péter, az RMDSZ Szabadelvű Körének elnöke és Niculescu Antal államtitkár az RMDSZ liberális platformjáról, illetve az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt között kialakult, sok tekintetben jónak és gyümölcsözőnek mondható kapcsolatokról tájékoztatta a vendégeket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 6. 1341. sz./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke újra elmondhatja azt, amit 1994. jún. 15-i nyilatkozatában rögzített: 1989 óta alaposan átgondolt rágalomhadjárat folytatnak ellene a posztkommunista és szélsőséges nacionalista körök, a volt Securitate és a belső egyházi reakció erői. A CE Szövetség Zilahi Kálvin Szövetség csoportja indított globális aláírási kampányt és Internet-háborút nemcsak személye, hanem egyházkerülete törvényes rendje ellen is. Őket segítették a tiltakozó "erdélyi értelmiségiek" /1998. jún. 2./. Makay Botond resicai lelkész palástja mögé búvó "nagyváradi kollégái" intéztek támadást Tőkés püspök ellen, Makay Botond pedig felszólította a püspököt arra, hogy szíveskedjen tisztségéből távozni /1998. jún. 18./ 1994-ben a bukaresti Tinerama indított támadást, Tőkés Lászlót Szekuritáté-ügynöki múlttal vádolva, 1998 júniusában pedig az Adevarul közölt hasonló sorozatot. Ez alkalommal az Associated Press /AP/ is átvette a képtelen vádakat és világgá röpítette azokat, Emiatt jelenleg négy peres ügyben kénytelen becsületét védelmezni, nevezetesen az Adevarul főszerkesztője és Dorin Suciu nevű újságírója, az AP és a londoni The Times ellen indított perekben. A hollandiai lapokban /Trouw, Nederlands Dagblad stb./ megjelent lejárató cikkekkel szemben odavaló barátai védik meg. Balogh Barnabás egyházkerületi missziói előadó viszont a hollandiai Friesch Dagblad szept. 4-i számában támadta a püspököt. Ábrahám Dezső mocskolódásaihoz, akárcsak négy éve, a Romániai Magyar Szó nyújtott teret /1998. aug. 29-30./. Aczél Endre, a Népszabadság tollnoka erdélyi "magyar gettópolitikával" és irredentizmussal bélyegezte meg őt. Székely Ervin parlamenti képviselő a Medifaxnak adott augusztusi nyilatkozatában szintén a püspök titkosszolgálati múltját feszegette. /Tőkés László: Támadások kereszttüzében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

Kuszálik Péter Morfondír rovatában először a háromlépcsős autonómia fogalmán élcelődött, majd a helyreigazításon: akinek nem inge, ne vegye magára, fogja majd mondani. /Kuszálik Péter: Helyreigazítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Ezzel Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke írására célzott: Akinek nem inge... Válasz az RMDSZ minisztereinek, államtitkárainak és megyei tisztségviselőinek nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30.

"Eva Maria Barki szerint "A román titkosszolgálat nyilván célzatosan hamis beállítású jelentése" szolgált alapul azoknak a bírálatoknak, amelyek erdélyi útját követték. Eva Maria Barki nyilatkozatában leszögezte: "Ténykedésem és megnyilatkozásaim a romániai magyarság jogait illetően sohasem irányultak a román nép ellen." /Eva Maria Barki nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./"

Tokay György miniszter az általa vezetett Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal eddigi munkáját ismertette. Amikor az RMDSZ javaslatára létrejött a hivatal, akkor az felvállalta az egész romániai kisebbség problematikáját. Az engedélyezett 46-os létszámkeret alig felét teszi ki a hivatal munkatársai. Rövid időn belül sikerült egy országos monitorizálási hálózatot létrehozni, ennek megalakításában a kolozsvári, konstancai és suceavai területi irodák is nagymértékben hozzájárultak. Az utóbbiban helyet kap a Csángómagyar Szövetség is. A Roma Hivatal élén Dan Oprescu áll. A hivatal jó kapcsolatokat épített ki a román civil szférával, az 1995 és 1997 között inaktív Kisebbségi Tanácsot sikerül a hivatalnak aktivizálni. Megszűnt a Kisebbségi Tanács kirakatjellege. Tokay több mint száz nemzetközi találkozóját nem csupán protokolláris jellegűnek minősítette. A nemzetközi konferenciákon igyekezett reális képet adni a kisebbségek helyzetéről. A miniszter részletesen ismertette érdekvédelmi munkájukat, illetve azokat a törvénytervezeteket és kormányhatározatokat, melyek kidolgozásában aktívan részt vett az általa vezetett hivatal. Ezek közül a legfontosabbak a tanügyi és a helyhatósági törvények voltak. Kormányhatározatot kezdeményeztek a Kisebbségvédelmi Minisztériumközi Bizottság létrehozására. A magyar bölcsészkar létrehozásáról szóló kormányhatározat-tervezetüket nem tárgyalták meg, a magyar zenetudományi tagozat létrehozásáról szóló határozat tárgyalását a kormány elhalasztotta. Az egyes minisztériumok részéről tapasztalható akadályoztatás miatt kormányülés napirendjére tűzték ezt a kérdést, ahol a miniszterelnök fölszólította a minisztereket, hogy fokozottabb figyelemmel kövessék az előterjesztett anyagokat. Tokay személyesen tárgyalt a többnyelvű feliratok tarthatatlan helyzetéről Kolozs és Maros megye prefektusával. A magyar nyelv oktatásának bevezetését kérte Klézsén a megyei tanfelügyelőtől. A marosvásárhelyi zsidó temető meggyalázása ügyében kezdeményezésük ellenére nem indult ügyészségi vizsgálat. Bűnügyi feljelentést tettek olyan munkahelyi hirdetések ügyében, amelyek kizárták romák jelentkezését, azonban az ügyészség ebben az esetben sem indított vizsgálatot. Kormányhatározatot terjesztettek be a csíkszeredai ortodox püspökségnek átadott ingatlan ügyében, azonban nem sikerült a határozatot megsemmisíttetni. Két ízben memorandumban hívták fel Victor Ciorbea akkori miniszterelnök figyelmét a magyarellenes hangulatkeltésre, nyilvános állásfoglalást kérve, ugyanezt kérték az államelnökségtől is, de eredményt nem tudtak elérni. A többségi közvélemény megváltoztatása és a sajtó ellenséges hangvétele ellensúlyozását szolgálja a hivatal kéthetente megjelenő Tájékoztatója, melyet 70 címzetthez juttatnak el /a sajtó mellett nagykövetségeknek, emberjogi szervezeteknek is/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Az RMDSZ megöregedett, állapította meg Komán János. Ennek jele a választóktól való fokozatos elszigetelődés. Ugyanez a vegetáló életmód jellemzi a koalíciós pártokat is. /Komán János: Új alternatívát kell teremtenünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

"Tokay György miniszter után mai számában Hajdú Gábor egészségügyi miniszter eddigi tevékenységét mutatta be a Romániai Magyar Szó. A miniszter beszámolójának címében már elmondja, hogy tevékenységének "állandó problémája: az egészségügy pénztelensége". Hajdú kevésnek tarja az általa vezetett minisztérium költségvetését, mely a nemzeti össztermék 3 százalékát jelenti. Ugyanakkor tovább elemzi a pénztelenség okait és következményeit, illetve ismerteti a pénzhiány felszámolására tett intézkedéseket. A miniszter elmondja: sikerült befejezni és kormányrendelettel elfogadtatni az Országos Gyógyszer Ügynökségre és az orvosi rendelők megszervezésére vonatkozó törvényjavaslatokat, melyek közül az utóbbi - a miniszter véleménye szerint - "az újjászerveződő egészségügy egyik alappillérét képezi". Az egészségügyi társadalombiztosítási törvényről beszélve Hajdú elmondta, hogy alkalmazása nagyban függ az egészségügyi társadalombiztosítási pénztárak megteremtésétől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"

Hatalmas tiltakozási akció indult el a Petőfi-Schiller egyetem bejelentése után. Kolozsváron mindegyik román politikus nyilatkozott, az újságok pedig idézték őket, mindegyikük elutasította ennek az egyetemnek a gondolatát. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen tiltakozó nyilatkozatot szerkesztettek és gyűlnek az aláírások. /Csomafáy Ferenc: Egyszínűség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Először rendezett a bukaresti Kisebbségvédelmi Hivatal és megyei tanács Brassóban Kisebbségi Napokat. Okt. 3-án kezdődött meg, a tanács dísztermében. A rendezvény Carmen Petrescu, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatónője nyitotta meg. Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium kisebbségi hivatalának tanácsosa is tartott előadást. Elmondta, hogy jó ez a kezdeményezés, akkor lesz hasznos, ha lesz folytatása. Csortán is hangsúlyozta a magyar egyetem jelentőségét. /Tóásó Áron Zoltán: Kisebbségi Napok Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

"Az elmúlt időszakban a kormányprogram ellenére cselekedett az oktatásügyi tárca, ezért Kötő József oktatásügyi államtitkár különvéleményt jelentett be, összegezte eddigi tevékenységét az államtitkár. Az egyetemi vita keretében a minisztérium a jogfosztó multikulturális modell nevében az önálló magyar egyetem szószólójává vált, ezért Kötő József ellenvéleményét hangoztatta előadásában és írásban /A Hét aug. 6-i számában közölt tanulmányában/. Az ellenséges hangulat ellenére sikerült létrehozni egy, a magyar állami egyetem alapításának módozatait vizsgáló bizottságot. Kötő a csángó közösség kérésére javasolta a tanügyminiszternek az anyanyelvi képzés általánosításának útján a magyar nyelv oktatásának bevezetését, aki átiratban rendelte el az oktatás megkezdését. Minisztériumi rendelet formájában sikerült nyomatékosítani, hogy az egyetemi felvételiken olyan nyelven lehessen vizsgázni, amelyen tanul a jelölt. "Mindezen törekvések ellenére" - mondta Kötő - "számos szabálysértés történik, amelyeket igyekeztünk orvosolni." /Dr. Kötő József: Különvéleményt jelentettünk be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./"

"Nagy visszhangot kapott a bukaresti rádió okt. 6-i hírműsorában Tőkés László püspöknek az a magyar sajtóban megjelent interjúja, amelyben az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Martonyi János magyar külügyminisztert és Szent-Iványi Istvánt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét bírálta - közölte az MTI. A rádió tudósítása szerint "az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egész sor kritikát fogalmazott meg a Romániával kapcsolatos hivatalos magyar politikával szemben - románbarát magatartással vádolta meg Martonyi János külügyminisztert és Szent-Iványi Istvánt, a külügyi bizottság elnökét". Tőkés azt vetette a magyar külügyminiszter szemére, hogy érthetetlen módon támogatta az RMDSZ kormányban maradását. A minisztert külön is bírálta a kettős állampolgárság ügyében tanúsított magatartásáért. Az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az a véleménye, hogy a magyar államnak meg kellene találnia azt az intézményes formát, amely szavatolni képes a határon túli magyarok - a magyar nemzet részeiként való - jogait, példát véve Ausztriától, amely vállalni tudta a dél-tiroli osztrákok védelmét - jelentette a közszolgálati rádió. /Tőkés Lászlót bírálta a bukaresti rádió. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"

"A Magazin Istoric minden számában közöl eddig elhallgatott forrásmunkákat. A 9. számában az Ion Antonescu államfő vezetésével lezajlott 1941. febr. 7-i kormányülés jegyzőkönyvét adták közre. Ezen az ülésen Antonescu ismertette Románia "etnikai megtisztítására" vonatkozó terveit. A románosítást egymást követő szakaszokban tervezte. A román elemnek fokozatosan kell behatolni az állam gazdasági életébe, jelentette ki. A légkört meg kell tisztítani "a zsidó elemtől". Tömegesen száműzné őket, de nincs hova küldeni a zsidókat. Bukarestben zsidó negyedet hoznak létre és minden fővárosi zsidót ide költöztetnek. A zsidókat a kisvárosokból bizonyos központokba kell bezsúfolni. Bukarestből el kell távolítani a cigányokat és a Duna árterein, falvakba kell őket vinni. Ezeket a falvakat őrséggel kell őrizni, hogy ne tudjanak onnan eltávozni. Ugyanígy a magyarokat is össze kell írni és kilakoltatni Bukarestből. /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), okt. 8./"

"Halász Anna, aki a bukaresti rádió magyar adásában jelentkezik rendszeresen, emlékeztetett, hogy három hete még szidta az RMDSZ-t a megalkuvásért. Azóta viszont sírva figyelte a román tévében a gyűlöletnek a lavináját, ahogy kirohantak a magyar egyetem ellen. Mind ujjongtak, hogy sikerül a koalícióból kikergetni az RMDSZ-t. Akkor viszont - csakazértse! - figyelmeztetett most Halász Anna. Rossz szerep, de el kell vállalni. "Tőkés Petúr Lászlónak mindenben igaza van, csak abban nem, hogy fejjel menjünk a falnak." /Halász Anna: Csakazértse! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./"

"Demeter János kormányfőtitkár helyettes ismertette tevékenységét. Hivatalos hatáskörének ismertetése után Demeter felsorolta további kötelezettségeit. Ebből a munkából fontosnak tartja a hetente sorra kerülő kormányüléseket előkészítő tanácskozásokon azokat a törvénytervezeteket, határozattervezetek napirendre való tűzését sürgetni, melyek fontosak számunkra. Továbbá elmondta, hogy rendszeres kapcsolatot tart az RMDSZ ügyvezető elnökségével, ahová törvénytervezeteket juttat el véleményezésre, amiket azután feloszthat azon képviselők között, akik fel tudják használni bizottsági munkájukban vagy akár a plénumban. Ugyanakkor a területi szervezetek irányából érkező, és az Ügyvezető Elnökség által rendszeresen továbbított kéréseket nagymértékben sikerült megoldania. A kormányfőtitkár helyettes úgy gondolja "a politikai döntéshozatal porondján csak fokozatosan lehet eredményt elérni". Beszámolójának végén Demeter annak a meggyőződésének ad hangot, hogy "az RMDSZ az elmúlt időszakban mindent megtett azért, hogy érvényesüljön a reform, és a parlament által elfogadott kormányprogram". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./"