1995 decemberében ért véget a Duna Televízió mind ez ideig legnagyobb szabású jótékonysági akciója a Könyvet-könyvért Kárpátaljára elnevezésű kezdeményezés, melynek keretében a Duna Televízió nézőitől több mint 100 ezer könyvet gyűjtöttünk össze. Ezzel az akcióval a leghátrányosabb helyzetű magyar közösségeknek kívántak segíteni, s mintegy 90 iskolát, 54 óvodát szereltünk fel komplett könyvtárral. A könyveket beküldők között - stílusosan - frissen megjelent könyveket sorsoltunk ki. Ennek az akciónak a sikere adta az alapot egy hasonló gyűjtés megszervezéséhez. Ezúttal a kárpátaljai művelődési intézmények mellett erdélyi, vajdasági és dél- baranyai (Horvátország) könyvtárak, iskolák könyvállományának bővítése a cél. Külön hangsúlyt kap két lerombolt dél-baranyai falu, Szentlászló és Kórógy most épülő, illetve újjáépülő könyvtárának felszerelése. Az elképzelések szerint ezúttal a gyűjtés kétközpontú lesz: a Duna Televízión kívül Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala is fogadja a könyvadományokat. Az akció sikeres lebonyolításához jelentős segítséget ígért a Pro Hungaris Alapítvány (rendszerezés és számítógépes feldolgozás), de a munkát támogatja a szegedi Arc Film (kreatív munkák), az MTV szegedi stúdiója (helyi reklámok), a Magyar Posta Budapesti Postacsomag Üzeme (szállítás) is. Azokkal a határon túli szervezetekkel, amelyek fogadják az adományokat és gondoskodnak majd a szétosztásról, a Duna Televízió együttműködési megállapodást köt. Az akció része a Duna Televízió évek óta folyó karitatív munkájának, melynek keretében a könyveken kívül gyógyszerekkel, orvosi felszerelésekkel segítette a határon túli magyar szervezetek munkáját. Az önzetlen adakozás mellett kimondatlan célja e munkának a nézőkkel való kapcsolat elmélyítése. /Szeptember végén - ismét könyvakció a Duna Televízióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet /EBESZ/ kisebbségügyekkel foglalkozó főbiztosa szept. 10-én, Hágában nyilatkozatot tett közzé a romániai állami egyetemeken a kisebbségek anyanyelvén való oktatásról. "Értesültem azokról a sajtóbeszámolókról, amelyek azt állítják, hogy a kisebbségügyi főbiztos szerint a kisebbségi nyelveken történő felső fokú oktatást kizárólag a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem jellegének a fejlesztése révén kellene megoldani. Ez nem tükrözi híven az álláspontomat. Noha úgy érzem, hogy a multikulturalitás elve értékes lehet, az a véleményem, hogy a kisebbségi nyelveken történő oktatás alternatíváinak is nyitottaknak kell maradniuk az állami egyetemek szintjén. Pontosabban, 1998. március 3-i levelemben azt ajánlottam Románia kormányának, hogy egy olyan rendelkezést vegyen be a tanügyi törvénybe, amely lehetővé teszi ezt a megoldást." Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke úgy értékelte az EBESZ-főbiztos nyilatkozatát, hogy az "nyilvánvalóan erősíti az RMDSZ tárgyalási pozícióit" a hétfőn sorra kerülő újabb koalíciós tárgyalásokon. Markó szerint Max van der Stoel nyilatkozata "egyértelműen egy olyan törvényszöveg mellett teszi le a voksot, amely az RMDSZ igénye is", vagyis a koalíciós vita tárgyát képező tanügyi törvénycikkelynek lehetővé kell tennie a különböző típusú kisebbségi felsőoktatási intézményeket is, beleértve az önálló anyanyelvű állami egyetemet is. /Max van der Stoel a kisebbségi állami egyetemért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Max van der Stoel az RMDSZ vezetőségének címzett levelében tiltakozott a múlt heti látogatását követő román sajtóhírek tartalma ellen. A főbiztos levelében kifejtette: megdöbbenve értesült arról, ahogyan a román lapok értelmezték az anyanyelvű oktatással kapcsolatos kijelentését. /Tiltakozik az EBESZ-főbiztos. Max van der Stoel szavait félreértelmezte a román sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Szept. 12-én Alsócsernátonban mintegy 2000-en /a Romániai Magyar Szó szerint 1200-an/ gyűltek össze Erdély úgyszólván majd minden övezetéből, Tőkés László ismert kezdeményezésére, az Erdélyi Magyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében. Nagyon sok újságíró érkezett Budapestről, Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Nagyváradról és máshonnan. A fórum szabadtéri ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen igét hirdetett Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád erdélyi magyar evangélikus püspök, majd Czirják Árpád kolozsvári római katolikus érseki helynök szólt a megjelentekhez. Jakubinyi György erdélyi érsek nem jött el, "egységlazításnak" minősítve a fórumot. Ott volt többek között Orbán Árpád a Kovászna megyei és Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, számos külföldi vendég mellett. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy erőt gyűjteni, hitet erősíteni sereglettek Háromszékre. "Bukarest gyűléstermeinek balkáni csűrés-csavarásából és parlamenti üléseinek ellenséges szózuhatagától eltávolodva, valamint a kicsire nem adó nemzetközi nagypolitika elidegenítő hatása alól kivonva magunkat, azért jöttünk ide, hogy ismét magunkra találjunk" - hangsúlyozta Tőkés László, majd hozzátette: az 1848-as agyagfalvi népgyűlés éppen 150 éves évfordulóján ideje ismét számba venni azt, hogy valójában mit akar a romániai magyar nemzeti közösség. Tőkés László úgy látja, hogy a képviselet eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Hol van már a Kolozsvári Nyilatkozat? - kérdezte, utalva a magyar képviselők 1992-es nyilatkozatára. Vissza kell térni a szövetség eredeti programjához, s különösképpen a tagsághoz, hangsúlyozta. Király Károly a között a történelmi egyházak fontosságát hangsúlyozta, amelynek mindig is közösségmegtartó szerep adatott. Határozottan fellépett az egységbontás gondolata ellen, jelezve: az alsócsernátoni fórumnak ilyen szándékai nincsenek. Király Károly felhívást olvasott fel magyarul és románul az együttélő két nemzet jellegzetes erdélyi megbékéléséről. Ehhez azonban a román állampolitikai gyakorlat gyökeres váltására van szükség, mert az eddigi sorozatosan figyelmen kívül hagyja Erdély Európa kultúrköréhez való tartozását, az erdélyi népek hagyományait. Ennek következtében megbomlott az egyensúly. Király Károly a koszovóihoz hasonló események elkerülése érdekében szükségesnek tartja egy állandó EBESZ-megfigyelő képviselet létrehozását Romániában. Az autonómia-igényről dr. Csapó József szenátor beszélt. Nem vagyunk jöttmentek, bevándorlók, vendégmunkások, ezért nem fogadhatjuk el a kisebbségi minősítést sem, jelentette ki. A regionális autonómia nemzetközi jogászok által pontosan körülírt, elismert önrendelkezési jog, amitől ma már a román hatóságok sem tekinthetnek el. A beszélő elmondotta: azzal vádolnak, hogy ez a követelés sehol a világon nincs. Ez nem igaz! Alkotmány által elismert autonómia működik Európa számos országában! 1997-ben az Európa Tanács jóváhagyta az Európai Állampolgársági Egyezményt, amelyik elismeri a kettes és többségi állampolgárságot. Ennek előírásai jó kiinduló pontot jelentenek a romániai magyar nemzeti közösség integrációs gondjainak orvoslásához. Kónya Hamar Sándor képviselő az állami magyar egyetem újraindításának szükségességét hangsúlyozta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága /VET/ elnöke elmondta, a világ magyarságának vigyázó szeme ma Alsócsernáton polgári fórumának történéseit figyeli. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere az egyre kilátástalanabb erdélyi sorsról szólt, a megélhetési gondokról. Szász Jenő a fórum támogatását kérte a csereháti ügyben, ahol köztudottan jól szervezett, betelepítési merénylet készül Udvarhely polgárai ellen. A csíki RMDSZ-szervezet nevében Bíró Albin, a gyergyói szervezet képviseletében dr. Fülöp László, Marosvásárhelyről Kincses Előd, Kolozsvárról Gyémánt Mihály érvelt az RMDSZ megújulásának szükségessége mellett. Toró T. Tibor a Temes megyei szövetség, illetve a Reform platform, Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezet megújító törekvéseire hívta fel a figyelmet. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári magyar egyetem igényeit, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Elfogadtak több állásfoglalást, határozatot, felhívást is az erdélyi magyar lakosságot érintő, foglalkoztató kérdésekről, gondokról. A fórumot követő sajtóértekezleten az újságírók az autonómia megvalósításának mikéntjéről érdeklődtek. Dr. Csapó József kiemelte: alkalmazásuk csakis törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzelhető el. Tőkés Lászlót meglepte az, hogy Markó Béla nem jött el Csernátonba, s megerősítették az is, hogy a fórum állásfoglalásai az RMDSZ választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak csak legitimitást, a dokumentumok a fórumon megjelentek álláspontját rögzítik. A Programnyilatkozat mellett az alábbi dokumentumokat fogadta el: - Határozat a kettős állampolgárságról, - Határozat a kolozsvári állami magyar egyetemről, - Határozat Székelyföld autonómiájáról, - Határozat az egyházi, közösségi és személyi magánjavak visszaszolgáltatásáról, - Tiltakozás a székelyföldi militarizálás, a csereháti hatalmi beavatkozás, a másodrendű állampolgárként való kezelés és a sajtó, a politikum magyarellenessége miatt. /Makkay József: Magyar egyetemet, az elkobzott javak visszaadását, önrendelkezést! Alsócsernátonban új RMDSZ-egységet kértek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14., Székelyföldi Fórum Háromszéken. Csernáton üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Szilágyi Aladár 1500-ra becsülte a megjelentek számát. Tőkés László megnyitójában ismertette a Székelyföldi Fórum alapvető célkitűzéseit, valamint a rendezvény ellenzőinek és pártolóinak megnyilvánulásait. Idézte többek között Csetri Elek kolozsvári történészt, aki szerint "időszerű az RMDSZ megújulása... az eddig folytatott halogató és megalkuvó módon taktikázó politikának véget kell vetni szervezetünk életében." Tőkés László kifejtette, hogy Alsócsernátonba kellett jönni, a nép közé. "A helyes és hatékony politizálás és cselekvés új útjait kell keresni." A Székelyföldi Fórum előadói, Király Károly, Csapó I. József, Kónya Hamar Sándor, Patrubány Miklós és Szász Jenő a romániai magyarság - és különös hangsúllyal - a székelység megoldásra váró problémáit taglalták. Az elfogadott Programnyilatkozat 17 pontban foglalta össze a megfogalmazódott célkitűzéseket. A kettős állampolgárságról szóló határozat felkérte a magyar kormányt, hogy teremtsen törvényes keretet a magyar állampolgárság nemzeti hovatartozás alapján való elnyeréséhez. /Szilágyi Aladár: Székelyföldi Fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 14./ Részlet a Székelyföldi Fórum Felhívásából: "Olyan államban szeretnénk élni, amelyben nem csak a fővárosban dőlnek el sorsunk meghatározó kérdései, hanem olyan választott vezetők ítélkeznek ügyeinkről, akik sorainkból valók és megértik életünket. Nem azért dolgozunk és fizetünk adót, hogy a fővárosban ülő hivatalnokok előbb gondosan begyűjtsék, majd máshová osszák pénzünket, netán a korrupció feneketlen zsákjába kerüljön adónk. Azt kívánjuk, hogy a munkánk által megtermelt hasznon falunkban, városunkban, megyénkben, a mi vidékünkön, Erdélyben kerüljön felhasználásra." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ A Brassói Lapokban Balázs János a Székelyföldi Fórumról elmarasztaló tudósítást írt, Tőkés-csoportról beszélt és kifejtette, hogy a háromszéki falvak többsége nem jelent meg. "Feltűnő volt az RMDSZ országos vezetőinek távolmaradása." Tőkés Lászlótól nem idegen a taktikázás. A fórum után sem világosabb, hogy ők mit is akarnak, fejezte be beszámolóját Balázs János. /Balázs János: Az igazság, kérdőjellel. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18-24./

Az RMDSZ több képviselője és vezetője felhívást tett közzé. Ebben kifejtették, hogy az RMDSZ 1996 novemberében, Románia más demokratikus erőivel együtt, politikai felelősséget vállalt a valódi rendszerváltás megvalósításáért. Az "utóbbi húsz hónapban, a kezdeti nyitást és néhány tényszerű cselekvést - például: az oktatási- és önkormányzati törvények módosítása - nem követte azok parlamenti megerősítése, sőt ellenkezőleg egyre nyilvánvaló ellenállás jelentkezett nem csak a politikai ellenzék, hanem koalíciós társaink részéről is. Az 1998 áprilisában történt kormányfő- és részleges kormányváltás óta eltelt öt hónap sajnos, csak az iszapbirkózás-jelenséget erősítette." Nem fogadható el, "hogy az RMDSZ elsősorban kormányozzon és csak másodsorban szervezze saját társadalmát. Azt kérjük, hogy a romániai magyar közösség jogos elvárásainak teljesítése egyidőben, párhuzamosan történjen az országban zajló más átalakulási folyamatokkal - amelyek ugyancsak késnek -, szorgalmazva ezek mielőbbi megvalósulását." A felhívás aláírói szerint részt kell vállalni a politikai hatalom gyakorlásában mindaddig, amíg ezzel saját társadalmunk érdekeit legalább annyira tudjuk szolgálni, mint az össztársadalomét. Nem kockáztatható az RMDSZ egysége és programhű cselekvése, amelyet senkinek nem lehet végletes szempontok szerint kisajátítani. Az aláírók javasolják az azonnali, belső és teljes körű részvétellel párbeszéd megkezdését az RMDSZ-en belül, az RMDSZ tisztségviselők cselekvéseinek a Szövetség programjához való jobb visszacsatolásáért. Javasolják a magyar nemzeti közösség civil társadalmának hathatós bevonását érdekvédelmi tevékenység alakításába. A felhívás aláírói: Birtalan Ákos – parlamenti képviselő, Kelemen Attila – parlamenti képviselő, Tamás Sándor – parlamenti képviselő, Eckstein Kovács Péter – szenátor, Kolumbán Gábor –Hargita megye tanácselnöke, Székely István – RMDSZ Ügyvezető Elnökség alelnöke, Vida Gyula – parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc – parlamenti képviselő, Ráduly Róbert – parlamenti képviselő, Bara Gyula – munkaügyi államtitkár, Demeter János – kormányfőtitkár-helyettes, Kelemen Hunor – művelődési államtitkár, Burkhárdt Árpád – Maros megye prefektus-helyettese. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Szept. 13-án, 78 éves korában elhunyt Marosi Péter szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész. Az Utunk /Kolozsvár/ szerkesztőjeként évtizedeken át szervezte az erdélyi magyar irodalmat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./ Marosi Péter /Marosvásárhely, 1920. jún. 15. - Kolozsvár, 1998. szept. 13./

Szept. 12-13-án tartották meg Szilágysomlyón a Báthory Napokat, immár ötödik alkalommal orvostovábbképző konferenciával, Bihar, Maros, Hargita, Kolozs, Szatmár és Szilágy megyei orvosok részvételével. A Magyar Egészségügyi Intézet segítségével újból megtartott tudományos konferenciára eljött és előadást tartott a két egészségügyi miniszter - a romániai dr. Hajdú Gábor és a magyarországi dr. Gógl Árpád, továbbá dr. Kalmár László /Budapest/, a Segítő Jobb Alapítvány elnöke is. A konferencia ezúttal nem kimondottan orvosi szakterületet, hanem a társadalmat érintő kérdéseket tűzött napirendre, nevezetesen az egészségügyi szervezést, annak reformját és a gyógyító tevékenység menedzsmentjét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14., szept. 16./

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa szeptember 10-én, Hágában nyilatkozatot tett közzé a romániai állami egyetemeken a kisebbségek anyanyelvén való oktatásról. "Értesültem azokról a sajtóbeszámolókról, amelyek azt állítják, hogy a kisebbségügyi főbiztos szerint a kisebbségi nyelveken történő felső fokú oktatást kizárólag a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem multikulturális jellegének a fejlesztése révén kellene megoldani. Ez nem tükrözi híven az álláspontomat. Noha úgy érzem, hogy a multikulturalitás elve értékes lehet, az a véleményem, hogy a kisebbségi nyelveken történő oktatás alternatíváinak is nyitottaknak kell maradniuk az állami egyetemek szintjén. Pontosabban, 1998. március 3-i levelemben azt ajánlottam Románia kormányának, hogy egy olyan rendelkezést vegyen be a tanügyi törvénybe, amely lehetővé teszi ezt a megoldást." /Max van der Stoel a kisebbségi állami egyetemért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Békéscsabán tanácskozott a Duna-Körös-Maros-Tisza /DKMT/ Regionális Együttműködés elnökeinek fóruma. Az 1997. novemberében Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megyék, valamint négy szomszédos romániai megye és a jugoszláviai Vajdaság által életre hívott szervezet vezető testületének Békéscsabán rendezett tanácskozása alkalmából Lechmann István, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke, a DMKT soros elnöke elmondta, hogy az elnökök értékelték a csaknem egy éves működésük során felhalmozódott tapasztalatokat. Megállapították, hogy meg kell határozni azokat a regionális jelentőségű fejlesztési célokat, amihez kiinduló alap lehet a Békés megyében már elkészült területfejlesztési koncepció, illetve ennek summázata, a délalföldi összesítés. Az elnökök mostani ülésükön tízmillió forinttal közös alapot hoztak létre az előkészületek költségeinek fedezésére, és felállították azt a bizottságot, amely a következő ülésükre megszervezi a DKMT égisze alatt működő jogi személyiségű regionális fejlesztési társaság megalapítását és az ehhez szükséges munkaszervezet kialakítását. A DKMT központja várhatóan Szegeden lesz. /Regionális konferencia volt Békéscsabán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Cseke Gábor közölte elmarasztaló véleményét a csernátoni Székelyföldi Fórumról. Szerinte a felszólalók közül hiányzott az "istenadta Nép". "Akit úgymond az RMDSZ nómenklatúra kizárt a vezetésből. Akitől elszakadt." Cseke Gábor szerkesztőségi főtitkár szerint azok voltak ott Csernátonban, akik "úgy érezték, hogy hangjuk nem eléggé erős az RMDSZ-kórusban". A cikkíró szerint a kettős állampolgárság követelésének felvállalásával a fórum "annyi olajat öntött a tűzre, hogy kormány legyen a talpán a magyarországi, hogy eloltsa." Ehhez a kérdéshez csak úgy szabad közelíteni, ahogyan Kovács Péter tette a Magyar Napló szeptemberi számában Schengen és a határon túli magyarság című tanulmányában, aki leszögezte: a kettős állampolgárság tömegessé tétele nem járható út. /Cseke Gábor: Csernáton - hétköznapi fényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Demse Márton írásában ismét hitet tett a moldvai csángók mellett, történelmi adatok sorával igazolva, hogy a csángók őslakosok ezen a vidéken. Demse megemlítette a moldvai katolikus püspökségeket. Botrányos, írta, hogy a moldvai magyarokat még mindig korlátozzák anyanyelvük gyakorlásában az egyházban és az iskolákban. /Demse Márton: A tiltott nyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./ Demse Márton történelmi adatainak forrásai: Domokos Pál Péter munkái /A moldvai magyarság stb/.

Júliusban dr. Nagy Károly amerikai egyetemi tanár levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyet harminc amerikai magyar vezető írt alá. A levélben javasolta nyugati magyar résztvevők meghívását ezentúl minden magyar-magyar csúcsra és egy-egy olyan tanácsos alkalmazását a jelentős számban magyarlakta nyugati országok követségein. A levelet több amerikai magyar újság közreadta, a Magyar Nemzet is említést tett róla. A javaslatokról Nagy Károly személyesen tárgyalt Németh Zsolt államtitkárral és Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével, kitűzték a következő megbeszélés időpontját is. Augusztus 25-én azután Nagy Károly a levél további négy aláírójával együtt találkozott Martonyi János külügyminiszterrel, majd országgyűlési képviselőkkel, tudományos kutatókkal, kiadók vezetőivel. Orbán Viktor miniszterelnök aug. 26-i hatállyal kinevezte külügyi tanácsadójává Hámos Lászlót, a New York-i székhelyű Hungarian Human Rights Foundation - Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét. Hámos László külügyi tanácsadóként javasolta, hogy a "magyar-magyar csúcstalálkozó" alakuljon autonóm intézménnyé, amely önálló testületként működve válhat az összmagyarság állandó tárgyaló, konzultáló, tervező műhelyévé. /Dr. Nagy Károly: Szükség van egy tárgyaló, konzultáló, tervező műhelyre. = Magyar Nemzet, szept. 15. - átvette, részleteket közölt belőle: Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), okt. 8./

Szatmárnémetiben a Református Líceum tanévnyitója immár hagyományosan a Láncos templomban volt, Tőkés László püspök hirdetett igét. Az ünnepség után a püspök nyilatkozott a Romániai Magyar Szónak Alsócsernátonnal kapcsolatban: "Az összejövetel elérte célját. Nagyon csalódtak azok, akik az RMDSZ egységének szétrobbantását, egyféle puccsot vártak. A találkozó nem erről szólt, hanem arról, hogy érdekvédelmi szervezetünknek vissza kell térnie eredeti programjához, a hitelességhez, a tagsághoz, de azt is mondhatnám, a keresztényi értékekhez." Arra a kérdésre, hogy egyetért-e Markó Béla RMDSZ-elnökkel, hogy a magyar egyetemmel kapcsolatos konfliktusban nem is az egyetemről van szó, hanem arról, hogy a magyarság képviselőit kiszorítsák a kormányból, Tőkés László így válaszolt: Szó szerint! Markó Bélának tökéletesen igaza van." /Tőkés László a szatmári tanévnyitón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Szept. 15-én ülésezett az önálló magyar állami egyetem létesítésének tanulmányozására létrehozott kormánybizottság, elfogadta működési szabályzatát, illetve meghatározták a bizottság végső jelentésének szerkezetét. Ez tartalmazni fogja a magyar anyanyelvi felsőfokú oktatás jelenlegi helyzetének elemzését, egy önálló magyar állami egyetem létrehozásának lehetőségeit a biztosított törvényes keretek között, a bizottságnak az egyetem intézményes szerkezetére vonatkozó elképzeléseit, a szükséges anyagi háttér felbecsülését, illetve a magyar egyetemnek a román felsőoktatási rendszerbe való beilleszkedési lehetőségét. Az ülésen részt vett Radu Vasile kormányfő is, aki tájékoztatta a bizottságot a kormánykoalíció pártvezetőinek szept. 14-i tanácskozásáról és kifejtette abbéli reményét, hogy a parlament el fogja fogadni a sürgősségi kormányrendeletet. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A szept. 14-i koalíciós tárgyaláson abban egyeztek meg, hogy a felsőoktatásról szóló cikkely megengedő jellegű legyen, erről beszéljen ki-ki a saját pártjának oktatási bizottsági tagjaival. Előzőleg ugyanis a bizottság kiiktatta a szövegből a magyar felsőoktatási intézményt megengedő szöveget. Ennek ellenére Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban elmondta: nem beszélhet áttörésről, hiszen szövegekben eddig is meg tudtak egyezni. Ez már a harmadik szöveg, amiben megegyeztek. Zsehránszky István kérdésére, hogy hatással volt-e a csernátoni fórum a koalíciós vezetőkkel folytatott tárgyalásra, Markó kifejtette, hogy az ilyen rendezvények azt a látszatot keltik, hogy nincs egység. Az Alsócsernátonban elfogadott javaslatok "egy része nyitott kapukat dönget." Az autonómia-kérdés is szerepel az RMDSZ programjában. Akik meghirdették Csernátonban a kettős állampolgárságot, "becsapják a magyar közvéleményt". Ez nem játék! Azért Markó kéri a magyar kormányt, hogy nyilatkozzék erről a kérdésről. Az "az intoleráns föllépés, amely az utóbbi időben egyre határozottabban jelentkezik az RMDSZ tiszteletbeli elnöke megnyilvánulásaiban, állásfoglalásaiban, nem segít a szervezet egységének megtartásában." "Gyakorlatilag mindenki elítél, mindenkit minősít." /Zsehránszky István: A törvény engedje meg! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17., folyt.: Ez nem játék! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Hatalmas vihart kavart az a kiáltvány, melyet a kolozsvári köztévé egyik szerkesztője, Sabin Gherman a Pro Transilvania Alapítvány elnöke a Monitorul de Cluj lapban tette közzé. A "Torkig vagyok Romániával" címet viselő felhívásban Gherman a centralizmus felszámolását, a térség közigazgatási autonómiáját sürgette, Bukarestet a vidék "diszkriminációjával" vádolva, fő érvként azt említette meg, hogy ebben az évben a fővárost nagyobb költségvetés illette meg, mint egész Erdélyt. Az 1918-as egyesülés arra adott esélyt az országnak, hogy elsajátítsa Erdély szervezettségét, értékrendjét, de valójában "Románia elnyelte Erdélyt": Bukarestben pedig csak korrupcióval lehet elérni valamit: "itt nem jogaid vannak, hanem engedményeid". Gherman az erdélyiek "ébredését" szorgalmazza, hiszen "minden rossz Bukarestből jön"; 75 éve csak beszélgetünk, és "75-ször szegényebbek vagyunk" - véli. A szerző ugyanakkor határozottan visszautasított mindenféle "etnikai" értelmezést kezdeményezésének; szerinte Erdély számára bármiféle, nem etnikai szempontok szerinti föderalizáció csakis előnyökkel járhat. A fiatal tévésnek elege van abból, hogy a "nem erdélyiek" mondják azt neki, hogy itt "baja van a magyarokkal", de elutasította "Tőkés László etnikai aberrációit" is. "Elegem van Romániából, az én Erdélyemet akarom" - fejezte be Gherman. /Torkig vagyok Romániával, Erdélyemet akarom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./ A lap főszerkesztője, Adrian Suciu napi rovatában arról írt, hogy neki is elege van a központ diktátumával és mindenféle, Erdély közigazgatási autonómiájára irányuló törekvést támogatni fog. A tegnapi és mai román lapok hosszú összeállításokban hozták az RNEP, a KDNPP és az ortodox egyház képviselőinek hazaárulást kiáltó nyilatkozatait. A mai Cotidianul a fő ellenzéki párt, az RTDP nyilatkozatát közölte, mely elítélte az "aljas" és "románellenes" nyilatkozatot és azt kéri a Főügyészségtől, vizsgálja ki az ügyet; az RTDP ugyanakkor a jelenlegi kormányt tette felelőssé az "autonomista irányzatok felerősödése miatt", annak "inkoherens és következetlen" politikája miatt. Az Adevarul de Clujban a Vatra Romaneasca Egyesület pedig a nemzet érdekei elleni összeesküvéssel vádolta nemcsak a kiáltvány szerzőjét, de az azt közlő lapot is. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 18./

Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetem aulájában rendezték meg a Duna Menti Országok Rektori Értekezletét. Andrei Marga oktatási miniszter ecsetelte az egyetem multikulturális jellegét, elmondta, hogy jelenleg magyarul 38, németül 12 szakterületen folyik oktatás. Radu Vasile miniszterelnök is megjelent ő is kiállt a multikulturális egyetem mellett, szerinte ugyanazt támogatja az Európa Tanács és Max van der Stoel EBESZ-főbiztos is. A magyar-német multikulturális egyetem az egyetlen reális megoldás. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./ Megjegyzés: éppen ezt cáfolta Max van der Stoel: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14.

Mihai Grigoriu felidézte a Bolyai Egyetem felszámolásának történetét. Visszapillantott az 1945-ös kezdethez. Mihály király aláírta a 407-es törvényrendeletet, amely kimondta: "Kolozsváron 1945. július 1-jei hatállyal magyar előadási nyelvű egyetemet állítanak fel, amely négy karral. irodalom és bölcsészeti, jog- és közgazdasági, természettudományi, valamint orvosi karral fog működni. Az intézmény megkapja a kolozsvári Regina Maria Líceum épületét." Az egyetemet későbbi rendelettel nevezték el Bolyai Egyetemnek. - Az 1956-os magyar forradalom utáni megtorlások után megindult a magyar intézmények elleni támadás. 1958. január 7-én meghalt Petru Groza, akit a közvélemény a magyar egyetem megalapítójaként tartott számon. 1958 júliusában kivonták a szovjet csapatokat Romániából. 1958 februárjában magyar párt- és kormánydelegáció járt Romániában, Kádár János és Kállai Gyula nyíltan megdicsérte Románia nemzetiségi politikáját. Kállai Gyula Marosvásárhelyen kijelentette: "Megmondjuk világosan: nekünk semmiféle területigényünk nincs. Azt tartjuk, hogy Magyarországnak van épp elég földje és népe, hogy azon felépítse a maga szocialista hazáját." Ebből a román pártvezetés arra következtetett, hogy Budapest levette kezét az erdélyi magyarokról. - 1959. február 28-a és március 5-e között egymást követő gyűléseken győzködték Kolozsváron a tanárokat és a hallgatókat az egyesítés helyességéről. A megbeszéléseken Bukarestből jelen volt Nicolae Ceausescu és Ion Iliescu, a Diákegyesületek Szövetsége Országos Tanácsának elnöke is. Ennek érdekében befolyásos tanárokat szólítottak fel beszédek tartására. Szabédi Lászlónak 1958. február 28-án kellett felszólalnia. Beszédét nem tartotta megfelelőnek Ceausescu, aki durván közbekiáltott, ezért később Szabédinak önkritikát kellett gyakorolnia. A két egyetem egyesítése után Kállai Gyula Bukarestbe utazott, hogy tájékoztatást kérjen a történtekről. A megbeszélésékről 87 oldalas, gyorsírással készült román feljegyzés maradt meg. Ebből közöl részleteket Mihai Grigoriu. 1958. július 16-án Kállai Gyula kifejtette: a két egyetem egyesítését a magyar párt "az önök belső ügyének tekinti". "A cél, amelyet a két egyetem egyesítésével akarnak elérni, helyes." Kállai mentegetőzve magyarázkodott, hogy Magyarországon léteznek reakciós, nacionalista elemek. Azt kérte, hogy a jövőben a magyar kisebbség kérdéseiben a magyar pártvezetés kapjon tájékoztatást. A tárgyaláson jelen levő Ceausescu megmagyarázta Kállainak, hogy a marxi-lenini tanítás szerint jártak el. A magyar és román diákok örömnyilvánítással fogadták az egyesítést. /Mihai Grigoriu: Fájdalmas kérdések. A Bolyai Egyetem "felszámolásának" történetéből. = Magyar Nemzet, szept. 19./ Szabédi László 1959. április 18-án öngyilkos lett.

A Moldovai Köztársaság függetlenségének kikiáltásának hetedik évfordulója után ünnepelték a Pruton túli román nyelv napját. Többen szóvá tették, hogy bár a román nyelv államnyelv lett, ennek ellenére a köztársaságban továbbra is elterjedtebb az orosz nyelv. Mircea Druc, a romániai székhelyű Újraegyesítés Pártja elnöke a bukaresti rádióban bírálta azokat a Pruton túli románokat, akik nem beszélik anyanyelvüket. Az ottani szülőknek arra kellene tanítaniuk gyerekeiket, hogy: "Nagy országunk van, amely a Dnyesztertől a Tiszáig terjed, nem tudunk élni a Fekete-tenger, a Duna, a Dnyeszter és a Tisza nélkül." Mircea Druc hangoztatta, hogy a két román állam, illetve a szétdarabolt területek egyesítése visszafordíthatatlan folyamat. Úgy kell tevékenykedni, mintha az ország már újraegyesült volna, hangsúlyozta. /"A Dnyesztertől a Tiszáig" Újraegyesítés-párti álmok. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

A szept. 14-i megállapodás is olyan, mint a többi volt: a koalíciós partnerek megígértek valamit, azután lépten-nyomon visszakoztak. Asztalos Ferenc képviselő, az oktatási szakbizottság alelnöke elmondta: a szakbizottság elnöke, Aghel Stanciu, a Nagy-Románia Párt képviselője azt hangoztatta, hogy nem fog visszatérni a már megszavazott cikkelyre. Házszabályra hivatkozott, holott ilyen szabály nincs. Szept. 15-én Diaconescu parasztpárti elnöknél tartottak megbeszélést, ahol Asztalost vádolták merevséggel. /Zsehránszky István: A tanügyi bizottságból jelentjük. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19-20., szept. 21./

Gavril Dejeu belügyminiszter kétnapos látogatást tett Hargita és Kovászna megyékben a múlt héten. A látogatásról beszámoló a román sajtó a román-magyar ellentétekre helyezte a hangsúlyt. Az Adevarul szerint a belügyminiszter elintézte "a magyar szélsőségeseket". A látogatás során a miniszter a belügyminisztérium alkalmazottainak szociális és problémái iránt érdeklődött. A miniszteri látogatásról Ráduly Róbert RMDSZ-képviselő elmondta, hogy a miniszter teljesen mellőzte a magyar hatóságokkal való párbeszédet. Ráduly emlékeztetett, hogy Dejeu nyíltan ellenezte a kormány reformtörekvéseit, ezzel elnyerte a Nagy-Románia Párt szimpátiáját. Ráduly kifejtette, hogy a titkosszolgálat és a rendőrség esetében csak a nevüket változtatták meg, de ez nem jelentette a működési elvek megváltoztatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Az Erdélyt pusztító árvíz kárvallottjainak támogatására szervezte meg az RMDSZ és a Duna Televízió a szept. 19-i Gálaestet Marosvásárhelyen. A közönség soraiban helyet foglalt Szőcs Ferenc, Magyarország Romániai nagykövete, Soltész Levente kolozsvári magyar konzul, a Határon Túli Magyarok Hivatalát Szabó Tibor képviselte, jelen volt Marosvásárhely polgármestere s az alprefektus is. Aki bajban van, annak nagy szüksége van a közösségre - hangsúlyozta köszöntőjében Markó Béla, az RMDSZ elnöke, az összefogás, a közösségi szolidaritás szelleméről szólva. Többórás műsor következett, zene, tánc, szavalatok, vidám jelenetek, este hat órától majd éjfélig. Sebő Ferencz, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, aki évek óta járja Erdélyt, hogy népzenénk utolsó darabjait is "betakarítsa", tekerőlant- majd gitárkísérettel Weöres Sándor-műveket és egy Szőcs Géza-verset adott elő. A fellépők között volt Bodrogi Gyula, a Kormorán együttes és Vikidál Gyula is. – Az 50. születésnapját ünneplő Sepsiszentgyörgyi Színházat Nemes Levente igazgató képviselte, aki Sütő András-szöveget adott elő a zenei anyanyelvüket kereső pusztakamarásiakról. Panek Kati két keservest adott elő, Bíró József Székely János és Farkas Árpád-verset szavalt. Nagy tetszést aratott ifj. Csíky Boldizsár zongorajátéka, a 200 éves nagyváradi színház ünnepi előadásán fellépő kolozsvári Sebesi Karen Attila Kányádi-verset szavalt. Illyés Kinga Wass Albert verseiből szavalt, Kilyén Ilka színművésznő Tompa Miklós-verset adott elő, majd Bocskai István végrendeletét idézte arról, hogy az összetartozás a megmaradást jelentheti egy közösség számára. A Kultúrpalota orgonáját Molnár Tünde szólaltatta meg, s a Kovács András vezette Nagy István Kórus és a Maros Művészegyüttes is sikert aratott. - Az RMDSZ májusban meghirdetett felhívására az elmúlt időszakban sokan adakoztak az árvízkárosultak megsegítésére, köztük Határon Túli Magyarok Hivatala /Budapest/ 60 millió lej; RMDSZ Ügyvezető Elnökség 10 millió lej; a gálaest tiszta bevétele 9 millió lej; A bukaresti magyar nagykövetség 5 millió lej; Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 3,5 millió lej; Magyar Evangélikus Püspökség, Kolozsvár 2,5 millió lej; Markó Béla 2,5 millió Frunda György 2 millió lej; Takács Csaba 1,5 millió lej, stb. /Gálaest az árvízkárosultakért. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

Szept. 23-án Daniel Dajanu pénzügyminisztert elnöki rendelettel váltották le, s helyébe Decebal Traian Remes, a Nemzeti Liberális Párt képviselője került. A román sajtó a minisztercsere gyorsaságát emelte ki. Az Adevarul ironikus cikke szerint a csere a reform intézkedések terén eddig példátlan "gyorsasággal és hatékonysággal" történt. A Cotidianul szerint a pénzügyminisztert azért váltották le, mert ellenezte a Bell Helicopters szerződést. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Megfigyelők szerint visszavetheti a gazdaság modernizációját az, hogy leváltották a reformok iránt elkötelezett Daianut. /Világgazdaság (Budapest), szept. 24./

Szept. 23-áról 24-re virradóan a közúti vállalat munkásai Kolozsváron kicserélték a Baba Novac szobrán lévő táblát egy magyarellenes szöveget tartalmazóval. Az új tábla felirata: "Baba Novac, Mihai Viteazu kapitánya, akit szörnyű kínok között a magyarok kivégeztek 1601. február 5-én". Az új felirathoz szüksége lett volna Gheorghe Funar polgármesternek a városi tanács beleegyezésére, de ez nem történt meg. Köztudott, hogy Baba Novac albán származású martalóc volt, aki Kolozsváron gyújtogatott, ezért az akkori városi hatóságok kivégeztették. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

A román politikusok és a sajtó meglehetős ellenérzéssel értékelte Ungureanu Budapesten tett nyilatkozatait: a National szerint Adrian Nastase, a fő ellenzéki erő, az RTDP alelnöke a "minimális intelligencia" hiányával magyarázta azt, hogy Ungureanu "gyakorlatilag a román oktatás, illetve a magyar egyetem ügyében alkudozott Németh Zsolttal" - ami az ellenzéki politikus megítélésében Románia föderalizálását szorgalmazók törekvéseinek teljes mértékű felvállalását jelenti. Közleményében Nastase kifejtette: a Budapesten tárgyaló államtitkár "megalázta a román külügyminisztériumot". Az Adevarul viszont a magyar egyetem ellenzőinek vezéralakjához, Andrei Marga tanügyminiszterhez folyamodott némi "megnyugvásért": egy román középiskola felavatásán a miniszter újból hitet tett a román multikulturális felsőoktatás mellett kijelentve: a magyar egyetemet ellenző álláspontját akkor sem hajlandó megváltoztatni, még ha ez a leváltásával járna együtt. A multikulturalizmus igazi keresztmetszetét ajánlja viszont Ion Mihailescu a Bukarest Egyetem rektora a Cotidianulban. Az oktatási szakbizottságnak címzett nyílt levelében tiltakozik a bizottsági szavazatra való visszatérés ellen, és egyben újból kifejezésre juttatja az egyetem tanárainak, a multikulturális egyetemek létrehozására vonatkozó támogatását, azzal a "pontosítással", hogy "a multikulturalitás fogalma kizárja a kisebbségi nyelvű multikulturális egyetemek létesítését". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 28./

Emil Constantinescu elnök szerint Eva Maria Barki bécsi jogásznő az elmúlt napokban alkotmányellenes tevékenységet fejtett ki Romániában, ezért felkérte a román kormányt, hogy a történtekről diplomáciai úton tájékoztassa az osztrák kormányt - közölte szept. 28-án az államfői hivatal sajtóirodája. Barki több erdélyi városban tartott előadást, kifejtve azt a véleményét, hogy az önrendelkezési jogot nem kérni kell, hanem kinyilvánítani, s Erdély csak akkor nyerhet bebocsátást Európába, ha Románia föderációvá alakul. "Eva Maria Barki a föderáció propagálásával nyíltan megsértette a román nemzetállam egységét és oszthatatlanságát" - hangsúlyozta az államfői hivatal közleménye, leszögezve: a román államfő az ország alkotmányának védelmezőjeként nem tűr semmiféle, az ország törvényeivel ellentétes megnyilvánulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentette: Eva Maria Barki a kisebbségek kérdéseivel és jogaival foglalkozik általában, s egyes elképzeléseivel nemigen tud egyetérteni. Véleménye szerint nem kellene különösebb jelentőséget tulajdonítani a szóban forgó hölgy kijelentéseinek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Temesváron bensőséges hangulatú ünnepségen köszöntötték a 90. életévét betöltő dr. Boros Béla címzetes érseket. A Kräuter Sebestyén temesvári püspök által celebrált szentmisén dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek olvasta fel a Szentszék üdvözlő táviratát. Az egyházmegye papjai és a vendégek a püspöki palotában folytatták az ünneplést, az Éjen sokáig énekkel köszöntötték a 90 évesen is víg kedélyű érseket. A kommunista börtönöket megjárt dr. Boros Bélának 1994-ben Magyarország a Köztársaság Érdemrendjének középkeresztjét adományozta. A kitüntetést a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke adta át az érseknek. /Éljen sokáig, érsek úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./ Dr. Boros Béla /sz. Kisjenő, 1908. szept. 20/ 14 évig volt börtönben.

Reizer Pál szatmári püspök szentelte meg Szatmárnémetiben a Szentlélek templom oltárképét, amelyet a városból elszármazott Paulovics László festőművész alkotott. Paulovics kijelentette: "Ezzel az oltárképpel is jelezni kívánom, hogy nem szakadtam el városomtól, bár tizennégy éve távol élek tőle". /Paulovics szatmári oltárképe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

A Ziua magyar nyelvű hetilapja, A Ma után a Timisoara napilap is magyar nyelvű mellékletet hozott ki a német és a szerb nyelvű melléklet után: szept. 26-án látott napvilágot a "magyar kisebbség oldala", a Timisoara 5. oldalán. A beköszöntőben a laptulajdonos, Oscar Berger a román-magyar viszony alakulását elemezte az 1990-1998-as időszakban. /Megjelent a "magyar kisebbség" oldala. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

A román külügyminisztérium szept. 27-én, vasárnap közleményben szögezte le: román részről nem tettek kompromisszumos megoldási javaslatot Budapesten a romániai nemzeti kisebbségek anyanyelvén oktató állami egyetemek ügyében, csak ismertették a kormánykoalícióban résztvevő pártok elképzeléseit. A cáfolat azt követően látott napvilágot, hogy egy, a magyarországi sajtóban megjelent hír szerint Mihai-Razvan Ungureanu román és Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár előző napi, Budapesten folytatott tárgyalásán román részről kompromisszumos megoldást ajánlottak volna fel a magyar kormánynak. /Bukarest nem javasolt kompromisszumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

Fey László ismét közölte Tőkés Lászlót elítélő írását, ezúttal Alsócsernáton ürügyén: "Ne képzeljük azt, hogy Alsócsernáton, de akár Székelyudvarhely, Kolozsvár vagy Nagyvárad a világ közepe. Bármely kis településen össze lehet hívni egy falugyűlést..." "Békaperspektívából nem lehet jól tájékozódni, kellő rálátás nélkül nagyon eltájolhatjuk magunkat." Sokan mondogatják, hogy az RMDSZ vezetősége eltávolodott a tömegektől. Ezt azok hangoztatják, "akik mindent megtettek, hogy a vezetőség tekintélyét lejárassák". /Fey László: A nagypolitikát nem Csernátonból irányítják. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./