Újból elhalasztotta a Bukaresti Törvényszék a Magyar Polgári Párt (MPP) gyergyószentmiklósi Országos Tanácsának ülésén (OT) elfogadott határozatok ellen emelt óvás megtárgyalását. Az augusztus 20-i tárgyaláson Szász Jenő ismét a tárgyalás elnapolását kérte, a szabadságolásokra hivatkozva. Az MPP belső ellenzékeként ismert megyei és helyi vezetők úgy vélik: az újabb halasztási kérelem egyértelműen bizonyítja, hogy Szász Jenő jogi érvek hiányában időhúzásra játszik. Az MPP több helyi és megyei szervezetének vezetői áprilisban fordultak a törvényszékhez az MPP kongresszusi határozatainak semmisnek nyilvánítását kérve. /MPP-kongresszus: ismét halasztott a törvényszék. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Létezése óta közel nyolcvan éve volt a kapubejárat felett a marosvásárhelyi Teleki Téka szimbóluma, a bagoly, amelyet augusztus 26-án leszerelt a Maros Megyei Múzeum restaurátora, András Tihamér. A bagoly restaurálására a Rotaract-Téka Marosvásárhely ifjúsági szervezet a Félsziget fesztivál alkalmából indította Fizess egy sört a bagolynak című akcióját, amely keretében sikerült összegyűjtenie a restauráláshoz minimálisan szükséges 2000 lejből 1370 lejt. A hiányzó 700 lejjel Markó Eszter bukaresti ügyvéd, a Teleki Téka egykori olvasója egészítette ki az összeget. A Maros megyei múzeum igazgatója, Soós Zoltán felajánlotta, hogy a további, a restauráláshoz szükséges költségeket állja a múzeum. Lázok Klára könyvtáros, a Teleki Téka munkatársa, ötletgazda és a gyűjtés szervezője korábban a Teleki Sámuel-korabeli székek felújítására hívta fel sikeresen a vásárhelyiek figyelmét, most a Félszigetre szórakozni érkező ifjúságot próbálta megmozgatni a közösségi ügy érdekében. /A. E. : Elröppent a bagoly a Teleki Téka kapujáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Az RMDSZ nélkül szervezik az ötödik román–magyar kormányülést. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnökekijelentette: „mivel nem vagyunk kormányon, nem vették igénybe az RMDSZ javaslatait a napirendi pontok összeállításakor, még nem kell a segítségünk”. Az RMDSZ Markó Attila államtitkárt bízta meg, érje el, hogy kisebbségi kérdések megvitatását is tűzze napirendre a két kormány, de ez egyelőre nem sikerült. A magyar fél hangsúlyozta: az együttes ülés előkészítésénél – az eddigi gyakorlat szerint – bevonják a magyarországi románságot és a regionális együttműködésben érintett polgármestereket, regionális fejlesztési tanácsokat is. /Román–magyar kormányülés RMDSZ nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./ Október 10-én tartják az ötödik román–magyar közös kormányülést, de az esemény helyszínével kapcsolatban még nincs egyetértés Budapest és Bukarest között – közölte Gémesi Ferenc nemzetpolitikai szakállamtitkár a román kormányszóvivő szavaira reagálva, aki október 26-án, a Boc-kabinet ülése után közölte: a közös kormányülést a román fővárosban tartják. A szakállamtitkár megerősítette, a magyar fél korábban erdélyi várost – elsők között Kolozsvárt – választotta volna helyszínnek. Cseke Attila szenátor kifejtette: „Az ugyanis az érzésem, hogy a legutóbbi közös kormányülésen kötött megállapodások közül semmi nem valósult meg. ” Tavaly, október 21-én négy nyilatkozatot és egy egyezményt írtak alá a kormányok képviselői Szegeden, a legutóbbi magyar–román kormányülés után. /Cseke Péter Tamás: Román-magyar helyszínvita. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Megromlott a magyar–roma viszony Erdélyben. Rabló gazemberek! – szitkozódnak a magyarok. Rasszisták! – skandálják a Csíkszeredába tüntetni jött bukaresti romavédő szervezetek vezetői. 1990 márciusában, amikor a titkosrendőrség által félrevezetett hodákiak Bolyai Jánost meggyilkolni jöttek Marosvásárhelyre, Sütő Andrást bántalmazták, és a maroknyi magyart bekerítették a főtéren, megjelentek a cigányok: „Ne féljetek, magyarok, itt vannak a cigányok!” Nem szégyellem, hogy könnyekkel a szememben írom le ezeket a sorokat! Ám megvallom, szorongással is a szívemben: hol rontottuk el? Miért váltak el útjaink? A székelyföldi cigányok a magyaroknál is nyomorúságosabb körülmények közt élnek. A székelyek igyekeznek megvédeni azt a keveset, amit nadrágszíjparcelláikon megtermelnek, a romák meg elcsenni azt a szinte semmit, amivel egyik napról a másikra eltengődhetnek. Át kell felelősen átgondolni a történteket. Jóval nehezebb lesz a megegyezés azokban a falvakban, ahol a magyar lakosság mellé néhány éve még nomád életet élt romák telepedtek le. /Ambrus Attila: Hol rontottuk el? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Kifütyülték bukaresti koncertjén Madonnát. Madonna szólt néhány mondatot a diszkrimináció ellen. Megállapította, hogy egyre gyakoribbá váltak a romaellenes megnyilvánulások Kelet-Európában.,,Minden ember egyenlő. Nem szabad diszkriminálnunk sem a romákat, sem a homoszexuálisokat” – mondta a popsztár, de szavait a közönség füttykoncerttel fogadta. A román média nem kommentálta a történteket, inkább a zenei produkció sikerét boncolgatta. /Madonnát kifütyülték diszkriminációellenes felhívása miatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

Magyar állami kitüntetéseket adtak át augusztus 28-án Kolozsváron. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Sólyom László köztársasági elnök által adományozott kitüntetéseket Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkára nyújtotta át. Elismerésben részesült: Gálfalvi Zsolt kritikus, szerkesztő, László János orvosprofesszor (Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje), Lászlóffy Csaba író, költő, Matekovits Mihály oktatásügyi szakember, Szép Gyula művelődésszervező, a Kolozsvári Magyar Opera aligazgatója, (Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Bocskai Vince szobrászművész (Pro Cultura Hungarica-díj) és Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke (az MTA Doctor Honoris Causa-díja). A díjátadó ünnepségen jelen volt Füzes Oszkár, bukaresti nagykövet, Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul, valamint számos meghívott. /(köllő): Augusztus 20-ai kitüntetéseket adtak át. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

Románia 2007 óta tagja az Európai Uniónak. Ez a feltétel adott a Székelyföld belső önrendelkezéséhez. Az erdélyi magyar politikusok elvben egyetértenek abban, hogy szükségesek az autonómiaformák, azonban az elmúlt húsz évben a rövid távú célok rendre felülírták a hosszú távúakat. Fontosabbnak bizonyult néhány kilométer aszfalt, néhány tornaterem, néhány magyar felirat. Márpedig autonómiát nem lehet elérni az autonómiaigény demokratikus felmutatása, következetes képviselete nélkül. A bukaresti törvényhozás nem tilthatta meg, hogy a Székelyföld választott képviselői közösen nyilatkozzanak, afféle székely parlamentként kezdjenek megnyilvánulni. Ezért fontos a székelyföldi választott képviselők hét végére meghirdetett gyűlése. Az a tény pedig, hogy két gyűlés is lesz, csökkenti az aktus erejét/Gazda Árpád: Kevesebb a több. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

A két székelyföldi védjegy bejegyzése (nemzetközi és bukaresti szinten) eddig csaknem hárommilliárd régi lej költséget jelentett a megyei tanácsoknak és a szakegyesületnek. Egyelőre még versengenek a márkák. „Több mint tíz termékcsoportra védtük le a székelyföldi védjegyet, amely mintegy húszezer eurós (846 millió régi lej) költséget jelentett az év elejétől kezdve. Azóta folyton új és új termékcsoportokat vásárolunk” – nyilatkozta Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszentgyörgyi alelnöke. A Székelyföldi Termék Egyesület (SZTE) a bejegyzést a nemzetközi szabadalmi hivatalban bonyolította le. Az RMDSZ-es megyei tanácsok augusztus 21-én jegyeztek be egy hasonló jellegű védjegyet, Székely termék névvel, ezt a bukaresti Román Találmányi és Védjegy Hivatal (OSIM) hagyta jóvá. – Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök közölte, eddig összesen kétmilliárd régi lejt költöttek a projektre, 18 termékcsoportra foglalták le a nevet. Borboly hangsúlyozta, hogy szívesen együttműködnének Gazda Zoltánnal, a lényeg, hogy „ne legyen vita közöttük”. „Elég, ha egy ország megóvja, és a közösségi-nemzetközi védjegy nem érvényes” – mondta Varga Gábor, a Román Találmányi és Védjegy Hivatal (OSIM) volt elnöke. Szerinte a bukaresti határozat az érvényes, s a székelyföldi márkajelzés legitim képviselői a helyi megyei tanácsok. /Nagy Vajda Zsuzsa: Kié lesz a székely termék? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

A bukaresti római katolikus érsekség nyílt levélben kéri a tanügyminisztertől, hogy a jövőben a vallás legyen érettségi tantárgy. Ioan Robu érsek saját javaslatcsomagot terjesztett elő, az iskolai vallásoktatás reformjára vonatkozóan. Ennek értelmében a vallás az alaptanterv részét képezné, nemcsak az alsó tagozatos, de a felső tagozatos és a gimnáziumi oktatásban is. Augusztus végén az ortodox egyház feje, Daniel pátriárka fordult nyílt levélben az államfőhöz, amelyben a Miclea-féle tanügyi törvényjavaslatot vallás- és egyházellenesnek nevezte. /Vallás-érettségit kérnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Eseményekben gazdag nyarat tud maga mögött a Kolozsvári Állami Magyar Színház, hangzott el a szeptember 3-án tartott évadnyitó sajtótájékoztatón. Júliusban a társulat részt vett az Avignoni Fesztiválon a Visszaszületés című produkcióval. Tompa Gábor színházigazgató elmondta, ezt az előadást az újságírók megválasztották az off-program legjobb előadásának. Az avignoni turnét követően Gdanskban vendégszerepelt a társulat, a XIII. Shakespeare Fesztivál meghívottjaként, a III. Richárddal. Az előadást nagyon jól fogadták. A színház jövőre, de 2011-re is sok meghívást kapott. A Visszaszületést 2010-ben 14 francia színház szándékozik megvenni, sor kerül franciaországi turnéra. A gazdasági válság rányomja bélyegét a színház tevékenységére is, decemberre még a fizetésalap sincs biztosítva. Anyagi problémák miatt az őszre tervezett egyik nagyszínpadi bemutatót /Hanoch Levin Téli temetés című darabja/ elhalasztották 2010 márciusára. A Három nővér, III. Richárd, Danton halála és az Árva élet című produkciók részt vesznek a Vendégségben Budapesten és az Őszi fesztiválra szervezett vendégszereplésen, ahonnan Bukarestbe vezet az út, az országos fesztiválra, amelyre a Három nővér, a Danton halála és a Gianni Schicchi kapott meghívást, ez utóbbi előadás december elején Velencében is látható lesz. Belgrádba is ellátogatnak. Novemberre várható Dosztojevszkij Ördögök című regényadaptációjának a bemutatása a stúdióban. Ugyancsak itt mutatják be január elején az Andrei Serban rendezte Suttogások és sikolyokat, illetve májusban a Szeget szeggelt, Matthias Langhoff rendezésében. Október 11-én vendégül látják a budapesti Baltazár Színházat, a színtársulat értelmileg sérült színészekből áll. /Köllő Katalin: Évadnyitás a kolozsvári magyar színházban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Pénzügyi gondokkal indítja új évadát a Kolozsvári Magyar Állami Színház –jelezte Tompa Gábor igazgató, hozzátéve: „morális válsággal is szembe kell néznünk, az egyre erősödő szélsőjobboldali ideológiák elterjedése társadalmakat osztanak meg. ” /Sipos M. Zoltán: Anyagi gondok az új színházi évadban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Az Országgyűlés négy párti delegációja az Európai Parlamentben (EP) találkozott az intézmény minden magyar ajkú képviselőjével. Az eseményen részt vett az erdélyi magyar közösség érdekeit képviselő mindhárom romániai magyar képviselő. A megbeszélés fő témája a brüsszeli Magyar Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodájának megnyitása, az egységes magyar érdekképviselet kérdése, a szlovák államnyelvtörvény és Sólyom László köztársasági elnöknek a közelmúltban meghiúsított felvidéki beutazása volt. Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő véleménye szerint érdemes odafigyelni a szlovák államnyelvtörvény és a magyar államelnök meghiúsult látogatásának előzményeire. Sólyom László márciusi látogatását megalázó módon Romániában is megpróbálták ellehetetleníteni. A többségi nyelv „védelmében” pedig Románia törvényhozása is alkotott kisebbségellenes és az európai uniós értékekkel ellentétes szellemű törvényt. Bauer Edit felvidéki magyar képviselő asszony rámutatott, hogy a szlovák nyelvtörvény szociális és egészségügyi vonatkozásban is diszkriminatív. A FIDESZ képviselői hangsúlyozták, hogy a határon túli magyar közösség érdekében kifejtett munkájuk lényegesen nagyobb súlyt kapna, ha a magyar kormány hatékonyabban lépne fel saját hatáskörében. Sógor Csaba elmondta, mekkora előnyt jelentene, ha a határon túlra szorult kisebbség valamely képviselője az anyaország parlamentjének tagja lehetne. A határon túli románok képviseletét Bukarest már megoldotta. Ennek analógiájára az erdélyi magyar közösséget valaki képviselhetné az Országgyűlésben. /”Legyen határon túli magyar képviselet a Magyar Országgyűlésben is” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

Augusztus 27-30. között zajlott Bukarestben a romániai tanügyi dolgozók és határon túl élő, román nemzetiségű nevelők és oktatók 30. kongresszusa Kb. 900 pedagógus – óvónő, tanító, tanár, tanfelügyelő, iskolaigazgató, egyetemi tanár- közülük 75 külföldi meghívott gyűlt össze megvitatni a tanügyi törvénytervezet. Traian Basescu államfő és Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony mellett több államtitkár és szenátor is részt vett a rendezvényen. A háromnapos tanácskozás után egy kiáltvány született, mely a javasolt törvénytervezet-módosításokat tartalmazza. A kiáltvány követeli többek között: rövid távú tanulmányokkal rendelkező tanárként alkalmazzák a tanítóképző főiskolát végzetteket, a bolognai első ciklus végzettjeit, hosszú távú tanulmányokkal rendelkező tanárként alkalmazzák azokat, akik a bolognai rendszer második ciklusában szereztek diplomát neveléstudományok szakon és a tanítóképző líceum vagy tanítóképző főiskola után elvégzett hosszú távú felsőoktatásban végzett tanerőket. /Szabó Ágnes, tanítónő: Tanügyi kongresszust tartottak Bukarestben augusztus 27-30. között. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 7./

Az anyaországi és az erdélyi magyar politikai pártok, civil szervezetek egy emberként hördültek fel idén februárban, amikor budapesti látogatása során Traian Basescu újságírói kérdésre válaszolva kerek-perec leszögezte: soha nem lesz területi autonómia a Székelyföldön. A magyar fél a mindenkori bukaresti hatalomnak az erdélyi magyar közösség önrendelkezési törekvéseivel szembeni ellenállását látta megtestesülni a basescui megnyilvánulásban, ugyanakkor általánosságban úgy viszonyult a kategorikus válaszhoz, mintha legalábbis román oldalról nem ugyanezt hallaná húsz éve. Arra azonban még a Basescu államfő sem vetemedett, hogy liberális kihívójához hasonlóan az ügyészség figyelmébe ajánlja az autonómiatörekvéseiket nyíltan felvállaló székelyeket, legyenek azok az RMDSZ vagy az MPP képviselői. Crin Antonescu, a vezetékneve okán RMDSZ-es berkekben Liliomfinak becézett, és sokszor méltatlanul agyonmagasztalt liberális pártvezér megnyilvánulása az élő példája annak, mennyire naiv a bukaresti politikusokat mérsékeltekre és radikálisokra felosztó magyar szemlélet. /Rostás Szabolcs: Liliomfi hervadása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

„Három hónapja nem kaptam meg a havi fizetésem” – magyarázta a Rodipet egyik alkalmazottja a cég bukaresti székhelye előtti tüntetésen. Az ország legnagyobb terjesztővállalata szeptember 5-e óta beszüntette a lapkihordást és -értékesítést. A Rodipet lapterjesztő cég nemrég az arab tulajdonostól részlegesen visszakerült az állam kezébe, ugyanis a vásárló nem teljesítette a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségeket. A ki nem fizetett tartozások miatt a céggel számos újság azóta megszüntette a kapcsolatot. A napilapok most saját hálózaton keresztül oldják meg az újságok kézbesítését, illetve más terjesztőkkel vették fel a kapcsolatot. Az Új Magyar Szó kiadója például saját sofőrrel juttatta el, ahova tudta szeptember 7-án az újságot, ami miatt van, ahova háromórás késéssel érkezett meg a szállítmány. A Rodipet Kolozsvár környékére, Székelyföldre és Bukarestbe is szállította az ÚMSZ-t, /Rosszul kihordott privatizáció. Terjesztési káoszt okozott a lappiacon a Rodipet országos lapterjesztő válsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

A székelyföldi Hargita és Kovászna megye román lakóinak százezreit fenyegeti az a veszély, hogy megfosztják őket állampolgári jogaiktól azok a magyarok, akiknek vezetői saját üzleti és „maffiaérdekeik” miatt szorgalmazzák a területi autonómiát – írta a Ziua bukaresti napilap szeptember 8-i száma. Az említett megyékben kisebbségben élő románok számára az RMDSZ és az SZNT politikusai a koszovói, a gáza-övezeti és a dél-libanoni üldözöttek sorsát szánják, olvasható a lapban, a „helyi RMDSZ” egypárti kormányzás alatt álló marxista-leninista államot akar megvalósítani földjén. Az RMDSZ-esek a lap szerint az elmúlt húsz évben megfejték a székelyföldi helyi önkormányzatok pénzeit, majd 1997 után, miután bekerültek a kormányba, jót „lakmároztak” az állami költségvetésből is. Székelyföldön a román nyelvet szinte teljesen betiltották. /Ziua: A jogfosztottság veszélye fenyegeti a székelyföldi románokat ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Két nagygyűlés is zajlott a múlt hét végén, mindkettőnek az autonómia volt a központi kérdése. A szónokok harciasan hajtogatták: kell az autonómia. Amikor a megvalósítás kérdésére terelődik a szó, akkor bármelyik projektet nézzük, az RMDSZ-ét vagy az MPP-ét, zavarossá válnak a dolgok. Az MPP és az SZNT harcias kiállása mindig talál valamiféle szimpátiát, belekényszeríti az RMDSZ-t is ugyanabba a diskurzusba, írta a lap munkatársa. Kitől és hogyan lehet megszerezni Székelyföld területi autonómiáját? Erre csak halvány utalások történnek, például: brüsszeli segítséggel. A magyar–szlovák viszály kapcsán az EU alig nyilatkozott, ez mutatja, egyelőre nem Brüsszel az a fórum, ahol ilyen célkitűzéseket át lehet vinni. A másik elképzelés: majd Orbán Viktor és egy határozottabb magyar kormány. Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtegye. Harmadik lehetőség: a tervezetet benyújtani a bukaresti parlamentnek. A román képviselők nem fogják megszavazni. Így az marad, hogy szükséges az autonómia, de nem lehet tudni, miként lehetne elérni. /Isán István Csongor Autonómia: hol és kinél kell kiharcolni? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./

„Az elmagyarosított székelyföldi románok visszarománosítását” szorgalmazza a magyarellenességéről elhíresült Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ, amely a tömbmagyar régiók feldarabolása, az etnikai arányok megváltoztatása érdekében a székelyföldi megyéknek a környező román megyékbe történő beolvasztását javasolja. A Ioan Lacatusu vezette sepsiszentgyörgyi intézmény tanulmányt állított össze a területi önrendelkezési követelések ellensúlyozására. Nyíltan etnikai tisztogatásra buzdítja a romániai állami intézményeket a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ, a sepsiszentgyörgyi intézmény. /Etnikai tisztogatást, „visszarománosítást” sürget a sepsiszentgyörgyi román központ vezetője. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./ Az éveken keresztül az Országos Levéltár Kovászna megyei kirendeltségét vezető, a magyar közösség autonómiatörekvéseit határozottan ellenző Lacatusu elfogadhatatlannak nevezte az RMDSZ régiófejlesztési stratégiájában szereplő, Hargita, Kovászna és Maros egyesítését célzó javaslatot. Ioan Lacatusu javasolja, hogy hajtsák végre a bukaresti hatalom által a két világháború között kidolgozott, „az elmagyarosított románok visszamagyarosítását” célzó projektjét. Szerinte ugyanis Székelyföld magyar lakosságának jelentős része valójában elmagyarosított román. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint nem kellene foglalkozni a tanulmánnyal, ha Romániában nem lehetne folyamatosan tetten érni a Lacatusu-féle eszméket. „Különben a Székelyföldön buli románnak lenni, hiszen aki Brassóban kapusnak se jó, az nálunk igazgatói tisztségig viszi” – reagált Antal Árpád Ioan Lacatusunak a székelyföldi románság hátrányos megkülönböztetésére vonatkozó kijelentéseire. A polgármester felhívta a figyelmet arra is: a Moldvából Sepsiszentgyörgyre „ejtőernyőzött” Ioan Lacatusu a Ceausescu-rezsim idején éppen a Székelyföld elrománosítását kapta feladatként. – A bukaresti főügyészség nem indít vizsgálatot a szeptember 4. és 5. székelyföldi önkormányzati nagygyűlés ügyében. /Rostás Szabolcs: Beolvasztanák Har-Kovot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

Kisebb incidensek tarkították a December 21. Forradalmárszervezet szeptember 9-én tartott bukaresti tüntetését, amelyet annak ellenére szerveztek meg, hogy az előző este Traian Basescu államfő részvételével megtartott egyeztetésen az elnök arra szólította fel Laura Codruta Kövesi legfőbb ügyészt, hogy minél hamarabb vizsgálják ki a bányászjárásokhoz és a forradalomhoz kapcsolódó ügyeket. A tüntetők a forradalom idején elkövetett bűncselekményekről szóló, titkos dosszié nyilvánosságra hozatalát követelték. /Balogh Levente: A dossziék nyilvánossá tételét követelik a forradalmárok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

A többi romániai színházhoz hasonlóan a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház is jelentős anyagi gondokkal küzd, mégis öt bemutató előadást terveznek az idénre, olyan neves rendezőkkel, mint Döbrei Dénes, a Nagy József vezette Jel Színház tagja, Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának vezetője, de visszatér a színházhoz a marosvásárhelyi Barabás Olga rendező, valamint Béres László igazgató és Barabás Árpád színművész is, akik egy-egy előadást rendeznek majd. Az idei évad legjelentősebb eseménye az október 2. és 11. között megrendezendő 8. Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviuma lesz, melyen az ország hivatásos kisebbségi színházai mind képviseltetik magukat: tíz magyar, két német nyelvű, valamint a bukaresti zsidó színház. A kollokviummal egy időben a Figura születésnapot is ünnepel, hiszen éppen 25 évvel ezelőtt alakult a Figura csoport. /(Csibi Márti): Színházi kollokvium nyolcadszor Gyergyóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy javasolni fogja, az októberi román–magyar közös kormányülést ne Bukarestben, hanem Balatonőszödön tartsák, mert van ott egy olyan gyűlésterem, ahol a politikusok valamitől vezérelve igazat mondanak... Emil Boc miniszterelnöknek pedig végre igazat kellene mondania, be kellene vallania, hogy „a kormány beiktatása óta hazudik reggel, délben és este. ” – fogalmazott a politikus. Lakatos kiemelte, Emil Boc felelősségvállalással elfogadandó törvénytervezeteiről tárgyaltak, az összesen 773 beérkező módosító javaslat közül 39-et fogadtak el. Ezek többsége 2015-re szól, illetve arra vonatkozik, hogy egyes bizottságok összetételét hogyan határozzák meg. „Így nehéz azt mondani, hogy a kormány hajlik a parlament észrevételeinek, javaslatainak az elfogadására” – mondta az RMDSZ-es képviselő. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) legutóbbi plenáris üléséről Lakatos Péter elmondta, öt év kellett ahhoz, hogy végre egy mini parlamentként működjön a KMKF, és hogy összeálljon a programja. /”Az igazságot el kell mondani…” = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 15./

Öt háromszéki civil szervezet – a Civilek Háromszékért Szövetség, az Amőba Alapítvány, az Eventus Plusz Egyesület, a Rika Egyesület, valamint a Bedő Albert Környezetvédelmi és Ifjúsági Egyesület – vett részt a hét végén a Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány által megszervezett ONG Fest nevű országos civil fesztiválon és kiállításon Bukarestben. Az eseményen több mint 200 civil szervezet képviselői jelentek meg. A háromszéki kiállítósátrakat látogatók közül többen elmondták, jártak már Székelyföldön, tisztelik az ott élőket, de többüknek el kellett magyarázni, merre is van ez a vidék, a háromszéki civilek pedig az autonómiatörekvésekről szóló tévhiteket is próbálták eloszlatni. A háromszéki szervezeteknek több partnerségi kapcsolatot, együttműködést sikerült kialakítaniuk. /(Farcádi): Háromszéki civil szervezetek Bukarestben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

„Azért vállaltam a jelöltséget, mert azt gondolom, hogy azt a fajta kapcsolatrendszert, kapcsolati tőkét, amelyet 12 év alatt sikerült felépítenem, a város és természetesen a polgármester úr szolgálatába kell állítanom. Fogalmazhatnék úgy is, hogy ezek a kapcsolatok mind Bukarest, mind Budapest irányába hasznosak lehetnek” – summázta tanácsosi jelöltségének miértjét Szász Jenő, az MPP elnöke Székelyudvarhelyen. Dr. Vajna Imre, az MPP helyi szervezetének elnöke kifejtette, örömére szolgál az, hogy a polgáriak listáját Szász Jenő elnök, volt polgármester vezeti. Szász Jenő szerint a város jövőjére nézve az is rendkívül fontos, hogy Magyarországnak hamarosan nemzeti kormánya lesz, és ezt figyelembe véve, a polgáriak semmiképpen nem támogatják, hogy Székelyudvarhely „a gyurcsányi úton” járjon, mint ahogy azt az elmúlt másfél évben tette. A pártelnök bejelentette, az MPP meghívottjaként a városba érkezik Kövér László, a Fidesz – MPSZ országos választmányának elnöke, aki a nemzeti integráció témájában fórumot tart a művelődési házban. Szász kifejtette, az MPP ellenzi, hogy a felújítás alatt álló Mária Valéria épületébe a nagyszebeni Lucian Blaga román tannyelvű egyetem telepedjen le. „Nekünk az volna fontos, hogy magyar tannyelvű intézményeket, egyetemeket hozzunk létre és ezeket működtessük a városban” – hangsúlyozta. /Lázár Emese: „Székelyudvarhely ne járjon a gyurcsányi úton. ” = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

Közösen mutatták be termékeiket a három székely megye vállalkozói Magyarországon. A Kárpát-medence kincsei Egerben című rendezvényen a reklámanyagokra már felkerült a székelyföldi termék védjegy szimbóluma. Október 2-án szintén Magyarországon, Szegeden mutatják be együtt a székelyföldi termékeket. Azt követően Bukarestben, a Romexpo-kiállításon alakítanak ki közös standot a régió vállalkozói. Még ebben a hónapban Sepsiszentgyörgyön rendezik a 3 Invest befektetői rendezvényt. /Kovács Zsolt: Bevetették a székelyföldi márkát. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Szeptember 18-19-én tartják a Háromszéki orvosnapokat Baróton. A szervezők hangsúlyozták: hivatásuk gyakorlásának Székelyföldön adott lehetőségeire és újdonságaira hívnák fel a figyelmet. A mintegy közel kétszáz résztvevő budapesti, bukaresti, marosvásárhelyi, brassói, csíkszeredai neves orvosok tartanak előadást. Az esemény egyik szervezője a baróti kórház igazgatója, Ágoston László szerint az ehhez hasonló szakmai rendezvények azért is fontosak, mert így a szomszédos megyékben dolgozó orvosok közt szorosabb emberi és szakmai kapcsolat jön létre. /(hecser): Háromszéki orvosnapok Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./

Művészettörténeti időutazásban lehet része mindazoknak, akik a napokban ellátogatnak a kolozsvári Bánffy-palotába. Az „Aki magát bünteti” címet viselő kiállításon három képzőművész, Bertalan István, Florin Mitroi és Ion Grigorescu munkáin keresztül jelenik meg a ‘80-as és ‘90-es évek képzőművészeti élete. A depresszív hatású munkák Erwin Kessler művészettörténész szerint az ország egy olyan korszakára összpontosulnak, amikor a tanácstalanság a tetőfokára hágott. A tárlat korábban Bukarestben, Temesváron és Szebenben is látható volt. Kolozsvár után Bécsben majd Krakkóban állítják ki a kordokumentum-értékű munkákat. /Sipos M. Zoltán: Rossz emlékek tárlata. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Bukaresti, nagyszebeni, kolozsvári és szatmárnémeti múzeumok képviselői, egyetemi tanárok és a sajtó munkatársai beszélgettek szeptember 17-én a romániai múzeumok aktuális problémáiról Kolozsváron, a főtéri Bánffy-palotában (Művészeti Múzeum). A rendezvény révén a múzeumok képviselői megismerik egymást és közösen próbálnak megoldásokat találni a felmerülő problémákra. /Ferencz Zsolt: Beszélgetés a múzeumok jelenéről és jövőjéről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

Az 1989. évi rendszerváltást követően a magyar kisebbség és a román többség viszonyára a „szoborháborúk” is rányomták jegyüket. A román hatalom történelemhamisító igyekezete során mindenkor azon volt, hogy a magyar nép történelmében nem éppen a legpozitívabb szerepet betöltő román személyiségeknek emelt szobrokkal is megalázza a romániai magyar közösséget. Így a magyarlakta erdélyi településeken már Ceausescu nemzeti kommunizmusa idején is megszokottá váltak az „országegyesítő” Mihai Viteazulnak, Avram Iancunak vagy a magyar településeket „felszabadító” román katonának emelt szobrok. 1989 után feltámadt az Antonescu-kultusz, a volt fasiszta diktátornak néhány év alatt összesen kilenc szobrot állítottak Bukarestben, Jilaván, Slobozián, Calarasi-ban, Piatra Neamton, Targovistéban, Bacau-ban és Iasi-ban, illetve Nagysármáson. A tizedik szobrot Kolozsvárra tervezték. Felemelte szavát a több százezer zsidó haláláért felelős marsall rehabilitálása ellen Washington is. Ennek nyomán a román fél a szobrok rövid időn belüli eltávolítására tett ígéretet. A nagysármási szobrot mindössze ötven méterrel költöztették el a sebtiben múzeummá nyilvánított helyi ortodox templom tornácára, a bacauit a helyén hagyták, mivel azt egy katonaiskola udvarán helyzeték el, a bukaresti elköltöztetését pedig az ortodox egyház nem engedte meg, arra hivatkozva, hogy az a marsall által alapított Constantin és Elena templomának alapítóját ábrázolja. A fasiszta diktátor nevét viselő liga vezetője, Gheorghe Buzatu bejelentette: három újabb Antonescu-szobor felállítását tervezik, Iasi-ban, Pitesti-en és Marosvásárhelyen. Azt is elhatározták, hogy holokauszt-emlékművet állítanak fel a Horthy-rendszer által deportált zsidók emlékére Marosvásárhelyen. Bukarest e döntéssel is Magyarországra kívánta áthárítani a romániai deportálások bűnét, megfeledkezve arról, hogy román területen, így a Kárpátokon túli országrészben is több százezer zsidót mészároltak le. Az emlékművet végül Marosvásárhelyen leleplezték, felirata szerint a város zsidó közösségét az Észak-Erdélyt irányító „fasiszta magyar kormány” Auschwitzba deportálta. Román részről a legnagyobb ellenkezést talán Wass Albert erdélyi szobrainak felállítása váltotta ki. Hosszú éveken át vita tárgya volt a 13 aradi vértanúnak emléket állító, a két világháború között eltávolított aradi Szabadság-szobor ügye is. Román nacionalista körök nemrégiben minősíthetetlen hangnemben tiltakoztak a szent életű római katolikus püspök, Márton Áron előtt tisztelgő kolozsvári szobor felállítása ellen. /Bogdán Tibor: Hideg szobrok – forró hangulatok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

A Kienbaum Management Consultants a Capital folyóirattal közösen hozta nyilvánosságra a romániai felsőoktatási intézmények rangsorát. Első helyen a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) áll. A második helyet a Bukaresti Egyetem, a harmadikat pedig a Brassói Transilvania Egyetem nyerte el. A sanghaji felsőoktatási intézmény idén is elkészítette a világ legjobb 500 egyetemének jegyzékét, amelyen egyetlen romániai felsőoktatási intézmény sem szerepel. /Capital: élen áll a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

A kolozsvári székhelyű Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a legnívósabb romániai felsőoktatási intézmény – mutat rá a Capital üzleti és pénzügyi hetilap, valamint a német Kienbaum Management Consultants által készített toplista. A második a Bukaresti Egyetem lett, a harmadik a brassói Transilvania Egyetem. A két magyar tannyelvű, magánkézben levő felsőoktatási intézmény, a kolozsvári székhelyű Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem nem is szerepelt a vizsgált tanintézetek listáján. Két szempontot vettek figyelembe az egyetemek listájának összeállításakor: elsősorban a felsőoktatási intézménynek rendelkeznie kellett a román állami akkreditációval, másodsorban az egyetemek és az üzleti szféra közötti kapcsolatot is szem előtt tartották. Chisu szerint egyik magyar tannyelvű egyetem sem található meg az Oktatási Minisztérium honlapján – www.edu.ro – szereplő akkreditált felsőoktatási intézmények listáján. Közben a PKE még tavaly szeptember végén elnyerte a végső akkreditációt. A szaktárca honlapján azonban a PKE még az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező, akkreditációs folyamatban levő egyetemek között található. Még rosszabb a helyzete a honlap szerint a Sapientiának, amely a minisztérium szerint még csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, valójában több szakja megkapta már az akkreditációt, s az egyetem akkreditálása is folyamatban van. Korábban Szabó Vilmos, magyar külügyminisztériumi államtitkár úgy nyilatkozott, a Sapientia akkreditációja és állami támogatása az ősszel esedékes, közös román–magyar kormányülés kiemelt témáját fogja képezni. /Bálint Eszter: A BBTE-t tartják a legnívósabbnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 23./

A román társadalom továbbra is intoleráns a romákkal, a HIV-fertőzöttekkel és a homoszexuálisokkal, az utóbbi időben a többségi nemzetben növekedett a magyar közösség iránt táplált ellenszenv is, derült ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács által megrendelt felmérésből. A kulturális, etnikai, esetleg felekezeti intoleranciák sokkal erősebben vannak jelen Moldvában és Munténiában, mint például Bukarestben vagy Erdélyben. Arra a kérdésre, hogy mely kisebbségek közvetlen környezetében érzik nagyon kényelmetlenül magukat, a felmérés alanyainak 40,8 százaléka a melegeket, 29,2 a romákat, 24,8 a HIV-fertőzötteket, 10,8 százalék pedig a magyar nemzetiségüket jelölte meg. Az elmúlt évben a román többségben nőtt a magyar kisebbséggel szembeni intolerancia. /Fleischer Hilda: Nőtt a magyarellenesség. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./