"A Budapesti Nemzetközi Vásár keretében megrendezett Magyar Világ kiállítás egyik kísérő rendezvénye immár harmadik éve a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH), illetve a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. szervezte szakmai konferencia a befektetési lehetőségekről, esélyekről. Tavalyelőtt horvátországi befektetői fórumot tartottak, tavaly a jugoszláviai privatizációról és befektetési lehetőségekről tanácskoztak, idén a romániai és ukrajnai befektetési lehetőségek kerültek terítékre. A magyar-román gazdasági kapcsolatok helyzetéről és jövőbeni kilátásairól Halász János, az ITDH bukaresti irodájának kereskedelmi-szolgálat igazgatója tartott előadást. Romániában mintegy négyezer magyar érdekeltség van és kétszázötvenmillió dollárnyi befektetett tőke. /Guther M. Ilona: Magyar Világ 2003 a 107. Hungexpón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./"

"Augusztusban ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját a Fábián Ferenc Színjátszócsoport Gyergyószentmiklóson. Danalyszin József, a színjátszócsoport vezetője elmondta, hogy a Művelődési Központban megnyílt kiállítás képet adott a 25 év plakátjaiból, színfalaiból, súgópéldányaiból, kosztümjeiből. Az évforduló alkalmából díszoklevelet és emlékjelvényt nyújtottak át minden múltbeli és jelenkori színjátszójuknak, aki részt vett a 25 év tevékenyégében. A negyed évszázad alatt több mint 200-an kapcsolódtak be a színjátszócsoport munkájába. /Gál Éva Emese: Egy színjátszócsoport jubileuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./"

"Az Országgyűlés szervezésében szept. 11-13. között Budapesten került sor a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozójára. Medgyessy Péter miniszterelnök felhívta a parlamenti küldöttség figyelmét, hogy politikai tevékenységük eddigi sikerének záloga az egységes fellépés volt, és ezt a jövőben sem lenne szabad alárendelni semmilyen más érdeknek. Markó Béla szövetségi elnök köszönetét fejezte ki az első magyar-magyar parlamenti csúcs megszervezéséért, és reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező időszakban ez rendszeressé válik. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalició Pártjának elnöke rámutatott a kisebbségi jogvédelem beépítésének szükségességére az európai alkotmányba. /Egységes fellépést - nem a megosztottságot! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ A parlamenti küldöttségek tagjai a Külügyi-, az Integrációs, a Gazdasági-, valamint a Kulturális és Sajtó, illetve Önkormányzati Bizottságok vezetőségével folytattak szakmai eszmecserét. A gazdasági bizottság ülésén az RMDSZ küldöttsége által felvetett kérdések között szerepelt a Bukarestet Budapesttel összekötő, Erdélyen áthaladó autópálya kérdése, a romániai privatizációs folyamatban való aktívabb részvétel, a jogharmonizációval kapcsolatos problémák, valamint a szorosabb gazdasági kapcsolatok, illetve az erdélyi beruházások szorgalmazásával összefüggő kérdések. Szintén az RMDSZ javaslatát tolmácsolta Frunda György szenátor, aki egy magyar bank Romániában való létesítésének szükségességét hangsúlyozta. Az Országgyűlés Kulturális és Önkormányzati bizottságának az RMDSZ az iskolák és önkormányzatok kapcsolatának kérdését, Kereskényi Sándor pedig a határon túli kulturális örökség felleltározásának követelményét vetette fel. Az Integrációs bizottság ülésén az RMDSZ küldöttsége e szakmai tapasztalatcserék intézményesítését szorgalmazta. /Egységes nemzetstratégiát kell kidolgozni. = RMDSZ Tájékoztató, szept. 13., 2531. sz./ A státustörvény módosítása nemzetstratégiai célokat is felad - jelentette ki a határon túli magyar nemzetiségű parlamenti képviselők csúcstalálkozóján Duray Miklós MKP-alelnök. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a kettős állampolgárság kérdésénél arra is figyelmet kell fordítani, hogyan viszonyul e probléma az autonómiához.Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kijelentette: egyeztetést kezdeményez a magyar-magyar parlamenti találkozók rendszeressé tételéről, ezzel kapcsolatosan levelet intéz Szili Katalin házelnökhöz. A kettős állampolgárságról szólva Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy annak bevezetése a szülőföldön maradást vagy a kitelepülést szolgálja. Markó kiemelte: "nemzetpolitikát csak úgy tudok elképzelni, ha arról valódi konszenzus alakul ki". Elmondta: a határon túli magyarok politikai céljaik megvalósításához, az egységes cselekvéshez, oktatásukhoz költségvetési és gazdasági kérdésben várnak támogatást az anyaországtól. Szavai szerint a módosított kedvezménytörvény elfogadható, de sok múlik a jogszabály alkalmazásának módján. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte: a jogszabályról a Romániával kötött megállapodás lényegileg és tartalmilag "jónak látszik". Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) alelnöke kitért arra, hogy a Felvidéken működtetett információs irodahálózat megszüntetését meg kell akadályozni, de a jövő évre tervezett költségvetési keret meglehetősen szűkös. Németh Zsolt kijelentette, hogy a szomszédságpolitikában megtorpanás tapasztalható. Úgy vélte, a kettős állampolgársággal kapcsolatos ellenérvek csupán ürügyek, az Európai Unió joggyakorlatában a kettős állampolgárság általános. Az Ukrajnával és Szerbia-Montenegróval kötött vízummegállapodásról úgy fogalmazott: "megnyugtató megoldás látszik kialakulni". Az MDF-es Csapody Miklós üdvözölte a vízummegállapodást, támogatta a kettős állampolgárság bevezetését. Szóba hozta a javaslatot, amely szerint megalakulna a parlament határon túli magyarokkal foglalkozó állandó bizottsága. A Fidesz, az MDF, az MKP, az RMDSZ, a VMSZ és a Horvátországi Magyarok Közössége állásfoglalást fogadtak el, amelyben többek között "kifejezik szándékukat a magyar parlamenti képviselők találkozóinak rendszeresítésére". /Salamon Márton László: Markó: konszenzus kell a nemzetpolitikában. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"

"Nagyváradon "Állítsátok meg Románia elcigányosítását" feliratot festették az aluljáró falára, mellé horogkeresztet mázoltak. /(Balogh Béla lelkipásztor): Hol? Mikor? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Budapesti Nemzetközi Vásáron médiatalálkozó is volt, amelyen a határokon túlról mintegy 90-95-ön vettek részt, ez párját ritkította. Bársony András külügyminisztériumi államtitkár, Szabó Vilmos politikai államtitkár, Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. Az anyaországi média nem volt jelen. Máthé Éva felvetette, nagyszülei 1920 előtt magyar állami alkalmazottak voltak, és szülei 1940-1944 között magyar állampolgárként a "magyar hazát" szolgálták, akkor elítélendő az, hogy kettős állampolgársággal bírjon? Bársony András szerint az "átkos békeszerződések" (mindenkorra?) kimondták, hogy "repatriálási lehetőség nem létezik" számukra. A vajdasági magyar képviselő kimondta a 300 ezer vajdasági magyar "maradék" tetteket kíván az anyaországtól és nem szólamokat. Túlzás volt azt állítania, hogy a vajdasági magyarság immár senkinek sem kell? Ugyancsak egy délvidéki kollega mondotta: a mindenkori magyar kormánynak fel kell vállalnia a kettős állampolgárság biztosításának az ügyét. Bársony András külügyi államtitkár kifejtette: "Nagyon jól tudjuk, hogy a kettős állampolgárság egy olyan probléma, amiről nem lehet érzelmek nélkül beszélni. Olyan jogi intézmény, amelyik esetében egy ország egymaga soha nem dönthet. Az állampolgárság kérdésében igen. Az Európai Egyezmény azt mondja, hogy minden ország joga, hogy az állampolgársági feltételeket megállapítsa. A kettős állampolgárság esetén valamilyen egyezménynek kell léteznie, vagy ha nem, akkor be kell illeszkednie a nemzetközi szabályozásba. A kettős állampolgárság intézménye Magyarországon létezik. De abban a formában, ahogy azt egyesek kérik, a világon sehol sem létezik. Akik ezt most igényelik, azok fehéren feketén nem rögzítették azt, hogy milyen feltételek között tudnák elképzelni a kettős állampolgárságot. Minden állampolgársági intézmény alapvetően két elemből táplálkozik: az egyik az adott országhoz fűződő jogkötelék. Ennek része a letelepedés vagy ott tartózkodás. Ettől el lehet térni, ha valaki nem abban az országban él, amihez valamilyen kötelék fűzi, de valamikor köze volt hozzá. Az összes példát, amit felhoztak e kampányban, mi végigvizsgáljuk. Olyan hivatkozások tűntek fel, hogy például a spanyolok most könnyítettek, a német megoldás milyen jó stb. Nem egyszerű az adott országok állampolgársági törvényeit kielemezni, összehasonlítani, mert a magyar jogrendszerben van egy állampolgársági törvény, máshol az alkotmány rendelkezik erről, ismét másutt a polgári törvénykönyv része e rendelkezés, tehát nincs egységes szabályozás, amit elő lehet venni a fiókból. Eljutottunk odáig, hogy kielemeztük az összes olyan hivatkozott példát, amely részben a vajdasági magyarok részéről, vagy máshonnan előkerült. A dolog persze politikai kérdés is. De az a szándék, ami megfogalmazódott a vajdasági magyarok levelében, jogi értelemben egyetlen témával sincs alátámasztva. Innen kezdve kétségtelenül a politikáé a szó. De abban az értelemben mozoghat csak a politika, hogy az európai hatóságok egyetlen dolgot világosan a magyar hatóságok tudomására hoztak: nem lehet a kettős állampolgárságot abban az értelemben kezelni, hogy az EU-n kívüli polgárok számára ennek lévén nyíljon meg az adott ország számára nem biztosított európai állampolgárság. Nem beutazásról van szó, hanem állampolgárságról. Magyarország polgárai május elsejétől kettős állampolgárok, Magyarország és az EU polgárai. Innen kezdve akár választójogi, akár gazdasági és egyéb vonatkozásban az EU jogai is vonatkoznak rájuk. Az EU meg akarja előzni azt, hogy Magyarország bármilyen módon, ha úgy tetszik, a hátsó kapun, behozzon több százezer embert az Unióba. Tudom, hogy ez durva megfogalmazás, de ez van. Nem tiltja ugyanakkor az EU azt, hogy Magyarország állampolgárságot adjon, ha az illető megfelel az alapvető feltételeknek, ami elsősorban az országhoz fűződő kötelékekre vonatkozik. Felelősségem teljes tudatában állítom: a miniszterelnökhöz, pártokhoz, parlamenthez érkező leveleket átnézzük, de a kettős állampolgárság kondíciói ezekben nem kerültek kifejtésre. Tudom, hogy az általam korábban használt "levelezői állampolgár" kifejezés egy kicsit dehonesztáló. De azt kell mondjam: nem ismert egyetlen ország jogában sem az a módszer, hogy valaki fölad otthonról egy táviratot, amiben azt kéri, hogy küldjenek neki magyar útlevelet, mert magyarnak vallja magát. Lehet, hogy senki nem gondol erre. De a sajtónyilatkozatokból arra lehet következtetni, hogy ennek az igénynek a lényege: ily módon biztosítva legyen több százezer ember számára annak az elvi lehetősége, hogy ők kvázi egy harmadik ország polgáraiként Magyarország és az EU polgárai is legyenek. Ennek megadását nem teszik lehetővé a jelenlegi rendszerek. Lehet, hogy ez hosszú távon lehetséges lesz. Most valamelyik feltételnek eleget kell tenni: az egyik a letelepedés, tehát meghatározott itt tartózkodás után kérni lehet a magyar állampolgárságot. A másik megoldás: a közvetlen felmenők magyar állampolgársága révén bárki kérheti az állampolgárságot, ez benne van az állampolgársági törvényben. Harmadsorban: bizonyos országok nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot, és ez áll fenn Ukrajna esetében. A sokat hivatkozott görög és német szabályozás ugyanilyen. Valóban a görögök adnak némileg etnikai alapon albániai görögöknek görög útlevelet és állampolgárságot, azzal a feltétellel, hogy mondjanak le albán állampolgárságukról. A német példa pedig azon alapul, hogy a második világháború következményeként létrejött demográfiai változások következtében alkalmazza a német repatriálást, de előírja az eredeti állampolgárság feladását. Emlékezzünk arra, hogy kivásárolták a romániai német polgárokat." /Máthé Éva: Médiatalálkozó a Hungexpó-n. A kettős állampolgárság került előtérbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Brassóban több mint hétszáz magyar gyermek újra az Áprily Lajos Középiskolában kezdheti a tanévet. A helyzet változatlan: az Áprilyban marad a román iskola is, újabb ígéretek szerint csak december 15-ig. Petki Pál, a középiskola igazgatója kompromisszumnak nevezi ezt a megoldást. A román iskola új épülete készül, jelenleg a tetőzetén dolgoznak. Nem férnek be optimálisan az A épületbe, két váltásban kell tanítaniuk. Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei elnöke szerint az iskolahelyzet megoldása mind a helyi, mind az országos RMDSZ és Szociáldemokrata Párt közötti protokollumnak köszönhető. A mostani megoldás szerinte nem kompromisszum, hanem egyezség. /Tóásó Áron Zoltán: Megalkuvás? Kompromisszum? Egyezség? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Saját kérésükre felfüggesztették beosztásukból azt a két határőrt, akik néhány nappal ezelőtt megtáncoltatták egy Romániából érkező tánccsoport két tagját Biharkeresztes határában. Hivatali visszaélés megalapozott gyanúja miatt kezdeményeztek eljárást a járőrök ellen, és az ügyben a Debreceni Katonai Ügyészség folytat büntetőeljárást. /Felfüggesztették a "táncoltató" határőröket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"A határon túli és az erdélyi magyar gazdák közötti együttműködés, a kölcsönös tapasztalatcsere és az Európai Unióhoz való csatlakozás eszményében tartották meg szept. 13-án Aradon a Határon Átnyúló Gazda-Gazda Együttműködés Konferenciát. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) szervezésében, többek között, az RMGE országos elnöke és Bognár Levente, Arad alpolgármestere a román-magyar agrárkapcsolatokban, családi gazdaságokban és uniós szabályozásokban jártas magyar szakemberekkel találkozott. /Sólya Emília: Összefogás a magyar gazdák jövőjéért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Szept. 15-én Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában fogadta Michael Guestet, az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövetét. A diplomata az RMDSZ prioritásairól érdeklődött az elkövetkező parlamenti ülésszakra vonatkozóan. Markó Béla az őszi időszak prioritásaiként az alkotmánymódosítás véglegesítését, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen két magyar kar létrehozását, valamint az egyházi ingatlanok visszajuttatásának minél gyorsabb ütemű megoldását jelölte meg. Az RMDSZ elnöke elmondta: a jelenlegi időszak legsúlyosabb problémájának az aradi Szabadság-szobor helyzetének megoldását tekinti, ezzel kapcsolatosan részletesen beszámolt a nagykövetnek. A találkozó során Michael Guest amerikai nagykövet, valamint Markó Béla szövetségi elnök részletesen tárgyaltak az Észak-Erdélyt átszelő autópálya építésének előkészületeiről. Az RMDSZ elnöke az elkövetkező időszak legfontosabb romániai gazdasági célkitűzésének nevezte az autópálya ügyét. A nagykövet kijelentette, véleménye szerint az autópálya megépítése gazdasági fejlődést eredményez az országban. /Michael Guest amerikai nagykövetet fogadta Markó Béla. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./"

"Szept. 11-én együttműködési szerződést írt alá Budapesten a budapesti Terror Házát működtető alapítvány nevében Schmidt Mária, a Temesvári Forradalom Emlékmúzeuma nevében pedig Traian Orban, a hasonló nevű alapítvány elnöke. Az együttműködés kiállítások és tudományos szimpóziumok közös megszervezésére, a kelet-közép-európai antikommunista mozgalmak történetének felkutatását célzó közös programok lebonyolítására terjed ki. A Temesvári Forradalom Emlékmúzeuma és a Budapesti Terror Háza együttműködése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./"

"Szept. 12-14. között Félixfürdőben szervezte meg kilencedik kongresszusát a tizenhárom éves Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/. A 17 tagszervezet küldöttei úgy vélekedtek, hogy az országos kiterjedésű ifjúsági tömörülés mind a magyar, mind a román civil szférában jó kapcsolatot alakított ki szervezetekkel. A kétéves elnöki megbízatásától búcsúzó székelyudvarhelyi Nagy Pál hangsúlyozta: mérföldkő e kongresszus a MISZSZ életében. Politikai, közéleti események befolyással voltak a szervezetre, amely azonban nem dőlt be a politikának. Felvették tagjaik közé az érmihályfalvi MIDESZ-t, elfogadták a két év mérlegét tartalmazó beszámolókat. Egyetlen jelöltként a temesvári Somogyi Attila lett a MISZSZ új elnöke. Az öt tagú elnökség tagjai: Széll Lőrincz, Hupka Félix, Papp Hajnalka és Ilonczai Zsolt. /(Balla Tünde): Megújuló MISZSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./"

"Szept. 15-én sajtóértekezletet tartott Beke Mihály András, Magyarország bukaresti Kulturális Központjának új igazgatója. Mint mondotta, köszönet illeti elődjét, Hergyán Tibort, aki jól működő kulturális intézetet hagyott hátra. Terveiről beszélve az új igazgató leszögezte: a következő időszakban az öröklött programok és a már előkészített rendezvények lebonyolítása közben próbál hangsúlybeli és árnyalati változtatásokat bevezetni, saját elképzeléseinek pedig majd a szezon második felétől kezdődően fog érvényt szerezni. Az őszi időszak első nagy horderejű rendezvénye a Magyar Filmnapok, amelynek keretében szept. 22 és 26 között öt jelentős kortárs filmet mutatnak be. /(Zsehránszky István): Sajtóértekezletet tartott a Magyar Kulturális Központ új igazgatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./"

"Szept. 15-én Ion Iliescu államfő a romániai sajtó képviselőjével találkozott a budapesti Román Kulturális Központban, ahol összefoglalta magyarországi tárgyalásait. A román államfő elégedett volt budapesti látogatásának első napjával: úgy ítélte meg, hogy a román-magyar kapcsolatok jó irányba fejlődnek, a gazdasági együttműködés különlegesen sikeres. Iliescu ismét részletesen kitért az aradi Szabadság-szobor körüli úgymond "túlzottan felkapott" vitára. Megfogalmazása szerint kissé érthetetlen, hogy a magyarokat foglalkoztatja ez az ügy. Megemlítette, hogy néhány évvel ezelőtt a román fél felajánlotta a szoborcsoport átadását a magyarság számára. "Mert nem ezt a radikális megoldást támogatjuk, inkább közös megoldást keresünk, hogy a Szabadság-szobor is több más szobor mellett egy aradi román-magyar megbékélési parkban kerüljön elhelyezésre" - fogalmazott a román államfő. Szept. 16-án a sajtó kizárásával került sor Medgyessy Péter és Ion Iliescu megbeszélésére, amit semmiféle sajtónyilatkozat nem követett. Ezt követően a román és a magyar államfő közösen részt vett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán szervezett ünnepi megemlékezésen a Román Tanszék megalakulásának 140. évfordulója alkalmából. Ion Iliescu előadásában az Erdélyi Iskola néhány jeles képviselőjének az életútjára emlékezett, olyan román személyiségekre, akik szervesen kötődtek a budapesti román nyelvű felsőoktatáshoz. A Szili Katalin országgyűlési elnökkel történt találkozó szintén zárt ajtók mögött zajlott, Ion Iliescu államfő azonban a Gozsdu udvarban tett sétája során a romániai sajtónak elmondta, hogy délelőtti megbeszélésén főleg a Budapest-Bukarest autópálya ügyét és a státustörvény romániai alkalmazását érintette. Szept. 23-án Adrian Nastase és Medgyessy Péter Bukarestben ír alá új egyezményt a kedvezménytörvény alkalmazásáról, mondta Iliescu, aki részletesen kitért a Gozsdu vagyon rehabilitálására is. Mint mondta, a vagyont kezelő új román-magyar alapítvány egyelőre tulajdonjogi gondokkal szembesül, mivel a helyi önkormányzat néhány évvel ezelőtt kereskedelemmel foglalkozó cégeknek adta bérbe az ingatlan több helyiségét. Iliescu ismét kitért a román nyelvű iskolai oktatásra Magyarországon, amely szerinte "nem felel meg az elvárásának" A román államfő úgy véli: a magyarországi román diákok heti egy órában tanulnak román nyelvet, és két-három hetente van egy román történelem és általában román kultúrával foglalkozó órájuk. Ez bármilyen mérce szerint is kevés, fogalmazott Iliescu, aki jelezte, hogy a témában komoly tárgyalások folynak a magyar illetékesekkel. Délután a román delegáció Gyulára és Battonyába utazott, ahol az Országos Román Önkormányzat képviselőivel tárgyalt. /Makkay József: Iliescu ajánlata a Gozsdu vagyonról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ Ion Iliescu elnök látogatást tett a budapesti Városházán is. A látogatáskor Demszky Gábor főpolgármester méltatta Ion Iliescunak a két ország 1996-os történelmi kibékülésében, az alapszerződés megkötésében játszott szerepét. A két ország közötti megbékélés állt azoknak a megbeszéléseknek a középpontjában, amelyeket a román államfő szabad demokrata képviselőkkel folytatott. A felek egyetértettek abban, hogy a megbékélés folyamata "javuló tendenciát mutat" - mondta Kuncze Gábor pártelnök. A megbeszéléseken szó volt az aradi Szabadság- szobor felállításáról. A pártelnök tájékoztatása szerint a szabad demokrata képviselők arra kérték a román elnököt, "hasson oda, hogy mielőbb oldódjon a feszültség". Iliescu találkozott Orbán Viktor volt miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével is. - Meglepődve látjuk, hogy több mint két év elteltével is újabb és újabb nehézségek állnak elő az aradi Szabadság-szoborcsoport felállítása körül és nem is egészen értjük, miért történik így - mondta Orbán Viktor az MTI-nek a román elnökkel való megbeszélést követően. "Udvariasan kértük a román államfőt, hogy maga is járuljon hozzá a probléma minél hamarabb történő megoldásához, hogy az ott élő magyarok elképzelései megvalósulhassanak" - jelentette ki Orbán Viktor. - Karnyújtásnyira álltunk az aradi Szabadság- szoborcsoport október 5-iki avatásától, és még ma is időben be lehetne fejezni, ha tiszta politikai szándékkal közelítjük meg a kérdést - mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke, miután megbeszélést folytatott Ion Iliescu elnökkel. Hozzátette: ha Magyarország és Románia újabbakkal tetézi a régi sebeket, akkor "mindig messzebb kerülünk az európaiságtól". Dávid Ibolya a találkozón Ion Iliescu segítségét kérte ahhoz, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem két magyar kara, a társadalom- és a természettudományi fel tudjon állni. Iliescu elnök kedden felkereste a Magyarországi Román Ortodox Egyház felújítás alatt álló budapesti kápolnáját. Magyar Máriusz vikárius köszönetet mondott Románia segítségéért Ion Iliescunak. Tájékoztatása szerint Magyarországon 21 román ortodox egyházközség és ugyanennyi templom, illetve kápolna működik. A vikárius becslése szerint Budapesten 200-300 család tartozik a román ortodox egyházhoz, országos szinten a hívők száma 8-10 ezerre tehető. /Véget ért Ion Iliescu magyarországi látogatása. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./"

"Az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának kérdése és a Gozsdu Alapítvány ügye volt a témája a magyar és a román kulturális miniszterek szept. 16-i, budapesti találkozójának. Hiller István kulturális miniszter elmondta, Medgyessy Péter miniszterelnök jövő heti bukaresti tárgyalásain dől el, hogy az aradi Szabadság-szobor új szobrok mellett, új szobrokkal együtt felállításra kerül-e. Razvan Theodorescu román kulturális és vallásügyi miniszter az aradi szoborcsoportot illetően a szeptember 23-i, bukaresti tárgyalás utánra ígért konkrétumokat arról, hogyan képzeli el a román kormány azt a művészeti teret Aradon, ahol régi és új emlékművek, szobrok "beszélnek a jelenről és a jövőről, a mi népeink jelenéről és jövőjéről". /(Guther M. Ilona): A magyar és román kultuszminiszterek is tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./"

"Még 2003-ban fel kell állítani az aradi Szabadság-szobrot - fogalmazták meg a Területi RMDSZ-elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) szept. 16-i bukaresti ülésén. Két területi elnök is kötött mandátummal érkezett a megbeszélésre, és éppen ez a két területi elnök, az aradi Király András és a Fehér megyei Rácz Levente képviselte a legsarkosabb véleményt a tanácskozáson.Az Arad megyei szervezet operatív tanácsa elhatározta, ha szeptember 30-ig nem születik kedvező döntés a szobor felállítása ügyében, felfüggesztik az együttműködést a kormánypárttal. Szerintük "a szobrot még ebben az évben fel kell állítani a Tűzoltó téren, ott, ahol a városi tanács kijelölte a helyet számára. Beleegyezünk a megbékélési park létesítésébe, de azt nem lehet összekötni a szobor ez évben történő felállításával." Rácz Levente, a Fehér megyei szervezet elnöke elmondta, Fehér megyében a megbékélési parkot nem tartják megoldásnak a Szabadság-szobor felállítására. "A szobor felállításának az esetleges elmulasztása a PSD-vel való együttműködés szakítópróbája. Ez az utolsó csepp a pohárban. Erről a szimbólumról lemondani nem lehet - jelentette ki Rácz Levente. - A kollégáimhoz máris számtalan arra utaló visszajelzés érkezett, hogy az emberek nem tudják elképzelni a Szabadság-szobrot egy olyan emlékparkban, amelyikben mondjuk Axente Severnek vagy Avram Iancunak is emléket állítanak. Fehér megyében ma nekik köszönhetően van szórványban a magyarság - magyarázta az elnök. - Félő, hogy a javasolt hibridmegoldás az egykori Petőfi-Schiller Egyetem tervéhez hasonlítana."Verestóy Attila udvarhelyszéki RMDSZ-elnök szerint "Megjelent a román elit részéről egy kőkemény nacionalizmus". Verestóy hangsúlyozta, mindez azért jelenhetett meg, mert az ellenfelek megérezték a magyarság széthúzását. A szenátor a belső széthúzással kapcsolatos dolgok mielőbbi rendezését tartja a legsürgetőbb feladatnak. "Ha létezik és egyértelmű a szolidaritás a romániai magyarság körében, ha az RMDSZ valóban be tudja tölteni azt a szerepet, amiért létrehoztuk, meg tudjuk oldani a Szabadság-szobor ügyét, el fogjuk érni az alkotmány kedvező módosítását, és létre tudjuk hozni a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar karokat - sommázta véleményét. Egyvalamit kinevezni szakítópróbának arra utalna, hogy nem látnánk a magyarság szélesebb érdekeit - magyarázta Verestóy. A Kolozs megyei szervezet elnöke, Kónya-Hamar Sándor a határozott fellépést szorgalmazta annak érdekében, hogy a szobor még az idén a talapzatra kerüljön. Meglátása szerint azonban a kormánypárttal kötött megállapodást már csak azért sem lehet felmondani a Szabadság-szoborra való hivatkozással, mert a szobor felállítása nem szerepel az idei évre kötött megállapodásban./Gazda Árpád: Határidő a szoborállításra. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szabadság-szobor okt. 5-re történő felállítását nem látja reálisnak. Felmerült, hogy a Szabadság-szobor ügye veszélyezteti a protokollumot, de egyelőre olyan javaslat, hogy felbontsák a megállapodást, nem született, mondta. Az újságíró közbevetette, hogy az aradi RMDSZ már kilátásba helyezte a megyei protokollum felfüggesztését. Markó erre helyesbített: Országos szinten nem hangzott el ilyen javaslat. Valószínűleg határidőhöz kötött "igen" válasz várható, mondta, hozzátéve, nem szeretné megelőlegezni az Operatív Tanács döntését. /Salamon Márton László: Markó feltételekhez kötött "igen"-re számít az Operatív Tanács ülésén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./"

"Júliusban a központi statisztikai hivatal közzétette a 2002-es népszámlálás végleges népesedési és lakásadatait, egyelőre CD-n. A végleges adatok alig különböznek a 2002 nyarán közzétett ideiglenes adatoktól. Így pl. Maros megye lakosságát az ideiglenes adatok 579.862 főben közölték, míg a végleges eredmények szerint 580.851 lakója van megyénknek. A különbség +989 fő. Románia lakossága 2002-ben 21.680.974 volt, szemben a 10 évvel korábbi 22.810.035-te1, ami 1.129.061-gyes csökkenést jelent. Az összlakosság 6,6%, tehát 1.431.807 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, szemben az 1992-es évvel, amikor a lakosság 7,03%-a, tehát 1.603.923 volt a magyarok száma. Ez számszerűen 187.296 személlyel kevesebbet jelent. A magyar lakosság döntő többsége a 16 erdélyi megyében él, az Erdélyen kívüli magyarok száma csupán 15.680. A közelmúltban a csíkszeredai Pro Print Kiadó és a budapesti Teleki Alapítvány gondozásában, Varga E. Árpád szerkesztésében 6 kötetben monumentális demográfiai munka jelent meg: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850-1869-1992 címmel. Ennek alapján, nyomon lehet követni Erdély valamennyi településének etnikai és felekezeti adatait az elmúlt 150 évben. Hasznos lenne egy hetedik kötet kiadása a 2002-es adatokkal. Az alacsony példányszám miatt (500) kevesen ismerik a kiadványt és Jakabffy Elemér 1923-ban megjelent hasonló művét tartják irányadónak. A 2002-es népszámlálás adatait régiónként összesítették. Már az előzetes eredmények 2002-es közzétételekor itt és Magyarországon is többen kétségüket fejezték ki a magyarok számával kapcsolatban, szinte mindenki sokkal nagyobb számra gondolt. Ha az anyanyelvi adatokat hasonlítjuk össze az etnikai adatokkal, kitűnik, hogy az 1.421.807 magyar nemzetiségűnek vallott személyből csak 1.397.906 magyar anyanyelvű, viszont 1.443.970 magyar anyanyelvű polgára van az országnak. Tehát 33.901 magyar nemzetiségűnek nem magyar az anyanyelve. Ugyanakkor 13.852 román nemzetiségűnek magyar az anyanyelve. Hasonlóan magyar anyanyelvű 23.950 cigány, 6.430 német, 630 zsidó, 307 csángó stb. Csángónak vallotta magát 1.266 személy, amiből 910 román és 305 magyar anyanyelvű, a többi cigány anyanyelvű. A népszámlálás adatai szerint Romániának 535.140 cigány nemzetiségű polgára van, amiből 235.346 cigány anyanyelvű, tehát kevesebb mint a fele. Madalin Voicu parlamenti képviselő szerint csak Bukarestben félmillió cigány él. A németek száma 2002-re, 59.764-re zsugorodott, a zsidóké 5.785-re. A lakosság döntő többsége ortodox, a görög katolikusok 191.556-an vannak. A második legnagyobb létszámú egyház a római katolikus: 1.026.429 hívővel, amiből 734.748 Erdélyben él. A Kárpátokon túli régiókban 235.500 római katolikus van, ezek zöme az északkeleti régióban él. E régióban találhatók a következő megyék: Bacau, Botosani, Iasi, Neamti, Suceava, Vaslui. Itt vannak tehát a román nemzetiségű római katolikus csángók! A reformátusok száma 701.077, míg a másik magyar felekezet, az unitárius 66.944 lelket számlál. A vallási táblázatok nem tartalmaznak etnikai felosztást, ezért a román és magyar tagozatokkal is rendelkező neoprotestáns egyházak nemzetiség szerinti megoszlását csak becsülni lehet. A baptista egyház 126.639 hívőt számlál, amiből a többség, 104.976 Erdélyben él. Figyelembe véve a magyarság 19,6 %-os arányát, számuk 20.000 tehető. A pünkösdisták 324.462 lelket számolnak, megoszlásuk eléggé arányos az egész ország területén, Erdélyben többségük az északnyugati régióban él: 106.959. A pünkösdista magyarok száma 30.000-re becsülhető. Az adventisták száma 93.670, megoszlásuk az ország területén talán a legarányosabb, magyar híveik száma nem lehet 10.000-nél több. Összesítve a "magyar egyházak" adatait (római katolikus, református, unitárius és neoprotestáns) 1.452.769 számot kapunk. Ebből ki kellene vonni az Erdélyben élő román nemzetiségű római katolikusok számát, akikről semmi adat nem áll rendelkezésre. Tehát a nemzetiségi adatok és a vallási adatok összehasonlítása nagyon kis mértékben térhet el egymástól. A magyarság arányszáma Erdélyben 1850/1869-ben 23,49%, 1992-ben 20,67%, 2002-ben 19,6 %. Most csökkent először 20% alá. A legstabilabb magyar lakossága Szilágy megyének van, végig 20% felett. A legalacsonyabb a magyarság száma Krassó-Szörény megyében, 1,74%. A románok túlsúlya Erdélyben nem mai keletű, hiszen már a XVIII. sz. többségbe kerültek. Az 1514-es Dózsa-felkelést követő Werbőczy István nevével fémjelzett törvénykezés alkalmával az is elhangzott, hogy ki kell irtani a dölyfös magyar parasztot és helyette az urát süvegelő oláh parasztot kell betelepíteni. /Kádár Lajos: Népszámlálás 2002. Tovább fogyunk. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./"

"Szept. 1-jétől Sóki Béla székelyhídi matematika-informatika szakos tanár személyében új főtanfelügyelő-helyettese van a Bihar megyei Tanfelügyelőségnek. A tanárok számítógépes elosztása zűrzavart okozott. Szerinte előzőleg nem ellenőrizték a rendszer működését. Emberi mulasztások is történtek, de ennyi idő alatt, a kapkodásban nem is lehet pontos munkát végezni. Sóki problémának látja, hogy igen kevés a romántanár a magyarlakta vidékeken, ezért sikertelenek a képesség- és érettségi vizsgák. Hasonló a helyzet a magyartanárokkal is. Osztályösszevonások várhatók az általános iskolákban, ez szükséges és fájó folyamat. Az idén végzettek közül már sokan munka nélkül maradnak. Igen nagy a hiányosság a szakmák anyanyelvű tanításában. /Balla Tünde: "A régiókból termelődjék ki az új pedagógus generáció". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./"

"Szept. 14-én a megfogyatkozott lakosságú Kárásztelekről elszármazottak hazatértek a falunapokra. A kultúrházban Adorján Ilona megnyitotta az IppArt művészcsoport retrospektív tárlatát. A művelődési otthonban a helyi iskolások és a zilahi Terbete együttes szilágysági és szatmári néptáncainak tapsoltak, valamint a kárásztelki énekes triónak. Megjelent a helyi tanács és a Teleház Egyesület kiadásában a színes faluismertető füzet, amely magyar, román és angol nyelven nyújt információkat a településről. /Kárásztelkéről szólt a muzsika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./"

"Szamosújváron a polgármester és a városi tanács elhatározta, hogy külföldről kapott pénzből a hősök emlékművét helyezi el a város főterén levő örmény római katolikus templom elé, mintegy 50 m távolságra. A katolikusok tiltakoztak az ellen, hogy szobrot állítsanak oda a megkérdezésük nélkül. Az emlékmű oszlopára az került volna, hogy a "horthysták áldozatai". Az örmény katolikus egyház képviselői és az RMDSZ tanácsosok azt mondták, ha a szamosújvári mártírok emlékére akarnak térplasztikát készíteni, írják ki románul, magyarul és örményül a feliratot. A polgármester felment Bukarestbe, Razvan Theodorescu miniszterhez, aki e kérést elutasította. A polgármesteri hivatal jelenleg neheztel az RMDSZ-tanácsosokra és az örménykatolikusokra. /Szamosújvári szobor bonyodalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./ "

"Gazdasági, kulturális és oktatási gondjaik megoldására kértek támogatást Ion Iliescutól a Magyarországon élő románok. Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke a román kisebbség helyzetének javítását célzó dokumentumot nyújtott át Gyulán a román államelnöknek. Tájékoztatása szerint Iliescu támogatásáról biztosította a magyarországi románságot, ugyanakkor arra kérte a közösség vezetőit: fejtsenek ki hatékonyabb lobbit Budapesten. "Az államfő közbenjárását kértük, hogy a magyar hatóságok év végéig módosítsák a kisebbségi és választójogi törvényt a kisebbségek parlamenti képviseletének rendezése érdekében. Emellett szorgalmaztuk, hogy Bukarest a magyar-román kormányközi kisebbségi vegyes bizottságnál vesse fel, miszerint a magyarországi románság anyanyelvű oktatásának támogatása nem fedezi a költségeket" - nyilatkozta a Krónikának Kreszta Traján. Magyarországon, ahol az állam a tanulók száma alapján támogatja az iskolákat, 13 településen folyik román nyelvű oktatás, ám csak két iskola - a méhkeréki és a gyulai - rendelkezik száz fölötti gyereklétszámmal. A magyarországi románság szerint a kisebbségi tanintézetek nem részesülnek megfelelő finanszírozásban, emiatt azt szeretnék, ha ezeket az intézményeket 100 százalékban finanszírozná a magyar kormány. Az Iliescuval folytatott megbeszélésen a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata felvetette, hogy a két állam kölcsönösen ismerje el az egyetemi diplomákat, ugyanakkor felmerült, hogy a kisebbségi önkormányzat és az aradi Aurel Vlaicu Egyetem megállapodása alapján megvalósulhasson a magyarországi román pedagógusok és óvodapedagógusok továbbképzése. Román Információs és Dokumentációs Központot is létesítene (bejegyzése folyamatban van) a magyarországi románság, amelynek hatáskörébe etnográfiai múzeum, könyvtár is tartozna; első lépésként román tájházat rendeznének be Kétegyházán.. Ion Iliescu egyébként gyulai és kétegyházi látogatása során felkérte a magyarországi románokat, bátran vállalják nemzetiségüket, és tegyenek meg mindent identitásuk és nyelvük megőrzése érdekében. /Rostás Szabolcs: Keveslik a segélyt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./"

"Románia is kivette részét a holokausztból, amely az ország történelmének tragikus fejezetét alkotja, s ezt nem lehet elhallgatni az ifjú nemzedékek előtt - mondta szerdán Bukarestben egy e témáról szóló könyv bemutatóján Razvan Theodorescu román kulturális miniszter. Theodorescu szerint a holokausztról őszintén kell beszélni, hogy az új nemzedékek megismerhessék a román történelem e tragikus korszakát. Az egykori Antonescu-kormány tagjai háborús bűncselekményeket követtek el - mondta. A Wilhelm Filderman Alapítvány által rendezett találkozón bemutatták azt a könyvet, amely a holokauszt történetét idézi fel. Egy 152 oldalas kézikönyvről van szó, amelyet Jean-Michel Lecomte francia professzor írt, s amelyet az Európa Tanács adott ki. E munkát ingyen osztanák ki a román középiskolákban, hogy a fiatalok megismerjék az egykori haláltáborokban történt borzalmakat. A kulturális miniszter állásfoglalása e témában nem sokkal azután látott napvilágot, hogy a nyáron Ion Iliescu román elnök a Háárec című izraeli újságban megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott: Európában nemcsak a zsidók voltak a holokauszt elszenvedői, mások, például lengyelek is haltak meg ugyanolyan módon. Kiemelte, hogy hasonló elbánásban volt részük a kommunistáknak is, példaként említette saját édesapját. Bár Iliescu utólag azt mondta, hogy "szelektíven és nem teljes egészében" adták vissza szavait az interjúban, a nyilatkozatot felháborodottan fogadták Izraelben, a román kormány pedig tisztázó levélben próbálta csillapítani a hullámokat. Theodorecu kijelentette, hogy a holokauszt áldozatai "elsősorban a zsidók soraiból" kerültek ki, utánuk következtek a "romák, a homoszexuálisok és a bolsevikok". /A kulturális miniszter a romániai holokausztról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 19./"

"Magyarországon jelenleg az erdélyi magyar egyetemi hallgatókat semmi nem különbözteti meg bármely más külföldi állampolgártól. Erdélyi magyar kizárólag költségtérítéses képzésben vehet részt; a tandíj mértéke többszöröse a romániai átlagkeresetnek. Erdélyi magyar semmilyen körülmények között nem kaphat ösztöndíjat. Erdélyi magyar nem kaphat szociális támogatást, de orvosi biztosítást, ellátást is csak képtelen összegért: havi negyvenezer forintért; nem kaphat lakhatási támogatást, de kollégiumi elhelyezést sem, az egy Márton Áron Szakkollégium kivételével. Erdélyi magyar csak magyar állampolgárságú családtagjával köthet eltartási szerződést, a családtagok sora viszont kimerül a szülő-gyerek, testvér-, illetve élettársi kapcsolatban. A Magyarországon tanuló vagy tanulni kívánó erdélyiek számához képest aránytalanul és megalázóan kevés ösztöndíjat még nyomatékosítja a média. A sajtó tisztelettel, de diszkrét távolságtartással szól az erdélyiekről. A magyar állam különösebben nem viseli szívén a Magyarországra "tévedő" erdélyi fiatalok sorsát, mivel a teljesen idegenekkel (más nyelvűekkel, más kultúrájúakkal, akik esetleg alig tudnak valamit Magyarországról) egyazon kategóriába sorolta őket. /Móra Zoltán: Erdélyi magyar hallgatók Magyarországon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"Kuszálik Péter rovatában rendszeresen gúnyolja az RMDSZ vezetésével szemben állókat. Mostani ironizáló cikkében kijelentette: "nem vagyok hajlandó semmiért sem harcolni, élni akarok a jogaimmal és élni akarom az életet. Biliárd, póker, nők, pia. A maradék időmben pedig firkálgatok: cikket, könyvet, mikor mit." "Aki arra tette föl az életét", hogy "megmenti a magyarságot az elrománosodás veszélyétől satöbbi, annak jó munkát kívánok." /Kuszálik Péter: Morfondír. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"Szept. 11-13. között erdélyi, vajdasági, illetve anyaországi magyar polgármesterek és alpolgármesterek találkozóját tartották meg a Temes megyei Zsombolyán. A rendezvényen megjelent többek között Szekszárd, Hódmezővásárhely és Veszprém képviselője Magyarországról, Vajdaságból Balla Lajos, Kanizsa polgármestere és Juhász Attila, Zenta polgármestere, Bognár Levente Arad, Boros János Kolozsvár és Ilyés Gyula Szatmárnémeti alpolgármesterei, valamint Nagy Zsolt, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. A találkozó alkalmából Kaba Gábor bemutatta a zsombolyai önkormányzat megvalósításait, majd a vendég polgármesterek ismertették az általuk vezetett települések helyzetét. Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere megállapította, hogy minden elképzelését felülmúlta mindaz amit látott. Kaba Gábor hihetetlenül sok olyan programot indított el, amelyekkel példát mutatott más települések számára is. Láthattak tizenkilenc olyan objektumot, amelynek mindegyike mögött óriási emberi és szellemi teljesítmény van. Juhász Attila, Zenta polgármestere kiemelte, hogy a közvetlen tapasztalatcsere visz előre. - Az Illyés Közalapítvány támogatásával megvalósított magyar polgármester találkozó célja azt volt, - nyilatkozta Kaba Gábor -, hogy egymástól tanuljunk, eredményeinket, de gondjainkat is elmondjuk és ötleteket cseréljünk ezek megoldásáról. /Pataki Zoltán: Magyar polgármester-találkozó Zsombolyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke háttérintézményével, a Kriza János Néprajzi Társasággal együtt 1991-től folyamatos és rendszeres alapkutatásokat kezdeményezett a moldvai magyar közösségekben. Az 1950-es években végzett nyelvjárási, népköltészeti és néprajzi vizsgálatok után a mostani fiatal kutatók elsősorban a csángómagyar falusi közösségek identitását, értékrendszerét és társadalmi életét vizsgálják. A hazai magyar és román kutatók mellett a programba bekapcsolódtak magyar-, német- és olaszországi antropológusok, valamint szociológusok is. A KJNT kolozsvári székházában Csángó Archívumot hoztak létre, a háromszéki Zabolán pedig állandó csángó néprajzi kiállítás (múzeum) alapítását kezdeményezték. A több mint egy évtizede folyó alapkutatásokat előbb a Teleki László Alapítvány, majd az Illyés Közalapítvány, 2000-től pedig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. A kutatási eredményekből kínált bő válogatást a Korunk folyóirat szeptemberi száma. /Csángó reneszánsz? Korunk, szeptember. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ "

"Rokaly József, a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ elnöke, SZKT-tag és a területi szervezet Állandó Bizottságának tagja nemrég lemondott minden RMDSZ- tisztségéről. Lemondását így indokolta: "Lemondásom közétett, nyilvánvaló fő okaihoz ezen a nyáron sok új mozzanat adódott, mint a Szabadságszobor körüli hercehurca, az RMDSZ csúcsvezetésének távolmaradása a tusványosi találkozóról, a román egyöntetűség az Alkotmány I-es szakasza módosításában, amely szerint továbbra is másodrangú állampolgárokként kezelnek. A szövetségi elnök Csoóri Sándorhoz írt leveléből sok dologgal egyetértek, mint például, hogy ne szabják meg a magyarországiak, hogy miként politizáljanak az erdélyiek, valamint, hogy a magyar politika nem tudott felnőni a XX. század feladataihoz, de a Csoóri Sándor levelének lényege, hogy a romániai magyarságnak úgy kellene politizálnia, ahogy a románok politizáltak a XIX. század végén, XX. század elején, és ez a kérdés elsikkad a Markó Béla válaszlevelében. Nem értek továbbá egyet azzal, ahogy az RMDSZ politikai vonalvezetése teljesen belesimul a román kormánypolitika támogatásába. Ha keményen kiállt volna az RMDSZ 98-ban a Bolyai Tudományegyetem mellett, s azután is kiállt volna sok kérdésben, nem történhetne meg, hogy a román politikusok akkor eresztik le előttünk a vasrácsot, amikor akarják. Hiszem, hogy egy határozott politizálással többet lehetne elérni. A szövetségi elnök többször hangoztatta, hogy konfrontáció helyett a párbeszédet részesíti előnyben. De a párbeszéd lehet nagyon következetes és erélyes is, és nem hiszem, hogy a konfrontáció és a párbeszéd egymásnak ellentmondana. Az egyik legfontosabb sérelem, amely érinti az RMDSZ politikáját, a magyar gyermekek tömeges megbuktatása a képességvizsgákon és érettségin. Megengedhetetlen, hogy 1100 tanuló bukjon meg egy-egy megyében, a legtöbben román nyelv és -irodalomból. Hiába vannak magyar iskoláink, hiába kapunk osztályokat, ha nem engedik megtölteni gyermekekkel. A képességvizsga szigorát románok ítélik el, a tavaly szeptemberben az Adevarul vezércikke szerint a képességvizsga drákói szigorúságú a román gyermekek számára, hát akkor a magyar gyermekek számára?! Nem véletlen, hogy 6.000 gyermekünk tanul kint Magyarországon, a határ menti településekről valósággal kimenekülnek ebből a szigorból, magyarellenességből. Kérdezem, az RMDSZ mai vezetői közül ki és hol emelt szót az ellen, hogy tömegesen buktatják meg gyermekeinket, s emiatt betöltetlenek maradnak a líceumi helyek? Ha a magyar gyermeknek évről évre 55-65%-ban sikerül a képességvizsga, a román gyermekeknek pedig 80-90%-ban, ez idővel létszámeltolódást okoz az etnikai összetételben. Egy másik dolog, hogy a holokauszt kapcsán Románia nagyon nehéz helyzetbe került a külföld előtt. Miért nem lehetett kihasználni ezt a helyzetet, s ennek kapcsán felszínre hozni, a világ tudtára adni, mi történt velünk 85 éven keresztül? Az állandó kisebbségellenes politika minden román kormány részéről folyamatosan tizedelte sorainkat, évtizedek óta rengeteg embert veszítünk, mert menekülnek az országból. Szerintem nem elég erélyes a romániai magyar politizálás." Gál Éva Emese újságíró kérdésére, nem érzi, hogy cserben hagyta Gyergyószentmiklóst, azt válaszolta, nem érzi, hogy cserben hagyta volna a várost. Ő már a VII. RMDSZ kongresszus előtt, kijelentettem, hogy nem vállalja azt az RMDSZ-t, amely nem vállalja Tőkés Lászlót, ami akkor kiváltotta a jelenlévők tetszését. Ő mindig az RMDSZ egysége mellett szállt síkra. Szerinte a "neptunos" vonal szakította ketté az RMDSZ-t, tehát nem a Reform-pártiak, akiket kizártak, hanem azok, akik kizárták őket. "Nem tudom vállalni az RMDSZ politizálásának egyoldalúságát, a kizárólagosságot." /Gál Éva Emese: "A kettő együtt jeleníti meg a hiteles politizálást". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"

"Szept. 19-én megkezdte munkálatait az újságírótábor Gyergyószárhegyen. Nagyváradtól Bukarestig, sőt Budapestről is érkeztek vendégek. Az első előadást Csép Sándor, a MÚRE elnöke tartotta. Az azt követő vitán kidomborodott az egységes erdélyi gondolkodás szükségessége, a kultúrtörténeti, politikai és gazdasági vonatkozású kérdések közötti határvonal meghúzása. Csép Sándor után Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja tartott vitaindítót. Kövér Tamás, a MÚOSZ etikai bizottságának elnökhelyettese az együttműködő újságíró-szervezetekről; Makkai János a Lapkiadók Egyesületének létjogosultságáról; Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója az újságíróképzésről és -továbbképzésről tartott előadást. /Bajna György: MÚRE-tábor Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./"

"Harminc évvel ezelőtt fiatal énekesnő került a Kolozsvári Magyar Operához: Kirkósa Júlia, aki hamarosan az intézmény vezető magánénekese lett. Jól sáfárkodott tehetségével: ezt mi sem bizonyítja jobban, mint tavalyi szerepei, hiszen most is sikeres fellépéseket tudhat maga mögött: gondoljunk csak az idei Kriza-gálára. Gazdag pályája nyugdíjasként sem zárult le teljesen: tovább énekel, tanít, doktorál. Kirkósa Júlia elmondta, hogy minden fellépés élményszámba ment. Szinberger Sándor akkori igazgató-főrendező elve a fokozatosság volt: a pályakezdő énekesnek kisebb szerepeket kell adni, nem "mélyvízbe dobni", mert az nyomot hagyhat egész pályáján. Kirkósa csak az 1989-es rendszerváltás után kapta meg első kategóriás minősítését, ez a legmagasabb művészi fokozat. Többször fellépett Bukarestben az ottani Operaházban, többször külföldön. Jelenleg írja doktori disszertációját, témavezetője dr. Angi István, a Gh. Dima Zeneakadémia professzora. Tíz évvel ezelőtt kezdődött tanári pályája Kolozsváron a Zeneakadémián, de ez tőle független okok miatt abbamaradt. Hatodik tanévét kezdi Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen. Kirkósa Júlia az ittmaradás híve, még akkor is, amikor itt mindenért kétszer annyit kell dolgozni. /Hintós Diana: Három sikeres évtized a Kolozsvári Magyar Operánál. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./"

"Szept. 21-én Aradra érkezett Razvan Theodorescu művelődési miniszter és bukaresti kísérete. Szakértői csapatában volt Bolborea Ioan, Marius Marcu Lepadat és Vida György szobrászművész. A szoborcsoporton dolgozó művészek közül Kolozsi Tibort és Kocsis Rudolfot is bevették a "csapatba". Az RMDSZ képviseletében jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Tokay György képviselő és a megyei szervezet vezetői. A küldöttség helyszíni szemlére indult. A minorita templom udvarán a restaurált szoborcsoport előtt a művészettörténész miniszter immár nem hozakodhatott elő azzal, amivel két héttel ezelőtt, amikor jobb ötlet híján esztétikai kifogásokra hivatkozott. Most azt hajtogatta, hogy a jövőbe kell néznünk, a közös múltat kell keresnünk, nem azt, ami elválaszt. Márpedig 1848-ban a román és a magyar nép nem a barikád azonos oldalán állt. A Nyugati Jelennek arra a kérdésére, hogy műemléknek tartja-e a szobrot, hiszen felállításában a minisztérium megvétózta a helyi önkormányzat döntését, kitérő választ adott. A templomudvarból a Tűzoltó térre hajtottak pár perces terepszemlére. Itt Tokay György képviselő arról próbálta meggyőzni a minisztert, hogy a térség akár a másik műemlék, a víztorony felé is terjeszkedhetne. Razvan Theodorescu a vársánc előtti fasor mellett példálózott ideális helynek tartva a közös park számára, ahol a Szabadság szobor is "méltó" és jelképes környezetbe kerülhetne. Ezután a sajtó kizárásával a szakértők a prefektúrán tartottak zártkörű megbeszélést. Ezt megelőzően Takács Csaba foglalta össze a zártkörű szakmai megbeszélés konklúzióját: Jegyzéket fogadtak el, amelyben az RMDSZ képviseletében szilárdan kitartottak Tokay Györggyel együtt a Tűzoltó tér mellett, azzal a kompromisszummal, hogy ott más szobrok is helyet kaphatnak. Theodorescu miniszter úr a váralja mellett kardoskodott. Ezt a két javaslatot fogja az RMDSZ csúcsvezetőségével a kormány megvitatni. /Puskel Péter: Razvan Theodorescu ragaszkodik a szoborparkhoz. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./"

"Szept. 19-20-án Gyergyószárhegyen tartotta idei közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Csép Sándor, a MÚRE elnöke a transzszilvanizmusról szólt a sajtó tükrében, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja pedig vitával egybekötött előadásában a romániai magyar média "gyámoltalanságáról" fejtette ki véleményét, arra keresve a választ, hogy a romániai magyar újságíró mennyire van a helyzet magaslatán az úgynevezett kényes témák felgöngyölítése, feltárása terén. Számos hozzászólás az újságírók új etikai kódexének a kidolgozása kapcsán a sajtó emberének etikai, morális hozzáállását feszegette. Makkai János, a Népújság főszerkesztője bemutatta a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapok Egyesületét. Többen szóvá tették, hogy a Nagyváradon vagy Kolozsváron frissen végzett magyar újságírók román nyelvtudása gyenge, ami érvényesülési lehetőségüket kérdőjelezi meg az erdélyi lapoknál. Az idei nívódíjak kitüntetettjei: Gálfalvi Zsolt (Bukarest) életműdíj, Makkai János (Népújság, Marosvásárhely) írott sajtó nívódíj, Zilahi Csaba (Kolozsvári Rádió) rádiós nívódíj, Borbély Zoltán (Marosvásárhelyi Rádió) rádiós nívódíj, Koczka György (Bukarest) televíziós nívódíj. Tomcsányi Emlékdíjat kapott Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió munkatársa, és Sebesi Imre Emlékdíjjal tüntették ki Maksay Magdolnát, szintén a Kolozsvári Rádiótól. /(m. j.): Újságíróképzés, sajtóetika és nívódíjak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./"