A Romániában akkreditált nemzetközi sajtó képviselőivel találkozott március 25-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes Bukarestben. Markó Béla kifejtette, tisztázódott az új kormány struktúrája, amelyben a romániai magyarság az RMDSZ révén súlyának megfelelő mértékben van jelen. Annak ellenére, hogy a kormánykoalíciót alkotó pártok között létezik koalíciós szerződés, időnként akadozik a kommunikáció, az együttműködés. Markó Béla leszögezte: az RMDSZ programjában az észak-erdélyi autópálya megépítése fő helyen szerepel, sőt, ez a kormányprogram része is. Az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy az autópálya építési folyamatát leállítsák. /A nemzetközi sajtó képviselőivel találkozott Markó Béla. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

Traian Basescu államfő kijelentette, hogy egyelőre „félreteszi” az észak-erdélyi autópálya ügyét az úgynevezett IV. páneurópai korridor hazai szakaszának megépítése javára. Nem mondta ki, hogy ezzel végleg lemondana a (Bukarest)-Brassó-Marosvásárhely-Kolozsvár-Bors autópályáról, de jelezte, arra egyelőre nincs pénz. Markó Béla miniszterelnök-helyettes határozottan leszögezte: az RMDSZ programjában az észak-erdélyi autópálya megépítése főhelyen szerepel, az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy az autópálya építési folyamatát leállítsák. /Gyarmath János: Észak-Dél háború a láthatáron? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Március 25-én tartott sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kitért az érdekvédelmi szervezet által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet kapcsán benyújtott javaslatokra is. Több mint hatvan beadványban fejtették ki véleményüket civil szervezetek, az SZNT elnöke és egyes tagszervezetei, oktatásban dolgozók, RMDSZ-tagok. A javaslat-benyújtási határidő ugyan lejárt, de továbbra is elfogadnak észrevételeket. A tervezetet március 30-án tárgyalják meg Bukarestben a kisebbségi szervezetek vezetőivel, törvényhozóival. /(Flóra Gábor): Márton Árpád a kisebbségi törvényről.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Nem tűzték napirendre a kisebbségi törvénytervezet megvitatását az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának április 2-i marosvásárhelyi ülésén, ennek ellenére a legtöbb felszólaló érintette ezt a témát Az észak-erdélyi autópálya megépítésének tervét a testület egyhangúlag támogatta. Markó Béla RMDSZ-elnök határozottan kiállt az észak-erdélyi autópálya meg építése mellett. Az SZKT állásfoglalást is elfogadott az ügyben. Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése megbízta Markó Bélát, hogy a parlament, kormány, a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt támogassa a Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors nyomvonalon haladó autópályát. Kónya-Hamar Sándor képviselő a kisebbségi törvénytervezet kapcsán emlékeztetett, hogy az Európa Parlament külügyi bizottsága a Romániáról szóló jelentés védzáradékába foglalta a kisebbségi jogok betartásának kötelezettségét, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvére vonatkozóan. A politikus szerint Európában még soha nem figyeltek ennyire az erdélyi magyarságra, ezért ki kellene használni a lehetőséget, és a kisebbségi törvénytervezetben is tükröződnie kell annak, ami Brüsszelben történt. Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő szerint, a tervezetbe a szubszidiaritás fogalmát is bele kellett volna foglalni, emellett kötelezni kellett volna a települési autonómiatanácsok létrehozatalát. A politikus ezenkívül azt is kifogásolta, hogy nem tűzték az SZKT napirendjére a jogszabálytervezetet, ami a romániai magyar közösségre jellemző demokráciadeficitet tükrözi. /Borbély Tamás: Kiáll az RMDSZ az autópálya terve mellett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Mózes Edith, a lap munkatársa szerint nagyotmondások jellemezték az SZKT ülését, volt aki a kisebbségi törvénytervezetet a „magyar narancshoz” hasonlította, vagy: a szövetségnek már nem RMDSZ kellene legyen a neve, hanem RMASZ vagy RMESZ, azaz az elitek vagy arisztokraták szövetsége, mások demokráciadeficitről beszéltek. /Mózes Edith: Markó Béla: A török kamionok kedvéért nem mondhatunk le Erdély jövőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Az SZKT-n az autópálya szükségességével mindenki egyetértett, a kisebbségi törvényről néhányan kritikus véleményt is megfogalmaztak, a hozzászólók többsége jelentős előrelépésként, vívmányként ünnepelte a jogszabály-tervezetet, és akadt, aki egyenesen ellenségként határozta meg azokat, akik ellenzik a törvény RMDSZ által kidolgozott formáját. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ betartja választási ígéreteit, az autonómiát vállalták, ennek érdekében kidolgozták a kisebbségi törvénytervezetet. Rámutatott: „furcsállva figyelem, hogy egyeseknek megint savanyú a szőlő, és attól félnek, hogy a törvény úgymond bebetonozza az RMDSZ-t, nem lehet bejegyeztetni egy másik szervezetet, és emiatt együtt kell maradnunk, és a végén még 2008-ban is meg találjuk nyerni a választásokat. Ennél nagyobb baj ne legyen, szőlő savanyúságán kesergő róka urak!” Kelemen Kálmán a Kereszténydemokrata Fórum vezetőjeként a konzultációt hiányolta a kisebbségi törvénytervezet esetében, de a különböző vezető funkciók betöltésekor is. Névváltoztatást javasolt, ha néhány ember döntésén múlik minden, jobb lenne, ha Romániai Magyar Elitszervezetnek vagy Romániai Magyar Arisztokrata Szervezetnek neveznék a szövetséget. Kónya Hamar Sándor arra hívta fel a figyelmet, az Európai Parlament két nappal ezelőtt korszakalkotó záradékot fogalmazott meg az erdélyi magyarság védelmében, ez politikai dimenzióváltást jelenthet, és oda kell figyelni rá – hangsúlyozta. ,,Hihetetlenül nagy áttörésnek” nevezte annak lehetőségét Varga Attila, hogy a nemzeti kisebbségek és az autonómia meghatározását az általuk megfogalmazott módon fogadja el a román parlament, ehhez képest másodrangúnak nevezte azt, ki, hogyan, mikor szervezi meg a belső választásokat. Toró T. Tibor szerint a tervezet kísérletet sem tesz arra, hogy felszámolja a kisebbségi társadalmon belüli demokráciadeficitet. Toró szerint a létrehozandó autonómiatanácsokat nem megyei, hanem helyi szinten kell megszervezni. Javasolta, a parlamenti képviselet illessze be az erre vonatkozó módosításokat. Mátis Jenő szerint a kerettörvény csak abban az esetben tölthető fel tartalommal, ha megalkotják a romániai magyarság statútumáról szóló törvényt. Javasolta, hozzanak létre egy bizottságot, amely szeptember 30-ig megalkotja ezt a jogszabályt. Az SZKT mindkét javaslatot elvetette, a Toróé kommentár nélkül maradt, Mátis azt a választ kapta, hogy a kisebbségi törvény alapján létrehozandó Nemzeti Kisebbségi Tanács feladata lesz kijelölni a törvényalkotó bizottságot. Az SZKT elfogadta a sepsiszentgyörgyi kezdeményezésű Nemzeti Szabadelvű Kör platformként bejegyzését, az új mozgalom a liberális frakcióhoz tartozik majd. /Farkas Réka: A kisebbségi törvény – ,,kicsi, savanyú, de a miénk”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./Elmulasztotta napirendjére tűzni az RMDSZ kormányra lépéséről hozott operatív tanácsi döntés elfogadtatását a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) hétvégi marosvásárhelyi együttes ülésén csak Markó Béla politikai beszámolójában került szóba a kormányra lépés. A kormányra lépésről december 26-án döntött az RMDSZ Operatív Tanácsa. A szövetség alapszabálya szerint a döntést az SZKT következő ülésén, tehát most kellett volna szavazásra bocsátani. Az RMDSZ-en belüli demokráciadeficit szóba is került, és meg is mutatkozott a testületek ülésén. Frunda György például úgy tűzte szavazásra két nemrég kinevezett ügyvezető alelnök, Veress Emőd és Lakatos András tisztségében való megerősítését, hogy a két tisztségviselő nem kapott alkalmat a bemutatkozásra. Mátis Jenő emlékeztetett arra, hogy 1993-ban még az SZKT vitatta meg és fogadta el a kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetet. A mostani kisebbségi törvény tervezete viszont csak azt követően került az SZKT elé, hogy azt első olvasatban már a kormány is tárgyalta. A törvénytervezet olyanok is bírálták, akik korábban mindig kiálltak az RMDSZ vezetősége mellett. Kelemen Kálmán hiányolta, hogy nem volt lehetőség érdemi vitát folytatni a szövegről. Kifogására Borbély László válaszolt, aki úgy vélte, 13 év alatt mindenki kialakíthatta a véleményét az autonómiáról, úgyhogy szükségtelen volt több időt szánni a közösségen belüli vitára. Kónya-Hamar Sándor az Európai Parlament külügyi bizottsága múlt heti Románia-jelentésére figyelmeztetett, melybe azt is belefoglalták, hogy a magyar kisebbség védelmét a szubszidiaritás és az önkormányzatiság jegyében kell biztosítani. Úgy vélte, a törvény kevesebbet kér, mint az Európai Unió. A brüsszeli ajánlásra hivatkozva javasolta Toró T. Tibor is, hogy az SZKT bővítse a törvénytervezetet a helyi autonómiatanácsokra és a sajátos státusú településekre vonatkozó cikkelyekkel. Asztalos Ferenc nagy tévedésnek tartotta azt, hogy a törvényt az SZKT-nak kellene megvitatni. Verestóy Attila úgy vélte, aki a székelyföldi területi autonómiát is ebbe a törvénybe szeretné beiktatni, az olyan személygépkocsival akarna haladni, amire előzőleg rátettek egy úthengert. Az SZKT elutasította, hogy megvitassák az erdélyi magyar gazdák helyzetét. Az elutasítás elégedetlenséget váltott ki a jelen lévő gazdák körében. Márton István kijelentette, nincsenek olyan jó traktoraik, hogy Bukarestig mehessenek velük, de egy SZKT-ülésig csak eljutnak. /G. Á.: Hiányolt demokrácia. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

Csire József zeneszerzőnek, a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Szövetsége, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestülete tagjának 25 műdalt tartalmazó kötete látott napvilágot Alkonyi fény /Égisz Könyvkiadó, Bukarest/ című kötetében. A Reviczky Gyula, Dsida Jenő, József Attila és más költők versei ihlette, hangszerkísérettel ellátott dalok mellett külön fejezetet szentel a szerző a Petőfi-dalok nyomán született műveknek. /(-h): Alkonyi fény – műdalok zenekísérettel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

A Földes-ügyről eddig is sokan tudtak, legfeljebb hallgattak róla. Jött azonban egy Stefano Bottoni nevű polgár, és föllebbentette a fátylat az erdélyi közelmúltról. Lett erre nagy fejvakargatás. Pedig az ötvenes években csak annyi történt, hogy az egyik kommunista csoport leszámolt a másikkal. A román hatalom meg akarta szüntetni Kolozsvárnak az erdélyi magyar közművelődésben, irodalmi életben és tanügyben játszott központi szerepét. Erre jó volt első lépésként a marosvásárhelyi kártya. Marosvásárhelyre került a Bolyai Egyetem orvosi és gyógyszerészeti kara, a színművészeti egyetem, megalakult a Filharmónia, a Székely Színház, a Székely Népi Együttes, Bukarestbe vitték a Magyar Népi Szövetséget, a Falvak Népét, létrehozták a Művelődést, a rádió magyar szerkesztőségét, a Romániai Magyar Szót, majd az Előrét. Sütő András pályája ekkor kezdett felívelni, és kinevezték (1950-ben) a Falvak Népe főszerkesztőjének. Ugyanakkor, amikor szülei kuláklistára kerülnek, a lapban megjelennek a kulákellenes írások. Amíg Sütőt menti tehetsége és későbbi tettei, addig a Földest feljelentő másik kettő – Hajdu Győző és Gálfalvi Zsolt – ezt nem hozhatja fel mentségéül. Hajdu Győző három évtizedre lett az Igaz Szó főszerkesztője, hosszú évekig a kommunista párt központi bizottságának tagja, majd a diktátor főmagasztalója. Gálfalvi pedig az Igaz Szó főszerkesztő-helyettese, a marosvásárhelyi Állami Magyar Színház igazgatója, az Előre főszerkesztő-helyettese, a Szocialista Művelődési Tanács nemzeti igazgatóságának vezetője, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa bürójának tagja, a Hét főszerkesztője, az Írószövetség, majd a Román Televízió vezetőtanácsának tagja. Az 1989-es változás után Gálfalvi Zsolt továbbra is a magas hatalmi szférákban maradhatott. Közben Kolozsvárnak mint az erdélyi magyarság központjának a leépítése folytatódott a fordulat után is. A román hatalom továbbra sem engedélyezte a Bolyai Tudományegyetem újraindítását. Az RMDSZ vezetését pedig kezdetben a bukarestiek ragadták magukhoz. Ma már a döntéshozó kétségen kívül a bukaresti elnökség és a szövetség vezetőségében túlnyomó többségben lévő marosvásárhelyi csoport – Markó Béla, Frunda György, Borbély László, Kelemen Atilla. Kolozsvári nincs benne. /Román Győző: Az ellopott Kolozsvár. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 5./

Váratlanul elhunyt Kacsir Mária színikritikus /Kolozsvár, 1929. jan. 7. – Bukarest, 2005. ápr. 4./, a Hét egykori munkatársa. Kacsir Mária a Bolyai Tudományegyetemen magyar szakon végzett. 1951 és 1958 között az Irodalom és Művészet Könyvkiadó lektora, 1958-tól 1970-ig pedig az Előre című napilap kulturális rovatának szerkesztője. 1970–2003 között a Bukarestben megjelenő A Hét színikritikusa. Kötetei: Régi és Új Thália (az A Hét színházi évkönyve), 1981; Színjátszó személyek (az A Hét színházi évkönyve), 1982; A varázslat elemzése, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1958; A minden és a semmi gazdái, Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2002; Ágak a családfán: Szűkülő-táguló színházi világunk, Kriterion Könyvkiadó, 2004. 2002-ben megkapta a Magyarországi Újságírók Szövetségének Aranytoll-díját. /Elhunyt Kacsir Mária. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Csupán egyetlen magyar művész nyerte el idén a nagy számban felterjesztett magyar nemzetiségű színész, rendező és tervező közül a Román Színházi Szövetség (UNITER) díját: az UNITER-díjkiosztó gálán a „legjobb díszlettervező” kitüntetést Both András kapta meg, a bukaresti Odeon Színházban Dragos Galgotiu által színre vitt Dorian Gray arcképe című előadás díszletéért. /(köllő): Egyetlen magyar kitüntetett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Április 2-án Bukarestben adták át a Művelődési és Kultuszminisztérium 2004. évi Nemzeti Kulturális Örökség díjait, ebből hét (6 díj és a Nagydíj) vonatkozott az Épített Kulturális Örökségre (a műemlékvédelemre). A hét díjból négy az erdélyi épített kulturális örökségé lett, a szászföldi lessesi Templomerődön kívül a nagybányai régi főtér (ma Szabadság tér), illetve a nagylupsai középkori templom kapott díjat, a Nagydíjat pedig szintén a nagybányai régi főtér felújítása érdemelte ki. /Erdélyi történetváros-rehabilitáció kapta a 2004. évi Kulturális Örökség Nagydíját. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

II. János Pál pápa halála az egész kereszténység, és az egész világ számára hatalmas veszteséget jelent – mondta Markó Béla miniszterelnök-helyettes szövetségi elnök április 6-án, az RMDSZ bukaresti sajtóértekezletén. Helyénvalónak tartja azt, hogy április 8-a, a pápa örök nyugalomra helyezésének napja Romániában is gyásznap legyen. Markó Béla ismertette a Nemzeti Koalíciós Tanács (NKT) ülésén érintett kérdéseket, külön kiemelve a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatos részeket. Hangsúlyozta, jelen időszak legfontosabb célkitűzése, hogy a kormány elfogadja a jogszabály-tervezetet. /Erdély gazdasági, infrastrukturális fejlesztése prioritás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

Április 6-án versenyfilmek vetítésével kezdődött meg a második román–magyar dokumentumfilm-fesztivál Sepsiszentgyörgyön. A Film.dok keretében mintegy félszáz alkotást bírál el a zsűri, a rendezvény alkalmával pedig kiállításokat, vitafórumokat is szerveznek. A zsűrit Gulyás Gyula filmrendező vezeti, Beke Mihály András, a rendezvényt szervező bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója kiemelte: bátorította a tavalyi szentgyörgyi lelkesedés. A napokban lesz még kerekasztal-megbeszélés a Kárpát-medencei televíziózás kérdéseiről. /(Mózes): Valóságfeltáró képkockák (Dokumentum-filmfesztivál Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

Április 6-án indult Romániába az Európai Unió–Románia parlamenti vegyes bizottság, hogy Románia csatlakozásáról tárgyaljon. A delegáció tagja – és egyben a szocialista csoport vezetője Dobolyi Alexandra képviselő, aki az EP Külügyi Bizottságának tagjaként és raportőrként is figyelemmel kíséri Bulgária és Románia csatlakozási felkészültségét. A küldöttség másik magyar tagja Gál Kinga Fideszes EP-képviselő. Bukarestben április 7-én Traian Basescu államelnökkel találkozott a delegáció, valamint Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel és Monica Macovei igazságügy-miniszterrel. /Guther M. Ilona: Magyar képviselők a Romániába utazó EP- delegációban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

Az RMDSZ szájtátiságára vall, hogy egy nagy-romániás politikus szerezte meg a magyar–román parlamenti baráti társaság elnöki tisztségét – nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es parlamenti képviselő. A néhány nappal ezelőtt Bukarestben összeállt képviselőházi szakbizottság elnöki tisztségére a kormánypártok nem tartottak igényt. Emiatt a parlamenti algoritmus alapján a Corneliu Vadim Tudor tiszteletbeli elnök irányította Nagy-Románia Párt jelentkezett az elnöki tisztségre, így a testület élére Lucian Bolcas nagy-romániás alelnököt, az alakulat képviselőházi frakcióvezetőjét választották. A Krónika kérdésére, hogy miként képzeli el a magyar–román baráti társaság együttműködését a budapesti Országgyűléssel, amikor az általa képviselt politikai alakulatról az a közvélekedés Magyarországon, hogy szélsőségesen magyarellenes, Bolcas szerint éppen személye lehet a garancia arra, hogy pártja ezentúl kedvező megítélésnek örvendjen Magyarországon. Varga Attila RMDSZ-es képviselő, a magyar–román baráti társaság alelnöke úgy véli, miután a testület nem bír rendkívüli hatáskörrel, nem befolyásolja negatívan a magyar–román kapcsolatokat a politikus. Szerinte Lucian Bolcas ama kevés nagy-romániás politikusok egyike, akivel lehet tárgyalni. /Rostás Szabolcs: C. V. Tudorék „magyarbarátsága”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./ Emlékeztető: A képviselőház 2003. jún. 24-én elutasította az RMDSZ-nek azt a módosító indítványát, amely törölte volna a „nemzetállam” kifejezést az alkotmány első cikkelyéből. A módosító javaslatot csak az RMDSZ képviselői támogatták 23 szavazattal, a többi parlamenti párt összesen 238 képviselője nemmel szavazott. Lucian Bolcas NRP-s képviselő szerint az RMDSZ „nemzetellenes téziseket kíván bevezetni”. „Talán egy másik alkotmányt, egy másik országot kívánnak! Akkor távozzanak!”, mondta Bolcas az RMDSZ képviselőinek. /Nem törölték a „nemzetállam” kifejezést az alkotmányból. Elvetették az RMDSZ indítványát. = Szabadság (Kolozsvár), 2003. jún. 25./

Április 6-én elkezdődött a második magyar–román dokumentumfilm-fesztivál Sepsiszentgyörgyön. A megnyitón Beke Mihály András fesztiválelnök (a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója) kiemelte, a dokumentumfilm műfajának vissza kell nyernie rangját és hitelét – az Új Eldorádó, amely a Verespatakon zajló társadalmi és környezetvédelmi iszonyatot tárja fel, hatalmas közönségsiker volt, a politika világában viszont visszhangtalan maradt. A napokban félszáz dokumentumfilmet tekinthet meg az érdeklődő közönség és a szakma. /F. I.: Jó részvétel a második FILM.DOK-on. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Az MSZP elkötelezett híve Románia 2007-es európai uniós csatlakozásának – mondta Hiller István, a párt elnöke április 11-én, miután megbeszélést folytatott Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. Hiller közölte: a párt európai parlamenti képviselői szavazatukkal támogatni fogják a jövő héten az Európai Parlament elé kerülő román csatlakozási szerződést. Hiller István elmondta: a Szülőföld-programot az MSZP továbbra is támogatja, és azt akarják, hogy a nemzeti vízum bevezetésre kerüljön, és hogy mielőbb lehetőség nyíljon kedvezményes honosításra a határon túli magyarok számára. Szeretné, ha Sepsiszentgyörgyön létrejönne a bukaresti magyar kulturális intézet fiókintézménye. A politikus közölte: létre kell hozni a szórvány magyarság kollégiumát Déván. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, nemcsak Románia számára fontos az uniós csatlakozási szerződés, hanem az erdélyi magyarság számára is. Markó az MDF és az MDNP egyesülési kongresszusára érkezett Magyarországra. Kifejtette: az alapvető véleménykülönbség továbbra is fennáll a kettős állampolgársággal kapcsolatosan. /Budapest támogatja EU-csatlakozásunkat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

A magyar parlamenti delegáció Romániába látogat. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kifejtette, látogatásuk legfontosabb üzenete, hogy Magyarország az elmúlt években teljesítette Románia irányában a rendszerváltáskor megfogalmazott legfőbb feladatát, miszerint támogatja keleti szomszédja euroatlanti integrációját. Románia viszont még csak töredékesen teljesítette a rendszerváltáskor megfogalmazott ígéretét, nevezetesen, hogy biztosítja a magyarság számára a legszélesebb értelemben vett jogi és esélyegyenlőséget. Nem jött létre az önkormányzatiság és az autonómia intézménye, elvárják a román féltől a megfelelő intézkedések meghozatalát. Aggasztó, hogy az utóbbi időben elszaporodtak a magyarellenes incidensek Romániában. Komoly feladat a romániai magyarságot is érintő egyházi ingatlanok visszajuttatása, amelyről immár az Egyesült Államok képviselőházában is vita folyik. Értetlen az észak-erdélyi autópálya körül kialakult vita. Tőkés László református, Adorjáni Dezső evangélikus és Schönberger Jenő katolikus püspök egyértelműen támogatta a Fidesz észrevételeit, sőt javasolták: térjen ki a felekezeti diszkrimináció ügyére is. Az RMDSZ-től írásbeli választ nem kapott, azonban Németh Zsolt Niculescu Tóni külügyi államtitkárral a napokban tartott megbeszélést. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke volt az egyedüli, aki azt mondta: Magyarországnak továbbra is feltételeket kell szabnia, és meg kell akadályoznia Románia csatlakozását, ha Bukarest nem biztosítja az autonómiát a Székelyföldnek. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy Romániával lezárultak a csatlakozási szerződések, amelyeket mind a 25 tagállam jóváhagyott, ilyen értelemben eldöntöttnek tekinthető, hogy április 25-én Brüsszelben aláírják a román csatlakozási dokumentumot. Ennek ellenére fontosnak tartották kifejezni észrevételeiket a korrupció elleni romániai intézkedésekről, Verespatakról, és a román választójogi törvényről. /Rostás Szabolcs: Fidesz-támogatás fenntartásokkal. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

Markó Béla szövetségi elnök képviselte az RMDSZ-t a Magyar Demokrata Fórum április 9-i XX. Országos Gyűlésén, amelynek legjelentősebb eseménye a Magyar Demokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum újraegyesülése volt. Markó Béla beszédében hangsúlyozta: Románia mielőbbi csatlakozása az Európai Unióhoz azért fontos nekünk erdélyi magyaroknak, mert a határok megszűnése révén együtt lehet magyar a magyarral. Kifejtette: „Mi Erdélyben a tavaly leckét kaptunk megosztásból is, szolidaritásból is. A megosztásból szűklátókörű politikus kollégáink adták a leckét határon innen és túlról, az összefogásra pedig magától az erdélyi magyarságtól kaptuk a példát. Ha egyik-másik politikai vezetőtől függött volna, ma nemhogy a román kormányban nem lennénk ott, hanem a parlamentben sem. Ha tőlük függött volna, akkor ma tényleg nem épülne tovább az észak-erdélyi autópálya, mert nem lenne, aki felszólaljon érte, és nem kellene arról vitáznunk, hogy nagy lépés vagy kis lépés lesz-e a kisebbségi törvény, mert nem lenne semmilyen esély az elfogadására, sőt, az sem lenne, aki benyújtsa a parlamentbe.” – mondta a miniszterelnök-helyettes. Markó Béla április 9-én találkozott Hiller Istvánnal, az MSZP elnökével. A két pártelnök egyaránt hangsúlyozta, Románia EU-s csatlakozási szerződésének április 13-i megszavazásának és április 25-i aláírásának sorsdöntő jelentőségét. Az RMDSZ és az MSZP kapcsolataira vonatkozóan a szövetségi elnök elmondta, hogy kedvező fordulatot jelent a kedvezményes honosítás bevezetése és annak mielőbbi alkalmazása. A kettős állampolgárság problémájának megítélésében azonban továbbra is megmaradtak a nézetkülönbségek. Az MSZP elnöke tájékoztatta Markó Bélát arról, magyar részről semmi akadálya sincs annak, hogy a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókja elkezdje működését, és biztosította arról is, hogy a magyar kormány támogatja a dévai Szórványkollégium befejezését. /Markó Béla az MDF Országos Gyűlésén. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

„Ha majd nem találok valamilyen adatot, a Krónikától fogom megkérdezni” – jegyzi meg tréfásan Gyárfás Zsuzsa, a Communitas Alapítvány újdonsült irodavezetője. Az alapítványtól a Krónika csak olyan kimutatást kaphatott, amely a 2004-ben pályázati úton kiosztott támogatások összesített adatait tartalmazza. Az összesítés, amely azóta az RMDSZ honlapján is elérhető, csak a kiosztott összeg harmadrészéről szól. A Communitas Alapítvány számára tavaly 50 milliárd lejes keretet szabott meg a kisebbségi költségvetési tételeket elosztó kormányhatározat. Ennek harmadrészét osztották ki nyilvánosan meghirdetett pályázatok alapján. A pályázati felhívásokat az RMDSZ honlapján közölték, a beküldött pályázatokat pedig a sajtó-, művelődési, szórvány-, ifjúsági és könyvkiadási szaktestület, valamint a kutatók utazási támogatásáról döntő bizottság és az ösztöndíjbizottság bírálta el. E testületekben, bizottságokban jelen voltak az RMDSZ politikusai és az illető területek szaktekintélyei. Azt követően, hogy a Krónika tavaly tényfeltáró cikksorozatot közölt az alapítvány pénzügyeiről, három szaktestület is úgy döntött, közzéteszi támogatási listáit. A művelődési szaktestület 3,484 milliárd lej, a sajtószaktestület 4,5 milliárd lej, a könyvkiadási szaktestület pedig 1,125 milliárd lej – a rendelkezésére álló keret fele – elosztásáról közölt tételes adatokat. Az adatsorok az RMDSZ honlapjára is felkerültek, ahonnan azonban később eltávolították azokat. A közzétett adatok által a Communitas Alapítvány pénzeinek hatodrészére nyert rátekintést az érdeklődő. Az alapítvány a kormány keretében működő Interetnikus Kapcsolatok Hivatalának hivatott elszámolni a kiutalt összeggel. A Krónika olyan adatsort innen sem sikerült tudott szerezni, amelyben a támogatottak neve mellett a megítélt összeg is szerepel. Tavaly 2,8 milliárd lejjel többet költött az alapítvány, mint amennyit a költségvetésből 2004-re kiutaltak számára. Ezt az összeget az egy évvel korábbi keretből spórolta meg az alapítvány. Az alapítvány 2001-ben 1,1 milliárd lejt, 2002-ben 2,95-öt, 2003-ban 5,76 milliárd lejt költött alkalmazottai bérére és az ehhez kapcsolódó járulékos költségek kifizetésére, 2004-ben ez az összeg 8,788 milliárdra emelkedett. Ha ehhez az irodaműködtetés költségeit is hozzáadjuk, kiderül, hogy az alapítvány a rendelkezésre álló pénz több mint negyedrészét önmagára költötte. Működése több pénzt emésztett fel, mint amennyire a sajtó, a közművelődési egyesületek, az ifjúság és a szórvány összesen pályázhatott. Tavaly a Communitas fizetési listáin szerepelt az RMDSZ három országos ügyvezető alelnöke mellett számos alacsonyabb rangú tisztségviselő, és az RMDSZ ügyvezető elnökségének szinte valamennyi hivatalnoka. Ez a törvénysértés bizonyítéka volt, ugyanis a kisebbségi pénzkereteket elosztó kormányhatározat előírása szerint a Communitas alapjaiból nem részesülhetnek azok a szervezetek, amelyek parlamenti pártként is támogatást kapnak a költségvetésből. Az RMDSZ pártként 5,8 milliárdos költségvetési támogatás haszonélvezője. A tavalyiaktól eltérően idén csak statisztikai adatokat kapott a Krónika a munkaügyi hivatalban. A Communitas nyilvánosságra hozott 2004-es tájékoztató anyagában és a kormánynak elküldött elszámolásában más-más összegek szerepelnek könyvkiadási, valamint a sajtótámogatási címszó alatt. A Bukarestből megszerzett elszámolás szerint 4,035 milliárd ment könyvekre, 10,138 milliárd sajtótámogatásra, és egyéb kiadványokra. Az alapítvány közszemlére bocsátott adatai viszont arról árulkodnak, hogy a könyvkiadási szaktestület 2,3 milliárd lejt, a sajtószaktestület pedig 4,5 milliárd lejt osztott el. A különbség jelzi, hogy egyes könyvkiadók és egyes szerkesztőségek a meghirdetett pályázatokon túli támogatáshoz is jutottak. Az alapítvány bukaresti tevékenységéhez 1,136 milliárd lejért vásároltak Volkswagen Passat és Dacia Solenza személygépkocsit. Támogatási keret a romániai kisebbségeknek (milliárd lej)/Ebből a romániai magyarságnak jutott (milliárd lej – százalék)/Nyílt pályázaton kiosztott összeg (milliárd lej – százalék)/Átláthatóan kiosztott összeg (milliárd lej – százalék) 2001: 90/13,385 – 14,87/5,78 – 43,18/0 – 0; 2002: 126,498/18,612 – 14,71/6,4 – 34,38/0 – 0; 2003: 190/37,3 – 19,63/10,1 – 27,07/0 – 0; 2004: 240/50 – 20,83/17 – 34/9,134 – 18,26; 2005: 289,434/58,52 – 20,21/19,5 – 33,33. /Gazda Árpád: A Communitas Alapítvány titkai. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

A magyar diplomácia élesen tiltakozik minden olyan politikai szándékkal szemben, amely a március végi kolozsvári incidenseket megpróbálja összekapcsolni a közelmúlt vajdasági magyarellenes atrocitásaival – hangsúlyozta Bársony András, a külügyi tárca politikai államtitkára április 12-én Budapesten, az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén. A Fidesz óvott attól, hogy a romániai városban történteket bárki elbagatellizálja. „A két kolozsvári incidens magyar nemzetiségű szenvedő alanyai maguk sem állították, hogy etnikai jellegű támadás érte volna őket” – hangsúlyozta Bársony András. A külügyi bizottság a Kolozsvárott március 27-ről 28-ra virradó éjszaka, illetve egy nappal később hírül adott, a Szent Kamill Otthonnál történt incidens ügyét tárgyalta meg, amelyek során magyar nemzetiségű személyeket támadtak meg. „A külügyi bizottság delegációja Bukarestbe utazik, és megtaláljuk a módját, hogy az incidensekről szót váltsunk a kormány tagjaival, a bizottságok vezetőivel, valamint a romániai magyarság képviselőivel sorra kerülő megbeszéléseken” – mondta Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke. Szerinte aggodalomra ad okot, hogy a kolozsvári mulatónál történtek után a rendőrség először nem volt hajlandó megfelelő jegyzőkönyvet kiállítani. A fideszes képviselő szerint az RMDSZ levelében éppen az etnikai jelleget valószínűsítette, emellett a „bozgorozás”, tehát a „hazátlan” kifejezés hangsúlyozása mindkét esetben meghatározó összetevője volt az incidenseknek. „A Magyar Köztársaságnak az a dolga, hogy határozottan lépjen fel” – szögezte le Németh Zsolt. Eörsi Mátyás (SZDSZ), a bizottság alelnöke szerint a történtek túldimenzionálása nem helyes. Gedei József (MSZP) arról beszélt, hogy csak két ilyen esetről lehet tudni, így az etnikai motiváció megállapítása meglehetősen vitatott. Ugyanakkor megjegyezte: az egykori marosvásárhelyi események után nem lehet abban bízni, hogy az etnikai feszültségek teljesen nyugvópontra jutottak. /A kolozsvári incidenseket taglalta a magyar külügyi bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

Sütő András április 7-én Mádl Ferenc elnök kezéből átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét. A kitüntetést írói érdemei mellett az egyetemes magyar kultúra gazdagításáért, valamint az erdélyi magyarság szülőföldön való boldogulásáért, kisebbségi jogainak védelméért végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként kapta. Márciusban Ion Iliescu ex-elnök kijelentette: 1990 fekete márciusért a magyarok a felelősek. Ugyanaz az Iliescu fogalmazott így, aki a bányászbandák bukaresti „látogatásait” a hazafias felelősségtudat megnyilvánulásaiként köszönte meg, aki kegyelemben részesítette Miron Cosmát, és lovaggá avatta szélsőséges a Corneliu Vadim Tudort. Március 29-én, miután Frunda György szenátusi politikai nyilatkozatában a szemtanú jogán kiigazította Ion Iliescu volt államelnök „tévedését”, Corneliu Vadim Tudor szenátor felszólalt és rálicitált a primitív vádaskodásra: a magyarok Marosvásárhelyen és másutt románokat öldöstek, levágott fejekkel futballoztak, Cofariu azért sietett libánfalvi fejszés társaival együtt a városba, hogy megakadályozza Erdély elcsatolását stb. „A magyarok késve érkeztek a civilizáció asztalához” – harsogta C.V. Tudor. Tehát, hogy Sütő András csak megtűrt jövevény az európai civilizáció tűzhelyénél! Most már némely magyarok törnek Sütő András életére, azok, akiknek 1990 márciusában védelmére kelt. Barabás István, a lap munkatársa emlékeztetett: Cs. Gyimesi Éva már 1992. április 4-én, a budapesti Beszélő hasábjain adta meg a hangot azzal, hogy kétségbe vonta Sütő András érdemeit a Ceausescu-diktatúra elleni küzdelemben. A váratlan támadásra Beke György válaszolt a Kossuth Rádióban, állásfoglalása fennmaradt nyomtatásban is: Vasárnapi Újság. 1992/23. /szerkesztette Győri Béla/. Bűntudat vagy felelősségérzet? cím alatt Beke György azt a Sütő Andrást méltatta, aki minden sorával Bethlen Gábor fejedelem parancsát teljesítette: „Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk!” És Beke így folytatta: „Sütő András bátran állhat saját lelkiismerete elé: a nemzet hűségén élt, szólt, vitázott, mindenkor a kényszerű határok között.” Sütő András közéleti szerepvállalására utalva, Beke ugyanitt kijelentette, hogy Tőkés László püspökkel egy sorban „a legnagyobb formátumú államférfi lett az erdélyi magyarság körében”. Írta ezt Beke tizenhárom évvel ezelőtt. Cs. Gyimesi Éva ellenérzéseire utalva pedig mintha előérzetét fogalmazná szavakba, így összegez: „Közös küzdelem eddigi harcosai fordulnak egymás ellen most már Erdélyben is.” Barabás István így fejezte be cikkét: „A krónikás akkor azt nem tudhatta, hogy akik majd 2005-ben fordulnak Sütő András ellen, azok nem voltak ott a közös küzdelemben sem a Securitate zaklatásai közepette, sem marosvásárhelyi márciusokon, sem marosvécsi megemlékezéseken, sem hargitai adventeken.” /Barabás István: Sütő András: ott és itt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./ Ez az első alkalom, hogy a Romániai Magyar Szó állást foglalt az A Hét hetilap hasábjain február óta folytatott vitában. Előzmény: Stefano Bottoni: A hatalom értelmisége – az értelmiség hatalma. A Földes László-ügy. = A Hét (Marosvásárhely) hetilap 2005. február 17./ A reagálások az A Hét következő számaiban láttak napvilágot, a vita most is folyik. Hozzászólás, reagálás jelent meg a Krónika márc. 18-i számában /ez a szám nem jelent meg interneten/, a Helikon /Kolozsvár/, 2005. március 25-i számában és az Erdélyi Napló (Kolozsvár), április 5-i számában. 13/ Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke 2006-ban ismét kezdeményezni fogja a népszavazást a kettős állampolgárság ügyében. Kuszálik Péter cikkében leszögezte: nincs az a kormány, amelyik elfogadná a kettős állampolgárságot, mert ez egyenlő lenne a bukással, a 2006-os kormány sem fogja elfogadni, legyen az akármilyen összeállítású. Kuszálik Péter: „A „kettős állampolgárság” mint össznemzeti Viagra!” /Kuszálik Péter: Egy makacs ember. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Több mint kétszáz romániai iskolás az ország száznegyven iskolájából küldött József Attila versei által ihletett rajzot Bukarestbe arra a pályázatra, amelyet a bukaresti Magyar Kulturális Intézet hirdetett meg. Az intézetben április 11-én kiállítás és sajtótájékoztató keretében mutatták be a díjazottakat is. Beke Mihály András, a magyar kulturális intézmény igazgatója elmondta: az ötlet tőle származik, a pályázat megszervezésében az UNESCO romániai irodája és a Kriterion Könyvkiadó vett részt. /József Attila gyermekrajz-pályázat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

80 éve született, 10 éve hunyt el Gelu Pateanu. Etéden, ahol évekig élt és tanított, most is szeretettel gondolnak vissza a messzi Bukarestből közéjük szakadt Gelu Pateanura, az íróra, a kiváló műfordítóra. Már éltében legenda volt. Minden eszközzel a két nép közötti megbékélést szorgalmazta, következetes szószólója volt haláláig. Magyarországon fordítói munkájáért rangos kitüntetéssel jutalmazták, a díj átvételéhez a diktatúra idején nem kapott kiutazási engedélyt. 1990-ben, az első szabad március 15-i megemlékezésen Fehéregyházán elmondott merész szónoklata után kiszúrták az őt szállító gépkocsi kerekeit. Ezt követően Magyarországon telepedett meg. Emlékére Etéden június első napjaiban Gyalu-napokat rendeznek. Emléktáblát szeretnének elhelyezni az iskola falán, ahol tanított, s emlékszobát rendeznek be a még fellelhető, vele kapcsolatos írásokból, fényképekből, magyarról román nyelvre fordított könyveiből (számuk 50-re tehető). Felhívással fordulnak minden olyan személyhez, aki valamilyen tárgyi vagy írásos emléket, fényképeket őriz Gyaluról, gyarapítsa a gyűjteményt. /Kristó Tibor: Egy igazi humanista – Gyalu emlékezete. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 13./

„Tárgyalópartneremmel megállapodtunk abban, hogy a rendszerváltás óta nem állt ilyen mélyponton a magyar–magyar kapcsolatrendszer, mint ma, ezért elemi érdek áthidalni a magyar kormány és a határon túli magyarok között tátongó szakadékot” – nyilatkozta április 13-án Németh Zsolt, miután bukaresti látogatása keretében megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel. A fideszes politikus az Országgyűlés külügyi bizottságának delegációja élén tárgyalt a Tariceanu-kabinet kormányfő-helyettesével, Adrian Nastase képviselőházi elnökkel, valamint Stefan Glavannal, az alsóház külügyi bizottságának elnökével. Németh Zsolt elégtelennek és pótcselekvésnek nevezte a magyar kormány ez idáig tett erőfeszítéseit, éppen ezért Markó Bélával megegyeztek a magyar–magyar párbeszéd intézményes kereteinek újraindítása és a Magyar Állandó Értekezlet mihamarabbi összehívása szükségességében. „Noha az EP külügyi bizottsága nemrég határozatban is szorgalmazta, Románia mindeddig nem rendezte az erdélyi magyarság helyzetét a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvei alapján” – nyilatkozta Németh. A magyarországi politikus Bukarestben felvetette a kolozsvári magyarellenes incidensek ügyét is, amelyek kapcsán Adrian Nastase és Stefan Glavan, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a hazai rendészeti és igazságszolgáltatási szervek készen állnak arra, hogy elejét vegyék az etnikai indíttatású incidenseknek. /Rostás Szabolcs: Németh autonómiát követelt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

A Szekuritáté által szemmel tartott embereket a Román Hírszerző Szolgálat is megfigyelte – közölte a sajtóval Mircea Dinescu. Ileana Malacioiu ismert román költőnő iratcsomójában 1989 utáni feljegyzések is voltak, olvasható a bukaresti Evenimentul Zilei lapban. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./ A Román Hírszerző Szolgálat a forradalom után is folytatta a kommunista ellenes személyek nyomon követését, írta a Cotidianul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Pénzbírsággal sújtotta Ferenczy Károly székelyudvarhelyi vállalkozót a Hargita megyei rendőrség, miután a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) április 13-án megszervezett autós tüntetésekor a bukaresti National Tv Hargita megyei tudósítóinak tolatott gépkocsijával. A vállalkozó kis híján elütötte a tüntetőket filmező tévéseket – Daniela Mezey riportert és Ferencz Hunor operatőrt. Az incidenst követően Ferenczy azonnal továbbhajtott. „Három ember életét veszélyeztette, tettéért vállalnia kell a felelősséget” – fakadt ki a riporternő. A helyi rendőrök csak Ioan Craciunas helyi parancsnok jelenlétében voltak hajlandók beiktatni a panaszt. /D. Balázs Ildikó: Nekiktolatott, majd elhajtott. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

A nagyenyedi múzeumok a XVIII. században, a kollégiumi tanítást szolgáló iskolai szertárakból jöttek létre. Mellettük van a neves könyvtár. – 1948-ban államosították a Bethlen Kollégiumot, majd két évvel később a két múzeumot is elvették az iskolától, és jelenleg sem tartoznak fennhatósága alá. Mivel semmilyen papír nem készült az elvételről, elméletileg a mai napig a kollégium tulajdonában vannak. A múzeumok féltve őrzött és regisztrált kincseit tulajdonképpen csak kölcsön lett volna szabad kiadni, ezt azonban a kommunisták nem tartották be. Az 1970-es években az ezüst és arany érméket vittek Bukarestbe azzal az indokkal, hogy Nagyenyeden nincsenek biztonságban. Hogy mi lett a sorsuk, senki sem tudja. Az Oktatási Minisztérium 1949-ben keltezett rendelete alapján több ezer értékes múzeumi tárgyat vittek el ideiglenesen Iasi-ba, Kolozsvárra, Csombordra, és a nagyenyedi Ovidiu Hulea Általános Iskolába. Ebből többek között 800 kitömött madarat soha többé nem hoztak vissza. A ’70-es években a Művelődési Minisztérium rendelete alapján kölcsön formájában a Történelmi Múzeumból elvittek egy 2,5x2 méteres, oroszlános szobrot. Az olaszok által szervezett Romana in Romania című vándorkiállításon – amely egész Európát bejárta –, ez a szobor is szerepelt, azonban az út befejeztével Bukarestben maradt. Kölcsönként elvitték a Fenichel Sámuel-féle néprajzi gyűjtemény nagy részét Kolozsvárra, majd 45 évvel ezelőtt Turnu Severinbe került, és mind a mai napig ott látható. A jelenleg is meglévő gyűjtemények között rendkívüli értéket jelent a Szilágyi Zoltán-féle rovargyűjtemény, vagy a geológiai gyűjtemény keretében a Herepei Károly-féle kövület- és ásványtani rész, vagy a megcsonkítottan is páratlan madártani gyűjtemény. /Tamás András: Fehér. Kölcsönnek álcázott lopás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

„Azt hiszem, a moldvai csángók kérdésében nem lehet már megkerülni azt, ami itt elhangzott” – jelentette ki Diószegi László, a budapesti Teleki László Alapítvány igazgatója annak a csángókonferenciának a záróbeszédében, amelyet az alapítvány az Európa Tanács védnöksége alatt tartott a hét végén. A Bákó megyei származású Anton Cosa chisinaui római katolikus püspök nagypataki csángómagyar dialektusban mondott el egy édesanyjától tanult imádságot. Megvallotta, hogy a csángó megnevezéssel csak teológushallgatóként találkozott, és azt ugyanolyan megbélyegzőnek érezte, mint a magyarokra mondott „bozgor” kifejezést. Fontosnak tartotta a múlt ismeretét, és azt is, hogy mindenki legyen büszke az eredetére. Petru Ghergheli iasi-i püspök korábban azt hangoztatta: csak akkor látja indokoltnak a magyar nyelvű misék bevezetését, ha meggyőződik arról, hogy a hívek legalább öt százaléka nem érti a román nyelvű misét. A konferenciára őt is meghívták, de elfoglaltságai miatt Vladimir Peterca professzort a bukaresti katolikus teológia rektorát küldte Budapestre. Szerinte a magyar irodalmi nyelv bevezetése a csángó falvak templomaiba éppen azt a sajátosan archaikus nyelvet veszélyeztetné, amelyiket ma Európában is a csángók egyik legfőbb értékének tekintenek. Utalt arra a iasi-i igényre, hogy tartsanak román nyelvű misét is a csíksomlyói pünkösdi búcsú alkalmával. A konferencián román, magyar és német kutatók tartottak előadásokat a moldvai csángó közösségről. Hegyeli Attila javasolta, hogy Bákóban tartsák a következő konferenciát. /Gazda Árpád, Budapest: Magyarul imádkozott a moldovai püspök a budapesti csángókonferencián. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./ Anton Cosa chisinaui római katolikus püspök Moldvában született, csángósorban felnőtt, Iasi-ban tanult egyházi vezető. A budapesti csángó-konferencián Cosa kiállt a csángó falvakban történő magyar nyelvű misézés mellett. /Gazda Árpád: Moldovai kopogtatás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

Traian Basescu elnök a Financial Timesnak adott interjúban azt ajánlotta Franciaországnak, hagyja abba Románia kioktatását. Az államfő hitet tett a Bukarest–London-Washington kapcsolatok szorosabbra fűzésének fontossága mellett. Basescu megállapításai felháborodást keltett Párizsban. Az elnöki hivatal szóvivője cáfolta, hogy Basescu azt állította volna, ami a Financial Timesban megjelent. /Elegünk van a kioktatásból! – nyilatkozta Basescu a Financial Timesnak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Április 15-17-e között Bukarestben tartották az Országos Ifjúsági Hatóság és a Regionális Ifjúsági Fórum szervezésében az Ifjúság, etnikumközi párbeszéd, és a béke promoválása a régióban című előadássorozot. Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes a résztvevőkhöz írt levelében hangsúlyozta: az RMDSZ 1989 óta szoros kapcsolatot tartott fenn az ifjúsági szervezetekkel. A romániai és a magyarországi ifjúsági szervezetek közötti partnerkapcsolatokról szólva kiemelte: nemcsak a fiatalok számára, hanem mindannyiunk számára hasznosak és tanulságosak voltak. A rendezvényen Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke tárgyalásokat folyatott többek között Peter Lauritzennel, az Európa Tanács ifjúsági főosztályának vezetőjével. /Szükség van a fiatalok újító szellemére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Dr. Péntek János április 11-én tartotta akadémiai székfoglalóját Budapesten. A lap közölte Kósa László akadémikus laudációját. Dr. Péntek János professzor tudományos munkásságának eredményeit eddig 14 önállóan vagy társzerzővel készült könyvben, magyaron kívül németül, angolul és románul megjelent több mint száz tudományos közleményben adta közre. A professzor részt vett a nyelvstratégiai és nyelvi tervezési programokban, a nyelvrehabilitációs programban, a tankönyvírásban és egyetemi jegyzetek szaknyelvi gondozásában is. A legutóbbi évekből említhető „A nyelv ritkuló légköre” (Kolozsvár, 2001) című kötete. Értékesek a nyelvjárásokkal, a nyelvjáráskutatás különböző kérdéseivel, a magyar-román nyelvi és kulturális kapcsolatokkal, a kisebbségi nyelvhasználattal, a kétnyelvűséggel, a nyelvi tervezéssel foglalkozó dolgozatai. Két egyetemi kollégájával készítette el a magyar nyelvjárások román kölcsönszavainak gyűjteményét (Bukarest, 1977). Legutóbb „A nyelvi kapcsolatok, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban” (Kolozsvár, 2003) kötet címe tanúskodik róla, hogy a többnyelvű, -kultúrájú és -vallású történelmi nagytáj jellemző kérdéseivel foglalkozik. Három évvel ezelőtt vezetésével kezdte el egy tanszéki munkaközösség a moldvai magyar nyelv szótárának szerkesztését. Szaktudományos érdeklődésében kitüntetett helye van a népnyelv és a népi kultúra viszonyának. Az ő munkája „A kalotaszegi népi hímzés és szókincse” (Bukarest, 1979). Rövidebb terjedelmű írásait legutóbb „Népi nevek, népi hagyományok” (Marosvásárhely, 2003) címmel gyűjtötte össze. Péntek János párban Szabó Attilával írták meg az Ezerjófű című etnobotanikai útmutatót (Bukarest, 1976) és Ember és növényvilág címmel Kalotaszeg növényzetéről és növénynévismeretéről szóló kötetet (Bukarest, 1985). Külön csoportot képeznek a magyar nyelvű oktatással alapfoktól felsőfokig foglalkozó művei, köztük van: „A megmaradás esélyei. Anyanyelvű oktatás, magyarságtudomány, egyetem Erdélyben” (Budapest, 1999), valamint „Anyanyelv és oktatás” (Csíkszereda, 2004). Péntek János professzor alapítója és elnöke az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének, alapítója az Erdélyi Tankönyvtanácsnak és elnöke a Tanács kuratóriumának, alelnöke a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak, erdélyi társelnöke a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának. /Kósa László: Péntek János munkásságától sokat vár a magyar tudományosság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./