A Bolyai Egyetem tízéves évfordulójának látványos megünneplése, az ebből az alkalomból az Állami Tanügyi és Pedagógiai Kiadó által kiadott emlékkönyv, melyet minden külföldi delegációnak átadtak, a Babes Egyetemmel közösen rendezett tudományos konferenciák, mind azt sugallták, hogy végleg elfogadott a két egyetem létezése Kolozsvárt. 1956-tal kapcsolatban diákok, tanársegédek letartóztatása (Dávid Gyula, Páskándi Géza, Bartis Ferenc pere), nem mutatott nyíltan arra, hogy valójában a Bolyai Egyetem elleni akció-sorozatról van szó. Az oktatás rendben folyt, a diákok vizsgáztak, hűségnyilatkozatok is elhangzottak, néhány szembenállót, mint Várhegyi István, lekapcsoltak, a kizárások is megtörténtek, mint a többi egyetemen. 1958 január elején az Előrében megjelent Takács Lajos rektor cikke Tudományos munkánk új sikerei felé címmel, melyből azt lehetett gondolni, hogy a Bolyai Egyetem ígéretes jövőnek néz elébe. Nem keltett feltűnést két román szerző 1959. február 7-én az Előrében megjelent írása, melynek címe: „A kolozsvári Babes és Bolyai Egyetemek testvéri együttműködése”. Csak később lehetett észrevenni, hogy ez a cikk is az előkészítő taktika része volt. Február 13-án kezdődött a „bolyaisták” pere Kolozsvárt, Varró János és Lakó Elemér, valamint néhány diák ügyét – a szokásos forgatókönyv szerint – közös perben hozták össze, mint a Bolyai Egyetemen működő, nacionalista csoportosulásként tárgyalható ügyeket. A per célja a Bolyai Egyetemen működő „nacionalista” csoportok „leleplezése” volt. 1959. február 15-én cikk jelent meg a bukaresti Előrében „A diákság ideológiai-politikai nevelése a Bolyai Egyetemen” címmel. Szerzője Sztranyiczky Gábor, az egyetem tanársegéde kifejtette, hogy a Bolyai Egyetem ifjúsága ki van téve a burzsoá-nacionalista ideológia állandó befolyásának. Február 19-én szintén „véletlenül” nyilvános tárgyaláson mondták ki az ítéletet a bolyaisták perében, ezen a napon kezdődött Bukarestben az RNK Diákszövetségének konferenciája, melyen a legmagasabb rangú román pártvezetők vettek részt, Gh. Gheorghiu-Dej főtitkárral az élen. A konferencián a főtitkár elítélt minden nemzeti elkülönülést. Idézte a lenini tételt, hogy a különböző nemzetiségű tanulókat egy iskolába kell tömöríteni, hogy ne szigetelődjenek el. Ion Iliescu, a Diákszövetség országos elnöke (a Ceausescu utáni első államfő!) méltatta az RMP bölcs politikáját a „nemzeti” kérdésben, melynek eredménye a román nép és az együttlakó nemzetiségek testvéri barátsága, és kifejtette, hogy a román és a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákságnak együttes munkával, tanulással közös szakmai, tudományos, kulturális akciók szervezésével még szorosabbra kell fűzniük testvériségüket. Az oktatásügyi miniszter helyeselte az iskolák egyesítésének gondolatát. Ilyen bevezető szövegek után nem maradhatott el a Diákszövetség magyar küldötteinek egyetértő felszólalása. A kijelölt felszólaló nem térhetett ki a feladat elől. A felszólaló bolyaisták, köztük Koszti István, teljesen egyetértettek a leadott szövegekkel. A marosvásárhelyi orvosi egyetem küldöttje azt kérte, hogy a végzett magyar orvosokat küldjék az ország bármely tartományába dolgozni (később az lett a gyakorlat, hogy a magyar végzetteket, orvosokat, tanárokat, olyan Kárpátokon túli félreeső területekre helyezték, ahova a románok sem akartak menni, a román végzetteket pedig főleg magyar városokba, körzetekbe nevezték ki). Mindez hozzátartozott az asszimilációs politikához és a magyar értelmiség szétveréséhez. /A Bolyai egyetem és a Babes egyetem kényszerházassága 1959-ben – Részlet Katona Szabó István A nagy hazugságok kora (1948–1968) című készülő önéletrajzi kötetéből. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Tőkés László EP-képviselő szeretné, ha a temesvári események huszadik évfordulóját idén Sólyom László magyar köztársasági elnök és Traian Basescu román államfő védnöksége alatt tartanák. Tőkés László február 27-én Bukarestben tartózkodott, sajnálatát fejezte ki, hogy nem tudott találkozni a román államfővel, bár lépéseket tett ez irányba. Elmondta, hogy javaslatát megteszi mindkét államelnöknek. Ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy EP-képviselőként nem tudott megfelelő módon együttműködni az általa képviselt ország intézményeivel. /Nem sikerült Basescuval találkoznia Tőkésnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

800 ezer euró kártérítést kap a román államtól Réman Domokos, a Mezőgazdasági Minisztérium volt államtitkára, egy bebizonyítatlan korrupciós vád miatt. Réman peres úton nyerte a kártérítést, azok után, hogy két hónapi letartóztatás és háromévi nyomozás után bebizonyosodott az ártatlansága. A bukaresti törvényszék 2008 novemberében ítélkezett Réman javára, ezt a Pénzügyminisztérium sikertelenül fellebbezte meg. Rémant 2004-ben tartóztatták le, állítólagos 180 ezer dollárnyi kenőpénz elfogadása miatt. Három év múlva a Korrupcióellenes Ügyészég lezárta a dossziét bizonyítékok hiányában, és Réman beperelte az államot. Réman Domokos, aki ma igazgató a Mezőgazdasági Szaktanácsadó Hivatalban, elmondta, hogy letartóztatása és ügyének a sajtó elé való tárása politikai és tanári karrierjét törték derékba, felesége a letartóztatása hírére egy spontán abortusz miatt elveszítette gyerekét, ráadásul munkát kellett keresnie, hogy ügyvédeit fizetni tudja. /800 ezer euró kártérítést kap a korrupcióval megvádolt Rémán Domokos. = Erdély.ma, márc. 1./

Tőkés László bukaresti látogatása során Adrian Lemeni egyházügyi államtitkárral és Nagy Mihály művelődési minisztériumi tanácsossal is találkozott. A püspök elvi állásfoglalásra kérte az államtitkárt a felekezeti autonómia védelmében, amelyet szerinte „kikezdhetnek a gencsi ügyhöz hasonló esetek, ha az állam illetékes intézményei nem tartják tiszteletben az egyházak alkotmányban is szavatolt jogát”. A tárgyalások napirendjén szerepelt még az egyházi ingatlanok tényleges visszaszolgáltatásának felgyorsítása, a felekezeti tanintézmények helyzete, hangsúlyosan a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) állami finanszírozásának ügye, továbbá az egyházak infrastruktúra-beruházásainak támogatása. Kiemelt figyelmet kapott a temesvári Új Ezredév Református Központ ügye, amelynek felépítése források hiányában évek óta akadozik. /Tőkés helyet kínál. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2 . /

Koalícióba tömörülve lépnek fel Tőkés László EP-képviselő kezdeményezésére a kommunizmust elítélő és vizsgáló intézetek, civil szervezetek a Prágai Nyilatkozat romániai támogatása, valamint a hamarosan parlamenti vitára kerülő új büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása érdekében – tájékoztatott Marius Oprea, a Kommunizmus Romániai Bűntényeit Vizsgáló Intézet igazgatója (IICCR) Bukarestben, a koalíció tagjainak egyeztetése után. Oprea elmondta, a Btk.-t úgy szeretnék módosítani, hogy a kommunista rendszer bűncselekményei emberiesség elleni tetteknek minősüljenek, és ezáltal elévülhetetlenek legyenek, továbbá közösen szeretnének fellépni az olyan törvénytervezetek elfogadásáért, mint például a volt szekus tisztek nyugdíjának csökkentése. Kiemelte, ő maga is részt vesz azon a március 18-án az Európai Parlamentben tartandó nyilvános meghallgatáson, amelyet Tőkés EP-képviselőként szervez a Prágai Nyilatkozat elfogadásáért. Cristian Pirvulescu, a Pro Democratia Egyesület elnöke szerint, „ha a nyilatkozat EP-határozattá válna, az alapján a román törvénykezésben számos módosítást lehetne bevezetni, és elkezdődhetne Romániában is a kommunizmus bűnöseinek számonkérése”. Tőkés hangsúlyozta, a Prágai Nyilatkozat arra hívja fel a figyelmet, hogy meg kell szüntetni a kettős mércét a fasizmus és kommunizmus viszonylatában, a fasizmus bűnöseihez hasonlóan a kommunizmus bűnöseit is el kell ítélni. Megerősítette: a nyugat-európai politikusok, akárcsak a bukarestiek, lezártnak tekintik a kommunizmus ügyét, ezért szorgalmazta a koalíció létrehozását. Annak tagjai között szerepel többek közt az IICCR, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság, a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Országos Intézet, a Pro Democratia Egyesület és a Társadalmi Dialógus Csoport. Kiábrándítónak nevezte Tőkés László, hogy Traian Basescu államfő nem fogadta őt február 27-i, bukaresti látogatásán, ami nem először fordul elő. Egyben javasolta, hogy az 1989-es események huszadik évfordulójára rendezett temesvári megemlékezést Sólyom László magyar köztársasági elnök és Traian Basescu közös védnökségével tartsák. /O. M.: Elítélnék a kommunista bűnösöket. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

A Valutaalap illetékesei Washingtonban több feltételt ismertettek, melyeket figyelembe kell vennie Romániának a nemzetközi pénzügyi szervezet nyújtotta támogatáshoz. Előbb a román félnek az országa pénzügyi helyzetével kapcsolatos elemzést kell elvégeznie, mielőtt egy IMF-Románia megállapodás megvitatására Bukarestbe hívják az IMF szakembereit. Az adópolitika szigorítását és az óvatos költségvetési politika szükségességét említették. A Román Nemzeti Bank (BNR) korábban megerősítette, hogy egy román delegáció Washingtonban tárgyal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel a „román gazdasági helyzet alakulásáról”. /Az IMF feltételeket szab Romániának. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 5./

Néhány héten belül megnyílik a Magyarország temesvári tiszteletbeli konzulátusa, Pánczél Zoltánnak, a Fornetti Románia igazgatótanácsa elnökének vezetésével, jelentette be Füzes Oszkár, bukaresti magyarnagykövet, aki hivatalos látogatásra érkezett Temesvárra. A prefektúrán Marossy Zoltán alprefektussal tartottak rövid megbeszélést. A magyar nagykövet tárgyalt a Temes megyei és a temesvári önkormányzat vezetőivel is, ellátogatott a Bartók Béla Elméleti Líceumba, Végváron pedig találkozott a helyi magyar közösség képviselőivel, majd este részt vett a magyar színház felújított nagytermének avatóünnepségén. /Pataki Zoltán: Magyar konzulátus nyílik a bánsági nagyvárosban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Jurij Jehanurov ukrán külügyminiszter elismerte a Bukarest és Kijev közötti diplomáciai feszültséget, ami a romániai „Floricel-Zikolov” kémbotrány után éleződött ki. Bukarest a múlt héten kiutasított két ukrán diplomatát, Ukrajna két román diplomatát készül kiutasítani az ország területéről. Kijev azt rója fel Bukarestnek, hogy a két ukrán diplomata kiutasítása során a román hatóságok nem tartották szem előtt a szokásos diplomáciai procedúrát, döntését Bukarest nem indokolta meg hivatalosan, ezért Ukrajna válaszlépésként hasonlóan jár el. /Lokodi Imre: Kijev visszavág: kiutasítanak két román diplomatát. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet Temesvárra látogatott, meglátogatta a végvári iskolát és a helyi református templomban ünnepi istentiszteleten vett részt, Halász Ferenc megyei RMDSZ elnök kíséretében. Az iskolában a Szederinda hagyományőrző együttes lépett fel. Végváron 1-8. osztályos erős magyar tagozat működik, 85 tanulóval. A nagykövet végvári tapasztalatairól elmondta: „Erős magyar közösséget találtunk itt Végváron, ahol nőszövetség, tűzoltóegylet működik, van egy nagyon erős református gyülekezet, egy kitűnő iskola, hagyományőrző csoport, amely egészen professzionális. A végvári példa is mutatja: ha egy közösségnek van belső ereje, akkor igen kedvezőtlen körülmények között is helyt tudnak állni. Mit tehetünk mi, a nagykövetség az itteni magyar közösségért? Egyrészt minden lehetséges eszközzel támogatjuk a kulturális autonómiát, mindenféle szellemi, közművelődési, oktatási tevékenységet, amire akkor is lesz pénze Magyarországnak, ha válság van.” Amikor Románia közigazgatási rendszerét megreformálják, „kérni fogjuk, hogy a magyar kisebbség képviselői lehessenek mindenütt jelen a közigazgatásban, ne szoruljanak ki csak azért, mert román többségű településeket csatoltak a magyar falvakhoz.” /Pataki Zoltán: „Erőt meríteni jöttünk Végvárra”. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

Nagy szükség van a sepsiszentgyörgyi magyar kulturális intézetre, hivatalos nevén a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjára. Magyarország és az elszakított részek között szükség van közvetítőre. Hadnagy Miklós, a központ vezetője elmondta, a gazdasági válság miatt 2009-es év rosszabb év lesz, mint az előző. A Magyarországról érkező nem hivatalos hírek szerint a 2008-as pénzügyi keretekhez képest húsz százalékkal lesz kevesebb a pénz. Tavaly körülbelül hatmillió forint állt rendelkezésre programok szervezésére, ehhez más forrásokat is meg tudtak mozgatni az erdélyi partnerhálózaton keresztül. A 2008. év végi kimutatás szerint körülbelül 18 millió forint ,,értékben” tudtak programokat felvonultatni Erdélyben. Kevés nagyobb rendezvény lesz. Az egyik a Zsolnay-kiállítás, amely február végéig volt Sepsiszentgyörgyön, a másik a Brassai-kiállítás lesz, száz éve született Brassóban Halász Gyula néven a világhírűvé vált fotóművész, akinek szeptemberben nyílik emlékkiállítása Brassóban. Mindkét kiállítás Bukarestben folytatja útját. Sepsiszentgyörgyön folytatják a Bod Péter Megyei Könyvtárral közösen szervezett Háromszéki TÉT Estek sorozatot, ígéretük van Stumpf István politológustól, az Orbán-kormány kancellárminiszterétől egy erdélyi előadókörútra, Csányi Vilmos etológussal is tárgyalnak, szeptemberre pedig Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot várják. Kiállítások lebonyolításában is segítenek, Vinczeffy László Munkácsy-díjas festőművész kiállítása nyílik Szentendrén május elején, a képek szállítását a központ fizeti. Plugor Sándor halálának tizedik évfordulójára emlékkiállítás lesz Brassóban, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen, ennek létrejöttéhez nyújtanak segítséget. A Bács Lajos zeneszerző által színpadra állított Márton Áron-mise hanganyagának cd-n való kiadásához is hozzájárulnak. 2007-ben és 2008-ban Erdély 17 településére jutottak el, és évente több mint száz programot szerveztek, Hadnagy Miklós ezt 2009-re nem meri megígérni. /Váry O. Péter: Fél perc optimizmus (Interjú Hadnagy Miklóssal, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjának vezetőjével). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./

Magyar állami kitüntetéseket adományozott március 6-án Kolozsváron Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet olyan neves erdélyi személyiségeknek, akik munkásságukkal, tevékenységükkel és áldozatkészségükkel a magyar állam és nemzet elismerését érdemelték ki. A kitüntetéseket a március 15-i nemzeti ünnep alkalmával adta át Füzes Oszkár, aki kolozsvári tartózkodása során megtekintette Márton Áron napokban leleplezett szobrát a Szent Mihály-templom kertjében, és koszorút helyezett el a római katolikus püspök emlékére. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, illetve lovagkeresztjével tüntették ki Brassai Zoltán marosvásárhelyi akadémikust, dr. Csávossy György nagyenyedi agrármérnököt, Gaál András festőművészt, Kaba Gábort, Zsombolya RMDSZ-es polgármesterét és Péter Mihály marosvásárhelyi akadémikust. /(P. A. M.): Állami kitüntetéseket adott át Füzes Oszkár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Böcskei László temesvári vikáriust, pápai prelátust a nagyváradi bazilikában március 7-én szentelték a nagyváradi egyházmegye eddigi legfiatalabb püspökévé. Böcskei Lászlót XVI. Benedek pápa 2008. december 23-án nevezte ki Tempfli József utódjának az egyházmegye élére. A püspökszentelést Roos Márton temesvári megyéspüspök, az új püspök eddigi főpásztora, valamint két társszentelő, Ioan Robu bukaresti érsek és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek végezték. Tempfli József búcsúbeszédében megköszönte „a sok sok jóságot és szeretetet”, mellyel 19 éves püspöki szolgálata során találkozott. Határokon innen és túlról érkeztek hívek a szentelésre. Köszöntő beszédet mondott Ioan Robu érsek, a Román Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Sofronie Drincec nagyváradi ortodox püspök, az Erdélyi Magyar Püspöki Konferencia nevében pedig Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A szentelési ceremónia négy nyelven zajlott: magyarul, románul, németül és latinul. /Totka László: Történelmi fiatalítás történelmi egyházaknál. Böcskei átvette a pásztorbotot. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Elhunyt Roth Endre (Temesvár, 1927. szeptember 30. – Kolozsvár, 2009. március 8.) professzor. Temesváron született, Aradon nőtt fel, Kolozsvár temeti. Itt teljesedett ki életműve, itt lett egyetemi tanár. A nyolcvanon túl is folytatta tudományos tevékenységét. Tavaly Németországban szociológiai szakkonferencián tartott előadást. Nem volt szakbarbár. A szociológus Roth Endre Shakespeare-könyvet is írt. Tanulmánya született a kilencvenes években végzett erdélyi magyar szociológiai kutatásról. Darmstadtban közölték előadását a romániai romakérdésről. Öt nyelven olvasott, magyarul, románul, németül tanított. /Szilágyi Júlia: Búcsú Roth Endrétől. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./ Emlékeztető: Roth Endre szociológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a társadalomtudományok konzultáns professzora az utóbbi két évben a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) marosvásárhelyi részlegén szociológiát tanított. /Csomafáy Ferenc: Rozsdásodik a nacionalizmus fegyvere. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2003. dec. 30./ Roth Endre néhány munkája Roth Endre: Shakespeare szociológiai olvasatban /Kriterion, Bukarest, 1983/ Roth Endre: Nacinalizmus vagy demokratizmus? /Pro Europa, Marosvásárhely, 2000/ Róth Endre: Szociológia és társadalom /Sapientia Alapítvány Kutatási Programok Intézete, Kolozsvár, 2004./ Roth Endre: Választásaim /Mentor, Marosvásárhely, 2006/

Black Transfusion címmel nyílt kiállítás Berszán Zsolt képzőművész munkáiból március 10-én Kolozsváron a Mátyás-ház galériájában. Az ipari anyagokkal, fekete festékkel és fényhatásokkal kísérletező csíkszeredai művész már évekkel ezelőtt lemondott a hagyományos festészetről. Berszán Zsolt jelenleg a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem doktorandusa, és ő szerkeszti az évente kétszer megjelenő, Bázis című képzőművészeti folyóiratot is. A Bázis a kolozsvári és a bukaresti alkotókra összpontosít, így a romániai képzőművészeti életnek csak egy kisebb szeletét öleli fel. Ugyanakkor háromnyelvű, tehát nemzetközi is” – mondta Berszán Zsolt. /R. Kiss Kornélia: Berszán Zsolt egyéni kiállítása Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

Az Európai Unió tagállamai közül Romániában sarcolják meg a legtöbb adónemmel az állampolgárokat, 113 illetéket tartanak számon, az Európai Bizottság (EB) arra szólítja fel Bukarestet, csökkentse az adók számát, jelentette ki Leonard Orban európai biztos, az európai ügyek parlamenti bizottságával folytatott megbeszéléseit követően. /Szávuj Attila: Orban intése: túl sok az adónem. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének elnöke indul Szász Jenővel szemben a március 14-én Gyergyószentmiklóson sorra kerülő Országos Tanács tisztújító ülésén az elnöki tisztség megszerzéséért. E döntés meghozatalára azt követően került sor, hogy Csinta Samu úgy határozott: nem jelölteti magát a kongresszuson. Előzőleg az MPP több képviselője nyílt levelet intézett Csinta Samuhoz, az MPP Kovászna megyei szervezete ügyvezető elnökéhez, amelyben felkérték, hogy vállalja el a jelölést az elnöki tisztségre. Az elmúlt időszakban a Krónika napilap volt főszerkesztőjének neve több helyen is felmerült, mint Szász Jenő lehetséges kihívója. Csinta Samu elmondta: a kongresszuson több javaslatot is szeretne tenni a párt alapszabályának módosítására vonatkozóan, főleg annak tisztújításra vonatkozó részeivel kapcsolatosan. Ugyanakkor javasolni fogja, hogy a kongresszusi küldöttek olyan határozatot hozzanak, miszerint fél éven belül a módosított alapszabálynak megfelelően rendkívüli tisztújító kongresszust rendezzenek, amelyen gyakorlatilag a teljes vezető struktúrát választás alá lehet bocsátani. „Azért döntöttem így, mert olyan hihetetlenül nagy feszültséget, gyűlölködést és ellenségeskedést érzek a párton belül, hogy ilyen éles helyzet szombati megjelenése egészen fatális következményekkel járhat a pártra nézve” – mondta Csinta Samu. Gergely Balázs nyilatkozatot adott ki, kifejtve, az „MPP igenis alternatíva – olyan értelemben, hogy nem RMDSZ II-t akartunk létrehozni. Nem akartunk az érdekpolitizálás jegyében »szeletet hasítani a tortából«. Nem akartuk és nem akarjuk a Bukarestben szokásos balkáni kijárásos politikai gyakorlatot átvenni”. „Az MPP ereje épp a közös cselekvésekben rejlik, nem a parancsok fegyelmezett végrehajtásában.” Ebben a szellemben jelentette be Gergely Balázs indulását az MPP elnöki posztjáért. /P. A. M.: Gergely–Szász megmérettetés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

A román légügyi hatóságok az utolsó pillanatban visszavonták Sólyom László köztársasági elnök gépének leszállási engedélyét. Előzőleg a román külügyminisztérium szóbeli jegyzékben fejezte ki aggályát az államfő március 15-re tervezett székelyföldi látogatása miatt. Sólyom László ezután autóval indult Csíkszeredába. Március 14-én a határátkelés sem volt zökkenőmentes. Román oldalon az átléptetés csaknem negyed órán át tartott, s a román határrendészek a konvoj minden gépkocsiját külön-külön ellenőrizték, beleértve az elnöki autót is. A román hatóságok megakadályozták Sólyom Lászlót abban, hogy a tervezett időpontban, március 15-én érkezzen Nyergestetőre, így az ünnepséget a szervezők egy nappal előbbre hozták. Sólyom László – kényszerű programmódosítással – 14-én kopjafát avatott a székelyföldi Nyergestetőn az 1848-as hősök emlékére. „Azt nem diktálhatja nekünk senki, hogy meghívásunkra mikor, hova és hányszor jöjjön el a Magyar Köztársaság elnöke” – jelentette Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke arra utalt, hogy a nyergestetői március 15-i rendezvény legfontosabb résztvevője. A hideg, havas időjárás ellenére Sólyom László fogadtatására nagy tömeg sereglett össze a Csíkszeredától harminc kilométerre lévő hegytetőre. „De jó magyarnak lenni!” – mondta a mikrofonhoz lépve a magyar köztársasági elnök, idézve egy szlovákiai látogatása során hallott felkiáltást, amely egy idős embertől eredt. Sólyom László cáfolta azt az állítást, mely szerint a magyarok a vereségeiket ünneplik, mondván: ebben a pillanatban is arra emlékezik a nemzet, hogy vannak helyzetek, amikor már nem lehet tovább visszavonulni, amikor szembe kell fordulni az ellenséggel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében utalt az elnöki látogatás körüli huzavonára is, mondván: van egy olyan jog, amit nehéz nemzetközi törvénybe, vagy alkotmányba foglalni, és ez az együttléthez való jog. Egymás kultúrájának megismerését és tiszteletben tartását nevezte Tőkés László EMNT-elnök a két állam nagy vívmányának, amely veszélybe került az elnöki különgép leszállási engedélyének megvonásával. Az ünnepi beszédeket követően a köztársasági elnök az 1849 augusztusában hősi halált halt szabadságharcosok emlékhelyén felavatta a gyergyóditrói Petres Lajos fafaragó által készített kopjafát. A sajtótájékoztatón Sólyom László hangsúlyozta azon meggyőződését, hogy amikor egy államfő egy másik országban élő nemzeti kisebbség tagjaival együtt emlékezik meg egy nemzeti ünnepről, az hozzájárul a két ország kapcsolatának javulásához. Utazásának körülményeiről elmondta: „Furcsának tartom a történteket, de hát itt vagyok. Ezt majd a két külügyminisztérium tisztázza egymással”. Sólyom László nehezményezte, barátságtalan gesztusként értékelte, hogy a román hatóságok visszavonták leszállási engedélyét. Traian Basescu államfőt előzőleg az újságírók megkérdezték, tud-e olyan lépésről, mely szerint a román külügyminisztérium vagy az államelnöki hivatal Sólyom Lászlót eltanácsolta-e a március 15-re tervezett csíkszeredai látogatásától. A román államfő kijelentette, hogy „ez a román hatóságok dolga”. /Március 15. fagyponton. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ Nemzeti ünnepet államilag nem lehet sem elrendelni, sem eltörölni, az csak akkor lesz ünnep, ha a nép a szívébe fogadja. A nemzeti ünnep olyan, mint minden nagy mű: akkor képes hatni századokon át, ha az utódok mindig a megfelelő kérdéseket teszik fel – fejtette ki március 14-én a székelyföldi Nyergestetőn elmondott ünnepi beszédében Sólyom László köztársasági elnök. Sólyom László megállapította: „A legfontosabb, hogy együtt vagyunk. A legfontosabb, hogy minden akadály ellenére együtt ünnepelünk. Március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át az egész világon megünneplik a magyarok. Ez mindig az együttlét, közösségünk megélésének örömteli alkalma. Ilyenkor felemelő érzés átélni magyar voltunkat” – mondta. Az ünneplés helyszínére utalva Sólyom László felidézte: az 1800-as évek végén a Csíkkászonból Bukarestbe elszármazottak késztetést éreztek, hogy szülőfalujuk mellett magas emlékkeresztet állíttassanak az elesett székely hősöknek. Örömmel állapította meg, hogy a Nyergestetőn 1897-ben állított keresztet nem bontották le. Azon a környéken az idők során egyre több keresztet és kopjafát állítottak, és mára olyan emlékhely jött létre, amely több mint egy egyszerű emlékmű egy csata helyén – mondta az államfő, aki most saját kopjafát állított Nyergestetőn az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban elesettek emlékére. Az ünnepségen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az EMNT elnöke is. Hargita és Kovászna megye önkormányzati vezetői, a környező városok és falvak polgármesterei ugyancsak részt vettek az ünnepségen. Markó Béla elmondta: a székelység a magyar nemzettel közösen harcolt a szabadságért, de tudott önállóan, autonóm módon cselekedni még akkor is, amikor máshol már elhallgattak a fegyverek. – A székelység autonóm volt akkor is, és autonóm ma is, függetlenül attól, hogy nincs autonómiája, de meg vagyunk győződve, hogy lesz autonómiája! – hangsúlyozta, majd leszögezte: az erdélyi magyarságnak ma is össze kell fognia, el kell felednie a nézetkülönbségeket. Tőkés László beszédében szintén az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet, ugyanakkor hozzátette: a posztkommunista országokban a szabadságküzdelmekre továbbra is szükség van az emberi jogok érvényesítése terén. Józanságra és tisztánlátásra van szükség küzdelmeinkhez – mondta Tőkés. Sólyom László a sajtó képviselői előtt kifejezte meggyőződését, hogy amikor egy államfő egy másik országban élő nemzeti kisebbség tagjaival együtt emlékezik meg egy nemzeti ünnepről, az hozzájárul a két ország kapcsolatának javulásához. Markó Bélát megdöbbentette a román hatóságok eljárása, amely szerinte két évtizedes visszalépést jelent az időben. Hozzátette: „Akkor, a kilencvenes évek elején sokszor megtörtént, hogy hosszú huzavona előzte meg egy-egy magyar politikus idelátogatását, sokszor meg akarták őket győzni, hogy csak Bukarestbe menjenek, Erdélybe ne látogassanak, és azt hittem, hogy ezen már rég túl vagyunk. De ami most történik, az azt is bizonyítja, hogy a történelem nem visszafordíthatatlan” – szögezte le. /Kopjafát állított a Nyergestetőn Sólyom László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Az Evenimentul Zilei című bukaresti napilap azt írta március 14-én, hogy „egy félreértelmezett kifejezés” – az önkormányzat szó fordítása – miatt vélték úgy a román hatóságok, hogy nem alkalmas a magyar államfő március 15-i, csíkszeredai látogatása. Az Adevarul című bukaresti napilap szerint a román–magyar „légi incidenst” az autonómia okozta. Barátságtalan lépés volt a román fél részéről a leszállási engedély megtagadása, s a Külügyminisztérium egyelőre nem kapott megnyugtató magyarázatot erre – jelentette ki Göncz Kinga külügyminiszter. „Ha valóban arról szól a történet, hogy nem szívesen látják a magyar elnököt egy magyar nemzeti ünnep alkalmából, az elfogadhatatlan” – mondta Göncz Kinga. /Visszhang. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Sólyom László köztársasági elnök tavalyi október 23-án a csíkszeredai megemlékezéseken még Traian Basescu elnökkel együtt szónokolt. Bukarestből nézve, ma hivatalosan már-már nemkívánatos személynek tekintendő az országban. Hogy miért, az nem ismeretes. De sejthető. Amennyiben egy kopjafa felállítása diplomáciai problémákat vet fel, akkor bizony a továbbra is van, amin változtatni kell. A román állam viszonyulása a magyar államfő látogatása kapcsán azért is döbbenetes, mert Sólyom László egy baráti, szövetséges ország első embereként jönne. /Kozán István: Szólás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

Székelykeresztúron tartotta az RMDSZ március 15-i központi ünnepségét, Markó Béla szövetségi elnök több ezer ember előtt beszélt. „Egy nép akkor válik nemzetté, ha képes összefogni és egyet akarni, a nemzet legfőbb mércéje, legfontosabb jellemzője a szolidaritás” – hangsúlyozta Markó Béla. „Mi képesek vagyunk az összefogásra“ – állapította meg, emlékeztetve: nemrég az RMDSZ és EMNT megállapodott, hogy az európai parlamenti választásokra közös listát indít a tulipán, vagyis az RMDSZ jele alatt. Traian Basescu államfő azon kijelentésére, hogy Székelyföldön sohasem lesz autonómia, Markó így replikázott: nemsokára kiderül majd, hogy a román nyelvben a soha magyarul azt jelenti, nemsokára. „Mi jónéven vesszük, hogy jönnek a román miniszterek Székelyföldre, és velünk együtt akarnak gondolkodni fejlesztési kérdésekről, de szeretném elmondani mindenkinek, hogy távlatilag nem ez a megoldás, nem képzelhetjük úgy a jövőt, hogy Bukarestben döntsék el, Alszegen vagy Felszegen kell-e megjavítani az utat. Ezt mi jobban tudjuk, jobban tudja az, aki itt él“ – fejtette ki a szónok. /Markó nyelvleckét tartott. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

A hatósági tiltás ellenére március 15-én Kolozsváron a szélsőséges román Új Jobboldal szervezet tagjai és szimpatizánsai (mintegy 100–150 fő) a Memorandisták kolozsvári emlékművénél gyülekeztek. Az egyes források szerint Bukarestből is érkező fiatalok transzparenseket, Avram Iancu portrékat tartottak kezükben, s a román és az Új Jobboldal zászlóit lengették. Különböző jelszavakat skandáltak: Nemzeti összefogást! Székelyföld román föld! Románok vagyunk, itt mindörökké urak! Ezen kívül Avram Iancura emlékeztető nemzeti énekeket hangoztattak. A tüntetők a Bocskai/Avram Iancu térre vonultak, ahol koszorúkat helyeztek el Avram Iancu szobránál. Ugyanezt tette délben Sorin Apostu polgármester és egyik helyettese, Radu Moisin is, de ők nem az Új Jobboldal, hanem egy kolozsvári civil szervezet által szervezett koszorúzáson vettek részt. /(K. O.): Nacionalista jelszavakat skandáltak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

A március 15-ei eseményeknek ugyan minimális a moldvai vonatkozásuk, ennek ellenére ahogyan az elmúlt években is történt néhány helyszínen, ezúttal is megemlékeztek a magyar nemzeti ünnepre Csángóföldön. Csík faluban szervezték ünnepséget. Az ünnep vendége volt bukaresti magyar nagykövetség képviseletében Dr. Szabó József Andor agrárattasé, akit Rekecsin község polgármestere, Lucian Cheta hagyományosan kaláccsal és sóval fogadott a polgármesteri hivatalban. A megbeszélésen jelen voltak a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének képviselői is, Solomon Adrián elnök vezetésével. Ezt követően a meghívottak közösen vettek részt az ünnepségen. /Moldvai Csángómagyarok Szövetsége: március 15-ei emlékünnep Csángóföldön. = Erdély.ma, márc. 16./

Diplomáciai lépéseket sürget a Fidesz a Sólyom László államfő március 14-i erdélyi látogatása kapcsán történtek miatt, miután a román hatóságok indoklás nélkül visszavonták a magyar köztársasági elnök számára kiadott marosvásárhelyi leszállási engedélyt. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint az incidensért a Gyurcsány-kormány súlytalan külpolitikája is felelős. „Magyarázatot kell követelni a román féltől. Ha egyszer a magyar diplomácia gyengének mutatkozik, akkor ne csodálkozzunk, hogy a másik irányból is érkeznek a pofonok” – fogalmazott Németh Zsolt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy volt pozitív hatása is ennek a román diplomáciai provokációnak: páratlan egységbe tömörítette az erdélyi magyarságot, együtt ünnepelt Markó Béla és Tőkés László. Szerencsétlennek és kínosnak minősítette a bukaresti sajtó a román hatóságoknak azt a döntését, hogy nem adtak leszállási engedélyt Sólyom László magyar köztársasági elnök repülőgépének március 15-én Erdélyben. Az Evenimentul Zilei című napilap úgy véli: a román hatóságok – „feledve, hogy a XXI. században vagyunk” – összetévesztették Sólyom Lászlót „Isten ostorával”, és egy banális fordítási hiba miatt minősítették úgy, hogy látogatása nem alkalmas. Az Adevarul című napilap kommentárjában kínos ürügynek nevezte a román félnek azt a kifogását, amely szerint Sólyom katonai repülőgéppel érkezett volna Romániába. Semmi szokatlan nem volt a magyar államfő kérésében – írta a lap. /Magyarázatot követel a Fidesz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Romániának nem állt szándékában korlátozni magyarországi hivatalosságok magánlátogatásait, de az ország területén, magánjellegű megnyilvánulásaik során a külföldi vendégeknek tiszteletben kell tartaniuk Románia alkotmányát – ez a lényege a hivatalos bukaresti álláspontnak, amelyről Bogdan Mazuru külügyi államtitkár tájékoztatta Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet. A magyar nagykövet szóbeli jegyzékben kért magyarázatot azzal kapcsolatban, hogy a román fél eltanácsolta Sólyom László magyar államfőt erdélyi látogatásától, majd megvonta az elnök repülőgépének marosvásárhelyi leszállási engedélyét. A közlemény szerint a diplomáciai dokumentumokban és a nyilvánosság előtt tett kijelentésekben tiszteletben kell tartani az állami intézmények és a közigazgatási-területi egységek hivatalos elnevezését, mivel a tévedések, a hozzávetőleges vagy félreértelmezhető információk használata nem elfogadott. A bukaresti külügy arra is rámutatott, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelmének román modelljét nemzetközi szinten modellértékűnek tartják. /Román külügy: magánlátogatáson is tiszteletben kell tartani az alkotmányt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./

A román sajtó rosszindulatúan tálalta, hogy miként ünnepelték az erdélyi magyarok március tizenötödikét. A román újságolvasók értesülhettek (illetve félreértesülhettek) Sólyom László magyar köztársasági elnök erdélyi látogatásának kálváriájáról, öntudatosan gondolhatták, a Basescu-korszakban nem sétafikálhatnak már kényük-kedvük szerint az ősi román Erdély földjén idegen államfők. A román hatóságok lépései nemcsak barátságtalanok voltak, de ügyetlenek is: mást állított a Külügyminisztérium, mást a marosvásárhelyi repülőtér vezetője, mást Berceanu közlekedési miniszter, mást a beavatott politikusok. Egyes sajtótermékek azon ujjongtak, hogy több városban az RMDSZ-nek és a többi magyar szervezetnek nem sikerült az ünnepen sem összefogni, mások azt számolgatták, hogy az előző évekhez képest idén kevesebben voltak a magyarok az ünnepségeken. Sem a hatóságok, sem a pártok nem mertek (nyíltan) kiállni az újfasiszták mellett. Még nem. Továbbá nem március tizenötödikén vették elő Bukarestben ismét a magyar kártyát, hanem már sokkal korábban: a kormányalakításkor, amikor az RMDSZ-t nem kívánatosnak nyilvánították a végrehajtó hatalomban, aztán Basescu látogatásán Budapesten, ahonnan megüzente, hogy autonómia nem, nem, soha. A magyar kártyára most különösen szüksége van Basescu elnöknek: nyílt magyarellenességével akár új mandátumhoz is juthat. /Kilin Sándor: Üzenetek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

Sötét képet festett a román gazdaság állapotáról a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bukarestben tárgyaló küldöttsége. A washingtoni pénzintézet szakértői szerint Romániában idén 4 százalékkal esik vissza a gazdaság, a költségvetés hiánya pedig eléri a 4,7 százalékot. Az IMF Bukarestben tartózkodó küldöttsége befejezte a román gazdaság állapotának felmérését. Ennek következtetéseit Traian Basescu államfőnek és Emil Boc miniszterelnöknek is bemutatták. Az már kiszivárgott, hogy Románia két évre szóló 18 milliárd euró készenléti hitelkerethez folyamodik. Az IMF borúlátását maga Basescu is megerősítette, közölve: a gazdasági világválság az eddigi várakozásokhoz képest sokkal súlyosabban érinti majd Romániát, ezért az elfogadott állami költségvetést is módosítania kell a kormánynak. /IMF: zuhan a román gazdaság. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Egy volt magyar diplomata ma magánemberként Bukarestben dolgozik az oroszoknak – olvasható a bukaresti Adevarul című napilap március 24-i számában. A bukaresti újság Péter László volt diplomatát nevezte „volt magyar kémnek”. A napilap kész tényként állapította meg, hogy Péter László, aki 1990 és 1995 között diplomataként szolgált Magyarország bukaresti nagykövetségén hírszerző tisztként, miután nyugdíjba ment, jelenleg ismét Románia területén dolgozik, mégpedig az oroszoknak. /Magyar diplomata az „oroszok” szolgálatában? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Korrupciós vádak miatt lemondott posztjáról Cornel Serban, a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI), a belügyminisztérium titkosszolgálatának vezetője, akit a korrupció ellenes ügyészség (DNA) bűnpártolással és bizalmas információk kiszivárogtatásával gyanúsít. Serban mellett az ügyészek őrizetbe vették a titkosszolgálat egyik részlegének a vezetőjét is, Petre Pitcoviciot, de kihallgatták Puiu Popoviciu üzletembert és Ioan Alecut, a bukaresti mezőgazdasági egyetem volt rektorát is. A DNA ügyészei szerint Puiu Popoviciu, Románia egyik leggazdagabb üzletembere kapcsolatba lépett a két titkosszolgálati tiszttel, akik korábban az ingatlan-tranzakció kivizsgálásával foglalkoztak. A források szerint Serbant és beosztottját az üzletember megvesztegette, és ők ezért cserében megpróbáltak nyomást gyakorolni a DNA-nál a kivizsgálást irányító ügyészre, hogy ne indítson bűnvádi eljárást az üzletember, valamint az egyetem volt rektora ellen. Serbant alig másfél hete nevezte ki Dan Nica belügyminiszter a titkosszolgálat élére. A belügyi hírszerzés vezetésével /Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI)/ ideiglenesen Gelu Drajneanut bízták meg, aki korábban az országos rendőrparancsnokság főfelügyelő-helyettese volt. /-or-: Botrányt botrányra halmoz a belügyi titkosszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

A napokban meneszthetik a Hargita Népe kiadójának igazgatóját, Karda Emesét, valamint Kozán István főszerkesztőt. Sajtóértesülések szerint a megyei tanács tulajdonában lévő Csíkszeredában szerkesztett lap újságírócsapatát bővítik, az új munkatársak toborzásával Isán István Csongort, az Új Magyar Szó gazdasági rovatának jelenlegi szerkesztőjét bízták meg. Pénzügyi megszorítások miatt több munkatársától is kénytelen megválni a Bukarestben és Kolozsváron szerkesztett Új Magyar Szó. Az országos napilap kiadója úgy döntött, felszámolja kolozsvári, valamint marosvásárhelyi fiókszerkesztőségét, és megválik mindkét kincses városi tudósítójától, valamint az olvasószerkesztőtől. Salamon Márton László megbízott felelős szerkesztő elmondta, a Kultúra és a Média rovatokat továbbra is Kolozsváron fogják szerkeszteni. Ugyancsak pénzügyi megfontolásokból lemondtak tévéműsor-mellékletükről is, melynek tartalma bekerült a laptestbe. Salamon Márton László nem tudta megerősíteni azt, hogy az elkövetkező napokban többen is távoznak a lap bukaresti szerkesztőségéből. /Változások a sajtóban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./

Arculatot vált jövő héttől az Erdélyi Riport nagyváradi hetilap. Nagyváradra koncentrálja ezentúl valamennyi feladatkörét a 2002-ben indult heti hírmagazin, s áprilistól, az Erdélyi Riport szerkesztése mellett immár a lap megjelenéséért is felelős, újonnan létrejövő Riport Kiadó kft. szintén a Sebes-Körös-parti városban működik. Itt fogják nyomtatni az eddig egy bukaresti nyomdában előállított lapot, amelyben az Új Magyar Szó is készült. Az Erdélyi Riport szerkesztői és munkatársi gárdájában nem történnek változások. Mindmáig érvényesek az induláskor megfogalmazottak, eszerint a hetilap „nem kíván sérelempolitikát folytatni. Munkatársai úgy vélik, a kisebbségi jogok kizárólag a parlamenti demokrácia eszközeivel, felelős politizálással és közéleti szerepléssel érhetők el.” /Új utakon az Erdélyi Riport. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./