A kolozsvári törvényszék döntése szerint Emil Boc polgármesternek kötelessége közölni Gheorghe Funar szenátorral bukaresti kiszállásainak számát és célját. Funar volt polgármester még márciusban felszólította utódját: számoljon be, milyen gyakran jár Bukarestbe és miért. Emil Boc polgármester megfellebbezheti a törvényszéki döntést. /Boc köteles elszámolni Funar előtt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége október 7-9-e között Gyergyószentmiklóson tartotta hagyományos évi vándorgyűlését. A tanácskozáson a Temesvári Magyar Nőszervezet, a bukaresti Barátok Nőszervezet, a nagyváradi Rogerius Református Nőszervezet, a besztercei Láncszem Nőszervezet, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőszervezet és a Márton Mária Római Katolikus Nőszövetség, valamint a házigazda Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet küldöttei vettek részt. A küldöttek beszámoltak a közösen vállalt tevékenységekről, megbeszélték a jövő évi teendőket. A nőszövetségek emberbaráti szervezetek, valamennyien segítenek egy vagy több rászoruló diákot, illetve egy-egy magyar főiskolai vagy egyetemi hallgatót. Öregek, nagycsaládosok életén próbálnak szerény lehetőségeikhez mérten segíteni. /Bajna György: A hagyományápolás és a szeretet jegyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 10./

A Romániában befektetett magyarországi tőke értéke 443,5 millió dollár volt az év első félévében, ez 40 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest, a becslések szerint év végéig ez az érték meghaladja a 2 milliárd dollárt. – – A statisztikák nem veszik figyelembe a cégtőke több elemét, a hiteleket, az aktívumokat, az értékpapírokat vagy a tőkepiaci műveleteket. Becsléseink azt mutatják, hogy az eddig Romániában befektetett magyarországi tőke reális értéke 900 millió dollár – közölte Halász János, Magyarország bukaresti nagykövetségének gazdasági attaséja a múlt heti Román-Magyar Üzleti Fórumon. /Hat hónap alatt 450 millió dollár Magyarországról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

A jövő heti közös román–magyar kormányülés néhány fontos kérdésében folytat egyeztető tárgyalásokat Bukarestben Baráth Etele, az európai uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. A tisztségviselő október 10-én többek között Markó Béla miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélést. Markó Béla elmondta: jól előkészítettnek, tartalmasnak és fontosnak ígérkezik az október 20-án és 21-én rendezendő közös kormányülés. /Konkrét döntéseket ígérnek az együttes kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Képzőművészeti és fotókiállítások, dzsessz-koncertek, zenés folklórműsorok, magyar filmek és könyvbemutatók várják október 11-től egy héten át az érdeklődőket a magyar kulturális napok keretében Bukarestben és több erdélyi városban. A rendezvénysorozat fénypontja Az Ezredforduló a magyar képzőművészetben című tárlat megnyitása lesz a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben, várhatóan Bozóki András kulturális miniszter jelenlétében. Szelényi Károly fotóiból kiállítás nyílik A magyar táj lelke címmel. Az érdeklődők válogatást láthatnak a Film.dok elnevezésű, második magyar-román dokumentumfilm-fesztivál legjobb alkotásaiból. /Magyar kulturális napok kezdődtek Bukarestben és Erdélyben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 12./

Csíkszereda készen áll a magyar külképviselet fogadására, jelezte Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök tavaly júliusi csíkszeredai látogatása során a városvezetés egy dokumentációt adott át neki, amelyben már azokat az ingatlanokat is megjelölték, amelyet az intézmény a későbbiekben elfoglalhatna. Ezt követően, már a tavaly ősszel szakértői csoport érkezett a városba, és meglátogatta a potenciális székházakat. A csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának igényét 1999. július 30-i bukaresti látogatásán Martonyi János akkori külügyminiszter vetette fel Andrei Plesu akkori román külügyminiszternek. Az akkori tervek szerint a megállapodást Orbán Viktor 2000. április 15-i hivatalos bukaresti látogatásán kellett volna aláírni, de – az ekkor már Mugur Isarescu által vezetett kormány Petre Roman által vezetett külügyminisztériuma az utolsó pillanatban kihátrált a megállapodás elől. A magyar fél beleegyezett abba a román kérésbe, hogy ne csak Csíkszeredában, hanem Konstancán is képviseletet nyisson. A szociáldemokrata kormány később már csak a konstancai képviseletről akart hallani. 2001. február 14-én Adrian Nastase miniszterelnök egy temesvári sajtótájékoztatóján kifejtette: nem érti, mi lenne az értelme egy csíkszeredai konzulátus megnyitásának. „Ez egy RMDSZ melletti képviseleti forma lenne?” – tette fel ironikusan a kérdést a miniszterelnök. Az idei szeptember 7-i bukaresti látogatása után Bársony András magyar külügyi államtitkár jelentette ki, hogy most először lehet érezni, hogy román részről nincs teljes elzárkózás a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásával szemben. /D. Balázs Ildikó, Gazda Árpád: Hova költözik a főkonzulátus? = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

Egyedüli magyar nyelvű romániai hivatásos színházként lép fel október 13-án a Figura Stúdió Színház Bukarestben, a Ion Creanga Színház által Száz... ezer... egymillió mese címmel szervezett, gyerek- és ifjúsági előadásokat felvonultató nemzetközi fesztiválon. A gyergyószentmiklósi társulat a Kolozsi Kilián rendezte, A gólyakalifa című előadást mutatja be. A fesztiválon többek között angol, dán és más nemzetek produkciói láthatók. /Bukarestben a Figura. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Az internetes Transindex.ro beszámolt arról, hogy Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában /HTMH/ szeptember 28-án Alkotmányos kötelezők – 2007-től új lehetőségek a magyar támogatáspolitikában címmel tartottak konferenciát. A HTMH ülésterme és az előtér is zsúfolásig megtelt. „Miért kell foglalkozni a Magyar Nemzeti Fejlesztési Tervben a határon túli magyarokkal?” – olvasható a konferencián kapott dokumentációs anyagban, a feleletet: mert alkotmányos kötelesség. Minden uniós tagállam (illetve leendő tagállam) megalkotta a saját Nemzeti Fejlesztési Tervét, melyben természetszerűleg a határ menti kapcsolatok is hangsúlyosan megjelennek, és így szinte automatikusan is komolyabb pénzforrások is megteremtődnek a különböző együttműködési projektekre. Ezen lehetőségeket ismertette Baráth Etele, az európai ügyekért felelős miniszter. „Ez a második Nemzeti Fejlesztési Terv már az összmagyarság ügyét fogja szolgálni a határon átnyúló kapcsolatokban”, jelentette ki. Csutak István, a bukaresti Integrációs Minisztérium államtitkára, és Gyurovszky László szlovák régiófejlesztési miniszter a román és a szlovák nemzeti fejlesztési terveket vetette össze a magyar tervekkel. Mivel nincsen még szerbiai nemzeti fejlesztési terv, így a vajdasági autonóm gazdaságfejlesztési tervet Pásztor István miniszter mutatta be. A szakértők rámutattak azokra a közös pontokra, melyek mindkét országban elsőbbséget élveznek. Az októberi közös magyar-román közös kormányülésen ezen közös prioritásokat egyeztetik, és ezen egyezőség alapján dolgoznak ki közös cselekedési stratégiákat. Fontos cél, hogy a pályázók a direkt és indirekt európai alapokhoz kezdjenek pályázni nagyobb projektjeikkel, mert elsősorban ezen közös európai forrásokból tudnak alapvető stratégiai fejlesztéseket megvalósítani. Az európai pályázási rendszer sokkal bonyolultabb, szigorúbb. A pályázási technikák elsajátítása és a megfelelő projektmenedzsment kialakítása meghatározó a sikeres projektek végigvitelében. A nagy európai projektek és források közül az INTERREG programokat Márkus Ferenc irodavezető ismertette. A programban a határ két oldalán levő megyék vehetnek részt, különálló vagy tükör-projektekkel. Az alap 2003-ban kezdte el működését, és több mint 68 millió eurós kerettel 2005-ben írták ki az első pályázatokat, melyeket hamarosan értékelnek is. Ezen pályázati kiírások 4 programban lefedik Magyarország teljes határövezeteit, és elsősorban infrastruktúra fejlesztésre, közös határokon átnyúló együttműködésekre lehet pályázni. Jövőre újabb kiírások várhatók. Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának igazgatója az EU-n belül a határokon átnyúló kapcsolatok rendszerére felépülő transznacionális régiók formálódását vázolta fel. Két nagyszabású EU-s forrásokat is felhasználó projekt bemutatása során (a bonchidai Bánffy-kastély felújítása és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kar létrehozása) a projektvezetés nehézségeiről is szó volt. Az idén létrejött Szülőföld Alapot bemutatták a konferencián. Idén a magyar kormány elkülönített állami pénzalapot hozott létre a határon túli magyarság támogatására, a szülőföldön való megmaradás ösztönzésére, a kulturális és nyelvi identitás megőrzésére. Az alap 1,15 milliárd forint keretösszegű támogatást írhat ki még ebben az évben. Kiss Elemér, a Szülőföld Alap tanácsának elnöke vázolta az alap felépítését. A Szülőföld Alap Tanács a miniszterelnök által augusztus végén kinevezett 15 tagból álló szakmai testület, amely csak stratégiai döntéseket hoz, iránymutatást végez, konkrét pénzek felett nem kíván rendelkezni (kivéve a HTMH-nak juttatott 25 millió forintról). A Szülőföld Alap titkársága a HTMH épületében kap helyet, a pályázati adminisztrációt is innen intézik. A testületben hét határon túli személyiség képviseli a hét határon túli régiót, továbbá 8 magyarországi prominens személyiség is jelen van, akik többek között a határon túli magyarságot támogató közalapítványokat, hivatalokat képviselik. A határon túli támogatást biztosító közalapítványoknak (Illyés, Apáczai, Új Kézfogás) figyelembe kell venni a Szülőföld Alap prioritásait és a pályázati felhívásait. Fontos, hogy saját támogatási stratégiájuk is ehhez igazodjon. A konkrét pályázati kiírásokat a Szülőföld Alap három kollégiuma valósítja meg. (gazdaságfejlesztési, önkormányzati-vidékfejlesztési, valamint a kulturális-oktatási-egyházi-egészségügyi kollégiumok). A Tanács meghatározta a prioritásokat, viszont a konkrét pályázati felhívások csak a kollégiumok létrejötte után valósulhatnak meg. A határon túli régiós elosztások általában a régiókban élő magyarság számarányának megfelelően történt, Kárpátalja és a Vajdaság irányában pozitív korrekcióval élt a tanács. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a 2005 évi pénzeket 2006 év elején kifizetik, talán a 2006 évi új pályázatokat még az év elején ki tudják írni. Több határon túli civil szervezet a Vajdaságból és Kárpátaljáról sérelmezte, hogy a Szülőföld Tanácsba delegált határon túli képviselőket nem konszenzus alapján jelölték ki, továbbá tiltakoztak amiatt is, hogy ezen személyek öncélúan, belső egyeztetések nélkül határozták meg a prioritásokat. Kiss ígéretet tett arra, hogy jövőre egyeztetés alapján jelölik ki a regionális stratégiákat. Hozzászólásában Kötő József, az RMDSZ oktatási államtitkára javasolta, hogy a közalapítványi forrásokból inkább a határon túli kis költségvetésű rendezvényeket, működési költségeket kellene finanszírozni. Az Alap felhasználásával pedig nagyobb stratégiai fejlesztéseket lehet támogatni. A konferencia nem nyújtott átfogó képet a kormányzati elképzelésekről. A kormányzat az EU-s alapokat és a Nemzeti Fejlesztési Tervet új struktúraként próbálja behozni a támogatási rendszerbe. Ez egyértelműen a nagy civil szervezeteket segíti, azokat, akik egy-egy nagyobb projekthez elő tudják teremteni a 10-50%-os önrészt. Kérdés, hogy a kis szervezetek hogyan tudnak megfelelni az új, szigorúbb kihívásoknak. A Szülőföld Alap alternatív forrásként jelenik meg, de ez sem tud a határon túli támogatási rendszer meglevő problémáira megoldást adni: nem tervezhető, a támogatások ad-hoc jellegűek, csak egy éves időszakra lehet tervezni, nincsenek visszacsatolások, a döntések mögött nincsen személyi felelősség. Félő, hogy ez az alap kiszolgáltatottá válik a politikának, klientúraépítésre használják, így a meglevő civil hálózati rendszert nem tudja hatékonyan felhasználni, befogadni. Nincs arra garancia, hogy a támogatások a leghatékonyabban a legszükségesebb helyre kerüljenek. Az értekezleten nem vett részt a magyar kormányzati főilletékes, Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára. /Alkotmányos kötelezők – 2007-től új lehetőségek a magyar támogatáspolitikában. = Transindex.ro, okt. 14./

A Világbank évente mintegy egymilliárd dollárt hitelezhet Romániának a következő négy évben, ha a bukaresti kormány az igazságügyi reformra, az oktatásügy és az egészségügy fejlesztésére, környezetvédelemre, vagy a nyugdíjrendszer működésének javítására kéri az összegeket. /Románia évente egymilliárd dolláros hitelt kaphat a Világbanktól. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter részt vett azon a román–magyar üzletember-találkozón, amelyet a budapesti Napi Gazdaság és a kolozsvári Krónika napilap szervezett Félixfürdőn. Borbély ismételten az észak-erdélyi autópálya megépítésének fontosságát hangsúlyozta. Gansperger Gyula, a Wallis Rt. vezérigazgató-helyettese, a magyar ÁPV Rt. volt vezérigazgatója szerint a romániai ingatlanpiacon nagyon erős a kereslet, az olyan nagyvárosokban pedig, mint Bukarest, Temesvár vagy Kolozsvár főleg jó minőségű irodaházakat keresnek. /B. T.: Gazdag napirend ígérkezik a magyar–román kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Tavaly októberben Bukarestben átadták Ion Iliescu államfőnek az ún. Wiesel-jelentést. A holokausztot félig-meddig letagadó államelnöki kijelentések és a kormány felemás nyilatkozata (hogy ti. Románia területén nem történt holokauszt) nyomán 2002 nyarán Izrael vezetői erélyesen tiltakoztak. Iliescu elnöknek nem volt mit tennie, felkért egy nemzetközi szaktekintélyekből álló és a Nobel-díjas Elie Wiesel által vezetett történész-bizottságot, hogy készítsen jelentést a romániai holokausztról. Az elkészített dokumentumban a bizottság tagjai több ajánlást is megfogalmaztak Romániának. Egyebek mellett azt, hogy október 9-ét (1941-ben ezen a napon kezdődött a romániai zsidók deportálása Besszarábia és Transznisztria haláltáboraiba) jelöljék ki Románia Holokauszt Emléknapjává, a vészkorszak történéseit oktassák az iskolákban és az egyetemeken, hozzanak létre Bukarestben a holokauszt kutatásával és dokumentumainak összegyűjtésével foglalkozó intézetet, nyissanak holokauszt múzeumot, és emeljenek emlékművet az áldozatok tiszteletére. Idén első alkalommal rendeztek a Holokauszt Emléknapot. Bukarestben Ion Iliescu és Emil Constantinescu volt államelnökök jelenlétében felavatták az „Elie Wiesel” Romániai Holokausztkutató Országos Intézetet, amelynek irányítását a Wiesel-jelentés elkészítésében jelentős szerepet játszó Mihail E. Ionescu vezérigazgatóra bízták, a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Tudományegyetemen Razvan Mihail Ungureanu külügyminiszter megnyitotta a Zsidó Történelmi és Judaisztikai Központot. Bukarestben bemutatták az első középiskolásoknak szánt holokauszt tankönyvet, a művelődési tárca holokauszt emlékkiállítást és kerekasztal-megbeszélést rendezett. Traian Basescu államfő leszögezte: „Nem a román népet, hanem azt a román államot ítéljük el, amelyik Romániát a zsidókat üldöző országok sorába helyezte.” Hangsúlyozta: Románia már nem akarja elrejteni történelmét, ma nyíltan elismeri, hogy „1942. október 9-től kezdve, amikor a transznisztriai deportálások megkezdődtek, részt vállalt a zsidóüldözésben”. Ennek nyomán „zsidók százezreit fosztották meg a legelemibb jogaiktól, az emberi léthez való jogtól”. Hozzátette: „Kötelességünk visszaszerezni saját történelmünket, az államelnökként a románok történelmének visszaszerzését magamra vállalom.” Hiszen „a holokauszt Románia területén történt, s nem az a megoldás, hogy ezt a tényt elrejtsük, hanem az, hogy a romániai holokauszt valóságát elismerjük, s ezt a valóságot az új generációknak is megtanítsuk”. Azonban minderről a másnapi román sajtóban szinte semmit nem lehetett olvasni. Kivételt a Gandul című napilap képezte. A Gardianul csak a koszorúzásról adott hírt, a Ziua pedig a magyarok által észak-erdélyi zsidók tragédiáját ecsetelte, anélkül, hogy a romániai holokausztról szót ejtett volna. A többi napilap meg sem említette a történteket. Teljesen őszinte szó csak a Realitatea TV-ben hangzott el. /Tibori Szabó Zoltán: A nagy hallgatás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Király András, Arad megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő számára, hozzátette, az aradi magyarság döntő többsége számára elfogadhatatlan, ahogy Sándor Krisztina a református templomban beszélt, ez kegyeletsértés volt. Király András elutasítóan reagált Borbély Zsolt Attilának a lapban korábban megjelent írására. Megjegyezte, nem tud arról, hogy Borbély Zsolt Attila mit tett a Csiky Gergely Iskolacsoport önállósulásáért, a Szabadság-szobor újraállításáért. Borbélynak ahhoz, hogy tényszerű véleményt mondjon, jelen kellett volna lennie a rendezvényeken. Király András leszögezte, a templomot nem lehet politikai fórumként használni, ezt Baracsi Levente lelkésznek is figyelembe kellett volna vennie. Király András visszautasította azt, hogy a Polgári Szövetséget feljelentették, csupán a Bukarestben székelő Központi Választási Bizottságot értesítették, hogy a Polgári Szövetség gyűjtőívein szereplő aláírások jó része hamisított. /Király András: Érzelmek nélkül – válasz fogadott és fogadatlan prókátoroknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./ Előzmény: Borbély Zsolt Attila: Demokrácia és szólásszabadság 2005-ben az RMDSZ víziójában. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

Október 20–21-én Bukarestben megtartják az első román–magyar közös kormányülést. A részvevők mindenek előtt nagy sajtóvisszhangra számítanak, ami választási kampányidőszakban fontos belpolitikai tényezővé válhat. A Gyurcsány-kormány a régi időkből ismert elvhez fogja magát tartani: bármi áron meg kell őrizni a szomszédokkal a nyugalom látszatát, nem szabad őket irritálni holmi magyar szempontból elsődleges követelésekkel, az erdélyi magyarkodást pedig majd csak megoldja vagy lelohasztja az idő, írta a lap munkatársa, Ördög I. Béla. Román részről az lesz a legfontosabb cél, hogy Nyugat felé mutatós közös nyilatkozat szülessen. Majd ígérnek valamit (esetleg észak-erdélyi autópályát, állami magyar egyetemet vagy normálisabb árvízvédelmet), cserébe pedig tartják a markukat a román fél számára busás gazdasági előnyökkel kecsegtető ajánlatokért Budapest és Brüsszel irányába. /Ördög I. Béla: Közös kormányülés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

Januártól már várhatóan nem vesztegelnek órákat a román–magyar határon áthaladó személyvonatok azért, hogy az útlevél-ellenőrzést és a vámvizsgálatot elvégezzék a román és a magyar hatóságok. Remélhetőleg egy erről szóló egyezmény kidolgozásában is megegyeznek a felek, nyilatkozta Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter. Az ülés napirendjét egyébként mind Bukarestben, mind Budapesten csak október 19-re ígérték a kormányszóvivői irodában. A Krónika értesülései szerint a miniszterelnök az árvíz sújtotta székelyföldi települések felkeresésére készül. Látogatása helyszíneit és időpontjait azonban nem hozzák nyilvánosságra, hogy elkerüljék az ellenséges fogadtatás lehetőségét. Székelyföldön ugyanis tavaly általános megrökönyödést idézett elő Gyurcsány Ferenc és a Magyar Szocialista Párt elutasító álláspontja a magyar állampolgárság kiterjesztéséről tartott népszavazás kampányában. Csutak István, a román integrációs tárca államtitkára fontosnak tartotta, hogy a két fejlesztési tervben szövegszerűen is megegyező részek legyenek. Borbély László megerősítette, hogy az aláírásra váró megegyezések között ott lesz a csíkszeredai főkonzulátus megnyitásáról szóló dokumentum, és a magyar állam támogatásával létrehozott Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami társfinanszírozásáról szóló egyezmény is. /Gazda Árpád: Román–magyar kormányülés: véget vetnek a veszteglésnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak, a görög katolikus és a szász evangélikus egyház képviselői Brüsszelbe látogattak, az egyházi javak romániai visszaszolgáltatásához kértek segítséget európai uniós tárgyalópartnereiktől. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseivel, illetve Brüsszelben működő nemzetközi egyházi szervezetek képviselőivel találkoztak. Tőkés László püspök elmondta, találkozóikon szolidaritást, egyetértést és nyitottságot tapasztaltak. Tárgyalópartnereik mindenütt határozott segítséget ígértek, és cserében folyamatos kapcsolattartásra, több információ nyújtására kérték az erdélyi küldöttséget. A megbeszéléseken szóltak a kisebbségi egyházakat – a román ortodox egyház javára – sújtó diszkriminációról, illetve a felekezeti oktatás korlátozott voltáról is. Kérték, hogy foglalják ezeket a kérdéseket a Romániáról szóló országjelentésbe, és érjék el, hogy Bukarest teljesítse az integrációs feltételeket. Reményüket fejezték ki, hogy még Románia tényleges csatlakozása előtt sikerül elérni követeléseik teljesítését. /Egyházi segítségkérés Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ A delegáció – amelyet Adorjáni Dezső evangélikus püspök, Tőkés László református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Friedrich Gunnes, a szász evangélikus egyház főtitkára, Nicolae Anusca, a görög katolikus metropolita első tanácsadója, továbbá a római katolikus egyházat képviselő Fejes Anzelm Rudolf püspök, premontrei prépost alkotott – az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseivel, illetve Brüsszelben működő nemzetközi egyházi szervezetek képviselőivel találkozott. A tizenöt éve halogatott egyhá­zivagyon-visszaszolgáltatás nem várathat többé magára – hangoztatták a mintegy kétmillió hívőt képviselő küldöttség tagjai. A román görög katolikus egyháznak még a templomait sem adják vissza. Nicolae Anusca kifejtette, több konkrét eset hozható fel arra is, hogy a román többségi egyház a kisebbségi egyházak ellen uszít. Fejes Anzelm Rudolf rámutatott, az állam megfosztotta az egyházakat a levéltáraktól, a bizonyítékoktól, ugyanakkor kéri a bizonyítékokat a szóban forgó tulajdonokkal kapcsolatban. /(MTI–L.): Segítséget kértek a visszaszolgáltatáshoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./

A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem az egyetlen olyan felsőfokú oktatási intézmény Romániában, ahol a finn nyelvet és irodalmat szakként lehet tanulni 1992 óta. A finn szak a Magyar Irodalomtudományi Tanszék keretén belül működik. 1974 őszén aláírtak Bukarestben egy olyan kétoldalú kulturális együttműködési egyezményt, amelynek értelmében 1975 őszétől Finn Nyelvi és Irodalmi Lektorátus kezdi meg tevékenységét Kolozsváron, illetve Román Nyelvi és Irodalmi Lektorátus a finnországi Turkuban. 1975 óta nyolc lektornő követte egymást, megszakítás nélkül az egyetemen. A Finn Lektorátus 30. évfordulóját folyó október 21-én ünnepelik a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. /30 éves a kolozsvári Finn Lektorátus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

A Népszabadság értesülése szerint Bukarestben és Nagyváradon is tiltakozás várható a román–magyar együttes kormányülés, illetve Gyurcsány Ferencnek a határ menti városban tett látogatása alkalmából. A lap úgy tudja, hogy erdélyi és magyarországi szervezetek egyaránt részt vesznek a tiltakozáson. Az Erdélyi Magyar Ifjak közleményükben kifejtették, minden valóságalapot nélkülöz, hogy ők tüntetést szerveznének. Ugyanakkor felkérték a magyar kormány tagjait, kiváltképp a miniszterelnököt, „tartsák távol magukat Erdélytől, hacsak nem minősül kívánatosnak felidézni, milyen volt New Yorkban a kormány bűneit felmutató magyarok elől sunyin és megszeppenve a cselédajtón beosonni a Magyar Kulturális Központba”. Markó Béla RMDSZ-elnök áttörésnek tekinti azt, hogy a közös román–magyar kormányülés napirendjén szerepel az eddig kizárólag magyarországi forrásokból működtetett Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állam általi támogatása is. /Tüntetések fogadják Gyurcsányékat? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Nagyváradra látogat Gyurcsány Ferenc a bukaresti közös magyar–román kormányülést követően, közölte László Boglár, a kormányfő szóvivője, Székelyföldre nem megy. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevű szervezet közleménye szerint a Népszabadság című napilapban megjelentekkel ellentétben nem próbálják meg majd bojkottálni a bukaresti kormányülést. A Krónika kérdésére Varga Kálmán, az EMI nagyváradi koordinátora megerősítette: terveznek valamilyen megmozdulást Gyurcsány Ferenc nagyváradi látogatása kapcsán. /Kimarad a Székelyföld Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

Történelmi jelentőségűnek ígérkezik a bukaresti magyar–román közös kormányülés. Az első bejelentés, miszerint a két ország kormánya a történelemben először együttes ülést tart (a német-francia gyakorlatot tekintve mintának), januárban született Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök budapesti látogatása idején. Két munkacsoport (Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter és Markó Béla miniszterelnök-helyettes vezetésével) aprólékosan előkészítette a terítékre kerülő témákat. A környezet-, a természet- és az árvízvédelem, valamint a vízügyi együttműködés terén sok feladatot tűzött maga elé a két ország. Felvetendő témaként szerepel az önálló magyar egyetem létrehozása Romániában, vagy a magyar pénzekből finanszírozott Sapientia Egyetem román költségvetésből is biztosítandó támogatása. /Történelmi jelentőségűnek ígérkezik a magyar-román közös kormányülés. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

A müncheni Süddeutsche Zeitung szerint kibékülés bontakozik ki „Európa peremén”; a közelgő bukaresti román–magyar kormánytanácskozás pedig egyenesen „a csodával határos”. A német liberális lap október 19-i számában megjelent cikk szerint új szövetségekkel és egyesülési folyamatokkal a háttérben „tartós válsággóc és régi ellenségesség” tűnik el fokozatosan. Mindazonáltal nem kell nacionalistának vagy sovinisztának lenni ahhoz, hogy valaki úgy vélje: „a magyarság lelke, kulturális sajátosságának legtisztább megnyilvánulása a mitikus és szép Erdélyben, a Kárpátok keleti ívénél lakozik.” A szerző az Európai Unió délkelet-európai megbékítési politikájának első diadalát a kilencvenes évek közepén kötött román–magyar szomszédsági szerződésben látja. Végkövetkeztetése az, hogy a magyarok mostanában még emocionálisan is a kibékülés gyakorlatias útját követik. Példa erre a határon túli magyarok állampolgárságáról rendezett népszavazás, „hisz tíz évvel ezelőtt ilyen kérdésfeltevésekkel még sarkaiból lehetett volna kimozdítani a nemzetet. Drámaian drámamentesen párolog el egy európai konfliktus” – olvasható a Süddeutsche Zeitungban. /Kibékülés „Európa peremén”. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./

Brassóban nem akarnak fizetni a bécsi döntés kárvallottjainak. Több mint száz Brassó megyei magyar személy a helyi nyugdíjpénztárnál az őket megillető kárpótlást igényelték a 2000. évi 189-es törvény alapján. Bukaresti utasítások szerint azonban az 1940-es bécsi döntés kárvallottjai csupán Észak-Erdélyben jogosultak kárpótlásra. A diszkriminatív eljárás érintettjei tárgyi bizonyítékokkal is rendelkeztek, ezért a Brassó megyei RMDSZ-szervezet hivatalosan javasolta a helyi Nyugdíjpénztár vezetőségének, hogy hagyja jóvá a kárpótlást. Nádudvary György jogász szerint a törvény nem tesz megkülönböztetést az Észak-Erdélyből elmenekült román és a Dél-Erdélyből elmenekült magyar kárvallottak között. Kovács Attila parlamenti képviselő, Brassó megyei RMDSZ-elnök a parlamentben is interpellált az ügyben. Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter az interpellációra adott válaszában azt hangsúlyozza, hogy az esetleges félreértelmezések elkerülésére a törvény módosítására van szükség. /Bartha Réka: Etnikai megkülönböztetés? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Dr. Szabó Béla augusztus óta vezeti megbízott elnökként a Határon Túli Magyarok Hivatalát. A vele készült beszélgetésben arra a kérdésre, hogy a határon túli magyar szervezetek vezetői év eleje óta több ízben szorgalmazták a Máért összehívását, mondván, ez törvényi kötelezettség is évente legalább egy alkalommal. Szabó Béla kijelentettem a Máért összehívása nem törvényi kötelezettség, erre semmilyen jogszabály nem kötelezi a miniszterelnököt. A legelső, 1999-es Máért zárónyilatkozatában szerepel: „A Magyar Állandó Értekezlet évente legalább egy alkalommal a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke meghívására ül össze”. Ez a zárónyilatkozat azonban nem törvény, magyarázta Szabó Béla. Szerinte a Máértnek mindenkor a nemzeti összetartozást kell szolgálnia. Hangsúlyozta, hogy a HTMH-nak mindig is komoly szerepe volt, és a jövőben is nagy szerepe lesz a magyar–magyar kapcsolatok alakításában. A HTMH az elsődleges érintkezési felület, kapcsolódási pont a hazai társadalom, a mindenkori magyar kormány, illetve a határon túli magyarság között. Mára természetessé vált mind a magyarországi, mind a határon túli szereplők, szervezetek és intézmények számára, hogy a másik oldal irányába történő kapcsolatkeresés, illetve kapcsolatfelvétel esetén számíthatnak a hivatalra. Szabó elmondta hogy a Szülőföld Alap kollégiumainak megalakulása ebben a hónapban várható. Ehhez a határon túli szervezetektől és a magyarországi minisztériumoktól egyaránt kértek javaslatokat. Az ezek alapján elkészült tervezetet véleményezésre a Szülőföld Alap Tanácsának tagjai is megkapták. Miután a támogatási arányok és a prioritások kérdéseiben a tanács már döntött – a pályázatok kiírására is sor kerül. Így reális esély van arra, hogy a pályázatok elbírálása még ez évben megkezdődjön. A HTMH szervezésében lezajlott, a támogatáspolitika jövőjéről szóló konferencia legfőbb tanulsága az, hogy a téma nagyon is időszerű. Az EU-csatlakozás új kihívások elé állította Magyarországot, Szlovákiát és Szlovéniát. A 2007-es csatlakozás pedig azt jelenti Románia számára is, hogy a tagállamokkal azonos menetrend szerint kell készülnie a következő hét éves – 2007-től 2013-ig tartó – tervidőszakra. Folytatni kell az együttgondolkodást. Szabó Béla kitért arra, hogy a HTMH munkájában a hatékonyság növelése érdekében bizonyos intézkedésekre folyamatosan szükség van. Határozott elmozdulásra van szükség az operativitás irányába, illetve a kiegyensúlyozott döntéshozatal érdekében meg kell erősíteni a vezetői felelősségvállalást a különböző szinteken. Szükség van a műhelymunka jellegű szakmai tevékenység erősítésére is. A hivatal látja el a Szülőföld Alap kezelői feladatait. Ennek érdekében szükség lesz az Alap kezelésével összefüggő feladatokat végző szervezeti egységek további megerősítésére. Mi az oka annak, hogy a jövő évi költségvetés-tervezet csökkenteni szándékszik a HTMH forrásait, illetve egyéb tételekre is kevesebb jutna? – hangzott a kérdés. Szabó Béla kifejtette, a határon túli támogatások nagyságrendjénél figyelembe kell venni, hogy nemcsak a Külügyminisztérium fejezetében található határon túli támogatásra szánt összeg. A végleges támogatási összeg legkorábban csak a jövő év januárjában lesz ismert, mivel novemberben kezdődik meg a költségvetés parlamenti vitája. Szabó Béla korábban Romániában volt diplomáciai szolgálatban. 1987 és 1992 közötti első bukaresti kiküldetése történelmi időkre esett. /Szűcs László: Elsődleges érintkezési felület. Beszélgetés dr. Szabó Bélával, a HTMH megbízott elnökével. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), okt. 20./

Ezredforduló a magyar képzőművészetben – A Siklósi Szalon címmel nyílik kiállítás a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. A rendezvényt – amely része a hónap végéig tartó Magyar Kulturális Napoknak – Bozóki András magyar művelődési kulturális miniszter nyitja meg. Szintén a kulturális napok keretében Magyar Filmnapokat tartanak Bukarestben a Filmmúzeumban. Október 28-áig több Jancsó Miklós- és Tímár Péter-filmet vetítenek, az újabb magyar filmtermésből pedig Antal Nimród Kontrollját válogatták a szemlére. Szabó István két filmjét is megtekinthetik az érdeklődők: a Mephisto és a Redl ezredes, valamint a Kósa Ferenc rendezte Tízezer nap is szerepel a fővárosi filmnapokon. /Magyar művelődési események Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./

Október 20-án első alkalommal tartott együttes kormányülést Bukarestben a magyar és a román kabinet. A repülőtérről Gyurcsány Ferenc és kísérete Snagovba hajtatott, ahol a magyar kormányfő megkoszorúzta az 1956-os forradalom vezetői fogva tartásának színhelyén álló Nagy Imre-emékoszlopot. Az ünnepélyes fogadtatásra a bukaresti Victoria kormánypalota előtt került sor. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu rövid nyilatkozatait követően a két küldöttség megkezdte az együttes kormányülést, amelynek napirendjén fontos közös politikai, gazdasági, kulturális, környezet- és árvízvédelmi, diplomáciai, katonapolitikai, belügyi, határvédelmi és szociális kérdések szerepeltek. – Barátok között érzem magam, csakúgy, mint magyarországi látogatásom idején. Olyan barátok között, akik együtt dolgoznak egy projekt sikerén – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az ülést Calin Popescu Tariceanu. Rámutatott: az ülés legfontosabb napirendi pontja a két ország nemzeti fejlesztési tervében szereplő tervek összehangolása. „Rendezni végre közös dolgainkat, ez a munkánk, és nem is kevés” – Gyurcsány Ferenc József Attilát idézve vezette fel mondanivalóját. Majd románul hozzátette: – Magyarok és románok sorsa közös, sorsunk az együttműködés. Markó Béla RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese elmondta: a magyar érdekvédelmi szervezet kezdettől fogva a többség és a kisebbség állandó párbeszéde mellett szállt síkra, így sikerült az etnikumközi viszonyokat újragondolni. A két miniszterelnök sajtótájékoztatón elmondta: sikerült megállapodni, hogy a jövő év elején Magyarország Csíkszeredában, Románia pedig Gyulán főkonzulátust nyisson, Iasiban, illetve Győrött pedig tiszteletbeli konzulátusokat létesítsenek. Abban is egyetértettek, hogy jövőre újabb közös kormányülést tartanak. Tariceanu közölte: folynak a tárgyalások az amerikai Bechtel céggel, hogy az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést a román kereskedelmi joggal összhangba hozzák. Ha ez megtörténik, azonnal újraindul a sztráda finanszírozása, és folytatják annak építését. Egyeztetés történt a Debrecen–Nyíregyháza–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út megépítéséről. Verespatak ügyéről is tárgyaltak. A román kormányfő szerint Bukarestnek mindössze annyi a dolga, hogy magánprojekt esetében a törvények maradéktalan betartását kísérje figyelemmel, s nem pedig az, hogy a gazdasági terveket megakadályozzon. A kolozsvári magyar egyetemi karok, illetve az önálló állami magyar egyetem létrehozására vonatkozóan a román kormányfő kifejtette: a kormányprogramban szereplő vállalásokat teljesíteni szeretnék. Elismeri az anyanyelvű oktatás biztosításának fontosságát, úgy véli, Erdélyben elsősorban a sokszínűség gazdagítja a románok és a magyarok kulturális értékeit. Éppen ezért nem hisz az oktatás elkülönülésére vonatkozó követelések megalapozottságában. Gyurcsány Ferenc kijelentette: az Országgyűlés költségvetési vitája előtt az erdélyi magyarság programjainak és intézményeinek anyagi támogatásáról mindössze annyit mondhat, hogy a jövő évi költségvetési támogatás nagyságrendileg várhatóan azonos lesz az ideivel. Este a Román Atheneumban a két miniszterelnök és a többi hivatalos személy gálakoncerten vett részt. Az est a bukaresti magyar nagykövetség által a magyar nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásával ért véget. A déli órákban a magyar kormányfő különrepülőgépén Nagyváradra indul. Tizenöt dokumentumot írtak alá az első magyar–román együttes kormányülésen. A „Bridges into the Future” (Hídak a jövőbe) című memorandum a két ország együttműködésének elveit és céljait rögzíti. Együttműködési memorandum jött létre a Romániai Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Országos Ügynöksége és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium között. Az információs társadalom fejlesztését célzó regionális programok kiszélesítéséről szóló négyoldalú nyilatkozatot a két kormány mellett az RMDSZ és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata jegyzi. Jegyzőkönyv rendelkezik a román Távközlési és Információs Technológiai Minisztérium és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között Budapesten, 2005. január 14-én aláírt együttműködési megállapodás végrehajtásáról. Kormányhatározat döntött a Magyar–Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság harmadik ülése jegyzőkönyvének jóváhagyásáról, a kormányközi környezetvédelmi együttműködési egyezmény előírásainak alkalmazására. Közös kormányfői nyilatkozat szól az árvízvédelmi együttműködésről. Államközi szociális biztonsági egyezményt írtak alá. Külön megállapodás szól a magyar–román államhatár rendjéről, amely rögzíti a két ország közötti együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást. A menekültügy kérdésében együttműködési jegyzőkönyv született a két belügyminisztérium között. Kormányhatározat rendelkezik a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról. Ugyancsak kormányhatározat született a konzulátusi hálózat bővítéséről. Kormányközi egyezmény szabályozza mostantól a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központja és a Budapesti Román Kulturális Intézet működését. Aláírták a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a román Kulturális és Egyházügyi Minisztérium közötti kulturális együttműködési munkatervet a 2006 és 2008 közötti időszakra. Technikai egyezményt írtak alá a katonai légiszállítás együttműködéséről. Adrian Nastase volt román miniszterelnök kijelentette: bántja, hogy nem kapott meghívást a kormányülésre. Nastase örömmel emlékezett vissza a Medgyessy Péterrel, és előtte Orbán Viktorral tartott találkozókra. Hasonlóan nyilatkozott György Ervin, Kovászna megye prefektusa is, aki sérelmezte, hogy nem hívták meg az együttes kormányülésre. Közölte: azért szeretett volna jelen lenni, hogy ismertesse Kovászna megye „valódi problémáit”. A magyar kormányfő erdélyi látogatása elleni tiltakozásra szólította fel tagjait és híveit külön közleményben a székelyudvarhelyi és a nagyváradi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Az udvarhelyi MPSZ arra buzdította tagjait és szimpatizánsait, hogy „megfelelő módon” fogadják azt a magyar kormányfőt, aki megtagadta a határon túli magyarokat. – Amíg meg nem követik az elárult erdélyi magyarokat, a nemzeti összetartozást fontosnak tartó bihari magyarok nevében tiltakozunk Gyurcsány Ferenc nagyváradi kampányrendezvénye ellen, és elítéljük azt, hogy az RMDSZ felvállalta ennek megszervezését – áll a nagyváradiak közleményében. /Tibori Szabó Zoltán: Román–magyar kormányülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

A közös magyar-román kormányülés alkalmával az alábbi 15 dokumentumot írták alá: 1. a határátlépésre vonatkozó közös nyilatkozat előírja, hogy az egyik országból a másikba tartó vonatokon menet közben végzik majd az útlevél- és vámellenőrzést; 2. kormányfői nyilatkozat arról, hogy a felek teljes körű együttműködést vezetnek be az árvízmegelőzés és a környezetvédelem terén; 3. Budapesten létrehozzák a Gozsdu Magyar-Román Közalapítványt; 4. gazdasági memorandum, amely ígéri, hogy a felek kölcsönösen segítik a kis- és közepes vállalatok tevékenységét; 5. katonai szállításokra vonatkozó egyezmény: a román fegyveres erő vállalja a magyar katonák és felszerelések elszállítását különféle békefenntartó akciók színhelyére; 6. kulturális egyezmény: rendezik a bukaresti magyar és a budapesti román kultúrközpontok működésével, státusával és finanszírozásával kapcsolatos kérdéseket; 7. határvédelmi szerződés: új, közös határvédelmi, együttműködési és segélynyújtási normákat vezetnek be; 8. menekültügyi megállapodás; 9. belügyi együttműködési megállapodás; 10. a nemzeti fejlesztési tervek összehangolására vonatkozó közös nyilatkozat; 11. társadalombiztosítási egyezmény; 12. művelődési tárcák közötti együttműködési megállapodás; 13. egészségügyi együttműködési megállapodás; 14. informatikai tárcák közti együttműködési megállapodás; 15. az informatikai alapú társadalom kifejlesztésére, illetve e közös magyar-román internetportál létesítésére vonatkozó négyoldalú nyilatkozat, amelynek valóra váltásában a romániai magyarok, illetve a magyarországi románok is partnerséget vállalnak. /Népszabadság, okt. 21./

Több konkrét eredményt is hozott a romániai magyaroknak az első, történelminek nevezhető magyar–román együttes kormányülés – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke október 21-én Bukarestben. Markó rövid megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc magyar kormányfővel az RMDSZ bukaresti székházában. A találkozó utáni sajtónyilatkozatában Markó Béla a konkrét eredmények között azt emelte ki, hogy megállapodás született a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásáról, fiókintézményt létesíthet a bukaresti magyar kulturális intézet a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön. Ugyanilyen fontos, hogy a román kormány elkötelezte magát a Sapientia Egyetem támogatása mellett. Újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elismerte, hogy jelenleg elmaradás van a határon túli magyaroknak szánt oktatási-nevelési támogatás kifizetésében, de határozott ígéretet tett arra, hogy az idei támogatást még a karácsonyi ünnepek előtt kifizetik. /Eredményekkel zárult az első magyar–román kormányülés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./ Markó Béla kifejtette: „a román kormány elkötelezte magát a Sapientia Egyetem támogatása mellett, így a magyar kormány finanszírozásával létrehozott erdélyi magyar magánegyetem a jövőben a magyar költségvetési pénzek mellett román állami segítségre is számíthat”. Nem tért ki azonban arra, hogy a román állami támogatásra csak a Sapientia akkreditálása után, azaz évek múlva lehet számítani. /Salamon Márton László: Román-magyar „tandemkormány” alakult meg tegnap Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

Bozóki András magyar kulturális miniszter nyitotta meg az Ezredforduló a magyar képzőművészetben című kiállítást Bukarestben, a Magyar Kulturális Intézetben. Bozóki András a magyar kultúra hírnevének külföldön történő öregbítéséért adományozott Pro Cultura Hungarica emlékplakettet nyújtott át Alexandru Repan bukaresti színésznek, a Magyar Kulturális Intézet havonta jelentkező irodalmi kávéházának keretében kifejtett művészi teljesítményéért. A miniszter felajánlott az árvíz által sújtott erdélyi magyar könyvtáraknak 650 könyvet, köztük a Nagy Könyv verseny döntőjébe jutott tizenkét címet is, 30-30 példányban. A felajánlásról szóló dokumentumot Kiss Jenő, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke vette át, akit a magyar miniszter biztosított arról: román kollégájától ígéretet kapott a hazai magyar könyvtárak hatékonyabb támogatására. Bozóki András bukaresti tárgyalásai során aláírták – az újabb, három évre szóló román-magyar államközi kulturális megállapodás mellett – azt a külön egyezséget is, melynek értelmében – a miniszter szavai szerint – „a legközelebbi jövőben” megnyílik Sepsiszentgyörgyön bukaresti Magyar Kulturális Intézet jó ideje felavatott, de mindeddig működésképtelen fiókintézménye. Alexandru Repan magyarul mondott köszönetet Bozóki Andrásnak az elismerésért. /Szonda Szabolcs: Bozóki András emlékplakettet nyújtott át Alexandru Repan bukaresti színésznek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

A két ország kapcsolataiban valóban közösen rendezendő kettős állampolgárság megadásáról, éppen a Romániában már rendezett kérdés ,,ellentételezéseként”, szó sem esett. Mi több, Gyurcsány Ferenc egy, a magyaroknak címzett nyilatkozatában egyenesen elutasította: a Krónikában kijelentette, hogy Magyarországon belátható időn belül nem lesz napirenden a kettős állampolgárság ügye. ,,Akik egymással jó viszonyban akarnak lenni, a megoldható kérdésekkel foglalkoznak. Olyan ügyekkel foglalkoznak, amelyekben esély van a megállapodásra.” Esély azért lehetne a megállapodásra, hisz közismerten tisztázódott a kettős állampolgárság ügye az unió előtt, és Románia ennek intézményét a saját nemzetéhez tartozók számára létrehozta, írta Sylvester Lajos. A két kormányfő tárgyalásán a székelyföldi és általában az autonómia ügyéről szó sem volt. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatban Gyurcsány Ferenc az RMDSZ bukaresti székházában azt mondta, hogy az RMDSZ a román kormányzat részese, ebben a minőségben neki kell egyeztetnie a kormányban, és nem kell a magyar kormánynak megszólalnia. A román miniszterelnöknek ugyanez a véleménye: a lényeg az, hogy anyanyelven tanulhassanak, és nem az, hogy ez elkülönülő intézményben történjék. /Sylvester Lajos: Ez a mi munkánk – és kevés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./

Nem hiszem, hogy tizenöt évvel ezelőtt valaki is előre látta volna, hogy a két ország kormánya együttes ülést tart itt, Bukarestben – mondta Markó Béla a közös kormányülés ünnepélyes megnyitóján. Hozzátehette volna: nem hittem volna, hogy a Ion Iliescu által tíz évvel ezelőtt javasolt, és az akkori erdélyi magyar közszereplők által meglehetős egyöntetűséggel elutasított francia–német megbékélési modell ma ennyire kedvelt és elfogadott példa lehet, állapította meg Bakk Miklós. Románia EU-csatlakozása és az ország számára oly fontos országjelentés vitái előtt európai márkanevet kell adni a román–magyar kapcsolatrendszernek. Román–magyar „modell” tulajdonképpen – nincs is. A kérdés csupán az: e modell megtalálásában jut-e még szerep, s mekkora az erdélyi magyarságnak? Szól-e majd az őróla, vagy marad a modell az, ami most volt: márkanév két korszak határán. /Bakk Miklós: Márkanév a határon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

A kormányfői találkozó utáni a két kormányfő sajtófelelősei három-hárommal maximálták a romániai és magyarországi kérdezők számát. A romániai magyar sajtó képviselői egyik csapatba sem kerültek be. Gyurcsány emberei a sajátjaikat részesítették előnyben, Tariceanué pedig a központi bukaresti orgánumok képviselőit. Az utóbbi sajtósa, Oana Marinescu ingerült hangon vonta felelősségre Csinta Samut, a Krónika munkatársát, hogy milyen jogon mászkál az újságíróknak nem engedélyezett területen. Csinta csak azt kérdezte volna meg, hogy a kormányülésen esett-e szó a különböző autonómiaformákról, illetve ezeknek a magyar kormány által próbálgatott alternatív kompenzációs formáiról. Nem sokkal korábban a román kormányfő azt fejtegette: úgy kell dolgozni, hogy országainkban a kisebbségek ne érezzék másodrangú állampolgárnak magukat. /Csinta Samu: Szájzár. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./