Egyes budapesti ellenzéki források úgy vélik, hogy az ápr. 25-én a magyar és a román miniszterelnök jelenlétében leleplezendő Szabadság-szobor ára túlméretezett – írta az ápr. 9-i Népszabadság. Ezek szerint az újraállítás engedélyezéséért cserében a magyar kormány úgymond aránytalan kötelezettségeket vállalt volna Bukaresttel szemben a Gozsdu-vagyon sorsával kapcsolatban, illetve jogokról mondana le, még az újraavatás előtt. A fideszes Németh Zsolt képviselő kijelentette, hogy tájékozódás céljából Romániába utazik. /Szabadság-szoborért Gozsdu-vagyon? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Dávid László az Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek rektor-helyettese a vele készült beszélgetésben felvázolta életútját. 1981-ben végzett a Temesvári Műegyetem számítástechnika és automatizálás szakán, majd Sepsiszentgyörgyön dolgozott a gépeket és gépkocsi-alkatrészeket gyártó vállalatban. 1985-ben a bukaresti Elektrotechnikai Kutatóintézet marosvásárhelyi fiókjához ment, 1993-tól pedig adjunktusként oktatott a városban, a Petru Maior Egyetemen. Dávid László most is tanít a Petru Maior Egyetemen, akárcsak kollegái, akik egyben a Sapientia Egyetem oktatói. Tucatnyian vannak így: a Sapientia Egyetem társult tanárai és a Petru Maior Egyetem főállású oktatói. Dávid László elmondta, hogy négy évvel ezelőtt a Petru Maior Egyetemen létre akarták hozni a külön magyar vonalat. A tanári feltételek ehhez adottak voltak, a tanterveket kidolgozták. A minisztérium száz beiskolázási helyet ígért, azonban ezt Petru Maior Egyetem visszautasította. Ezért egyetlen lehetőségük maradt, hogy a Sapientián valósítsák meg a magyar műszaki kart. A bolognai folyamat értelmében a kollégiumi, főiskolai képzés csak első lépcső lenne ahhoz, hogy a magiszter-képzés szintjén mindenki megszerezze a szaktudást. Ez nagy gondot jelent főleg a magyar egyetemek számára. Az akkreditált szaknak az az óriási előnye, hogy az állam finanszírozza, és a kutatás terén is állami támogatást kap. Amikor majd a Sapientia karait akkreditálják, akkor román állami támogatást fognak kapni. A jövőben főállású oktatókat kell a Sapientiához vonzani. Hollanda dékán volt az első, aki ezt vállalta, s most jön a következő hullám, amiben ő is benne van. /Máthé Éva: Alakuló Sapientia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Sikeresen zajlanak az RMDSZ előválasztásai, eddig 259 romániai helységben tartottak előválasztásokat az RMDSZ szervezésében, melyek során mintegy 78 ezer ember szavazott – ismertette a sajtó képviselőivel Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ ápr. 15-én, Bukarestben megtartott heti sajtóértekezletén. A közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy a romániai magyar választópolgárok körében az RMDSZ támogatottsága továbbra is állandó. Markó Béla kifejtette, a szövetség által kezdeményezett Párbeszéd a jövőért címet viselő konzultációra az EMNT és az SZNT is kapott meghívást, a találkozók időpontjainak egyeztetése már folyamatban van. /Markó: sikeresek voltak az előválasztások. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Több mint ötvenezer aláírást számolt össze hétvégi székelyudvarhelyi munkaülésén az MPSZ. Jelenleg csak Bukarestben nem gyűlt össze kellő számú aláírás, a gyűjtés azonban folytatódik (nemcsak Bukarestben), és az MPSZ vezetői biztosra veszik, hogy teljesül a helyhatósági választásokon való induláshoz támasztott valamennyi feltétel. /Zilahi Imre: Ötvenezer MPSZ-aláírás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

Ápr. 20-án Bukarestben tartották az RMDSZ és Szociáldemokrata Párt erdélyi elnökeinek találkozóját, amelyen a két pártnak a megyei szinten való együttműködéséről, viszonyáról esett szó. Az eseményen a Kolozs megyei RMDSZ nem volt jelen az ápr. 20-án Kolozsváron zajló rangsoroló közgyűlés miatt. A tanácskozáson azoknak az ígéreteknek, közös terveknek a megvalósulását kérték egymástól számon a felek, amelyeket a megyei szinten kötött együttműködésekben rögzítettek. Az erdélyi megyékben a gáz-, víz-, úthálózat kiterjesztésére vonatkozó be nem váltott ígéretek, az ingatlan-visszaszolgáltatások, az iskolarendszerrel kapcsolatos problémák merültek fel. Az RMDSZ álláspontja szerint ezek a gondok zökkenőmentesebben oldódnának meg, ha a szövetség képviselői számarányuknak megfelelően vennének részt a különböző megyei hivatalok, igazgatóságok vezetésében. /B. T. – Sz. K.: RMDSZ–SZDP egyeztetés Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Tulit Attila Szász Jenővel, az országos szervezet elnökével Bukaresten benyújtotta az Országos Választási Irodának (OVI) nyújtotta be a Magyar Polgári Szövetség által országos szinten összegyűjtött és hitelesített 54 115 támogató tag aláírását. – Ha mégsem engedik meg az MPSZ-nek, hogy részt vegyen a választásokon, akkor újabb négy évig szervezetépítéssel foglalkoznak – jelentette ki Gazda Zoltán. Megnevezték Sepsiszentgyörgy MPSZ-polgármesterjelöltjét: Tulit Attila vállalkozó. Sepsiszentgyörgy önkormányzati képviselőjének jelölték: dr. Antal Álmos orvost, dr. Bíró István orvost, Fazekas Ágnes tanárt, Ferencz Csaba újságírót, Fodor László közgazdászt, Gazda Zoltán színészt, György Ignác kertészmérnököt, Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgatót, Kovács István unitárius lelkészt, Krecht Gyöngyvér tanárt, Majos Attila vállalkozót, Már István tanárt, Nagy Gábor tanárt, dr. Nemes Tibor orvost, Ősz Erőss Péter nyugalmazott tanárt, Pethő István villamosmérnököt, Szőcs Levente szociológust, Torró Attila képzőművészt, Tulit Attila vállalkozót, Újfalvi István tanárt, Váncsa Albert tanárt. Az MPSZ a roma közösség képviselőjének helyet kíván biztosítani listáján. A megyei tanács jelöltlistája nem készült még el. Képviselőjelölteket indítanak Sepsiszentgyörgyön, Barátoson, Illyefalván, Kommmandón, Kökösben (még mindig nem biztos), Dálnokban, Málnáson, Uzonban, Zabolán, Baróton, Vargyason, Kézdivásárhelyen. /(s): Az MPSZ jelöltje polgármesternek Tulit Attila. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

A nagyváradi Püspöki Palota továbbra sem kerül vissza eredeti tulajdonosához, a római katolikus egyházhoz, mert az illetékes bukaresti bíróság újból a per elhalasztása mellett döntött. Folytatás jún. 30–án. Immár negyedszer történt halasztás az ügyben. A nagyváradi római katolikus püspökség 1996–ban indította el a pert a palota visszaszerzéséért. /(t): Újabb halasztás a nagyváradi Püspöki Palota perében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Bukarestben tanácskozott márc. 26-án a Szentszék küldöttsége az Eugen Uricaru államtitkár vezette román küldöttséggel. 1992 és 1995 után ez volt a harmadik kétoldalú tanácskozás. Hangsúlyozták a katolikus, az ortodox és a többi egyház együttműködésének szükségességét szociális, kulturális és humanitárius téren. A Szentszék küldöttsége reményét fejezte ki, hogy a román hatóságok végrehajtják a restitúciót. A román fél megköszönte a Szentszék támogatását Stefan cel Mare, a román szent fejedelem emlékét idéző római kiállítás megrendezéséhez, amely szept. 30-án nyílik meg a Vatikáni Múzeumban. /Tanácskozás a Szentszék és Románia között. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 25./

Felemás módon tükrözték az ápr. 26-i romániai napilapok a román–magyar megbékélési park megnyitását, a Szabadság-emlékmű újbóli köztérre állítását Aradon. A bukaresti román lapok egy része elhallgatta, vagy inkább negatív tálalásban foglalkozott az eseménnyel. A legjelentősebbnek tartott román politikai napilap, az Adevarul például csak egy eldugott hírügynökségi jelentést közölt az aradi eseményről. Viszont kiemelte, hogy "a megbékélési park felavatásán részt vett meghívottakat lehurrogták". A Ziua című napilap rövid tudósításában idézőjelbe tette az Aradon megnyitott park nevében a megbékélés szót, a Szabadság-emlékművet pedig "a szégyen szobrának" nevezve megismételte a 13 aradi vértanúval kapcsolatos román történelmi hazugságokat. A Romania Libera, a Cronica Romana, a Libertatea, a National és más román lapok teljesen elhallgatták a Szabadság-emlékmű felavatását. /Felemás a Szabadság-emlékmű újbóli felállításának sajtóvisszhangja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Konsztantinosz Sztephanopoulosz görög államfő Romániába látogatott. Románia és Bulgária "kétségtelenül" az EU tagja lesz 2007-ben, jelentette ki a görög államfő ápr. 27-én Bukarestben. /Románia "kétségtelenül" az EU tagja lesz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Ápr. 27-én megállapodást írt alá Bukarestben Lamperth Mónika magyar és Ioan Rus román belügyminiszter. – Az Európai Unió biztonsága szempontjából kulcskérdés a magyar és a román rendészeti, határőrségi, bevándorlási illetve migrációs hivatalok és intézmények együttműködése – hangsúlyozta Bukarestben Lamperth Mónika, aki belügyi küldöttség élén kétnapos hivatalos látogatást tesz Romániában, s vendéglátójával, Ioan Rus belügyminiszterrel kétoldalú közúti és vasúti határforgalmi egyezményt, illetve egy végrehajtására vonatkozó kormányközi megállapodást írt alá. Egyetértettek abban, hogy növelni kell a határátkelők számát, és korszerűsíteni a már meglévőket. Lamperth Mónika ehhez hozzáfűzte, román kollégája megígérte: intézkedni fog, hogy a Létavértes–Székelyhíd határátkelő román oldalán az infrastruktúra minél hamarabb kiépüljön. /Román–magyar egyezmény. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./ A nyáron nyílhat meg a Létavértes-Székelyhíd közötti új határátkelő, s itt vezetik be először az egyidejű, közös vám- és útlevél-ellenőrzést a magyar és a román határrendészeti hatóságok – közölte Bukarestben Lamperth Mónika belügyminiszter asszony. /Lamperth Mónika Bukarestben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./

A Ziua bukaresti lap szó szerint újraközli Adrian Nastase kormányfő – akkor ellenzéki vezér – 1999. okt. 5-én a Dimineatában megjelent cikkét, melyben a Szabadság-szoborról akkor ilyen címen írt: A magyar irredentizmus álma: A Magyar Szabadság emlékművének újrafelállítása Aradon. A cikk szerint a magyar revizionizmus és irredentizmus szeretné visszaállítani a szoborcsoportot. Nastase ebben az írásában leszögezte: a magyarok, ha fel akarják állítani a szobrot, ám tegyék, de saját területükön és saját költségen. A Ziua megkérdezte: mikor volt őszinte Nastase, akkor, amikor az aradi szoborcsoport ellen hadakozott, vagy most, amikor európai zakót öltött? A román lap emlékeztetett: Nastase 1999. júl. 13-án Kolozsváron hangoztatta, hogy biztos értesülései vannak: az erdélyi magyarok, az RMDSZ a koszovói zavargások mintájára ősszel nagyszabású feszültségeket készülnek gerjeszteni az országban, hogy Erdély önállóságát, majd a Nagy-Magyarország visszaállítását elérjék. /Cseke Gábor: A szeg, amely kibújt a zsákból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

Hargita megyében tovább tart a román lakosság elűzése, miközben a magyar értelmiségiek azon fáradoznak, hogy Csíkszereda román közigazgatását és vele együtt a karhatalom és az igazságszolgáltatás szerveit hamis vádakkal lehetetlenné tegyék. Ez volt Andrian Paunescu szenátor politikai nyilatkozatának lényege a szenátus ápr. 26-i ülésén. Csíkszeredában maffia-tevékenység vádjával őrizetbe vették Csibi István vállalkozót. Az bukaresti Adevarul beszámolókat közölt Csibi István és több alkalmazottjának tettlegességeiről, idézett tanúvallomásokat, amelyek azt állítják, hogy a rendőrség, az ügyészség több tisztségviselője tetemes anyagi ellenszolgáltatások fejében összejátszott a bűnszövetkezettel. Adrian Paunescu szerint „a magyar radikálisok offenzívája székelyföldi etnikai tisztogatást szándékozik véghezvinni". „Vajon az RMDSZ vezetősége, kollégáink az RMDSZ parlamenti csoportjából miért nem foglalnak állást a radikálisok ellen?" – kérdezte Paunescu. Ezután szót kért dr. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor. Reméli, hogy a román állam illetékes hatóságai végigviszik, amit elkezdtek, és az ország törvényeinek szellemében járnak el Hargita megyében, jelentette ki. Csodálja, hogy a feltételezett magyar bűnöző ilyen jó ügyvédet talált, mint Paunescu. /Béres Katalin: A csíkszeredai bűnszövetkezet szóvivőre talált a Szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői ápr. 28-án bukaresti sajtóértekezletükön ismertették a Központi Választási Iroda döntései ellen emelt jogi kifogásaikat, majd beszámoltak arról, milyen visszhangot váltott ki Strasbourgban, az Európa Tanácsban, illetve Brüsszelben, az Európa Parlament (EP) külügyi bizottságában a diszkriminatív román választási törvény. Szász Jenő hangsúlyozta: az MPSZ nem csak az idei helyhatósági választásokra alakult, számára elsősorban az 54 000 hozzá csatlakozó ember akarata a fontos. Az RMDSZ felszólítását kommentálva, hogy a két RMDSZ-es képviselő, Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt döntse el, a szövetséget, vagy az MPSZ-t képviseli-e, Szász Jenő úgy nyilatkozott: eddig Markóék mindig leszámoltak azokkal, akik másként gondolkodnak. Szász Jenő hozzátette: az MPSZ befogadó, míg az RMDSZ kizáró szervezet. Szilágyi Zsolt úgy nyilatkozott: nem lepődne meg, ha kizárnák az RMDSZ-ből. /Sz. K.: Szilágyit és Pécsit nem lepné meg, ha kizárnák az RMDSZ-frakcióból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Miközben a bosnyák hozzátartozók 1 milliárd euró várományosai, a romániai haláltábor túlélői és az áldozatok hozzátartozói még mindig hiába várnak méltányos kárpótlásra. A hágai Nemzetközi Törvényszék néhány nappal ezelőtt népirtásnak minősítette az 1995–ös srebrenicai mészárlást, és ezzel legalább bizonyos értelemben a genocídium fogalmát is átértelmezte. Az 1944 végén sok ezer, Észak–Erdély különböző településeiről a földvári haláltáborba elhurcolt férfiak tragédiája is népirtás. Srebrenicát 1995 júliusában elfoglalta Radiszláv Krsztics tábornok serege, ami után néhány nap alatt a szerbek több mint 7000 muzulmán férfit végeztek ki. 1944. augusztus 23–án, amikor már nyilvánvaló volt, hogy Németország elveszti a háborút, Románia a leendő győztesek oldalára állt át. Ezzel ismét terítékre került Észak–Erdély hovatartozásának a kérdése. A román kormány egész Erdélyt akarta. Akkor úgy nézett ki, hogy Észak–Erdély legalább egy részének a hovatartozása az itt élő lakosság etnikai összetételén is múlhat, elhatározták, hogy amennyire lehetséges, "javítanak" ezen az összetételen. Elhatározták a nem román lakosságnak a trianoni határon kívülre juttatását, a leplezett formában történő etnikai tisztogatást. Földvár az utóbbi célt szolgálta. A lágerben olyan körülmények között tartották a foglyokat, hogy minél többen elpusztuljanak. A "földváriak" közül a szívósabbak végül négy hónapi raboskodás után, 1945 áprilisában borzalmasan leromlott állapotban ugyan, de élve hagyhatták el a haláltábort. Azonban a túlélőknek több mint fél évszázadig még beszélniük sem volt szabad arról, ami velük történt. A ’89–es fordulat után megszólalhattak ugyan, de Bukarestben nem akarták meghallani a panaszukat. 1999–ben végül Romániában megjelent egy kormányrendelet, amely az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti időszakban etnikai alapon üldözött személyeknek nyújtandó kárpótlásról intézkedik. A haláltábor Szatmár megyei túlélői közül már csak hatan–heten voltak életben, és nagyon kis összegű kárpótlást kaphattak volna. A Hivatalos Közlöny 2002. nov. 7–i számában az 1940. etnikai okokból üldözött személyeknek nyújtott jogokra vonatkozóan olyan módosítás jelent meg, aminek lényege az, hogy a jogosultak kategóriáját kiterjeszti az említett periódusban Észak–Erdélyből elmenekült, kiutasított vagy kitelepített személyekre is. Ez azt jelenti, hogy a Trianon után idetelepített román kolonisták kapnak kárpótlást. Ezeket a telepeseket a második bécsi döntés után, 1940 októberében a magyar hatóságok hazaküldték, majd a háború visszatértek újra. Miközben a közvetlenül Trianon után románosítási céllal betelepített kolonisták markát havonta szép summa üti, a földvári haláltábor túlélői, semmilyen kárpótlásban nem részesülnek. Most ismét módosították az etnikai alapon üldözött személyek jogairól szóló törvényt, Kerekes Károly képviselő javaslatára. A kedvezményezettek köre kiegészül a kilakoltatott személyekkel, valamint a kisebbségek ellen irányuló erőszak áldozataival. /Boros Ernő: Nem csak Srebrenicán, Földváron is genocídium történt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./

Sepsiszentgyörgyön bemutatkozó rendezvényre invitálták az érdeklődők a civil szervezetek egyesítését célul kitűzők. A rendezvényen egyetlen civil szervezet képviselője sem jelent meg, helyettük igazgatók, intézményvezetők /zömük román anyanyelvű/ jöttek el. A bemutatkozók máris munkakönyves alkalmazottjai a Civil Társadalomért Parancsnokság (Comisariatul pentru Societatea Civila) sepsiszentgyörgyi irodájának. A megnyitóra a szervezet bukaresti vezetői is lejöttek, akik szép frázisokat mondtak a ,,haza egységéről”, a ,,románok adottságairól”, ,,fiatal demokráciánk rügyező hajtásairól”, ,,európaiságról” és közölték, hogy minden hazai civil szervezet érdekvédelmét kívánják ellátni szerződéses alapon, amiért már 32 irodát nyitottak szerte az országban. Az egészet PHARE-alapokból fedezik, honlapjuk is van. A jeles szervezet honlapja szerint az országos elnök Vasile Vlaicu ügyvéd, aki 1989-ig aktív katonatiszt volt, a főkomisszár Ioan Grigore Prodan, jogi oklevéllel is bíró ortodox lelkész, volt újságíró, a Kovászna megyei irodavezető, Vasile Marinescu volt hétfalusi párttitkár, jelenleg egy Brassó-pojánai cég műszaki igazgatója, helybeli szervező Ioan Maniga gépgyári vezető, és a jelenlegi gépgyári jogtanácsos, Constantin Maniga volt rendőrtiszt, a Suceava megyei iroda vezetője. /Demeter J. Ildikó: Civilek parancsnoksága. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

Beke Sándornak /Székelyudvarhely/ idén a Fehér tulipánok és a Mosolygó oroszlánok című verseskönyvei mellett két könyve román nyelven is megjelent a bukaresti Cornelia Moldoveanu fordításában.Az egyik: Poezie de dragoste despre cascada Niagara (Szerelmes vers a Niagara vízesésről) című kötet válogatás Beke Sándor költészetéből, míg a másik, a Mi-am cladit in inima o biserica (Szívemben építettem egy templomot) istenes verseket tartalmaz. – Beke Sándor szerint a lefordított irodalmi alkotás egy nép irodalmának, lelkivilágának, kultúrájának, nyelvének a szolgálati útlevele. 1989 után alig hallani egy-egy románra lefordított műről. Beke Sándor erdélyi magyar költők verseit is fordította románra. Így a Román Írószövetség kiadványaiban napvilágot láttak Szemlér Ferenc, Szőcs Kálmán, Markó Béla, Lászlóffy Aladár, Molnos Lajos, Király László, Kenéz Ferenc, Jancsik Pál, Egyed Péter, Cselényi Béla, Soltész József, Balla Zsófia és más hazai szerzők versei az ő tolmácsolásában. Beke Sándor kiadója, az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó főleg történelmi, művelődéstörténeti, szociográfiai, nyelv- és irodalomtudományi, etnográfiai jellegű könyveket, a Székelykapu Könyvkiadó székelyföldi, helytörténeti munkák kiadását tűzte ki céljául, az Erdélyi Pegazus pedig főleg szépirodalmi könyvek kiadását vállalja programjában. Papp Tibor, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori eszperantó nyelvtanára fordított le 3 kötetnyi Beke-verset. E kötetek az ő jóvoltából jutottak el az európai országok eszperantó nyelvet is ismerő olvasóihoz, sőt az öreg kontinensen túlra, Észak- és Dél-Amerikába, Afrikába és Ázsiába is. /P. Buzogány Árpád: Beke Sándor két verseskönyve román fordításban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 30./

Huszonöt európai országból ezer, alvilági hálózatok áldozatává vált gyermeket telepítettek haza Romániába 2003-ban – tűnt ki egy Bukarestben közzétett jelentésből. Olaszországból 296, Franciaországból 96, Belgiumból 77, Németországból 76, Spanyolországból 75 román gyereket küldtek haza a hatóságok. A kiskorúakat nem egy esetben saját szüleik „adták el" az embercsempészeknek, akik prostitúcióra, koldulásra vagy bűnözésre kényszerítették őket. Tavaly 50 ezer fiatalkorú hagyta el kíséret nélkül Romániát, és közülük 21 ezer nem tért vissza. /Ezer román gyereket telepítettek haza 2003-ban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Nagyváradon máj. 2-án, vasárnap megkezdődött a XIII. Festum Varadinum a Sebes-Körös-parti Ezredévi emléktéren, a Várad-Olaszi református templomban. A rendezvények az élő magyar bástyaként létező négy nagyváradi történelmi egyházra épülnek. Idén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is visszakapcsolódott a Varadinumba, a nyitóünnepségen Tőkés László püspök hirdetett igét, aki szerint nagyon sok lokálpatriótára volna szükség Erdélyben, hiszen hatalmas a magyarság szétszóratása és ez meggyengíti a közösséget. „11 millió magyar visszakerült az európai népek közösségébe. Erdély az előszobában van. Egyéni és közös útkeresésünkkel indítjuk ezt a Varadinumot, amikor a magyar jövendőt hirdetjük." – mondta. A püspök az MPSZ támogatására szólította fel a megjelenteket. A gyermekek verses-zenés összeállítással köszöntötték az édesanyákat, anyák napja lévén. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az „egyházhoz és szülőföldhöz ragaszkodásunk meghatározza életünket, hiszen a magyarság a diktatúra idején is a templomok védőszárnyai alatt talált menedékre”. A megmaradás eszközének az autonómiát, „a Bukaresttől való függetlenség kivívását" tekinti, az egyházi javak visszaszolgáltatását pedig közös nemzeti ügynek. Az anyaországgal való kapcsolattartást megnehezíti, hogy az országhatárnál 500 eurót kell felmutatni. Pomogáts Béla arról szólt, hogy a történelem véres korszakaira, a veszteségekre emlékezünk leginkább: Muhi-csata, Mohács, Trianon, kevésbé emlékezünk meg az építés, a béke korszakairól, amilyen a magyarság életében jelenleg az európai csatlakozás. Pomogáts Béla három alapelv betartására intett: az autonómia, a nemzeti integráció és a nemzeti szolidaritás: „Egy Magyarország és egy nemzet van", az új békekorszak is veszendőbe mehet, ha nem lesz belső kiegyezés, vélekedett. Az ünnepség végén átadták a Pro Família-díjat ifj. Kristófi János orgonaművésznek és családjának. /(Balla Tünde): Megnyílt a 2004-es Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

A Sajtófigyelő Ügynökség szervezésében Bukarestben rendezték meg a Szólásszabadság Hetét. A rendezvénysorozat keretében máj. 1-jén nyílt napot tartottak a bukaresti szerkesztőségek. A rendezvény meghívottja volt Szondy Zoltán, a Hargita Népe munkatársa, is, akit öt megvert újságírótársával együtt kitüntettek szókimondó, a csíkszeredai közállapotok visszásságait feltáró, leleplező írásaiért. Mint ismeretes, Szondy Zoltánt három ízben is bántalmazták. A verőlegények és felbujtóik előzetes letartóztatásban vannak. /Kitüntették Szondy Zoltánt. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 4./

Felfoghatatlan, hogy Zágonban az újraindított közbirtokosságot áruba bocsátják. Ezzel nem pusztán a közbirtokosságot, hanem maga a magyar számolja fel lassan, de biztosan önmagát. A bukaresti jogászok, megtalálták a zágoni közbirtokosság szétverésének kiskapuját. /Benkő Levente: Marad-e vándorbotra? = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

Az MPSZ bukaresti aláírásgyűjtői három eurót kaptak kézjegyenként az Erdélyi Riport hetilap információi szerint. Nevük elhallgatását kérő egyetemisták elmondták a lapnak: valóban kaptak pénzt az aláírásokért, de hogy az összeg honnan származik, arról nincs tudomásuk. Rudolf Pufulete, a bukaresti Ady Endre Líceum igazgatója megtiltotta a diákoknak, hogy az iskola falai között bármilyen politikai jellegű tevékenységet folytassanak. Erre azért volt szükség, mert kiderült: az iskola egyik tanulója a tizennyolc évet betöltött diáktársaitól gyűjtött aláírásokat az MPSZ támogatására. Boros Zoltán, a Román Televízió magyar adásának volt főszerkesztője, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke úgy véli, a fővárosban kicsi a magyarok létszáma, ezért az aláírásgyűjtők ügyességén múlott, hogy ki mennyi kézjegyet képes összegyűjteni. /Pénzért gyűjtöttek MPSZ-aláírásokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

A bukaresti bíróság máj. 4-re tűzte ki a Nagy-Románia Párt által az RMDSZ ellen 2002-ben indított per tárgyalását. A bírónő a büntetőjogi pereket vette előre; végig kellett várni ezeket a pereket. Bombariadó volt, két órát kellett várakozni, végül a szakértők megállapították, hogy nincs veszély. Hat és félóra után került sorra tárgyalása, és – két percet vett igénybe. Frunda György szenátor, az RMDSZ védőügyvédje elősorolta alkotmányjogi érveit és más, vonatkozó törvényes előírásokat, és ezzel le is zárult a tárgyalás. Az NRP képviselője nem jelent meg. A tárgyalás után Frunda György kijelentette, hogy rosszhiszeműséget tapasztalt a bírónő részéről, mivel órákon át várakoztatta, holott ismerte az ügyet, és azt is, hogy pár perces tárgyalásról lehet szó, mert a felperes nem jelent meg. A 2002-ben indított perben az NRP alkotmányellenes tevékenység és a nemzeti érdekeket sértő program miatt kérte az RMDSZ betiltását, jogi feloszlatását. Első fokon az RMDSZ megnyerte a pert, de az NRP fellebbezett és ezúttal nekik adtak igazat. Időközben megjelent a politikai pártok törvénye, amely megengedi, hogy kisebbségi szervezetek részt vegyenek a választásokon, és ezek alkotmányosságát nem támadhatja meg bárki, bármikor. Emiatt az NRP keresetét éremben nem is lehetett letárgyalni, hanem – elutasítani. A bírónő jún. 1-jére tűzte ki a per érdembeli tárgyalását. /(Béres Katalin): Törvényszéki tudósítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

Újabban a Gyergyó Területi RMDSZ vezetősége a TKT-üléseket olyan hétköznapokra hívja össze, amikor dr. Garda Dezső parlamenti képviselő Bukarestben tartózkodik, s nem vehet részt az ülésen. Garda Dezső elmondta, hogy mellőzése rendszeres. Nem hívták meg például a színházi kollokvium alkalmával szervezett gyergyószentmiklósi tanácskozásra. Ezt utólag azzal indokolták, hogy a kulturális szférában mozgó emberek vettek rajta részt. Ugyanakkor a tanácskozáson jelen volt Melles Előd erdőmérnök is, aki nem foglalkozik kultúrával. Nem hívták meg a faipari üzletember-találkozóra sem, ahol Antal István parlamenti képviselőnek kellett ismertetnie azt az erdőgazdálkodási törvényt, amelynek éppen Garda a kezdeményezője. Garda a megyei TKT-ülésen felmutatott egy dokumentumot, amely igazolta, hogy Melles Előd akadályozta az erdők visszaadását. Melles Előd a dokumentumot hamisítványnak nevezte, de az erdészeti igazgatóság nem tartotta hamisítványnak, hanem felhasználta abban a perben, amelyet a gyergyószentmiklósi földosztó bizottság ellen kezdeményezett. A TKT nem engedte napirendre tűzni a kérdést, egy későbbi TKT-ülésre napolva el, ami azóta sem történt meg. Garda Dezső nem érti, hogyan lehet Melles Előd újra megyei tanácsosjelölt? Ez a szabályok legdurvább megsértését jelenti. /Gál Éva Emese: Mellőzik a parlamenti képviselőt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

Máj. 4-én hét Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ tanácstag indítványozta Lokodi Csaba felfüggesztését elnöki funkciójából. Kótai Levente Csaba lett az ideiglenes ügyvivő elnök. Az addigi elnök ekkor Bukarestben tartózkodott, telefonon közölték vele az ítéletet. Megelégelték ugyanis Lokodi Csaba vezetési módszerét. A nem működő állandó munkacsoportok (belügy, külügy, pénzügy, emberi erőforrások, arculatépítés), a döntéshozatal átláthatatlansága, hiányos kommunikáció, egyeduralomra való törekvés voltak az indítványba foglalt tények. Kótai Levente Csaba a május 19-re összehívott rendkívüli közgyűlésig ideiglenes ügyvivő elnökként tevékenykedik. Lokodi Csaba nem tartja etikusnak a döntés közlésének módját. /Lőrincz Edina: Távollétében függesztették fel a KMDSZ elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Magyarország uniós csatlakozását a határon túliak – a szlovákiai és a szlovéniai magyarok kivételével – Siralmas énekként és nem Örömódaként élték meg, különösen, ha kimerészkedtek a határra, állapította meg Sylvester Lajos. A csernátoniakat szállító kisbusz a határig hajtott, hihetetlennek tűnt, hogy a sepsiszentgyörgyi útlevélosztályon szabályszerűnek és határátkelésre alkalmasnak vélt úti okmányokat ne fogadják el. Mégis így történt. A sepsiszentgyörgyi útlevélosztály tisztviselői a csoportok számára kiállított közös útlevelet szabályosnak tartják, a bukaresti és kolozsvári magyar konzulátus ügyfélszolgálata ideges lesz az érdeklődők okvetetlenkedése miatt, és azt szorgalmazza, hogy mindenkinek legyen személyre szóló úti okmánya.     Ha átmehetnek, láthatták volna, hogy a magyar címerrel ékesített piros-fehér-zöld színű országjelző táblát lecserélik magyar oldalon sokcsillagos kékre, az erdélyiek még azt hitték volna, hogy megszűnt Magyarország. – Az útlevél kiváltása is szép összeg, a kiskorú gyermekek esetében a közjegyzői felhatalmazások, a fordítások közjegyzői hitelesítése, az útiköltség, a megemelt gépkocsi-biztosítási díjak, az utánajárások miatti munkahelyi kiesések is bekerülnek a kiadási rovatba.  /Sylvester Lajos: Minden nagyon szép, minden nagyon jó… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./

Máj. 6-án kezdődött Szentegyházán az immár hagyománynak örvendő Filharmónia Napok rendezvénysorozat. Idén bukaresti, sepsiszentgyörgyi és tokaji vendégkórusokat vártak a Haáz Sándor vezette négynapos rendezvényre. Máj. 7-én a Mikes Diákkórus, valamint a szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertezett, majd fáklyás körmenetet, illetve utcabált tartottak. Máj. 8-án sakkverseny, majd bicikli- és futóverseny után jött a zenei vetélkedő kerülhetett sorra. /(bb): Filharmónia Napok Szentegyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 10./

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség keretében működő, joghallgatókat tömörítő Jurátus Kör 25 tagja Markó Béla RMDSZ-elnök meghívására kétnapos látogatásra érkezett Bukarestbe. Máj. 11-én Markó Béla szövetségi elnök fogadta a joghallgatókat, ismertette a fiatalokkal a szövetség autonómiapolitikáját. Ezután a joghallgatók a képviselőházba látogattak, ahol Varga Attila képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke, és Frunda György szenátor, a szenátus jogi bizottságának elnöke fogadta őket. Máj. 12-én Kozsokár Gábor alkotmánybíró fogadja a joghallgatókat az Alkotmánybíróságon. /Bukarestben a Jurátus Kör tagjai. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) és a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont szervezésében máj. 8-án tartották Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét.  A versenyen közel száz általános és középiskolás diák vett részt Székelyudvarhelyről, Nagyváradról, Székelyhídról, Brassóból, Kolozsvárról, Nagybányáról, Aradról, Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről és Kovász­náról. Tapodi Zsuzsa, a bukaresti hungarológiai tanszék, illetve a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem előadótanára állította össze a játékos feladatokat, és vezette le mind az általános, mind a középiskolások versenyét. Az általános iskolások vetélkedőjének témája Lengyel Dénes Régi magyar mondák című kötetének, a középiskolásoké pedig Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényének ismerete volt. /Nagy Zsuzsanna: Anyanyelvi vetélkedő Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

A romániai fuvarozók elégedetlenkednek és tiltakoznak a Magyarországon bevezetett új útdíjak ellen, amelyek – képviselőik vélekedése szerint – hátrányos helyzetbe hozzák őket az európai szállítási piacon. A fuvarozók bukaresti székhelyű két érdekképviseleti szervezete, a nemzetközi közúti szállítás romániai egyesülete (ARTRI), illetve a romániai közúti szállítók országos szövetsége (UNTRR) tiltakozó nyilatkozatokban foglaltak állást a Magyarország által május elsejétől a román és más, nem európai uniós tagállamokhoz tartozó kamionosok számára jelentősen megemelt új tranzitdíjak ellen. /Diszkriminatív intézkedés román fuvarozók ellen? = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./