Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Bukarest (ROU)
22988 tétel
2012. május 14.
Borbély és a korrupció gyanúja
A bukaresti képviselőház kedden visszaküldte a jogi szakbizottsághoz azt az ügyészségi kérést, amely Borbély László, az RMDSZ parlamenti képviselője mentelmi jogának megvonására irányul. Ennek nyomán valószínűsíthető, hogy a volt környezetvédelmi miniszter esetében alaposan elhúzódik az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által kezdeményezett bűnvádi eljárás beindítása.
A parlamenti képviselők azzal indokolták az iratcsomó visszaküldését a szakbizottsághoz, hogy annak nem mindegyik tagja tudta eddig áttanulmányozni az 1800 oldalas dossziét. Mint ismeretes, a környezetvédelmi minisztérium éléről április 5-én lemondott Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata meghamisításával gyanúsítja a vádhatóság.
De pontosan miről is szól az RMDSZ politikai alelnöke ellen felmerült gyanú? Az Ancheteonline.ro oknyomozó portál nemrég részleteket közölt abból az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) által a parlamentnek küldött kérésből, amelyben a nyomozó hatóság a Borbély elleni büntetőjogi vizsgálat beindításának engedélyezését kérte április elején. A folyamodvány összefoglalóját nemrég közzétette az önmagát erdélyi magyar közéleti enciklopédiaként meghatározó Tulipédia is, az alábbiakban ebből közlünk részleteket.
A nászasszony vallomása
A Napoca Lex közjegyzői irodában, Gheorghe Ciugudean közjegyző által a 3929-es iktatószámmal hitelesített adásvételi szerződés szerint 2010. október 15-én a marosvásárhelyi illetőségű Vincze Maria (férje Vincze Gheorghe) 80 ezer euróért egy bukaresti ingatlant (Calea Victoriei 136–140. sz.) vásárolt a Kovács Pál és Mária Luiza házaspártól; az eladók a szerződés aláírása és hitelesítése előtt megkapták a teljes vételárat. Noha Vincze Mária (Borbély László fogadott fia feleségének anyja) a lakás de jure tulajdonosaként szerepel, a lakás de facto tulajdonosa a Borbély László és Melinda házaspár, ők kezdeményezték az ingatlan megvásárlását, fizették a 80 ezer eurót, foglalkoztak az adásvételi szerződés megkötésével, és kérték a lakás felújítását az avasfelsőfalui Lescaci Com Kft. által, ahogy az a továbbiakból kiderül.
Vincze Mária 2011. július 14-i kihallgatásán a következőket nyilatkozta: „2009 szeptemberében Borbély Melinda mondta nekem, hogy Kovács Pál úr Romániába érkezett, és néhány nap múlva Kolozsvárra megyünk, hogy aláírjuk az adásvételi szerződést. A kitűzött napon Kolozsvárra utaztunk Borbély asszony meggyszínű VW Golf gépkocsijával, más személy nem volt velünk. Kolozsváron Kovács Pál lakásához mentünk, onnan pedig Kovács Pál úr és felesége kíséretében egy közjegyzői irodába. A közjegyző jelenlétében Borbély Melinda asszony átadta Kovács Pál úrnak a 80 ezer eurót, a lakás vételárát, majd aláírtuk az adásvételi szerződést.
Az összeget euróban és lejben fizette ki Borbély Melinda, a pénzt otthonról hozta. Én magam soha nem jártam a Kovács Páltól vásárolt lakásban, sem az adásvételi szerződés aláírása előtt, sem utána, tehát nem tudom pontosan, hol van a lakás, és a pontos címét sem ismerem.” A Borbély László miniszter által kitöltött vagyonnyilatkozatok egyikében sem szerepel egy Vincze Mária tanúnak nyújtott 80 ezer eurós „kölcsön”, a Bukarest 1. kerület, Calea Victoriei 136–140 sz. alatti lakás megvásárlása céljából. Következésképpen a vizsgálatnak ebben a szakaszában a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint az említett lakás tulajdonosa a Borbély László és Melinda házaspár, de ahogy az a miniszter vagyonnyilatkozataiból kiderül, a lakás birtokba kerülése nincs feltüntetve.
Borbély László miniszter azt sem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban, hogy feleségével, Borbély Melindával közösen a birtokába került egy telek és egy ház Marosvásárhelyen. A vizsgálati anyagban Előszerződés néven szereplő dokumentum szerint a gyanúsított Molnar Anton-Petru, az ákosfalvi Aramis kft. ügyvezetője 2009. március 11-én eladja Borbély László és Borbély Melinda Aurelia vásárlóknak 30 ezer euróért a következő ingatlan teljes tulajdonjogát: „szoba 51,03 négyzetméter, szoba 31,31 m2, tárolókamra 3,59 m2, WC 0,99 m2, hall 8,32 m2, szoba 11,95 m2, szoba 13,38 m2, padlásfeljáró 5,00 nem, összesen 172,25 m2 beépített felület, az épülethez tartozó telekkel együtt”. Megjegyzendő, hogy Molnar-Anton Petru gyanúsított 2008. november 27-én 679 490 lejért (1042 lej/m2 áron) vásárolta a SC Titan Rt. Pantelimon kereskedelmi társaságtól a 652 m2-es telket, amelyen a fent említett épület is áll, 2009. március 11-én, mintegy négy hónap múlva pedig a telek egy 272 m2-es részét eladta a Borbély László és Melinda házaspárnak 30 ezer euróért, azaz 128 451 lejért (472 lej/m2-es áron) – a két ár között 570 lej/m2 a különbség.
Az ügyirathoz csatolt, a büntetőjogi vizsgálat során begyűjtött dokumentumokból nem derül ki, hogy a 30 ezer euró bevételéről az ákosfalvi SC Aramis Kft. kiállított volna bármilyen készpénzfizetési nyugtát vagy bankátutalási bizonylatot, a tranzakcióról számla csak 2 év és 7 hónap után, 2011. október 11-én készült, 4 hónappal azt követően, hogy a 35/P/2011 számú büntetőjogi ügyben elkezdődött a vizsgálat, arra pedig nincs bizonyíték, hogy a 30 ezer euró kifizetésre került.
Mi több, a Borbély László és Molnar Anton gyanúsított között 2011. április 15-én 20.02:18 órakor lezajlott telefonbeszélgetés félreérthetetlenül azt bizonyítja, hogy az Előszerződés néven az ügyirathoz csatolt dokumentum megkötése nem 2009. március 11-én történt, ahogy az a szövegében szerepel, hanem 2011. április 15. után. Így tehát alapos gyanúokok vannak arra, hogy nevezett Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter a 2011-es és 2012-es vagyonbevallásának kitöltésekor szándékosan nyilatkozott a valóságnak nem megfelelő módon, és nem említette meg, hogy egy 80 ezer eurós kölcsönt adott volna nevezett Vincze Máriának 2010-ben, vagy hogy egy lakást vásárolt volna Bukarestben, a Calea Victoriei 136–140. sz. alatt.
De azt sem, hogy 2009-ben egy 172,25 m2 épített területű ingatlant és egy 272 m2-es telket vásárolt volna 30 ezer euróért, hogy ezzel jogi következményekkel járó tettet kövessen el jövedelemforrások elrejtése formájában.
Az avasfelsőfalui kapcsolat
Amint az eddig begyűjtött bizonyítékokból kiderül, a 2010–2011 időszakban Ioan Ciocan gyanúsított – az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft. ügyvezetője – baráti kapcsolatba került Szepessy Szabolcs gyanúsítottal, Borbély László miniszter személyes tanácsadójával. E kapcsolat alapján, ahogy az kiderül a kettejük telefonbeszélgetéseikről készült jegyzőkönyvekből, Szepessy Szabolcs gyanúsított (akit „A gyerek”-nek neveztek a Borbély László miniszterrel való közeli viszonya miatt) vagy nem nyilvános információkat adott át Ciocannak a Román Vízügyi Hatóság (ANAR) regionális egységei által kiírt tenderekkel kapcsolatban, azzal a céllal, hogy támogassa az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft. érdekeit, vagy pedig közvetlenül Borbély Lászlónál keresett támogatást a cégnek.
Ez utóbbi, tisztsége révén, közvetítőkön keresztül – Szepessy Szabolcs gyanúsított, Dávid Csaba tanú (az ANAR vezérigazgatója), Vasile Ofimiaş (beruházási igazgató az ANAR-nál) – befolyást gyakorolt az ANAR regionális igazgatóságainak igazgatóira, annak érdekében, hogy azok hivatali hatáskörükben intézkedjenek az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft. érdekében, illetve az ákosfalvi CS Azimut Com kft. érdekében – ez utóbbi cég a miniszter akaratából tagja volt különféle, a tendereken részt vevő cégtársulásoknak. Így történt 2011 elején is, amikor az ANAR Szamos–Tisza regionális igazgatósága versenytárgyalást írt ki a Kis-Szamos kolozsvári szakasza mederrendezési műszaki tervének elkészítésére (plusz műszaki támogatás és projektellenőrzés), illetve építési-szerelési munkálatok elvégzésére 102 815 478,74 RON értékben, áfa nélkül. A Ioan Ciocan gyanúsítottnál végzett házkutatás során lefoglalásra került számos nem nyilvános dokumentum, például „az ANAR 2011-es, a Környezetvédelmi Alapból finanszírozásra előirányzott beruházási célkitűzései”. Értékelésünk szerint a felsorakoztatott bizonyítékokból megalapozottan lehet következtetni arra a reális befolyásra, amelyre nevezett Borbély László közvetlenül és Szepessy Szabolcs gyanúsítotton keresztül közvetve ígéretet tett Ioan Ciocan és Molnar Anton gyanúsítottaknak, illetve Eugen-Laurean Popa tanúnak, és amely befolyást az ANAR bizonyos tisztviselőire gyakorolt, hogy azok hivatali hatáskörükben intézkedjenek a megadott versenytárgyalásokkal kapcsolatban.
Szintén a felsorakoztatott bizonyítékok alapján arra lehet következtetni, hogy nevezett Borbély László más körülmények között is gyakorolta befolyását az ákosfalvi SC Azimut Com kft. és az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft. javára 2010 során. 2010. szeptember 25-én Borbély László kifejezetten kéri az ANAR országos igazgatóját, Dávid Csaba tanút, hogy bírjon rá egy tervezőcéget arra, hogy módosítsa a projektjét az ákosfalvi SC Azimut Com kft. igényeinek megfelelően, annak a szerződésnek a keretében, amelynek célja a Kovászna megyei Nagybölön-patak mederszabályozása és -helyreállítása volt.
Meg kell jegyezni, hogy 2010. szeptember 25-én az ákosfalvi SC Azimut Com kft. semmilyen minőségben nem szerepelt ebben a szerződésben, csak ezt követően, miután (törvényellenesen) alvállalkozói szerződést írt alá a munkálatokkal névlegesen megbízott céggel, az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft.-vel. A beszélgetés során meglepően hat az önkényes hangnem, amelylyel nevezett Borbély László utasította az ANAR igazgatóját, hogy bírja rá a SC Aquaproiect rt. bukaresti tervezőcéget arra, hogy fogadja el a Kovászna megyei Nagybölön-patak gáterősítésére vonatkozó műszaki terv módosítását Molnar Anton kívánságának megfelelően, miután a szerződésben semmilyen minőségben nem szereplő Molnár nem értett egyet a tervvel:
„Borbély László: (...) – Itt van Molnar Anti. Molnar Anti, aki komoly építkezési vállalkozó.
Dávid Csaba: – Igen.
Borbély László: – Másoktól eltérően. És azt mondja, hogy itt két munkálat van: az egyik az Aqua, vagy nem tudom, mit rende... a szebeni tervezőé, olyasmit csinált, nem tudom, hány tonna... vagy köbméter betonból, amit most már nem lehet megcsinálni. Ők mást javasoltak, aki nem akarja módosítani a tervet, amely az idén megvalósulhat. Mivel az Aqua-projektnél ott van egy hülye ... (közönséges kifejezés), aki nem akarja! Nekem nincs szükségem ilyesmire!”
Az, hogy Borbély László miniszter utasította bizonyos cégek befogadását a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium által irányított ANAR által kiírt tenderekre, gyakran előfordult, amikor a tenderek kiíróinak nem tetszettek bizonyos cégek. Relevánsak e tekintetben az ANAR alkalmazottai által egymás között folytatott beszélgetések, amelyekből kiderül, mennyire önkényes módon váltak egyes cégek a tenderek résztvevőivé – a beszélgetések tartalma a jegyzőkönyvekben szerepel.
A politikus bízik az igazságszolgáltatásban
A következtetéseket levonva az ügyészség arra a következtetésre jutott, hogy az ügyirathoz csatolt dokumentumok alapján elmondható: nem csak gyanúokok, hanem bizonyítékok vannak arra nézve, hogy nevezett Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter 2011 során személyes tanácsosa, Szepessy Szabolcs gyanúsított közvetítésével kérte és elfogadta Ioan Ciocan gyanúsítottól egy bukaresti (Calea Victoriei 136–140. sz.) ingatlan felújítását, amely ténylegesen az ő tulajdonában, de papíron a Vincze Mária tanú birtokában volt. A felújítási munkálatok értéke 80 952 lej volt (azt érték megbecsülése csak a jelenleg már azonosított dokumentumok és hivatalos iratok alapján történt).
Cserébe a miniszter befolyását gyakorolta a minisztérium ellenőrzése alatt álló ANAR bizonyos tisztviselőivel szemben, hogy azokat rábírja: részesítsék előnyben az avasfelsőfalui SC Lescaci Com kft.-t az ANAR által regionális egységei révén kiírt versenytárgyalásokon. Szintén 2011-ben nevezett Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter közvetlenül kérte és elfogadta Molnar Anton gyanúsítottól egy Marosvásárhelyen, a Borsos Tamás utcában álló, saját tulajdonában levő, telekkönyvezetlen ingatlan felújítását és kibővítését 112 199 lej értékben, cserébe a miniszter befolyását gyakorolta a minisztérium ellenőrzése alatt álló ANAR bizonyos tisztviselőivel szemben, hogy azokat rábírja: részesítsék előnyben a Maros megyei ákosfalvi, ténylegesen Molnar Anton gyanúsított által igazgatott SC Azimut Com kft.-t az ANAR által regionális igazgatóságai révén kiírt versenytárgyalásokon.
Ugyanazok, a 35/P/2011 számú ügyirathoz csatolt bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy nevezett Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter 2011–2012-ben szándékosan valótlanságokat állított vagyonnyilatkozataiban, kihagyva, hogy 80 ezer eurós kölcsönt adott volna Vincze Máriának 2010 folyamán, vagy hogy egy lakást vásárolt volna Bukarestben, a Calea Victoriei 136–140. sz. alatt, és azt is kihagyva, hogy 2009-ben egy 172,25 m2 épített területű ingatlant és egy 272 m2-es telket vásárolt volna 30 ezer euróért, hogy ezzel jogi következményekkel járó tettet kövessen el jövedelemforrások elrejtése formájában.
Borbély László már a miniszteri posztról történt lemondásakor kijelentette, nem azért távozik, mintha oka lenne rá, hanem azért, hogy semmilyen gyanú ne árnyékolhassa be a kormány munkáját. Hozzátette: megalapozatlannak tart és határozottan visszautasít minden ellene felmerülő vádat, és reméli, hogy az igazságszolgáltatás is bebizonyítja ártatlanságát.
„Amikor elolvastam az iratcsomót, kiderült, hogy több mint 75 embert hallgattak ki az egy év alatt, és nem találtak semmit. Megdöbbentő, hogy az iratcsomónak közel fele a lehallgatott telefonbeszélgetések leírásait tartalmazza. Lehallgatták nemcsak az én, hanem a környezetemben lévő emberek telefonjait is, intim családi beszélgetésekkel szembesültem, amint a feleségem beszélget a lányommal, a fiammal. Több mint 700 oldal tartalmazza a lehallgatásokat, és nincs közöttük egy sem, amit bizonyítékként, a bűnvádi eljárásban próbaként fel tudnának használni ellenem. Mindenki, egymástól teljesen függetlenül, ugyanazt nyilatkozta. Mit bizonyít ez? Egy éven keresztül próbáltak elegendő anyagot gyűjteni rólam, és nem sikerült. Pedig ha behívnak, megkérdeznek, számlákkal bizonyítva elmondtam volna mindent. Hát ott lakom a rendőrséggel szemben, az utcában mindenki tudta, hogy a lakóházam mögötti részt renoválom, és ezt bizonyítékokkal egyetemben elmondtam volna a nyomozóknak is, ha megkérdeznek” – hangoztatta Borbély László, hozzátéve: fenntartja ártatlanságát, és bízik benne, hogy az igazságszolgáltatás is bizonyítani fogja ezt a tényt. Krónika (Kolozsvár)
2012. május 14.
Százötvenéves magyar közművelődési folytonosság Bukarestben
Bántó István könyvbemutatója a Gaudeamusban
Hosszú időszakot átölelő, szellemi-művelődéstörténeti utazást kínál az olvasó számára Bántó István, mondta Vetési László lelkész, szórványügyi előadó azon a múlt heti könyvbemutatón, amelyre a kolozsvári Gaudeamus könyvesboltban került sor, a szerző jelenlétében. Bántó István Magyar közművelődés a román fővárosban című kötete a Polis Könyvkiadónál jelent meg, a rendezvényen Vetési László méltatta a kiadványt.
– Bántó István kultúrmunkásnak, művelődésszervezőnek, majd a tanügyi újsághoz szerkesztőségi főtitkárnak, később főszerkesztőnek, többször is előre- és hátrafokozott kultúrnapszámosnak került Bukarestbe hat évtizeddel ezelőtt. Így vált, üllő és kalapács között, közösségi munkássá, a közösségi élet fontos szereplőjévé, a bukaresti magyarok dolgainak szorgos feljegyzőjévé, tudósítójává. Ezekből a bukaresti írásokból született ez a kötet is – fejtette ki Vetési.
A könyv szerkezetéről szólva, elmondta: a kötet leghosszabb, legjobban dokumentált részét a nagyobb tanulmányok, a bukaresti magyar közművelődés másfélszáz évének szemlézése teszi ki. – A magyar katolikus öntudatot ébresztő Szent István Király Egyesület történetének felidézését a református egyház szellemi műhelyének, a Koós Ferenc Kör múltjának idézése követi. Ezek után a XX. század első harmadának regáti egyesületeit szemlézi, s meglepő, hogy milyen gazdag és színes volt hajdanán Bukarest önszerveződő intézményeinek, szervezeteinek, egyesületeinek kínálata, s milyen fontos szerepet töltöttek be ezek a bukaresti magyarság fennmaradásában, túlélésében. Itt is bebizonyosodott, hogy a nagy kihívások, a válsághelyzetek között a bukaresti magyarság legjelentősebb megtartó erői a cselekvő értelmiség és az önszerveződő intézményrendszerek voltak. A múltba merítkezve Bántó közművelődési visszaidézéseiből előtűnik, hogy Bukarest is cipelte hátán bizony a magyar–magyar belső vitákat, nézeteltéréseket, a kis közösségek pánik-küzdelmeit, az egymásra ujjal mutogatást. Sikeresen kitelepítettük a nagy magyar konfliktusainkat mindenüvé, ahol megjelentünk – hangsúlyozta a méltató.
A kötet következő része hosszasan elidőz a bukaresti magyar oktatás születésénél, hányatott sorsú történelménél, majd ez az út elvezet a jelenig. – A Vigyázók fejezetben sorra idézi fel a regáti magyarság jeles személyiségeit. Hosszú a sor: a népoktatás szolgálatába álló Koós Ferenc; a szórványlelkekre gondot viselő Nagy Sándor; a regáti magyar balsorsot megélő, a havaselvi magyarokat összegyűjtő, piteşti-i lelkész, Udvary András; a népművelés istápolója, Bakk Elek főorvos; az igaz igék, talmi igazságok költője, Szemlér Ferenc; az irodalom napszámosa, Lőrinczi László és a többiek sora. Két, szívéhez közel álló témával, kérdéssel zárul a kötet: az egyikben meghatódással tartja kezében Kaszta István Hadad a hadak útján című kötetét, sok-sok ismerős emléket idéz, hiszen szülőfaluja monográfiájáról van szó. Az írások gyűjteménye utolsó írásával hazavezeti az olvasót szeretett munkahelyére, a hányatott sorsú tanügyi újság szerkesztőségébe, itt már teljesen emlékeire alapozva írja meg ennek az üldözött, támadott, megcsonkított, többször megszűnés határán álló lapnak a krónikáját, ahol Bántó István életének 32 esztendejét eltöltötte – mondta méltatásában Vetési László.
A szerző felszólalásában úgy vélte, a bukaresti magyarság jövőjét illetően megmarad töretlen optimistának, mint mondta, a bukaresti magyarságnak fogyása, számbeli változása, üldöztetése (mert ez is előfordult) ellenére továbbra is van jövője. – Ebben az időszakban, amit áttanulmányoztam, azt láttam, van értelme annak, hogy az utánunk következők továbbra is vállalják az intézményteremtésnek, tulajdonképpen a közösségteremtésnek a feladatát. Tapasztalatom alapján a nemzetiségi megmaradásnak egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb tényezője az, hogy legyen közösség, ahova tartozónak érezze magát, aki azt szeretné, hogy valahogy megkapaszkodhasson abban a nagy idegenségben – hangsúlyozta Bántó István. A szerző ugyanakkor kiemelte: könyvében a folytonosságot próbálta szemléltetni, azt tudniillik, hogy azon a részterületen, ami a magyar közművelődést illeti, 150 év alatt létezett egyfajta folytonosság. Hozzáfűzte: remélhetőleg az olvasóban ki tudott alakítani egy olyan képet, ami a jövőbe mutat.
KÖLLŐ KATALIN. Szabadság (Kolozsvár)
2012. május 15.
A hatalomváltás furcsaságai
A magas rangú tisztségviselőt felmentették, az ideiglenes prefektus marad
Románia Hivatalos Közlönyében a múlt hét végén közölték, hogy a kormány felmentette tisztségéből Bárczi Győzőt, Maros megye alprefektusát. Viszont a nemrég ideiglenesen kinevezett Bretfelean Valentin tisztségében maradt.
Kérdésünkre Bárczi Győző elmondta: – Én is pénteken este értesültem a Hivatalos Közlönyből, hogy áthelyeztek, alkalmazták a mobilitás elvét, és kormányellenőrnek neveztek ki a kormányfőtitkárság alárendeltségében. Nagy volt a tisztogatás, minden magyar prefektust és alprefektust leváltottak. Végül is számítottunk erre, de annyira siettek, hogy még helyettest sem találtak. Ezek szerint az volt a fontos, hogy leváltsanak, nem az, hogy valakit kinevezzenek helyettem. Ilyen még nem volt a történelemben; általában úgy történnek a dolgok, hogy ha valakit leváltanak, azonnal kineveznek valakit a helyébe. Egyelőre tehát mint kormányellenőr fogok dolgozni.
– Ami azt jelenti, hogy Bukarestbe kell költöznie?
– Igen, Bukarestben fogok dolgozni egyelőre, remélem, kapok feladatot, megbíznak egy bizonyos hatáskörrel, és azt is remélem, hogy Maros megyében kapok feladatot és nem helyeznek ki Tulceára például.
– Ez azért érdekes, mert ön jogosított magas rangú tisztségviselő, akiket nem szoktak politikai alapon "mozgatni", ennek ellenére leváltották az alpolgármesteri tisztségből.
– A pénteki Hivatalos Közlönyben megjelent, hogy nagyon sok prefektust/alprefektust leváltottak. Nyolcan vagyunk, akik véglegesek voltunk a tisztségünkben, és mindenkinél alkalmazták az úgynevezett mobilitás elvét és áthelyeztek kormányellenőrnek. Azokat a prefektusokat, alprefektusokat, akik nem voltak véglegesítve tisztségükben, mind menesztették.
– Nem mindegyiket. Az ügynek éppen az a másik érdekessége, hogy a Maros megyébe nemrég kizárólag politikai alapon átmenetileg kinevezett prefektus viszont a helyén maradt. Legalábbis egyelőre...
– Ez így igaz. Őt még nem mentették fel tisztségéből. Végül is a prefektúra nem maradhat vezető nélkül.
– Csak az a furcsa, hogy akinek megvan a képesítése, a vizsgája, véglegesítése erre a funkcióra, annak menni kell, aki meg csak "átmeneti", az marad.
– Így van. Ez mutatja, hogy nem a kompetenciát veszik figyelembe, hanem kizárólag etnikai és politikai alapon döntenek.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)
2012. május 17.
RMDSZ-leltár az ellenzékiség eszközeiről és korlátairól
Szokatlan állapotba kényszerült a Ponta-kormány színre lépésével az RMDSZ. Az 1996 óta folyamatosan kormányzati pozícióban lévő magyar érdekvédelmi szövetség és párt most legalább fél éven keresztül ellenzékben lesz. Milyen célok érdekében és milyen eszközökkel folytatja tevékenységét? Addig kell Bukarestben lennünk, míg már nem kell Bukarestben maradnunk – valahogy így fogalmazott nemrég Markó Béla volt kormányfőhelyettes, volt RMDSZ-elnök. Filozofikus mélységein túl a megállapítás azt is jelzi, hogy az RMDSZ továbbra is fontosnak tartja a fővárosi szerepvállalást. Csakhogy a parlamenti jelenlét korántsem kínálja azt az arzenált, amellyel az RMDSZ kormánytagként megvívhatta érdekérvényesítő harcait. „Nem nevezném traumának, hogy így alakultak a dolgok, de az biztos, hogy senki sem örvendett a fejleményeknek – szolgált gyors hangulatjelentéssel Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. – A kormányváltás óta eltelt időben három súlyos veszteséget máris elkönyvelhettünk: a MOGYE-ügy megtorpanása, a kiherélt kisebbségi törvény, illetve több ezer, korábban RMDSZ-támogatottsággal pozícióba került szakértő eltávolítása különböző minisztériumok, igazgatóságok, költségvetési intézmények vezetői struktúráiból”. A főtitkár szerint nem a bársonyszékek elvesztése fáj, sokkal inkább azoknak az eszközöknek a hiánya, amelyekkel közösségi célokat lehetett elérni, ügyeket elintézni, magyarellenes tevékenységet megakadályozni. Tárgyalni mindig kell
A korlátozott eszköztár szélesítése érdekében az RMDSZ továbbra is élni kíván minden tárgyalási lehetőséggel. Kovács Péter szerint ezt az is táplálja, hogy Victor Ponta miniszterelnök is jelezte: pártja továbbra is az RMDSZ-szel való folyamatos egyeztetés híve. Egy etnikai kisebbség esetében pedig mindenkori célként és érdekként kell szerepelnie, hogy a döntéshozói-befolyásolói pozíciók környékén maradjon. „Kisebbségi szempontból tekintve kétfajta román politikus létezik: amelyik az RMDSZ-szel szemben határozza meg magát, azaz elutasít minden, kisebbségekkel kapcsolatos diskurzust, illetve amelyik a partnerséget keresi. Mindkettő érdekből cselekszik, a tét az RMDSZ parlamenti hét százaléka, amelyre eddig mindenkinek szüksége volt. Ha zászlólobogtatás közepette naponta kikiáltanánk az autonómiát, nem lehetnénk a mérleg nyelve, és minden a fejünk fölött zajlana” – fogalmazott az RMDSZ főtitkára. Ahogyan az mostanában többnyire történik. Mivel a döntésbefolyásolási potenciál most igen csekély, egyéb prioritások tolakodnak az előtérbe. Kovács Péter szerint az elkövetkező periódusban az önkormányzati testületekben való pozíciófoglalás és lobbierő-növelés a cél. Mindez nem csak a közelgő önkormányzati választások okán, illetve azért, mert a testületekben szerzett helyek révén erősödhet a szövetség parlamenti választások előtti alkupozíciója, hanem az eddigi megvalósítások érvényesítése érdekében is. „Két erőteljes decentralizációs áttörésben játszottunk főszerepet: az oktatáséban és egészségügyében. Ezeken a területeken élni kell a további függetlenedési fokok kiharcolásának lehetőségével, a finanszírozások szélesítésével. Ha önkormányzati szinten diktálni tudunk, máris javulnak a pozícióink” –indokolta Kovács Péter.
Ifjú gárda, régi motorosok
A főtitkár nem tagadja: számolnak a különböző pozíciókból kikerült szakemberi-tisztségviselői gárda egy része lemorzsolódásának veszélyével. Azt tartja, mivel képtelenség ennyi embert különböző RMDSZ-struktúrákban elhelyezni, nem várhatnak el különösebb lojalitást azoktól, akik a magánszférát választják. Szorgalmaznák viszont, hogy az alkalmazási megszorítások ellenére a szakmai krémet „felszippantsák” az önkormányzatok. Egyfajta tartalékos seregként tekintenek azokra is, akik a különböző költségvetési intézmények vezetőiből most beosztottak lettek, esetükben ugyanis borítékolható a hosszas pereskedés, illetve a korábbi beosztásba való visszahelyezés. A PSD-vel folytatandó tárgyalásokon az RMDSZ továbbra is számít a régi harcosokra. „Szükség van Borbély László, Verestóy Attila és mások tapasztalatára, az évek során általuk szerzett kapcsolati tőkére – mondta a főtitkár. – Ők végzik a saját dolgukat, számunkra ugyanakkor legalább annyira fontos a harmincéves községi polgármester, akit viszont Józsi bácsi ismer gyermekkora óta.” Az „országos” ügyekben sem kíván passzív maradni az ellenzéki RMDSZ. A kisebbségi törvény esetében igyekszik tudatosítani a többi kisebbség képviselőiben, hogy a kulturális autonómia intézményének „kigyomlálása” a törvény lényegét veszi el, s így a legkisebb létszámú kisebbség számára is használhatatlanná válik. „A MOGYE ügyében készek vagyunk akár az utcára szólítani az embereket, a polgári engedetlenségi mozgalom eszközéhez való folyamodás előtt azonban igyekszünk kimeríteni minden tárgyalási lehetőséget. Sok a dolgunk, hiszen az oktatási miniszter azzal is csak most találkozott, hogy Vásárhelyen eddig is volt magyar nyelvű oktatás” – sorolta Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
Csinta Samu. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2012. május 17.
EMNP kampányindító a váradi színházban
Szerda este a nagyváradi színházban tartotta meg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei kampányindító eseményét.
A kampányindító rendezvényen először Tőkés László Európai Parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az EMNP védnöke szólt a színházban nagy számban megjelentekhez. Beszédében kifejtette, hogy a kommunizmus utáni nagytakarításra lenne szükség, mert a posztkommunista erők még itt vannak és aktívak. Hangsúlyozta, hogy új egységre van szükség , „de nem pártegységre, hanem nemzeti egységre gondolunk, mely a nemzeti összetartozásra épül fel” – fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy az EMNT hozta vissza a köztudatba az autonómia ügyét, és a tavaly megalakított EMNP az autonómia megvalósításának eszköze. Tőkés László kiemelte, hogy a politikusok a polgárokat kell képviseljék; ne a politikusok mondják meg az embereknek, hogy ők mit akarnak, hanem a közösség mondja meg a politikusoknak azt, hogy mit képviseljenek. Jelenleg a képviseleti rendszer a feje tetején áll, mert a képviselők mondják meg a képviselteknek, hogy mi a teendő, majd hozzátette, hogy míg régen a románok diktáltak a magyaroknak, addig jelenleg saját magyar urainkhoz kell igazodjunk, és a politikusok visszaélve mandátumukkal, a közcél helyett s magánérdeket képviselik. Folyamatos kampány zajlik, a politikusok közpénzekből népszerűsítik magukat. Nem csak helyi, de országos szinten is szerepcsere figyelhető meg, jelezte Tőkés László, hiszen a magyar politikusok nem az erdélyi magyarság érdekeit képviselik Bukarestben, hanem Bukarest érdekeit képviselik az erdélyi magyarság körében. Végezetül Tőkés kifejtette: „Sikerült szegényekké tenni bennünket. A leigázás folyamata megy végbe gazdasági téren, a saját földünkön zsellérekként vagyunk kénytelenek élni. Ebből az állapotból kellene felemelkednünk” – mondta Tőkés László.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára beszédében kifejtette: Magyarország számára fontos, hogy az erdélyi magyarság erős képviselettel rendelkezzen, és az új párt megalakítása az építkezés része. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a XXI. században megvalósul a magyar egység, hiszen a határok átjárhatóvá váltak, könnyített eljásárssal lehet megszerezni a magyar állampolgárságot. Majd az államtitkár támogatásáról biztosította a jelenlevőket: „Mi veletek vagyunk, mert a ti küzdelmetek a mi küzdelmünk” – fogalmazott Répás Zsuzsanna.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke felszólalásában aláhúzta, hogy „huszonkét évvel a rendszerváltás után nem gondoltuk, hogy megint eljön az az idő, amikor félnünk kell. Ha ezt a félelmet legyőzzük, akkor új politika kezdődhet el, amelyben nem az elöljárók mondják meg a közösségnek, hogy mi a jó, hanem a közösség és a vezetők közösen találnak megoldásokat az emberek problémáira.” Az EMNP alapvető célkitűzése az, hogy megszólítsa azt a több mint 500 ezer embert, aki az elmúlt években eltávolodtak a közélettől, árulta el Toró, hozzátéve azt, hogy másik alapvető célkitűzésük az új egység megteremtése, de ez nem a régi pártegység, hanem a nemzet egysége, melynek kötőszövete nem a félelem, hanem az együttműködés.
Zatykó Gyula, az EMNP nagyváradi polgármester-jelöltje a maga során leszögezte, hogy mostanra mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az elmúlt tizenöt-húsz év politikája kudarc volt, „csődöt mondott a kijárásos politika. Változtatásra van szükség! Nekünk, erdélyieknek olyan megoldásokat kell életbe léptetnünk, melyek hosszú időre biztosítják jövőnket. Olyan új képviseletre van szükségünk, amely az erdélyi, partiumi, nagyváradi, Bihar megyei magyarok érdekei szerint működik, amely nem klientúrát, hanem közösséget épít. Erre jött létre az Erdélyi Magyar Néppárt. Ezért indulunk az önkormányzati választásokon” – fogalmazott Zatykó. A politikus így folytatta: „Új politikára van szükségünk, mely megmutatja a kiutat a megalkuvás és a korrupció szövevényes hálójából. A politikának célból eszközzé kell válnia. (…) A választásokon a tét az, hogy elindul-e egy közösségépítő, megújulást hozó politika, vagy marad a rövid távú magánérdekre, mutyizásra alapuló zugmegegyezéses módszer” – hangoztatta a politikus.
A beszédek után Varga Miklós lépett színpadra és mintegy fél órás műsorában több ismert és kevébé ismert dalt adott elő, nagy sikert aratva a megjelentek körében, majd a Transilmania együttes vette át a terepet és adott közel egy órás hangulatos koncertet. A művészi program végeztével színpadra léptek az EMNP jelöltjei, a párt vezető, valamint a Répás Zsuzsanna államtitkár és közösen elénekelték a párt himnuszét, melyet a háttérből a Transilmania együttes játszott. Az esemény a Himnusz és a Székely himnusz eléneklésével zárult.
Pap István. erdon.ro
2012. május 18.
Bukarest akadályozhatja Nyirő József újratemetését
Megakadályozni készül a román kormány Nyirő József pünkösdi székelyudvarhelyi újratemetését. Lapunk bukaresti forrásokból úgy értesült, hogy az új balliberális hatalom részéről kifogásolhatják a székely író hamvainak újratemetését vagy annak bizonyos részleteit. A Krónika úgy tudja, hogy az ügyben tegnap bekérették a román külügyminisztériumba Füzes Oszkár magyar nagykövetet, aki azonban Marosvásárhelyen tartózkodott, így a külügyi tárcánál az ügyvivő képviselte a bukaresti magyar diplomáciai kirendeltséget. Értesülésünket szerda este a budapesti, csütörtökön pedig a román külügyminisztérium is megerősítette.
Nagyköveti cáfolat. Füzes Oszkár leszögezte, Nyirő nem volt románellenes. A magyar külügyminisztérium szerda este kiadott közleménye szerint a román külügyminisztérium szerdán bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét. Füzes Oszkár misszióvezető távollétében Balázs Ádám ideiglenes ügyvivő tett eleget a partner kérésének – olvasható a tárca közleményében.
A tájékoztatás szerint román részről kifogásolták Németh Zsoltnak, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkárának az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő korábbi kritikáját, továbbá mind tartalmi, mind szervezési szempontból nehezményezték Nyirő József tervezett újratemetését.
A követségi ügyvivő közölte a román féllel, hogy a magyar kormány az erdélyi író újratemetését kegyeleti és kulturális eseménynek tekinti. A magyar diplomata hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nyitott az együttműködésre az új román kormánnyal, arra várakozással tekint.
A magyar nagykövet bekéretését a román külügyminisztérium is megerősítette csütörtöki közleményében, amely szerint Nyirő József újratemetéséről, és magyarországi politikusok nemrégiben tett nyilatkozatairól volt szó. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) kérdése nem szerepelt a találkozó témái között – közli a szaktárca.
A román fél közölte Balázs Ádámmal, hogy nem a médián keresztül, hanem kétoldalú diplomáciai keretek között hajlandó bármilyen kérdésről tárgyalni, „a Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerség, és az Európai Unió szintjén való kiváló együttműködés kontextusában”.
Ugyanakkor vélhetően Füzes Oszkárnak a Digi24 román televíziónak a hét elején adott interjújában elhangzottak sem nyerték el a román kormány tetszését. Ebben ugyanis a nagykövet leszögezte: az autonómia az egyetlen logikus és természetes kompromisszum a nemzetállami többség területi szuverenitása és a kisebbségek létezéshez való joga között. Sőt a diplomata kifejezte meggyőződését, hogy az autonómia a közeljövőben megvalósítható lesz Romániában.
A Krónika megbízható forrásokból úgy értesült szerdán, hogy a román külügyminisztériumban arra hivatkoztak: Nyirő József újratemetése „időszerűtlen a jelenlegi romániai belpolitikai helyzetben”, továbbá nyomatékosan arra kérték az ügyvivőt, hogy találjanak későbbi időpontot az eseményhez.
A bukaresti hatalom beavatkozása nem minden előzmény nélküli, az elmúlt napokban ugyanis több román lap is antiszemitának, irredentának nevezte az írót, annak ellenére, hogy az egyik hírtelevízióban Füzes Oszkár magyar nagykövet hosszasan érvelt amellett, hogy ezeket a vádakat semmilyen történelmi vagy irodalmi dokumentum nem támasztja alá.
Úgy tudjuk, a külügyminisztérium mára vár választ a magyar nagykövettől, ennek nyomán pedig közleményben tervezi nyilvánosságra hozni álláspontját. Információink szerint azonban a szervezők semmilyen körülmények között nem hajlandók elhalasztani Nyirő József május 27-i újratemetését.
Mint ismeretes, az 1953-ban emigrációban elhunyt író madridi sírjának feltárását a magyar Országgyűlés kezdeményezte, majd ezt követte Nyirő földi maradványainak Budapestre szállítása. Az újratemetést az Országgyűlés Hivatalának közreműködésével a Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezi.
Szász Jenő közölte: Bukarest aggálya nem jelent tiltást, így pünkösd vasárnapján a székely városban örök nyugalomra helyezik az 1953-ban Madridban elhunyt író hamvait. Az MPP elnöke úgy vélte: mivel szóban történt a tájékoztatás, a román külügyminisztérium álláspontja informális, és „ezért nem kellene túlreagálni a dolgot”. Szász elmondta azt is, az Országgyűlés Hivatala főszervezőként folyamatosan, már Nyirő áprilisi exhumálása óta kapcsolatban állt a román hatóságokkal az ügyben, de az elmúlt napokig semmilyen kifogás nem érkezett a részükről.
Tegnap egyébként Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet – aki a nap folyamán Marosvásárhely polgármesterjelöltjeivel találkozott – a Maros-parti városban cáfolta a Nyirő József feltételezett románellenességéről és antiszemitizmusáról a román médiában megjelent vádakat.
Román újságírók kérdésére, miszerint a magyar állam miért működik közre a közelgő helyhatósági választás kampányában „egy ellentmondásos” író újratemetésének lebonyolításában, a diplomata közölte: bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy az író nem volt románellenes vagy antiszemita. Ekkor egy sajtós közbevetette: „na de Nyirő horthysta volt”. Erre a megállapításra Füzes Oszkár úgy válaszolt: „ilyen alapon az én apám is horthysta volt, mert abban a korszakban élt”.
A napokban az Evenimentul zilei napilapban megjelent cikk fasisztának és irredentának nevezte Nyirő Józsefet, aki a szerző állítása szerint személyesen románok gyilkolására buzdított Kolozsváron. Az állítás azonban a tekintetben is sántít, hogy a kincses város megnevezett negyede az ötvenes években épült, az író pedig már az 1940-es évektől külföldön élt, majd 1953-ban Madridban halt meg.
A Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma elnevezésű szervezet ugyanakkor felszólította a román kormányt, akadályozza meg az író újratemetését, vonja vissza azoknak az erdélyi iskoláknak az elnevezését, amelyek Nyirő nevét viselik, mivel szerintük az író „a nemzetiszocialista, hungarista vonalat képviseli”. Mint ismeretes, a tervek szerint Nyirő hamvait május 23-án ravatalozzák fel a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, ahonnan a Boldogasszony Zarándokvonat kegyeleti kocsijában szállítják a Székelyföldre, majd május 27-én, vasárnap temetik újra a székelyudvarhelyi római katolikus temetőben.
Rostás Szabolcs, Csinta Samu. Krónika (Kolozsvár)
2012. május 18.
A Charta XXI. mozgalmat mutatta be Surján László Nagyváradon
A Kárpát-medencei népek megbékélését célzó Charta XXI. mozgalmat mutatta be nagyváradi sajtótájékoztatóján Surján László, az egykori Antall-kormány népjóléti minisztere, az Európai Parlament néppárti alelnöke a tisztséget előtte betöltő Tőkés Lászlóval közösen.
Surján László a partiumi Keresztény Egyetem Janus Pannonius Szakkollégiumának meghívására érkezett Nagyváradra, ahol a másfél éve általa elindított Chartáról, illetve az Európai Parlament költségvetéséről tartott előadásokat a hallgatóknak. A szakkollégiumi programokat megelőző sajtóértekezleten Tőkés László a romániai rendszerváltozás spirituális dimenziójának nevezte a nemzetiségek, illetve a felekezetek közötti megbékélést.
Surján ismertetőjében hangsúlyozta: a Charta XXI. mozgalom mondanivalója nem politikai, és nem kötődik pártokhoz. Mint elmondta, előző nap Bukarestben tartott előadást a román egyetemistáknak, akikben meglátása szerint már nem olyan mélyek a történelem folyamán elszenvedett sérelmek, mint az idősebb generációban, és sokkal inkább törekednének a román-magyar együttműködésre.
Surján László szerint a kelet-európai népek közös történelméből a leghosszabb, több száz éves időszakot a békés együttélés jellemzi, s csak egy-két évszázadot az ellenségeskedés. A Charta XXI. célja épp az, hogy a békés időszakra irányítsa a figyelmet és „21. századi megoldást kínáljon a 19. és 20. században okozott problémasorozatra” – fogalmazott az EP-alelnök.
A sajtóértekezleten Tőkés László elmondta: Surján László személyében egy olyan keresztény meggyőződésű politikust üdvözölhet Nagyváradon, aki sokat tesz a közép- és kelet-európai népek megbékéléséért. Rámutatott arra, hogy a Charta XXI mozgalom azt az ökumenikus szellemiséget viszi tovább, amit az 1989-es temesvári népfelkelés kirobbantói is hirdettek. Az egykori temesvári lelkipásztor végül kijelentette: az igazi rendszerváltás nem következik be mindaddig, amíg a mozgalomban spirituális szintekre emelt megbékélés meg nem valósul.
A mozgalom hitvallása az interneten a www.chartaxxi.eu címen található meg, ahol azok, akik a hét nyelven elolvasható szöveggel egyetértenek, aláírásukkal támogathatják a kezdeményezést. Mostanáig mintegy 3200 személy írta alá a Chartát, ami Surján László meglátása szerint nem kevés, figyelembe véve a tényt, hogy napjainkban a legtöbben nem szívesen teszik közzé nevüket. Krónika (Kolozsvár)
2012. május 18.
Gyászhír
dr. DANCSULY ANDRÁS
ny. egyetemi tanár életének 91. évében, otthonában csendesen elhunyt. Szeretett halottunktól május 19-én, szombaton 12 órakor veszünk végső búcsút a Házsongárdi temető kápolnájában. Sosem felejtjük el. A GYÁSZOLÓ CSALÁD.
Dancsuly András /Lisznyó, 1921. dec. 3. – Kolozsvár, 2015. május15./
1957-től a kolozsvári tudományegyetem pedagógiai tanszékének vezető professzora volt
(Dancsuly Andrásról:)
Összehívják Bukarestben a magyar és német "nemzetiségi dolgozói tanácsok" országos plenárisait. Az első nap a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának ülésén - a kiadott utasításnak megfelelően - a felszólalásra kijelölt személyek (Rab István, Rácz Győző, Hajdú Győző és mások) elítélik el a Magyar Népköztársaságot és a Magyar Tudományos Akadémiát az Erdély története megjelentetése miatt, majd a második nap Nicolae Ceaușescu vádolja meg a szomszédot: "Nehéz megérteni horthysta, fasiszta, soviniszta, közöttük rasszista tételek felelevenítését. Hogyan képzelhető el, hogy egy tudományos akadémia hozzájáruljon más népeket sértő írások és munkák megjelentetéséhez? Milyen tudomány ez? Kinek szolgál egy ilyen úgynevezett tudomány, ha nem a legreakciósabb imperialista köröknek? Az ilyen tételek nem szolgálják a barátság és az együttműködés ügyét, a szocializmus ügyét!". Az első nap felszólalók a szövegüket az előző este kapják kézhez, ezt követően pedig nem hagyhatják el a szállásukat. Demény Lajos történész, valamint Dancsuly András, az MNDT Kolozs megyei elnöke, a kolozsvári egyetem prorektora megtagadják a felszólalást. Bálint Ferenc, a szászrégeni sörgyár volt párttitkára, az MNDT tagja - aki nem akarja másnap fölolvasni az Erdély története elítélését tartalmazó magyarellenes beszédet - 24-ről 25-ére virradó éjszaka kizuhan (?) a szállodája szobájának ablakán. (A Securitate minden bizonnyal "megöngyilkolta".) Temetése után a Szabad Európa Rádió bemondja, hogy gyanús körülmények közt hunyt el. /Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989/ Szabadság (Kolozsvár)
2012. május 18.

vezércikk/
Plusz-mínusz Nyirő
Nincs könnyű dolga annak, aki Nyirő József életéről, munkásságról kíván írni. Emberi és írói pályája olyannyira ellentmondásos, hogy sokféle jelző lenne igaz, és ugyanúgy igaztalan is jellemzésére. Sorsa, életpályája mintegy leképezi a 20. század hányattatott történelmét; egyike ő is a múlt évszázad viharaiban elvetélt sorsoknak.
Nincs könnyű dolga annak, aki Nyirő József életéről, munkásságról kíván írni. Emberi és írói pályája olyannyira ellentmondásos, hogy sokféle jelző lenne igaz, és ugyanúgy igaztalan is jellemzésére. Sorsa, életpályája mintegy leképezi a 20. század hányattatott történelmét; egyike ő is a múlt évszázad viharaiban elvetélt sorsoknak.
Lehetett volna nagy író, székely humorának, a lélek apró, finom rezdüléseit szerencsés írói pillanataiban tettenérő árnyalt emberábrázolásának köszönhetően akár a „téma nagymestere”, Tamási Áron vetélytársa is – de nem lett. A Székelyföld, a székely lelkület ismeretében, mélységben Tamási messze felülmúlta őt. Nemcsak stiláris szempontból (Nyirő ugyanis regényt szerkeszteni egyáltalán nem tudott, értéket inkább csak rövidebb írásaiban alkotott), de azért is, mert Nyirőből hiányzik Tamási meleg derűje, mély embersége, gondolati és lelki tisztasága.
Papként a szeretetről prédikált, nyilas újságíróként, lapszerkesztőként pedig gyűlöletet hintett maga körül, a nyilasvezér Szálasi szellemi híve volt. Méltán került hát a háborús bűnösök sorába, hiszen szellemi uszításával közvetve ugyan, de bűnrészese volt a tömegmészárlásoknak. Amint élete e korszakának egyik értékelője megállapította róla: „mélységes emberszeretet és vérgőzös fasiszta öldöklésre uszítás együtt fér meg ebben a ködgomolyos lélekben”.
A gyűlölet lángja az emigrációban sem hunyt ki benne; igaz, később őt magát is égetni kezdte, amikor amolyan szerzetesi önsanyargatással tagadta meg egész életét, munkásságát. Lelki meghasonlása nyomán később visszatért a valláshoz, a szó szoros értelmében is szerzetesi csuhát öltött és viselt élete végéig.
Életéhez hasonlóan életműve is ellentmondásokkal terhelt, zavaros. Persze öreg hiba lenne a más értéket megtagadó egykori proletkultizmus vétkébe esve teljes egészében elvetni művészetét, amelynek maradandó értékeit érdemes megőrizni.
Aminthogy hamvai is megtérhetnek szülőföldjére. A díszes, már-már kihívó, provokatív, budapesti „kegyeletlerovó” megálló beiktatásával megtervezett székelyudvarhelyi újratemetést azonban semmiképpen sem érdemli meg. A hőst megillető ceremónia nem csak azért zavaró, mert Nyirő sohasem volt hős – az csak akkor lehetett volna, ha azokban a vérzivataros időkben szembeszegül éppen azokkal, akiket kiszolgált. Az ünnepi pompa azonban kegyeletsértő is, ne feledjük, élnek még az esztelen üldözés, öldöklés áldozatai és azok leszármazottjai.
A túlhajtás diplomáciai konfliktussal is fenyeget, máris bekérették a román külügyminisztériumba Magyarország bukaresti nagykövetét. Ezúttal még érthető is, hogy Bukarest megakadályozná, de legalábbis nyugalmasabb időre halasztatná Nyirő újratemetését. Ritkán fordul elő, de lám, most megesett: a román–magyar vitában ezúttal a román félnek kell szurkolnom.
Bogdán Tibor. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. május 21.
Nyirő-ügy: Budapest sürget
A magyar Országgyűlés Hivatala hétvégén sürgette a román hatóságokat, hogy egyértelműen közöljék, a Nyirő József újratemetésével kapcsolatban eddig kifejezett egyet nem értésük mit jelent: megtiltják a székely író földi maradványainak Romániába bevitelét, vagy azt, hogy nem értenek egyet ugyan az újratemetéssel, de tudomásul veszik a megtartását.
A magyar Országgyűlés Hivatala hétvégén sürgette a román hatóságokat, hogy egyértelműen közöljék, a Nyirő József újratemetésével kapcsolatban eddig kifejezett egyet nem értésük mit jelent: megtiltják a székely író földi maradványainak Romániába bevitelét, vagy azt, hogy nem értenek egyet ugyan az újratemetéssel, de tudomásul veszik a megtartását. Amint a román hatóságok közlik válaszukat, a magyar fél „haladéktalanul tájékoztatja a közvéleményt” az újratemetéssel kapcsolatos helyzetről – írták. Mint ismert, a külügy a múlt héten bekérette Magyarország bukaresti nagykövetét ebben az ügyben.
A magyar féllel közölték: Bukarest nem tartja időszerűnek a nyilaskeresztes mozgalom elkötelezettjeként számon tartott író újratemetését. Az Országgyűlés Hivatala azt válaszolta: ha nem engedik be Romániába Nyirő József földi maradványait, a magyar fél olyan megoldást keres, amely „nem csorbítja sem a román jogrendet, sem Nyirő József tisztelőinek lelki várakozásait”.
A hivatal ugyanakkor elmarasztalta Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármestert, mert szerintük az elöljáró „és társai” az újratemetéssel kapcsolatban kialakult „magyar–román szakmai és politikai vitában” nem a magyar álláspontot erősítették. Fráter Olivér, a Nyirő-újratemetés országgyűlési hivatali megbízottja az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette: a polgármester már a személyes tárgyalásokon is Nyirő József „nyilas múltjával és a vele szemben megfogalmazott antiszemitizmus vádjával kapcsolatosan rendkívül erős felvetéssel élt”. Utaltak arra is, hogy a Bunta Levente „pártjához közel álló bukaresti magyar lap”, az Új Magyar Szó arról cikkezett: Nyirő József háborús bűnös, és „ugyanezt a hamis vádat hangoztatja a román sajtó Nyirő-ellenes része is”.
A Magyar Országgyűlés Hivatalának közleményére válaszolva Bunta Levente – Székelyudvahely polgármestere, Miklós Zoltán – a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, Jakab Áron Csaba önkormányzati képviselő, Szőcs Endre – a Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont igazgatója és Farkas György kabinetvezető azzal vádolják a Nyirő József újratemetését szervező, Szász Jenő által vezetett Székelyudvarhelyért Alapítványt illetve Kövér Lászlót, a Magyar Országgyűlés elnökét, hogy „tevékenykedésük fő célja nem az újratemetés méltóságteljes megszervezése, hanem az önkormányzati választások befolyásolása, Nyirő emlékének felhasználásával.” A közlemény aláírói szerint a budapesti hivatal képviselői „tisztességtelenül jártak el akkor, amikor az április 18-án tartott székelyudvarhelyi megbeszélésen – amelyen részt vett a magyar nagykövet, főkonzul, intézményi vezetők és önkormányzati tisztségviselők – a valóságot elferdítve azt állították, hogy Bunta a Nyirő József múltjával és a vele szemben megfogalmazott antiszemitizmus vádjával kapcsolatosan rendkívül erős feltevéssel élt”. Ezzel szemben Bunta szerint az igazság az, hogy tartva a Nyirő József újratemetésének túlpolitizálásától, a jelenlévőktől megkérdezte: „mit tudnak a szervezők Nyirő József esetlegesen támadható közéleti szerepléséről?” Tette ezt annak érdekében, hogy „fel lehessen készülni az ezzel kapcsolatos támadások kivédésére” – olvasható az állásfoglalásban. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. május 23.
Hadovázik a középszer
Április végén beszélgetést szervezett a Kolozsvár Társaság a színház repertoárjáról, közönségéhez való viszonyáról, mindenről, ami a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásaival kapcsolatban felmerülhet. A beszélgetésen jelen volt három felháborodott hölgy is, akik hol a múlt rendszer kultúraaktivistáira jellemzően dirigáltak, hogy mit játsszanak és mit ne, hol pedig a jólneveltség nevében törtek pálcát a KÁMSZ előadásai fölött.
Az egyik hölgy be is jelentette, hogy márpedig ő soha többé nem néz meg olyan előadást, amelyet Tompa Gábor rendezett, mert Az elveszett levél például azzal kezdődött, hogy a szereplők kigombolták a nadrágjukat, s egy jót pisiltek... Azt már persze nem mondta meg, hogy hol is történt mindez – nos, a Nép Háza gyönyörűen kicsempézett WC-termében, ahol a képviselők „kéz kezet mos alapon” rendezik nagy ügyleteiket, miközben az ülésterem többnyire üres... A hölgy hiába ment színházba, mert semmit sem látott. A másik, aki a kultúraktivistát alakította, azt követelte, hogy a közönségnek játsszanak, az ő színvonalán, az általa kedvelt darabokat, és legyen mindig teli a színház (mintegy nyolcszáz férőhelyes) nagyterme. Vagyis, tennénk hozzá, térjen vissza az úgynevezett tömegkultúra időszaka, amely olyan gyönyörűségeket produkált, mint a Megéneklünk, Románia Fesztivál.
Ma tehát már senki sem gátolja meg a színházainkat abban, hogy művészetet produkáljanak – csupán a középszert istenítő néző, akinek nem kell a művészet, hanem az előítéleteit és a beidegződéseit kívánja igazoltnak látni, illetve megvalósulni. A félműveltek paradicsomát...
Erre keményen rájátszik a média is. Aradon, az Interetnikai Fesztivál idején egy fiatal tévés egyenes adásban feltette nekem a kérdést. „A mai néző gyomra nem veszi be a modern színházat. Mi a véleménye erről?” Hát mit mondhattam volna egyebet, mint azt, hogy „a színház nem a gyomornak szól, néhány emelettel feljebb kell keresni a címzettet. Aki a gyomrát akarja tömni, menjen a vendéglőbe”.
Persze ezzel az ügy nem zárul le. A néző pont olyan fontos szereplője – résztvevője! – az előadásnak, mint a színész. Ha partnerek és együtt produkálják, akkor működik a színház, létrejön a művészi aktus a színházban. Ha nem, megbukik a legcsodálatosabb rendezés is. Ezt gyakran szem elől téveszti, sőt, el is felejti mindkét fél. A rendezés szólózik, a néző pedig pusztán fogyasztóként ül be a nézőtérre, valójában nem akar csinálni semmit, azt várja, hogy kiszolgálják, mint a vendéglőben.
Így nem jöhet létre a színházhoz szükséges kapcsolat. Ami létrejön, az már gyomor alatti...
Bukarestben nemrég a Történelmi Múzeum előtti lépcsőn felállították Traianus császár szobrát, kezében a dákokat jelentő vicsorgó farkassal, amelynek a nyakából egy ötödik végtag, egyesek szerint vakbél nyúl ki vagy félméter hosszan. A szobor a 2008-ban elhunyt Vasile Gorduz műve. Nagy elismeréssel szólt róla két szakértő is – Pavel Şuşara és Răzvan Theodorescu. Ők csak tudják, hogy a szobrászatban mi az érték. Mindenesetre elgondolkoztató az, hogy Traianust meztelenül ábrázolja a szobrász – időtlenné teszi, mert ha valamely kor ruháját adná rá, nem kellene vele többet foglalkozni. Viszont a nagyszájú járókelők és a newsmanek, akik ugye mindenhez értenek, el vannak hűlve, profanizálást látnak benne, mocskos tréfát. Egy elegáns hölgynek például az jutott eszébe: „Mit csodálkozunk azon, hogy Traianus meztelen?
A rómaiak és a dákok között a szexuálison kívül más kapcsolat nem volt.” Egy fiatalember pedig a farkas toldalékán kajánkodik: „Biztos Csernobil áldozata, azért nőtt farok a nyakán.” És a sajtó világgá kürtöli ezeket a mélyenszántó vélekedéseket. Sőt, még hozzátesz egy-két lapáttal. Hát mit is várhatnánk mást Vasile Gorduztól, aki megmintázta Ştefan cel Marét is: kis nyomorék figura, gebén lovagolva – s a bákói tanács szinte elfogadta? Eminescura pedig hálóköntöst adott a szobrász. A nemzeti költő arca bolondéra emlékeztet, aki most szabadult a tébolydából – és egy talapzaton áll Montrealban. „Hát nem gyalázat?!” Tény, hogy a művészet és a középszer, nacionalizmus, populizmus stb. más-más úton halad.
Zsehránszky István. Új Magyar Szó (Bukarest)
2012. május 24.
Újra a romániai magyarellenes megnyilvánulásokról
Elítélte a román kormány magyarellenes intézkedéseit az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója. A kongresszus zárónapján az egyhangúan elfogadott dokumentumban a szervezet aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a román kormány már meglévő kisebbségi jogot vont meg a MOGYE magyar nyelvű karának létrehozására vonatkozó kormányhatározat érvénytelenítésével.
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója által kiadott dokumentum részleteiről Szász Edit kérdezte Sógor Csaba Európai Parlamenti képviselőt.
Az EP képviselő elmondta, hogy ez a szervezet az európai kisebbségek jogaival, helyzetével, lehetőségeivel foglalkozik, a moszkvai kongresszusán pedig elítélte az új román kormány kisebbségellenes politikáját. A dokumentum által tájékoztatták a nemzetközi közvéleményt, és megpróbálnak nyomást gyakorolni a román kormányra, hogy lássa be tévedését és javítson magyarellenes magatartásán.
Nem a kisebbségeken kell elverni a port a gazdasági helyzet miatt, azzal az energiával és pénzzel, amit a kisebbségek beolvasztására költenek (nem csak Romániában, hanem szerte Európában) kilehetne kászálódni a gazdasági válságból – jelentette ki Sógor Csaba. Majd hozzáfűzte: annak a 2000 ortodox templomnak az árából, amit az elmúlt 20 év alatt Erdélyben építettek, meglenne az autópálya Bukarest és Budapest között.
Antal Erika arról kérdezte Bodó Barna politológust, elemzőt, hogy lehet az, hogy a törvény sosem találja meg azokat, akik a magyar szobrok, emlékhelyek ellen vétenek.
Bodó Barna úgy véli, hogy a szoborgyalázások kérdése áttételesen kapcsolódik a kisebbségi helyzethez. Ugyancsak furának látja Bodó a MOGYE helyzetét is, hiszen az Egyetem törvényre tudta adni a kormányt, a kormány viszont már nem adhatja törvényre az Egyetemet.
A továbbiakban Bodó Barna beszélt arról az ismert esetről is, amikor az egyik marosvásárhelyi iskolába egy szülő magyar nyelvű adománylevelet próbált beadni a titkárságra, azt nem fogadták el, az incidens pedig úgy végződött, hogy a szülőt a rendőrség elvitte.
marosvasarhelyiradio.ro. Erdély.ma
2012. május 24.
LAM-történet: A mozgalom erkölcsi felelőse (Kató Béla kuratóriumi elnök vallomása)
A Kató Bélával folytatott interjú első részében a nevéhez fűződő, rendkívül termékenynek nevezhető újítás és kezdeményezéssorozat legszemélyesebb indítékairól vallott, valamint arról az erkölcsi fordulatról és felismerésről, mely az alapítványt a kedvező feltételek melletti hitelezés útján elindította.
Ezzel legalább két alapcéljához juttatta közelebb a mozgalmat, így valósítva meg a kis- és középvállalkozási szféra erősítése mellett a piacgazdasági feltételek ismeretébe való bevezetést, a szükséges szakmai és üzleti ismeretek terjesztését is azok körében, akik támogatásában részesültek. A viszonylag szerény anyagi eszközök fölött rendelkező mozgalom kisugárzása mondhatni fordított arányosságban áll pénztőkéje nagyságával. Ennek titkait is firtatjuk az alábbiakban.
Településfenntartók
– A riporter is tartozik egy vallomással. Nem állt szándékomban LAM-történetet írni, de a gazdatársadalomnak szentelt sorozataimban az utóbbi két évtizedben akarva-akaratlan mindenütt a megyében a LAM-kapcsolat példáira bukkantam. Azt kell mondanom, hogy a viszonylag szerény tőkét, mely azonban kezdetben relatíve többet nyomott a latban, mint ma, senki hatékonyabban nem forgatta, mint Önök, s az emberi kapcsolati háló mint bizalmi tőke legalább olyan szerepet játszott, mint a befektetésekre szánható kölcsönök. Azt a hitet sugározta, hogy lehet boldogulni az új világban, rámutatva a kiutak egyikére is. Ahol falvainkon valami-valaki mozog és mozgat, ahhoz, mint kisült, Önöknek mindig volt valami közük. Ahol kezdetben még csak egy gép, kaszáló vagy vetőgép, eke vásárlására mertek gondolni, Önök jelen voltak, de azok a használt svájci felszerelések is jó évtizedig vagy tovább kiválónak bizonyultak, és kiszolgálták az akkori igényt.
– Nem elhanyagolható az a 600 kint járt ember sem. Nem mindenki gazdálkodik ugyan közülük, de azok is világot láttak, és megismertek egy másik társadalmi berendezkedést.
– Továbbmennék: a svájci inaskodás hónapjai bekerültek a családi legendáriumba, valósággal folklorizálódtak. Amit korábban a katonatörténetek jelentettek, azok szerepét az alpesek alján termett tapasztalat adomái vették át a beszélgetésekben, a mesélésnek szentelt meghitt percekben.
– Igen, már nem a doberdói, hanem a svájci "kalandokat" hallgatják a gyerekek. Nekem akkora öröm, valahányszor nyaranta falun járok, és svájci rendszámú autót látok a kapuk előtt! Ezeket a kapcsolatokat már nem követtük, nem a mi dolgunk, de a svájci gazdák jönnek látogatóba, a kapcsolat kitart húsz év múltán is. Talán ha eltelik még egy kis idő, az is világosabb lesz, hogy ennek a befektetésnek – emberekbe fektettünk be – milyen óriási a hozadéka. Mert ezek a gazdák ama falu legértelmesebb rétegét képezik, ők az iskolafenntartók, ők alapítanak ott családot, ők gondolkodnak abban a faluban, ha egy emelő, egy traktor kell valamilyen közcélra, az náluk megtalálható. Ők az élet kútfeje. Erdélyben ugyanis nem egy olyan falu akad – sajnos –, ahol már nincs, akit megszólítani, nincs, akit összefogásra bírni. Nos, az említett réteg falufenntartóként élhet és dolgozhat.
Találkozás Sorossal a Gyimesekben
– Legyen szabad néhány olyan dologra rákérdeznem, mely tevékenységük vitatottabb oldalaira vonatkozik. Felkeltette a kíváncsiságomat, hogy Soros Györggyel is történt kapcsolatfelvétel, a plutokrata világmágnás mesés tőkéje egy részét a "nyitott társadalmat" építő alapítványai szolgálatába állította. Mintha lenne valami közük a Bangladesben működő, ún. népi bankokhoz...
– Nincs. A bangladesi hitelezés lényege az, hogy ők arra a világra kitalált rendszereket hoztak létre, melyek pici összegekkel dolgoznak. Ha például öt nőnek adnak száz rúpiát, és egy kecske húsz rúpiába kerül, akkor azok vesznek öt kecskét, és mindenkinek vissza kell fizetnie a rá eső részt, mert ha egy nem teszi, akkor nem kapnak többet. Ezek nagyon egyszerű dolgok. Egy másik modell, amit az amerikaiak akartak velünk gyakorolni, felajánlván a segítségüket, arra vonatkozott, hogy fogalmazzunk meg projekteket, és ők ehhez támoga­tást nyújtanak. Összehívtuk az embereket, hatalmas listám volt már, mit kellene tenni. S akkor megjöttek repülőgépen tizennégyen – csak a jegyek mibe kerülhettek? Hogy mennyire nem ide illő dolgot ajánlottak, az abból látszott, hogy 15 ezer dollárjuk volt összesen erre a célra. Akkor már viszont nálunk egy vállalkozást öt-, tízezer dollárból még csak megindítani sem lehetett. A felajánlott száz dollárokkal tehát nem lehetett semmire sem menni. Nem mérték fel: ez egy más kontinens, ez Európa, ez egy más ország, úgyhogy ezt el kellett utasítanunk. Nálunk a svájci támogatás volt az alap, ők végig itt voltak szakmai segítségükkel mind a mai napig. No de Soros: Romániában a Soros Alapítvány egy kiépített irodahálózatot működtetett. A kolozsvári fiókot Salat Levente irányította. Jó viszonyt ápoltam vele és sógorával, Zakariás Attilával is, akik annak idején az illyefalvi imaterem építésében is segédkeztek. Ezekben az években sok olyan konferenciát tartottunk Illyefalván, amelyet a Soros Alapítvány finanszírozott, és sokan reménykedtek ebben a támogatásban. Nekünk akkor nagyon kellett a pénz a fejlesztésekre, és megkértem őket, közvetítsenek, vessék fel: nem ajándékot kérnénk, hanem kölcsönt, kedvező kamattal. Soros ellátogatott Romániába az akkori feleségével és két kisgyerekével, kiment a Gyimesekbe, ahol Salatéknak házuk volt, és biztattak, itt az alkalom, gyere ki! Találkoztam vele, és elmondtam, mivel foglalkozunk, s hogy a pénzt visszafizetjük. Nagyságrendileg olyan három-négymillió dollárról lett volna szó. Ez a kilencvenes évek végén még mindig nagyon komoly összegnek számított a mi viszonyaink között. Azt felelte, nagyon tetszik neki a dolog, hazamegy, és küldi a megbízottjait. És itt történt a baj, mert a lengyel irodavezető, akit küldött, nem Kolozsvárra szólt be, hanem egyenesen Bukaresthez fordult, és a bukaresti ügyvédjei lebeszélték, mert mi az, hogy alapítvány, és nem is biztos, hogy legális, ki tudja... Ezzel a dolog be is fejeződött, hogy aztán értesüljünk, Moldovában ugyanabból a forrásból megcsinálták. Hogy azzal mi lett, nem tudom, de nem kizárt, a kész ötletet, a mienket használták fel hozzá.
– De siker esetén részükről vajon semmi feltételt nem támasztottak volna?
– Nem. Nekünk pedig a kedvező kamatlábra volt szükségünk, mert ma is úgy tudunk csak segíteni, ha kisebb kamattal kapjuk, és ehhez mi csak annyit teszünk hozzá, amennyibe a pénzkihelyezés kerül, és így a felvevők, az emberek is jól járnak.
Korrupciómentesen
– Munkatársa említette a hollandokat mint lehetséges partnereket.
– Történt kapcsolatfelvétel az Oikokredit holland egyházi pénzintézettel, amely az egyházban összegyűjtött tőkét adja tovább fejlesztésre. Velük sokat tárgyaltunk, de olyan kemény kapitalista feltételeket szabtak, hogy végül lemondtunk róla. Tárgyaltunk még néhány német és svájci alapkezelővel, jó együttműködés jött létre velük. Én ’90 után nem Magyarország, hanem a Nyugat irányába indultam el, sok erdélyi magyartól eltérően. Miért? Nekem nem voltak magyarországi ismerőseim. A másik: a nyelvtudásom, a korábbi egyházi kapcsolataim Svájc felé irányítottak. Magyarországon ráadásul eléggé zavaros volt a helyzet. És nem bántam meg, mert az első éveket teljesen korrupciómentesen és politikai befolyásolásoktól függetlenül, játszmák nélkül tudtuk végigvinni. Akkora szabadságot jelentett, amit csak ma tudunk igazán felbecsülni. A LAM a Horn-kormány idején is sokak érdeklődését felkeltette. Tabajdi Csaba többször személyesen is lejött, és akkor fogalmazta meg híres tézisét, miszerint Erdélyben autonómiaszigeteket kell építeni, és Illyefalva ebből ad példát. Elkezdtem gondolkodni: mi a svájci segítséget jól fel tudtuk használni, de milyen kár, hogy a magyar támogatások annyi csatornán keresztül annyifelé szétfolynak, és nem látszik semmi eredmény. Ha nem is voltak túl nagy összegek, de azért hol itt, hol ott jelent meg, hogy ennyit adtak, annyit adtak. Nem lehetne azt is tisztességesen kezelve valóban népünk hasznára fordítani? Kisebb-nagyobb próbálkozásokra sor került, de igazából soha nem értette meg senki, mi a teendő, mert a politika sajátos módon viszonyul az adakozáshoz, mindig elvár érte cserébe valamit. Nem értették meg, hogy nem kell egyre újabb bombasztikus ötleteket kiötölni, hanem a jól bejáratottakat kellene támogatni. Sokszor a támogatások a klientúraépítés eszközévé váltak.
"Csodálatos" dolgok
– Nagyon érdekes, hogy két évvel a mostani kormány hatalomra kerülése után nekünk lejárt az Új Kézfogással kötött egyik szerződésünk, amit azért kötöttünk, hogy segítsük a föld megtartását a régió gazdái kezén. A piacon ugyanis pontosan a tőkehiány miatt mások kezdték el felvásárolni a földeket, olyanok, akiknek semmi közük nem volt sem a faluhoz, sem a mezőgazdasághoz. Mi azoknak juttattunk hitelt, akik ott laktak helyben, és akik gazdálkodtak. A hitel garanciáját a föld képezte. Hét-nyolc éves bérlet fejében meg lehetett vásárolni azt a földet, arra János bácsinak nem volt pénze, hogy egyszerre kifizesse, ezért bérlethez folyamodott. Viszont ha tőlünk kölcsönt kap, és a bérrel azonos összeget nekünk törleszti, akkor a föld idővel az övé lesz. Nagyszerűen ki van gondolva. Tapasztalhatjuk a Székelyföldön, hogy évente olyan húsz hektárt "vernek dobra" falvanként, mert kihalnak a gazdák, és a földek gazdát cserélnek. Kiváló projekt volt, mi ehhez a pénzt az Új Kézfogástól kölcsönkaptuk tíz évre. A keretszerződés, úgy hiszem, talán 300 ezer dollárról szólt volna. Minden faluból bárki jöhetett, aki földet szeretett volna vásárolni. Az első kilencvenezret meg is kaptuk, azt gyümölcsözően forgattuk, aztán a szocialista kormány tovább nem folyósította a pénzt! No de eltelt tíz év, ismét Fidesz-kormány van. Mi a megállapodás szerint jártunk el, azt hiszem, 70–80 ember látta hasznát, mert a visszafizetett összegeket rögtön újra kiadtuk, jöhetett a régióból bárki. Tavaly lejárt a szerződés, és mi jelentkeztünk, hogy a kölcsönvett pénz megvan, és "csodálatos" dolog lett belőle. Az új kormány illetékesei nagyon csodálkoztak: Megvan az egész pénz? Hát hogy? Jaj, akkor gyorsan küldjük vissza!... És visszautaltuk mind az utolsó centig... Én azért megkérdezném, hogy azokból a támogatásokból, amiket nem ajándékként, hanem hitelként kaptak az emberek, hányat és mennyit fizettek vissza. Hányról hallottuk, hogy a projekt bebukott, hogy ellopták, hogy magánkézbe került a pénz... Tényleg az a kérdés: létezik-e egyáltalán erkölcsi tartás? Tényleg meg kell a pénz világában mindenkinek tébolyulnia? Vagy pedig lehet az egészet úgy kezelni, hogy abból a közösség is lásson valamit...
B. Kovács András
Előző rész: A mozgalom erkölcsi felelőse (LAM-történet), Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2012. május16.
(folytatjuk) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. május 25.
Tovább szüneteltetnék a kárpótlást
Egy évvel hosszabbítaná meg a román kormány a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok utáni kárpótlás felfüggesztését, arra hivatkozva, hogy a kifizetések felújítása tarthatatlanná teszi az idénre tervezett államháztartási hiánycélt.
A kormány márciusban függesztette fel először hat hónapra a kárpótlási folyamatot, miután a strasbourgi emberi jogi bíróság felszólította Bukarestet: vizsgálja felül – a jelenleg működésképtelen – restitúciós törvénykezését.
Romániában több mint tizenöt éve megoldatlan a kárpótlás. A strasbourgi bíróság azt követően szólította fel Romániát a jogi keret felülvizsgálatára, hogy a romániai perek túlterhelték a bírókat.
A 2013. május 15-ig tartó újabb egyéves felfüggesztés azt jelentené, hogy a szóban forgó időszakban sem bocsátanak ki értékjegyeket a kárpótlásra jogosultaknak. Ez a szándék egy sürgősségi rendelettervezetben szerepel, amelyben a kormány rámutat: 1,5 milliárd lej pluszkiadást jelentene a kifizetések folytatása.
Az új jogszabályt egyelőre nem tudni, mikor fogadja el a parlament, ezért Titus Corlatean igazságügyi miniszter májusban kilenc hónapos haladékot kért Strasbourgban a restitúciós törvénykezés újraalkotására. Népújság (Marosvásárhely)
2012. május 25.
Agresszív ortodox követelés (A Nemzeti Bank volt székháza)
Provokációként könyveli el Antal Árpád polgár­mester az ortodox egyháznak a volt Román Nemzeti Bank székházául szolgáló sepsiszentgyörgyi épületrész "visszavétele" érdekében a prefektushoz írt levelét, melyben azt állítják, az ingatlant önkényesen használja a megyei tanács, valamint hogy a városi önkormányzatnak az átvételéért kezdeményezett határozata aberráns és törvénytelen.
Florin Tohănean bodzafordulói esperes a prefektushoz címzett átiratában arra kéri a kormánymegbízottat, támadja meg a sepsiszentgyörgyi önkormányzat határozatát, melyben kezdeményezik a volt bankszékház átvételét, mert az "aberráns és törvénytelen". Antal Árpád kifejtette: az ingatlan mai napig a román állam tulajdonát képezi, s bár a hosszú pereskedés után a legfelsőbb bíróságon kimondott ítélet a művelődési minisztérium ügykezelésébe, az ortodox egyház használatába adja az épületet, mégis a tulajdonosnak áll jogában dönteni arról, kinek adja: akinek jár (azaz a városi vagy megyei önkormányzatnak), vagy akit nem illet meg (ortodox egyház) – így a városi tanács kezdeményezése semmiképp sem lehet törvénytelen. Az aberráció inkább az, ahogyan 2004-ben az ortodox egyház tulajdonába utalta az akkor már csak ügyvivő szerepet betöltő Năstase-kormány. "Az ortodox egyház állandóan kisakkozza a politikai konjunktúrákat, hogy felléphessen a magyarok ellen, a Năstase-kormány rendelete is azért született, hogy szájba verje a magyarságot, az RMDSZ-t" – vélekedett a polgármester. Megismételte korábbi álláspontját, miszerint elfogadhatatlan az, hogy míg a történelmi magyar egyházaknak azokat az ingatlanokat sem adják vissza, amelyeket államosítás címén elraboltak tőlük, addig az ortodox egyház olyan épületek birtokába kerülhet, melyek soha nem is voltak az övéi. Szerinte provokáció az or­todox egyház agresszív fellépése, úgy véli, ha bölcsek lennének, ők mondanák a kormánynak, hogy adja az önkormányzatoknak a vitatott épületet.
A bankszékház átvételéért kezdeményezett városi tanácshatározat alapján egyébként megszületett az erre vonatkozó kormányhatározat-tervezet, azt a megyei tanács elnöke aláírta, hogy Bukarestbe juthasson, a prefektusnak is szignálnia kellene. Erre azonban a polgármester sem lát esélyt, mint mondta, ha a kormánymegbízott nem írja alá, megpróbálják megkerülni őt – de már elkészítették a forgatókönyvet arra, ha ez sem sikerülne.
Váry O Péter. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. május 28.
A Nyirő Józsefről elnevezett utcák és iskolák névadásának törvényességét vizsgálják
Nyirő Józsefről elnevezett
iskola Máréfalván A Hargita megyei prefektúra vizsgálja azoknak az önkormányzati határozatoknak a törvényességét, amelyek szerint utcákat vagy iskolákat neveztek el Nyirő József íróról – jelentette be hétfőn Cristina Augusta Urzica prefektus.
A kormánymegbízott Victor Ponta román miniszterelnöktől kapott erre hétfőn utasítást. A prefektus szerint a vizsgálat tárgyát képezi valamennyi olyan önkormányzati határozat, amely szerint utcákat vagy iskolákat neveztek el Nyirőről.
Ponta hétfőn utasította Hargita megye prefektusát, hogy vizsgálja meg, nem sértik-e ezek a határozatok azt a jogszabályt, amely tiltja Romániában háborús bűnök miatt elítélt személyek kultuszának ápolását, valamint tiltja a fasiszta, a rasszista vagy az idegengyűlölő jelképek használatát.
A Mediafax hírügynökség megemlíti, hogy Székelyudvarhelyen egy utca viseli az író nevét, amelyben található az a ház, ahol Nyirő lakott. Hozzáteszi, hogy Hargita megyében Csíkszépvízen és Máréfalván nevezték el a helyi iskolát az íróról.
A román miniszterelnök szerint ez a jogszabály tiltja, hogy „elismerésben vagy tiszteletadásban részesüljenek a fasiszta és antiszemita személyek". Ponta elismerte, hogy Nyirőt soha nem ítélték el, és nem nyilvánították háborús bűnösnek, de ennek ellenére is kéri a vizsgálatot.
Szintén hétfőn Ioan Rus belügyminiszter bírálta Kövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének a kijelentéseit. Az Agerpres hírügynökség szerint a román tárcavezető elmondta: a minisztérium munkatársai alapos tájékoztató anyagot készítenek Nyirőről Victor Ponta miniszterelnöknek és Traian Basescu államfőnek. Mint mondta, azért készítik a tájékoztató anyagot, hogy Ponta jól alátámasztott állásponttal vegyen részt az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatandó megbeszélésen.
A múlt héten Mircea Dusa parlamenti kapcsolatokért felelős román miniszter jelentette be, hogy június elseje körül találkozik egymással Orbán Viktor magyar és Victor Ponta román miniszterelnök Bukarestben. Szijjártó Péter, a magyar miniszterelnök szóvivője viszont az MTI-t akkor arról tájékoztatta: Orbán Viktor ugyan részt vesz a kohéziós alapok jövőjéről szóló bukaresti tanácskozáson, de „kétoldalú találkozó a román miniszterelnökkel nem került szóba".
A román belügyminiszter a Nyirő hamvainak felkutatására indított akcióról elmondta: azt akarták bizonyítani, hogy a román rendőrség több millió jármű között is képes megtalálni akár egy konzerves dobozt is.
MTI. Erdély.ma
2012. május 28.
Bukarest magyarázatot kér Kövér László nyilatkozatai miatt
A budapesti román nagyköveten keresztül kér tisztázást a bukaresti külügyminisztérium Kövér László, a magyar Országgyűlés elnökének a román hatóságokat bíráló nyilatkozatai miatt, ugyanakkor csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy a magyar parlament elnöke szerepet vállalt a Nyirő-emlékszertartás megszervezésében. Victor Ponta miniszterelnök elítélte a Nyirő József vasárnapi újratemetésére irányuló kísérletet. Egyébként Fráter Olivér, az újratemetésért felelős budapesti illetékes szerint Nyirő József hamvai jelenleg Budapesten vannak, azokat csak akkor szállították volna Székelyudvarhelyre, ha minden jogi körülményt tisztáztak volna.
román külügyminisztérium hétfőre virradó éjszaka nyilvánosságra hozott sajtóközleménye szerint a román fél „meglepődve értesült” Kövér László házelnöknek a román hatóságokat bíráló sajtónyilatkozatairól, és ezek tisztázását igényli. Ennek érdekében Románia budapesti nagykövete megbízást kapott arra, hogy felvegye a kapcsolatot a magyar külügyminisztériummal.
A Mediafax hírügynökség szerint Kövér László vasárnap, Székelyudvarhelyre érkezése után azt nyilatkozta a sajtónak, hogy „nagyon meglepő volt az új román kormány barátságtalan, civilizálatlan és barbár magatartása, amellyel megtagadta Nyirőtől, hogy a szülőföldjén nyugodjon”. Hozzátette: a román hatóságok „valóságos hajtóvadászatot folytattak” az író hamvait tartalmazó úrna megtaléálása reményében.
Vasárnap este a Duna Televíziónak nyilatkozva az Országgyűlés elnöke a többi között úgy fogalmazott: „Az történt, hogy a román hatóságok minden jogot félretéve, felrúgva, gyakorlatilag a Ceauşescu-időkre emlékeztető módon próbálták meg megakadályozni azt, amit az Európai Unióban egy átlagpolgár minden további nélkül, tulajdonképpen akadály nélkül megtehet, tehát, hogy a saját hozzátartozóinak a hamvait, akár holttestét hazahozza ide Erdélybe (...), és eltemesse annak rendje és módja szerint.”
A román külügyminisztérium nem ért egyet egyes budapesti politikusok nyilatkozataival, amelyek „mintha tudatosan járulnának hozzá a térség jószomszédi szabályainak megsértéséhez, és egy olyan személyiség dicsőítéséhez, aki minden nemzetközi értékelés szerint szélsőjobboldali, antiszemita tevékenységet folytatott” – fogalmaz a közlemény.
Nyirő hamvai Budapesten vannak Fráter Olivér, a Nyirő József újratemetéséért felelős magyar Országgyűlési Hivatal megbízottja az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorának azt nyilatkozta hétfőn, hogy az író hamvai jelenleg Budapesten vannak, azokat csak akkor szállították volna Székelyudvarhelyre, ha minden jogi körülményt tisztáztak volna. A történész méltatlan nevezte a román rendőrség hozzáállását, mivel – megítélése szerint – „politikai megrendelést hajtott végre” az ügyben. „Nyirő Józsefet nem a csomagtartókban, nem a kesztyűtartókban kell keresni, Nyirő József az emberek szívében van. Azt gondolom, tegnap hazajött a lelke, és hamarosan sor fog kerülni az újratemetésére is, itt Székelyudvarhelyen” – jelentette ki.
A külügyi tárca szerint ez mesterséges feszültséget szít a román-magyar kétoldalú kapcsolatokban, de a románok és magyarok közötti együttélésben is. A minisztérium úgy ítéli meg, hogy az etnikumközi kapcsolatok „román modellje” megfelel az európai szabványoknak, sőt túl is tesz rajtuk és ez egy nemzetközileg elismert tény.
A román külügyminisztérium azt reméli, hogy a magyar hatóságok figyelembe veszik a Románia által jelzett aggályokat és a gazdag kétoldalú együttműködés, az európai uniós érdekek alapján hasonló megnyilvánulásokra a jövőben nem kerül sor - áll a bukaresti külügyi tárca sajtóközleményében.
Ponta a hét végén, Bukarestben tárgyalna Orbán Viktorral
Victor Ponta miniszterelnök hétfőn elfogadhatatlannak nevezte Kövér László nyilatkozatait, szerinte ilyen kijelentéseket nem Romániában, hanem Budapesten lehet tenni.
„Nem lehetséges, hogy Románia területén mindenki azt tegyen, amit akar, és olyan személyek előtt rója le kegyeletét, akik hivatalosan is románellenes, antiszemita és fasiszta-barát tetteikről ismertek” – fogalmazott hétfőn Ponta.
A kormányfő elmondta, a hét végén Bukarestben találkozik Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, és hangsúlyozta: az ilyen szélsőséges provokációk, amelyek választási kampányban történnek egy szélsőséges politikai alakulat támogatására, ellentétesek a törvényes előírásokkal, a közrenddel és két európai ország jó kapcsolatainak szellemével.
„Megakadályoztuk – és jól tettük, hogy megakadályoztunk – egy rendezvényt, amelyet szélsőséges politikai erők kisajátítottak (…) Teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy magas rangú magyar állami tisztségviselők részt vesznek egy ilyen, tisztán választási jellegű provokatív rendezvényen” – fogalmazott hétfőn Ponta.
A román kormányfő egyébként vasárnap este kiadott közleményében is elítélte a Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetésére irányuló kísérletet, és aggodalmát fejezte ki az ezzel kapcsolatos „incidensek” miatt.
A román kormány változatlanul ellenzi Nyirő József Románia területén való eltemetését, határozottan támogatja a Hargita megyei prefektus döntését, aki a temetési engedély ellen indított közigazgatási eljárást – áll a közleményben.
A bukaresti kormány méltányolja Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester hozzáállását és az RMDSZ mérsékelt álláspontját, azt, hogy az RMDSZ nem csatlakozott a „szélsőségesek választási kampányakciójához”. A bukaresti vezetés üdvözli azt is, hogy a „kezdeményezők egy része” úgy döntött: megvárja a bíróság döntését.
Kövér: a román állam nem akadályozhatja meg az újratemetést
Kövér László a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este közölte, ha a román állam betartja a saját jogszabályait, akkor egész egyszerűen nincsen módja arra, hogy megakadályozza az újratemetést. „Most el tudta halasztani, el tudta szabotálni”. Hozzátette: a hivatal hibáját egyetlen civilizált országban sem hárítják az ügyfélre, „tehát mi nyugodtan újratemethettük volna, nyugodt lelkiismerettel, akár még azt a néhány tíz eurós büntetést is vállalva”.
A házelnök szerint, „ha nem lett volna egyik oldalon gyáva, civil kurázsit nélkülöző hozzáállás, a másik oldalon pedig kifejezett kollaboráns hozzáállás a magyarok részéről a román kormány szabotőr szándékaival kapcsolatban, akkor megtörtént volna az újratemetés”. Hozzátette: ha az elmúlt húsz évben nem adták volna el aprópénzért a magyar nemzeti stratégiai érdekeket Erdélyben, például következetesen ragaszkodtak volna az autonómiához, az állami magyar egyetemhez, és ettől tették volna függővé, hogy miként segítik a mindenkori aktuális román kormányt, akkor már régen túl lennénk ezeken a kérdéseken – mondta Kövér László.
Szász Jenő, a szervező Székelyudvarhelyért Alapítvány és a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a műsorban úgy fogalmazott, hogy egy „kétlejes” igazoláson bukott meg az újratemetés sorsa, a helyi polgármester azonban megtagadta a formai hiba kijavítását. Ezért döntöttek Kövér Lászlóval az újratemetés elhalasztásáról.
Arra a kérdésre, hogy mikor temetik el Nyirő József hamvait, Szász Jenő azt mondta, amikor megvan az igazolás, nem lesz akadálya az újratemetésnek.
Nyirő József vasárnapra tervezett székelyudvarhelyi újratemetése azért maradt el, mert a Hargita megyei prefektus bejelentette, hogy a közigazgatási eljárás lefolytatásáig a román hatóságok érvénytelennek tekintik a korábban kiadott, formai hibát tartalmazó temetési engedélyt. A szervezők – az Országgyűlés Hivatala és a Székelyudvarhelyért Alapítvány – közölték, maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, ezért a temetést elhalasztották és vasárnap csak egy megemlékezést tartottak Székelyudvarhelyen. Közleményükben a szervezők Bunta Leventét, az RMDSZ színeiben megválasztott székelyudvarhelyi polgármestert tették felelőssé a hibás temetkezési engedély kiadásáért.
MTI. Krónika (Kolozsvár)
2012. május 29.
Hajtóvadászat
Fehéren feketén kiderült az elmúlt napokban Romániában, mennyire törékeny eredmény az, amit a rendszerváltást követő húsz esztendőben a kisebbségvédelem területén elértek.
Nyirő József tervezett újratemetése kapcsán a román hatalom kimutatta a foga fehérjét: előbb amatőr felvételen láthattuk, amint a határőrök koporsókat nyittatnak ki, majd érkeztek hírek arról is, hogy a rendőrség zarándokok autóiban – és hivatalos személyek járműveiben is – kutat az elhunyt író hamvai után. Ezt persze a hatóságok cáfolták, ezért döntöttem úgy, hogy útnak indulok egy üres urnával. A kísérlet eredménye sok tanulsággal szolgált. Elgondolkodtató, hogy egy másik állam titkosszolgálata miként tudja lehallgatni egy magyar újságíró telefonját – hiszen a taxit megállító rendőr elszólta magát, hogy vártak engem, nyilván a marosvásárhelyi reptérre érkezésem pillanatától. Kiderült az is, hogy elvették volna a hamvakat, hiszen egészen addig, amíg nem ragaszkodtam az urna felnyitásához, Bukarestbe akarták szállítani vizsgálatra.
A feltartóztatásom öt és fél órája alatt feltételezett drogcsempészből irredenta és románellenes eszközök terjesztőjévé avanzsáltam (ez állt a főügyész által villámgyorsan kiadott átkutatási parancson – lám, a román hatóságok még szombaton is milyen flottul működnek!), és a bukaresti sajtó tényként közölte, hogy megtalálták a székely író hamvait. Az urna persze üres volt, és fontos azt is hangsúlyozni, még egy hamvakkal teli urnával is szabadon lehet utazni, ehhez semmiféle engedélyre nincs szükség, és nincs joga elkobozni a hatóságnak.
A Székelyföldön az elmúlt napokban azt tapasztaltam, visszatért a nyolcvanas évek Romániája. A megfélemlített vagy megzsarolt emberek és a kollaboránsok világa, ahol a titkosszolgálat emberei döntik el azt is, hogy ki lehet-e ásni egy szabályosan megváltott sírt, avagy sem. Nyirő József sírját nem lehetett, ráadásul a prefektus is megtámadta a talán szándékosan, talán véletlenül hibásan kiállított temetkezési engedélyt, így a szervezők nem tehettek mást, mint újratemetés helyett ökumenikus áhítatot szerveztek a székely apostolra emlékezve. Ez különben méltóságteljesen lezajlott, számtalan rendőr és sportos testalkatú bőrkabátos civil óvó tekintetétől kísérve.
Az újratemetés kapcsán kiváltott országos hisztéria pontosan jelzi a román hatalom és társadalom állapotát: húsz évvel a rendszerváltás után is elég egy szikra, hogy majdnem minden visszazuhanjon a múltba. Csak azért mondom, hogy majdnem minden, mert nem vertek meg a rendőrök – egy ilyen akció miatt a nyolcvanas években valószínűleg agyonütöttek volna. Vasárnap este egy román televízió bekapcsolt az élő műsorába, ahol öten habzó szájjal gond nélkül lefasisztáztak engem is, azt állítva, hogy provokáltam a román hatóságokat. Arra a válaszra nem voltak kíváncsiak, hogy szerintem az a provokáció, ha a hatóságok pünkösdkor hamvak után vadásznak, telefonokat hallgatnak le és autókat kutatnak át az emberek szabad mozgásáról szóló Európában. És persze említhetnék sok minden mást is: a Ponta-kormány az elmúlt két hétben egységnyi idő alatt több magyarellenes intézkedést hozott, mint amennyit a legsötétebb Ceausescu-időkben hoztak.
Győzelemre rendelt a nép, amelyiknek olyan fia van, akinek még a hamvaitól is félnek – mondta beszédében Kövér László, az újratemetés fővédnöke. Bár a mostani helyzetben nincs túl sok okunk az optimizmusra, bízom benne, hogy valóban így is lesz.
Lukács Csaba. Magyar Nemzet
2012. május 29.
Bukarest elítéli Nyirő újratemetésének kísérletét
Vizsgálják az íróról elnevezett utcák, iskolák törvényességét
Elítélte Nyirő József székelyudvarhelyi újratemetésére irányuló kísérletet, és aggodalmát fejezte ki az ezzel kapcsolatos „incidensek” miatt Victor Ponta miniszterelnök vasárnap esti közleményében. Bukarest változatlanul ellenzi a románellenesnek, antiszemitának és fasisztaszimpatizánsnak tartott Nyirő Románia területén való eltemetését, és támogatja a Hargita megyei prefektus döntését, aki a formai hibát tartalmazó temetési engedély ellen indított közigazgatási eljárást – áll az Agerpres által ismertetett dokumentumban.
Ponta méltányolja Bunta Levente székelyudvarhelyi RMDSZ-es polgármester hozzáállását és a szövetség mérsékelt álláspontját. Bukarest üdvözli azt is, hogy a „kezdeményezők egy része” úgy döntött: megvárja a bíróság döntését. A kormányfő szerint a magyar politikusok, közöttük a magyar parlament elnökének nyilatkozatai „nem illeszthetők bele a román és a magyar állam jószomszédi viszonyába”, és ezt szóvá kívánja tenni Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatandó, hétvégén esedékes megbeszélése alkalmával – olvasható a közleményben.
Hargita megye prefektusa vizsgálja azoknak az önkormányzati határozatoknak a törvényességét, amelyek szerint utcákat vagy iskolákat neveztek el Nyirő Józsefről. Victor Ponta hétfőn utasította Hargita megye prefektusát, hogy vizsgálja meg, nem sértik-e ezek a határozatok azt a jogszabályt, amely tiltja Romániában háborús bűnök miatt elítélt személyek kultuszának ápolását, valamint tiltja a fasiszta, a rasszista vagy az idegengyűlölő szimbólumok használatát.
Nyirő József emigrációban elhunyt erdélyi író vasárnapra tervezett székelyudvarhelyi újratemetése azért maradt el, mert a Hargita megyei prefektus bejelentette, hogy a közigazgatási eljárás lefolytatásáig a román hatóságok érvénytelennek tekintik a pénteken kiadott, formai hibát tartalmazó temetési engedélyt. A szervezők – a magyar Országgyűlés Hivatala és a Székelyudvarhelyért Alapítvány – közölték, maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, ezért a temetést elhalasztották. A szervezők Bunta Levente, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármesterét tették felelőssé a hibás temetkezési engedély kiadásáért.
A román külügyminisztérium is csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a magyar parlament elnöke szerepet vállalt a Nyirő József emlékének szentelt nyilvános szertartás megszervezésében. A román diplomácia ugyanakkor „meglepődve értesült” Kövér László házelnöknek a román hatóságokat bíráló sajtónyilatkozatairól, és ezek tisztázását igényli. A külügyminisztérium nem ért egyet egyes budapesti politikusok nyilatkozataival, amelyek „mintha tudatosan járulnának hozzá a térség jószomszédi szabályainak megsértéséhez, és egy olyan személyiség dicsőítéséhez, aki minden nemzetközi értékelés szerint szélsőjobboldali, antiszemita tevékenységet folytatott” – fogalmaz a közlemény.
Kövér László kegyeleti aktusnak tartja Nyirő József újratemetését, és nem kíván ideológiai vitába bocsátkozni a román féllel – mondta a magyar házelnök kabinetfőnöke hétfőn az MTI-nek. Veress László a román kormány, illetve a román külügyminisztérium által megfogalmazott bírálatokkal összefüggésben úgy fogalmazott: a magyar Országgyűlés elnöke sajnálatát fejezi ki, hogy a román hatóságok közigazgatási úton megakadályozták Nyirő József újratemetését. A pünkösd idején emberi hamvak után folytatott „hajtóvadászat” nem méltó a román kormányhoz – tette hozzá.
Budapesten a hamvak?
Fráter Olivér, a temetés megszervezéséért felelős magyar Országgyűlési Hivatal megbízottja a Duna tv-nek nyilatkozva hangsúlyozta: az újratemetést tökéletesen előkészítették, arra viszont nem számítottak, hogy a megfelelő dokumentáció alapján kérvényezett önkormányzati igazolást a hatóságok érvénytelennek tartják majd. Elmondta: pénteken személyesen próbálta meg beszerezni az új, formailag és alakilag is helyes iratokat a polgármesteri hivataltól, de miután az ügyintéző kitöltötte az új papírt, a polgármester azt közölte, hogy azt csak kedden tudja aláírni. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező napokban minden, a temetés jogszerűségéhez szükséges kritériumot teljesíteni akarnak.
Nyirő József hamvai jelenleg Budapesten vannak, azokat csak akkor szállították volna Székelyudvarhelyre, ha minden jogi körülményt tisztáztak volna – mondta Fráter. Egyúttal méltatlan nevezte a román rendőrség hozzáállását, mivel – megítélése szerint – „politikai megrendelést hajtott végre” az ügyben. „Nyirő Józsefet nem a csomagtartókban, nem a kesztyűtartókban kell keresni, Nyirő József az emberek szívében van. Azt gondolom, tegnap hazajött a lelke, és hamarosan sor fog kerülni az újratemetésére is, itt Székelyudvarhelyen” – jelentette ki.
Lukács Csaba, Nyirő József újratemetéséért felelős kommunikációs vezető tegnapi Facebook-bejegyzése szerint nem kizárt, hogy az író hamvai mégiscsak eljutottak a ravatalra. „Székelyudvarhelyen azt beszélik, ha temetés nem is volt-lehetett a hatóságok hibájából, de ravatalozás volt. Hamvakkal a Szőcs Géza táskájában” – írja a szerző, aki mindehhez fotót is mellékel. Ez Szőcs Gézát örökíti meg beszéd közben, a magyar államtitkár előzőleg egy bőrtáskát helyezett el a ravatalra.
Tiltakozik az Elie Wiesel Intézet
A Romániai Holokausztot Tanulmányozó Országos Elie Wiesel Intézet állásfoglalása szerint Nyirő József a magyarországi fasizmus képviselője volt, a romániai törvények szerint pedig tilos ilyen ideológiákat és jelképeket terjeszteni, vagy olyan hivatalos megnyilvánulásokat szervezni, amelyekhez szélsőséges ideológiák társulnak. – Nem értünk egyet azzal, hogy külön kell választani Nyirő József politikai és irodalmi munkásságát. Egy-egy személy irodalmi munkássága és intellektuális tevékenysége között szoros kapcsolat van, hiszen mindkettő a szerző életfelfogásának és értékítéletének eredménye. A román jogállam, mint a demokrácia értékeinek biztosítója nem támogathat a fasizmus jelképeit népszerűsítő semmilyen rendezvényt – nyilatkozta Alexandru Florian, az intézet vezérigazgatója.
Szabadság (Kolozsvár)
2012. május 29.
Európai fórumokon a romániai magyarság ügye
Victor Ponta még nem válaszolt a FUEN- határozatra
Az RMDSZ javaslatára az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) nemrég Moszkvában megtartott kongresszusán határozatban ítélte el a román kormány közelmúltban született kisebbségellenes intézkedéseit. A FUEN ötvenhetedik kongresszusán az RMDSZ-t Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők, valamint Vincze Lóránt nemzetközi kapcsolatokért felelős titkár képviselte.
Vincze Lórántot kérdeztük.
– Miről van szó pontosabban?
– Arról, hogy az RMDSZ az európai diplomáciában, a különböző szervezetekkel való kapcsolatában hogyan tudja bemutatni, hogy Romániában az új kormány hivatalba lépésével elindult a kisebbségi jogok megnyirbálásának konkrét folyamata. Ennek legelokvensebb példája a MOGYE-kormányhatározat leállítása. Mi megpróbáljuk elmondani, hogy egy kedvezőtlen folyamat indulhat el, ami a kisebbségi jogok megvonásával járhat. Az egyik ilyen fórum az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportja, amely a múlt héten ülésezett Strasbourgban, és ahol Winkler Gyula és Sógor Csaba előterjesztésére döntés született, hogy június 14-én, a következő ülésen ennek teret szentelnek, bemutatásra kerülnek a romániai magyar kisebbség helyzetében bekövetkezett fejlemények. Ez azért is fontos, mert az Európai Parlamentben a kisebbségi intergroup tagjai befolyásos kisebbségi politikusok, illetve olyan többségi politikusok, akik érdeklődnek a kisebbségi kérdés iránt. Itt nyomatékosíthatjuk az erdélyi magyarság érdekeit.
– A másik fórum a FUEN, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója…
– Moszkvában tartotta a kongresszusát, és határozatot hozott a Romániában bekövetkezett dolgok nyomán. Winkler Gyula beszámolója után ők maguk javasolták, hogy készítsünk elő egy határozatot. Ez mutatja, hogy az európaiak érzékenyek azzal kapcsolatban, ami Közép-Kelet- Európában és Romániában a magyarsággal történik. Most már mindenki tudja, és minden európai fórumon elhangzik, hogy a legnagyobb európai kisebbségről van szó, amely nagy számban él Erdélyben. És bár fokozatosan, 22 éve tart egy kisebbségjogi intézmény építése, most van egy pont, ahol ez a folyamat megtörhet, és retrográd irányba indulhat.
– A harmadik fórum az Európai Néppárt. Ez mit tehet?
– Az Európai Néppártnak nem volt olyan ülése, ahol ezt a kérdést fel lehetett volna vetni, de mi folyamatosan tájékoztatjuk a párt vezetőit, mi történik Romániában, és mi történik a romániai magyarsággal. Nemcsak arról tudnak, ami most, a kormány hivatalba lépése óta történt, de arról is, hogy a romániai magyar közösségen belül milyen folyamatok indultak el politikai értelemben, és amint Wilfried Martens bukaresti látogatása során elmondta, hogy ők nem értenek egyet azzal, hogy felaprózódjon a közösségi képviselet, politikai értelemben az sem érdekük, hogy a Néppárt tagja, az RMDSZ meggyengüljön. Tehát az EPP is figyel ránk. A párt októberben Bukarestben tarja kongresszusát, ahol elfogadja 20 év után megújított politikai alapprogramját, amelyben a kisebbségi kérdésnek szentel egy fejezetet. Ennek célja, hogy megteremtse az európai kisebbségi keretszabályozást.
– A moszkvai FUEN-kongresszus határozatának lesz-e jogi következménye?
– Határozat született, ami azt jelenti, hogy az európai kisebbségek úgy gondolják, nemet kell mondani a kisebbségi jogok megvonására. A határozatot levél kíséretében elküldték Victor Ponta miniszterelnöknek. Kíváncsian várjuk a választ.
Az RMDSZ európai szinten kifejtett diplomáciai tevékenysége kétirányú: az egyik tájékoztatni, ha valami történik, és konkrét ügyben lobbizni, a másik pedig az a cél, hogy megteremtsük az európai kisebbségi keretszabályozást, ami tulajdonképpen kihúzza a szőnyeget az alól, hogy a továbbiakban a kisebbségi jogok megvonása egyáltalán szóba kerüljön Európában. Ezért vittük be az Európai Néppártba ezt a kisebbségi fejezetet, ezért készül az európai állampolgári kezdeményezés, szintén a FUEN égisze alatt, az RMDSZ javaslatára, amelyhez most már nagyon sok európai kisebbségi szervezet kapcsolódott, és amelynek a szakértői munkája eléggé előrehaladott állapotban van, hogy a következő hónapokban véglegesíteni lehessen egy olyan európai kisebbségi állampolgári kezdeményezést, amit elfogad az Európai Bizottság is, és ami után elkezdődhet az egymillió aláírás összegyűjtése.
(mózes) Népújság (Marosvásárhely)
2012. május 29.
Tízéves a Királyhágómelléki Református Egyházkerület cigánymissziós központja
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) cigánymissziós központjának tizedik születésnapjára látogatott Nagyváradra Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának frissen kinevezett vezetője pénteken. A református lelkipásztorból lett minisztert először a Váradvelence negyedbeli Ioan Slavici Általános Iskolában fogadták, majd Tőkés László európai parlamenti képviselővel, a KRE korábbi püspökével tartott közös sajtótájékoztatót. A városnegyed lakosságának jó része roma, s az általános iskola román és magyar tagozatán is elsöprő többségben vannak a roma gyermekek. A KRE cigánymissziós központja az iskola mellett áll, a két intézmény közötti együttműködés már hagyományos. Kétnyelvű biblia a gyerekeknek A gyerekek és a vendégek számára Vincze Zoltán lelkipásztor tartott rövid igei áhítatot. A meghívottakat az iskola igazgatónője, Brânduşa Buzulică köszöntötte, aki reményét fejezte ki, hogy a missziós központ, illetve a magyarországi minisztérium továbbra is támogatást nyújt majd a tanintézetnek – mint rámutatott ugyanis, az iskola anyagilag nincs a legjobb helyzetben, a magasrangú vendégeket is egy tornateremnek kinevezett osztályban fogadták. A gyerekek verses-zenés műsora után Balog Zoltán miniszter közvetlen, kedves beszédet tartott a számukra, majd átadott nekik egy magyar és lovári nyelven írott bibliát.
A találkozót követő sajtótájékoztatón Tőkés László arról beszélt, hogy a magyarokéhoz képest szinte irigylésre méltó a romák ügye, hiszen európai üggyé vált az utóbbi időben. Kijelentette: tervei között szerepel egy romológia szak beindítása a Partiumi Keresztény Egyetemen – erről délután egyeztettek az egyetem vezetőségével. Balog Zoltán azt mondta, nem létezik Magyarországon olyan ügy, ami kizárólag belügy volna, és ne érintené a határon túliak, ezen belül a magyar identitású romák helyzetét.
Aláhúzta: a magyar romák éppolyan emberi erőforrást jelentenek a nemzet számára, mint a nem romák, ezért fontos, hogy ne csak népszámlálások, illetve választások idején értékeljük pluszként, nem pedig teherként jelenlétüket. Farkas Csaba, az E-amarodrom Romaidentitás, Kulturális, Hagyományőrző és Érdekvédő Közhasznú Egyesület vezetője azt emelte ki, hogy a hátrányos helyzetű emberek megsegítésének – legyen az roma vagy sem – a legjobb módja a munkahelyteremtés, hiszen a segély nem tarthat örökké.
„Ne Bukarestre, hanem Budapestre nézzünk!”
Délután Tőkés László Balogh Zoltán miniszterrel, Nagy József Barna cigánymissziós református lelkésszel, illetve a néppárt diószegi polgármesterjelöltjével, Loló Tiborral a diószegi romatelepre látogatott ki. Az összesereglett cigányok egymás szavába vágva adtak hangot elégedetlenségüknek. Ezt követően a politikusok átvonultak a termelőszövetkezet épületének gyűléstermébe – a kultúrotthont ugyanis nem sikerült lefoglalniuk, mivel amikor kiderült, hogy erre pályáznak, az RMDSZ gyermeknapi rendezvényt szervezett erre az időpontra –, ahol már várták őket a helyi és környékbeli lakosok. A fórumon Tőkés László és Balog Zoltán egyaránt beszámolt a romatelepen tapasztaltakról, s ígéretet tettek, hogy segítenek a cigányok felzárkóztatásában.
Az EMNT elnöke pedig a Diószegre tervezett református oktatási központ projektjének felgyorsítását is megígérte. Balog Zoltán felszólalásában arról értekezett, hogy mennyire fontos megtalálni a helyes irányt. „Van, aki Bukarestre néz és nem Budapestre. Ez rossz irány” – fogalmazott a miniszter, aki szerint Orbán Viktor és Tőkés László jó iránytűk. Beszélt továbbá az itthon való boldogulás megteremtésének fontosságáról, s ebben maximális segítséget ígért a magyar kormány részéről. Mintegy utalva a Balog Zoltán szavaira, Tőkés László is a helyes irányra hegyezte ki felszólalását.
„Mi arra a vonatra vagy repülőre akarunk felszállni, amely Budapestre megy. 1989-ben erre szálltunk fel, az irány Európa volt. Egyszer azonban azt vettük észre, hogy a Balkán fele halad. Valaki kicserélte a mozdonyt, eltérítette a repülőt” – hangsúlyozta az EP-képviselő. Tőkés László ugyanakkor leszögezte: a rendszerváltás még nem ment végbe, csak elkezdődött. „A kérdés az, hogy lesz-e erőnk befejezni” – fogalmazott meg Tőkés László.
Bálint Eszter, Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)
2012. május 31.
Nemzetközi bűnszövetkezet támogatásával vádolják Nagy Zsolt ex-minisztert
Nagy Zsolt egykori RMDSZ-es távközlési minisztert azzal vádolják a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyosztály (DIICOT) ügyészei, hogy csatlakozott egy nemzetközi szervezett bűnszövetkezethez.
Nagy Zsolt annak kapcsán kereste meg ügyvédjén keresztül a Krónikát csütörtökön, hogy korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy a legfelsőbb bíróság kedden tanúként hallgatta ki az egykori Tăriceanu-kormány több miniszterét a a Codruţ Şereş korábbi gazdasági miniszter és Nagy Zsolt volt távközlési tárcavezető elleni perben. A meghallgatást követően Markó Béla egykori miniszterelnök-helyettes – akit szintén beidéztek – úgy vélte, nagyon nagy túlzás volt „bizonyos minisztereket” hazaárulással megvádolni.
Az egykori RMDSZ-es tárcavezető ügyvédjén keresztül közölte a Krónikával, hogy a DIICOT egyetlen bűncselekmény elkövetésével: nemzetközi bűnszövetkezethez való csatlakozással és annak támogatásával vádolja.
Nagy Zsolt hangsúlyozza: folyt ellene vizsgálat korrupció – konkrétan csúszópénz elfogadásának – gyanújával is, ezt az ügyet azonban a korrupcióellenes ügyosztály (DNA) 2008 júliusában vádemelés nélkül lezárta. Az ügyet – Nagy állítása szerint „nyilvánvalóan politikai okokból” – még abban a hónapban ismét megnyitották, a DNA azonban idén áprilisban ismét lezárta az ügyet, bűncselekmény hiányában. Az ex-miniszter azt is leszögezi: őt nem gyanúsítják árulással a jelenleg a legfelsőbb bíróság által tárgyalt ügyben.
Mint arról tájékoztattunk, Nagy Zsolt egykori távközlési miniszter, Codruţ Şereş korábbi gazdasági tárcavezető, illetve öt másik személy ellen 2009 március 30-án emeltek vádat a stratégiai privatizációk kapcsán.
Az ügyészek szerint a hét vádlott 2006 májusától kezdődően másfél évig egy nemzetközi bűnszövetkezetet hoztak létre, illetve társultak ahhoz, hogy haszonszerzés céljából súlyos bűncselekményeket kövessenek el.
Codruţ Şereşt árulással is vádolják, amelyet az ügyészek szerint államtitkok átadásával követett el. A vádlottak között van Kerekes Gábor, az RMDSZ volt ügyvezető alelnöke is.
A két volt tárcavezetőt az Electrica Muntenia Sud privatizációjához, a Petrom részvények nyolc százalékának értékesítéséhez valamint a bukaresti Romaero Rt és a craiovai Avioane Rt átszervezéséhez kapcsolódó bűncselekményekkel vádolják.
Az üggyel kapcsolatban Nagy Zsolt korábban azt nyilatkozta: koholmánynak tartja az ellene felhozott vádakat. A miniszter mellett az RMDSZ is kiállt és politikai indíttatásúnak nevezte a minisztere nevéhez kapcsolódó vádakat. Krónika (Kolozsvár)
2012. június 2.
A rektor: a MOGYE magyar tagozatával kapcsolatos vita lezárult
Nem engedjük meg, hogy a politikum játékszerévé váljanak a felsőoktatási intézmények, s különösen az orvosi egyetemek, amelyek a romániai értelmiségi elit csúcsát képezik. Szolidaritást vállalunk a MOGYE-val, hisz a marosvásárhelyi egyetem bebizonyította, elég erősek vagyunk ahhoz, hogy a saját álláspontunkat érvényre juttassuk. A fenyegető hangú végkövetkeztetés tegnap azon a sajtótájékoztatón hangzott el, amelyet a romániai orvosi és gyógyszerészeti egyetemek rektorai és dékánjai országos egyesületének tanácskozása után tartott Vasile Cepoi egészségügyi miniszter jelenlétében Leonard Azamfirei, a vendéglátó marosvásárhelyi, Vasile Astărăstoaie, a iaşi-i és Ioanel Sinescu, a bukaresti Carol Davila egyetem rektora.
Az egyetemi autonómia nem képezheti alku tárgyát, a MOGYE-n a magyar tagozattal kapcsolatos vita lezárult, mivel azt a táblabíróság döntése is szentesítette, s ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania – jelentette ki Leonard Azamfirei rektor, majd kérdésre válaszolva hozzátette: nem tud több perről, amely a vásárhelyi egyetem helyzetét érinthetné. Következésképpen az ezzel kapcsolatos kérdésekre nem hajlandó többé válaszolni. Szavait a iaşi-i rektor azzal egészítette ki, hogy a kormány csak a vonatkozó jogszabályok szigorú betartásával hozhat létre egyetemi karokat.
A résztvevők hasznosnak ítélték a tanácskozást, mivel a rektorok és dékánok mellett az egyetemek gazdasági vezetői is külön-külön megvitatták az orvosi és gyógyszerészeti felsőoktatási intézményeket érintő problémákat. Közös nyilatkozatukban a tanügyi törvény felsőoktatásra vonatkozó fejezetének az egyetemi autonómiára, a minőség biztosítására s a menedzseri és pénzügyi hatékonyságra, az oktatószemélyzet kiválasztására és a teljesítmények méltányos elismerésére vonatkozó előírásait bírálták, és azok kiigazítását kérik. Az egyetemi oktatók előrelépésére vonatkozó nyugati követelmények átvétele súlyos válságba sodorhatja a romániai felsőoktatást, ezért javaslatokat tettek azok módosítására.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az orvosi egyetemeknek joguk van önálló egyetemi klinikákat működtetni, s Iaşi-ban készen állnak a klinika átvételére, Marosvásárhelyen elemezni fogják a lehetőséget, Bukarestben nehezebben megvalósítható, mert sok kórházzal működnek együtt az oktatás terén.
A iaşi-i rektor, aki egyben a romániai Orvosi Kamara elnöke, kijelentette, hogy bár jó az egyetértés a jelenlegi minisztériumi vezetéssel, az őszig el szeretnék érni az orvosok, s először is a pályakezdő rezidensek fizetésének az emelését, ez utóbbit a jelenlegi minimálbérnek a háromszorosára. A béremelés érdekében a romániai orvosok felkészültek arra, hogy közösen beadják a lemondásukat. Ha a 43.000 orvosból 6.000, vagy a 634 altatóorvos megteszi, ezzel megbénítják a romániai egészségügyi ellátást – ígérte a kamara elnöke.
Kérdésre válaszolva elhangzott, hogy június elsejétől beindult ugyan az elektronikus receptírás, ami valójában ketyegő bombát jelent az egészségügyi tárca számára, mivel azt az Egészségbiztosítási Pénztár korábbi vezetői dolgozták ki. Az Orvosi Kamara elnöke az orvosok kifogásait tolmácsolta: nem volt kellőképpen előkészítve, nem lehet tudni, hogy mit tartalmaz a sebtében elfogadott kormányhatározat, nem képezték ki az orvosokat, homály fedi, hogy mit tartalmaz a program. Ha olyan hiányosságokkal fog működni, mint a családorvosok jelentéstevő programja, akkor január elsejétől nem szabad és nem is lehet kötelezővé tenni – hangsúlyozta. A kifogásokra Vasile Cepoi egészségügyi miniszter azzal válaszolt, hogy elemezni fogják a program működését, és ha szükséges, átértékelik az alkalmazását.
Annyira jól érezték magukat a vásárhelyi egyetemen, hogy ezután itt fognak összegyűlni – jelezték a résztvevők, majd a iaşi-i rektor hozzátette: ha szükséges, meg fogják alakítani az Észak-dáciai Egyetemet az erdélyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemek szövetségéből.
Bodolai Gyöngyi
e-nepujsag.ro. Erdély.ma
2012. június 2.
Kézfogás megbeszélés nélkül (Orbán–Ponta találkozó Bukarestben)
Nem volt tegnap Bukarestben Orbán–Ponta megbeszélés, A kohézió barátai elnevezésű csúcstalálkozó végén Victor Ponta miniszterelnök úgy nyilatkozott: sem ő, sem a magyar miniszterelnök nem kezdeményezett kétoldalú találkozót, mert mindkettőjüknek fontosabb volt, hogy a kohéziós politika ügyében jussanak közös álláspontra, de az első adandó alkalommal tárgyal a magyar kormányfővel.
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szerint semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett a magyar kormányfőhöz arra vonatkozóan, hogy folytasson kétoldalú tárgyalást a román miniszterelnökkel, de Orbán Viktor mindig készen áll egy ilyen találkozóra.
Orbán Viktor a konferenciát követően felkereste hivatalában Traian Băsescu államfőt. Arra a kérdésre, hogy kétoldalú témák is felmerültek-e a Băsescu–Orbán találkozón, Szijjártó Péter azt válaszolta: "természetesen, az aktuális kérdéseket is megvitatták, azt már egy négyszemközti találkozón".
Mircea Duşa parlamenti kapcsolatokkal megbízott miniszter a konferencia előtt egy héttel úgy vélekedett, a kohéziós csúcsértekezlet jó alkalom lesz arra, hogy a magyar és a román miniszterelnök tisztázza egymással a Nyirő József újratemetése körüli nézeteltéréseket. Bár a magyar fél már akkor közölte, hogy kétoldalú találkozó nem szerepel napirenden, a román sajtó Orbán Viktor és Victor Ponta kétoldalú találkozójának elmaradását a magyar fél elutasításaként értelmezte.
Szijjártó Péter tegnap úgy nyilatkozott: nem érkezett hivatalos megkeresés a magyar kormányfőhöz a kétoldalú tárgyalásra vonatkozóan, de Orbán Viktor mindig készen áll egy ilyen találkozóra. "Most itt, az elbúcsúzásnál egy rövid kézfogás erejéig váltottak is egypár szót: Orbán Viktor biztosította Victor Pontát, hogy bármikor, amikor akar vele találkozni, ő készen áll erre. Nem jött ilyen megkeresés, ezért nem is volt ilyen találkozó, viszont a részünkről bármikor lehet" – mondta.
A konferencia végén a bukaresti újságírók a román miniszterelnöknél is rákérdeztek az általuk feltételezett "magyar elutasításra", de Victor Ponta is azt mondta: sem ő, sem a magyar miniszterelnök nem kezdeményezett kétoldalú találkozót, mert mindkettőjüknek fontosabb volt, hogy a kohéziós politika ügyében jussanak közös álláspontra. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. június 2.
Összefogás a kohéziós alapok szinten tartása érdekében
Uniós csúcstalálkozó helyszíne volt tegnap Bukarest, ahol a részt vevő 15 tagország elfogadott egy közös nyilatkozatot a kohéziós, azaz felzárkóztatási politika folytatásáról az Európai Unió következő hétéves költségvetési időszakában.
A Kohézió Barátai elnevezésű bukaresti csúcstalálkozón a résztvevők elismerték, hogy az unió elmaradottabb térségeinek felzárkóztatására fordítandó támogatási rendszer reformra szorul, de ez szerintük nem járhat a kohéziós alapok csökkentésével. A nyilatkozat szerint a kohéziós politika bebizonyította létjogosultságát, az elmúlt időszakban ezzel 2,4 millió új munkahely jött létre.
A bukaresti tanácskozáson Orbán Viktor miniszterelnök képviselte Magyarországot, de jelen volt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára az MTI-nek kifejtette: Magyarországnak is alapvető érdeke, hogy a felzárkóztatásra fordítható uniós támogatás ne csökkenjen a 2014–2020-as költségvetési időszakban.
A közös nyilatkozatot aláíró országok (a 2004 óta csatlakozott uniós államok, valamint Spanyolország, Portugália és Görögország) úgy értékelik: a kohéziós politika egyszerűsítésére és hatékonyságának növelésére egyaránt szükség van. Az informális csoport tavaly jött létre, amikor kiderült, hogy az Európai Unió 2014–2020-as többéves pénzügyi keretében a nettó befizető országok csökkentenék a fejletlenebb régiók felzárkóztatására előirányzott pénzösszegeket.
Orbán csak Băsescuval találkozott
Orbán Viktor csak Traian Băsescu államfővel találkozott az elnöki hivatalban annak ellenére, hogy a román média szerint Victor Ponta kétoldalú megbeszélésre várta a magyar miniszterelnököt. Végül ezt a hírt mindkét fél cáfolta, maga Ponta is úgy nyilatkozott, hogy egy ilyen fontos uniós tanácskozásra nem akart olyan megbeszélést rászervezni, amelyen csak Romániát és Magyarországot érintő kérdések szerepelnek. Előtte Szijjártó közölte, hogy a magyar miniszterelnöki hivatal nem kapott felkérést a román kormányfőtől kétoldalú találkozó megszervezésére. Ponta korábban úgy nyilatkozott, hogy a Nyirő József újratemetése körüli nézeteltéréseket szeretné megbeszélni a magyar miniszterelnökkel.
A román hatóságok a hétvégén megtiltották az erdélyi író újratemetését azzal az indokkal, hogy Nyirő vitatott politikai múlttal rendelkezik lévén, hogy tagja volt Szálasi Ferenc kormánya idején a magyar parlamentnek. Szabadság (Kolozsvár)
2012. június 2.
K… mint összekötő
Kiegészítés városunk „reneszánszához”
Természetesen tudom, hogy sokféle kiegészítés fűzhető a pár nappal ezelőtt, a Szabadság „Vélemény” oldalán közölt kérdésfelvetésemhez; most csak a tér és idő szorításában kimaradt két, egymástól nagyon különböző területről vett példát próbálok pótlólag hozzáadni a „reneszánsz” vitához, egyúttal pedig a nemzeti önvizsgálat szükségességéhez.
Utaltam a Budapesten sorra kerülő Hitel-konferenciára, ezzel kapcsolatban pedig Szabédi László hetven évvel ezelőtt elhangzott figyelemfelhívására: a magyar önvizsgálatra. Azóta (május végén) a Magyar Írószövetségben lezajlott egy egész napos tudományos tanácskozás a Kolozsvárt 1935 januárjában indult, 1936-ban újraindított és 1944-ig megjelent folyóirat, a meglehetősen elfelejtett, noha igazán jelentős szerzőket és tanulmányokat, felméréseket közölt Hitel éveiről, reális helyéről az erdélyi és az egész magyar folyóirat-történetben. Szó került az egyes előadásokban a felejtés okairól, mulasztásokról és bűnökről. Nem kívánom összefoglalni a rendkívül hasznos rendezvényen elhangzottakat, igazságot téve a közülünk régebb eltávozottaknak Makkai Lászlótól és Venczel Józseftől Tamási Áronig (aki mintha kezdene háttérbe szorulni, messze Nyirő mögé, a médiában és a helyszíni beszédekben átpolitizált múltban-jelenben) s a Hitel-feledtetésben nem alaptalanul elmarasztalt Balogh Edgárig. Mindenesetre szükségesnek tartanám, hogy e 2012. májusi, budapesti kezdetet kövesse majd egy kolozsvári, további tisztázást segítő tanácskozás. A Kolozsvár Társaságban remélhetőleg fogunk tudni erre is vállalkozni.
A másik pótlás a sport világába visz. Lehet, egyeseknek furcsa, de hát a nemzeti önképnek nem akármilyen tartozéka „dicsőségünk” (netán a szégyen) e részlege. Álljon tehát itt a legutóbbi K… mint összekötőből helyszűke miatt kimaradt alfejezet.
Sportpályákon: a nemzet büszkesége vagy szégyene?
A Korunk európai labdarúgásra (Európa-bajnokságra) és a londoni olimpiai játékokra „előzetest” ígérő számának szerkesztése közben az ember folyamatosan figyel arra is, ami már nem fér be a tanulmányok, esszék nyersanyagába. A büszkeség és a szégyen ugyanis természetszerűen újratermelődik. Bukaresti román tévéadón (TVR2) követni a debreceni úszó Európa-bajnokságot (M1 vétel híján), magyarként, ritka öröm volt. Annyi dicséretet a „szomszéd” nemzetről rég nem hallottam, mint ezektől a román közvetítőktől. Hát persze, megérdemeltük. Még azt is – pozitívan – szóba hozták, hogy Magyarország miniszterelnöke adta át Cseh Lászlónak a harmadik aranyérmét. (És van a világbajnok amerikai Sőni-lány vagy unoka után anyai ágon erdélyinek mondott Európa-bajnokunk, Kapás Boglárka. – De ezt már én mondom.)
Egy másik médiás sportélményemről is szólnom kell az elmúlt hetekből. Ellenkező előjelű, noha „autochton” ügy. Talán nem is a sportról szól. A kolozsvári CFR országos bajnoki címéhez, az idáig vezető úthoz kapcsolható. Ismét az ún. magyar futballcsapat a főszereplő, amelynek bajnoki címe a kolozsvári „testvércsapat”, a román nemzeti színeket hagyományosan képviselő-megtestesítő, egyébként most a 7. helyre jó „U”, az egyetemista gárda elleni mérkőzéstől függött. Ráadásul ez a sorsdöntő meccs a most felépült városi stadionban került sorra. Elvben ez a mutatós, modern stadion Kolozsvár minden csapatának egyformán otthona, a gyakorlatban azonban ez nem így van. Mindenütt olvasni, hallani lehetett, hogy az egész ország az „U”-nak szurkol – a Pászkány Árpád tulajdonában levő CFR drukkereit kivéve természetesen egész Kolozsvár is. És amikor az úgymond egyetemisták tettlegessége miatt, CFR-vezetésnél, félbeszakadt a mérkőzés, Bukarestben a hivatalosak egyformán marasztalták el a két csapatot, újrajátszást rendeltek el. A második meccset is megnyerte – immár horvát játékvezető bíráskodása mellett – a CFR. Természetesen a horvát bíró részrehajló volt, netán lefizették, mondta egyik-másik tévés kommentátor. De már nincs mit tenni, nem lehetett a Vasluit vagy a páratlan egykori juhász Gigi Becali csapatát, a Steauát kihozni országos bajnoknak. A BL selejtezőjében a CFR indulhat.
Én csak azt nem értem, hogyan fér össze ez az „U” kontra CFR ügy – ennek a kolozsvári oldala – a városvezetés és a lakosság óhajával, hogy 2020-ban Kolozsvár legyen Európa kulturális fővárosa. Horvát bírót kérünk majd a pályázat elbírálásához?
(Netán a PSD-s miniszterelnök Victor Pontának és liberálisnak mondott szövetségesének, Crin Antonescunak is ajánljunk egy horvát vagy még inkább finn tanácsadót?)
KÁNTOR LAJOS. Szabadság (Kolozsvár)
2012. június 2.
Kelemen: Kövér nyilatkozatai nem az RMDSZ-nek, hanem Magyarországnak tettek rosszat
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség fennállása óta a politikai párbeszéd, a tolerancia és a kölcsönös tisztelet elkötelezett híve. Ismételten megállapíthatom és leszögezhetem, hogy az erdélyi magyar közösség problémáit itthon, Romániában lehet és kell megoldani. Bárki, aki abban a hitben él, hogy erős nyilatkozatokkal meg tud oldani valamit, mélységesen téved. A magyar közösség problémáit helyi és országos szinten csak párbeszéddel, érvekkel és megegyezésekkel lehet megoldani” – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök aradi sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ elnöke újságírói kérdésre válaszolt, mely szerint Ioan Rus belügyminiszter szombaton azt nyilatkozta, Magyarországnak bocsánatot kell kérnie Romániától Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnökének kijelentései miatt.
Kelemen Hunor kijelentette: „nem értek egyet Kövér László nyilatkozataival és stílusával, ez őt jellemzi. Kövér Lászlónak nem lett volna szabad beavatkoznia a romániai önkormányzati választások kampányába. A múlt héten kialakult helyzetért mind a Nyirő József újratemetésének szervezőit, mind pedig a román kormányt felelősség terheli. Kövér László nyilatkozatai nem az RMDSZ-nek, hanem Magyarországnak tettek rosszat. Úgy vélem, pénteken, Bukarestben létrejöhetett volna egy kétoldalú találkozó Victor Ponta és Orbán Viktor kormányfők között, akik számos témáról egyeztethettek volna, ezek közül nagyon sok az erdélyi magyar közösség sorsát is érinti. Remélem, hogy egy kétoldalú találkozóra minél hamarabb sor kerül.”
Kelemen Hunor hozzátette, neki személyesen korrekt kapcsolata van Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, ugyanakkor emlékeztetett Martonyi János külügyminiszter tavaszi, bukaresti látogatására, amikor az határozottan kijelentette, Magyarország nem avatkozik be semmilyen módon a romániai választásokba. A szövetségi elnök emlékeztetett ugyanakkor Wilfried Martensnek, az Európai Néppárt elnökének a nyilatkozatára is, aki aggodalmának adott hangot az erdélyi magyar közösség megosztására irányuló törekvések miatt, ennek érdekében pedig párbeszédet kezdeményez Magyarország vezető pártjával. Az RMDSZ elnöke ismertette továbbá a Szövetség önkormányzati kampányának országos helyzetét, leszögezve: az a cél, hogy az RMDSZ minden magyarlakta településen rendelkezzen önkormányzati képviselettel, hiszen a helyi tanácsok jelentős jogköröket kaptak az elmúlt időszakban, az itt meghozott döntések egyenes módon érintik és befolyásolják a közösség életét.
„Bízom abban, hogy az RMDSZ 2012-ben is ugyanolyan jó eredményeket ér el, mint a 2008-as önkormányzati választásokon. Politikai szövetségeket az eredményhirdetés után kötünk, és remélem, hogy az RMDSZ tanácsosai kellenek a tanácsi többségek kialakításához azokon a településeken, ahol a magyarság nincs számbeli fölényben. Az RMDSZ a teljes közösség érdekében kíván cselekedni úgy, hogy a magyar emberek identitáshoz fűződő igényeit sem téveszti szem elől” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Hozzátette, egy héttel az önkormányzati választások előtt nagyon fontos a magyar közösség mozgósítása, a 2012-es önkormányzati választásokon való részvétel fontosságának a tudatosítása.
Bognár Levente, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, aradi polgármesterjelölt ismertette: a Szövetség a megyében 17 településen állított polgármester-jelöltet és helyi tanácsosi listát, a megyei tanácsosi listát pedig Faragó Péter parlamenti képviselő vezeti. (közlemény) Transindex.ro
2012. június 3.
Traian Basescuval tárgyalt Orbán Viktor Bukarestben
Orbán Viktor miniszterelnök az uniós kohéziós alapok jövőjéről tárgyalt pénteken Bukarestben Traian Basescu román államfővel. A magyar kormányfő, aki a felzárkóztatási politika folytatásában érdekelt uniós országok csúcsértekezletén vett részt Bukarestben, a konferenciát követően hivatalában kereste fel Traian Basescut.
Orbán Viktor gratulált a román államfőnek a konferencia időzítéséhez, mert így arra az unió következő hétéves költségvetésének vitája idején, a június 28-29-i Európai Tanács előtt került sor. „A kohéziós politikának, az európai építkezésen túl, fontos érzelmi üzenete is van, hiszen az európai szolidaritás kifejezője, s az egész európai építkezés nagy bajba kerülne a felzárkóztatási politika nélkül” – mondta a miniszterelnök. Egyetértettek a román államfővel abban, hogy mindkét országnak nagyon fontos, hogy a kohéziós források ne csökkenjenek a következő időszakban.
A találkozóról Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő, a Miniszterelnökség június 2-i hatállyal kinevezett külügyi és külgazdasági államtitkára úgy nyilatkozott: „természetesen, az aktuális kérdéseket is megvitatták, azt már egy négyszemközti találkozón”.
Mircea Dusa, a kormány parlamenti kapcsolatokkal megbízott minisztere a konferencia előtt egy héttel úgy vélekedett, a kohéziós csúcsértekezlet jó alkalom lesz arra, hogy a magyar és a román miniszterelnök tisztázza egymással a Nyirő József újratemetése körüli nézeteltéréseket. Bár a magyar fél már akkor közölte, hogy kétoldalú találkozó nem szerepel napirenden, a román sajtó Orbán Viktor és Victor Ponta kétoldalú találkozójának „elmaradását” a magyar fél elutasításaként értelmezte.
Szijjártó Péter szerint semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett a magyar kormányfőhöz arra vonatkozóan, hogy folytasson kétoldalú tárgyalást a román miniszterelnökkel, de Orbán Viktor mindig készen áll egy ilyen találkozóra.
„Most itt, az elbúcsúzásnál egy rövid kézfogás erejéig váltottak is egy pár szót: Orbán Viktor biztosította Victor Pontát, hogy bármikor, amikor akar vele találkozni, ő készen áll erre. Nem jött ilyen megkeresés, ezért nem is volt ilyen találkozó, viszont a részünkről bármikor lehet” – mondta.
A konferencia végén a bukaresti újságírók a román miniszterelnöknél is rákérdeztek az általuk feltételezett „magyar elutasításra”, de Victor Ponta is azt mondta: sem ő, sem a magyar miniszterelnök nem kezdeményezett kétoldalú találkozót, mert mindkettőjüknek fontosabb volt, hogy a kohéziós politika ügyében jussanak közös álláspontra.
MTI. Erdély.ma
2012. június 4.
Szijjártó: Nem kér bocsánatot a magyar kormány
Az államtitkár kiemelte: egy demokráciában a házelnök szuverén, saját döntései szerint cselekszik.
A román miniszterelnök is minden bizonnyal kiválóan ismeri a demokrácia működését, a parlament elnöke szuverén, amit tesz, kizárólag a saját döntésein alapul – jelentette ki Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár az m1 Ma reggel című műsorában.
Szijjártó arra reagált, hogy Victor Ponta azt várja a magyar kormánytól, határolódjon el Kövér László Romániában, a Nyirő József újratemetése kapcsán tett kijelentéseitől.
Az államtitkár leszögezte: a kormány továbbra is kegyeleti ügynek tartja Nyirő József újratemetését, mellyel politikai minősítések nem férnek össze.
Arra a felvetésre, hogy sokak szerint az ügy alapján nem változott a román-magyar viszony, miszerint az indulatok a felszínen fortyognak, Szijjártó azt válaszolta: csütörtökön és pénteken Bukarestben tartózkodott, a 16 uniós tagállam találkozóján, és ott nem érezte ezt. A magyar és a román miniszterelnök – valamint másik 14 tagállam vezetője – egyetértett abban, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban a kohéziós források ne csökkenjenek, és a felhasználásukon javítsunk.
Úgy fogalmazott: kifejezetten együttműködésre vagyunk szorítva. Felhívta a figyelmet arra: az elmúlt 16 év az bizonyította, hogy egyedül a kohéziós politika képes gazdaságot élénkíteni, munkahelyeket teremteni.
Annak kapcsán, hogy Varga Mihály a jegybanktörvény módosításának elhalasztását javasolta, Szijjártó Péter azt mondta: nyilvánvalóan a folyamatban lévő konzultációk eredményessége érdekében kérte ezt. Az államtitkár szerint nincs akadálya annak, hogy minél hamarabb tárgyalóasztalhoz ülhessünk a valutaalap képviselőivel. Úgy vélte: Varga Mihály a tárgyalásokon az ésszerűség határáig fog elmenni, és a nemzeti érdeket képviseli majd. Minden olyan javaslatra nyitottak vagyunk, melyek a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét növelik – tette egyértelművé.
hirado.hu. Erdély.ma
2012. június 4.
Cseke Attila elutasította a nyilvános vitát
Nem fogadta el Cseke Attila, az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje Zatykó Gyulának, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) polgármesterjelöltjének nyilvános vitára történő meghívását. Minderre a szövetségi politikus pénteki válaszleveléből derült fény. Cseke egyben bűnnek nevezte azt, hogy Zatykó is versenybe szállt, szerinte ugyanis ellenkező esetben lett volna esély arra, hogy magyar elöljárója legyen a városnak. Válaszképpen szombati sajtótájékoztatóján az EMNP jelöltje úgy vélte: nem volt bűn elindulni. „Nem mondanak igazat, amikor azt hangoztatják, hogy egyetlen magyar jelölttel lehetett volna esély arra, hogy a városnak magyar polgármestere legyen. Nem mondja ezt komolyan Cseke Attila sem, aki azért nem indul a tanácsosi listán, mert nem akar Váradon maradni, vissza akar menni Bukarestbe. Csak riogatni akarják az embereket” – szögezte le Zatykó, aki szerint előfordulhat, hogy Cseke azért nem vállalta a nyilvános vitát, mivel programja „más fajsúlyú”, mint az EMNP-é. Arra az újságírói kérdésre, hogy szerinte az a tény, hogy Váradon az RMDSZ jelöltje csak a kormánypárti polgármesterjelölttel hajlandó tárgyalni, lehet-e egy országos stratégia része, Zatykó Gyula azt mondta, megtörténhet, hogy az RMDSZ már helyezkedik. „A jelenlegi kormánypártok már kimutatták a foguk fehérjét, elég csak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet vagy a Nyirő-ügyet megemlíteni. Ha az RMDSZ ezzel a pártszövetséggel fog lepaktálni, az felér a magyar nemzetnek való hátat fordítással” – szögezte le az Erdélyi Magyar Néppárt polgármesterjelöltje. A sajtótájékoztatón részt vett Deutsch Tamás Fideszes európai parlamenti képviselő is. „Az elmúlt hetekben olvasva-hallva az erdélyi magyar közéletben megfogalmazott állításokat, olyan érzésem támadt, mintha nem 2012-t, hanem 2007-et írnánk” – fejtette ki. Mint felidézte, az akkori riogatások sem váltak valóra, hiszen bejutott az Európai Parlamentbe a függetlenként induló Tőkés László, illetve az RMDSZ két jelöltje is, miközben a következő EP-választásokon, amikor közös listán indultak, szintúgy három magyar jelöltet sikerült a romániai magyarok szavazataival bejuttatni az Európai Parlamentbe.
Bálint Eszter. Krónika (Kolozsvár)