Márc. 9-én Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő interpellált a képviselőházban a határátkeléskor fizetendő benzinilleték ügyében. Rámutatott arra, hogy az új benzinárak következményeként a gépkocsival külföldre /de megkülönböztető módon csak a Nyugatra!/ utazóktól bevasalt illeték a kötelező biztosítási díjjal, az ún. zöld kártyával együtt csaknem egymillió lejre rúg, ami valósággal luxussá teszi a romániai állampolgárok számára a kiutazást, és az európai integráció szellemével ellentétes módon gátolja, nehezíti a romániai magyarok és a magyarországi románok kapcsolattartását az anyaországgal. Az RMDSZ-képviselő kérte a vonatkozó kormányrendelet törlését, illetve módosítását, és csatolta a Magyarországi Románok Önkormányzata elnökének ezzel kapcsolatos levelét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 10., 1223. sz./

"Politikai alvilág címmel közöl jegyzetet a temesvári Heti Új Szó márc. 6-i száma, amelyben a szerző összefüggést lát a Kolozsváron az RMDSZ-székház falára festett legionárius falfeliratok között és a Temesváron "Fekete Sas" néven jelentkező között, aki egy héttel ezelőtt azzal fenyegette meg a temesi kormánybiztost: levegőbe röpíti annak házát, ha nem rendeli el a temesvári rádió magyar adásának beszüntetését. /Politikai alvilág...= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./"

Márc. 10-én Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében tartották meg az RMDSZ bukaresti székházában az RMDSZ-vezetés és a szövetség miniszterei, államtitkárai és más kormányzati tisztségviselői szokásos heti találkozóját, amelyen a koalíció jelenlegi helyzetéről, a kormányzás gondjairól és az egyes minisztériumokban megoldásra váró feladatokról, aktuális tennivalókról folyt eszmecsere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 11., 1224. sz./

"Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a követekező közleményt adta ki: Az 1998-as évben ünnepeljük az 1848-as európai szabadságharc 150. évfordulóját, amely megnyitotta a polgári demokráciák útját földrészünkön. - 1848. március 15-e a magyar nemzet történetében úgyszintén a szabadság, egyenlőség, testvériség jegyében meghirdetett nemzeti értékekhez való ragaszkodást, a polgári fejlődést jelentő reformot és az azért vívott hősies harcot jelképezi. A nemes célok és eszmék ünnepén túl, e forradalom és szabadságharc magában hordozza mindazokat a tanulságokat, amelyek újra időszerűvé váltak Kelet-Európa nemzetei számára, mivel a 48-as eszmék már nem csak forradalmi üzenetet, hanem az európai felzárkózás politikai és társadalmi követelményeit jelentik. A szabadságharc 150. évfordulójára emlékező rendezvényeinket tegyük tehát - az 1848-as forradalom szellemiségéhez híven - az alapvető polgári és közösségi jogok, a másságtűrés kinyilvánításának ünnepévé. Ez alkalommal is tegyünk bizonyságot amellett, hogy hívei vagyunk az európai integrációs folyamatnak; olyan demokratikus struktúrák kialakulásához kívánunk hozzájárulni hazánkban, amelyek elősegítik az általános társadalmi és gazdasági reformfolyamatot, s ennek keretében szavatolják önazonosságunk megőrzésének intézményesített, törvényes garanciáit. Kérjük az RMDSZ-szervezeteket, a civiltársadalmi egyesületeket és társaságokat, hogy a helyi hagyományoknak megfelelően, méltósággal ünnepeljék meg nemzeti ünnepünket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 10., 1223./"

Márc. 11-én találkozóra került sor a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ vezetői között. A találkozó az első abból a megbeszélés-sorozatból, amelyet az NLP kezdeményezett a koalíció többi pártjával. A megbeszélésen az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila szenátusi és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető képviselte, az NLP részéről Mircea Ionescu-Quintus pártelnök, Valeriu Stoica első alelnök, igazságügyminiszter, Calin Popescu-Tariceanu alelnök, Paul Pacurariu szenátusi frakcióvezető és Laurentiu Priceputu, a párt főtitkára vett részt. A találkozón szó esett a két politikai alakulat együttműködéséről a kormánykoalícióban. Megállapították, hogy az RMDSZ és az NLP programjaiban igen sok a közös elem, különösen ami a gazdaságpolitikát illeti. Megvitatták ugyanakkor a kormánykoalíció működését, a koalíciót alkotó pártok együttműködésének kérdéseit, és kiemelten az 1998. évi állami költségvetés kérdését. A felek egyetértettek abban, hogy a jelenlegi kormánynak mielőbb elő kell terjesztenie a parlamentnek az 1998-as költségvetés tervezetét. A kisebbségek sajátos kérdéseit illetően, jelesen a tanügyi törvény, illetve a helyhatósági törvény módosítására vonatkozó kormányrendeleteket illetően az NLP vezetői hangsúlyozták, hogy továbbra is támogatják e kérdések megoldását a kormánykoalíciós megállapodásnak megfelelően. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 11., 1224. sz./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének javaslatára az RMDSZ Operatív Tanácsa Varga Gábor kutató vegyészmérnököt, az RMDSZ Bihar megyei elnökét jelölte az Országos Szabadalmi, Találmányi és Védjegy Hivatal (OSIM) államtitkári rangú vezérigazgatói tisztségébe. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 11., 1224. sz./

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa által megalakított Egyházkerületi-Egyházmegyei Vegyesbizottság Tőkés László püspök ajánló soraival kiegészített állásfoglalást jutott el a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez a hiteles tájékoztatás és az ellenséges propaganda megelőzése miatt. A terjedelmes állásfoglalás a romániai CE szövetségnek a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elleni támadását utalta vissza, ugyanakkor jelezte, hogy az egyházkerület tiltakozásokat kapott különböző helyekről a CE szövetséghez való viszonyulás miatt. "Egyházunk egysége és törvényes rendje forog veszélyben" - áll az állásfoglalásban. - A református egyház belső ügyéről van szó, a békességre törekvés szellemében a szerkesztőség eltekint az állásfoglalás közlésétől. /Egyházi közlemény margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./"

"Lányi Szabolcs, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba kinevezett államtitkár, egyetemi tanár a vele készített interjúban eddigi életútjáról számolt be. Bukarestben végezte az egyetemet, az ipari kémia szakot, majd azon az egyetemen tanársegéd lett. Az új tisztségében felmerült feladatokról az államtitkár leszögezte, hogy "bár ebben a minőségében már nem az RMDSZ programját, hanem a közösen kidolgozott gazdasági programot kell képviselnie" lehetőség nyílik arra is, hogy "részletkérdésekben segíteni lehessen az RMDSZ politikát". Lányi Szabolcs emellett nem karaja feladni egyetemi munkáját sem. /Miklós László: Négyszemközt az államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./"

Az Erdélyi Református Naptár /Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár, szerkesztette Molnár János/ változatos olvasnivalót kínál. Részleteket tartalmaz Csiha Kálmán 1997. évi püspöki jelentéséből, Benkő András muzikológus bemutatja az Új Magyar Református Énekeskönyvet, Páll Klára beszámol a kolozsvári teológusok regáti szórványmagyarok felkutatására tett kezdeményezéséről. Tőkés Elek tanulmányában bemutatta az 1989 után kiépített erdélyi református iskolahálózatot: hat református kollégium /IX-XII. osztályokkal Kolozsváron, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen/ összesen 734 tanulóval, két főiskola: Kolozsváron a diakonisszaképző tanévenként 60-70 hallgatóval, Marosvásárhelyen kántor-tanítóképző és diakonissza profilú főiskola 90, illetve 80 hallgatóval, kolozsvári Református Didaktikai Fakultás filológiai, illetve szociális gondozó mellékszakokkal , 78, illetve 38 diákkal. /A Hét (Bukarest), márc. 12./

Bodó Barna szórványkutató vizsgálta a Temesvárra települt székelyek helyzetét. Az 1977-es népszámlálás idején 9 ezer székelyföldi születésű egyén élt a megyében. A nyolcvanas években is folytatódott a betelepedés. A Temesvárra települő székely nem választhatott magyar kerületet, mert ilyen nem volt. Mindnyájan panaszkodtak az elszigeteltségre. Barna vizsgálta a bánsági toleranciát, az alapmagatartás valóban nem volt kisebbségellenes. /Bodó Barna: Belépés és szocializáció a bánsági székelyeknél. = A Hét (Bukarest), márc. 12./

Limes címmel román és magyar nyelvű, negyedévenként megjelenő kulturális folyóiratot adott ki a Szilágy megye Művelődési Felügyelősége Zilahon. Márciusban jelent meg az első szám, a beköszöntő szerint regionális folyóiratot szándékoznak megjelentetni. Mindkét nyelven önálló írásokat közölnek. Gyökerek rovatcímmel megjelölve Ady Endrét idézi meg Katona Szabolcs publicisztikája. A szilágysági nemzetiségi rendezvényekről Gáspár Attila írt. A Limest két Zilahon élő művész, Szabó Vilmos és Szatmári József grafikáival illusztrálták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ Nem jelzik, ki a főszerkesztő.

Márc. 6-án, Brüsszelben az Európai Néppárt /EPP/ Politikai Bizottsága megszavazta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megfigyelői státuszt kapjon az EPP-ben. A kizárólag az Európai Unió kereszténydemokrata és konzervatív pártjait tömörítő EPP frakciója a második legnagyobb politikai erő az Európai Parlamentben, csakúgy mint az Európa Tanácsban. Az RMDSZ már 1993-tól tagja az európai jobboldali pártszövetségnek, az EDU-nak, és ugyancsak 1993-tól megfigyelői státuszt élvez az összes európai kereszténydemokrata pártot tömörítő Európai Kereszténydemokrata Unióban /EUCD/. Az RMDSZ 1997. októberében nyújtotta be felvételi kérelmét az EPP-be, a szövetség Marosvásárhelyen tartott V. kongresszusának döntése alapján. Az EPP Politikai Bizottságának brüsszeli döntése újabb nemzetközi elismerése az RMDSZ politizálásának, a demokrácia európai értékeinek érvényre juttatásáért tett általános erőfeszítéseinek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 1226. sz./

Márc. 12-én a szövetség bukaresti székházában Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető elnökletével tanácskozásra került sor az RMDSZ miniszterei, államtitkárai, valamint a két Ház gazdasági és pénzügyi-költségvetési szakbizottságaiban tevékenykedő szenátorok és képviselők részvételével. A tanácskozáson az 1998. évi költségvetés legfontosabb kérdéseit vitatták meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 1226. sz./

"A múlt hét végén, szombaton, márc. 7-én ülésezett az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének Elnöksége. Az ülésen elemezték az RMDSZ Hargita megyéből kinevezett kormányzati tisztségviselőinek munkáját, és megállapították, hogy fokozottabb mértékben segíteni kell az Erdészet és Só Egyedárúságokban kifejtett tevékenységet. A jelenlévők meghallgatták Verestóy Attila, a széki szervezet elnöke amerikai útjáról szóló beszámolóját, továbbá két tájékoztatót az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttségének részvételéről a Magyarország - 2000 konferencián, illetve szövetségünk képviselőinek részvételéről a bajai gazdasági találkozón. Tájékoztatás hangzott el ugyanakkor az RMDSZ-vezetés cotroceni-i megbeszéléseiről Emil Constantinescu államfővel. A testület ezt követően tájékoztatókat hallgatott meg a március 15-i ünnepségek előkészületeiről, és kijelölte a székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, szentegyházi, parajdi, agyagfalvi és székelyszentmihályi megemlékezéseken részt vevő elnökségi tagokat. - A benyújtott pályázatok elbírálása alapján az Elnökség hathónapos próbaidőre kinevezte Benedek Árpád Csaba távközlési mérnököt a területi szervezet ügyvezető elnökévé. - A széki elnökség elemezte a Király Károly által a Romániai Magyar Szó 1998. február 27-i számában "Politikai koncepciós perek RMDSZ-rábólintással" címmel közölt írást. A testület az RMDSZ-t, a szervezet választott vezetőit ért vádakat, rágalmakat rosszindulatúaknak és megalapozatlanoknak ítélte meg és határozottan elutasította. A széki elnökség tudomásul vette Hargita megye prefektusának Bardóczy Csaba megyei tanácsosi mandátumának felfüggesztésére vonatkozó döntését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 1226. sz./"

"A márc. 15-i emlékezések központi ünnepsége Csíkszeredán lesz. Igen gazdag a sepsiszentgyörgyi, Kovászna megyei program. Itt már márc. 12-én ünnepi istentiszteletet hirdettek, kórushangversenyt szerveztek, márc. 13-a pedig a koszorúzások napja: délelőtt a Gábor Áron emléktáblánál - amely azon az épületen áll, amelyben annakidején az öntőmester biztosította a forradalmi hadsereget arról, hogy "Lesz ágyú!" (és amely ma az RMDSZ helyi szervezetének is otthont ad) - kezdődött a program, majd sorra következtek a forradalom székely mártírjainak, hőseinek emlékhelyei. A közeli Illyefalván márc. 14-én Jókai-szobrot lepleznek le, itt szintén beszédet mond Markó Béla, márc. 15-én pedig Sepsiszentgyörgy központi parkjában, a központi színpadon és más helyszíneken is sor kerül számos ünnepi eseményre. Kézdivásárhelyen a leglátványosabbnak a márc. 15-i hagyományos lovasfelvonulás ígérkezik, amelyen részt vesznek a budapesti és kézdiszéki hagyományőrző társaságok is. Marosvásárhelyen, a megyeszékhelyen, továbbá Segesváron, Szovátán, Marosludason, Régenben, Erdőszentgyörgyön, Marosszentkirályon, Csáváson, Marosszentannán, Dicsőszentmártonban, Radnóton és Nyárádszeredán lesznek évfordulós rendezvények. Nagyváradon Rulikowski Kázmér, a 48-as lengyel hős emléktáblájának avatására várja a bukaresti lengyel nagykövetet valamint Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzult Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ elnök és a helyi RMDSZ-vezetés. A partiumi városban, mint számos más településen, megkoszorúzzák Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu, a 48-as román forradalmár emléktábláját. Szatmárnémetiben márc. 14-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Kölcsey Kör, a Szent István Kör és a megyei RMDSZ szervezésében kárpát-medencei történelmi szimpózium kezdődik az 1848-as forradalomról erdélyi, kárpátaljai, magyarországi, felvidéki történészek közreműködésével. Szatmárnémetitől Bukarestig gyakorlatilag minden erdélyi és romániai településen, ahol magyar közösség él, ünnepélyesen emlékeznek meg ezen a hétvégén a márciusi évfordulóról. /MTI/"

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke márc. 14-én este részt vett és ünnepi beszédet mondott az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából a Kolozsvári Magyar Színházban rendezett gálaünnepségen. A rendezvényen részt vettek az RMDSZ Kolozs megyei képviselői és szenátora, a megyei és városi RMDSZ-szervezetek vezetői, önkormányzati tisztségviselők, történelmi egyházaink elöljárói, Kolozsvár szellemi életének jeles képviselői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16., 1227. sz./

"Erdély-szerte méltósággal, incidensek nélkül zajlottak le a március 15-i ünnepségek. A magyar szabadságharc 150. évfordulójának szentelt ünnepi rendezvények részvevői az ország valamennyi magyarlakta településén emelkedett légkörben tettek hitet a márciusi eszmények iránti elkötelezettségükről, erősítették meg a szabadság, egyenlőség, testvériség szellemében azt az elhatározásukat, hogy a testvéri román nemzettel békében, egyetértésben és együttműködésben munkálkodjanak hazánk, a szabad és demokratikus Románia felemelkedésén, az ország csatlakozásán az új, egységes Európához. A csíkszeredai jubileumi nagygyűlésen, mintegy tízezer részvevő előtt, Csedő Csaba polgármester üdvözlő szavai után Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott ünnepi beszédet, majd Dézsi Zoltán, Hargita megyei prefektus felolvasta Emil Constantinescu államelnök Göncz Árpád elnökhöz intézett üdvözletét a magyar szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. Az ünnepi rendezvény keretében megkoszorúzták Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu csíkszeredai szobrát. Markó Béla a márciusi eszmék aktualitását emelte ki beszédében, s a márciusi ifjak, a szabadságért, egyenlőségért, testvériségért cselekvő elődeink példáját állította a mai nemzedékek elé. "Példájuk - mondotta - arra figyelmeztet minket", hogy "legyünk cselekvő magyarok, készek a feladatra és az áldozatra, ahogy azt 1848 szelleme kéri tőlünk. Az a szellem, amely végképp egybekovácsolta ezt a nemzetet, és azóta sem lehet szétválasztani minket, bárhogyan is szaggasson a történelem. Az a szellem, amely nem mások ellenében, hanem másoknak testvérkezet nyújtva tett szabadságért küzdő nemzetté minket... Igen, mi ma is vállalni tudjuk március üzenetét, mert mindenkihez szól ez az üzenet. Európához is, az akkori és a mostani Európához... szól a velünk együtt élő népekhez, szól a románokhoz, szól másokhoz is. Százötvenszer vagy talán százötvenezerszer mondtuk el azóta ezt az üzenetet, és lehet, hogy még sokszor el kell mondanunk, amíg mindenki megérti. Szabadság! Magyarok szabadsága, románok szabadsága, mindenki szabadsága. Egyenlőség! Magyarok egyenlősége, románok egyenlősége, mindenki egyenlősége. Testvériség! Magyarok testvérisége, románok testvérisége, mindenki testvérisége. El fogjuk mondani százötvenezerszer, és meg fogunk harcolni érte százötvenezerszer, ha kell, amíg valóban állíthatjuk majd, hogy se nyelvünk, se kultúránk, se nemzeti hagyományunk nincsen veszélyben." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16., 1227. sz./ A csíkszeredai ünnepség fénypontjai voltak: Gál Sándor honvédezredes mellszobrának felavatása /a mellszobor Nagy Ödön /Csíkszereda/ szobrászművész alkotása/, Imets Dénesnek az 1848-as hős életéről szóló "Gál Sándor éjszakái" című drámájának bemutatása, a főtéri beszédek, A költő visszatér című rockopera előadása és az esti premier a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió jóvoltából. - A Duna Televízió közvetítette a nagyszabású ünnepséget. Ezúttal elmaradtak a román nacionalista zajkeltő csoportok. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 17./ Takács Csaba ügyvezető elnök március 15-én Nagyszalontán vett részt ünnepi istentiszteleten, majd beszédet mondott a helyi Kossuth-szobor megkoszorúzását követő megemlékezésen. Az ügyvezető elnök ugyanaznap részt vett a nagyváradi ünnepségsorozaton, amely a Nagyváradi Állami Színházban rendezett díszelőadással zárult. Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnöke március 15-én délelőtt a máramarosszigeti, délután pedig a hosszúmezői ökumenikus istentiszteleteken mondott ünnepi beszédet, és részt vett a koszorúzási szertartásokon. Székely István önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök a Brassó megyei RMDSZ március 14-én rendezett ünnepi előadással egybekötött megemlékezésén volt jelen, majd március 15-én koszorút helyezett el a felsőtömösi emlékoszlopnál, illetve a négyfalusi 1848-as emlékműnél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 1228. sz./ Sepsiillyefalván Kató Béla református tiszteletes mondott beszédet. Illyefalván az ünnepség fénypontja Jókai Mór mellszobrának, Kutas László magyarországi képzőművész alkotásának leleplezése. A testvértelepülés, Nagyszénás adta ki Illyefalva történelmét és helyneveit tartalmazó könyvét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./"

Márc. 15-én Kolozsváron a Szent Mihály katedrálisban ünnepi ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1848-as szabadságharc 150. évfordulójáról, majd megkoszorúzták Bem József és Petőfi Sándor emléktábláit. A rendezvényeken jelen voltak az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselete, a megyei és városi RMDSZ vezetői, városi és megyei tanácsosok. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16., 1227. sz./

Márc. 15-én Genfben megválasztották a hágai központú UNPO új főtitkárát, Helen Corbett (az ausztráliai bennszülöttek képviselője) személyében. Az ENSZ mellett működő, több mint 100 millió embert, azaz 40 etnikai közösséget tömörítő nemzetközi nemkormányzati szervezet rendkívüli ülésszakán az RMDSZ képviseletében Niculescu Antal helyettes kormányfőtitkár vett részt. Ugyanaznap délben, Niculescu Antal részt vett a Genfi Magyar Egyesületnek az 1848-as magyar szabadságharc 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésén, ahol felolvasta Markó Béla szövetségi elnök üzenetét a március 15-ét ünneplő genfi magyarokhoz /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16., 1227. sz./

Márci.us 16-án, hétfőn Genfben, a Nemzetek Palotájában Reflexiók az Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatának 50 esztendejéről címmel rendezett nemzetközi szemináriumon az RMDSZ képviseletében jelen lévő Niculescu Antal is felszólalt. Az Etnikai, Vallási, Nyelvi és Más Kisebbségek Nemzetközi Föderációja és az UNPO közös jubileumi rendezvényén Niculescu Antal tájékoztatta a részvevőket a romániai ember- és kisebbségjogi helyzetről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16., 1227. sz./

Márc. 12-én Margittán bemázolták a vadonatúj kétnyelvű helységnévtábla magyar nyelvű feliratát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

"A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében Kolozsváron az egykori minorita templom, amely görög katolikus templom volt, majd a kommunista rendszer idején elkobozták tőlük, és az ortodoxoknak adták át, márc. 13-tól újból a görög katolikus egyház tulajdona lett. Az érvényes határozatot az ortodoxok nem akarták elfogadni. A görög katolikusok erővel elfoglalták a város központjában lévő "Urunk színeváltozása" katedrálist, a templomban még az oltár körül is tömegverekedés folyt. A görög katolikusok, élükön Matei Boila lelkész-szenátorral behatoltak a templomba. A helyszínre rendőri erőket vezényeltek. Rendőrkordon vette körül az épületet. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./"

"Emil Constantinescu elnök Göncz Árpádhoz intézett levelének szövege a következő: "Az 1848. évi magyar demokratikus forradalom kirobbanása 150. évfordulójának megünneplése kiemelkedő esemény. Kérem, fogadja ebből az alkalomból részemről és az általam képviselt valamennyi román állampolgár részéről a baráti magyar népnek és személyesen Önnek szóló forró üdvözletünket. Idén egész Európa megemlékezik az 1848-as eseményekről, amelyek a történelemben talán először vázolták fel földrészünk egységét nem egyetlen uralom fennhatósága alatt, hanem a szabadság és a polgári jogegyenlőség jegyében. 150 évvel ezelőtt "a nemzetek tavasza" Franciaországtól és Németországtól a Kárpátokig és a Duna torkolatáig mindenütt a polgárok által az új Európáért vívott harc évszaka volt. Sajnos igaz, hogy az akkori körülmények között, bár egyazon értékekért küzdöttek, amelyeknek egyesíteniük és nem megosztaniuk kellett volna őket, népeink nem egymás mellett sorakoztak fel. Tragikus szembekerülésük nagy mértékben hozzájárult mindkét nép és mindkét forradalom vereségéhez. Napjainkban egy mind egységesebb Európa a demokrácia és a szabadság egyazon tartós értékei nevében egy új korszerűsítésre összpontosítja erőfeszítéseit - nem annyira a technológiák, mint inkább a gondolkodás területén. Miután népeinknek volt annyi bölcsességük, hogy megtanulják a történelem igazi leckéit, ez az új európai tavasz ezúttal szerencsére egymás mellett talál bennünket, barátként és partnerként veszünk részt a földrész és a világ új együttműködési, biztonsági és békearchitektúrájának felépítésében. Miután történelmi sorsunk hasonló volt, azonos törekvéseket táplálunk és ugyanazokkal az aggodalmakkal szembesülünk, napról napra jobban megtanuljuk, hogy csak együtt lehetünk sikeresek. Éppen ezért közös meggyőződéssel vallhatjuk, hogy miután sorsunk, nevezetesen az egységes Európában megvalósuló szolidaritás, azonos, mi románok és magyarok egymás mellett fogunk haladni ezután is. Éppen ezért meggyőződéssel vallhatjuk, hogy az 1848-as európai demokratikus forradalmak 150. évfordulója újabb alkalom a gondolkodásra és a párbeszédre, az államaink és népeink közötti baráti kapcsolatok tényleges és őszinte előmozdítására. Annak reményében, hogy ez a légkör tartós lesz és fejlődni fog, kérem, Elnök Úr, fogadja legőszintébb baráti érzelmeim és nagyrabecsülésem kifejezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./"

Márc. 13-án nevezte ki Victor Ciorbea miniszterelnök Varga Gábort, a Bihar megyei RMDSZ elnökét a Találmányok és Védjegyek Állami Hivatalának élére, államtitkári rangban. Varga Gábor márc. 17-én veszi át hivatalát. Vegyészmérnök, Nagyváradon él és 23 éve a bukaresti központú Antikorróziós Lakk- és festékipari Kutatóintézet nagyváradi kirendeltség főkutatója, bejegyzett szabadalmai vannak. Megtartja RMDSZ elnöki tisztségét is. /Szeghami Õrs: A tizenharmadik. Újabb RMDSZ-es szakember a kormányban. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 17./

Román Győző kifogásolta, hogy Bukarestben az ott élő magyarság egyetlen találkozóhelye, a Petőfi-ház nincs jó kezekben, egy részében Flamingó bár működik, az előadóteremben férfi-sztriptízt mutatnak be, a Petőfi Társaság hetente egyszer tart gyűlést az épületben. /Román Győző: Meztelen igazság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 17./

Román Nemzeti Párt - Partidul National Roman - néven egyesült márc. 7-én három parlamenten kívüli politikai alakulat: a Román Demokrata Agrárpárt, az Új Románia Párt és a Keresztény Liberális Párt, vezetői - Mihai Berca, Ovidiu Trasnea és Radu Ciuceanu - márc. 9-én írták alá a megállapodást. Az egyesült párt legismertebb személyisége a tavaly az Új Románia Pártba belépett Virgil Magureanu, aki a Román Hírszerző Szolgálatot vezette 1990 márciusától, azaz létrejöttétől fogva egészen 1997 elejéig, azóta pedig arra törekszik, hogy a román politikai életben töltsön be számottevő szerepet. - Ez az egyesülés rövid időn belül a második: a Polgári Szövetség Pártja, Nicolae Manolescu formációja, amely szintén nem jutott be 1996-ban a parlamentbe, február végén beolvadt a kormányban részt vevő Nemzeti Liberális Pártba, Manolescu alelnök lett. Márc. 9-én megalakult a Nacionalisták Választási Blokkja: Mircea Druc volt moldovai kormányfő dák-latin pártja és Cornel Brahas Román Jobboldal Pártja egyesült. /A hét nyolc napja rovat. = A Hét (Bukarest), márc. 17./

Sipos János, a Memória Alapítvány ügyvezető titkára nyílt levelet intézett az igazságügyminiszterhez, emlékeztetve arra, hogy már több beadványban sürgette az 1989 előtt, illetve után elkövetett bűncselekmények kivizsgálását. Ezek között szerepel a Maros megyében agyonlőtt tizenhárom áldozat ügyének kivizsgálása, amelyet a Legfelsőbb Bíróság 1991-ben elrendelt, de semmi sem történt. Az 1989 decemberi marosvásárhelyi áldozatokkal kapcsolatos felelősséget tisztázni kell, ugyanúgy az 1990 márciusi marosvásárhelyi események felelőseit is meg kell nevezni. Homály fedi Emil Tamas rendőrkapitány esetét is, aki 1992-ben választási csalást fedezett fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

"Márc. 18-án tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök mellett Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, Seres Dénes, a Szenátus helyi közigazgatási szakbizottságának elnöke és Eckstein Kovács Péter szenátor vett részt. Markó Béla bevezetőjében utalt arra, hogy március 15-én Erdély-szerte mindenütt incidensek, rendbontás nélkül, méltósággal ünnepelte meg a magyarság a szabadságharc 150. évfordulóját, egyes politikai erők és politikusok fenyegető nyilatkozatainak ellenére, és köszönetet mondott a sajtónak amiért - egyes kivételektől eltekintve - tárgyilagosan tudósított a bárhol élő magyarok legnagyobb nemzeti ünnepének szentelt megemlékezésekről, egy olyan forradalom jubileumának megünnepléséről, amelynek üzenete - a szabadság, egyenlőség és testvériség eszménye - ma is aktuális Európában. - Az 1991/69. sz. helyhatósági törvény módosítására vonatkozó 1997/22. sz. sürgősségi kormányrendelet szenátusi szavazásáról szólva a szövetségi elnök aggasztónak nevezte azt, hogy a koalíciót megosztó súlyos nézetkülönbségek miatt egy ilyen, a reform szempontjából rendkívül fontos és korlátai ellenére is pozitív szabályozást a szenátus titkos szavazással elutasított, ugyanakkor hozzátette, hogy a kormányrendelet ennek ellenére továbbra is érvényben van, és a tervezetet a képviselőházban is vitára bocsátják. A rendelkezés mindaddig érvényben van, amíg törvénnyel nem törlik, márpedig ez nem történt meg, mondotta, és utalt Remus Opris kormányfőtitkárnak a megyefőnökökhöz küldött ilyen értelmű körlevelére. (A március 18-án szétküldött körlevél nyomatékosan felhívja a prefektusok figyelmét arra, hogy a 22-es sürgősségi kormányrendelet törvényes úton való törléséig érvényben van, és a prefektusok mint a kormány képviselői kötelesek e rendelet előírásainak érvényt szerezni.) A szenátusi döntés azonban ettől eltekintve súlyos, hiszen "korlátaitól eltekintve, amelyeket az RMDSZ nem hallgatott el" ez a rendelkezés az európai jogrendhez idomítaná a hazai törvénykezést a helyhatóságok, a helyi autonómia vonatkozásában. A szenátus elutasító döntése arra mutat rá, hogy a koalíciós pártok közötti ellentétek miatt olyan helyzet állott elő, amikor ahelyett, hogy gyorsítanánk, teljesen leállítjuk és felszámoljuk a reformot. A kormányrendelet elutasítása kétségtelenül negatív visszhangot vált majd ki külföldön is, fogalmazott a szövetség elnöke. Seres Dénes szenátor a 22-es kormányrendeletnek az általános reformot szolgáló előírásait méltatta, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rendelkezés kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírásai az autonómia alapelvére épülnek, arra az elvre, miszerint a helyi közigazgatási szervek, a helyhatóságok vannak az állampolgár szolgálatában és nem fordítva. Eckstein Kovács Péter is nyomatékosította, hogy az alkotmányos rendelkezések értelmében a sürgősségi kormányrendelet mindaddig érvényben van, míg azt egy új törvénnyel nem törlik, és hogy a tervezet folytatja útját a törvényhozásban, tehát a képviselőházban is meg fogják vitatni azt. Verestóy Attila arra a furcsaságra mutatott rá, hogy a cikkelyenkénti szavazás során valamennyi cikkely, kivéve a miniszterelnöki és polgármesteri tisztség összeférhetőségére vonatkozót, 80-90, sőt 100 szavazatot is kapott, a végső, titkos szavazáson a rendelet mégis megbukott. Mi inkább hajlunk arra, hogy azt tartsuk, partnereink a reform előmozdítására szavaztak, amikor valamennyi cikkelyt megszavazták. Ennek a szavazásnak viszont a végső döntésben is tükröződnie kellett volna. Minthogy ez nem így lett, jogos a feltételezés, hogy meghibásodott az elektronikus szavazatszámláló, amiért viszont nincs kizárva, hogy a szavazás megismétlését kérjük. Másfelől a DP-nek nem kellett volna egy ilyen átfogó, a helyi közigazgatás általános reformját szolgáló jelentős szabályozást megtorpedóznia egyetlen, más törvényben szabályozható tétel miatt, ez - mint a szenátusi frakcióvezető fogalmazott - kellően végig nem gondolt politikai tett volt. "Romániát Európával összekötő autópályákat nem tudunk egy év alatt megépíteni, de a törvényeinket az európai jogrendhez igazítani, közelíteni igen, ha megvan ehhez a politikai akarat ? szögezte le Verestóy Attila. Kérdésre válaszolva Markó Béla kijelentette, hogy a 22-es kormányrendelettel kapcsolatos szenátusi szavazás miatt az RMDSZ nem gondol a kormánykoalíciós pártokkal való kapcsolatai befagyasztására, annál inkább komoly vészjelzésként fogja fel a történteket a reform, a közös kormányprogram valóra váltását illetően. És tagadhatatlan, hogy a kormánykoalíció nem működik. E döntés is bizonyítja - hangsúlyozta a szövetségi elnök -, hogy egy kisebbségi kormány nem lesz képes végrehajtani a reformot Romániában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 1229. sz./"

A szabadságharc 150. évfordulóján kitüntetettek között több erdélyi volt: Lászlóffy Aladár költő Kossuth-díjat, Bálint Tibor író és Kántor Lajos irodalomtörténész József Attila-díjat kapott, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ a Magyar Újságírók Országos Szövetsége /MÚOSZ/ Aranytoll-díjban részesítette Halász Annát. /A Hét (Bukarest), márc. 19./

Márc. 17-én a szenátus titkos szavazással egészében elvetette a 69/1991-es helyhatósági törvény módosítására vonatkozó 22/1997-es sürgősségi kormányrendeletet. A kormányrendelet szakaszonkénti megszavazása simán ment, a szenátorok nagy többsége támogatta a törvénymódosító kormányrendelet cikkelyeit, de RNEP-szenátorok javaslatára a ház úgy határozott, hogy a tervezet egészéről titkos szavazással döntsenek. A titkos szavazás során a szenátus 55 mellette és 73 ellene leadott szavazattal elvetette a sürgősségi kormányrendeletet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17./ Ez a rendelet lehetővé tette volna a kisebbségi anyanyelvhasználatot a közigazgatásban. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke igen lesújtónak, reform- és Európa-ellenesnek nevezte a rendelet leszavazását. Ez csak a jelenlegi kormányválsággal magyarázható, állapította meg. - Remus Opris kormányfőtitkár a szavazás után kijelentette: a sürgősségi kormányrendelet mindaddig érvényben marad, amíg a szenátus nem alkot külön törvényt az elutasításról, s azt el nem fogadtatja a képviselőházzal. /Az elbukott sürgősségi kormányrendelet nyomán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./