Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1998. január 21.
Önálló épületbe költözött Szatmárnémetiben a Református Gimnázium. Évek óta nehéz helyzetben voltak: megalakulásuk óta a helyi Kölcsey Líceum fogadta be őket: délután használhatták a tantermeket. Most a Kölcsey Líceum melletti épületbe költözhettek, amely hajdan az irgalmas apácarend kolostora volt. Az erősen lepusztult épületet helyre kell állítani, ehhez a megyei tanács segítséget ad. Szilágyi Éva igazgatónő szerint a felújítás után majd több jelentkezőjük lesz. /Sike Lajos. Önálló épületben a Refi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
1998. január 21.
Jan. 21-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az RMDSZ bukaresti székházában fogadta dr. Allen H. Kassofot, a New York-i székhelyű Project on Ethnic Relations /PER/ elnökét, Livia B. Plaksot, a PER ügyvezető igazgatóját és Dan Pavelt, a PER bukaresti irodájának vezetőjét. A megbeszélésen a vendégek arról érdeklődtek, mennyire befolyásolja a jelenlegi romániai politikai válság a kisebbségek helyzetének alakulását. Szóba került az RMDSZ álláspontja a tanügyi törvény módosításával kapcsolatban és több más aktuálpolitikai kérdés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 22. -1193. sz./
1998. január 21.
Valamennyi temesvári újság közölte azoknak az orvosoknak listáját, akik közül háziorvost lehet választani. A 430 orvosból mindössze öt magyar, alig egy százalék, annak ellenére, hogy Temes megyében a magyarság számaránya 9-10 %-os. Ennek egyik oka nyilvánvalóan kivándorlás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./
1998. január 21.
Jan. 21-én a Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége és a Bukaresti Zsidó Közösség rendezésében, a fővárosi Zsinagógában megemlékezésre került sor az 1941. január 21-23-i bukaresti legionárius pogrom 57. évfordulója alkalmából. A vasgárdista zsidómészárlás mártírjaira emlékező vallási szertartáson az RMDSZ képviseletében Lőrinczi Gyula szenátor vett részt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 21. - 1192. sz./
1998. január 22.
Erdélyszerte megtörténik az, ami Tordaszentlászlón: ismeretlenek eltüntetik a magyar helynévtáblákat. Ez történt Magyarlétán is. A rendőrség nyomoz az ügyben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
1998. január 22.
"Harmincnyolc éves fennállása után "hazaérkezett" a Transsylvania, az Amerikai Erdélyi Szövetség negyedévi Erdélyi Tájékoztatója. Ezentúl Kolozsváron, a Misztótfalusi Nyomdában készülnek a következő számok. A kiadványnak négyoldalas angol nyelvű melléklete is van. A Transsylvaniát gróf Teleki Béla alapította. A kilencvenes években, a tiszteletbeli főszerkesztő halála után Cseh Tibor csernátoni származású mérnök-tudós vette át a lap irányítását, melynek Kovalszky Péter volt a főmunkatársa. A Transsylvania sokszínű válogatást nyújt, 15 ezer szerzőt, lapot, folyóiratot követ figyelemmel, ezek között van például az ausztráliai Adelaide-i Értesítő, a Kaliforniai Magyarság, a szekszárdi Átalvető, ugyanúgy több budapesti napilap, de erdélyi lapok is, így az Erdélyi Napló (Nagyvárad), a Keresztény Szó (Kolozsvár), a Református Család (Kolozsvár), a Partiumi Közlöny (Nagyvárad), a Szabadság vagy a Romániai Magyar Szó. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./"
1998. január 22.
Egyetlen szervezet vagy hivatal sem tesz annyit Szatmár megyében a cigánygyermekek felkarolásáért, mint a római katolikus egyház keretében működő Caritas. Vezetőjének, Schupler Tibor atyának már-már szenvedélye a velük való törődés. Évek óta kiválóan működik Erdődön és Nagykárolyban a cigányóvoda, a csedregi és túrterebesi romagyerekek iskola előtti oktatása. A Caritas segítségével szakképzett nevelők tanítják a gyermekeket. A Caritas segítségével óvodahálózat létesül, Sárközújlakon és Szakaszon az elmúlt napokban indult be 20-20 gyermekkel, Petén február elsejétől. /Sike Lajos: Program cigánygyermekekért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
1998. január 22.
A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum Erdély legjobb iskolája volt a közelmúltig, ezt tanúsítja mai népszerűsége is: évfolyamonként tizenhat osztály működik, ami viszont a minőség romlásához viszi az iskolai tevékenységet. Kicsit csökkenteni akarják ezt a nagy létszámot, hogy megőrizzék az iskola jó hírét. /A Bolyai híre és fonákja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
1998. január 23.
"Emil Constantinescu államelnök nyilatkozott az MTI tudósítójának, egyben az MTV1 Világkép című műsorának. Romániában ma szilárd a demokratikus rendszer, hangsúlyozta az elnök. A vállalatok szintjén folyó reform lassan halad.- Nehéz kezelni a romániai koalíciót, mivel magában foglalja az összes politikai irányzatokat. Nincs szó tényleges politikai válságról. Constantinescu elnök a romániai magyarság képviseletének részvételét a kormányzásban értékesnek tekinti. Volt, aki azt hitte, hogy Romániában egy év alatt megoldódik minden gond." Amikor azt mondtam, hogy RMDSZ-nek véleményem szerint részt kell vennie a kormányban, a román társadalom nagy része értetlenül fogadta ezt. Ma már ez nagyon természetes." - mondta az elnök. "Örvendetes, hogy az európai és euroatlanti integráció eszméje körül nemzeti egyetértés alakult ki." A román-magyar kapcsolatok régóta nem alakultak olyan kedvezően, mint most. Emil Constantinescu megjegyezte: örömmel találkozott a napokban a pécsi román-magyar baráti társaságok szövetségének küldöttségével, szívesen venne részt az őszi aradi polgárfórumon a magyar államfővel együtt. Leszögezte: nagyon sokat vár a jan. 26-án kezdődő hivatalos magyarországi látogatástól. /Baracs Dénes: Egy óra Emil Constantinescuval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./"
1998. január 23.
Jan. 22-én ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatót tartott a koalíción belül kialakult válsággal, valamint az RMDSZ által eddig képviselt állásponttal kapcsolatban. A helyzet megvitatása után az Ügyvezető Elnökség továbbra is úgy értékeli, hogy a koalíciós partnerek közötti feszültségeket csakis tárgyalásos úton lehet megoldani, tekintettel arra, hogy az esetleges előrehozott választások rendkívül káros kihatással lennének az elkezdett reformokra, különösképpen az ország gazdasági helyzetére. -Az elnökségi ülésen Kötő József oktatási alelnök beszámolt a területi szervezetek oktatási alelnökeivel tartott megbeszélésről, amelyen időszerű oktatási kérdéseket vitattak meg. Ezután az oktatási alelnök ismertette a szakoktatás jelenlegi helyzetét, illetve a további célokat és a szükséges teendőket. A kongresszusi határozatok értelmében az elnökség megvitatta a nemzeti kisebbségek ellen irányuló esetleges jogsérelmek monitorizálásával kapcsolatos kérdéseket. Az ezekről szóló információkat az elnökség továbbítani fogja a sérelmek megoldásában illetékes intézményekhez. Az ügyvezető elnökség külön napirendi pont keretében vitatta meg a Magyar Közélet című havilap kiadásával kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 23. - 1194. sz./
1998. január 23.
A Pro Európa Liga tiltakozott a bukaresti tévé igazgatójánál amiatt, hogy a televízió egyes csatornáján, jan, 20-án idillikus képet festettek a legionárius mozgalomról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23., a marosvásárhelyi Népújságból átvett cikk./
1998. január 23.
1996-ban a Jászberényi Tanítóképző Főiskola csíkszerdai távoktatási tagozatán 49 Hargita megyei tanítónő nyert diplomát. Diplomahonosítási kérelmüket azonnal benyújtották a minisztériumnak, de 1997 decemberéig semmilyen értesítést nem kaptak. Végül december 25-én telefonon értesítette őket a Hargita megyei tanfelügyelőség, hogy tíz nap múlva, 1998. január 5-én különbözeti vizsgát kell tenniük Bukarestben. A tanítók nem kaptak könyvészeti útmutatót, a 13 könyvcímet csak a vizsgán látták. Itt tudták meg azt, hogy a Maros megyei kollégák már tavaly októberben megkapták a vizsgákra a könyvészeti anyagot. Nincs válasz arra, hogy miért nem kapták meg a Hargita megyeiek a felkészüléshez szükséges anyagot. A Hargita megyeiek a magyar iskolák módszertanát tanulták, de ezt nem fogadták el a vizsgáztatók. Ezért a 35 Hargita megyeinek újból kell vizsgáznia. A tanítók azt kérték a minisztériumtól, hogy Hargita megyében szervezzék meg a különbözeti vizsgát. /Gál Éva Emese: Mi lesz 35 tanítóval? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
1998. január 23.
Jan. 20-án Resicabányán ünnepélyesen felavatták a megyei könyvtár fiókjaként működő, hatezer kötetes magyar könyvtárat, amely a két világháború között élt lelkész-költő, Szombati Szabó István nevét vette fel. A könyvtár könyvgyűjtéssel, az RMDSZ áldozatvállalásával és a megyei könyvtár magyar állományának egyesítésével jött létre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
1998. január 24-25.
A készülő törvény értelmében az elevett egyházi ingatlanok visszaigényelhetők, tájékoztatott Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár. A művelődésügyi törvénytervezet szerint a magántulajdonban levő műemlék restaurálása is finanszírozható állami támogatásból. Pozitív változtatás az, hogy a megyei tanácsok finanszírozhatják a civil szféra programjait. Eddig erre nem volt mód. Kelemen Hunor vezeti a kisebbségi igazgatóságot, a hivatásos művészetek igazgatóságát /színházak, operák, filharmónia, zenei és színházi fesztiválok/ és a képzőművészeti igazgatóságot. Egy éve vár a marosvásárhelyi Teleki Téka arra, hogy újra önálló legyen, mert jelenleg a megyei könyvtár része. Ebben a megyei tanács az illetékes, Kelemen Hunor bízik abban, hogy a Teleki Téka megkapja önállóságát. 1996 novemberében, leköszönése előtt két nappal a Vacaroiu-kormány hozott határozatot arról, hogy Árkoson, a kastélyban létrehozzák a Keleti Kárpátok Múzeumát. A helyi közösség ebbe nem egyezett bele, az államtitkárnak sikerült elérnie, hogy ne Árkoson kapjon helyet a tervezett múzeum. /Szonda Szabolcs: Beszélgetés Kelemen Hunorral, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24-25./
1998. január 24-25.
Sepsiillyefalva református lelkészét, Kató Bélát román nyelven írt névtelen levélben halállal fenyegették meg. Nem ez az első eset, hogy a népszerű papot , a LAM, a KIDA Alapítványok megszervezőjét megfenyegetik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24-25./
1998. január 24-25.
Az erdélyi magyar cserkészekről a Jurnalul National azt állította, hogy félkatonai szervezet, továbbá hogy hadgyakorlatot tartanak. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24-25./
1998. január 25.
Jan. 25-én, vasárnap tartotta Bákóban a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége közgyűlését, melyen a vezetőség beszámolt az 1997. évi munkájáról, és javaslatot tett az 1998. évi tevékenységre vonatkozóan. Ezután a csángó falvak képviselői ismertették tevékenységüket és gondjaikat. Mint Csicsó Antal elnök elmondta, az MCSSZ nagy előrelépést könyvelhetett el azzal, hogy az RMDSZ segítségével áthelyezte székhelyét Csíkszeredából Bákóba, és ezzel sokkal közelebb került azokhoz, akiknek érdekképviseletét felvállalta. A bákói iroda nemcsak találkozóhelyül fog szolgálni, hanem több szolgáltatást (például jogi tanácsadást) is nyújt majd, és itt rendezik be a magyar nyelvű könyvtárt is. 1997-ben a szervezet a csángómagyarok legsürgetőbb gondjain igyekezett enyhíteni, azaz a rendkívül magas munkanélküliségi ráta leküzdésére, az anyanyelvű misék és az anyanyelvi oktatás hiányára kereste a megoldást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26. - 1195. sz./ A közgyűléssel egyidőben avatták fel az új bákói irodát. /Végre otthon! = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
1998. január 26.
Jan. 23-án a csíkszeredai Kriterion Házban bemutatták Baracs Dénesnek, az MTI bukaresti tudósítójának az A Hét hasábjain 1993 óta megjelent írásait tartalmazó Chansonévek /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című könyvét. A könyvbemutatón Székedi Ferenc, a Csíki Televízió főszerkesztője méltatta a könyvet. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
1998. január 26.
"Andrei Plesu Népszabadságnak adott interjúját "Ellenségünk a nacionalista túlzás" címmel ismertette a Romániai Magyar Szó. Plesu cáfolta azt hírt, miszerint a Romániába érkező magyar tőke az ország egységét veszélyeztetni: a külügyminiszter számadatokkal támasztva alá állítását, kijelentette: "a magyar beruházások mértéke a legkevésbé sem veszélyesen magas, hanem elszomorítóan alacsony". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"
1998. január 26.
"Frunda György RMDSZ-szenátor fejtette ki véleményét kérdezte a parlament január 21-i rendkívüli ülésszakával kapcsolatosan. Elmondta, "nagyon kellemetlenül" érezte magát: "Ami ott történt, a parlament lejáratása volt, és a parlamentarizmusé". A politikus szerint az egész "parlamenti cirkusz" egy pontos stratégia szerint történt; viszont "ezzel még nincs vége": "ez a vihar első szélcsapása. Maga a vihar csak most következik". Frunda úgy vélte, az ellenzék február első felében bizalmatlansági indítványt fog benyújtani, mely szerinte sikeres lesz és az államelnök valószínűleg új miniszterelnököt fog kinevezni. A szenátor végül az RMDSZ kormánykoalíción belüli fontos szerepéről szólt, mondván, az RMDSZ bebizonyította, "hogy mennyire aktívan részt veszünk olyan politikai kérdések megoldásában, kezelésében, amelyek nem elsősorban minket, romániai magyarokat érintenek, hanem Románia kormányát, és Romániát mint országot". /Zsehránszky István: Frunda György RMDSZ-szenátor szerint. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"
1998. január 26.
"Katona Ádám, az RMDSZ keresztény nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője jan. 21-i keltezéssel nyílt levelet intézett Emil Constantinescuhoz és Göncz Árpádhoz, a két államfőhöz, kifejtve ismert álláspontját az erdélyi magyarság problémáiról. A Romániai Magyar Szó összefoglalta a lényegét, mert a "levél terjedelmi túlbeszéltsége nehezítené a megértést". Nem szabad megismételni az áltestvéri farizeusi ölelkezési jeleneteket, Kádár János, Grósz Károly és Ceausescu "örök barátsági" nyilatkozatait. Ezen nyilatkozatok idején a bukaresti hatalom eltaposta szülőföldjén a romániai magyarságot. A romániai magyar nemzeti közösség egyetlen politikust sem ruházott fel a közösségi jogok feladására. A jószomszédság kialakításának alapvető feltételei közül számos mindmáig hiányzik. Ezek között van az anyanyelvhasználat, az iskolarendszer és az anyanyelvű egyetem helyreállítása,a belső önrendelkezés törvényes kereteinek kiépítése. Katona Ádám sajnálatosnak tartja, hogy az alapszerződés bizonyos előírásai nem valósultak meg, elsősorban a román kormány mulasztásai miatt. Politikai akaratot igényel "a Moldova-Románia megkönnyebbített határátlépési gyakorlatnak, illetve postai- meg telefon-díjszabás gyakorlatnak az átültetése Magyarország-Románia viszonylatára." A bukaresti külpolitika ügyességének köszönhetően Románia képe a nyugati világban megjavult, de nem változott "a romániai magyarság folyamatos negatív megkülönbözetésének ténye és a ma is meglevő lelki környezetszennyezés: ma is a közélet porondján ágáló sovén román politikusok gyűlölködő, undorító megnyilvánulásai" ismertek. A levélíró szeretné, ha a két elnök elítélné a román sovénnacionlizmus megnyilvánulásait. Katona Ádám részletezte az elrománosító politikát, Székelyföld erőltetett militarizálását /Székelyudvarhely és térsége településein ma 224 %-kal több rendőr tevékenykedik, mint a Ceausescu-korszakban, a rendőrök 84 %-a nem ért magyarul, az itteni lakosság nyelvén/ és az egyetlen román gyermek miatt megnyíló székelyföldi román iskolákat: Hargita megyében 1997-ben nyolc ilyen román iskolát létesítettek, miközben legkevesebb 18 magyar gyermek szükséges egy magyar osztály beindításához. A moldvai csángó falvakban viszont hiába kérik a szülők a magyar iskola engedélyezését. /Levél a Budapesten találkozó román és magyar elnökhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26., /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24., mindkét lap részleteket közölt a levélből, a levél teljes szövege: Európai Unió (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./ Az Adevarul "Elszabadult szélsőségesek" címmel szemelgetett a levél mondataiból. /MTI/"
1998. január 26.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség pályázatot hirdet működő, RMDSZ által jegyzett sajtótermékek számára a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa célalapjának felhasználására. Pályázni lehet működtetési költségekre. A pályázatban fel kell tüntetni a pályázó cégszerű megnevezését, profilját /terjedelem, példányszám, megjelenés gyakorisága, terjesztési terület/, a kiadótulajdonos típusát /állami, alapítványi, egyesületi, egyházi, intézményi, magánvállalkozás, egyéb/, a kiadvány szerkesztőségét /főszerkesztő, szerkesztő bizottság, a szerkesztőség létszáma/, anyagi-technikai ellátottságát, a pályázat tárgyának részleteire lebontott ismertetését /célja, a program rövid bemutatása, költségvetés/, a kiadvány előállításának összköltségét /ezen belül a kapott támogatások összegét, lebontva forrásokra/. A pályázat benyújtási határideje 1998. március 1., a következő címre: Societatea Maghiara de Cultura din Transilvania /EMKE/, 3400 Cluj, Str. Densusianu nr. 6/A. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26. - 1195. sz./
1998. január 26.
Az RMDSZ nagybányai központú területi szervezete és a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület /Nagybánya/ szervezésében jan. 23-án nyílt meg az RMDSZ nagybányai székházában Trella Várhelyi Imola festőnő kiállítása. Egyfajta búcsúkiállítása volt ez a művészi és pedagógiai pályafutásának kiteljesedését ebben a híres festőhagyományokra visszatekintő városban megélt művésznek, akinek a sorsa úgy hozta, hogy el kell költöznie Nagybányáról. A 29 akvarellt, pasztellt és olajfestményt kiállító művész munkásságát Böndi Gyöngyike képviselő, Dudás Gyula pályatárs, Dávid Lajos MKMKE-elnök és Csiha Irén iskolaigazgató és pedagógus-kolléga méltatták. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26. - 1195. sz./
1998. január 26.
Smaranda Enachét, az ismert marosvásárhelyi emberjogi harcost svédországi nagykövetnek nevezték ki. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
1998. január 27.
Jan. 25-én, vasárnap több hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Emil Constantinescu államelnök és jan. 26-án megkezdte tárgyalásait. Constantinescut elkísérte Victor Babiu védelmi, Mircea Cumara ipari és kereskedelmi, Andrei Plesu külügy-, Andrei Marga oktatásügyi és Tokay György kisebbségügyi miniszter. A román elnök Lőcséről érkezett Budapestre. Constantinescu Göncz Árpád köztársasági elnökkel tárgyalt, majd Horn Gyula miniszterelnökkel, ezután Demszky Gábor főpolgármesterrel, este pedig Göncz Árpáddal folytatták a Lőcsén megkezdett megbeszélésüket. Másnap, jan. 27-én Szegeden a két államelnök együtt avatta fel a román főkonzulátus épületét, majd Gyulán megtekintették a helyi ortodox püspökséget és a román középiskolát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./ Emil Constantinescu jan. 26-án a magyar miniszterelnökkel tárgyalva megerősítette: az általános iskolától az egyetemig érvényesülni fog Romániában a magyar nyelvű tanulás lehetősége. A román elnök arról is szólt, hogy Sepsiszentgyörgyön, Gyergyón és Szatmárnémetiben magyar főiskolák vannak alakulóban. Emil Constantinescu tájékoztatása szerint a romániai kormánykoalíciós válság nem érinti majd a reformpolitika következetes végrehajtását, s nem lesz kedvezőtlen hatással a magyar-román viszonyra sem. A megbeszélésen szóba került, hogy tavaly ősz óta több területen megtorpant a magyar-román együttműködés, melynek legfontosabb - 12 pontban megfogalmazott - teendőit tavaly Bukarestben Horn Gyula és Victor Ciorbea kormányfő egy emlékeztetőben rögzítette. Emil Constantinescu közölte: Romániában egyik pont teljesítésének sincs akadálya. Horn Gyula megemlítette, hogy Romániában bizonyos magyarellenes megnyilvánulások fordulnak elő. Jelezte: amennyiben magyar részről a kétoldalú viszonyt negatívan érintő, szélsőséges megnyilvánulásokra kerül sor, a kormány ezektől elhatárolja magát. Horn Gyula hasonló hozzáállást kért a román féltől is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
1998. január 27.
"Az Adevarul bemutatott egy frissen megjelent, a csángókról szóló könyvet. A könyvet Bucur Ioan Micu írta, címe: "A román "csángók" elmagyarosítására tett erőszakos kísérletek /1944-1997/", és "A román nemzet elleni nagy bűncselekmények" sorozatban jelent meg. /Adevarul (Bukarest), jan. 27./ /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 27.- 117. sz./"
1998. január 27.
Jan. 27-én az RMDSZ bukaresti székházában sor került az RMDSZ-vezetés szokásos heti munkatanácskozására a szövetség kormányzati tisztségviselőivel. Markó Béla szövetségi elnök rövid bevezetőjében vázolta a kormánykoalícióban fennálló válsághelyzetet, elemezte az utóbbi héten végbement fejleményeket, az egyes koalíciós partnerek álláspontját a válság megoldásáról, illetve a lehetséges alternatívákról. Ezt követően a kormányzati tisztségviselők adtak tájékoztatást a saját munkaterületükön felmerült problémákról, a koalíció működésének akadályairól, buktatóiról a kormányzati válság tükrében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 27. - 1196. sz./
1998. január 27.
A kisebbségi kérdés finnországi modelljének és sajátos megoldási módozatainak tanulmányozása céljából, a finn külügyminisztérium meghívására Nagy Anna kormánytanácsos, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal munkatársa január 18-22. között négynapos látogatást tett Finnországban. A Helsinkiben és Rovaniemiben tett látogatás során a vendéglátók bemutatták a finnországi svéd, lapp és roma kisebbségek jogainak gyakorlását biztosító intézmények működését. A négynapos tanulmányút során, a programnak megfelelően Nagy Anna találkozókon vett részt a finn igazságügy-, illetve külügyminisztérium munkatársaival, a kétnyelvű Helsinki Akadémia Jogi karának vezetőjével és a Rovaniemiben működő Északi Kisebbségvédő Intézet képviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 27. - 1196. sz./
1998. január 28.
"A napilapok beszámolnak Emil Constantinescu és kísérete magyarországi látogatásának tegnapi, utolsó napjáról: Szegeden felavatták Románia főkonzulátusát, emléktáblát lepleztek le Balcescu és Kossuth tiszteletére, a két államelnök jelenlétében írták alá a Szeged és Temesvár közötti testvérvárosi szerződést. "A kapcsolatok alapköve csak a bizalom lehet", ez a Romániai Magyar Szó budapesti tudósítója beszámolójának a címe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./"
1998. január 28.
"Új feltételek között a Közoktatási Minisztériumban" címmel olvasható a Romániai Magyar Szóban a Béres András tanügyi államtitkárral készített interjú. Béres kifejezte reményét, hogy az anyanyelvű oktatásra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet a képviselőházban eredeti formájában fogadják el, ez azért is lenne fontos, mert "az oktatás szervezésében az oktatási törvény elfogadása után következő időkre várhatók jelentős változások". A minisztérium múlt évi tevékenységével kapcsolatban elmondta, azt: "túl sok vita és belső feszültség árnyékolta be", viszont az utóbbi időben ezirányban változás tapasztalható. A politikus szerint az RMDSZ államtitkárának a minisztériumon belül nem volt olyan súlya, mint amire számítottak, de ennek "szervezési háttere" volt, mivel feladatkörét csak november végén hagyta jóvá a kormány. Béres András azt is elmondta, a múlt ősszel benyújtott lemondását visszavonta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./"