Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1998. január 28.
"Varga Zoltán a National című napilap január 21-i, az Erdélyi Hadtestbeli elégedetlenségekre vonatkozó hírének alapjait vizsgálta ki. A hír szerint a tisztek többsége üdvözölné Victor Ciorbea leváltását, mivel az "túl sok engedményt tett az RMDSZ-nek". Varga Zoltán Ion Trasca ezredest, a hadtest közönségkapcsolatokért felelős tisztjét kereste meg az ügyben, aki elmondta, a bukaresti lap híre "kitaláció", hangsúlyozva, hogy a katonaság pártatlan a politikai kérdéseket illetően. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./"
1998. január 29.
"Szegeden folytatta kétnapos hivatalos magyarországi látogatását jan. 27-én Emil Constantinescu. A román államfő és Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében a polgármesteri hivatalban Szeged és Temesvár vezetői testvérvárosi együttműködést kötöttek. A dokumentum ünnepélyes aláírásával - hangoztatták a két város képviselői - Szeged és Temesvár polgárainak a közös históriai múltban gyökerező együttműködési szándékát fejezik ki. Az utóbbi másfél év egyre javuló államközi kapcsolatai tették lehetővé, hogy a hosszú ideje meglévő közös határ menti törekvések immár megfelelő keretet kaphattak, s tovább erősödhet a jószomszédi viszony - hangzott el. A két államelnök koszorút helyezett el annál az emléktáblánál, amely a Békélési Tervezet aláírását idézi föl, azt a történelmi jelentőségű pillanatot, amikor Kossuth Lajos és Nicolae Balcescu román forradalmár-politikus 1849. július 14-én ellátta kézjegyével megállapodásuk dokumentumát. Szeged magas rangú vendégei ezután részt vettek Románia magyarországi főkonzulátusának megnyitásán. Az ünnepségen Románia és Magyarország külügyminiszterei szóltak az egybegyűltekhez. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./ Andrei Plesu kijelentette: a két ország közötti hídhoz két pillér szükséges. Az egyiket a fél évvel ezelőtt Kolozsvárott megnyitott magyar főkonzulátus jelenti, a másikat pedig a szegedi román képviselet. Mindkét főkonzulátus a két nép épülését, kapcsolatait szolgálja - hangoztatta. Kovács László szerint a szegedi külképviselet megnyitása is jelzi, hogy a két ország közötti alapszerződés valóra váltása folyamatosan halad előre. Az esemény jelentőségét növeli - tette hozzá -, hogy a román köztársasági elnök látogatásának keretében került rá sor, s mindkét államelnök részt vett a megnyitón. Kifejezte továbbá meggyőződését, hogy a főkonzulátus hasznos és fontos munkát fog végezni, előmozdítja a két ország közötti kapcsolatok bővülését, földrajzi helyzetéből adódóan pedig a Duna-Maros-Tisza eurorégiós együttműködést szolgálja. Emil Constantinescu és Göncz Árpád szegedi programjuk végén az egyetemek központi épületében a sajtó kérdéseire válaszoltak. A román államfő Göncz Árpád köztársasági elnök társaságában Szegedről Gyulára érkezett. Emil Constantinescu a helyi önkormányzati vezetőkkel folytatott eszmecserét követően a magyarországi román ortodox püspökség székházában tett látogatást. A román elnök fölkereste Gyulán a Nicolae Balcescu Gimnáziumot, a magyarországi román középiskolát. Emil Constantinescu a gyulai látogatás befejeztével hazautazott Romániába. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Olyan elnökként jöttem Magyarországra, aki felelősséget érez a világ bármely pontján élő románokért. Saját szememmel akartam látni, mik a reményeik, és távlataik az itteni románoknak, hogyan élnek, hogyan dolgoznak azok, akik velünk egy nemzethez, egy valláshoz tartoznak - mondotta Emil Constantinescu Gyulán, a Nicolae Balcescu Gimnáziumban megtartott találkozón. A román elnök kifejtette, milyen segítséget nyújt a magyarországi román kisebbségnek: ezentúl évente 30 diák három hétig Romániában nyaralhat, 25 tanár részt vehet a romániai nyári továbbképzésekben, 10 fiatal a román állam ösztöndíjasaként Romániában tanulhat tovább, 25 diák és tanár két hetes kiránduláson ismerkedhet Romániával. A most születő gyulai román ortodox püspökségnek Románia jelentős könyvadományt nyújt - elsősorban egyháztörténeti műveket kap ajándékba a püspökség -, s a magyarországi románság műemlékeinek helyreállítására az új költségvetésből szintén támogatást szánnak. Végül bejelentette: a román köztársasági elnöki hivatal százmillió lejt ad a gyulai püspökségnek. A gyulai román gimnáziumban megtartott találkozón Göncz Árpád köztársasági elnök rövid beszédében a diáksághoz fordulva egyebek közt így fogalmazott: "Mindenki olyan nemzetiségű, amilyen nyelven a legokosabb". Köztársasági elnök elmondta: örülne, ha valaha olyan román író emléktábláját leplezhetnék le a gimnáziumban, aki itt tanult. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./ Emil Constantinescu Szegeden elmondta, hogy a kisebbségek anyanyelvű felsőoktatása napirenden van Romániában; a kérdést az európai normáknak megfelelően kívánják megoldani. Ennek érdekében a kormány döntött például arról, hogy szeptembertől a magyar nyelven tanuló végzős hallgatók lehetőséget kapjanak felsőfokú tanulmányaikat akár magyar, akár román nyelven való folytatására. Ennek érdekében a magyar diákok számára növelték az egyetemek keretszámait. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karán a közelmúltban biztosították a magyar nyelvű oktatás lehetőségét, s hamarosan három főiskolát nyitnak, ahol szintén lehet magyar nyelven tanulni - közölte. Mindezt a román államfő kiegészítette azzal, hogy az eddig magyarul tanuló középiskolások nem kerülnek hátrányos helyzetbe, ha román egyetemre jelentkeznek. Felvételi pontszámukat ugyanis az érettségi átlaguk alapján számítják ki, s helyhiány miatt nem utasítanak el romániai magyart a felsőfokú oktatási intézményekből. - Véleménye szerint - amivel várhatóan kormánya is egyetért - az autópályának át kell szelnie egész Erdélyt. Magyarország NATO-csatlakozásával kapcsolatban kijelentette: Románia a legérdekeltebb abban, hogy Magyarország az első körben bekerüljön az észak-atlanti szervezetbe, s ez sikertörténet legyen, biztosítékot adva Romániának a második körben való csatlakozásra. Magyarország uniós integrációját hasonlóan fontosnak nevezte, hozzátéve, hogy a két ország szakbizottságainak együttműködése révén Románia is hozzájutna a magyar tapasztalatokhoz, például a jogharmonizációt illetően. Az integráció terén nem versenytársak, hanem partnerek vagyunk, érdekeltek a másik fél sikerében - hangsúlyozta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./"
1998. január 29.
Jan. 28-án hajnalban hazaérkezett Bukarestbe Emil Constantinescu és kísérete. A román államfőt, aki a hét végén a közép-európai államfők lőcsei találkozóján, majd vasárnap estétől a kormány hét tagjának kíséretében magyarországi látogatáson vett részt, Victor Ciorbea miniszterelnök és a kormány több tagja fogadta. A repülőtéren tett nyilatkozatában Emil Constantinescu megemlítette, hogy magyarországi vendéglátói nagyra értékelték, hogy igen magas szintű küldöttség kísérte el erre a látogatásra, a hét miniszter a kétoldalú kapcsolatok szempontjából legfontosabb tárcákat vezeti. Mint mondotta, magyar partnereikkel folytatott tárgyalásaik konkrét eredményekre vezettek. Ily módon Románia és Magyarország együtt európai szinten is példát adhat a történelem által rájuk hagyott nehéz problémák megoldása tekintetében - jelentette ki Emil Constantinescu. Andrei Plesu külügyminiszter sikeresnek nevezte a látogatást. Első helyen említette a Kovács László külügyminiszterrel kialakult kiváló kapcsolatot, hosszú beszélgetést. "Úgy éreztem, barátok lettünk" - fogalmazott Plesu. A két ország közötti kapcsolatok új hídjának nevezte a szegedi román főkonzulátust, amelynek megnyitásán a két államfővel együtt vett részt. A magyarországi román kisebbség képviselőivel lezajlott meleg hangulatú gyulai találkozóról szólva kiemelte: "Ez igen reménykeltő pillanat volt kétoldalú kapcsolataink szempontjából is, mivel a két államfő jelenlétében tapasztalhattuk, hogy a kisebbségek nem jelentik feltétlenül a viszály almáját, ellenkezőleg, elősegítik, gazdagítják kapcsolatainkat." A tudósító azzal kapcsolatos kérdésére, hogy szóba került-e a romániai koalíciós válság, illetve hogy az milyen hatással lehet a román-magyar kapcsolatokra nemzetközi és hazai síkon, a miniszter megjegyezte: a kényesnek minősített kérdések is terítékre kerültek mind az államfők között, mind az elnök és Horn miniszterelnök találkozóján, nemkülönben a külügyminiszterek és a szakminiszterek megbeszélésein. Szó esett tehát a romániai helyzetről, abban a meggyőződésben, hogy egy epizódról van szó, amelyen túl kell és túl lehet jutni az összes érdekelt erőfeszítésével és józan magatartásával. Amit gyorsítani kell, az az előírások megvalósításának üteme. Ezért hamarosan, immár második alkalommal, összeül a két ország vegyes bizottsága és meg fogja tárgyalni, mely területeken kell megtenni a következő együttműködési lépéseket ahhoz, hogy érezhető legyen: a dolgok mozognak. Szó volt a gazdasági együttműködés fokozásáról, a Budapest-Bukarest autópálya lehetséges útvonalairól, arról, hogy Románia Magyarországon át kapcsolódna rá a nyugati földgázhálózatokra, az osztrák-magyar-román háromoldalú együttműködésről, azzal a távlattal, hogy Magyarország is érdekelt legyen a Duna kiaknázásában egészen a Fekete-tengerig. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1998. január 29.
"Jan. 28-án Emil Constantinescu államfő elnökletével tanácskoztak a Cotroceni Palotában a kormánykoalíciót alkotó pártok és politikai alakulatok - a Keresztény Demokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Román Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ - vezetői. A találkozón, amelyet a kormányválság megoldására hívott össze az államfő, az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Birtalan Ákos turisztikai miniszter vett részt. Az éjszakába nyúló tanácskozásról kiadott közlemény szerint a kormánykoalíciós pártok a kormányválságot és annak bel- és külpolitikai következményeit elemezve, eltökélten arra, hogy véget vessenek a válságnak, biztosítsák az ország politikai stabilitását és folytassák az együttműködést a jelenlegi koalíción belül, amelyet a reform és a kormányzati program megvalósítására egyedül képes politikai és kormányzási alakzatnak tekintenek, öt pontba foglalt megállapodást kötöttek: 1. Tudomásul veszik a DP döntését minisztereinek a kormányból való visszahívására vonatkozóan; 2. Tudomásul veszik, hogy a DP megerősítette a koalíción belüli politikai együttműködés folytatására és a kormány parlamenti támogatására vonatkozó határozatát; 3. Elfogadnak egy, a politikai együttműködésre és a koalíció működésére vonatkozó egyezményt, amelyet folyó év február 2-ig, hétfőig véglegesíteni kell; 4. Elfogadják a reform felgyorsítására vonatkozó programot, illetve a kormányzati és parlamenti tevékenység javítását célzó intézkedéseket; 5. A közleményt aláíró alakulatok tartózkodni fognak minden olyan nyilatkozattól és nyilvános szerepléstől, amelyek kölcsönös kárt okoznának és feszültségeket gerjesztenének a koalíció tagjai között.A megállapodást rögzítő közleményt a KDNPP részéről Ion Diaconescu pártelnök, az NLP részéről Calin Popescu Tariceanu alelnök, a DP részéről Traian Basescu alelnök, az RSZDP nevében Sergiu Cunescu pártelnök, az RMDSZ nevében pedig Markó Béla szövetségi elnök írta alá. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 29. - 1197. sz./"
1998. január 30.
Vastagh Pál igazságügy-miniszter meghívására jan. 28-án - háromtagú delegáció élén - Budapestre érkezett Valeriu Stoica román igazságügy-miniszter. A háromnapos hivatalos látogatás keretében a miniszterek jan. 28-án az Igazságügyi Minisztériumban tárgyaltak országaik igazságügyi kapcsolatairól, a magyar jogharmonizációs program tapasztalatairól is. Tárgyaltak az ugyancsak Budapesten, áprilisban tartandó Közép-Kelet-Európai Jogi Fórumról is. Jan. 30-án a két miniszter előadást tart a Békéscsabán rendezendő magyar-román gazdasági jogi konferencián a jogalkotás és a joggyakorlat fejlesztésének magyarországi, illetve romániai tapasztalatairól, majd Kétegyházára látogatnak, ahol találkoznak a magyarországi románok helyi képviselőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
1998. január 30.
Vastagh Pál igazságügy-miniszter tartott előadást jan. 30-án Békéscsabán az első alkalommal megrendezett kétnapos magyar-román gazdasági jogi szemináriumon. A román igazságügy-miniszter, Valeriu Stoica a fórumon az állami tulajdon magánosítására, a köztulajdon és a magántulajdon elhatárolására, az indirekt adóztatás erősítésére törekvő új román gazdasági jogi szabályozásról számolt be. Romániában a legújabb jogi szabályok igyekeznek megkönnyíteni az üzleti élet megerősödését, hogy vonzóbbá és könnyebbé váljon a vállalkozás. Az eddigi román kormányok számára az első számú kihívás az erőteljes magánszektor létrehozása volt. A nemzetközi gazdasági jogi szemináriumon a két nap alatt tizenhat magyar és román szakember előadása hangzik el a két ország kapcsolataiban érdekelt jogászok és vállalkozók előtt. /Magyar-román gazdasági jogi szeminárium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./ Magyarországon a piacgazdaságot megalapozó jogrendszer született s ennek eredményeként ma a nemzeti jövedelem 80 százalékát a magángazdaság állítja elő. 1996 végéig Közép- és Kelet-Európába 46 milliárd dollár működő tőke érkezett, ennek egyharmada, 16 milliárd hazánkba - mondta el Vastagh Pál. Az elmúlt év őszéig 2112 magyar érdekeltségű vegyesvállalat alakult a magyar-román gazdasági együttműködés lehetőségeinek a kiaknázására, eddig a magyar befektetők 51 millió dollár értékben ruháztak be a szomszédos országban /ahol összesen 2,1 milliárd dollárt fektettek be külföldiek/, s fokozódó magyar vállalkozói részvétel tapasztalható Romániában - taglalta a továbbiakban. /MTI/
1998. január 31.
"Wim van Velzen, az Európai Kereszténydemokrata Unió, az EUCD elnöke jan. 31-én Bukarestben kiállt Victor Ciorbea miniszterelnök és a román koalíciót irányító Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt mellett. A román állami televízió és rádió élőadásban közvetítette az EUCD elnökének és a Parasztpárt Ciorbea miniszterelnököt is magában foglaló vezetőségének sajtóértekezletét. Diaconescu újabb felhívást intézett a demokrata partnerekhez, hogy tisztázzák álláspontjukat, vessenek véget az ellentmondásoknak. Wim Van Velzen hangsúlyozta, hogy más koalícióval Románia nem tudta volna elérni azt az eredményt az európai és euroatlanti integrációban, amit tavaly sikerült. Méltatta a már megvalósult vagy megkezdett romániai reformokat, ugyanakkor hangsúlyozta: a jelenlegi események nyomán Románia külföldi barátai amiatt aggódnak, hogy az ország az instabilitás felé haladhat, a reformok leállhatnak. Wim van Velzen szerint nehéz megérteni, hogy a Demokrata Párt egyik lábával bent maradt a koalícióban, a másikkal kilépett belőle: ilyen helyzetben nem lehet jó munkát végezni a parlamentben. Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke ugyancsak jan. 31-én csodálkozásának adott hangot Wim van Velzen és a KDNPP közös televíziós sajtóértekezletével kapcsolatban, illetve azért, mert a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt "szükségesnek tartja, hogy külföldiekkel támassza alá álláspontját". Petre Roman szerint erre azért volt szüksége a Parasztpártnak, mert "nincsenek saját érvei". /Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./"
1998. január 31.
Jan. 31-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az ülésen jelen volt Csávossy György, a SZET elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, Kötő József ügyvezető alelnök, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök és Varga Attila, a képviselőházi frakció elnöke, ügyvezető alelnök. A szövetségi elnök tájékoztatója után az Operatív Tanács elemezte a kormánykoalícióban kialakult helyzetet, és megvizsgálta a lehetséges alternatívákat. Fontos konklúzióként fogalmazódott meg az, hogy az RMDSZ-nek, a romániai magyarságnak, az egész romániai társadalomnak elsődleges érdeke a jelenlegi koalíciós együttműködés megőrzése és a reform továbbvitele. Az előállott új helyzetben az RMDSZ minél hangsúlyosabban akar hozzájárulni olyan általános érdekű területek jó működéséhez, mint a gazdaság és a privatizáció. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./
1998. január 31.
Jan. 31-én tanácskozás tartottak Marosvásárhelyen az Ügyvezető Elnökség tagjai, valamint az RMDSZ prefektusai, alprefektusai, megyei tanácselnökei és alelnökei. A találkozón részt vett Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök. Napirenden szerepelt az Önkormányzati Főosztály Székely István ügyvezető alelnök által előterjesztett beszámolója a megyékkel való kapcsolattartásról. Ezt követően Borbély László, az újonnan kinevezett kormányzati ügyvezető alelnök bemutatta az új főosztály megszervezésével kapcsolatos elképzeléseket, különös tekintettel az információáramlás biztosítására. Birtalan József gazdasági alelnök a megyei kormányzati tisztségviselők kinevezésével kapcsolatban tartott tájékoztatót, majd Bara Gyula munkaügyi és népjóléti államtitkár a kormány bérpolitikájának aktuális vonatkozásairól adott tájékoztatást, végül pedig Örsi Imre, az Állami Vagyonalap Igazgatótanácsának tagja a privatizációs törvénnyel kapcsolatos elképzeléseket ismertette. Markó Béla és Takács Csaba a kormánykoalícióban kialakult helyzetről, a válság megoldásának kereséséről nyújtott tájékoztatót.A tájékoztatókat hasznos és pragmatikus beszélgetés követte. A jelenlévők pozitívan értékelték az új, kormányzati főosztály létesítését, sürgették a helyi pénzügyi törvény és a helyi önkormányzati vagyonról szóló törvénytervezet véglegesítését és elfogadását, igényelték a rendszeres kapcsolattartást a helyi tisztségviselők és az RMDSZ vezetése között. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./
1998. január 31.
Jan. 31-én Markó Béla elnökletével bővített ülést tartott Marosvásárhelyen az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma. Az ülésen részt vettek az alkuratórium tagjai és a szaktestületek elnökei. A testület Somai József alkuratóriumi titkár tájékoztatója után megtárgyalta az 1998. évi tevékenység fő kérdéseit. Elhatározta, hogy az 1998-as esztendő stratégiáit, prioritásait és célpályázatait rövidesen megjelenteti egy külön füzetben és a sajtóban. A testület elhatározta, hogy az általános pályázatokat a szaktestületek űrlapjai alapján 1998. március 10-ig kell benyújtani, míg a célpályázatok leadásának határidejét a szaktestületek utólag közlik a sajtóban. Az alkuratórium, a szabályzatnak megfelelően, a szaktestületi elnökökkel konszenzusban, felosztotta szaktestületekre az 1998. évi támogatási keretet. A továbbiakban a testület foglalkozott egy, az alkuratórium mellett működő alapítvány létrehozásának a kérdésével, az Iskola Alapítvány tevékenységével, az Ifjúsági Szaktestület új tagokkal való kiegészítésével és más operatív feladatokkal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./
1998. január 31.
Perkiné Fáy Blanka néven Diakóniai Házat avatnak jan. 31-én Dicsőszentmártonban. A ház négy évig épült, melyhez jelentős segítséget nyújtottak a holland egyházközségek, a helyi református egyházközség egykori patrónusának nevét fogja viselni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31.- febr. 1./
1998. február 2.
Emil Constantinescu államelnök Budapesten kijelentette, hogy magyar egyetemi karok indulnak Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson és Szatmárnémetiben. A lapmunkatársa megkérdezte erről Erdei Líviusz Szatmár megyei főtanfelügyelőt, aki azt válaszolta: ha az államfő kijelentette, akkor lesz ilyen intézmény. Tavaly már volt szó róla, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem háromnyelvű /román-magyar-német/ közigazgatási főiskolát indít Szatmárnémetiben, de nem történt semmi. /Miféle szatmári egyetem és mikor? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
1998. február 2.
Egy nemrégi kormányrendelettel április 3-ig meghosszabbították a 169/1997 sz. törvénnyel módosított 18/1991-es földtörvény értelmében visszaigényelhető termőföldek és erdők visszaigénylési kéréseinek benyújtási határidejét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. -1199. sz./
1998. február 2.
A bukaresti Adevarul kérdésére válaszolva Andrei Marga román oktatási miniszter kijelentette, hogy budapesti megbeszélései során nem tárgyalt egy romániai magyar egyetem kérdéséről. Marga a román szenátus oktatási bizottságának a héten megtartott ülésén részletezte a román-magyar tanügyi együttműködés témáit. A diplomák kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény végrehajtását illetően szakértői megbeszélések folynak, mivel nem minden szaknak van megfelelője a másik országban. Az iskolai együttműködésről szóló megállapodás december 31-én lejárt, előkészületben van az új, amelyben szerepel tankönyvek közös elkészítése is. A romániai magyar egyetem kérdéséről a miniszter a bizottságban is csak annyit mondott, hogy azt megemlítették a két államfő találkozásán. /Andrei Marga nem tárgyalt a romániai magyar egyetemről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./
1998. február 3.
"Az RMDSZ Operatív Tanácsában nagyfokú egyetértés volt a romániai politikai helyzet megítélését és az abból adódó következtetéseket illetően - közölte az ülés után a sajtónak nyilatkozva Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Ugyanakkor, megismételve korábbi fenntartásait, hangot adott abbeli aggodalmának, hogy a szövetség a koalíción belül "súlytalanná válik", és kritikusan szólt a legutóbbi román-magyar csúcstalálkozóról is, amelyet szerinte a sikerpropaganda jellemzett. Tőkés László kifejtette: a helyzet komoly veszélyekkel jár az RMDSZ számára. Mint mondta: egyfelől nem volna hasznos, ha a DP kiválásával az RMDSZ egyoldalúan a Parasztpárt felé sodródna, másfelől viszont nem foglalhat el semleges álláspont Ciorbea miniszterelnök iránt. Az RMDSZ építő jellegű magatartást próbál tanúsítani a vitában álló felek irányában, a koalíció fenntartására törekszik, nem próbál úgy hasznot húzni a válságból, hogy feltétlenül miniszteri tárcákhoz jusson. Tőkés László hangsúlyozta: személy szerint tart attól, hogy egyik vagy másik fél kísértést érez az RMDSZ feláldozására, hiszen az előző években kitűnt, hogy a "magyar kártya" mindig kéznél van, "mindig ki lehet kiáltani bennünket bűnbaknak". A püspök utalt arra, hogy például a Demokratikus Konvenció a választások előtti időszakban "megvált az RMDSZ-től". Aggodalmát hangsúlyozta viszont amiatt, hogy az RMDSZ, mint fogalmazott, "súlytalanná vált". A szövetséget Constantinescu elnök budapesti látogatásakor "csak szemléltető ábrának használták a sikerpropaganda jegyében álló találkozósorozat során, amelynek hangulata szöges ellentétben állt a Romániában uralkodó valós viszonyokkal". Az 1996 óta eltelt időszakban a román politikai erők "egyfelől semlegesítették az RMDSZ-t, másfelől maximálisan kihasználták arra, hogy kedvező képet alakítsanak ki Romániáról" - fejtette ki a püspök. Ehhez képest eltörpülnek a szövetség által a kormányzásban elért kisebb-nagyobb eredmények, "amelyek még mindig vitatottak, még mindig csak a törvényesség határán, sürgősségi kormányrendeletek formájában léteznek" Ezen a téren nemhogy megszilárdult volna a helyzet, hanem egyre több kérdőjel, zavar, bizonytalanság mutatkozik, az RMDSZ szinte elvesztette önálló beleszólási képességét a romániai viszonyokba és általában a román-magyar viszony alakításába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./"
1998. február 3.
Febr. 2-án megkezdődött a szenátus és képviselőház tavaszi, június 30-ig tartó ülésszaka. A szenátus és képviselőház egyaránt megválasztotta állandó elnökségét. A Funar-szárny kiválása nyomán csökkent a Román Nemzeti Egységpárt súlya. Elutasítottak Funar igényeit, aki saját embereinek követelte a képviselőházi, illetve szenátusi RNEP-frakciók vezető posztjait.Titkári tisztségében újraválasztották az RMDSZ jelöltjeit, a szenátusban Kozsokár Gábort, a képviselőházban pedig Kovács Csaba Tibort. Az RMDSZ képviselőházi frakciója vezetőjének újraválasztották Varga Attilát, /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ az alelnökök: Márton Árpád és Vajda Ferenc, az RMDSZ-frakció titkára Szilágyi Zsolt lett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3. -1199. sz./
1998. február 4.
"Febr. 1-jén lép hatályba az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye. Jelentőségét, előzményeit a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ közleménye foglalta össze: A 157. számot viselő nemzetközi egyezmény az első olyan nemzetközi jogi érvénnyel bíró multilaterális dokumentum, amely a nemzeti kisebbségek védelmét célozza. Az Európa Tanács 1949-es megalakulásáig visszavezethetőek azok a törekvések, melyek a kisebbségek védelmét szolgáló normaalkotásra irányultak. A folyamat több elakadást követően az 1980-as, majd méginkább a 80-as évek végén bekövetkezett közép- és kelet-európai politikai változások eredményeként az 1990-es évek elején gyorsult fel. Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1134 (1990) sz. ajánlása azt javasolta a Szervezet Miniszteri Bizottságának, hogy dolgozzon ki kiegészítő jegyzőkönyvet az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, vagy egy önálló egyezményt a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről az Ajánlásban meghatározott elvek alapján. Az Emberi Jogi Főigazgatóság által 1992 májusában felállított szakértői bizottságnak /DH-MIN/ kellett megvizsgálnia, hogy a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos jogi normák megfogalmazásának melyek a lehetőségei, illetve feladata volt az is, hogy meghatározott jogi normákra javaslatot tegyen. A DH-MIN 1993 szeptemberében a Miniszteri Bizottsághoz beterjesztett jelentése tartalmazta a kisebbségek védelmével kapcsolatban elfogadható jogi normákat, illetve azok rögzítésének lehetséges jogi eszközeit. A normaalkotási folyamatot jelentősen előrelendítette az állam- és kormányfők 1993. október 8-9-én Bécsben megtartott csúcsértekezlete, amely Nyilatkozatának II. Mellékletében utasította a Miniszteri Bizottságot, hogy "a lehető legrövidebb időn belül készítse el egy keretegyezménynek a tervezetét, amely rögzíti azokat az elveket, amelyek tiszteletben tartását a Szerződő Államok vállalják annak érdekében, hogy biztosítsák a nemzeti kisebbségek védelmét". A Nyilatkozatban az állam- és kormányfők kifejezték abbéli meggyőződésüket, hogy a nemzeti kisebbségek védelme a kontinens stabilitásának és demokratikus biztonságának lényegi eleme. A Bécsben meghozott határozatok végrehajtására jött létre alig egy hónappal később a Nemzeti Kisebbségek Védelmével foglalkozó ad hoc bizottság /CAHMIN/, amely munkájának eredménye a most hatályba lépő Keretegyezmény. A kilencvenes évek eleje óta tartó jogalkotási folyamatnak köszönhetően egy év alatt sikerült a Keretegyezmény szövegezési munkálatait befejezni, így a Miniszteri Bizottság 1994. november 10-i ülésén az egyezményt elfogadta. A Keretegyezményt az Európa Tanács tagállamai részére 1995. február 1-jén megnyitották aláírásra, s e napon 21 állam, köztük Magyarország képviselője látta el kézjegyével a dokumentumot. Az azóta eltelt időszakban összesen 36 tagállam írta alá a Keretegyezményt. (Az első 21 állam: Ausztria, Ciprus, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia, Izland, Írország, Lengyelország, Liechtenstein, Litvánia, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia. Örményország nem-tagállamként írta alá a dokumentumot. A további csatlakozó államok: Albánia, Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lettország, Luxemburg, Macedónia volt-jugoszláv Köztársaság, Málta, Moldova, Németország, Oroszország San Marino, Ukrajna.) A 28. cikk 1. bekezdésének rendelkezése szerint az egyezmény akkor lép hatályba, ha tizenkét tagállam kifejezte egyetértését, hogy azt magára nézve kötelezőnek tartja. Horvátország 1997. október 11-12-én ratifikálta a Keretegyezményt, s így a fenti cikk rendelkezéseivel összhangban 1998. február 1-jén lép hatályba a dokumentum. (1998. január 30-i állapot szerint eddig 16 állam ratifikálta az egyezményt. A ratifikáció időpontjának sorrendjében: Románia, Spanyolország, Szlovákia, Magyarország, Ciprus, Moldova, San Marino, Észtország Macedónia volt jugoszláv Köztársaság, Németország, Dánia, Horvátország, Olaszország, Liechtenstein, Egyesült Királyság, Ukrajna.) A Keretegyezmény 31 cikkből áll, melyet egy lényegi, az egyezmény szándékait és céljait bemutató Preambulum előz meg. Szerkezete 5 szakaszra bomlik: az I. szakasz a dokumentum alapjául szolgáló alapelveket sorolja fel, a II. szakasz a kisebbségvédelmi rendszer elveit foglalja össze, a III. szakasz foglalkozik az értelmezés és alkalmazás szabályaival, a IV. szakasz a végrehajtás ellenőrzésének rendszerével, végül az V. szakasz az Európa Tanácsban elfogadott egyezményekben megszokott záró rendelkezéseket tartalmazza. A Preambulum célja szerint a részes államok elhatározták, hogy "saját területükön védelmezik a nemzeti kisebbségek létezését", ami a nemzeti kisebbségi lét garanciájaként fogható fel. Elismerik, hogy a nemzeti kisebbségek védelme az európai stabilitás és béke eleme. Kijelentik, hogy a pluralista és valóban demokratikus társadalmaknak olyan feltételeket kell teremteniük, melyek biztosítják ezen kisebbségek identitásának kifejezését, megőrzését és fejlesztését, továbbá kifejezik törekvésüket, hogy a kulturális különbözőség ne a megosztottság, hanem a gazdagodás forrása legyen. A Keretegyezmény nem a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által gyakorolható és általuk nemzetközi testületek előtt megidézhető /és esetleg peresíthető/ jogokat, hanem - elnevezésének megfelelően - a részes államok kisebbségvédelmi intézkedéseit irányító elveket, az európai kisebbségvédelmi rendszer keretét vázolja fel programjellegű rendelkezések megfogalmazásával. Az I. szakasz 3 cikke tartalmazza azokat az alapelveket, melyek az egyezmény többi rendelkezésének végrehajtását kell irányítaniuk. Fontos alapelv, hogy a nemzeti kisebbségek és az ezen kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének szerves részét képezi, s mint ilyen, a nemzetközi együttműködés keretébe tartozik, valamint, hogy a rendelkezéseket jóhiszeműen kell alkalmazni. Kimondja az identitás szabad megválasztásának elvét, valamint azt, hogy az egyezménybe foglalt elvekből fakadó jogok és szabadságok mind egyénileg, mind másokkal közösségben gyakorolhatók. Ezzel kapcsolatban érdemes rámutatni arra, hogy az egyezmény elveiből következő jogok között explicite nem szerepelnek kollektív jogok, noha a szöveg megfogalmazásai egyértelművé teszik, hogy az egyezmény elismeri a kollektív érdeket. A II. szakasz részben további elveket részletez, részben pedig olyan rendelkezéseket tartalmaz, melyekben a részes állam a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak biztosítására, illetve hatékony védelmük, előmozdítására vállalnak kötelezettséget. Ezen elvek a következők: törvény előtti egyenlőség; egyenlőség a gazdasági társadalmi, politikai és kulturális életben; pozitív diszkrimináció; az asszimiláció tilalma; az identitás lényegi elmeinek megőrzéséhez szükséges feltételek biztosítása; a kultúrák közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet érdekében; erőszakos fenyegetések elleni védelem. Az ezt követő cikkek részben más emberi jogi egyezményekben lefektetett és a keretegyezményben újra megerősített, részben pedig új, kifejezetten a kisebbségek védelmét célzó jogok és intézkedések biztosításáról rendelkeznek. Az előbbi kategóriába sorolható a gyülekezési, egyesülési, véleménynyilvánítási, a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadság, a vallási szervezetek alapításának joga, valamint az információs jog különböző vetületei /8-10. cikkek/. A kifejezetten a kisebbségekhez tartozó személyeket célzó, a kisebbségi nyelvhasználatot, a kultúrát, illetve a nemzetközi kapcsolatokat érintő jogok és rendelkezések /melyekre vonatkozóan az egyezmény szövege többféle - itt nem részletezett - korlátozást alkalma/) a következők: a kisebbségi nyelv használatának joga; a kisebbségi nyelv használat a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatokban; a család- és utónév kisebbségi nyelven történő használatának és hivatalos elismerésének joga; kisebbségi nyelven írott magánjellegű feliratok elhelyezésének joga; kisebbségi nyelven írott helység- és utcanevek elhelyezése; a kisebbség és a többség kultúrájának kölcsönös megismerését előmozdító intézkedések; a tanárképzést, a tankönyvekhez való hozzájutást, a diákok és tanárok közötti cserekapcsolatok elősegítő intézkedések; az esélyegyenlőség előmozdítása az oktatás minden szintjén; magánoktatási intézmények létrehozásának joga; a kisebbségi nyelv megtanulásának joga; a kisebbségi nyelv tanulása, vagy a kisebbségi nyelven törétnő oktatás feltételeinek biztosítása; a közéletben való tényleges részvétel feltételeinek megteremtése; a népességarányok megváltoztatásától való tartózkodás; a kisebbségekhez tartozó személyeknek határon túli személyeknek, valamint nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásába való be nem avatkozás; a kisebbségek védelmét célzó két- és többoldalú egyezmények megkötése; a határokon átnyúló együttműködés elősegítése. A fenti jogok értelmezése és alkalmazása során a következő elvekre kell tekintettel lenni /III. szakasz/: a nemzeti törvényhozás és mások jogainak tiszteletben tartása; a nemzetközi jog alapelveivel /köztük a szuverén egyenlőség, a területi integritás és a politikai függetlenség/ való összhang; más egyezményekben rögzített jogok és szabadságjogok korlátozásának tilalma; az Emberi Jogok Európai Egyezményével való összhang. A IV. szakasz határozza meg a Keretegyezményben foglalt elvek végrehajtásának ellenőrzésére hivatott rendszer kereteit, melyet tovább részletezett a Miniszteri Bizottság (97)10 sz. Határozata. E rendelkezések szerint a végrehajtást a Miniszteri Bizottság ellenőrzi, melynek munkáját egy, a hatályba lépést követő egy éven belül fel állítandó Tanácsadó Bizottság segíti. A Tanácsadó Bizottságban minden részes állam csak egy képviselővel lehet jelen. Az általában négyéves mandátummal rendelkező bizottsági tagoknak a kisebbségek védelme területén elismert szakértelemmel bíró személyeknek kell lenniük, akik a Bizottság munkájában egyéni minőségben vesznek részt. A tagállamok a hatályba lépést követő egy éven belül, majd később öt évente, illetve a Miniszteri Bizottság felkérésére a Keretegyezményben foglalt elvek megvalósítását célzó törvényhozási és egyéb intézkedéseikről jelentést kötelesek készíteni. A jelentést - más forrásokból is származó információk felhasználásával - a Tanácsadó Bizottság véleményezi, majd a Miniszteri Bizottság kialakítja végkövetkeztetéseit, esetleges ajánlásokat fogalmazhat meg, illetve azok teljesítésére időkorlátot állíthat fel. E következtetések és ajánlások nyilvánosak. A kisebbségi magyarságnak otthont adó szomszédos államok, Jugoszlávia kivételével, mind aláírták, illetve Ausztria, Szlovénia és Jugoszlávia kivételével, mind ratifikálták is a keretegyezményt. Szlovákia, Románia, Horvátország esetében 1998. február 1-jén, Ukrajna esetében 1998. május 1-jén hatályosul a Keretegyezmény. Magyarországnak Szlovákiával és Romániával kötött, a kisebbségek védelmét /is/ célzó alapszerződések beépítették a Keretegyezmény rendelkezéseit, illetve a szerződő felek az egyezményt önmagukra nézve kötelezőnek ismerték el, még hatályosulása előtt. Bár a most hatályba lépő nemzetközi egyezmény elveket, s nem jogokat fogalmaz meg, az európai kisebbségvédelmi rendszernek csak keretét jelöli ki, s így az államok számára tág teret biztosít ezen elvek megvalósításának. Mikéntjében, kétségtelen, hogy céljait tekintve egyedülálló dokumentumról van szó, amely az európai kisebbségvédelem továbbfejlesztésének kezdőpontja lehet, s jóhiszemű végrehajtása hozzájárulhat a közép-európai régió stabilitásához, az itt élő nemzetek közötti kapcsolatok fejlesztéséhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./"
1998. február 4.
Egyes román politikusok, sajtótermékek az utóbbi időben ismételten politikai összefüggésben, egyfajta veszélyként tálalták a romániai magyar tőkebefektetéseket. Ezt cáfolta Sorin Dimitriu, a román Állami Vagyonalap /ÁVA/ elnöke jan. 30-i sajtóértekezletén. Elmondta, hogy Magyarország mintegy 30 millió dolláros romániai befektetésével nincs még az első húsz romániai külföldi privatizációs beruházó között sem - ezek sorában Dél-Korea vezet, a második-harmadik helyen Németország és Franciaország áll. A magyar beruházások főleg az élelmiszeriparba irányulnak, de Románia szívesen venné, ha a gépiparba is jutna belőlük. 1998-ban a román ÁVA több mint 2700 vállalatot kínál eladásra, amelyeknek tőkéje összesen 30 000 milliárd lejt (3,6 milliárd dollárt) tesz ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1998. február 4.
Febr. 3-án az RMDSZ bukaresti székházában együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciója. Az ülésen Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatást adott a kormánykoalícióban kialakult helyzetről, a válság megoldására irányuló kezdeményezésekről, az utóbbi napokban lezajlott koalíciós egyeztető tárgyalásokról. Ugyanaznap tartották meg az RMDSZ-vezetés, a szenátusi és képviselőházi frakciók vezetőségei és a kormányzati tisztségviselők rendes heti tanácskozását, amelyen Markó Béla ismertette a koalíciós tárgyalások alakulását, a kormánykoalíció működését, a parlamenti együttműködést szabályozó új protokoll tervezetét, és beszámolt a kormány kiegészítésére vonatkozó egyeztető tárgyalások menetéről. A továbbiakban a miniszterek, államtitkárok, más kormányzati tisztségviselők cserélték ki információikat, osztották meg egymással tapasztalataikat és a kormányzati munka során felmerült problémákat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4. - 1200. sz./
1998. február 4.
A módosított földtörvény rendelkezéseinek alkalmazása során a föld- és erdő-visszaigénylési kérések határidőre való benyújtásának egyik késleltető oka a telekkönyvi hivatalok ügyfélfogadási órarendjének rövidsége volt. Ez is szükségessé tette a határidő április 3-ig szóló meghosszabbítását. A visszaigénylésekhez szükséges bizonyító iratok megszerzésének meggyorsítása érdekében Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő személyesen fordult Valeriu Stoica igazságügyminiszterhez, majd január 22-én sürgető írásbeli kérést nyújtott be. Az átiratban a Hargita megyei képviselő indítványozta a megyében működő telekkönyvi hivatalok /Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Maroshévíz/ ügyfélfogadási órarendjének a meghosszabbítását, az érintett személyzet túlóráinak a fizetése mellett. Az RMDSZ-képviselő közbenjárása nem volt hatástalan: a csíkszeredai bíróság elnökétől, Mitrea Ibolyától származó értesülés szerint január 30-án az említett intézményhez megérkezett az Igazságügyi Minisztérium átirata, amelyben a felettes szervek a telekkönyvi hivatalok ügyfélfogadási órarendjét munkanaponként öt órában állapítják meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4. - 1200. sz./
1998. február 4.
A világhálón már olvasható a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) internetes honlapja - tájékoztatta az MTI-t Demeter Zayzon Mária kisebbségkutató, a hivatal munkatársa. Az intézmény elektronikus kiadványa magyar és angol nyelven, tizenkét fejezetre osztva tartalmazza a magyarországi kisebbségeket érintő legfontosabb jogszabályokat, tájékoztató anyagokat, valamint a legjelentősebb hazai, nemzetközi, és kétoldalú egyezmények szövegét. A web-oldalon szerepel továbbá a hazai kisebbségekről tavaly megfogalmazott kormánybeszámoló, egyes tanulmányok és előadások leírása, illetve a kisebbségi önkormányzatok, kutatóintézetek, és alapítványok címjegyzéke is. Demeter Zayzon Mária elmondta, hogy az utolsó négy fejezetnek egyelőre csak a várható struktúráját jelezték a világhálón, de hamarosan ezeket a témaköröket is megnyitják. Itt olvashatók majd egyebek mellett a kisebbségkutatás legújabb eredményei, továbbá a kisebbségi díjazottak névsora. - A szakember közölte: ha az önkormányzatok, szervezetek igénylik, egyes anyagokat - például az érintettekkel kapcsolatos híreket, eseményeket - a későbbiekben a kisebbségek anyanyelvén is megjelentetnek. A tervek szerint a közeljövőben a kisebbségi nyelven elérhető könyvek katalógusa, a világban működő kisebbségkutató-intézetek, illetve elektronikus könyvtárak címjegyzéke is a honlapra kerülhet. A kisebbségi hivatal web-oldala a Miniszterelnöki Hivatal szerverén, a következő Internet-címen olvasható: http://www.meh. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4., MTI/
1998. február 5.
Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök Emil Constantinescu elnökhöz intézett levelében oroszországi látogatásra hívta meg Victor Ciorbea román kormányfőt, elsősorban a gazdasági együttműködés problémáinak áttekintésére. Febr. 3-án írták alá Bukarestben azt a szerződést, amelynek értelmében a Lukoil orosz kőolajipari nagyvállalat megvásárolta a Petrotel román kőolajfeldolgozó kombinát többségi részvénypakettjét. A Lukoil 360 millió dolláros befektetést ígért a román kőolajiparba és az ezzel kapcsolatos infrastruktúrába. A jelek szerint a Kaszpi-tenger övezetének olaja Románián halad majd keresztül az üzlet eredményeként. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
1998. február 5.
Febr. 5-én Markó Béla szövetségi elnök fogadta az RMDSZ bukaresti székházában Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát, aki több napos látogatást tesz Romániában, hogy a kisebbségek helyzetének alakulásáról tájékozódjék. A megbeszélésen a kisebbségügyi főbiztos behatóan érdeklődött a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó módosításairól, az RMDSZ álláspontjáról e kérdésben. Markó Béla méltatta az 1995-ös tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó diszkriminatív, korlátozó intézkedéseket megszüntető rendelkezéseit, majd részletesen kifejtette, hogy az RMDSZ miért nem fogadhatja el a kormányrendelet szövegének szenátusi változatát. Szólt a törvénymódosítás szenátusi vitája kapcsán a sajtóban és a politikai színtéren felerősödött nacionalista, kisebbség- és magyarellenes retorikáról, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a sürgősségi kormányrendelet kisebbségi oktatásra vonatkozó szabályozásait a képviselőház a kormány által előterjesztett változatban fogadja el, és a majdani végső forma felszámolja az 1995-ben elfogadott törvény kisebbségi oktatást korlátozó, diszkriminatív rendelkezéseit. Az RMDSZ képviselői szóvá tették, milyen megnyilatkozásokat tulajdonítanak egyes sajtóorgánumok a kisebbségi főbiztosnak, és kérték, hogy fejtse ki ezzel kapcsolatos véleményét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5. - 1201. sz./
1998. február 5.
Lábody László, a HTMH volt elnöke, jelenleg a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. Romániával foglalkozó testületének elnöke kifejtette, hogy Románia áll a magyar gazdaság érdeklődésének homokterében, a tőkekivitelt tekintve /több mint 20 millió dollár/, a magyar-román vegyes vállalatok száma meghaladja a két és fél ezret. A román gazdaság fejlődése felgyorsult, a kormány intézkedései bizalmat keltettek a nemzetközi környezetben. Ennek egyik jele, hogy míg 1990 és 1996 között 1,36 milliárd dollár működő tőke áramlott az országba, 1997-ben ez az összeg meghaladta a 2,5 milliárdot. /Lábody László: Magyar befektetések külföldön. = A Hét (Bukarest), febr. 5. - átvéve a Magyar Hírlap Pénz plusz Piac mellékletéből/
1998. február 6.
A szenátus külügyi bizottsága febr. 4-én kiadott közleményében kifejezte aggodalmát amiatt, hogy elhúzódik a magyar Országgyűlésben a kisebbségi képviselet biztosításának ügye. A külügyi bizottság egyúttal kifejezte reményét, hogy a magyar Országgyűlés megteremti a szükséges feltételeket a Magyarországon élő románok számára ahhoz, hogy már az idén májusban sorra kerülő választások alkalmával képviselethez jussanak a magyar parlamentben. A szenátus külügyi bizottsága egyben bejelentette, hogy a határon túli románok problémáival foglalkozó, George Achim szenátor vezetésével működő albizottságot hozott létre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
1998. február 6.
Febr. 4-én Bukarestbe érkezett Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa, először George Pruteanuval, a szenátus oktatási bizottságának elnökével, továbbá Anghel Stanciuval, a képviselőház tanügyi bizottsága vezetőjével tárgyalt, majd Andrei Marga tanügyi miniszter fogadta a vendéget. A megbeszélések után az EBESZ főmegbízottja elmondta: több éve rendszeresen felkeresi Romániát, hogy figyelemmel kövesse az etnikumközi - azaz a román többség és a kisebbségek közötti - viszony alakulását. Max van der Stoel közölte, hogy Pruteanuval folytatott megbeszélésén a romániai magyar nyelvű egyetem létesítéséről, a földrajz és a történelem román nyelvű oktatásának problémájáról volt szó. Prutenau kifejtette: a nemzetközi egyezmények nem tartalmaznak olyan előírást, hogy a román kormánynak kellene finanszíroznia egy magyar nyelvű egyetemet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
1998. február 6.
Febr. 5-én a hat kormánykoalíciós párt, a KDNPP, DP, NLP, RMDSZ, RSZDP és a Románia Alternatívája Párt elnökei aláírták a kormánykoalíciós együttműködést szabályozó megállapodást, az ún. protokollumot. A dokumentumot az RMDSZ nevében Markó Béla szövetségi elnök látta el kézjegyével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 6. - 1202. sz./
1998. február 6.
Febr. 5-én ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta az elnökséget a kormánykoalíciós tárgyalások jelenlegi helyzetéről. A testület megvizsgálta az RMDSZ számára leosztott államtitkári tisztségek betöltésére tett személyi javaslatokat és további tárgyalásokat folytat a jelölések véglegesítése érdekében. A testület ezután rátért a Szövetség vezetésével kapcsolatos operatív tennivalók megvitatására, melynek során az ÜE tagjai ismertették javaslataikat a következő SZKT munkatervére vonatkozóan, és megbízták Nagy Zsolt ügyvezető alelnököt, hogy képviselje az ÜE javaslatait az SZKT Állandó Bizottságának hét végi ülésén. - Az ÜE megtárgyalta a TEKT közeli összehívásának szükségességét, s ennek értelmében az ügyvezető elnök február 13-án 15 órára, Kolozsvárra hívja össze a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát. Az elnökség megbízta a gazdasági igazgatóságot az RMDSZ 1998-1999-es költségvetés-tervezetének elkészítésére, amelyet az Ügyvezető Elnökség az SZKT elé terjeszt. Végezetül Kötő József oktatási, művelődési és egyházügyi alelnök beszámolt a március 15-i ünnepséggel kapcsolatos előkészületekről, illetve a Csángó Magyar Szövetség bákói közgyűléséről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 6. - 1202. sz./
1998. február 6.
Tokay György kisebbségvédelmi minisztere elmondta: Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa bukaresti találkozói során aggodalmának adott hangot azzal a móddal kapcsolatban, ahogy a román sajtót a tárgyalásokon elhangzottakról tájékoztatták és ahogy ennek alapján őt idézték. Az EBESZ főmegbízott megjegyezte: szokatlannak tartja azt, hogy szavait nem adták pontosan vissza, hanem megcsonkítva és a szövegösszefüggésből kiemelve idézik - mondta Tokay György. - Max van der Stoelt febr. 6-án, bukaresti megbeszéléseinek befejeztével fogadta Emil Constantinescu román államfő is, de a találkozóról a főbiztos anélkül távozott, hogy találkozott volna a sajtó képviselőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
1998. február 6.
"Háromtól hét napig terjedő zárkafogságra ítélte a Szatmár megyei rendőrség ún. becsületbírósága azokat a rendőröket, akik éveken át verték Nagytarnán és Avasújfaluban azokat, akik nem voltak hajlandók nekik kedvező vallomást tenni. A becsületbíróság próbaidőre még ezt a büntetés is felfüggesztette. /"Példás" büntetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./"