A madridi merényletben elhunyt román áldozatok száma nyolcra emelkedett. Emiatt a román kormány nemzeti gyásznappá nyilvánította március 14-ét. Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette, hogy márc. 15-én az Európai Unió tagállamaival egy időben három percig tartó néma főhajtással adóznak a madridi áldozatoknak. /Néma menet Bukarestben a madridi áldozatokért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./

A két ország filmes történetében első alkalommal szerveznek kizárólag dokumentumfilmek számára fesztivált. A bukaresti Magyar Kulturális Központ rendezésében Sepsiszentgyörgyön sorra kerülő FILM.DOK több kíván lenni egy dokumentumfilmeket bemutató és rangsoroló rendezvénynél, a szervezők azt remélik, sikerül a szakma képviselői számára fórumot, műhelyt teremteni a kapcsolatok erősítése, újak kialakítása érdekében. A versenyző filmeket a Gulyás Gyula budapesti rendező által elnökölt zsűri bírál el.   A Rendszerváltás kategóriában többek között szó lesz Csíkszereda történelmi városmagja megsemmisítésének tragédiájáról, bukaresti utcagyerekekről, az 1960–70-es évek ifjúságának problémáiról és a romániai arisztokrácia felszámolásáról. Két sepsiszentgyörgyi alkotó filmje is versenyben van, Sylvester Lajos Királyvadászat című, Egy politikus útja a paradicsomból a pokolba felvezetésű, Király Károlyról szóló filmje és Petke László Hogyha az Isten is úgy akarja, az őrkői cigányok mindennapjait bemutató dokumentumfilmje. /Fekete Réka: Magyar–román dokumentumfilm-fesztivál Sepsiszentgyörgyön (FILM.DOK). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

A magyar forradalom és szabadságharc nagy alakjai másképp látták a nemzet jövőjét, de vitáik, nézetkülönbségeik dacára képesek voltak az összefogásra, az együttcselekvésre, mert tudták: a társadalmi reform, a szabadság csupán egységes fellépéssel érhető el – hangsúlyozta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke márc. 14-én Krasznán, Petőfi Sándor készülő szobrának ünnepélyes alapkő-letételénél. Az eseményen jelen volt Seres Dénes szenátor, Vida Gyula képviselő, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet is. Adrian Nastase kormányfő üzenetét Marc Tiberiu, Szilágy megye prefektusa tolmácsolta, Medgyessy Péter magyar miniszterelnök levelét Íjgyártó István olvasta fel. /Petőfi Sándor szobrának alapkő-letétele Krasznán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Petőfi arcképével fedőlapján ünnepi műsorfüzetet jelentetett meg Krasznán a helybeli Cserey Farkas Társaság a szabadságharc évfordulója alkalmából. A Cserey Farkas Társaság kérésére jóváhagyták a köztéri Petőfi-szoborállítást. Az alapkövet Markó Béla szövetségi elnök, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Marc Tiberiu prefektus és Pop Imre polgármester helyezték el. /(Fejér László): Kraszna Petőfivel ünnepelt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Zeno Opris, a Vatra Romaneasca szövetség elnöke Ion Iliescu elnökhöz intézett nyílt levélben kérte, hogy az államfő semmisítse meg a kormány határozatát az aradi Szabadság-emlékmű köztérre állításáról – közölte a Cronica Romana című bukaresti napilap márc. 15-én. A magát "nemzeti hírlapnak és magatartás fórumnak" nevező román napilap, amely korábban magyarellenes cikksorozatot közölt az aradi Szabadság-emlékműről, most közölte Zeno Oprisnak az államfőhöz intézett nyílt levelét. Zeno Opris felkérte Ion Iliescu elnököt, járjon közbe, hogy az emlékművet vigyék át Magyarországra, hiszen az "ténylegesen és jog szerint is" Magyarországé – írta a Cronica Romana, amely ismertette egy liberális párti (PNL) képviselő nyilatkozatát is a tervezett aradi román-magyar megbékélési parkról. Valentin Titu Ghiorghiof ugyanis azt tartja, hogy "nem helyénvaló" Aradon román-magyar megbékélési parkot létesíteni, mert a városban "nem lehet szó megbékélésről, mivelhogy Aradon nem voltak etnikumközi konfliktusok". /Román nacionalista tiltakozás az aradi Szabadság-emlékmű köztérre állítása ellen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

A mozdonyvezetők és vasúti alkalmazottak márc. 15-én reggel hétkor kezdték az általános sztrájkot Márc. 16-án bukaresti ítélőtábla a mozdonyvezetők sztrájkjának felfüggesztéséről döntött. A határozat értelmében az elkövetkező harminc napon belül a vonatok a régi menetrend szerint közlekednek. A mozdonyvezetők fizetésemelést, étkezési jegyeket, az elbocsátások leállítását, illetve a munkaidőnek a nyolc óráról hat órára csökkentését kérték. /Kiss Olivér: Felfüggesztették a vasutasok sztrájkját. A bukaresti ítélőtábla döntése 30 napra szól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

A Bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezésében márc. 16-21. között FILM.DOK – Magyar-Román Dokumentumfilm-Fesztivál színhelye Sepsiszentgyörgy. A szervezők bevallása szerint „a fesztivál célja a szorosabb kapcsolat kialakítás a magyar és román film- és televíziós szakma között". Az előzsűrizésen az elmúlt tíz évben készült 158 dokumentum- és portréfilmből 59 maradt versenyben. A zsűri elnöke Gulyás Gyula rendező (Budapest. A fesztivál megnyitója márc. 17-én lesz, majd Sára Sándor Sír az út előttem c. dokumentumfilmjét vetítik. /(Éltes Enikő): Film.dok – fesztivál Sepsiszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Megdöbbentő, ami ma a Magyar Írószövetség körül és az írószövetségben történik – írta a barátaihoz, írótársaihoz intézett levelében öt erdélyi magyar író, arra kérve "minden bent és kint lévőt", hogy fékezzék magukat, ne hallgassanak "rossz tanácsadókra" és állítsák meg az írószervezetet fenyegető "veszélyes folyamatot". A Levél Erdélyből, 2004 márciusában című szöveg öt aláírója – Gálfalvi György Marosvásárhelyről, Gálfalvi Zsolt Bukarestből, Horváth Andor, Kántor Lajos és Lászlóffy Aladár Kolozsvárról – "határokon innen és túl" élő és alkotó írótársaikhoz, barátaikhoz szólva emlékeztettek rá, hogy "a megalázás, a megosztottság, a gyanakvás és a nyomában járó gyűlölködés évtizedei után, 1989-ben, 1990-ben" sokan hitték azt, hogy kiderül felettük is az ég. "A külső és belső felszabadulás örömét azonban fokozatosan az új helyzet súlyos konfliktusokban megnyilvánuló dilemmái váltották fel. Ami számunkra meglepő és józanító volt: ez nem csupán magyar-román (magyar-szlovák, magyar-szerb, magyar ukrán), hanem magyar-magyar viszonylatban is megnyilvánult. Növekvő aggodalommal vettük tudomásul, hogy az ezredfordulón egy ilyen világban kell élnünk" – állapították meg a levél aláírói, akik már nem tudják elfogadni, hogy "a magyar írótársadalmon belül nem érvényesülhet a szakmai érdekközösség minimuma". A Magyar Írószövetség "múltjában voltak történelmileg jelentős szakaszok, mozzanatok", az írószervezet éppen a "közös érdekek képviseletében nyerte el értelmét". A Magyar Írószövetségnek ma is ezt kellene jelentenie a magyar írók számára – bárhol éljenek is, bármilyen politikai, társadalmi és esztétikai nézeteket valljanak. Éppen ezért megdöbbentő számukra, ami ma a Magyar Írószövetség körül és az írószövetségben történik. "Az egymásnak feszülő, minden irányból szított indulatok ("a meg nem gondolt gondolat") eljelentéktelenedéssel, sőt széthúzással fenyegetik azt az írószervezetet, amelyben több mint egy évtizede mi is otthon érezhettük magunkat. Arra kérünk minden bent és kint lévőt, fékezzük magunkat, ne hallgassunk rossz tanácsadókra – állítsuk meg a veszélyes folyamatot. Ez a magyar irodalom és talán az egész magyar társadalom érdeke" – szögezte le levelében az öt erdélyi magyar író. /Erdélyi magyar írók levele a Magyar Írószövetségért. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

Markó Attila visszautasította Tőkés László püspök megállapítását, Nagyvárad márc. 15-én nem lett csatatér és frontváros. Szerinte a püspök tragédiát látott abban, hogy az RMDSZ tisztességgel meg tudta ünnepelni az évfordulót. Markót zavarja a pánikhangulat, az állandó fenyegetettség érzése, a nemzetsiratás. „A magyar ember ma már nem él egy nemzeti tragédiában.” Valóságos csatatér volt tizennégy éve Marosvásárhely. Markó kijelentette: az RMDSZ mai, sokak által szidott tárgyalásos politikájának alternatívája épp a Marosvásárhely típusú csatatér. /Markó Attila: Csatatér és frontváros. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ Előzmény: (Balla Tünde): Tőkés szerint csatatér és frontváros lett Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18.

A bukaresti magyarság előbb a Calvineum református templomban, majd a Petőfi Házban ünnepelte meg márc. 15-ét. Másnap a román sajtó beszámolt az országszerte lezajlott rendezvényekről. Legnagyobb terjedelmet – fél újságoldalt – az Adevarul szentelt a megemlékezéseknek. Kiemelte, hogy Vajda Borbála szenátor Magyarország zászlajának kokárdáját viselte a mellén a Parlamentben. Ezt „az ellenzék vagy nem vett észre, vagy csak azért nem tette szóvá, nehogy Vajdát kínos helyzetbe hozza" – írta az Adevarul. Barabás István újságíró megjegyezte, a román parlament történetében első ízben fordult elő magyar kokárdás jelenlét a testület ülésén. Ugyanígy rendhagyó esemény a kolozsvári: a városi tanács magyar tagjai kokárdával jelentek meg a délutáni soros munkaülésen. Gheorghe Funar ideges lett és követelte, hogy mivel „idegen ország" jelképe, vegyék le. Nem vették le. Barabás megjegyezte, 14 év alatt is milyen sokat változott a világ! Felidézte a néhai Tineretul Liber 1990. márc. 17-i számát, amelyben Ioan Gavra A tolerancia nem jelenti, hogy toleránsak legyünk az intolerancia iránt címmel írt helyeslően arról, hogy a Vatra Romaneasca tiltakozott az RMDSZ terve ellen, hogy márc. 15-én ünnepi rendezvényekre kerüljön sor Romániában. /Barabás István: Március – fény és árnyék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

A húsvéti ünnepek előtt a román kormány ismét védővámokat vezet be a magyar sertéshúsra, ami miatt a román piacon az árak felszöknek, tudósított a Ziua című bukaresti lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

A Magyar Polgári Szövetség aláírásgyűjtésbe kezdett márc. 20-án, hogy a választási törvény előírásainak megfelelően indulhasson a helyhatósági választásokon. Az aláírásgyűjtést 16 erdélyi megyében szervezték meg, emellett Bukarestben is. /Aláírásgyűjtésbe kezdett a Polgári Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye fennállásának kétszázadik évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat egyik fővédnökeként látogatott márc. 21-én Szatmárnémetibe Ion Iliescu államelnök. Az elnököt és kíséretét a repülőtéren egyházi és politikai vezetők fogadták, köztük Schönberger Jenő megyés püspök, Szabó István, a Megyei Tanács elnöke, Gheorghe Ciocan prefektus, Riedl Rudolf alprefektus, Viorel Solschi polgármester és Ilyés Gyula alpolgármester. Ion Iliescu a székesegyházban vett részt az ünnepi szentmisén, amelyet Ioan Robu bukaresti érsek celebrált. A latin, román, magyar és német nyelven tartott misén Schönberger Jenő megyés püspök szentbeszédében a tékozló fiú esetéről beszélt, akit atyja nem büntetett meg vétkei miatt, hanem megünnepelte hazatérését. Ünnepi beszédében Ion Iliescu kifejtette, a római katolikus egyház jelenléte a görög katolikus egyházé mellett kapu Nyugat felé. Az államfő elismeréssel szólt az egyház szociális tevékenységéről, mely a Caritas közreműködésével és a román állam anyagi támogatásával is, Szatmár megyében jelentős eredményeket ért el. Kiemelte, hogy a bajba jutottak nemzetiségüktől és vallásuktól függetlenül számíthatnak az egyház segítségére. /Túrós Lóránd: 200 éves a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./

Márc. 23-án tartották Szatmárnémetiben, a székesegyházban a 200 évvel ezelőtt megalakult Szatmári Római Katolikus Egyházmegye jubileumi ünnepségét. Schönberger Jenő megyés püspök köszöntötte a meghívottakat és ismertette a nap jelentőségét: "A szatmári egyházmegyét szatmári székhellyel I. Ferenc osztrák császár és magyar apostoli király 1804. március 23–án hasította ki az egri egyházmegyéből. Ezt VII. Pius pápa még az év augusztus 9–én pápai bullájával szentesítette. A királyi Magyarország akkori legfiatalabb püspöksége öt vármegye területét ölelte fel: Szatmárét, Ugocsáét, Máramarosét, Beregét, Ungét, és néhány szabolcsi település is ide tartozott. A trianoni békeszerződés után az egyházmegye három részre oszlott: 44 plébánia 80 pappal és 75 ezer hívővel Romániához került. 1991–ben az egyházmegye újjáalakult Reizer Pál püspök irányításával, az azóta eltelt időszaknak megvannak az eredményei." Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek magyar, német és román nyelven celebrálta. A szentmisén német nyelven Lerm István, román nyelven Anton Diacu, az új román római katolikus plébánia plébánosa, magyar nyelven Láng Pál kanonok, a székesegyház plébánosa olvasott fel szentleckét. Megjelent többek között Bálint–Pataki József, a HTMH elnöke, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet, Soós Károly, a Márton Áron Társaság titkára, Ilyés Gyula Szatmárnémeti alpolgármestere, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke és Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere. /Elek György: Kétszáz éve alapították a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 24./

"Új forró pont lesz Európában? – Jugoszlávia sorsát jövendölik Romániának, ám az európai szakértők szerint nem megalapozottak ezek az apokaliptikus jóslatok" – címmel közölt cikket az rbc.daily.ru elnevezésű orosz elektronikus kiadvány. A Bukarest által folytatott, az ország teljes románosításának nacionalista politikája az európai újságírók szerint oda vezet, hogy az ország a jugoszláv elv alapján felbomlik. Ennek első jele az, hogy az erdélyi magyarok kinyilvánították szándékukat egy, a román állam keretein belüli széles körű autonómia biztosítására. Szakértők szerint azonban a magyar közösség egy részének "szeparatista" hangulata nem veszélyezteti Románia területi integritását. "Románia esetében, ha Erdély függetlenségének az ügye pozitív irányba mozdul, akkor ez nagyon veszélyes precedenst teremt, mivel nagy magyar közösségek élnek Szlovákia és Szerbia területén is. Mi arra a garancia, hogy az ott élő magyarok nem akarják a példát követni? S ha ez bekövetkezik, jelentkeznek a sorban más európai kisebbségek is" – nyilatkozta az elektronikus kiadású lapnak Szergej Markedonov, a Politikai és katonai elemzések intézete etnikumközi kapcsolatok osztályának a vezetője. Mindmáig nem megoldott Koszovó ügye, komoly határviták vannak Németország és Lengyelország, Németország és Csehország, Oroszország és Finnország között. A szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy nincs veszélyben Románia területi épsége. "Egyrészt az autonómiáért csak az erdélyi magyar közösség egy része lép fel, (elsősorban a radikális érzelmű Tőkés László és hívei kezdeményezéséről van szó). Másodszor pedig a "szeparatizmus" nem talál semmilyen támogatásra Magyarországon. /Új forró pont lesz Európában? Orosz cikk az erdélyi magyarok autonómia-törekvéseiről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Rátz-Illés Zoltán, a Wass Albert-per ügyvédje eljuttatta a Román Hírszerzési Szolgálathoz (SRI) hivatalos kérését, amelyben a Wass-dossziét kéri tanulmányozásra. „Nem rehabilitációról beszélek: a kolozsvári népbíróság 1946. márc. 13-ai, 1-es számú ítéletének megsemmisítését szeretném elérni. Ha a tényállás nem indokolja, hogy Wass Albertet háborús bűnösként tartsák nyilván, akkor Románia Legfelsőbb Bíróságának meg kell semmisítenie ezt az ítéletet” – nyilatkozta Rátz. Ehhez viszont Románia legfőbb ügyészének a hozzájárulására van szükség – jelezte az ügyvédtől, aki a bukaresti katonai területi törvényszéktől kérte az üggyel kapcsolatos iratcsomót. Itt közölték vele, hogy a dossziét a SRI-től kell kérnie. Rátz-Illés Zoltán szeretné kideríteni, hol találhatóak meg az Amerikában állampolgárságot nyert Wass Albert kiadatását kérő dokumentumok, amelyeket Nicolae Ceausescu kommunista diktátor küldött az USA illetékes hatóságainak. Az ügyvéd szerint a szóban forgó két kiadatási kérelemre elutasító válasz érkezett, amelyek bizonyító erejűek lehetnek arra vonatkozóan, hogy Wass nem követett el háborús bűnöket. /Zilahi Imre: Semmissé tenni a Wass elleni ítéletet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

Mindeddig nem bizonyult sikeresnek a moldvai csángók székelyföldi integrációja, annak ellenére, hogy a magyar kormány jelentős anyagi és erkölcsi támogatást nyújtott ehhez – jelentette ki Bukarestben Varga Andrea történész, aki egyik előadója lesz a napokban rendezendő Csángó-konferenciának. A témáról romániai, magyarországi és nyugat-európai kutatók tanácskoznak márc. 25-26-án Budapesten, a Teleki László Alapítvány szervezésében. A moldvai csángók címet viselő nemzetközi tudományos konferenciának Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára lesz a fővédnöke. A csaknem tíz éve Romániában élő Varga Andrea kutató elmondta: a csángó kérdésről ma gazdag szakirodalom áll rendelkezésre. /A csángó kérdés feltáratlan területei. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./

Másodfokon nyert a Nagy-Románia Párt (PRM) a román kormány ellen a bukaresti táblabíróság közigazgatási osztályán indított perben. A PRM beadványában az ellen a két kormányhatározat ellen élt kifogással, amelyek a kétnyelvű helységnévtáblák kitételét szabályozták. A párt közleménye megelégedéssel nyugtázta, hogy a román Cluj soha nem lesz „Koloszvar”. A PRM szerint a két határozat merénylet a hivatalos román nyelv ellen, amelynek során a kormány az RMDSZ szavazataiért cserébe „ősi román megnevezéseket adott el a bécsi döntés és a horthysta megszállás alatt használtakért”. A Táblabíróság döntése törölné a 2001/1206-os rendelet függelékeit, valamint azt a több mint 130 magyar helységnevet, amelyeknek kitételét a 2002/1415-ös írja elő. A két kormányrendelet függelékei azokat a magyar helységneveket tartalmazzák, ahol a magyarság aránya az 1992-es népszámlálási adatok szerint meghaladják a 20 százalékot. Borbély László, az RMDSZ alelnöke kifejtette: az említett törvények érvényesek, ugyanis nem lehet minden népszámlálásnál módosítani ezeket. Szorgalmazni fogják a kormánynál, hogy továbbra is tartsák fent azt az álláspontot, amit a jogszabályok elfogadásakor képviseltek. „A kiharcolt jogot nem lehet visszavonni” – szögezte le Borbély, aki szerint nem indokolt a Táblabíróság döntése. Az alelnök közölte, a törvény azt írja elő, hogy a 20 százalék feletti településeken kötelező kitenni, nem pedig azt, hogy az ez arány alattiakban tilos kihelyezni a táblákat. Eckstein-Kovács Péter szenátor reméli, hogy a kormány élni fog ezzel a jogával. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a PRM főtitkára közleményében leszögezte, kérni fogja a Kolozs megyei prefektúrát, hogy távolíttassa el a megye területén az összes nem román nyelvű feliratot. /Lepedus Péter: Cluj nem lesz „Koloszvar”? = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

Márc. 27-én Csíkszeredában az RMDSZ EU Integrációs Főosztálya, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala és az EMT Sapientia Társadalomtudományi Tanszéke szervezésében tartották Az EU integrációs felkészülés helye a magyar-magyar kapcsolatrendszerben című szakmai tanácskozást. A szemináriumon az anyaországi felvidéki, kárpátaljai, délvidéki valamint hazai szakértők vettek részt. A rendezvényen képviseltette magát az Európai Bizottság romániai delegációja, valamint a bukaresti magyar nagykövetség. Niculescu Tóni ügyvezető alelnök az RMDSZ EU Integrációs Főosztálya által létrehozott EuroTrans Alapítvány terveit ismertette. Az alapítvány célja a romániai magyarság segítése abban, hogy ne vesztese, hanem cselekvő részese és nyertese legyen az EU integrációs folyamatnak. Az integrációs törekvések intézményesítésére van igény. Az EU-val kapcsolatos információk áramlását kell lehetővé tenni, olyan magyar nyelvű népszerűsítő kiadványok terjesztése szükséges, amelyek elsősorban az adott térségre jellemző helyzetet tükrözik. /(Márton Adél Evelin): Ne vesztese, cselekvő részese legyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Márc. 22-én Bukaresten, a Petőfi Házban a 110 évvel ezelőtt elhunyt Kossuth Lajosra emlékeztek, akiről Demény Lajos történész tartott előadást. Márc. 23-án a Magyar Kulturális Központban bemutatkozott a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó. Káli Király Istvánt, a kiadó igazgatója elmondta: 1991-ben a volt Igaz Szó, akkor már Látó című folyóiratnál dolgozó kollegákkal hozták létre a kiadót. A kiadó háziszerzőinek minősített Tóth Mária és Bogdán László olvastak fel írásaikból, majd Makkai Gergely mutatta be a Mezőségről írt könyvét. /Gáspár Hajnal: Bukaresti magyar rendezvények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Románia örül Magyarország EU-csatlakozásának, saját uniós belépéséhez számít a magyar tapasztalatokra, Bukarest NATO-taggá válásával pedig a két ország ugyanazon szövetség tagja lett – mondta Mircea Geoana román külügyminiszter márc. 30-án Budapesten sajtótájékoztatón, miután magyar partnerével, Kovács Lászlóval tárgyalt. A külügyminiszterek megbeszélésén szó volt a kétoldalú kapcsolatokban meglévő nyitott kérdésekről. Mircea Geoana közölte: szeretnék, ha a következő hónapokban a közös magyar-román Gozsdu Alapítvány megkezdhetné működését Budapesten. Kovács László erről kifejtette: Magyarország kész hozzájárulni egy Emanuil Gojdu (Gozsdu Manó) emléktábla felállításához, illetve felajánlja, hogy az alapítvány helyiséget béreljen a budapesti Gozsdu udvarban. "A román igény az, hogy az alapítvány fizikailag is kapcsolódjon a budapesti Guzsdu udvar épületkomplexumhoz, ám az nem állami tulajdon, így egyelőre nincs lehetőség a román tulajdonszerzésre, csak egy későbbi időben lehet majd" – mondta Kovács László. Mircea Geoana az emléktábla mellett az ortodox kápolna felújítását is szorgalmazta a Gozsdu udvarban. Kovács László elmondta: az aradi Szabadság-szobor visszaállításának ügye a megoldás útján halad. Kijelentette, a csíkszeredai konzuli képviselet mielőbbi felállítását az EU-csatlakozás miatt, a zökkenőmentes vízumkiadás érdekében szorgalmazza Magyarország. Mindkét külügyminiszter elégedettségét fejezte ki a magyar-román gazdasági kapcsolatok alakulása kapcsán. A kétoldalú kereskedelmi forgalom összértéke 2003-ban elérte a másfél milliárd dollárt, kölcsönösek a befektetések. Kovács László közölte, úgy tekinti az autonómiát, mint a kisebbségi jogok érvényesítésének, az identitás megőrzésének legátfogóbb formáját, "de kizárólag békés úton, tárgyalásokkal, többség és kisebbség megegyezésével lehet létrehozni". Mircea Geoana kitért arra, miért nem engedték be Románia területére Bayer Zsolt magyar újságírót február végén. Kovács László ezzel kapcsolatban elmondta: "a tűzzel játszik" az a magyar politikus vagy újságíró, "aki Erdélybe utazik és ott azt mondja, sikeresebbek azok a népek, amelyek fegyveres eszközökkel próbáltak érvényt szerezni autonómiaigényüknek, majd utána biztonságban hazautazik, felhevült állapotban hagyva az erdélyi magyarokat". /Geoana: A NATO-tagság ugyanazon szövetségi rendszerhez tartozást jelent. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 1./

Alkotmányellenesnek tartja a pártokra vonatkozó 2003. évi 14-es törvényt, valamint a kihirdetésre váró helyhatósági törvényt dr. Kincses Előd ügyvéd, aki pert indít a román állam ellen, 1 lej erkölcsi kártérítést követelve. Az Alkotmánybíróságnak kell majd döntenie arról, hogy törvényes-e a pártokra vonatkozó jogszabály azon cikkelye, amelynek értelmében egy párt bejegyeztetéséhez 25 ezer alapító tag szükséges 18 megyéből és Bukarestből (megyénként legkevesebb 700 aláíró), illetve a helyhatósági törvény azon előírása, mely szerint a választásokon indulni akaró kisebbségnek, amennyiben a szervezet nincs a parlamentben, 25 ezer támogatói aláírást kell gyűjtenie 15 megyéből és Bukarestből (megyénként legkevesebb 300 aláírás), esetleg az illető kisebbség 15 százalékának a támogatói aláírása szükséges. Amennyiben az Alkotmánybíróság nem hoz kedvező, törvényes döntést, akkor Kincses az Európai Emberjogi Bírósághoz fordul. Kincses Előd félrevezetőnek tartja azt a nyilatkozatot, amelyet dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke a fekete március kapcsán közzétett, miszerint "14 év telt el azóta, hogy Marosvásárhelyen máig ki nem derített erők véres pogromot szerveztek". Kincses egy "belügyi dolgozó felvilágosítására" alapozva kijelentette: "1992-től tudjuk, hogy a 0215, pontosabban Cristescu ezredes és Arghir százados konspiratív név alatt tevékenykedő tisztek szervezték a marosvásárhelyi eseményeket. A civil nevüket is ismerem, bármikor ha kérik, az igazságszolgáltatás rendelkezésére bocsátom." Állítása szerint ismerik a 4 halálos áldozat – 3 magyar és 1 román nemzetiségű – elgázolóinak nevét is. "Néhai Vitos Lajos ügyész megszerkesztette, de Gheorghe Robu akkori főügyész megtiltotta a vádiratok benyújtását. E vádiratok most is léteznek a megyei ügyészség irattárában, bármikor benyújthatók, mert a gyilkossági bűncselekmények még nem évültek el" – jelentette ki az ügyvéd. /A. I.: Kincses Előd perelni készül. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottsághoz benyújtott kérelmeknek mindössze 5 százaléka esetében született döntés – derült ki az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja által elkészített egyik jelentésből, amelyet a bukaresti Cotidianul című lap ápr. 2-i száma ismertetett. A romániai egyházak összesen 7568 kérelmet nyújtottak be a testülethez, ebből a bizottság mindössze 346 dosszié esetében hozott döntést. Markó Attila, az RMDSZ-t képviselő bizottsági tag elmondta: az elvégzett munka aránya semmiképpen sem olyan rossz, mint amilyennek látszik, hiszen a több mint hétezer dosszié közül legalább ötezer nem a törvény által szabályozott esetekre vonatkozik. Így csak körülbelül 2300 kérelem elbírálása marad hátra. Az RMDSZ reménykedik, hogy bővíteni fogják az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvényt oly módon, hogy a már lebontott épületek telkeit is visszakaphassák a felekezetek. – Ez a kérés jogos az egyházak részéről, hiszen a magánszemélyek esetében ezt a törvény lehetővé teszi. A mintegy ötezer, a törvény tárgyát nem képező dosszié főként a görög katolikus és a zsidó egyház részéről érkezett. Markó Attila emlékeztetett, hogy kezdetben a törvénytervezet a görög katolikusoknak a templomaikat is visszaadta volna, ez a rendelkezés azonban kimaradt. Az egyházi visszaszolgáltatás területén magasan az erdélyi magyar történelmi egyházak állnak a legjobban, amelyek több mint 200 ingatlant kaptak vissza. Markó Attila sikernek tartja azt is, hogy a magyar egyházak értékes épületeket, egykori nagy múltú iskoláikat vehetik ismét birtokba. A legjobb eredményt a református és a katolikus egyházak mondhatják magukénak, amelyeknek 105, illetve 94 dossziéját bírálta el pozitívan a bizottság. /Borbély Tamás: A magyar egyházak kapták vissza a legtöbb ingatlant. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ápr. 4-én, virágvasárnap Bákóban tartotta közgyűlését. Az ülésen elsősorban klézsei és külsőrekecsinyiek vettek részt. Bilibók Jenő, a szövetség megbízott elnöke az eddig elért eredményekről számolt be, miszerint jelenleg Moldvában hét településen, kilenc csoportban folyik a magyar anyanyelvű oktatás az iskolában, ugyanakkor további tíz településen iskolán kívül oktatják a magyar nyelvet. Eddig 145 kérést iktattak, ami körülbelül 250 gyereket érint, ugyanakkor mintegy ötszáz gyermek jogosult a magyar állami támogatásra. A magyar nyelvű misék bevezetésére is kaptak ígéretet egy nemrég, a bukaresti nunciatúrán folytatott beszélgetés során, azonban „itt nehezebben mennek a dolgok, mint más területen, mert ezen a téren másabbak a törvények, mint az állam törvényei" – fogalmazott Bilibók Jenő. Benke Pável kifejtette: a szövetségnek szüksége lesz egy gazdasági vezetőre vagy az RMDSZ gazdasági szakembereitől kérnek segítséget, hiszen a 2000–2003 közötti időszakra is nemrég sikerült elkészíteni a zárszámadást. A szervezetnek ezentúl az elnök mellett két alelnöke lesz, ugyanakkor egy gazdasági igazgatója. A szervezet továbbra is Sepsiszentgyörgyön marad bejegyezve. – Az elnöki tisztségre két személyt jelöltek Róka Szilviát és Bilibók Jenőt. A szavazás eredményeként 43 szavazattal Róka Szilviát választották meg elnöknek, míg Bilibók Jenő 10 szavazatot kapott. Bilibók Jenőt és Benke Pávelt választották meg az alelnöknek. A vezetőség többi tagja: Hegyeli Attila oktatási, Nisztor Tinca vallási, Benke Pável kulturális, Gál Mónika ifjúsági, Istók Angella pedig szociális felelős lett. Bilibók Jenő az ülést követően kifejtette: nem fogja vállalni az alelnöki tisztséget. Bilibók szerint egyezség született arra, hogy a szervezetnek nincs pénze arra, hogy az embereket beszállítsa a falvakról, ezért mindenki maga oldja meg a szállítást. Szerinte Benke Pável és Róka Szilvia megszervezték a beszállítást, ezért voltak a teremben javarészt klézsei és külsőrekecsinyi emberek. Bilibók nehezményezte, hogy a vezetőség tagjainak többsége klézsei lett, így a többi település nincs képviselve. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ Szórvány és Szociális Főosztályának alelnöke vett részt az RMDSZ részéről a közgyűlésen. Az utóbbi két évben szoros kapcsolat volt az RMDSZ és a Csángó Magyarok Szövetsége között, jelezte. /Daczó Dénes: Bár megválasztották alelnöknek Bilibók Jenőt, nem vállalja a tisztséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./ Bilibók a Krónikának azt nyilatkozta, nem vállalja a funkciót. „Holnap valószínűleg be is nyújtom felmondásomat. Az új elnökségnek teljesen más a mentalitása, koncepciója”. Nem személyi ellentétről van szó, hanem eltérő munkamódszerekről. Az eltelt négy év alatt belefáradt a pénztelenségbe, nyilatkozta Bilibók. Róka Szilvia elmondta, hogy az utóbbi időben egyre nehezebben vállalnak vezető tisztséget a szövetség tagjai, a nagy felelősség és a pénzhiány miatt. /Zsidó Ferenc: Róka Szilvia a csángószövetség új elnöke. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./ Róka Szilvia 1972-ben született a moldvai Trunkon, 1992 és 1995 között a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészkarán tanult, majd diplomája megszerzése után az MCSMSZ-ben töltött be különböző tisztségeket, legutóbb a kedvezménytörvény alkalmazását segítő bákói iroda vezetőjének tisztét. /Tisztújítás a Moldvai Csángómagyarok Szövetségében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

Román kulturális intézetet nyitott meg ápr. 6-án Prágában Ion Iliescu államfő, aki háromnapos látogatáson tartózkodik Csehországban. Romániának a szocialista évtizedekben nem volt kulturális központja az akkori csehszlovák fővárosban. Diplomáciai források szerint a román kulturális intézet mostani megnyitása jelzi, hogy Bukarest számára fontosabbak lettek a cseh–román kapcsolatok. /Iliescu román kulturális intézetet nyitott meg Prágában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

A Magyar Polgári Szövetség bemutatkozó ülést tartott ápr. 5-én Csíkszeredában. Szabó Soós Klára, az országos elnökség tagja az MPSZ csíkszeredai vezetőségét mutatta be, Szondy Zoltán elnököt, Szikszay László és Papp Előd alelnököket. Szabó Soós Klára hangsúlyozta, hogy nem Bukarest, hanem Erdély centrikus politikát szeretnének folytatni. Az MPSZ indulni fog a választásokon és Csíkszeredában is teljes listát szeretnének állítani. Bencze Tibor, az országos kampánystáb tagja elmondta: eddig 22700 (Hargita megyében 5700, Háromszéken 7400 ) aláírás gyűlt össze. /(Daczó Dénes): Bemutatkozó beszélgetést tartott az MPSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Szalma Hajnalkát, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház fiatal színművészét ápr. 5-én Bukarestben, a Nemzeti Színházban sorra került UNITER-gálán debütdíjjal jutalmazták Csehov Sirály című drámájában nyújtott alakításáért. /(Szász Emese): Udvarhelyi díjazott. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 7./

Ápr. 5-én adták át a Román Színházi Szövetség (UNITER) 2003-as évre szóló díjait. A jelöltek között hangsúlyosan jelen volt a Kolozsvári Magyar Színház is a legjobb előadás, a legjobb rendező, illetve a legjobb férfialakítás kategóriáiban. Senkálszky Endre érdemes művész a bukaresti Nemzeti Színházban átvette Ion Caramitru UNITER-elnök különdíját. 67 évet töltött a színpadon a 90 éves Senkálszky Endre. Bogdán Zsoltot a Doktor Faustus tragikus históriája című előadásban nyújtott alakításáért tüntették ki a 2003-as év legjobb férfiszínészeként. /Kolozsvári UNITER-díjasok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

    Czikó Árpád közgazdász-bankigazgató könyvet ír Háromszék gazdasági sorsának alakulásáról. A térség gazdaságtörténetét az 1867-es osztrák–magyar kiegyezéstől indítja, és az 1989-es fordulatig követi nyomon. Czikó Árpád kitér arra is, hogy 1945-től a kommunisták hogyan nyomulnak előre. A Maniu-gárda kivonulása után próbálnak minden kulcspozíciót megszerezni. Kitakarodásuk után a székelyföldi lakosság fellélegzett.   Azután az első népgyűlések. Kezdetben mindennap népgyűlés volt. Minden kizsákmányolót, földbirtokost és nagytőkést fel akartak akasztani, erről beszéltek a szónokok. Pila marsall éjjeliőr volt a kovásznai erdőiparnál, 1945 után meg tábornoki egyenruhában masírozott a népőrség élén. Ez a népőrség különálló alakulat volt, Pilának alárendelve. Az egyik alakulat parancsnoka Elephant József festő és mázoló, egy Péter nevű suszter volt a másik parancsnok, és egy harmadik szabó volt.  Az első megyefőnöknek Demeter Andrást, egy bölöni gazdálkodót neveztek ki. Akkor a megyei párttitkár Csoboth Imre nevezetű kászonújfalusi férfi, előbb bukaresti szabómester volt, és illegális kommunista.  Apor báró után Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter Szentiványi Gábort kinevezte főispánnak. Ő 1945 áprilisában jött haza, jelentkezett a népőrségnél és közölte, ő doktor Szentiványi Gábor, Háromszék vármegye főispánja.  Abban a pillanatban letartóztatták.  /Sylvester Lajos: Gazdálkodás Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

A fiatalítási stratégia meghozta a várt eredményeket: az eddigi 50–60 bejutó helyett jelenleg több mint száz fiatal van az RMDSZ előválasztásai nyomán kialakult jelöltlistán, vagyis megkétszereződött a magyarság érdekképviseletében aktív szerepet vállaló fiatalok száma – állapította meg Markó Béla, az RMDSZ ápr. 8-i bukaresti sajtóértekezletén. Kijelentette, hogy április 25-én ünnepélyes keretek között sor kerülhet az aradi Szabadság-szobor leleplezésére. Hasznosnak bizonyult a magyar és a román felek közötti együttműködés és párbeszéd. Markó kifejtette, hogy a nemrégiben kezdeményezett, Párbeszéd a jövőért című konzultáció-sorozatra Tőkés László is meghívást kapott, mint püspök és mint az EMNT elnöke. A Kiss Kálmán által írt, Markó Béla vagyoni helyzetét firtató nyílt levéllel kapcsolatban elmondta: örül ennek a nyílt támadásnak, mert egyértelművé vált mindenki számára, hogy honnan erednek azok a napokban sajtónyilvánosságot látott támadások, amelyek a Communitas Alapítvány becsületét próbálják aláásni. – Ezt a pártocskát, amelynek Kiss Kálmán az elnöke, amely megalakulása óta minden választási évben felbukkan, és megpróbálja megbontani a szövetséget, éppen azok az emberek alapították, akiket az egykori Szekuritátéval való együttműködéssel vádolnak – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. /A fiatalítási stratégia meghozza a várt eredményeket. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

Passió egy ártatlan ember szenvedését mutatja be, egy igazi forradalmárét, újítóét – mondta Maia Morgenstern, a 41 éves román színésznő, a Jézus életének utolsó 12 óráját elbeszélő film női főszereplője Budapesten. Mel Gibson ausztrál színész, rendező 125 perces filmjét március 25-e óta vetítik Budapesten és 12 magyarországi nagyvárosban, azóta már több mint 200 ezren nézték meg. A rendezőt több amerikai és más országbeli zsidó szervezet antiszemitizmussal vádolta. A színésznő tiltakozott az ellen a felvetés ellen, hogy a film a zsidókat teszi felelőssé Jézus haláláért. – Ha így lenne, nem fogadtam volna el a szerepet. A nagyapámat meggyilkolták. A holokauszt áldozata volt, ezért különösen érzékeny vagyok ebben a témában, jelentette ki. A színésznő több magyar filmben is szerepet kapott; az ausztrál rendező Mészáros Márta A hetedik szoba című alkotásából ismerte meg és alakítása láttán választotta ki Mária szerepére. A bukaresti Állami Zsidó Színház egykori csillaga magyarországi színpadokon is fellépett, 2000-ben például a zsámbéki szabadtéri színpadon Gertrudist alakította a Bánk bánban, a budapesti Bárka színházban 2001-ben a Lola Blauban, tavaly pedig önálló esttel lépett fel. /Papp Annamária: Morgenstern szerint nem zsidóellenes a Passió. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./