Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. augusztus 25.
"Galócás ünnepelt: aug. 14-én emlékművet avattak, 15-én pedig fölszentelték a galócási magyarság új római katolikus templomát. A Gyergyói Kisújság legfrissebb számában Gergyely Géza Megvalósult a galócásiak régi álma címmel részletesen írt mindkét eseményről: az emlékművet a kommunista rendszer két áldozata, Ábrahám Árpád és Lőrincz János Raymond emlékére emelték. Ábrahám Árpád 1939-1940-ben teljesített papi szolgálatot Gyergyóhodoson és Galócáson, 1957-ben tartóztatták le, majd 1958. szeptember 1-jén végezték ki a zsilávai börtönben, mert "csatlakozott ahhoz az ellenállási mozgalomhoz, amely Temesvárról indult a Szoboszlai Aladár irányításával". A katonai szolgálatot teljesítő Lőrincz Jánost 1989. dec. 27-én gyilkolták meg Brailában. Gergely Géza cikkében azt is megemlíti, hogy a kiskatona tragédiájáról a Romániai Magyar Szó 1990. ápr. 6-án adott hírt. A nyitott történelemkönyvet ábrázoló emlékmű két alapján a két áldozat fényképe, s alatta felirat: "Beteg rendszer és beteg ember halálos áldozata". Az aug. 15-én a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére felszentelt katolikus templom alapköveit 2001. jún. 17-én szentelte meg Tamás József segédpüspök, fölépítése bel- és külföldi támogatásokból és a galócási katolikus hívek összefogásával valósult meg. "Ez a közösség bebizonyította, hogy életképes. Élni akar, tehát élni fog! 225 személy dolgozott itt 3500 munkanapot díjtalanul. Ennek a teljesítménynek több mint 15%-át nők végezték." - írja a templomépítésről Gergely Géza. A csaknem 3000 lelket számláló Galócáson 700 római katolikus él, a község plébánosa Salamon József. /Új katolikus templom Galócáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ "
2003. augusztus 25.
"Aug. 23-24-én a szilágynagyfalusiak a testvértelepülés küldöttségével, a hajdúvidéki Vámospércs lelkészével együtt ülték meg a település napját. A kultúrotthonban megtartották az elszármazottak találkozóját; népművészeti kiállítást rendeztek a helyi általános iskolában; saját könyveit dedikálta Tóth Máté Miklós színművész, író. Nem maradt el a mazsorett-parádé, az ünnepséget záró tűzijáték sem; közönségcsalogatónál több volt Meleg Attila revükabaré műsora, a fellépő együtteseknek sikerük volt. /Szilágynagyfalusi napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ "
2003. augusztus 25.
"Somosd Marosvásárhely tőszomszédságában levő tiszta magyar település, hol immár harmadik éve egyhetes zenei tábort szerveznek kisiskolás gyerekek számára. A tábor lelkes szervezője a helybéli református lelkészházaspár; idén közel száz gyerek vett részt a napokban zárult táborban, melynek irányítását ezúttal is Gáspár Attila zilahi zenetanár vállalta fel. A távolabbról érkezetteket a holland gyülekezet támogatásával felépített, 2000-ben felavatott gyülekezeti ház vendégszobáiban szállásolták el. A résztvevők gitáron, furulyán és szájharmonikán tanultak muzsikálni. /Hol gyerekek énekelnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ "
2003. augusztus 25.
"Arany János szellemisége belengi Nagyszalontát, és kötelez. Romániában civil szerveződésként az Arany János Művelődési Egyesületnek sikerült elsőként visszakapnia régi tulajdonát, az Arany-portát, amely nemzeti örökségünk becses darabja, még ha a rajta levő szülői ház le is égett, amikor gyermek volt a költő. Arany-relikviák tucatjai, szobrok és képek, emléktáblák, múzeum, jelzett és jeltelen épületek sora vezeti az Arany nyomán lépkedő zarándokot. Az újságírót Tódor Albert polgármester, Nagy György József, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke, Dánielisz Endre magyartanár, Arany János és Nagyszalonta egyik legavatottabb helyi ismerője és Zuh Imre muzeográfus várta. A Csonka-torony a romániai nemzeti örökség listáján szerepel. Azt visszaszerezni sokkal nehezebb lesz. A kommunizmus államosította az egyesület vagyonát. Csak 1991-ben alakultak újra, 2003-ban perben kellett bizonyítaniuk a jogfolytonosságot, hogy visszakaphassák az ingatlant. Az egyesület nyolc esztendeje Arany János szavaló- és hat éve Arany László mesemondó versenyt szervez, könyvbemutatókat, irodalmi esteket, előadásokat, negyedévente az Arany Koszorú művelődési folyóiratot adják ki, igyekeznek kapcsolatot teremteni minden Arany nevét viselő szervezettel. A művelődési egyesület felkérésére született meg 1992-ben Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész Arany János ülőszobra, amely a református templom szomszédságában uralja a szoborparkot, Zilahy Lajos, Sinka István, Kulin György és az időközben elhunyt Kiss István busztjával kiegészülve alkotnak koszorút. "Kevesen tudják, hogy Arany János kétszer is megbukott, bár lángelme volt. Már hat évesen írt, olvasott és latinul tudta a Miatyánkot. Arany Györgyné Megyeri Sára tizedik gyereke gyenge fizikumú volt, azért kellett évet ismételnie" - Dánielisz Endre meséli el az Arany-út második stációján. "E helyen állott az az iskola, amelyben Arany János tanult és tanított 1823-1833 és 1836-1839 között" - őrzi a költő emlékét az iskola falán a kétnyelvű felirat. A múzeumban van Arany János dolgozószobája és a fotel, ahol 1882. okt. 22-én Arany János csendesen elszenderült. Öt kiállítóteremben mutatják be Arany János életét és munkásságát. 1899. aug. 27-én nyílt meg, így most lesz 104 éves az Arany János Emlékmúzeum. /Balla Tünde: "Volt bár Kánaán, nem lett honom a föld" Arany János nyomában Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23., folyt.: aug. 25./"
2003. augusztus 26.
"Aug. 20-24-e között lezajlott a második Zetelaki Írótábor, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) legjelentősebb rendezvénye. A meghirdetett téma az erdélyiség, pontosabban: létezik-e erdélyi irodalom, miként definiálható, ha létezik, jó vagy rossz, az erdélyi íróknak hasznukra vagy kárukra válik erdélyiségük. A tábor ideje alatt naponta átlagosan 70-90 szerző volt jelen. Sor került a kezdő versírók számára meghirdetett pályázat kiértékelésére. Első díjban a mindössze tizenhat éves Márkus András és Ármos Lóránd részesült, a második díjat Barabás Blanka érdemelte ki. Sokan eljöttek a táborba, mert fontosnak tartották a találkozást, a szakmai, baráti beszélgetést. /Gyorsjelentés az EMIL- táborozásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ A naponta megrendezett költői szemináriumokat Fekete Vince és Karácsonyi Zsolt vezették, a nagy népszerűségnek örvendő csapattag a KILL (Kiskorú Írók Ligája) volt, a fiatal Márkus András vezérletével. Az előadásokat Szőcs Géza és Beke Mihály András tartották. Killék felolvasása mutatta, hogy ez a fajta vulgár poétika feltörőben van. /(bb): Mit nekem, te Kárpátoknak? (erdélyiség ma). Véget ért az idei zetelaki írótábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 25./ Fried István összefoglalóját úgy összegezte, hogy a mai erdélyi írónemzedéknek végre nincs kisebbségérzése és kisebbségtudata, és képes öniróniával szemlélni önmagát is, ami a korábbi nemzedékekre nem volt jellemző. Láng Gusztáv kifejtette, hogy az összmagyar irodalomban az erdélyi irodalom magyarországi recepciója kismértékű. Egyed Emese Erdélyi zordon címmel, arról értekezve, hogy miért oly komor, bús, tragikus hangvételű az erdélyi irodalom. Balázs Imre József az erdélyiség hasznáról és káráról beszélt, megállapítva, hogy többször káros, "megbélyegző", mint ahányszor hasznos. Balázs Imre szerint ezt a helyzetet csakis úgy lehetne megszűntetni, ha stratégiát dolgoznának ki az egységes magyar irodalom megteremtésére. A romániai magyar irodalom történetén dolgozik, hogy felépüljön egy rendszer, ami Magyarországon is kanonizálható lenne. Jelenleg a magyarországi irodalomtörténet torz, elnagyolt képet fest az erdélyi irodalomról. Először fel kell mutatni az egységgé összeálló értékeket, azután lehet megkeresni, miként épülhetnek be az egységes magyar irodalomba. Fekete Vince beszámolt az idén tizedik évét ünneplő Serény Múmiáról, a Helikon című irodalmi lap mellékletéről, melynek a kezdetektől ő a koordinálója. A Serény Múmia hozzájárult a fiatal írónemzedékek (pl. transzközép-társaság) elfogadtatásához. Aug. 23-án tartották az EMIL közgyűlését. Fodor Sándor elnök megnyitotta a gyűlést, Sántha Attila ügyvezető beszámolt a liga eddigi tevékenységéről. Sikerült nagyon sok író-olvasó találkozót szervezni, melyek során olyan kisebb, eldugottabb településekre is eljutottak, ahová magyar író hosszú évek óta nem tette be a lábát. Jelenleg 108 tagja van a ligának, zömük természetesen erdélyi, de vannak felvidéki, magyarországi, ausztriai, svédországi, kanadai tagok is. Sikerült jelentős pénzjutalmakkal járó díjakat átadni: a tavalyi EMIL-díjazottaknak összesen 4600 eurót osztottak ki. Szóba kerültek a könyvterjesztési problémák. Ferenczes István vázolta: elkészült egy irodalmi könyvesház létrehozásának terve, melyben minden erdélyi kiadó könyve megvásárolható lenne, s amely lerakatként is működne. Szóba kerültek még a szerzői jogdíjak, a felvidéki, délvidéki írókkal való kapcsolattartás nehézségei is. /Zsidó Ferenc: Erdélyi írók seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./"
2003. augusztus 26.
"Tőkés László püspök sajtótájékoztatót tartott a hétvégén Nagyváradon, a magyarországi kormánytámogatásokkal kapcsolatban. Sikerült nyilvánosságra hozták az egyházkerületi közgyűlés július 4-én keltezett határozatát is, a fogalmazvány mély megdöbbenéssel beszél a Reformátusok Világszövetsége Európai Nagygyűlésének megszervezésére kapott pénz elszámolásával kapcsolatos ügy az Erdélyi Riportban való "felmelegítéséről". A püspök közölte: a HTMH-nak benyújtotta az elszámolást, majd kritizálta az RMDSZ-t, amely ne legyen a román hatalom kinyújtott karja. A püspök szerint jól halad az autonómia ügye és folytatják az önrendelkezésért való harcukat. Egy Felső Erdélyi Magyar parlament volna hivatott stratégiát kidolgozni a magyarság számára. Az autonómia kulcskérdés az erdélyi magyarság kérdései között és Trianon korrekciójának politikai eszköze. "Berozsdásodott a magyar kormány egyházpolitikája" - fogalmazott Tőkés László, mert késik az önálló egyházi pénzalap létrehozása. Az egyházkerület jogi útra tereli az Ady-központ ügyét, jelentette be, azzal, hogy írásbeli felszólítást küldtek a Magyar Miniszterelnöki Hivatalnak ügyvédeik révén. /(Balla Tünde): Az egyházkerületi elszámoltatásról időszerű lett beszélni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./lezárni azt a "sajnálatos ügyet, amit belső egyházi, politikai és RMDSZ-es erők akartak felhasználni az egyház ellenében", jelezte. "
2003. augusztus 26.
"Gál Éva Emese jelezte, hogy Budapestről minden hónapban elküldték a Magyar Írószövetségtől az Írószövetségi Tájékoztatót, 2002 szeptembere óta azonban ő egyetlen példányt sem kapott meg Gyergyószentmiklóson. Az Írószövetségen biztosították őt, hogy rendesen elküldték minden hónapban a tájékoztatót. Budapesten benézett a Hitel szerkesztőségébe, ahol másfél éves késéssel megtudta: a tavaly februári számban közölték két versét. Tiszteletpéldányt és értesítést a honoráriumról (melynek egyik példányát postafordultával visszavárták volna), természetesen ugyanúgy küldtek tavaly februárban is. Ezt sem kapta meg. Kinek az érdeke, hogy elsüllyessze ezeket a küldeményeket? Valakik így akarják megbénítani az értelmiségiek kapcsolatát az anyaországgal? /Gál Éva Emese: Hová tűnnek a tájékoztatók?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./"
2003. augusztus 26.
"Romániában elmaradt a kommunizmus pere. 1989-ben a népfelkelés paravánja mögött az aktivisták második vonala villámgyorsan megszervezte frontját, és átvette a hatalmat. Egyidejűleg kivégezték a diktátort és akadémikus hitvesét, s a rendszer néhány ,,nagyágyúja" ideig-óráig rács mögé került. Telt-múlt az idő, s néhány éve megalakult a Szekusdossziékat Ellenőrző Bizottság. A bizottság tagjai között sem volt összhang, nem kaptak székházat, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem adta át az összes dossziét, kötélhúzás és viták jellemezték a tevékenységet.Hosszas hitviták és huzavona után az SRI átadott az ellenőrző bizottságnak egy 61 nevet tartalmazó listát. Timofte SRI-igazgató szerint ,,ezek azok, akik alaposan gyanúsíthatóak azzal, hogy a politikai rendőrség hatáskörébe eső tevékenységet is végeztek". A listáról csak 29 személy érhető el, a többiek elhunytak. A meghallgatások második napján megjelent a bukaresti szeku utolsó parancsnoka, Guran ezredes, aki kifejtette, hogy ,,ők parancsra cselekedtek, végig a párt irányítása alatt álltak, a megyékben az első titkárok felügyelték a szervezetet". Ők ellenőrizték, hogy teljesítsék a besúgói tervet. Megszabták, hogy egy főre hány besúgó kell hogy jusson. Ki kell terjeszteni a (csak belügyes ,,dolgozókra" vonatkozó) Ticu-féle törvényt a megyei első titkárokra s más személyekre is. Érintett lehet a zűrzavaros pályafutása során egy ideig jászvásári első titkárként tevékenykedő Ion Iliescu államfő is! /Bogdán László: A párt és az Ő ökle. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./"
2003. augusztus 26.
"Az Ipp Art csoport kárászteleki képzőművészeti alkotótábor kiállításának megnyitója aug. 24-én volt. Az ötletgazda és szervező Csepei János ugyanis parasztházat vásárolt Kárásztelken telekkel együtt. Szabó Vilmos, a csoport szellemi vezetője szerint a maroknyi képzőművész csoport a veszendőbe menésre ítélt tárgyi világra figyelt elsősorban. /(Fejér László): Az Ipp Art új kerékvágásban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./"
2003. augusztus 26.
"Csoda történt, írta Gál Éva Emese: kerek egy esztendős kiesés után, decemberben újra megérkezett címére a Magyar Írószövetség Tájékoztatója! Már jó féléve annak, hogy egy alkalommal szóvá tette az újságban, hogy 2002 novemberétől nem kapta meg az írószövetségi tájékoztatókat, bár a Magyar Írószövetség munkatársai több ízben igazolták, hogy minden hónapban ugyanúgy postázzák címére. Gál Éva Emese csak találgatja, hogy a decemberi tájékoztató megérkezése milyen összefüggésben áll azzal az édesanyám által novemberben postázott ajánlott levéllel, amely azóta sem került meg, de amit a lapban szintén szóvá tett, számon kérve a postai szolgáltatás korrektségét, illetve postai mulasztás kapcsán rákérdezve a kártérítési lehetőségekre. 2002 novembere és 2003 decembere között valaki tudatosan ellopta a neki címzett írószövetségi tájékoztatókat. Egyszer s mindenkorra véget kellene vetni annak a "jogainkat sértő kiszolgáltatottságnak, melyben a hivatalok és intézmények részéről gyakorta részesülünk!" - hangsúlyozta az újságíró, /Véletlen vagy mégsem? Kérdőjelek egy postai küldemény kapcsán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./Előzmény: Gál Éva Emese: Hová tűnnek a tájékoztatók?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./"
2003. augusztus 27.
"Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke aug. 25-én, a szenátus ülésén kifejtette, hogy az RMDSZ több alkotmánymódosító javaslatot nyújtott be, ugyanígy előterjesztette a romániai nemzeti közösségek jogállására vonatkozó javaslatcsomagot is. Egyes módosító javaslataikat elfogadták, másokat pedig elutasítottak. Végeredményben a jelenlegi tervezet jobbítja az alkotmányt, de alkotmányreformról nem lehet beszélni. A kisebbségi jogok szempontjából fontos az alkotmány kiegészítése olyan rendelkezésekkel, melyek biztosítják az anyanyanyelv használatát a helyi közigazgatásban, az állam helyi intézményeiben és az igazságszolgáltatásban. Nem fogadták el viszont a nemzetállami meghatározásnak az alkotmányból törlését célzó javaslatukat. meghatározás azt sugallja, hogy a román állam kizárólag a román nemzeté. "Mi azt valljuk, hogy mind a magyarok, mind a más nemzetiségű polgárok az állam alkotó elemei, még történelmi szempontból is." Semmi nem indokolja azt, hogy Románia maradjon az egyetlen állam Európában, amelyik egy ilyen alkotmány-koncepcióval rendelkezik. Az RMDSZ egyetért az elfogadott módosításokkal, de a vitákban fenn fogja tartani más benyújtott módosító javaslatait is. /Markó Béla: A valóságot fogadnák el... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"
2003. augusztus 27.
"Hergyán Tibor, a bukaresti Magyar Kulturális Központ most leköszönő igazgatója hat évig állt a Központ élén. Egy tízéves intézet nagyon fiatal intézetnek számít, mondotta Hergyán Tibor. Más, Magyarországtól távolabb eső országokban évtizedek óta működnek magyar kulturális intézetek, itt pedig egy jó évtizede nyílt meg. Októberben ünnepelték a tizedik évfordulót. Rendezvényeikről soha nem jelent meg elmarasztaló kritika. A konferenciákon, dialógusokon, történész kerekasztal-találkozókon nagyfokú közeledést tapasztalt. /(Zsehránszky István): Búcsúzik a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"
2003. augusztus 27.
"December 1. után aug. 20. is megünneplésre került a közös nyelvet beszélő kormányfők részéről. Medgyessy Péter és Adrian Nastase együtt vadásztak a Hortobágyon. Romániában még működik olyan társaság, mely "A Dnyesztertől a Tiszáig" jelszó alapján, e récék tenyészterületét is ősi román földnek tartja. Romániában ma is megtalálható az a könyv, melyben arról tettek említést, hogy a magyarok Trianonban igen szerencsés feltételekkel köthettek békét, s azt is, hogy ezt bizonyos budapesti luxusprostituáltak párizsi állomásoztatásával támogatták meg. A bizantin módszerek közé tartozik az ellenfélnek saját bűnökkel való megtámadása. Erre utalnak a magyarok által elkövetett atrocitásokról kifüggesztett különféle táblák, mint pl. Kolozsváron a Biasini Szálló épületén levő hazugság. /Szász István Tas: Ünnep és récesors. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"
2003. augusztus 27.
"1605 januárjában Szatmár vármegye nemessége Szárazbereken találkozott Bocskai István fejedelemmel, s ajánlotta fel neki szolgálatait. Az eseményt a helyi református templom szószéke alatt latin nyelvű tábla jelzi. Ilyés István, a Bocskai Szövetség Szatmár megyei elnöke kezdeményezte, hogy a templomkertben szobrot állítsanak Bocskai Istvánnak. Szilágyi Tibor szatmári szobrász készítette a szobrot. A bronz megvásárlásában segített az Illyés Közalapítvány és az RMDSZ megyei szervezete. A márvány talapzat Kovács Albert lázári vállalkozó jóvoltából készül el. Az életnagyságú mellszobor várja az október végi, a reformáció ünnepéhez kapcsolódó avatást. /(Sike Lajos): Szárazberken szobrot állítanak Bocskai Istvánnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"
2003. augusztus 27.
"Aug. 23-24-én első alkalommal rendeztek falunapokat Szilágynagyfaluban. A rendezvény alkalmat nyújtott az elszármazottak találkozójára, játékra és szórakozásra, könnyűzene koncertre, labdarúgó mérkőzésre és népi tánccsoportok felléptére is. Ökumenikus istentiszteletet tartottak a református templomban. Verseket hozott ajándékba Tóth-Máthé Miklós színművész és író. A népművészeti kiállításon a szőttesek, varrottasok, az 1900-as évekből származó "tiszta szoba" és népi használati tárgyak a Berettyó-menti falu múltjába nyújtottak betekintést. /Fejér László: Szilágynagyfalusi napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"
2003. augusztus 27.
"Aug. 24-én Érsemlyénben, Kazinczy Ferenc szülőfalujában ötödik alkalommal rendezték meg a falunapot. Lóháton vonultak a legények rézfúvósok zenéjére, menettáncosok kíséretében. Megkoszorúzták Kazinczy Ferenc emlékszobrát. Az érsemlyéni születésű Csiha Kálmán nyugalmazott erdélyi püspök mondott igét, aki kitért arra, hogy a történelem 43 országba zavarta szét a magyarságot. A falunapokra készült el Ciorba Teréziától a Semlyén környéki flóra jellegzetes növényeinek leírása. Erdők, mezők virágai címmel. /Balla Tünde: "Hatalmas régi nyelv, magyarnak nyelve... légy áldott". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"
2003. augusztus 28.
"Ion Iliescu államfő őszinte meggyőződésből tette botrányos kijelentését a Háárec című izraeli lapnak adott nyilatkozatában, melyről annak idején beszámoltak a lapok. Utólag Iliescu az izraeli újságot hamisítással vádolta, azonban ez nem áll, a hangszalag a bizonyíték. Nem hajlandó kijelentésére viselni érte a felelősséget. Azóta a Demokrata Párt javasolta Iliescu Románia elnökének tisztségéből történő felfüggesztését. Jellemző, hogy amikor a kormány adott ki olyan közleményt, amely szerint Romániában nem volt holokauszt, nem volt az országban felzúdulás. Iliescu ellenfeleit ugyanis elsősorban Iliescu politikai jövőjének ellehetetlenítése érdekli és csak másodsorban a történelmi igazság. /Ágoston Hugó: Ha menni kell, menni kell. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./ Az Iliescu-interjú hangfelvételének közzétételével válaszolt a román államelnöki hivatal közleményére a Háárec aug. 26-i száma. Miután a hivatal az interjú szövegének meghamisításával vádolta az izraeli lap szerkesztőségét, Ion Iliescu kijelentette: többé nem kívánja kommentálni az ügyet. Az Izraelben megjelenő Viata Noastra című román nyelvű napilap főszerkesztője, Nando Mario Varga felkereste az izraeli Háárec napilapban másfél hónappal ezelőtt megjelent Iliescu-interjút rögzítő újságírót, a román anyanyelvű Grig Davidovicsot. Az interjú készítője közölte Vargával: a beszélgetés minden szavát hangszalagra rögzítették. A Háárec újságírója szerint annak idején Iliescu is kézhez kapta a kazettákat, és semmi ellenvetést nem tett. A fordítás hitelességét pedig mind a Háárec, mind a Viata Noastra szerkesztőségében mindkét nyelven tökéletesen beszélő újságírók megfelelőnek találták. Ion Iliescu államfő szerint ugyanis a Háárec "előre gyártott szöveget jelentetett meg, amelyben kiforgatták a szavait", és amelyhez az interjúalany nem adta beleegyezését. Az újság feltette a kérdést: miért várt Iliescu több mint egy hónapot az interjú megjelenése után az abban közöltek letagadásával? A Háárec Iliescu számos korábbi "aranymondását" hozta most nyilvánosságra, amelyek közül talán a legismertebb Michael Guest, az USA bukaresti nagykövetének három hónappal ezelőtti letorkolása. Akkor az amerikai diplomata felvetette a Romániát behálózó korrupció elleni harc szükségességét, mire az elnök kijelentette: "Milyen jogon bírálnak egy régi, európai országot annak az Amerikának a polgárai, amely alig néhány száz éve létezik államként?" A nagykövet tiltakozását követően Iliescu akkor is a sajtóban megjelentek pontatlanságára hivatkozva próbált kibújni a felelősség alól. /Junger Ernő, Tel-Aviv: Megvetik Ion Iliescut. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./"
2003. augusztus 28.
"Lassan halad Marosvásárhely a campus építése, tájékoztatott dr.Hollanda Dénes professzor, Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának dékánja. A magyar állam által e célra megígért összegből (egyelőre 6,08 millió eurót ígértek, amiből 514 ezer érkezett meg) nekifogtak a tereprendezésnek. /(Máthé Éva): Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Lassan halad a campus építése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./"
2003. augusztus 28.
"Aug. 27-31-e között rendezik meg a hagyományos Brassó Expót, melyen az ITD Hungary támogatásával, a szegedi Mac-Line szervezésében, több mint 20 magyarországi cég is felvonultatja kínálatát. A kiállítás alkalmával az ITDH magyar-román üzletember- találkozót rendez a tőkekihelyezés témakörében, melynek kapcsán előadást tart a kamara elnöke, Mircea Florescu és Halász János, az ITDH romániai KSZ-hálózatának vezetője. /Magyar cégek a Brassó Expón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./"
2003. augusztus 28.
"Bilibók Jenő tanár, a csángószövetség alelnöke beszámolt arról, hogy a csángók örömmel fogadták a Romániai Magyar Szó javaslatát, hogy akik segíteni akarnak fizessenek elő a lapra egyes csángó családoknak. Most már várják, és ha véletlenül késik, már érdeklődnek utána. Jelenleg a napilap eljut már több mint száz moldvai magyar családhoz. Ősztől összesen hét iskolában hat tanár fogja a magyar nyelvet tanítani. Azért csak hat, mert az egyik községben, Klézsében már két iskolában indul be a tanítás, 170-175 gyermek fogja megtanulni magyarul a betűvetést. A nyári táboroknak kiemelt a fontosságuk, hiszen a gyermekek szórakozva ugyan, de szintén anyanyelvi oktatásban részesülnek. Tavaly mintegy ötszáz gyermeket tudtak táborba küldeni, idén még többet. Eddig hat-hét hazai és három magyarországi tábor fogadta őket. A költségeket pályázatok segítségével sikerült teljes egészében fedezni, illetve a magyarországiak esetében a szervezők állták azokat. /Gyarmath János: Az RMSZ a Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./"
2003. augusztus 28.
"Aug. 23-24-én rendezték meg Tóti faluban a falunapokat, a román tengerben élő Bihar megyei kisfalu ezres magyarsága ünnepelt. Megnyílt Tóth István fotóművész, a nagyváradi Tavirózsa fotóklub tóti származású vezetőjének tárlata, a helybeli Bakk Zsolt fából faragott csipketányérokat, Szabó Róbert pedig kerámiákat állított ki. Király Zoltán koreográfus emlékezett a régi tóti kultúrcsoportra, mely 1972-től 1987-ig működött, országos versenyeken szerezett díjakat és elismerést falujának. /Balla Tünde: Tóti falunapok - az élet üzenetével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./"
2003. augusztus 28.
"Vincze Gábor történész jóvoltából Sylvester Lajos birtokába került a bukaresti magyar nagykövetség 1973. december 5-én kelt, szigorúan titkos jelentésének másolata, amelynek tárgya: ,,A nemzetiségi közvéleményt sértő intézkedések Kovászna megyében". A jelentést Martin Ferenc bukaresti nagykövet jegyezte. A szigorúan titkosított minősítést dr. Szatmári István, a külügyminiszter által megbízott szakértő 2002. március 7-én szüntette meg. A jelentés szerint leváltották a Kovászna megyei kulturális bizottság elnökét, Sylvester Lajost, és a sepsiszentgyörgyi színház igazgatójává nevezték ki az ugyancsak ez alkalommal leváltott Dukász Anna helyére. Sylvester Lajos már hosszabb ideje szálka az erőszakos elrománosító törekvések képviselőinek szemében. Ő volt, aki támogatta kb. másfél évvel ezelőtt a sepsiszentgyörgyi színház magyarországi vendégszereplését, amiért akkor ugyancsak fejmosást kapott.Fazekas János miniszterelnök-helyettes esetleges eltávolításáról is beszélnek. Sylvester leváltását az robbantotta ki, hogy a közelmúltban engedélyezte a megyében, Erdővidéken, az 1848/49-es magyar szabadságharc egyik színhelyén egy emlékmű felállítását az évekkel ezelőtt eltávolított helyére. Ezt a megyei vezetők nem tűrhették, s buldózerrel rombolták le az új emlékművet.Sylvester leváltásának körülményeit 1989 után több publicisztikai írásban is megfogalmaztam. Az őrnagy hazatér című, önéletrajzi fogantatású könyve különböző funkciókból való eltávolításának történettöredékeiként is felfogható. Sylvester leváltása után a színházi bemutatókon a mindenkori bukaresti magyar nagykövet gyakran megjelent. Ennek a gesztusnak a jelzésértékét abban az időben a román állambiztonsági és a politikai szervek is érzékelték. Nem csupán a magyar nagykövetség érdeklődése biztosított számukra védelmet, hanem a Hámos László elindította észak-amerikai mozgalom is, az ebben részt vevők ugyancsak nyomon követték minden jelentősebb lépésünket. Ehhez társult, illetve az Amnesty International Righst Foundation azokra a magyarországi értelmiségi csoportosulásokra támaszkodott - Ablonczy László, Pálfy G. István, Bulla Károly, Márkus Béla, Cs. Nagy Ibolya, Fábián László, később Szakolczay Lajos, Apáti Miklós -, akik a sepsiszentgyörgyi színházi bemutatók majdnem mindenikén jelen voltak, a Film Színház Muzsikában és más magyarországi lapokban elhelyezett írásaikkal nemzetközi publicitást biztosítottak, és ránk irányították a közvélemény figyelmét. A fokozódó nyomás közepette is védelmezőik között volt az egész időszakban Ilia Mihály, Csoóri Sándor és Czine Mihály. Fazekas János már az 1968-as új adminisztratív-területi felosztás idején látványosan exponálta magát a székelyföldi magyarság együtt tartásának ügyében. Kettős játékba bonyolódott: Ceusescut magasztalta, másrészt konspirációs kapcsolatokat épített ki Sylvsterékkel, titkos találkozókat szervezett - ezek egyik kedvelt helye a tündérvölgyi szívkórház volt. A Barót és Köpec közötti keresztútnál lévő 1848-as szabadságemlékmű kétszeri lerombolása, majd az újjáépítése szimbolikus jelentésű. 1934-ben Bidu Valer, Háromszék megye akkori prefektusának parancsára ökrökkel húzatták el az obeliszket. 1968-1973 között Sylvester a Kovászna megyei emléktáblák, szobrok, emlékművek egész sorát állíttattam helyre. Ebben az időszakban avatták föl Kézdimárkosfalván Barabás Miklós portrészobrát. Kőrösi Csoma Sándor Kovásznán és Csomakőrösön kapott szobrot, ekkor került vissza Gábor Áron-emlékmű Kézdivásárhely főterére. Elkészült az első Dózsa-emlékmű Dálnokban, a vélt szülőház helyén. Visszakerültek a sepsiszentgyörgyi szabadságharcos obeliszk mellé a román katonák által a harmincas években lefeszegetett és darabokra tört oroszlánok, Alsócsernátonban Végh Antal 48-as ágyúöntőmester és Felsőcsernátoni Bod Péter emlékét őrzi portrészobor, Gábor Áron elfoglalta szoborhelyét Sepsiszentgyörgyön és így tovább. A megyei ideológiai titkár egy tűzeset miatt Erdővidéken járt, meglátta a szerinte mindenféle jóváhagyás nélkül frissen emelt monumentális emlékművet, dührohamot kapott, és buldózerrel akkor éjszaka eltávolíttatta az obeliszket. Sylvestert felelősségre vonták a szobor állítása miatt. Végül az ideológiai titkár azzal érvelt, hogy az emlékmű ,,csúnya". Menjenek ki a helyszínre, nézzék meg az obeliszket, javasolta Sylvester. Ekkor derült ki, hogy nincs már emlékmű. Eltávolították. A titkár azt állította, a barótiak, köpeciek voltak a tettesek. Amikor Sylvester megtudta, hogy buldózerrel rombolták le az obeliszket, bejelentette: az 1934-es szobordúlás és a mostani között csak technikai különbség van. A szellem azonos: a Vasgárdáé. Sylvester berohant az első titkár irodájába.Szokatlan fellépése sokkolta a vezető funkcionáriusokat. Mintegy három hét múltán Nagy Ferdinánd, akkori első titkár bejelentette: ,,Magának volt igaza! A Központi Bizottság kivizsgáltatta a köpeci ügyet. Valóban a haladó hagyományokhoz tartozik az a történelmi esemény, amelynek a megörökítésére az emlékművet maguk visszaállíttatták. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy új emlékművet kell állítani. A maga irányítása és ellenőrzése mellett." - Sylvester Tornay Endre szobrászt kérte fel az emlékmű létrehozására./Sylvester Lajos: Az utolsó bástya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26., 27., 28."
2003. augusztus 29.
"Dr. Parragi Mária, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Állampolgársági Főosztálya vezetője elmondta: az a külföldi állampolgár kérheti honosítását, aki igazolja, hogy magyarországi lakhatása és megélhetése biztosított, büntetlen előéletű, hazai bíróság előtt büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti, alkotmányos ismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett (ettől bizonyos esetekben - például magyarországi felsőoktatási intézményben szerzett diploma, betöltött hatvanötödik életév, cselekvőképtelenség - eltekinthetünk) és meghatározott ideje már bevándorlóként, menekültként vagy letelepedettként folyamatosan Magyarországon lakik. Egyévi folyamatos magyarországi itt lakás után kedvezményes honosításra jogosult az a személy, aki magyar nemzetiségűnek vallja magát, és igazolja vagy valószínűsíti, hogy felmenői - szülei, nagyszülei, dédszülei - között volt magyar állampolgár. Háromévi folyamatos magyarországi ittlakás után az kérhet kedvezményes honosítást, aki egy magyar állampolgárral legalább 3 éve érvényes házasságban él, illetve házassága a házastárs halálával szűnt meg, akinek a kiskorú gyermeke magyar állampolgár, akit magyar állampolgár fogadott örökbe, akit a magyar hatóság menekültként ismer el. Ötévi folyamatos itt lakás után ugyancsak kedvezményes honosításra jogosult, aki Magyarország területén született, netán kiskorúsága idején már letelepedett Magyarországon vagy bevándorolt hozzánk, illetve aki hontalan. Aki a felsorolt kategóriák egyikébe sem tartozik, csak nyolc évi folyamatos Magyarországon lakás után kérheti honosítását. A kérelmet a magyarországi lakóhely szerint illetékes polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjének személyesen kell benyújtani. Magát a kérőlapot is az anyakönyvvezető adja, aki felvilágosítja a kérelmezőt, melyek a melléklendő, a honosítás törvényi feltételeinek igazolására szolgáló, valamint az állampolgársági jogszabályokban meghatározott egyéb iratok. Létezik a visszahonosítás intézménye is: ez azokra vonatkozik, akik valaha már magyar állampolgárok voltak, de megszűnt ez a státusuk. /Bódis Sylvia: Miközben vitáznak a kettős állampolgárság felett, jó tudni: Ki válhat magyar állampolgárrá? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./"
2003. augusztus 29.
"A lassan évszázada zajló román asszimilációs politika különböző formákban érvényesült Trianon óta. A magyar apájú vegyes házasságok gyermekei zömükben mind románok lesznek, s ha nem ők, az unokák minden bizonnyal. A román média híradásaira figyelő olvasóinknak gyakran feltűnhetett: igazi magyar családnevű, országszerte közismert emberek szót sem tudnak magyarul, zömük felháborodottan tagadja, hogy bármi köze is lenne a magyarsághoz. Bukarest egyetlen magyar középiskolájában, az Ady Endre Líceumban a szünetekben alig hallani magyar szót. A többségiek ellenzik például az iskolai "szeparatizmust", hogy az autonómia formáit most ne is emlegessük. /Ferencz L. Imre: Vegyesen is... apadunk. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./"
2003. augusztus 29.
"Aug. 24-25-én Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borboly Csaba, a MIÉRT ügyvezető elnöke, valamint Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Debrecen közelében részt vettek a Szabad Demokraták Szövetsége ifjúsági szervezetének, az Új Generációnak a táborában. Kuncze Gábor pártelnök előadást tartott az SZDSZ szerepéről és lehetőségeiről a kormányban. Eörsi Mátyás országgyűlési képviselő az SZDSZ EU-politikájáról beszélt. Gusztos Péter fiatal országgyűlési képviselő és Csőzik László, az Új Generáció elnöke a szervezet jövőjéről, távlati terveiről tartottak előadást. A MIÉRT és az Új Generáció vezetői együttműködési lehetőségekről tárgyaltak. /MIÉRT és RMDSZ vezetők az Új Generáció rendezvényén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./"
2003. augusztus 29.
"A temesvári Szórvány Alapítvány, amelynek elnöke és mozgatórugója Bodó Barna, a BBTE tanára, az idén második alkalommal szervezte meg aug. 22-23. között a régió magyar civil szervezetei és önkormányzati képviselőinek találkozóját Buziásfürdőn. Az első napot az önkormányzati képviselők szakmai képzésének szentelték, előadásokat tartott dr. Bodó Barna, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Kaba Gábor zsombolyai polgármester és Marossy Zoltán, az RMDSZ megyei tanácsosa. A Szórvány Alapítvány kitűnő kapcsolatokat alakított ki anyaországi és vajdasági civil szervezetekkel, így Kudlik Gábor, a szabadkai Nyitott Távlatok Egyesület elnöke is részt vett a találkozón, ismertette a modellül szolgáló vajdasági Magyar Nemzeti Tanács működését. Szekernyés János helytörténész a bánsági helytörténeti monográfiákról és szerzőikről mutatott be tudományos dolgozatot. A műemlék-épületek, síremlékek megőrzése a legnehezebb, mert ezen a területen "szabad rablás" folyik évtizedek óta az egész országban, amelynek sem törvény, sem intézmény nem szab gátat - derült ki Miklósik Ilona művészettörténész előadásából, aki ráadásul arra hívta fel a figyelmet, hogy ízléstelen és a történelmi valóságot meghamisító ún. emléktáblák is megjelentek Temesváron. Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke mutatta be az általa vezetett civil szervezet eredményeit: az évente megrendezett Bánsági Magyar Napok kulturális seregszemlét, a temesvári műemlék- épületek többségét tervező Székely László emlékének méltó ápolását. /Pataki Zoltán: Szent István Napok Buziásfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./"
2003. augusztus 30.
"A 45 éves Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök a tavaly tragikus hirtelenséggel elhunyt Reizer Pált követi az egyházmegye élén. Ő is, akárcsak elődje, Túrterebesről származik. A püspök beszámolt arról, hogy ünnepségsorozattal emlékeznek arra, hogy jövőre lesz 200 éves a szatmári egyházmegye. Lesznek zarándoklatok, kórustalálkozók, folytatják az egyházmegyei zsinatot. A hatalom kisebbségellenes magatartását jelzi, hogy a rendszerváltás után 14 esztendővel az egyházmegye még egyetlen valamire való ingatlant sem kapott vissza ténylegesen a korábban elkobzottakból, hiába az ezzel kapcsolatos törvény. Ezzel is demoralizálni akarják a többségtől eltérő vallásúakat és anyanyelvűeket A nehéz helyzet azonban megsokszorozza a hívek áldozatvállalását. Ennek köszönhetően az elmúlt években számos új templommal és plébániával gyarapodtak a meglévők, felépítették a Scheffler János Lelkipásztori Központot, a Szent Alajos Konviktust, az Irgalmas Nővérek Rendjének új házát, a Szent József papi otthont, hogy csak néhány dolgot említsen. Az egyház segélyszervezete, a Caritas létesített legalább két tucat szociális intézményt. Az egységes érdekvédelem megosztásával kapcsolatban a püspök hangsúlyozta: "a mi egyházunk, a mi templomaink nem lesznek a megosztás eszközei." "A széthúzás, a megosztás csak azokat segíti, akik azt akarják, hogy minél gyengébbek és jelentéktelenebbek legyünk." /Sike Lajos: Beszélgetés a hitről, megújulásról, rombolásról, építésről, egységről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./"
2003. augusztus 30.
"Moldvában magyarul tanuló gyermekek negyvenfős csoportja táborozik Csíkszépvízen, a Kishavas Panzióban. A tábor anyagi fedezetét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a budapesti Ifjúsági és Sport Minisztérium biztosították. Hegyeli Attila, a moldvai magyar oktatásért felelős programvezető igyekszik megszervezni a játékot. Borbáth Erzsébet tanárnő is jelen van, segíti a munkát. /(Daczó Dénes): Vakációs hangulatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./"
2003. augusztus 30.
"Miklós János belényesi grafikusművész húsz évi munkájának gyűjteményét, 100 ex libris-ét tartalmazó albumát vehette kézbe nemrég Nagyvárad művészetpártoló közönsége a Müllerájban. RMDSZ. Bemutatkozott Derzsi Ákos könyvkiadó is, az album elkészítője, aki a közös munka élményét osztotta meg hallgatóságával. /Képi metafora: ex libris. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./"
2003. szeptember 1
"Aug. 30-án kezdődött a Kisebbségi Színházak Kollokviuma Gyergyószentmiklóson. Szabó Tibor, a fesztivál igazgatója megnyitotta a rendezvényt, majd a nemrégiben elhunyt Bocsárdi Angi Gabriellára, a Figura Színház névadó és alapító tagjára emlékeztek. A 42 éves korában eltávozott színésznő az utóbbi években a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház tagja volt. Kolozsi Kilián, a Figura Színház új igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. Zsehránszky Istvánnak, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala igazgatójának nagy része van abban, hogy újraélesztették a nyolcvanas évek elején beszüntetett kollokviumot. /Köllő Katalin: Együtt játszani mindig öröm. Színházi találkozó Gyergyószentmiklóson. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ Elkezdődött a kisebbségi színházak gyergyói seregszemléje. A tárca a kilátásba helyezett összegnél 200 millióval kevesebbet folyósít a rendezvénynek. Zsehránszky megjegyezte: véget kellene érnie ama áldatlan állapotnak, hogy az anyagiak határozzák meg egy kulturális rendezvény hangulatát.A megnyitóünnepség után Dürrenmatt Egy magánbank története című fekete komédiáját jiddisül mutatta be a bukaresti Állami Zsidó Színház. /Gergely Edit: Fekete szombat, görög vasárnap. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1"