"Iliescu elnök kitüntette Adrian Paunescut Románia csillaga lovagkereszti fokozatával, kijelentve, hogy a költő-politikust tiszteli és csodálja. Iliescu boldognak látszott, hogy - bevallása szerint - három és fél évtizede megszakítás nélkül együttműködhetett ezzel "a vulkanikus szellemmel". Paunescu nemzeti szocialista húrokat pengetve szolgálta ki a diktatúrát. Olyannyira, hogy 89 decembere után még a szakállát is levágatta, hogy fel ne ismerje és meg ne lincselje a dühöngő tömeg, s hónapokig bujkált. Most pedig többszázan ünnepelték-éltették a frissen felkent lovagot, köztük Razvan Theodorescu művelődési miniszter és Mircea Geoana külügyminiszter. Ion Iliescu azt is kilátásba helyezte: ha a "szén hajnalcsillaga", Miron Cozma megfelelő érvekkel alátámasztott kegyelmi kérelmet nyújt be, esetleg szabadlábra helyezi a bányászvezért. Mindenki tudja, hogy ki hívta a bányászokat Bukarestbe rendet teremteni, s ki dicsérte meg őket és vezérüket azért, hogy miközben feldúlták a pártszékházakat, szétzúzták az egyetemet, a tévét. /Németh Júlia: Lovagi torna a Cotroceni-ben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ Tudvalevő, hogy Iliescu hívta a bányászokat Bukarestbe.A gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, az Erdélyi Református Püspökség és a Romániai Unitárius Egyház Jakubinyi György érsek, valamint Pap Géza és Szabó Árpád püspökök kézjegyével ellátott nyilatkozata értelmében a Gold Corporation Társaság júliusban közölte az erdélyi történelmi egyházakkal abbeli szándékát, hogy felvásárolná a tulajdonukat képező verespataki templomokat, egyházi épületeket és temetőket. Az említett egyházi vezetők júl. 21-én tartott megbeszélésükön leszögezték, hogy a verespataki tervezett beruházás a természeti és az épített környezetre egyaránt katasztrofális következményekkel járna, és a helybeli lakosságot sem hagyná érintetlenül. A verespataki terv már eddig is mérhetetlen és pótolhatatlan kárt okozott az említett egyházaknak: a kártalanítással egybekötött kitelepítés hangoztatásával olyan légkört teremtett, amely bomlasztólag hatott az ottani közösségre. Az egyházfők közölték, hogy mindennemű anyagi kártérítés dacára is csak a legvégső esetben hajlandók lemondani templomaikról, egyházi épületeikről és temetőikről: akkor, amikor az illetékes hivatalos szervek már minden engedélyt megadtak a kitermelés megkezdésére. /Az egyház nem alkuszik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"

"Dr. Pap Gézát, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét fogadta Medgyessy Péter kormányfő Budapesten. A püspök elmondta, hogy a találkozás rövid volt. A miniszterelnök úgy érezte, most jött el annak az ideje, hogy a határon kívüli magyar egyházkerületek képviselőivel is találkozzon. A beszélgetés Medgyessy Péter miniszterelnök beszámolójával kezdődött, aki elmondta, nemrég találkozott Románia miniszterelnökével. Pap Géza elmondta azt, hogy Erdélyben két lelkészképző főiskola működik: a katolikus Gyulafehérváron és a Kolozsvári Protestáns Teológia. Mindkettő önerőből tartja fenn magát, mert állami támogatásban egyik sem részesül. Ez az egyházközösségek számára nagy terhet jelent. Ehhez kérte a miniszterelnök támogatását, annál is inkább, mert a tavalyi évben már részesültek hasonló támogatásban. A kérésekre Medgyessy Péter részéről ígéret nem hangzott el. Pap Géza felvetette a Magyarországon lévő ingatlanjaik sorsát is. Erdélynek Budapesten 4 ingatlanja volt, amit államosítottak. /Csomafáy Ferenc: Egy fogadásról - az innenső oldalról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./"

"Portik Piroska, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának osztályvezetője a vele készült interjúban közölte: megszületett a döntés a moldvai csángómagyarok kulturális támogatására a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által idén kiírt 100 millió forintos keret szétosztásáról. Eredetileg két részletben tervezték megpályáztatni a 100 milliós keretet: első körben 61 millió forintra, másodszorra a fennmaradó 39 millió forintra. Az első pályázati kiírásra azonban 211 millió forintos igény érkezett be. Rengeteg színvonalas pályázatot kénytelenek voltak elutasítani. Három nagy témakörre osztották a pályázatokat, kultúra, oktatás (ez zömében iskolán kívüli oktatást jelent) és kutatás. A kultúra témakör 20 millió forintjára közel 120 millió érkezett igény. De ugyanez volt az oktatás és a kutatás vonatkozásában is. Az oktatásra kiírt 36 millióra és a kutatásra kiírt 5 millió forint összegre. Idén is jelentős tétel volt a tárca által még 2000-ben megkezdett gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Gimnázium bővítési munkálataira átutalt 16 millió forint. Ezzel az átutalással a tárca immár több mint 153 millió forinttal támogatta az iskola bővítését. Számos, a maga területén nagyon jelentős szervezet nyújtott be pályázatot: Kallós Zoltán Alapítvány, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, Romániai Iskolapolgár Alapítvány, Gyepűk Népe Alapítvány, Domokos Pál Péter Közművelődési Egyesület, Petrás Incze János Kulturális Egyesület, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Csángómagyar Pedagógusok Testülete, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Participatio Alapítvány, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, Kriza János Néprajzi Társaság például. A Csángó Tanácsadó Testület - a tárca munkáját segítő, külső szakértőkből álló tanácsadó testület - már áprilisi ülésén igyekezett ennek fényében támogatást megítélni a program működtetésére. Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke elmondta, tárgyalni készülnek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával és az Oktatási Minisztériummal annak érdekében, hogy tisztázzák: az Erdélyben tanuló csángómagyar gyerekek bentlakás-költségeit ki és milyen formában támogatja az elkövetkezőkben. A válasz az, hogy az ún. "csángómagyar keret" megnevezése egyértelműen a csángómagyar kultúra támogatását nevesíti, mint felhasználási lehetőséget. Ebbe pedig csupán az iskolán kívüli oktatás fér bele. Támogatják viszont gyermektáborok szervezését Magyarország és Románia területén egyaránt. Támogatják a moldvai, illetve gyimesi csángók falunapjait, néprajzi és történelmi táborait. /Guther M. Ilona: Célunk, hogy felkeltsük érdeklődésüket saját kultúrájuk, múltjuk iránt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készített interjúban jelezte, hogy Kovács László külügyminiszterrel három nappal korábban tárgyalt és egyeztetett Budapesten a kedvezménytörvény alkalmazásáról. A magyar kormány bármely képviselője konzultál az RMDSZ-szel, lehetőleg mielőtt a román féllel sor kerülne a megbeszélésekre. Az RMDSZ mára stabil részese a Románia és Magyarország közötti kapcsolatrendszernek. A kedvezménytörvény mostmár megfelel a különböző igényeknek, és tárgyalni már csak az alkalmazásáról lehet. Van néhány olyan kulcskérdés, amiről még csak vitázni sem szabad, például arról, hogy az oktatási támogatás közvetlenül a gyermekekhez, illetve a szülőkhöz jusson el. Terítékre került az Észak-Erdélyen áthaladó autópálya kérdése, ezt Markó az utóbbi évek egyik legnagyobb eredményének tekinti. A gazdasági kérdések mind nagyobb súlyt képviselnek az RMDSZ tevékenységében. Markó leszögezte, az autómia felépíthető, elérhető, decsak az érintett felek közötti tárgyalásos megegyezéssel. Európára jelenleg az a jellemző, hogy nagyon nagy különbségek vannak a kisebbségi kérdés kezelésében, megoldásában. /Gyarmath János: Tálcán nem kaptunk semmit Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ "

"Komoly érdeklődés mutatkozik a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem szakjai iránt. Marosvásárhelyen, a Műszaki és Humántudományok Kar által indított hét szakra a végleges adatok szerint 446-an jelentkeztek a meghirdetett 290 helyre. A Csíkszeredában indított kilenc szak 425 helyére hétfőig összesen 501 diák iratkozott be; az EMTE csíkszeredai kara azonban még július 22-én is várta az érdeklődőket. Kolozsvárott nagy az érdeklődés a környezetföldrajz szak (környezettudományok szakirány) iránt; a fotóművészet, filmművészet, média szakra jelentkezők száma pedig jóval meghaladta a meghirdetett helyek számát. A két szakon meghirdetett 45 helyre összesen 103-an jelentkeztek. (Sapientia sajtószolgálat) /Nagy érdeklődés a Sapientia szakjai iránt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"A Félsziget Fesztivál harmadik, júl. 21-i napján a marosvásárhelyi víkendtelepen Frunda György szenátor, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja, Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, valamint Niculescu Tóni, az RMDSZ integrációs főosztályának a vezetője találkozott az érdeklődőkkel. Frunda György arra hívta fel a figyelmet: Románinak be kell látnia, hogy nem folytathat kétkulacsos politikát: a nemzetközi fórumokon demokrata, itthon nacionalista, retrográd. Emiatt veszített el fontos tulajdonjogi pereket az EU Emberjogi Bíróságán. A kisebbségi jogok terén csak 1998 után kezdődött el a nyitás, mert a román politikai elit is belátta, hogy saját érdeke a toleráns magatartás. Elkezdődött az EU-s tisztségviselők kiválasztása, és jó lenne, ha legalább 10 százalékuk a hazai magyarok sorából kerülne ki. A soron levő európai parlamenti választásokon is el kell érni, hogy a 33 romániai hely közül 2-3 magyar politikusoké legyen. Borbély László a munkaerőnek az EU-ban történő szabad vándorlásával foglalkozott. Kb. 500 új állás keletkezik Romániában azok számára, akik a minisztériumokban a csatlakozással kapcsolatban ténykednek majd. A magyar fiatalokat arra biztatta: jelentkezzenek, pályázzanak. Niculescu Tóni arra figyelmeztetett: majd Románia csatlakozása után jönnek az igazi gondok. Megszűnnek az uniós, PHARE, SAPARD és más támogatások. A romániai magyar fiataloknak többszörösen annyit kell tudniuk, mint hazai román társaiknak, vagy mint az uniós francia, német stb. fiataloknak. /(Máthé Éva): Félsziget. Fesztivál-napló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"Tizennegyedik alkalommal szervezték meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet, amely fokozatosan Tusványosi folyamatként honosodik meg a köztudatban. A szervezők váratlan akadályokba ütköztek. Az akadályok egyikeként a támogatások elapadását említették. Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő a nagy szembesülés évének nevezte a 14. tábort. Németh Zsolt szerint sokan vannak, akik úgy érzik, hogy az anyaország eltávolodott a határon túli magyaroktól, azonban ez nem így van, hiszen az anyaország nem azonos a magyar kormánnyal, a politikus szerint a történelem során ez többször volt így. A státustörvény módosítását fölöslegesnek nevezte, véleménye szerint a mostani megállapodás visszalépés az Orbán-Nastase megállapodáshoz képest. Tőkés László püspök Együtt vagy külön utakon - integráció és nemzeti érdek címmel tartotta meg nyitóbeszédét. Előadásában a magyar és román kormány ténykedését bírálta. Tőkés szerint "a mostani magyar kormány az integráció fejében késznek mutatkozik lemondani rólunk. Gondoljunk a magyar szomszédságpolitikára és a kedvezmények aprópénzére váltott státustörvényre. A román kormány integrációs érdekből a kisebbségi engedmények morzsáival etet bennünket". Tőkés az RMDSZ-t is bírálta. Szerinte "magyar nemzetiségű érdekszövetségünk - az RMDSZ - ehhez a román-magyar "elvtársi" politikához csupán asszisztál. Példának okáért a XIV. Bálványosi szabadegyetemünkre rászervezett marosvásárhelyi Félsziget Irány Európa! című konferenciáján, mely a nemzeti kérdés teljes kikapcsolásával, "eurokonform" szórakoztató programjaival - a román és a magyar kormányzatok masszív támogatásával - hivatott magához édesgetni a pénztől, ragyogástól és "Európától" megbóduló ifjainkat." /(Daczó Dénes): 14. Tusványosi Nyári Szabadegyetem. Kritikus hangvétel, az örök folyamat részeként. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"A Szegeden élő dr. Besenyi Sándor filozófus, a határon túli magyar tanárok, önkormányzati képviselők, civil szervezeti vezetők számára 13 éve rendszeresen megszervezett Értelmiség nyári egyetem igazgatója, a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke fáradhatatlan szervezőként járja a Kárpát-medencét. Nemrég a hazai magyar civil szervezetek kolozsvári fórumán is jelen volt. Dr. Besenyi Sándor részt vesz magyar-magyar és szomszédsági, nemzetközi konferenciákon hol Temesváron, Kolozsváron, hol Újvidéken, Szabadkán, vagy éppen Kishegyesen, Csongrádon, hol Szegeden vagy Budapesten. A konferenciákon megállapították, hogy fontos történelmi változások történnek a térségben. Mindennapi magyarországi politikai csatározásaink közben figyelni kellene a közép és kelet-európai térség változó körülményeire. Az európai integráció fokozatosan intézményesül a térségben. A történések, változások új társadalmi-gazdasági és tulajdoni kereteket és e keretek között új politikai koordináta- és normarendszert hoznak létre a térség államaiban is. Besenyi szerint fokozatosan lehetővé válik, hogy az etnikai kisebbségek nemzeti identitásuk megélésében, egyéni és közösségi jogaik érvényesítésében ne elszigetelten gondolják át mozgásterüket, lehetőségeiket, problémáikat. Feloldható a nemzetállami elzárkózás, a nemzeti kisebbségek jogi, politikai, gazdasági, kulturális kisemmizése és elszigeteltsége. Mód nyílik, hogy összekapaszkodjanak az eddig merev falakkal és tiltásokkal, nemzetállami erőszakszervezetekkel elválasztott anyaországi és a nemzeti kisebbségi közösségek. Magyarországon a nyomtatott sajtó igen kevés figyelmet fordít a határokon túli magyarság bemutatására. Magyarország diplomáciája sem kezeli méltó módon a civil szervezetek térségi stabilizációt erősítő szerepét. Az autonómia kérdését ki kellene emelni a többségi nemzetállam kontra etnikai kisebbségi területi -közigazgatási autonómia egymásnak feleselő és veselkedő dualitásából. A magyarság civil önszerveződései, a civil szféra törvényes lehetőségeket biztosít valamennyi szomszédos országban a települési, szakterületi és a speciális polgári kezdeményezések széles skálája számára a szabad önszerveződésre. A magyar történelmi egyházak kiemelkedő szerepet töltenek be a magyar kisebbségi társadalmak és közösségek összefogásában. /Máthé Éva: Új történelmi konstelláció, új koordináta- és normarendszer. "Dunának, Oltnak egy a hangja". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"11 év alatt több mint 100 képzőművész vett részt abban a táborban, melynek központi motívuma, totemállata, a ló. Az idei táborban 20 képzőművész vett részt. A táborban készült munkákból a Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban júl. 13-án szervezett tárlat megnyitóján Magyari Lajos költő méltatta a kiállított 75 munkát. Számos érdeklődő csodálta meg a lovastáborban született alkotásokat. A művészek a két hetes táborozás idején a fortyogói Incitato Szállóból élménygyűjtő utakon is részt vettek. Az Incitato táboroknak története van, s ez kiolvasható az évente megjelentetett katalógusokból. A tábor 1993-ban létesült. Két jeles ember szerencsés találkozásának köszönhető a tábor létrejötte, Tóth Ferenc mérnöknek és Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművésznek. A tízedik tábor után sokan úgy látták, hogy ez lesz az utolsó, ugyanis a dálnoki ménesnek megváltozott a tulajdonosa. Vetró B. Sebestyén András képzőművész idén átvette a tábor vezetését Miholcsa József szobrászművésztől. /Tóásó Áron Zoltán: Incitato Art Camp - Fortyogó 2003. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"A brassói származású Lendvay Évát, aki 1958-ban költőként debütált az Utunk c. hetilapban, a Romániai Írószövetség brassói fiókja Opera Omnia életműdíjjal jutalmazta. Az év nagy részét Bukarestben töltő költőnő és műfordító Szemlér Ferenc lánya. Apja ajánlotta, hogy versei közlésekor válasszon álnevet, így lett Lendvay Éva. /(Tóásó Áron Zoltán): Opera Omnia-díj Lendvay Évának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ "

"Magyarországnak nem áll szándékában lassítania Románia európai uniós integrációját, és jóhiszemű szándék vezérli akkor, amikor szeretne részt venni Bukarest csatlakozási tárgyalásain - mondta Tóth Tamás külügyi szóvivő. Kovács László külügyminiszter júl. 22-én, Günter Verheugen bővítési biztossal folytatott megbeszélése után jelentette be: Magyarország az Európai Bizottság támogatását kérte ahhoz, hogy részt vehessen a Romániával és Bulgáriával folyó csatlakozási tárgyalásokon. A magyar felvetést román illetékesek határozottan elutasították. Tóth Tamás hangsúlyozta: a Külügyminisztérium jogosnak tartja a magyar kérést. "Magyarország azért akar részt venni Románia és Bulgária csatlakozási tárgyalásain már a belépés előtt, az aktív megfigyelői státus időszakában, mert Budapest és az unió számos közös érdeke ezt indokolja" - mondta. Utóbbiak közé sorolta a környezetvédelem, a határátkelés, a regionális együttműködés és a közlekedés ügyét. /Magyarországot jóhiszemű szándék vezérli. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

"Bukarest továbbra is elutasítja, hogy Magyarország részt vegyen Románia EU-tárgyalásain, szögezte le Mircea Geoana. Halász János, az ITDH bukaresti igazgatója szerint indokolt a magyar igény, ugyanis Románia EU-csatlakozási tárgyalásainak következményei a magyar- román határon jelentkeznek a leghangsúlyosabban. Az EU külső vámhatára a magyar-román határ, így Magyarországnak - az Unió külső határaként - az EU képviseletét is el kell látnia. A teljes román tranzit a magyar-román határon folyik. Románia exportja Magyarország felé az év első hónapjában 208,3 millió dollár volt. Ha a csatlakozó országokat - a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás, a CEFTA eddigi tagországait - nézzük, ezek együtt nem tesznek ki annyit, mint amennyi a Magyarországra irányuló román árukivitel. Románia importja tekintetében nagyon hasonló a helyzet: Magyarországról az árubehozatal 261,9 millió dollár értékű volt, ugyanez a többi csatlakozó országból egy nagyságrenddel kisebb. /Salamon Márton László: Feszültté vált a román-magyar viszony. = Krónika (Kolozsvár), júl. 24./ Geoana szerint egyes magyarországi politikusokban nehezen elfojtható ösztönök munkálkodnak."

"Ceausescu elsőszámú udvari költője, Adrian Paunescu alighanem a legjellegzetesebb figurája a jelenlegi román közéletnek. Minden bukaresti tévéstúdió gyakori meghívottja, maga is állandó műsorvezető. Paunescu az egyik tévéadásban feltette meghívottjainak - Berindei történészprofesszornak, Raoul Sorbannak, Hajdu Győzőnek - a kérdést, hogy mit akarnak a magyarok erőteljes Horthy-kultuszukkal. Természetesen Erdélyt akarják - hangzott a szolgálatkész válasz a Paunescu-barát Hajdu Győző szájából. Ion Iliescu elnök a Románia Csillaga érdemrenddel, annak lovagi fokozatával tüntette ki Adrian Paunescut, rendkívüli érdemeiért. A Cotroceni Palotában a kb. 300 ünneplő személy közt jelen volt Razvan Theodorescu művelődési miniszter és Mircea Geoana külügyminiszter is. /Kántor Lajos: A nemzetmentő bárd (avagy ki kivel szövetkezik). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./"

"Azzal leszünk gazdagabbak, amit a romániai jogrendszeren belül kivívtunk. A Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának Románia általi ratifikálása mindezt csak megerősíti - jelentette ki júl. 22-én Markó Attila helyettes államtitkár a Félsziget fesztivál konferencia programja keretében. Az előadó többek között kifejtette, hogy a román társadalom mentalitásában még nem tudatosult az anyanyelv használatához való jog fontossága. A Diszkrimináció-ellenes Tanácsot bemutatta Asztalos Csaba illetve Corina Macovei, akik az egy éve működő intézmény vezetőségének tagjai. A tanácshoz az elmúlt évben közel kétszáz beadvánnyal fordultak, és 27 alkalommal saját maga indított eljárást, ami 26 büntetéssel, szóbeli megrovással illetve pénzbírsággal végződött. Többek között hat bukaresti lapot büntettek meg, mert olyan hirdetéseket közöltek, amelyben diszkriminatív feltételek jelentek meg. A doktorandusok képzéséről Veres Valér, a RODOSZ elnöke kifejtette, a romániai egyetemi hallgatók öt százalékát a magyar diákok teszik ki, ennél rosszabb viszont az arány a magiszteri, doktori képzés terén, ahol az említett szám 3-4 százalékra csökken. A MIÉRT céljairól és törekvéseiről Kovács Péter elnök számolt be. A 230 ifjúsági szervezetet tömörítő szerveződés Európa irányába egyelőre a magyarországi ifjúsági szervezetekkel keresi a kapcsolatot, amit csak a Fidelitas hagyott válasz nélkül. /(bodolai): Sikeres hagyományteremtés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./"

"Idén szeptemberben lesz tizenkét éve annak, hogy visszatért Kanadából Aradra, vázolta fel életútját a bel készült interjúban Böszörményi Zoltán. Gyárai, napilapjai vannak. A fegyelmezett munka híve. Öt éve Monacóban él, ahol ingatlanbefektetési sikeresek voltak. Böszörményi beutazta a világot. Otthon ott érzi magát, ahol a könyvei vannak. Könyvtárat gyűjtött magának Torontóban, Monacóban, Budapesten, Bukarestben és Aradon. Sok kudarc érte az életben, de mindig a megoldást kutatta. Sikereit elsősorban a jó Istennek köszönheti. Aztán meg annak, hogy küzdőképes, akaratos ember. Forradalmasította a fényforrásgyártást Romániában. Ma olyan előrehaladott, bonyolult, számítógép-vezérelte, automata gyártóvonalakon folyik bukaresti gyárában a lámpatermelés, amely vetekszik a világ élvonalbeli lámpagyártóinak technológiáival és gyártóberendezéseivel. A közvilágítási szolgáltatások terén gyára, a Luxten világviszonylatban is az első öt cég között található. Temesvári gyárában, az AEM-ben romániai viszonylatban eddig még nem ismert gyors ütemben fejlesztették ki a villany-, gáz-, víz-, hőenergia-fogyasztást mérő műszereket. Mindenben a legjobb, a leghatékonyabb anyagokat használták fel, vagy a legjobb megoldást, gyártóeszközt, technológiát alkalmazták. Böszörményi gyáraiban 2500 család kapja havonta a megérdemelt fizetését. Tizenkét év alatt cégei óramű pontossággal fizették az adót. Bár kanadai állampolgár és monacói lakos, semmiféle adókedvezményben nem részesül. - A Jelen Ház-komplexum Aradon Böszörményi Zoltán névjegykártyája. Felépítése, de működtetése is egy vagyonba kerül(t). Jó barátja, Dick Ottó nagy szerepet vállalt a projekt megvalósításában. Böszörményi Kanadában látta, hogy az ott szórványban élő magyarság házat alapított, hogy legyen egy olyan helye a városban, ahol a közösség tagjai összegyűlhetnek. Ez a példa állott előtte. Gazdasági tevékenységeiből a Jelen Ház eltartja magát. A nagy deficitet a Nyugati Jelen kiadása jelenti. Ez a deficit meghaladja az évi 200 ezer dollárt. Böszörményi Zoltán a romániai magyar irodalomban költő, könyvkiadó, lapalapító, főszerkesztő, irodalompolitikus és mecénás. A román nyelvű napilapot csak azért vette meg, hogy bármikor beleszólhassanak a romániai politikai és gazdasági életbe. A politikában való szereplést eddig elkerülte. Az Irodalmi Jelent azért alapította, hogy legyen az öt megye szórványmagyarságának is egy irodalmi lapja. Igaz, eddig a helyi írók és költők csak elvétve szerepeltek benne. Majdnem hatvan év után újra van Aradnak magyar nyelvű könyvkiadója. Az Irodalmi Jelen Könyvek eddig öt kötetet jelentetett meg. A nyomdában van már a következő könyv is, míg előrehaladott szerkesztési stádiumban öt irodalmi, történelmi mű áll. Kudarca viszont az Aradi Magyar Színháza alapítása. Ez nem sikerült olyan jól, mint a többi kezdeményezése. Azonban az Aradi Magyar Színház szeptemberben újra nyitja kapuit. Mint befogadó színház fog működni, amíg nem tudnak egy állandó társulatot leszerződni. A Nyugati Jelent az évek folyamán régiós lappá változtatták, ebben az aradi, temesvári, dévai, enyedi és krassó-szörényi kollégái nagy segítségére voltak. A Nyugati Jelen öt megye szórványmagyarságát szolgálja. Magyar nyelven, anyanyelvén jut az itt élő olvasó napilaphoz. A sajtótörténelemben először vállal Arad ilyen szerepet magára. Ez is premiernek számít. A Nyugati Jelen öt éve olvasható a világhálón. /Hevesi Mónár József: Egy nem sima sikertörténet. Interjú Böszörményi Zoltánnal. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./"

"Alföldi László kolozsvári főkonzul a vele készített interjúban kifejtette: mindig arra törekedett, hogy egyforma közelséget tartson fenn az erdélyi magyar közösség legkülönbözőbb intézményeivel. A főkonzul augusztusban távozik posztjáról, utódja jelenlegi helyettese, Cseh Áron lesz. Alföldi húsz évvel ezelőtt kezdte el munkáját diplomataként a kolozsvári főkonzulátuson. Ceausescu rendeletére 1988 júniusában bezárták a főkonzulátust, két nap alatt kellett távozniuk Romániából. Két év múlva bukaresti első beosztottként térhetett vissza Romániába. A nyugati diplomaták csupán 90 után érzékelték, hogy a kisebbségi kérdés európai jelentőségű politikai probléma a két ország között. Kolozsváron az ember más nézőpontból látja a dolgokat, mint Bukarestből, itt sokkal mélyebb és intenzívebb emberi, munka- és hivatalos kapcsolatot tud kialakítani. Alföldit négy évvel ezelőtti nevezték ki főkonzulnak, Funar polgármester még aznap Alföldi kiutasítására szólította fel a román kormányt. Alföldi megemlítette, hogy rajta kívül most sincs olyan diplomata a magyar külügyi tárcánál, aki húsz évig folyamatosan Romániával foglalkozna, ebből pedig tizenötöt itt töltött volna el. Jelenleg több mint húsz alkalmazottal működő a konzulátus. Van külgazdasági attaséjuk, megmaradt a szakkonzuli tevékenység, és az első beosztotthoz tartozik a kultúra, a sajtó és a nemzetpolitika területe. Évente már 23 ezres vízumforgalmuk van. Felesége, Kopacz Mária festőművész marosvásárhelyi származású, sok száz barátot szerzett, így teljes rálátása nyílt Erdélyre. A szemléletváltás, amelyet a két nép közötti megbékélés, egymás elfogadása és a másság tisztelete jellemez, nem valósul meg olyan ütemben, ahogy azt a romániai magyarság szeretné. Naponta tapasztalható, milyen ellenállásba ütközik az anyanyelvhasználat a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. A korábbi merev elutasítás ellenben megszűnt, amiben az RMDSZ-nek kétségtelenül nagy szerepe van. Kérdés, mekkora mozgásteret jelent ez, milyen korlátai vannak, mennyit lehet vállalni egy ilyen típusú együttműködésből. Alföldi várja, hogy húsz év után a Külügyminisztériumban milyen feladatot kap. /Rostás Szabolcs: Kiemelten fontos az erdélyi misszió. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./"

"Augusztus végéig kell kifizetnie Albert Álmos polgármesternek a rá kiszabott 100 millió lejes büntetést zászlóügyben, máskülönben foglalnak. A polgármester heti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy sepsiszentgyörgyi cégek 30 milliónyit adakoztak a büntetésbe, míg Ferencváros és Nagykanizsa - két testvérváros - közösen szintén harmincmilliót küldtek. Albert Álmos a büntetés kifizetésének elhalasztását kérte a pénzügyi hivataltól, kérést juttatott el a Legfelsőbb Törvényszékre is és ügyét nemzetközi fórumhoz, Strasbourgba vitte. Ha azonban kérésére rövid időn belül nem érkezik válasz, ki kell fizetnie a büntetést. A polgármester elmondta, hogy sem a testvérvárosoktól, sem a cégektől nem kért támogatást, azok ügyét megismerve, önszántukból adakoztak, de a sajtó útján is szeretne köszönetet mondani mind a cégeknek, mind a két testvérvárosnak. Egy másik büntetés, ugyancsak zászlóügyben - mert december 1-jén a prefektúra szerint nem lobogott elég zászló a városban - 65 millió lejről szólt, amit a szebeni törvényszék az alapfokú tárgyaláson a napokban 40 millió lejre csökkentett. /(Éltes Enikő): Segítenek a polgármesternek, hogy büntetését kifizethesse. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./"

"Júl. 22-én a temesvári Heti Új Szó cégtáblát ismeretlen tettesek megrongálták. A kétnyelvű - magyar és román - cégtábla félig lecsúszott. A temesvári magyar hetilap cégtáblája 1997 áprilisában már egyszer hasonló sorsra jutott. Akkor előkerült a "tettes", aki állítólag részegen leverte a táblát. A német NBZ, a Renasterea Banateana napilap, az Europa Nova TV és más intézmények cégtábláját nem bántotta senki. A rendőrség vizsgálatot indított. /Megrongálták a temesvári magyar hetilap cégtábláját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./"

"Egy éven belül már a harmadik jelentős díjat nyeri tényfeltáró dokumentum-riportjaival Boros Ernő, a Szatmári Friss Újság munkatársa, aki Romániai Magyar Szóban Kinál György néven szokott írásaival jelentkezni. Ezúttal a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete keretében működő Erdély-történeti Alapítvány által hirdetett pályázat harmadik díját ítélték neki egy hosszabb írásáért, amely a szatmári svábok 1945 évi ukrajnai, úgynevezett jóvátételi munkára történt deportálásáról készült. Boros 42 település több száz lakosának visszaemlékezéseiből válogatott. /Boros Ernő írásainak újabb díja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./"

"Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ajánlotta, írjanak az aldunai székelyekről, hogy jobban figyeljenek egymásra. Az újságíró Sebestyén Ádám forrásértékű könyvéből tájékozódott /A bukovinai andrásfalvi székelyek élete és története Madéfalvától napjainkig, Szekszárd, 1972, újra kiadták 1989-ben/, mely igen részletesen taglalta a bukovinai székelység történelmét, külön fejezetben az aldunai székelyekét. Az újságíró áthaladt Zentán, lakosságának többsége magyar. Tizenöt-húsz éve Jugoszláviában jobb volt az élet, simábbak az utak, mint Magyarországon. Az akkori szinthez viszonyítva nagyon lecsúsztak. A kevésbé vegyes lakosságú területeken jobbak az utak. Oda több pénzt juttatnak, ugyanez a helyzet Moldva és Székelyföld viszonylatában. A nacionalizmusok mindenütt egyazon reflex szerint működnek. Ma már francia történészek is elismerik, hogy nem is volt olyan rossz államalakulat az Osztrák-Magyar Monarchia. Az utódállamok gazdaságilag lejjebb csúsztak ahhoz a szinthez képest, ahol a monarchia keretében voltak. A monarchia nem volt a népek börtöne. Soha annyi román nem tanult nyugati egyetemeken, a fogarasi és besztercei román határőrezredek vezénylési nyelve román volt, s a koronán hat nyelven, köztük románul tüntették fel a címletet. Elég azokra a középületekre gondolni, amelyeket akkor emeltek, s amelyek ma is szilárdan és büszkén állnak az utódállamok területén. Pozsonytól Szabadkáig, Szatmárnémetitől Nagybecskerekig, Muraszombathelytől Csernovicig. Nagybecskereket Tito kommunizmusa fejlesztette iparközponttá, s közel százezres nagyvárossá. Ám hiába építette a toronyházakat és üvegcsarnokokat, a város igazi építészeti értéke ma is az eklektikus (kupolás) Déli Palota, a megyeháza, városháza, az igazságügyi és pénzügyi palota, s persze a történelmi egyházak szép templomai. Nagybecskereken jelenleg latin betűs feliratok vannak, holott feljebb a magyar többségű városokban a cirill dominált. Itt a szerb szöveget is latin betűvel jelenítették meg. A szerb nacionalisták cirillírás segítségével akartak "jó szerbet" csinálni a magyarokból, illetve azt a látszatot kelteni, hogy Zenta, Ada, Csóka és a többi tulajdonképpen tősgyökeres szerb város. Becskereken már nincs erre szükségük, hisz itt messze ők alkotják a többséget. Huzsvár László és Pénzes János személyében két magyar püspökük van a vajdasági katolikus magyaroknak. Ilyen szempontból jobban állnak, mint a számbelileg sokkal jelentősebb felvidéki magyarok, ahol mind ez ideig nem sikerült magyar püspököt kineveztetni. A 11 ezer fős szórvánnyal együtt mintegy 83 ezer katolikus él e vidéken, köztük négy-ötezret tesznek ki az aldunai székelyek. A püspökség négy esperessége közül is egy náluk működik, Fiser János székelykevei plébános vezetésével. A plébániák döntő többségében, pontosabban 27 helyen csak magyar nyelven hirdetik az igét, 4 helyen magyarul és horvátul, 3 helyen magyarul és csehül, 3 templomban csak horvátul, kettőben pedig csak németül. Nagybecskerek közigazgatási területén, amelyhez a város és 22 falu tartozik, 133 ezer ember él, ebből 13-14 százalék vallja magát magyarnak. A városban mindössze két-háromezer magyart tartanak nyilván, a környező településeken jóval nagyobb a számuk, Muzslyán például hat-hétezer. Önálló líceuma nincs a helyi magyarságnak, de több középiskolában működnek magyar tagozatok. Nagybecskereken a Petőfi Művelődési Egyesületnek 300 tagja van. Székelykeve a történelmi Magyarország legdélebbre fekvő magyarlakta települése. Az itteniek valahányszor őseik szülőhelyére látogatnak, mindig hoznak magukkal néhány fenyőcsemetét. Ezért van sok fenyő Székelykevén. Székelykevén hetedik esztendeje jelenik meg a Székelykevei Igaz Szó folyóirat. Székelykevének 2600 lakosa van. Legalább ennyien elszármaztak már innen Ausztráliába, leginkább Sydneybe, ahol még a futballcsapatot is pontosan úgy hívják, mint itt, vagyis Kék Dunának. A lakosság többsége a földből él. Híres kubikosok az itteniek, mindenütt szívesen látják őket. Megesik, hogy diplomás fiatalok is inkább kubikolnak. Naponta 1000-1500 dinárt keresnek, magyar pénzben ez 4000-6000 forint. Székelykevén a legnagyobb gond a munkanélküliség. Sokan elvándorolnak, az elmúlt tíz évben 300-400 fővel csökkent a település lakossága. Idén még 31 első áldozót ünnepelhettek a templomban és ugyanennyien végezték a helyi általános iskola VIII. osztályát, de tavaly mindössze 18 keresztelés volt. Az iskolában az oktatás nyelve magyar, a szerbet heti három-négy órában tanítják. Hertelendyfalván van még az Al-Dunánál magyar nyelvű nyolcosztályos iskola. Sándoregyházán már csak az I-IV osztályban tanulhatnak anyanyelven. Ez a két település vegyes lakosságú, a magyarság kisebbségbe jutott, ami döntően hozzájárult az anyanyelv eróziójához. /Sike Lajos: Vendégségben az aldunai székelyeknél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), (folytatásokban) júl. 19.- 25./"

"Az izraeli külügyminiszter hivatalába rendelte Románia tel-avivi nagykövetét, hogy tisztázza: Ion Iliescu államfő holokauszttal kapcsolatos kijelentései Bukarest hivatalos álláspontját tükrözik-e. Ezt megelőzően Yosef Lapid izraeli igazságügyi miniszter "érzéketlennek" nevezte a román államelnök holokausztról szóló kijelentéseit, amelyeket Ion Iliescu szintén a Haaretz pénteki számában közölt interjúban tett. "A holokauszt nem csak az európai zsidó lakosságot érintette. Sokan mások, például lengyelek is úgyanúgy meghaltak", mondta Iliescu. "A náci időszak Romániájában a zsidók és a kommunisták azonos bánásmódban részesültek. Az én apám kommunista aktivista volt és lágerbe küldték. Negyvennégy évesen halt meg, kevesebb, mint egy évvel hazatérte után", nyilatkozta a román államfő. "A holokauszt általános jelenség volt Európában (...), ilyen események Románia területén is történtek; az 1941-es bukaresti és iasi-i mészárlások és a zsidók transznisztriai koncentrációs táborokba küldése Románia területén történt, ezekért az eseményekért az akkori vezetőket terheli felelősség", mondta Ion Iliescu. Hozzátette: "lehetetlen, hogy ezért a román népet és társadalmat vádolják". A román államfő szerint Románia jelenlegi gazdasági helyzetében a zsidó javak visszaszolgáltatása kapcsán folyó pereket vagy elhalasztani, vagy pedig elutasítani kell. "Az emberek nélkülöznek, ugyanakkor egyesek követelésekkel lépnek fel, mivel a javakat a második világháború idején és azt követően államosították. Ez vajon azt jelenti, hogy szegény ma élő román állampolgároknak kell fizetniük az akkor történtekért? Húzzuk le a bőrt azokról, akik most nyomorban élnek? Hogy a többieket kárpótoljuk? Nem hiszem, hogy ez a megfelelő megoldás", fogalmazott Iliescu. Hasonló diplomáciai incidens történt júniusban is, amikor a román kormány jóváhagyta a Román Nemzeti Levéltár és az Egyesült Államok holokauszt Emlékmúzeuma közti együttműködésről szóló megállapodást. Az akkori ülés után a kormányközlemény szerint a román kormány "bátorítja a holokauszttal kapcsolatos kutatásokat (...), de hangsúlyozza, hogy 1940 és 1945 között Románia területén nem volt holokauszt". Ez a közlemény vitát kavart a nemzetközi sajtóban, a zsidó közösség pedig bírálta a román kormány álláspontját. Mariana Stoica román nagykövetet akkor az izraeli külügyminisztériumba rendelték, hogy magyarázattal szolgáljon a közlemény kapcsán. A bukaresti kormány utólag újabb közleményt adott ki, amelyben vállalta az ötven évvel korábbi román állam felelősségét a holokauszt áldozataiért és hangsúlyozta, hajlandó együttműködni a kérdéskört tanulmányozó nemzetközi intézményekkel. Ion Iliescu elnök nem érti, Yosef Lapid izraeli igazságügyi miniszter miért nevezte "érzéketlennek" a Haaretz című lapnak adott interjúban a holokausztról tett kijelentéseit, és úgy véli, hogy a holokausztot teljes komplexitásában kell elemezni. "Nem értem a minősítést. Azt mondtam, hogy a holokauszt európai síkon általános jelenség volt. Nem létezik román, német, vagy lengyel holokauszt. Egy általános folyamat volt, amelynek Románia területén is voltak összetevői", nyilatkozta Iliescu júl. 25-én. Az államfő kifejtette, nem csupán a magyar megszállás alatti Erdélyben történtek mészárlások, ahol a végső megoldást alkalmazták, a zsidókat - Elie Wiesel szüleit is - pedig koncentrációs táborokba küldték, hanem Romániában is, a legionáriusok hatalomra kerülése idején. Iliescu szerint a legionáriusok legyőzése után Antonescut terheli a felelősség az 1941-es iasi-i mészárlásokért és a zsidók transznisztriai táborokba küldéséért. "Természetesen, ezek az elemzések árnyalják is a történteket. Sztálingrád után Antonescu is figyelmesen ítélt meg bizonyos dolgokat, és többé nem fogadta el, hogy Romániában a végső megoldást alkalmazzák a zsidók ellen. Ellenkezőleg, a román területek menedékül szolgáltak a megszállt Erdélyből érkező zsidók számára", fogalmazott Iliescu. /Nem ült el a holokauszt-ügy. Újabb román-izraeli diplomáciai incidens. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./"

"A verespataki aranybánya ügyének rendezése érdekében magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság összehívását sürgeti Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, miután zöld szervezetek hétfőn nyílt levélben fordultak a miniszterhez, kérve, hogy a Magyarországra is környezeti kockázatot jelentő romániai bányaberuházás kapcsán járjon közbe egy környezeti hatásvizsgálat elkészítéséért. A tárca közleménye szerint Persányi Miklós már májusban megállapodott román kollegájával a vegyes bizottság alakuló ülésének megtartásáról, ám az a román kormányátalakítás miatt elmaradt. A verespataki bánya kapcsán tavaly július óta egyébként magyar részről számos miniszteri szintű kezdeményezésre, javaslattételre sor került, októberben és májusban személyes találkozókat is tartottak. Az eddigi megbeszéléseken annyi derült ki, hogy a projekt egyelőre nem indult be, mert nem felel meg a román környezetvédelmi előírásoknak és a kormány nem járult hozzá az engedély kiadásához. /Verespataki aranybánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./"

"Évek óta rendszeresen megszervezi a brassói Áprily Lajos Középiskola és a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium Székelyzsomboron a táborozást. Idén két turnusban került sor erre. Az első csoport táborozó közül 44 diák érkezett Budapestről, a brassói középiskola diákjai közül 17-en vettek részt. A második, jelenleg táborozó csapatban már kevesebb a brassói diák. /Tábor Székelyzsomboron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./"

"Hármasfaluban hat üres, elhagyott házba a református egyház máshonnan nincstelen, jobbára sokgyermekes családokat telepít - holland támogatással. A napokban négy holland felnőtt és huszonöt 15-25 éves fiatal rámol, takarít, fúr, farag, mázol, hogy a hat család mihamarabb beköltözhessen. A marosvásárhelyi Lazarenum Alapítványt a Fülöp lelkészházaspár hozta létre. Fülöp G. Dénes sok éven át a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze volt. Neje, Ilona asszony a diakóniai tevékenységgel foglalkozik. Ő a lelke a "Lazarenum-birodalomnak", mely árvaházakból, öregotthonból, nagycsaládokat támogató hálózatból áll. Munkájukhoz példát, hathatós támogatást a hollandiai Leiden városban levő Bakkerij Diakónai Központtól kapnak. Holland segítséggel megvették a hat épületet, amiből az egyikben a Lazarenum Alapítványnak lesz egy kis közösségi helye. Ugyancsak holland támogatással vásároltak építőanyagot, kisgépeket. A házak ezután is az egyházi alapítvány tulajdonában maradnak, akkor is, ha beköltöznek a kiválasztott, nincstelen emberek. A helyiek örvendenek annak, hogy gyerekes családok kerülnek a faluba, hiszen kevés a fiatal, az iskolába kell a gyerek. Az egyik házba tíz gyermekes család költözik: a fületelki Csiszér Jánosék. A nagy gond az, hogy miből fognak megélni ezek az emberek. A hollandok hajlandók lennének egy pékséget ajándékozni nekik. Marosvásárhelyen, ugyancsak a református egyház tulajdonában van egy úgynevezett Pici-ház, ahova utcagyerekeket költöztettek be. Azt is holland pénzből vásárolták évekkel ezelőtt. Két éve húsz utcagyerek lakik benne. /Máthé Éva: A Lazarenum Alapítvány új projektje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./"

"Megjelent Beke György: Advent a kaszárnyában /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című novelláskötete. Novelláiban a valóságos történéseket csak annyiban színezi az írói képzelet, amennyiben ez az irodalmi ábrázoláshoz elengedhetetlenül szükséges. /Beke György: Advent a kaszárnyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./"

"Az eddiginél sokkal aktívabb politikát hirdetett meg Adrian Nastase miniszterelnök a határon túli románok érdekében. A miniszterelnök a Realitatea nevű kereskedelmi televízió Harc Romániáért című műsorában kifejtette: Romániának immár nem szívességeket kell kérnie az Európai Unióval szomszédos államokban élő románok érdekében, hanem joggal várhatja el, hogy esetükben bizonyos európai normákat érvényesítsenek, mint ahogy azt korábban Romániától követelték. Adrian Nastase szerint nincs rendben az, hogy a román vezetés megszokta: "elsősorban arról adunk számot, hogy miként viselkedünk mi a nemzeti kisebbségekkel szemben, és elfogadjuk, hogy más országokban a nálunk alkalmazottnál szűkebb normák érvényesülnek". A miniszterelnök szerint ebből a szempontból ígéretesnek bizonyult Románia számára a magyar kedvezménytörvény kérdésében folytatott vita. - Azt hiszem, ebben a majd két évig tartó vitában európai álláspontra helyezkedve úgy győztünk, hogy közben nem sértettünk meg senkit, és sikerült bizonyos elvárásokat rögzítenünk - fogalmazott. Különösen fontosnak nevezte, hogy a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról Bukarestben született román-magyar megállapodásba bekerült a kölcsönösség elve. Ez azt jelenti, hogy ha ugyanazokat a feltételeket állapítjuk meg a határon túli, mondjuk Magyarországon élő románok számára, akkor ugyanolyan elbánásban részesülnek majd a magyar állam részéről, mint amilyen elbánást a román állam biztosít a nemzeti kisebbségeknek - jelentette ki. Adrian Nastase bejelentette: vizsgálják annak lehetőségét, hogy az alkotmány módosításának szenátusi vitájában felvessenek-e egy olyan módosítást, amelynek értelmében a Romániában élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének alkotmányos elvét összekapcsolnák a kölcsönösség elemével. /Nastase aktívabb politikát akar. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./"

"Marosvásárhelyen a júl. 31-i tanácsülésen döntenek a Calarasilor utca Kossuth Lajosra való visszakereszteléséről. A névadó bizottság még az elmúlt esztendőben döntött a névcseréről, azonban a prefektúra véleményező testülete kedvezőtlenül bírálta el a kezdeményezést. Spielmann Mihály, a bizottság tagja a Krónikának elmondta, hogy az öttagú testület három román nemzetiségű tagja lényegében minden kezdeményezést leszavazhat. Ovidiu Natea prefektus kijelentette: nincs meggyőződve afelől, hogy a testület véleményét nem kell tiszteletbe tartani. Dorin Florea polgármester nem ért egyet a névváltoztatással. "Nem szeretném, ha a Kossuth utca miatt etnikai feszültségek keletkeznének a városban" - érvelt a polgármester. Az általa említett politikai egyeztetés már megvolt az elmúlt héten. Benedek István frakcióvezető elmondta, akkor Florea elismerte, hogy a jó együttélés érdekében a magyarok érzékenységére is oda kell figyelni. Benedek közölte: "A múlt tanácsülésen mi megtettük az első engedményt a román kollegákkal szemben, amikor megszavaztuk az Avram Iancu-emlékház létesítését. Most meg készen állunk támogatni a görög katolikus egyház telekigénylési kérését". A volt Kossuth utca ügyéről szólva, Florea az Antonescu sétánnyal felmerült problémákkal próbált párhuzamot vonni. Mint ismeretes, a magyar tanácsosok által keresztülvitt névcserét a törvényszék érvénytelenítette, így megmaradt az Antonescu sétány. Az önkormányzati döntést akkor a Háborús Veteránok Egyesülete támadta meg, egy Szatmári Ibolya nevű bírónő pedig a közismerten magyarellenes szervezetnek adott igazat egy hónappal ezelőtt. Benedek szerint az önkormányzat Gabriela Puni városházi jogtanácsos etikátlansága miatt veszített ebben az ügyben. Benedek a törvényszék ítéletét Izrael bukaresti nagykövetségére és több nemzetközi szervezethez is eljuttatta. /Szucher Ervin: Antonescu utca...Visszakapja nevét a Kossuth utca? = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"

"A csíkszeredai Hargita együttes két táncosa a budapesti Honvéd együtteshez igazol át. A Hargita együttes tagjai nem csak táncolnak: a csíki falvakban olyan mozgalmakat indítottak el, melyek eredményeként az utóbbi években szülő-, egyház- és általában helyi közösségek támogatta gyermek-tánccsoportok jöttek létre. A csoportok rendszerint egy-egy táncos köré szerveződtek. A Honvéd együttes átcsábít néhány táncost. Magyarországi iskolaigazgatók nyáron nem fukarkodnak a diákszerző erdélyi körutakkal, mert a fejpénz alapú magyarországi iskolatámogatás megköveteli a gyermeklétszámot. Ott jobbak a feltételek. Magyarországi vállalkozók, építtetők, vendéglőtulajdonosok, állattenyésztők, kórházak, öregotthonok, lánykereskedők munkaközvetítő irodákon, erdélyi magyar lapokon, az interneten keresztül olcsó munkaerőt keresnek. Ott jobbak a feltételek. Magyarországi minisztériumok ilyen-amolyan főigazgatóságai előszeretettel alkalmaznak erdélyi fiatalokat. Minderről beszélni kellene, sürgette Székedi Ferenc újságíró, hozzátéve: Valamikor honvéd állt őrt a Hargitán. Most hargitást táncoltat a Honvéd. /Székedi Ferenc: Ó, te szépséges Hargita... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./"

"Kérő egy kis mezőségi falu, mely közigazgatásilag nem létezik, papíron ugyanis pár évtizede Szamosújvár egyik külvárosa, utcája. A kérőiek nem tekintik magukat szamosújváriaknak. A fele magyar, fele román, jelenleg mintegy háromszázötven-hatvan lelket számláló, csaknem évezredes múltra visszatekintő település július 24-27 között, Szabó Csongor lelkipásztor hívására "megszállta" a Dési Református Egyházmegyéből - Beszterce és környéke is ide tartozik - összesereglett közel négyszáz fiatal. Szabó Csongor lelkész elmondta, hogy Kérő szórványközpont, hét gyülekezet tartozott az egyházközséghez, előtte négy évig nem volt papja. Sok remény nem volt arra, hogy itt valaha is valami élet legyen. És most itt áll az Élő Forrás Gyülekezeti Ház! /(Guther M. Ilona): Élő Forrás a Holttengerben. Ötödik ifjúsági találkozó a mezőségi Kérőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./"

"Tizenkét év alatt tizenkét szlovákiai településen szűnt meg a magyarok hivatalos érintkezésben érvényesíthető anyanyelvhasználati joga. A Szlovákiában hatályos törvény értelmében a nemzetiségek minden olyan településen érintkezhetnek anyanyelvükön a helyi hivatalokkal, ahol a lélekszámuk eléri a húsz százalékot. Szlovákiában 1991-ben 512 olyan települést tartottak számon, ahol a kisebbségek nyelvhasználati joga ennek értelmében érvényesíthető. A statisztikai hivatal adatai alapján most "felfrissítették" az ide sorolható települések jegyzékét. Ebből kiderült: a magyar nyelvhasználatra jogosító népességstatisztikai arányok tizenkét községben húsz százalék alá estek vissza, ezen túl már csak kereken félezer helységben érvényesíthetők. Ilyen település például a Léva melletti Garamkálna (Kalná nad/Hronom) és Tild (Telince), a Gömörben fekvő Bellény (Belín), a közvetlenül Párkány melletti Ebed (Obid) és a honti kisközség, Leszenye (Lesenice) is. Ezzel szemben 68-ról 91-re emelkedett azon községek száma, ahol ugyanennyi idő alatt az ott élő ruszin kisebbség nyelvhasználati jogot szerzett. /(Keszeli Ferenc / MTI): Szlovákiai magyar nyelvhasználat tizenkét községgel kevesebben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./"