Traian Basescu eddigi főpolgármester győzelmét hozták Bukarestben a helyhatósági választások, az exit-poll eredmények szerint. /Salamon Márton László: Basescu maradt Bukarest főpolgármestere. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

A magyar kiállítók első ízben léptek fel a bukaresti nemzetközi vásáron /TIBCO/, és első helyet értek el. A díjat a standok kialakításáért, sokszínűségéért és eredetiségéért kapták. /Béres Katalin: TIBCO 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

Oroszország felkínálja Besszarábiát Romániának, ha Bukarest hajlandó elismerni a Dnyeszteren túli terület (Transnistria) függetlenségét – írta a jún. 10-i bukaresti sajtó. A napilapok a Ziua című újság és egy román-orosz alapítvány által szervezett és világpolitikai stratégiákat taglaló bukaresti tanácskozásról számoltak be. A nemzetközi eszmecserén több ismert politikus és elemző, valamint Bukarestben dolgozó amerikai, orosz, kínai és EU-diplomata mellett – részt vett Sztaniszlav Bjelkovszkij, az orosz nemzeti stratégiai intézet igazgatója, egy-egy moldovai és Dnyeszteren túli politikatudományi intézet vezetője is. Bjelkovszkij kifejtette, hogy Oroszország a térségbeli sorozatos geopolitikai- stratégiai válságok gócaként ismert Dnyeszteren túli „köztársaság" függetlenségének elismeréséért cserében felajánlaná Romániának, hogy egyesüljön Besszarábiával. A román sajtó szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió belegyezése nélkül szó sem lehet a terv kivitelezéséről. /Román-orosz vita a Dnyeszteren túli válság megoldásáról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 11./

Jún. 11-én, dr. Boros Béla címzetes érsek /Kisjenő, 1908. szept. 20.- Temesvár, 2003. jún. 6./ halálának első évfordulóján megemlékező szentmisét celebrált Böcskei László általános helynök. Dr. Boros Béla filozófiai és teológiai tanulmányait a római Gergely Egyetemen végezte. Rómában szentelték pappá 1932-ben, ezt követően a temesvári papneveldében a bölcsészet és dogmatika tanára, végül rektora volt. 1948 novemberében címzetes püspökké nevezték ki, majd ugyanazon év december 12-én, a bukaresti apostoli nunciatúra kápolnájában titokban püspökké szentelték. Kirakatper áldozata volt, a katonai bíróság életfogytiglani fegyházra ítélte, amelyből több mint 13 évet börtönben töltött. 1990. március 14-én II. János Pál pápa címzetes érsekké nevezte ki. /Rekviem a Székesegyházban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

Magyarországon a Fidesz nyerte az európai parlamenti választásokat Orbán Viktor nagy győzelemként értékelte pártja eredményét. „Bár már máskor is győztünk, ilyen nagyon még sohasem” – jelentette ki a Fidesz elnöke. Szlovákiában a kormánykoalícióban részt vevő Magyar Koalíció Pártja a szavazatok 13,24 százalékával két képviselői helyzet szerzett meg az Európai Parlamentben. A választási eredmények alapján azonban nemcsak a felvidéki Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád lesz a kisebbségi sorban élő magyarság szószólója a parlamentben. A Fidesz-listán bejutott Gál Kinga személyében erdélyi származású képviselője is lesz az európai törvényhozásnak. Gál Kinga Kolozsváron született, általános iskolai tanulmányait Nagyváradon végezte. Szüleivel 1984-ben telepedett ki Magyarországra, de ezt követően sem veszítette el kapcsolatát az erdélyi magyarsággal. 1994-ben Markó Béla RMDSZ-elnök külpolitikai tanácsadójaként tevékenykedett Bukarestben, a Fidesz-kormány idején pedig a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke volt. Gál Kinga az MTI-nek elmondta: részt kíván venni a Románia csatlakozásával foglalkozó bizottságban. Jelentős kisebbségpolitikai tapasztalattal utazik Brüsszelbe a szocialista Tabajdi Csaba is, aki a Horn-kormányban a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára volt, és a fideszes Schöpflin György, a londoni egyetem politológiaprofesszora, aki a Bálványosi Nyári Szabadegyetem állandó résztvevője. – Az Európa-szerte lezajlott választások nyomán az Európai Parlamentben az Európai Néppárt alkotja a legnagyobb képviselőcsoportot 269 mandátummal. Második helyre került az Európai Szocialisták Pártja 199 képviselővel, a harmadikon a liberálisok képviselőcsoportja 63 képviselővel. /Gazda Árpád: Erősödhet a kisebbségi lobbi. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

Románia-ellenes uszítás a bukaresti Ady Endre magyar líceumban címmel írta feljelentését Hajdú Győző eszményképének, Adrian Paunescunak Flacara című hetilapjában. Megírta, hogy egyes vezetők elmarasztalták az iskola néptáncegyüttesét, amiért december 1-jén a Hajdú Győző vezette Impreuna – Együtt Kulturális és Baráti Társaság ünnepségén színpadra lépett. A fenyegetés miatt a líceum együttese nem vállalta, hogy a következő ünnepségükön is szerepeljen. Hajdú Győző szerint: „Amennyiben ezek a vezetők az RMDSZ tagjai, úgy magától értetődő, hogy Románia-ellenes uszítás miatt azonnal ki kell zárni őket az RMDSZ-ből és közéleti tisztségeikből." Barabás István újságíró párhuzamot vont: az RMDSZ vezetőségének Nagyváradról minduntalan püspöki átokban van része azért, mert nemzetáruló, utódkommunista módon lepaktált a román hatalommal. Hajdú Győző Bukarestből buzgón segédkezik a püspök diszkreditáló törekvéseinek, de ő épp ellenkezőleg, azért mert az RMDSZ vezetősége úgymond Románia ellen uszítja a magyar közvéleményt. Barabás megjegyezte: itt nem a vád a fontos, hanem a cél, ennek követésében „Hajdú Győző és Tőkés László épp ennyire egy test, egy lélek.” Hajdú Győző cikke mellett Raul Sorban A magyar kérdés című nagy ívű cikksorozatának besúgói listáján található Demeter Béla, Mikó Imre, Balogh Edgár, Kós Károly, akik egyidejűleg horthysták és kommunisták. /Barabás István: Hajdú Győző hadat üzen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

A Tordaszentlászló melletti Rákos-mezőn kezdődött jún. 15-én hivatalosan az észak-erdélyi autópálya építése. Az ünnepi avatón Adrian Nastase miniszterelnök és számos más neves politikus, közöttük Markó Béla is részt vett. A Brassót Borssal összekötő, 2,5 millió euró értékű autópálya Európában a legnagyobb ilyen jellegű építkezésnek számít. Az EU-t zavarta, hogy a beruházás akadályozhatja az uniós támogatással, szintén Bukarest és Budapest között tervezett, a 4. európai közlekedési folyosón haladó dél-erdélyi autópálya építését. Miron Mitrea közlekedési miniszter elmondta, hogy a román kormány tagjai nemrég jártak Brüsszelben, és az unió politikusainak a romániai forgalom adatai alapján bebizonyították, hogy mindkét autópályára szükség van, hiszen mind a két nyomvonal elég forgalmas ahhoz, hogy indokolttá tegye a két út megépítését. /Megkezdődött az észak-erdélyi autópálya építése. Mesteri kampányfogás az SZDP részéről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Raoul Sorban közeledik a századik életévéhez, de tolla termékeny. Invazie de stafii (Kísértetek inváziója) cím alatt megjelent önéletírás első kötete 600 oldalas. Barabás István újságíró emlékezett: A Hét bukaresti szerkesztőségében 1983 novembere végén különszámot készítettek elő Kós Károly születésének 100. évfordulójára. Már összeállt az anyag, amikor telefon jött a pártvezetőség propaganda titkárságától: Kós Károlynak mostantól kezdve még a nevét sem szabad leírni! A romániai sajtóban 1989. dec. 22-ig érvényben volt az embargó. Raoul Sorban ugyanis beadványt intézett a Központi Bizottsághoz: Kós Károly a Horthy-megszállás alatt ellenségesen viszonyult románokhoz és zsidókhoz. A feljelentés még nem került elő, de valóságalapját igazolta Raoul Sorbannak a Cronica Romana hasábjain 2003. márc. 4–5-én megjelent visszaemlékezése. Ebben ismételten kirohant Kós Károly ellen. Sorban könyvéhez a bálványozott eszmetárs, Adrian Paunescu szenátor írt lelkendező előszót. A feljelentésekben megőszült aggastyán a Romániai Magyar Lexikont vette inkvizíciós vizsgálat alá. Most Balogh Edgáron, Demeter Bélán, Mikó Imrén és az Utunk szerkesztőségén verte el a port. Mikó Imrét náci ideológusként mutatta be. Tudor Bugnariu kolozsvári tanszékvezető professzor özvegye megtudta: a férjéről rendszeresen besúgói jelentéseket küldözgető, Dragomir fedőnevű ügynök Raoul Sorban volt. Sorban azért gyűlölte Bugnariu professzort, mert a professzor elmondta: Sorban kedvenc meséjének, miszerint 1944-ben kolozsvári zsidók százait mentette meg, semmilyen valóságalapja nincs. /Barabás István: Kísértetparádé. Raoul Sorban beszélget a halottakkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

„Folytatódik a Hargita–Kovászna megyei románok drámája; bármely pillanatban etnikai konfliktus robbanhat ki; Ráduly Róbert románellenes nyilatkozataitól már csak egy lépés van az etnikai tisztogatásig" – írta a Flacara lui Adrian Paunescu című bukaresti hetilap 23-as és 24-es száma. A Flacara két, egymást követő számában Claudiu Sere, a csíkszeredai ex-Jurnalul de Transilvania exfőszerkesztője, volt belügyes tiszt írásában a Hargita Népe napilap románellenes veszélyforrásként szerepel. Sere azzal vádolta a lapot, hogy a megyéből Fidesz-sugallatra el akarja űzni a románokat. Az éber szerző szerint a román titkosszolgálatoknak drasztikusan intézkedniük kellene ezen agitátorok ellen.. „Nagyon veszélyes, amit a Hargita Népe és a Krónika művel, mert etnikai konfliktust robbanthat ki.” Hargita és Kovászna megyében a magyar radikálisok az autonómia ürügyén államot akarnak teremteni az államban, ahol a románoknak nincs mit keresniük. E törekvésben Claudiu Sere szerint élen jár Ráduly Róbert, Szondy Zoltán, Albert Álmos, Kurkó János, Salamon Attila, miközben azokat a becsületes embereket, akik védelmezik az itteni románság érdekeit, bezárják, vizsgálatot indítanak ellenük. Ezek közé tartozik Csibi István, aki rendszeresen támogatta a székelyföldi román közösséget, ezért van most őrizetben. A Flacara 24-es számában Sere fájlalta, hogy Ráduly Csíkszereda polgármestere lett, hiszen „úgy egy évvel ezelőtt" robbanásveszélyes nyilatkozatot tett: ha a Székelyföld nem vívhatja ki az autonómiát, nem lesz baj, ha itt is az történik majd, ami Koszovóban történt. Szondy Zoltán pedig „egy alkalommal" azt nyilatkozta, hogy az ortodox egyháznak és a titkosszolgálatnak /SRI-nek/ nincs mit keresnie Csíkszeredában. Claudiu Sere tehát légből kapott „nyilatkozatok" alapján állítja, hogy Ráduly Róbert, Szondy Zoltán, valamint a Hargita Népe államellenes tevékenységet folytat. /Barabás István: Dilettáns riadó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

Öt éve Kézdivásárhely központjának a Kantával összekötő útját Márton Áron püspökről nevezték el. Most a főtér felőli végén található kis parkban szobrot állítottak a szentéletű püspöknek. A számos dombormű és emléktábla mellett Kézdivásárhelyen már áll Gábor Áronnak, Bem Józsefnek, Turóczy Mózesnek, a szabadságharcban és világháborúkban elesett hősöknek, Kossuth Lajosnak köztéri szobra, Petőfi Sándorra egy mellszobor emlékeztet a róla elnevezett általános iskola udvarán. A főtéri Gábor Áron-szobrot valamint a hősök emlékművét kivéve mindegyik alkotás a város kiváló szobrászművész-tanárának, Vetró Andrásnak a munkája. Márton Áron szobra is az ő alkotása. A bronzszobor Balogh József marosvásárhelyi öntőmester műhelyében készült. Az avatóünnepség pünkösdhétfőn, máj. 31-én volt. Az ünnepi szentmisét Jakubinyi György érsek celebrálta a környékbeli papság részvételével. Az ünnepségen jelen volt Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete is. /Fórika Balázs: Szoboravatás Kézdivásárhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./

Szatmárnémetiben a katolikusok legnagyobb helyi ünnepe a székesegyházhoz kötődő Jézus szíve búcsú. A mostani zarándoklatnak külön hangsúlyt adott az a tény, hogy az egyházmegye az idén ünnepli alapításának 200. évfordulóját. Először Ion Robu bukaresti érsek románul, majd Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek német nyelven celebrált misét. Aztán a város régi főterén álló kéttornyú székesegyház előtt kezdetét vette a magyar nyelvű mise, melyen Seregély István egri érsek hirdetett igét, beszélt többek között a hit, a kultúra, a nyelv megtartó erejéről, a magyarság összetartásának szükségességéről. A szentmisére és az azt követő főtéri körmenetre mintegy 8-10 ezer hívő jött el Máramarosszigettől Béltekig, Nagykárolytól Felsőbányáig. Ott voltak a máramarosi és avasi katolikus románok, szlovákok, ukránok, s a közös hitben együtt örvendtek a magyarokkal. /(Sike Lajos): Három nyelven miséztek. Tízezer hívő a Jézus szíve búcsún. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Jún. 20-án, vasárnap befejeződött Budakalászon a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek háromnapos fóruma. Az idei találkozón 86 civil szervezet képviselője volt jelen Romániából, Szlovákiából, Szerbia-Montenegróból, Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából. Egyes meghívott előadók nem jöttek el, vagy másokat küldtek maguk helyett. Ezért a fórum egyik témája, a Kárpát-medencei kisebbségi ernyőszervezetek (EMKE – Románia, CSEMADOK – Szlovákia, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség – Szerbia és Montenegró, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség – Ukrajna, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége – Horvátország, Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet – Szlovénia, Burgenlandi Magyar Kultúregyesület – Ausztria stb.) bemutatása csak részben valósult meg. A fórumon előadást tartott dr. Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Lakatos Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának vezetője, valamint Egyed Albert, a Magyar Művelődési Intézet Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetője. Romhányi Andrást a Magyar Művelődési Intézet Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője, a fórum főszervezője hangsúlyozta, a budakalászi találkozó egyik legnagyobb érdeme az, hogy folytatódik. Elégedetten zárhatják az idei találkozót. A tanácskozás összegzéseként a mintegy kilencven résztvevő zárónyilatkozatot fogadott el. /Péterszabó Ilona: Kárpát-medencei közművelődési tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ A zárónyilatkozat szerint a fórum tudatosította, hogy a kisebbségi lét pozitívumként, többletként is jelentkezhet. Szükségesnek tartják az anyanyelvű, szakmai képzést és továbbképzést. Szükséges az ifjúság fokozottabb részvétele a civil szervezetek életében. /A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Az Igazságügyi Minisztérium titkosszolgálatának Rodica Stanoiu minisztersége idején kinevezett vezetőjéről, Marian Urecheről kiderült, hogy a szeku munkatársa volt, tudósított a Ziua című bukaresti lap. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

Egy évtizeddel ezelőtt, 1994. jún. 22-én indult be Kolozsváron a leplezetlen kultúrbarbarizmus gépezete, amelynek célja a hajdani kincses város középkori főterének a feldúlása volt. Öt hónappal korábban, 1994. jan. 22-én a kolozsvári magyarság harangzúgástól kísért néma tüntetéssel tiltakozott a Mátyás-szobor előtt a polgármesteri tervek ellen. Egyházi és politikai vezetőink szólaltak fel, román részről pedig olyan személyek, mint Doina Cornea és Octavian Buracu. 1994. jún. 28-án a főtéren, néhány csákányos munkás kíséretében, megjelent a történelmi múzeum akkori vezetője. 1994. júl. 7-én a tüntető magyarok színültig megtöltötték Főteret, hogy fizikailag védelmezzék azt a rombolástól. A magasban helikopterek köröztek, csendőrkordon volt, a mellékutcákban bevetésre készen várakoztak a rohamrendőrök. Egy román történész erről így nyilatkozott a Szabadságnak: "Lazarovici jó szakember, tudja, hogy itt már nincs mit feltárni. A szobor felállítása előtt már végeztek régészeti kutatásokat. A két világháború között úgyszintén. A múzeumban pontosan megvan minden adat, tudják, hogy a föld alatt nincsenek különösebb értékek. De még ha lennének is, egy ilyen gyönyörű középkori városközpontot nem lehet feláldozni. Félek, hogy a nagy hazafiság leple alatt komoly hátsó – üzleti – érdekek húzódnak meg. De leginkább attól félek, hogy mi, románok, elkéstünk, nem álltunk ki idejében, tömegesen a tér védelmében." Az ásatás akkor elmaradt ugyan, de aug. 2-án rendőri felügyelettel mégis elkezdődött. Azóta eltelt tíz év. A főtérdúlás megmaradt. Néhány évvel ezelőtt a bukaresti hatalom a prefektus révén erőszakkal próbálta betömetni a gödröket, de azt meghiúsította Funar polgármester. /Ördög I. Béla: Napforduló. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Európa valamennyi államának választási jogrendszerét kívánja kivizsgáltatni a Velencei Bizottsággal Frunda György szenátor. Az Európai Néppárt frakciójának romániai tagja jún. 22-én határozattervezetet terjesztett az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó bizottsága elé. Az RMDSZ szenátora n annak kivizsgálására kéri a testületet, hogy milyen mértékben vehetnek részt a választásokon az európai országokban élő nemzeti kisebbségek. Frunda strasbourgi felszólalásában leszögezte: a Fidesz politikusainak állításával ellentétben nem diszkriminatív a romániai választási törvény. Frunda György tervezetét az ET parlamenti közgyűlés különböző politikai színezetű frakciójának 15 képviselője írta alá. Frunda kezdeményezését többek között Eörsi Mátyás is ellátta kézjegyével. Gross és Jürgens korábban aláírta Németh Zsolt és Braun Márton fideszes ET-képviselőknek a romániai helyhatósági választási törvényt bíráló határozattervezetét is. Az áprilisban előterjesztett, jelenleg ugyancsak a Velencei Bizottság napirendjén szereplő jelentésben 14 strasbourgi képviselő diszkriminatívnak és antidemokratikusnak nevezi az idén módosított román jogszabályt, mivel hátrányosan érinti a kisebbségeket, és indokolatlanul korlátozza a választás szabadságát. Németh Zsolt fideszes képviselő korábban leszögezte: ha a státustörvényt is kivizsgáló Velencei Bizottság antidemokratikusnak és diszkriminatívnak minősíti a román választási törvényt, akkor az azt megalkotó bukaresti parlamenti képviselőknek – így az RMDSZ-nek is – sürgősen meg kell találniuk a jogszabály módosításának módozatait. Frunda – aki a fideszes javaslatot nem írta alá – tervezetét jún. 25-én vitatja meg az ET parlamenti közgyűlésének állandó bürója. /Rostás Szabolcs: Újabb határozattervezet Strasbourgban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./

Bukarestben Erdélyhez hasonló eredmények születtek, gyökeresen eltérők az ország többi részétől. Míg Moldvában és Havasalföldön a kormánypárt /SZDP/ magabiztos győzelmet aratott, Erdélyben az ellenzéki liberális–demokrata szövetség diadalmaskodott, helyi, megyei tanácsokat vagy polgármestereket illetően egyaránt. Az SZDP szinte teljesen ellenőrzése alatt tartja az információ és véleményformálás elsőszámú forrását jelentő elektronikus médiát, s nagymértékben az írott sajtót is. 1992-ben, 1996-ban és kisebb mértékben még 2000-ben is szinte kettétört az ország a Kárpátok vonulatain. A főváros akkor is a nyugati tartományt követte, nem természetes környezetét. Több mint nyolcvan év után nyilvánvaló, hogy Erdélyben az értékrend még mindig lényegesen különbözik az ország többi részétől. /Chirmiciu András: Földrajz. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./

A romániai választási törvények antidemokratikus rendelkezéseiről és az ellenzék indulását korlátozó bírói ítéletekről 1990 óta valamennyi választás előtt és után leleplező cikkeket írt, mindhiába, jelezte dr. Kincses Előd. Beperelte a román államot azért, hogy az alkotmánybírósághoz fordulhasson. Jún. 17-én megszületett a számára kedvező döntés. A bíróság elvben elfogadta alkotmányellenességi kifogását, és azt érdemi döntésre felterjeszttette az alkotmánybírósághoz. Kincses Előd kifejtette, hogy a helyhatósági választási törvény hetedik szakaszának és a párttörvény 19. szakaszának rendelkezései alkotmánysértők A hetedik szakasz szerint egy olyan kisebbségi szervezet, amelyiknek jelenleg nincs parlamenti képviselete, csak abban az esetben indulhat a választásokon, ha legalább 25.000 taggal rendelkezik, akik közül 300-300 fő 15 megyében és Bukarestben kell lakjon és aláírjon. (A párttörvény 18 megyét és 700-700 aláírót követel meg). Ezek a rendelkezések sértik a pluralizmust, mivel megnehezítik újabb kisebbségi szervezetek és újabb politikai pártok létrehozását és választásokon való indulását. Az őszi általános választásokat előkészítő parlamenti bizottság egy még inkább alkotmánysértő tervezetet hagyott jóvá. Az általános választójogi törvény tervezetébe azt is belefoglalták, hogy a kisebbségi szervezeteket támogató aláírók csak az illető etnikum tagjai lehetnek és a jelöltjeik is csak az etnikum tagjai közül kerülhetnek ki. De ki dönti el, hogy ki a magyar? Az etnikai eredet vizsgálatát már az 1945. évi Nemzetiségi Statútum is tiltotta, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról nem is beszélve. /Dr. Kincses Előd: A román választói jog és az eredetvizsgálat. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 24./

Orosz titkosszolgálati adatokra, illetve a CIA által nyilvánosságra hozott jelentésre hivatkozva azt írta a Ziua bukaresti lap, hogy Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat első igazgatója, aki az első három évben tagadta, hogy a szekuritátéhoz köze lett volna, beiktatása után titokban találkozott Jevgenyij Primakovval, a KGB vezetőjével, anélkül, hogy a kormány és az elnöki hivatal erről 2003-ig bármit is tudott volna. Vlagyimir Bukovszkij orosz disszidens azt állította, hogy Moszkva Ion Iliescu és társai segítségével a volt szovjet blokkon belüli legnagyobb és legerősebb KGB-csoportot hozta létre. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

Jún. 24-én a képviselőház minimális módosításokkal elfogadta a regionális fejlesztésről szóló törvényt, amely nyolc fejlesztési régiót, és az azokat alkotó megyéket jelöli ki. Az RMDSZ-képviselők a jogszabály ellen szavaztak. A nyolc fejlesztési régió a következő: Északkeleti (6 megye), Dél-keleti (6 megye), Dél-Munténia (7 megye), Délnyugat-Olténia (5 megye), Nyugati (4 megye), Északnyugati (6 megye), Központi (6 megye), és Bukarest-Ilfov. Márton Árpád (RMDSZ) szerint a szövetség két ok miatt szavazott "nemmel": a törvény szövege ellentmondásokat és központosító előírásokat tartalmaz, továbbá fenntartja a túlméretezett nyolc fejlesztési régiót. A nyolc régió nem közigazgatási-adminisztratív terület és nem rendelkezik jogi személyiséggel. A közigazgatási bizottság elutasította az RMDSZ több módosítási javaslatát, köztük azt is, amelynek értelmében a fejlesztési régiók jogi személyiséget és különleges jogállást kaptak volna egy kétharmados törvény révén. /Az RMDSZ képviselői a régiófejlesztési törvény ellen szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

Jún. 28-án Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettessel, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnökével találkozott Markó Béla Bukarestben. Csáky Pál meggyőzőnek és az őszi parlamenti választások szempontjából jó kiindulópontnak nevezte az RMDSZ helyhatósági választásokon elért eredményét. Csáky támogatásáról biztosította az RMDSZ kezdeményezéseit, és reményét fejezte ki, hogy az őszi választásokat követően a szövetség továbbra is a parlament tevékeny tagja marad. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-hez hasonlóan az MKP is a párbeszéd útján működik együtt a szlovákiai demokratikus pártokkal. Az MKP 1998 óta tagja a szlovákiai kormánykoalíciónak. Markó Béla szerint mind az MKP, mind az RMDSZ megtalálta azokat a politikai eszközöket, amelyekkel a magyar közösség számára létfontosságú jogokat vívott ki az elmúlt években. /B. E. L.: RMDSZ, MKP – azonos úton. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

Az RMDSZ megyei tanácsi listákra leadott voksok aránya 1996-ban 7,4 százalék volt, 2000-ben 6,5, idén viszont már csak az 5,6 százalékot érték el, ebből Székely Ervin képviselő arra következtetett, hogy lényegesen fogy az erdélyi magyarság. – Újabb kisebbségi autonómia javaslatot nyújtott be a polgári szövetség. Székely Ervin terminológiai és tartalmi szempontból is hibásnak találta a tervezetet, ezért szinte biztos abban, hogy Bukarestben ismét csak elvetik a javaslatot. /(Balla Tünde): Székely Ervin szerint alkotmányellenes a szenátus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

Szatmárnémeti egyik legnépszerűbb polgárát, Pécsi Ferenc képviselőt sikerült az RMDSZ-nek kizáratnia a város polgármesteri címéért folyó választási küzdelemből. Pécsi leszögezte, a helyhatósági választásról szóló törvény 7. cikkelye kimondottan a Magyar Polgári Szövetség ellen irányult, egyértelműen diszkriminatív az előírás, miszerint az RMDSZ részt vehet a választásokon, mint bármely politikai párt, az MPSZ viszont csak abban az esetben, ha 15 megyéből és Bukarestből 25 ezer aláírással bizonyítani tudja a tagságot. Ez a törvénycikkely konzerválja az RMDSZ monopóliumát. Az SZDP számára elfogadhatatlan a polgári szövetség részvétele a romániai politikai életben, mert felvállalja az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Pécsi Ferenc máj. 8-án letette a jelölési aktát Szatmárnémetiben, a választási irodába, ahol azt iktatták. A támogatók listáján 2380 személy neve szerepelt. A jogszabály szerint a támogatók száma el kell hogy érje a választásra jogosultak két százalékát, és ez a választási iroda szerint 2140 volt. Máj. 10-én egy, az RMDSZ vezetősége által megbízott személy óvást nyújtott be Pécsi ellen. A bíróság  helyt adott az óvásnak, és csak 1971 aláírást ismert el érvényesnek. Azonban ez sem volt igaz. Szatmárnémetiben nincs több mint 90 ezer szavazásra jogosult állampolgár, ami azt jelenti, hogy a városi bíróság által elismert 1971 aláírás meghaladja a két százalékot. Pécsi megfellebbezte a városi bíróság döntését. Pécsi hiába érvelt azzal, hogy a választók listáját nem a törvényes határidőn belül, hanem csak máj. 11-én kapta kézhez, és a szatmárnémeti polgármesteri hivatal irathamisításhoz folyamodott: fehér festékkel letörölte a Pécsi levelén szereplő máj. 10-i dátumot, és helyette ápr. 16-át tüntetett fel a listaátadás időpontjaként, mindezt nem vették figyelembe. A fellebbezést elutasították. /Román Győző: Sérült az erdélyi magyar demokrácia. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 29./

Kolozsvár új vezetőségének egyéni kezdeményezéséből kellene hogy megszülessen a Ion Antonescu marsallról elnevezett Primaverii utca átnevezésének határozata – jelentette ki Kolozsváron Rodica Gordon, Izrael bukaresti nagykövete. Az izraeli diplomata A holokauszt oktatása Romániában című, középiskolai tanároknak szóló kurzus ünnepi megnyitóját követő sajtótájékoztatón nyilatkozott erről. A diplomata közölte: Izrael elégedett a holokauszt romániai vonatkozásainak feltárásáért létrehozott, román történészekből álló bukaresti kutatócsoport munkájával. Hangsúlyozta: nagyon fontosnak tartja a középiskolai történelemtanároknak szóló képzés megszervezését, mivel Romániában a lakosság nagy része nincs tisztában a közelmúltban történt eseményekkel. /(borbély): Szembenézés a múlttal: kezdeményezni kell az Antonescu utcanév megváltoztatását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Jún. 29-én a szenátus elvetette a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezet szakaszonkénti vitáját, jelezte Szilágyi Zsolt képviselő, aki már függetlenként nyújtotta be a tervezetet azt követően, hogy az RMDSZ képviselőházi frakciója kizárta soraiból, miután kilépett a szövetség Bihar megyei szervezetéből. Egyes szenátorok szerint az elgondolás alkotmányellenes, az előterjesztőknek börtönben lenne a helyük. Mások gazemberségnek tartották a beadványt, amelyet nemzetállamban nem lenne szabad megtenni. Puskás Bálint elmondta, hogy az RMDSZ nem ért egyet mindenben a törvény megfogalmazásával, de támogatja az autonómiát. Szilágyi Zsolt beszédében kiemelte, hogy az autonómia hagyományos Erdélyben, a kultúrák, vallások, nyelvek, népek kiegészítő régióját jelenti. Ezt az alkotmánynak kellene garantálnia, és semmiképpen sem alkotmányellenes, sőt, az Európa Tanács is azt ajánlja a kormányoknak, hogy tárgyalásos úton próbálják biztosítani az autonómiát. /(i): Elvetették az autonómia-vitát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Szilágyi Zsolt nyilatkozott az előterjesztésről, kifejtve, Székelyföld autonómiáját célzó törvényjavaslat Románia integrációját szolgálja. Törvényes keretet választottak, amikor törvényjavaslattal fordultak a parlamenthez. Néha alig lehetett kivenni, miről beszél Szilágyi Zsolt, olyan hangzavar uralkodott el az ülésteremben. Az ülésvezető Doru Ioan Taracila szenátornak gyakran kellett intenie – főként a nagy-romániás honatyákat –, hogy ne zavarják a szónokot, de hiába. Antonie Iorgovan a kormánypárt nevében elmarasztalta a törvényjavaslatot. Aberrációnak minősítette, amely az első cikkelytől az utolsóig alkotmányellenes. Puskás Bálint elmondta fenntartásait a szöveggel szemben. Az RMDSZ szükségesnek tartja az autonómia bevezetését, annak mindhárom formáját: a személyi elvű, a kulturális és a területi autonómiát egyaránt. Ez már 1992 óta szerepel az RMDSZ programjában. A szövegen javítani kell, de az elv mellett kiállunk, mondta. George Pruteanu sem adta alább: gazemberségnek, bűnténynek minősítette a törvényjavaslatot. /(Béres Katalin): Parlamenti tudósítás. Az autonómia szele vihart aratott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ Néhány nagy-romániás szenátor börtönbüntetést kért az előterjesztőkre. Szilágyi Zsolt a tervezet indoklásában az autonómia nyugat-európai példáira, Skóciára, Katalóniára, a belgiumi németekre hivatkozott, és a plénum figyelmébe ajánlotta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén elfogadott Gross-jelentést, amely alkotmányos szintű, autonómiák formájában létrejövő kiegyezést szorgalmaz a kisebbségek és nemzetállamok között. Végül 12 ellenszavazattal – amely közül nyolc az RMDSZ-frakcióé volt – a szenátus elutasította a statútum vitára bocsátását. Székelyföld autonómiastatútumát a Székely Nemzeti Tanács dolgozta ki, és hat RMDSZ-es képviselő, Birtalan Ákos, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Vekov Károly és Pécsi Ferenc nyújtotta be a parlamentben. Előzőleg a képviselőház március közepén mondott nemet a javaslatra. /Elutasították az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

Belgrád sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Románia egyoldalúan vízumkötelezettséget vezet be Szerbia-Montenegró polgáraival szemben, s válaszul ugyancsak vízumkényszert vezet be a román állampolgárokkal szemben. Bukarest azzal magyarázta döntését, hogy Belgrád nem kívánt tárgyalni az utazási rendet szabályozó új kétoldalú megállapodás megkötéséről. A belgrádi külügy emlékeztetett arra, hogy Románia 2003 novemberében konzultációk nélkül, egyoldalúan felmondta a vízumkötelezettség eltörléséről szóló 1967-es egyezményt. /Belgrád sajnálkozik a román vízumkötelezettség miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Magyarország a 2003-as év végén a 7. helyen állt a Romániában befektettet külföldi tőke és a működő cégek toplistáján. Ugyancsak a 2003-as év végén 4392 működő magyarországi céget tartottak nyilván Romániában. A tőkebeáramlás szempontjából Magyarország 264,5 millió dollárral a 13. helyen áll. Számos befektetési és együttműködési kapcsolat az ITD Hungarynak közreműködésével jött létre. Az ITD Hungary bukaresti irodájának feladata a magyarországi és romániai gazdasági vállalkozások, szervezetek közötti üzleti és együttműködési, befektetési kapcsolatok segítése. A román tőkével működő magyarországi cégek száma 2003 végére elérte a 6010-et. /Fejlődő magyar–román befektetések. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

Kárpát-medencei magyar fórum megszervezését tervezi a Magyar Koalíció Pártja – jelentette be Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese, a MKP alelnöke jún. 28-án Bukarestben, ahol Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével együtt ismét szorgalmazták a Magyar Állandó Értekezlet mielőbbi összehívását. Az MKP által tervezett Kárpát-medencei magyar fórumon magyarországi és a határon túli magyar szervezetek vezetői vesznek részt, akik az Európai Parlament magyar képviselőivel együtt megvitatják azokat az elveket, amelyek szerint a magyar érdekeket képviselik majd az Európai Unióban. A fórumra ez év szeptemberében kerül sor Szlovákiában, a Selye János nevét viselő révkomáromi magyar egyetem ünnepélyes megnyitása alkalmából. /Kárpát-medencei magyar fórum megszervezését tervezi a Magyar Koalíció Pártja. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

A Bukarestben élő Gazdovits Miklóst 1990-ben kérték fel a bukaresti Ararat című lap szerkesztői, hogy az örmény vallási és kulturális központ könyvtárában lévő magyar nyelvű könyvek alapján írjon tanulmányokat az Erdélyben élő magyarörményekről. A tanulmányokból könyv lett, a magyarörményekről szóló történelmi munka. A 2000-ben Stockholmba látogató szerzőt felkérték előadás megtartására Stockholmban, illetve Södertäljében, ezek egyikén hangzott el az a kívánság, hogy az előadások tartalma könyv formájában is megjelenjen. A kiadásra a stockholmi EMKES vezetője, a Kolozsvárról elszármazott Tamás György vállalkozott, a könyv címe: Az erdélyi örmények történetéből. Ezt követően jelent meg az Örmény kultúra és művészet Szamosújváron, melynek Gazdovits Miklós társszerzője, továbbá ez év végén adja ki a Kriterion Az erdélyi örmények történetének bővített változatát. /Gergely Tamás, Stockholm: Magyarörmények Stockholmban. Gazdovits Miklós munkásságáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Másodszori próbálkozásra sem alakult meg Avasújváros helyi tanácsa. Korábban egyezség született, de Toma Betea SZDP-s polgármester ennek ellenére nem egyezett bele, hogy az alpolgármester Majláth Gábor, az RMDSZ képviselője legyen. A nagyközség lakosságának több mint 40 százaléka magyar, s ráadásul a polgármesteri hivatal is a csaknem 100 százalékos magyar lakosságú Avasújvárosban működik. Az Avasság egykori központja, a ma kétezer lakosú Avasújváros és a hozzá tartozó ugyancsak magyar lakosságú Kőszegremete, már rég külön közigazgatási egység szeretne lenni, de eddig minden próbálkozásuk eredménytelen volt. /Sike Lajos: Csau bácsi öröksége tovább él. Másodszor sem alakult meg az avasújvárosi tanács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./ Annak ellenére, hogy az RMDSZ és a PSD megyei vezetősége is próbálta "rábeszélni" Toma Beteát és a helyi tanácsosokat, hogy RMDSZ–es alpolgármestert válasszanak, egy román lett Avasújváros község alpolgármestere. . /(simon): Nincs magyar az avasújvárosi vezetésben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./

Jún. 30-án volt Bukarestben a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség fellebbezési perének tárgyalása a Legfelsőbb Bíróságon. A tárgyaláson jelen volt, Tempfli József püspök, aki reményét fejezte ki, hogy ezúttal lezárul az évek óta húzódó fájdalmas per és a püspökség végre erkölcsi elégtételt nyer. A püspökség ügyvédje, Frunda György szenátor meggyőző érveléssel vázolta azt a kálváriát, amelyen átment az utóbbi évtizedekben az intézmény. A bírói tanács megállapította, hogy a Vatra Romaneasca beadványának nincs jogi alapja, ezért kérését, hogy beleavatkozzék a perbe, elutasította. Frunda György kifejtette, 1963-ban Bélteki Ferenc vikárius és dr. Hosszú László esperes aláírta azt az ajándékozási dokumentumot, amely szerint a püspöki palota örökös használati jogát átruházzák a városi tanácsra. Ez több szempontból is törvénytelen eljárás volt. Ilyen nagy értékű ingatlant csak a Szentszék ajándékozhat, vagy a püspökség, de ez esetben is szükséges a Szentszék részéről a meghatalmazás. A román Polgári Törvénykönyv szerint az ajándékozás szintén törvénytelennek bizonyul, mert csak a tulajdonos rendelkezhet az ingatlan sorsa fölött. Be kell bizonyítani, hogy az ajándékozás szándéka őszinte és hiteles volt. Az állam üldözte, letartóztatta és börtönbe vetette a papokat, ezért az ajándékozás nem lehetett őszinte. Aki a püspöki palotát megkapta, elrendelte, hogy 4 órán belül az egyház vonuljon ki az épületből, és így számtalan érték ment veszendőbe. A bírói tanács az ítélethirdetést júl. 9-re tűzte ki. /A per mélységesen erkölcsi jellegű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./