"A beérkezett 91 doktorandusi ösztöndíjpályázatból 50-et támogat a Sapientia Alapítvány. Tánczos Vilmos kuratóriumi alelnök hangsúlyozta: az ösztöndíj folyósításának alapfeltétele, hogy a kedvezményezett munkaviszonyt létesítsen az alapítvánnyal. Vagyis: itthon maradjon. A meghirdetett doktori ösztöndíjpályázat célja az Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatói állományának kiépítése volt. A támogatottak között 26 magyarországi és 24 romániai doktorandus, de mindnyájan román állampolgárok, romániai lakhellyel, ez ugyanis a pályázat alapfeltétele volt. Előnyt élveztek azok, akik a Partium Keresztény Egyetemen tanítanak. Másodsorban azok akik azokon a szakokon akarnak tanítani, amelyek az ősztől indulnak. Ezek akkreditációs kérelmét az alapítvány Bukarestben már benyújtotta. Ezen fölül kaptak ösztöndíjat azok is, akiknek pályázatai az egyetemépítési stratégia szempontjából bizonyultak fontosnak. A tervezett négy oktatási helyszínen - Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - az oktatás megszervezésével megbízott tanszékvezetők adnak ajánlást. - Febr. 23-án ülésezik a Sapientia Alapítvány kuratóriuma. Megvitatják azt a szerződésszöveget is, amely előírja: azt ösztöndíjban részesülő doktorandusok kötelesek munkaviszonyt létesíteni az alapítvánnyal. /Oktatói karát építi a Sapientia. A pályázati rendszer az itthonmaradást segíti. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./"

"Fél esztendeje írták alá a testvéri kapcsolatokról szóló okmányt Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetői, máris tapasztalható az együttműködés élénkülése. Ehhez a két megyét bemutató kiadványok is hozzájárulnak. A múlt évben Nyíregyházán adtak ki a két megye történelmi és turisztikai nevezetességeiről egy könyvet, a szatmárnémetiek két kiadvánnyal is válaszoltak. Muszka János és Elek János összevetette a két megye gazdasági életét. Újabb könyvükben (Business Bridge) vállalkozásokat és vállalkozókat mutattak be. /Mind gyakoribb a párbeszéd a két Szatmár megye között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./"

"Dr. Borcsa János /sz. Kézdivásárhely, 1953. júl. 29./ tanár, szerkesztő, irodalomkritikus. 1989-ig Kézdiszentléleken lakott. Magyar-orosz szakot végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán. A szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola magyartanára több mint két évtizede. Három irodalom-kritikai tanulmányokat tartalmazó kötete jelent meg: Megtartó formák (Bukarest, 1984), Szövegközelben - létközelben (Marosvásárhely, 1994) és Szövegszigettenger (Kolozsvár, 1997). Ezenkívül több antológiában, gyűjteményes kötetben szerepelt írásaival. Tanulmánykötetet szerkesztett Szentkatolnai Bálint Gábor címmel (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1994), kiadta és szerkesztette a Szentkatolnai Bálint Benedek c. kötetet 1998-ban. 1998-ban Ambrózia néven saját könyvkiadót alapított, melyet ő maga vezet. 2000-ben doktorált a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Méliusz József írói életműve című disszertációjával, amelyet "summa cum laude" minősítéssel fogadtak el. - 1990 után többször hívták Kolozsvárra egyetemi oktatónak, de ő itthon maradt, mert így az írásnak élhet méginkább.. - Borcsa egyik kutatói terepe Szentkatolna. A falu művelődéstörténeti kincseket rejt magában. Borcsa elhatározta, hogy ezeket az értékeket ismertté teszi a tágabb nyilvánosság előtt. Így 1994-ben, Bálint Gábor születésének 150 éves évfordulójára tudományos emlékülést rendeztek, domborműves emléktáblát állítottak a tudós egykori szülőháza helyén épült lakás falán. A másik fontos művelődési esemény 1996-ban volt, amikor Bálint Benedek emlékére szerveztek tudományos emlékülést, és újabb emléktábla-avatásra is sor került. A Bálint Gáborról szóló anyagot az Erdélyi Múzeum Egyesület adta ki. - Az Ambrózia Kiadó első könyve: Szentkatolnai Bálint Benedek, a második pedig Németh Csaba Etnikumok, felekezetek, konfliktusok című tanulmánykötete. Ez utóbbi politikai helyzetelemzéseket tartalmaz, és helybéli szerző műve. /Koszti Ildikó: Emberközelben dr. Borcsa János. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 23./"

"Ács Alajos /Szatmárnémeti/ elismert színművész a határokon túl is. Az elmúlt héten Szatmárnémeti díszpolgára lett. Visszaemlékezett a kezdetre: 1953-ban az egész évfolyam, 17-en Nagybányára mentek, a csapat kiegészült tapasztalt színészekkel, így történt a színházalapítás. Erdős I. Pál, grafikusművész volt a Nagybányai Színház igazgatója és Rappaport Ottó a főrendezője. 1958-ban az egész társulat eljött Szatmárnémetibe. /Dancs Artúr: Társalgások az ezredfordulón. "Szatmárt tekintem szülőföldemnek" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./"

"Megjelent a Változó népi kultúra. Társadalom- néprajzi vizsgálat Havadon. Szerkesztette Nagy Olga / Kriterion Könyvkiadó Bukarest-Kolozsvár/ című kötet. A falu történetét Bartos Miklós történelemtanár írta meg. Nagy Ödön (1914-1996) lelkész, Nagy Olga bátyja a szerzője A havadi család, Az élet fordulói, a Jeles napok és a Népi joghagyományok című fejezeteknek, a Havad erkölcsi élete című fejezetet pedig Nagy Olgával ketten jegyezték. - Nagy Ödön Tavaszi néphagyományaink (1938), Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez (1939), Parasztságunk és népi műveltségünk (1944) című munkái mellett több dolgozata kéziratban van. - A falu orvosa volt 1983-ig dr. Zillmann Jenő. Kutatási területe az öngyilkosság falusi környezetben. 1975 és 1980 között négy dolgozatot készített, ezek kiadatlanok. A kötetben Zillmann Jenő vállalta a népi gyógyászat felgyűjtését és feldolgozását. A Nyelv és közösség című fejezet Gegesi László János tanár munkája. A népi próza állapota című fejezetben Nagy Olga az úgynevezett hagyományos, valamint a folklorisztika által be nem sorolt népi prózai termékeket vette számba. - Havad szerencsésnek mondhatja magát, hogy ilyen értelmiségijei voltak, vannak. Ezt a kötetet majd újabb követi. A kutatómunka kiterjedt a falu gazdasági életére is. /B.D.: Változó népi kultúra. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./"

"Németh Zsolt államtitkár febr. 21-én Bukarestben folytatott hivatalos tárgyalásokat a román kormány több tagjával, majd Sepsiszentgyörgyön utazott, ahol Demeter Jánossal, a megyei tanács elnökével, Albert Álmos polgármesterrel, a város képviselőtestületével, valamint a megye prefektusával és magyar nemzetiségű alprefektusával találkozott. "Székelyföld a romániai magyarság belső anyaországa" - fogalmazott Németh Zsolt febr. 22-én Sepsiszentgyörgyön. A hivatalos sepsiszentgyörgyi program befejezésekor tartott sajtóértekezleten Németh hangsúlyozta, hogy Magyarország számára fontos tényező a romániai magyarság, amelyet a két ország közötti összekötő kapocsnak tekint. - Magyarország készen áll arra, hogy ne csak a kereskedelmi forgalom, hanem a beruházások révén is fejlessze a gazdasági kapcsolatokat - hangsúlyozta a külügyi államtitkár. Németh kitért a Csíkszeredába tervezett magyar konzulátus kérdésére is. - Mostani bukaresti tárgyalásaimon megállapodtam partnereimmel, hogy megvizsgáljuk a megvalósítás technikai vonatkozásait - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a csíkszeredai konzulátus kérdése nem politikai, hanem technikai kérdés. Németh Zsolt szólt a létesítendő Erdélyi Magyar Tudományegyetem fontosságáról, arról, hogy az egyetem egyik pillére a Székelyföldön kell hogy legyen. A magyar külügyi államtitkár erdélyi körútját febr. 23-án Kolozsváron folytatja, majd Gyulafehérváron az erdélyi katolikus érsekkel tartott találkozóval fejezi be. /Székelyföldön a magyar külügyi államtitkár. Németh Zsolt Sepsiszentgyörgyre látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Sepsiszentgyörgyön a régiófejlesztési problémákról volt szó Németh Zsolt államtitkár látogatásakor. A tervezett program is "csúszott", végül is le kellett mondani a Vargyasra beütemezett délutáni látogatásról. "A nyár folyamán remélhetőleg sort keríthetünk majd a Rika alatti település felkeresésére" - emelte ki Németh Zsolt a sajtó képviselőivel tartott találkozója során. Csodálója a tulipános vargyasi festett bútoroknak, ezért is óhajtotta e szép tájegységet is felkeresni. A sajtóértekezleten Németh Zsolt részletesen szólt az övezetfejlesztéstől elválaszthatatlan infrastruktúra megteremtésének szükségességéről. A külügyi államtitkár kitért a csíkszeredai konzulátus létesítésének igényre is, majd a Székely Mikó Kollégiumban tett látogatással folytatta programját. /(Flóra Gábor): Németh Zsolt Háromszékről Kolozsvár felé utazott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ A román média viszonylag kevés teret szentelt Németh Zsolt szept. 21-én befejeződött bukaresti látogatásának. Megbeszéléseit összegezve a magyar külügyi államtitkár az új román kormánnyal kialakítandó kapcsolatok, a román-magyar viszony fellendítésének esélyeit hangsúlyozta az újságírók előtt. Mint mondotta: a tavalyi választásokat követően a magyar kormány visszafogott kivárással követte a romániai politikai élet fejleményeit, ám az eltelt két hónap történései, döntései, és bukaresti tárgyalásai nyomán már úgy fogalmazhat: biztató előjeleket lát az előrelépésre a magyar-román kapcsolatokban, a romániai/erdélyi magyarság elvárásainak rendezésében. Jók a kilátások az együttműködés elmélyítésére minden területen, román részről pedig szinte minden esetben fogadó készség nyilvánult meg, kategorikus elutasításban egyetlenegy magyar felvetés se részesült. Megtörtént tehát a hivatalos kapcsolatfelvétel az új román kormánnyal, a tárcák szintjén is egymást érik az egyelőre inkább ismerkedő jellegű találkozók. Az új kapcsolatrendszer kiépítéséhez számtalan gyakorlati teendő elvégzésére is szükség van, például a magyar-román vegyes bizottság, a 11 szakbizottság intézményrendszere évek óta tetszhalott állapotú. De a gazdasági élet, a bel- és igazságügyi kapcsolatok, a környezetvédelem, a decentralizáció, a határ menti együttműködés, a kisebbségi kérdéskör területén számos függőben maradt probléma vár sürgős megoldásra, megnyugtató rendezésre. Alapvető igényként fogalmazódott meg román részről, hogy Magyarország támogassa Románia integrációs törekvéseit, s erre ígéret is tett a magyar küldöttség. A magyar diplomácia igényeket fogalmaz meg, mint például a magyar állami egyetemét. Sürgeti a kereskedelem felfuttatását akadályozó védővámok felszámolását, a szerződéses kapcsolatok elmélyítését. A Romániai Magyar Szó munkatársa hozzátette: csak látszólag biztatóak a magyar-román viszony javulásának előjelei. Némileg kételkedni lehet abban, hogy a budapesti külügyi küldöttség tagjai előtt megfogalmazott bukaresti ígéretek, vállalások egyhamar kézzelfogható valósággá válnak. A Nastase kabinet fő célkitűzéseként emlegeti az euroatlanti integrációt, ugyanakkor az elodázás, a kibúvó keresés taktikájáról sem igazán tud lemondani. /Ferencz L. Imre: Kivárás után biztató előjelek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ "

"Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár febr. 23-án Kolozsváron tartott sajtóértekezletén négynapos romániai látogatását összegezte. Az államtitkár febr. 23-án részt vett az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén, megbeszélést folytatott Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökével és Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Németh Zsolt romániai látogatását Gyulafehérváron zárta, ahol az államtitkárt dr. Jakubinyi György római-katolikus érsek fogadta. Takács Csaba elmondta: az ügyvezető elnökségen folytatott megbeszélésen Németh Zsolt a romániai látogatásának eredményeiről és a román-magyar kapcsolatok alakulásáról tájékoztatott. Az RMDSZ pontos képet szerzett arról, hogy melyek a magyar és a román kormány szándékai a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Áttekintették a két ország közötti gazdasági együttműködést, valamint a státustörvény elfogadásával kapcsolatos munkatervet. Az RMDSZ ismételten megerősítette álláspontját, hogy az RMDSZ a Magyar Állandó Értekezlet intézményesítése után a legfontosabb politikai lépésnek tekinti a státustörvényt a magyar-magyar kapcsolatok terén. - Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány helyesen járt el, amikor kialakította álláspontját az új román kormánnyal kapcsolatban. A magyar kormány álláspontja szerint a konkrét intézkedések alapján kell meghatároznia viszonyát a román kormánnyal. Az államtitkár kifejtette: megteremtődött annak a lehetősége, hogy Románia és Magyarország gyakorlatias és intenzív együttműködést alakítson ki. A közös érdekek sorából az államtitkár az euroatlanti integrációt emelte ki, amelynek fontos feltétele egy elmélyülő román-magyar integráció. A politikus a román-magyar integrációnak négy alapvető vonatkozását emelte ki. A legaktuálisabb és legfontosabb feladatnak az elmélyültebb együttműködés megteremtését tekinti a bel- és igazságügy terén. - Ennek az a tétje, hogy Európa Románia keleti vagy pedig nyugati határán ér véget. Készen állunk arra, hogy ez a határ keleten legyen és egyidejűleg nyugat-európai mintára lebontsuk a magyar-román határokat - fogalmazott az államtitkár. Ide tartozik a vízumrendszer, a határátkelők kérdése, valamint a szervezett bűnözés elleni közös fellépés. A román-magyar együttműködés másik fontos területe a decentralizáció és a regionalizmus. Németh Zsolt biztatónak nevezte a közigazgatási törvény elfogadását. Ugyanakkor fontosnak tartja azt, hogy a román-magyar vegyes bizottsági rendszernek új vetületet adjanak. A magyar politikus pozitívan értékelte az RMDSZ és az RTDP által kötött együttműködési megállapodást, amely, szerinte, jó kiindulópont a kisebbségi jogok garantálására. A román-magyar integráció újabb fontos kérdése a gazdasági integrációt. Az elmúlt években biztatóan alakultak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok. Németh Zsolt megerősítette: Magyarország Csíkszeredában szándékozik konzulátust nyitni, a Bánságban és a Partiumban konzuli irodákat hoznának létre. Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral megállapodtak abban, hogy a konzulátusok megnyitásának kérdése Európában nem politikai, hanem technikai kérdés, az európai normákat ezen a téren is tiszteletben fogják tartani. A román külügyminisztérium közölte azt az álláspontját, hogy Románia is mérlegeli egy konzulátus létesítését Debrecenben vagy Gyulán. Arra a kérdésre, hogy konkrétan mikorra várható a csíkszeredai konzulátus megnyitása, Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány készen áll arra, hogy azt akár most is megnyissák. Az erdélyi magánegyetem ügye jól halad előre, állapította meg. Az egyetem pillérei Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen lesznek. Kifejezte reményét, hogy hamarosan sor kerülhet az ideiglenes akkreditációra. A magyar kormány az erdélyi magyar egyetem támogatására 1 milliárd forintot különített el évi rendszerességgel a költségvetésben. Az alapító erdélyi történelmi egyházak jelenleg a további pénzforrások beszerzésén dolgoznak. A készülő státustörvényről Németh Zsolt elmondta: mind a magyar kormánynak, mind az RMDSZ-nek közös érdeke, hogy azt mielőbb elfogadják. Az államtitkár hozzátette: Magyarországnak komoly fejtörést okoz, hogy a határon túli magyaroknak mintegy huszonöt százaléka át szeretne telepedni Magyarországra, amely a magyar gazdaság és társadalom számára elviselhetetlen terhet jelentene. Mint fogalmazott, a felmérések azt bizonyítják, hogy a státustörvény sikeres megvalósítása esetén a Magyarországra kivándorolni szándékozók aránya mintegy ötven százalékkal csökkenne. Mircea Geoana külügyminiszter biztosította Németh Zsoltot arról, hogy Románia egy éven belül teljesíteni fogja a nemzetközi szervek által megszabott feltételeket. Az államtitkár arról is beszámolt: Magyarország érdekelt abban, hogy kidolgozza azt az autópályarendszert, amely Budapestet, Kolozsvárt és Bukarestet kötné össze. /Papp Annamária: Elmélyülő román-magyar integráció. Kolozsváron Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"

"Febr. 24-én tisztújító küldöttgyűlést tart a Kolozs megyei RMDSZ. Tekintettel azonban arra, hogy a két éves mandátuma végéhez közeledő Kónya-Hamar Sándornak nincs ellenjelöltje, a képviselő, akit 32 körzet javasolt, legfeljebb bizalmi szavazást kérhet. A Szabadság kérésére Kónya-Hamar Sándor képviselő összegezte az elmúlt két év megvalósításait, kudarcait. A legnagyobb siker, hogy a Kolozs megyei szervezetet sikerült bekapcsolni az országos politikai vérkeringésbe, adósak viszont a szociális program megvalósításával. Meghirdetett célja: Bukarestben képviselni Kolozsvárt, nem pedig Kolozsváron képviselni Bukarestet. Megítélése szerint korábban nem sikerült Kolozsvárhoz, Erdély központjához méltóan politizálni. - Gyakorlatilag újra kellett szervezni a vidéki szervezeteket, ami sikerült. Tagnyilvántartásuk országos példaként szolgálhat. Sikerült a fiatalokat is bevonni a munkába. Ez elsősorban az újjáéledt vidéki szervezetekben valósult meg, hátra van még Kolozsvár, ahol sajnos a körzetek - a belváros kivételével - afféle öregek klubjához kezdenek hasonlítani. Kolozsvár lakossága egyre inkább öregszik, megcsappan. Az viszont tény: Kolozsvár 2000-ben több szavazatot adott a parlamenti listára, mint 1990-ben. /Székely Kriszta: Kolozsvárt képviselni Bukarestben... Interjú Kónya-Hamar Sándor képviselővel, megyei RMDSZ-elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./"

"Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke bemutatkozott az RMSZ olvasóinak. Élete első három évtizedét a Farkas utcában élte le. Nagyapja Tavaszi Sándor teológiai tanár-, filozófus-, közíró volt. Édesapja az Erdélyi Fiatalok nemzedékének volt a tagja. Egész életét végigkísérte Jakó Zsigmond, akinek szakmai felkészültségét köszönheti. Az egyetem elvégzése után a marosvásárhelyi Teleki Tékában lett könyvtáros, 1992-ben az akadémiai Intézet kutatója. Majdnem húsz esztendőt töltött egyetemtörténeti kutatásokkal. Első ilyen jellegű könyve 1979-ben jelent meg az erdélyiek külföldi egyetemjárásáról a középkorban. Ezt követte a doktori disszertáció, amely az erdélyiek külföldi egyetemjárásával foglalkozott a fejedelemség korában. Kolozsvárra visszaköltözve meghívták a Protestáns Teológiai Intézet tanárának, ahol jelenleg az egyetemes egyháztörténetet adja elő. Tonk Sándor kifejtette, hogy az egyetem építése nemzeti ügy. Az egyetem kérdése nemcsak oktatáspolitikai, hanem nemzetstratégiai kérdés is. - Egy ilyen nagy közösséget, mint amilyen a romániai magyarság, csak úgy lehet asszimilálni, ha felszámolják a középosztályt, valamint az értelmiséget. Amennyiben ez megtörténik, akkor az asszimiláció felgyorsulhat. Tonk hangsúlyozta: "A mi feladatunk ebben a pillanatban kihasználni minden rendelkezésünkre álló lehetőséget arra, hogy a magyar nyelvű felsőoktatást erősítsük, teremtsük meg a hátterét. Építsük az intézményeket, szem előtt tartva azt, hogy minél több fiatalnak idehaza biztosítsunk munkahelyet. Tervezzük Kolozsvárt könyvtár létesítését, amely túl azon, hogy egyetemikönyvtár-szerepet tölt be, az erdélyi magyar írásos örökség begyűjtését is vállalná. A hagyományos nagy gyűjteményeinket elidegenítették, elorozták." /Csomafáy Ferenc: Tonk Sándor számára egyetlen dolog létezik. Erdélyi magyar egyetemi oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./"

"Szállodát vásárolt a Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve a romániai Hargita Megyei Önkormányzat által alapított, magyar-román érdekeltségű SZABO-HAR Kft. Hargitafürdőn. Licitálás révén jutott az önkormányzati társaság az 50 személyes hegyi szállodához. A létesítményt a Szabolcs és a Hargita megyei önkormányzat, a kft.-n keresztül közösen hasznosítja majd, az elsődleges tervek szerint nyírségi gyerekeket, illetve polgármester hivatali dolgozókat is üdültetnek majd ott. A magyarországi delegáció Csíkszeredán részt vett a Hargita Megyei Tanács ülésén, melyen a kapcsolatok javításának lehetőségeiről, a gazdasági cégek együttműködésének kialakításáról is szó esett. /Szállodavásár Hargitafürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./"

"Az elmúlt évben összesen 7.923 külföldi személy kért magyar állampolgárságot, közülük 7.583 kérését teljesítették, s 385 kérelmet utasítottak el - közölte a magyar Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala. A legtöbb teljesített romániai (4.231), jelentős a jugoszláviai (1.623), illetve az ukrajnai (890) is. Tavaly 5.165 személy azért kapta meg a magyar állampolgárságot, mert származása magyar. /Hét és félezer új magyar állampolgár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./"

"A Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány 1234 db könyvet adományozott könyvtáralapítás céljából a Resicabányai Református Egyházközségnek. A küldemény azért érkezett egyházi címre, mert Resicabányán (is) megjárta már a helybeli magyarság a történelem során a "világi" könyvtárral, mikoris az egykori MADOSZ, illetve Magyar Népi Szövetségi Olvasókör könyvtárát az ötvenes években elégették a korabeli "elvtársak". /Kiskönyvtári könyv érkezett Resicabányára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./"

"Lényegében üzletet kötött a kormánypárttal az RMDSZ "és mi - a kétmilliós hazai magyarság - egy üzlet tárgya vagyunk" - írta Sike Lajos. Az integrációs folyamatnak köszönhető, hogy felértékelődtek a kisebbségek, gondjaikat immár nem lehet szőnyeg alá seperni. Románia szeret büszkélkedni vele, hogy már tíz éve megoldotta a kisebbségek parlamenti képviseletét, a legkisebbekét a pozítiv diszkrimináció elve alapján, azonban hallani sem akar a kisebbségi önkormányzat intézményének meghonosításáról. Azért például, mert akkor a nekik járó pénzzel csakis a nemzetiségi képviselet rendelkezik. - Hány magyar és hány cigány lenne Romániában, ha az önkormányzatok a legkisebb településen is két és fél millió forintnak megfelelő lejt kapnának? /Sike Lajos: Etnobiznisz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./"

"Két egyházmegye - a zilahi és a szilágysomlyói - presbiterei tanácskoztak febr. 24-én Zilahon. A tanácskozást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és főgondnoka hívta össze. Tőkés László püspök megnyitójában jelezte, az egyházi fegyelem megszilárdítása érdekében szükséges a találkozó. A jelenlévők tiltakoztak amiatt, hogy az iskola vezetése a visszahívott lelkészek helyett, esperesi jóváhagyás nélkül, a Sulyok István főiskolán végzett vallástanárokkal oldotta meg a hitoktatást. Az iskolában a múlt hét közepén törvényszéki végrehajtók kötelezték László Kálmánt, az egyház által kinevezett gondnokot a kollégium raktárának és leltárának átadására. /Megvitatták a kollégium-botrányt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./ A zilahi Református Wesselényi Kollégium ügyében az iskolafenntartó Zilahi és Szilágysomlyói Református Egyházmegyék Presbitériumának febr. 24-ei zilahi nagygyűlése nyilatkozatot fogadott el, amely több követelést tartalmaz: Seres Magda igazgató önkéntes visszavonulása vagy állásából való leváltása, a kialakult helyzetért felelős Szilágy megyei tanügyi főfunkcionáriusok és RMDSZ-tisztségviselők felelősségre vonása, az egyházellenes perbe bekapcsolódott és egyházellenes magatartást tanúsító kollégiumi tanárok önkéntes lemondása vagy leváltása. A nagygyűlés számos egyházi, civil és politikai szervezethez, többek között a testvéregyházakhoz, az erdélyi magyarsághoz, "román testvéreinkhez", Ion Iliescu elnökhöz és Adrian Nastase miniszterelnökhöz, az RMDSZ elnöki hivatalához, az RMDSZ platformjaihoz fordult támogatásért. Amennyiben e felhívás eredménytelen marad, a nagygyűlés kész a strasbourgi bíróságokhoz, a Kereszténydemokrata Unióhoz fordulni. A nagygyűlés küldöttséget menesztése Bukarestbe, az illetékes minisztériumokhoz, az állam-, illetve kormányfőhöz, "peres és fegyelmi eljárás beindításának megfontolása egyházunk vezetőinek megrágalmazása és egyházi, iskolai, valamint közéleti visszaélések és vétségek tárgyában", továbbá kilátásba helyezték a polgári engedetlenség eszközeinek igénybevételét is. A nyilatkozatot Tőkés László püspök, Molnár Kálmán és Lukács József esperesek, Kovács Zoltán, Baksay Károly, Márkus László főgondnokok írták alá. /Presbitériumi nagygyűlés a zilahi református kollégium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./"

"A múlt hét végén a Marosvásárhelyen ülésezett az a kormánybizottság, mely a marosvásárhelyi Azomures vegyi kombinát helyzetével foglalkozik. A találkozón meghallgatták a megyei pénzügyőrség, a pénzügyi ellenőrző hivatal, a környezetvédelmi felügyelőség és más hatóságok jelentéseit. Egyébként a napokban beadta lemondását Doru Mihai Opriscan közgazdász (városi tanácsos), aki néhány hónapja vette át a kombinát vezetését. A napokban kiderült, hogy Ioan Toganel, Maros megye prefektusa két névtelen levelet kapott, melyek tartalma nem ismeretes, de annyi kiszivárgott, hogy azokban a kombinát helyzetét jól ismerő egyének Mihai Opriscant hibáztatják a felmerült problémák jó részéért. (Máthé Éva): Kivizsgálás az Azomures kombinátban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"

"Marosvásárhelyen a tanácsülése szó volt a kétnyelvű utcanévtáblák elkészítéséről. Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester pontosításokkal tett, jelezte, biztos információkkal rendelkezik arról, hogy Dorin Florea polgármester előkészítette az egynyelvű utcanévtáblák megrendelését. Ezért kellett szerepeltetni a kétnyelvű táblákról szóló határozattervezetet a februári közgyűlésen. Most már létezik egy jogerős tanácsi határozat, melynek értelmében kell majd tenni a kétnyelvű táblákat. Fodor Imre arra is reagált, hogy Florea polgármester azt állította: képes feszültségmentesen kihelyezni a többnyelvű táblákat, és nem éjszaka, titokban teszi ezt, mint Fodor Imre, és akkor nem lesz feszültség a városban, mint ahogy az őáltala kihelyezett, három nyelvű városnévtáblákat sem festette le senki. Fodor Imre: "Soha sem éjszaka és nem titokban tettem ki a kétnyelvű táblákat. Fodor elmondta még, hogy Adrian Moisoiu, a Nagy-Románia Párt megyei szervezetének elnöke, aki megszervezte korábban a magyar tábla lefestését, már egy évvel ezelőtt felajánlotta, hogy ha a jelenlegi, Florea-változatban helyezi ki a táblákat, akkor azokat békén hagyják. Azonban Fodor szerint a jelenlegi háromnyelvű Marosvásárhely-táblák nem szabványosak, és sértőek a magyarságra nézve, hiszen nem azonos nagyságú betűkkel és nem azonos színben tüntetik fel a magyar városnevet. /(Máthé Éva): Ismét a kétnyelvű táblákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"

"Constantin Ostaficiuc és Marosvári Attila, a Temes és Csongrád megyei önkormányzatok alelnökei a közös infrastrukturális fejlesztési tervek megvalósításáról tárgyaltak. A két szomszédos megye számára - a Csanád-Kiszombor közúti határátkelő megnyitása után - a legfontosabb a közvetlen vasúti összeköttetés helyreállítása. Amióta Jugoszláviában is rendeződni látszik a helyzet, a legkézenfekvőbb a Temesvár-Kikinda-Szeged vasútvonal rehabilitálása, amelynek előkészítésébe vajdasági szakemberek is bekapcsolódnak. Napirenden a Bánságot is átszelő autópálya nyomvonalának véglegesítése: a felek a Szeged-Nagylak-Orczyfalva (Temesvár és Arad között) útvonal érdekében fognak lobbyzni Bukarestben, illetve Budapesten. A találkozón szó esett a Makó-Nagycsanád-Nagyszentmiklós mikro-eurorégión belüli együttműködés fejlesztéséről is. A Csanád-Kiszombor határátkelő kiépítéséről és non-stop megnyitásáról márciusban tárgyalnak a román és a magyar szakemberek. /Helyreállítják a Temesvár-Szeged vasútvonalat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"

"Budapesten, az Országházban a kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek febr. 25-én, idén első alkalommal. Az Országgyűlés tavaly júniusban döntött arról, hogy e napot a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánítják. A megemlékezésre hivatalosak voltak az országgyűlési képviselők, a kormány, az egyházak, a kulturális, a tudományos, a művelődési és társadalmi élet képviselői mellett a második világháború ás az 1956-os forradalom utáni politikai üldözöttek szervezeteinek képviselői és a Budapesten lévő diplomáciai testületek. Az emléknap Kovács Béla egykori parlamenti képviselő, a Kisgazdapárt főtitkára elhurcolásához kapcsolódik, akit 1947. február 25-én a szovjet katonai hatóságok letartóztattak. A második világháború után ekkor volt az a fordulópont, amikor Magyarországon a korlátozott demokráciát felváltotta a diktatúra. Kovács Bélát a Szovjetunióba vitték és a Gulágból csak 1955-ben érhetett haza. - Áder János házelnök ünnepi köszöntőjében kifejtette, hogy a XX. század diktatúráinak megalázottjaival szembeni vétkeket jóvátenni nem lehet, de lehet emlékezni és emlékeztetni. Mádl Ferenc köztársasági elnök, hangsúlyozva az emlékezés fontosságát, a baloldali diktatúrák természetét idézte fel, számba véve néhány általánosítható tulajdonságot. A Történelmi Igazságtétel Bizottságának alelnöke, Balás Piri László, aki 56-os forradalmárként megjárta a börtönt, a Kádár-korszakról beszélt: "A diktatúra, mint jóllakott óriáskígyó, emésztett. Felőrölte az emberek hitét, múltban, jövőben, Istenben, önmagunkban. Elvette tőlük a szolidaritás képességét, s az egyéni tisztesség lehetőségét." Egy másik 56-os politikai elítélt, Wittner Mária is emlékezett, kemény vádbeszéddel, amihez az adta az erkölcsi alapot, hogy 1958-ban halálra ítélték, majd 1959-ben életfogytiglanra változtatták büntetését. Vádjainak elsorolása után feltette kérdését: az egykori rendszer kiszolgálói "milyen morál alapján ülnek a magyar parlamentben még most is és alkotnak törvényeket egy általuk tönkretett, kifosztott, megalázott nemzet számára"? Befejező szavaival "erkölcsi hullává" nyilvánította őket. A Magyar Szocialista Párt a megemlékezés után tiltakozó nyilatkozatot adott ki, amelyben méltatta a megemlékezést, de sérelmezte, hogy az Országházban olyan gondolatok is elhangzottak, amelyek nemcsak a diktatúrákat bélyegezték meg, hanem a demokratikus baloldalt is megvádolták. /(Guther M. Ilona, Budapest): Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./"

"Egyre javul a viszony Románia és Magyarország között, egyre elmélyültebbek a két szomszédország közötti kapcsolatok, nagyjából ezek lennének Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár konklúziói négy napos romániai látogatását követően. Fodor Sándor megjegyezte, hogy 1945. márc. 6., a Groza-kormány hatalomra jutása után Romániában - a román-magyar kapcsolatok "szüntelenül" javulnak. Azóta folyamatosan ez derül ki minden kölcsönös politikuslátogatást követően, közben "elvették tőlünk a Bolyai Egyetemet, kezdték beolvasztani középiskoláinkat, és szüntelenül javuló sorsú, megfélemlített magyarjaink tömegével szaladtak neki az országhatárnak." Nem volt ez másként a rendszerváltás után sem, pedig elsőként az (akkori) magyar kormány ismerte el a Ion Iliescu-Petre Roman-féle megújuló román demokráciát, elsőként a magyar külügyminiszter (Horn Gyula) sietett Bukarestbe, hogy kormánya támogatásáról biztosítsa a diktatúra igája alól szabadult Romániát. Azután jöttek a véres marosvásárhelyi események 1990 márciusában. A független román bíróság az eseményekért kizárólag magyart (Cseresznyés Pált) és cigányokat ítéltek el. A hodáki és libánfalvi támadók közül egyet sem. Eközben tovább javultak a román-magyar kapcsolatok. A Romániába látogató Tom Lantost, amerikai kongresszusi képviselő elmondta, hogy megmondta Iliescu elnöknek, hogy meglesz a Bolyai Egyetem. Akkor /1992-ben/ Németh Zsolt képviselő kifejtette, lesz Bolyai Egyetem, mert mellettünk van a hatalmas Amerika. - Németh Zsolt politikai államtitkár mostani látogatásakor kijelentette, miszerint az elmúlt négy évben lényegesen javultak a román-magyar kapcsolatok lélektani előfeltételei a gyakorlatias, intenzív együttműködés érdekében. Az RMDSZ az elmúlt 4 évben kormányon volt, de ennek az időszaknak egyetlen jelentős eredménye az volt, hogy az aradi vértanúk emlékművét Dávid Ibolyának sikerült - Valeriu Stoica jóakaratával - kiszabadítani a román hadsereg várbeli pincéjéből és tisztes helyre állítani azt, az aradi minoriták jóvoltából. Ezentúl azonban, a román-magyar kapcsolatok alakulására inkább jellemző volt, hogy az előzőleg megbeszélt és bejelentett 1999. október 6-i aradi miniszterelnöki és igazságügyminiszteri találkozóról szó nélkül lemaradt a román miniszterelnök és igazságügyminiszter (Radu Vasile és Valeriu Stoica) majd az ünnepségen (mégis) részt vevő Dávid Ibolya miniszter asszonyt román ordítozók próbálták elhallgattatni. "Nos, igen tisztelt államtitkár úr - végre tudomásul kellene venni: Romániában bennünket utálnak. Romániai magyarokat, de Magyarországot, minden magyar politikust - személy szerint Önt is." A román-magyar kapcsolatok ugyanis eléggé mélyponton vannak, hiszen a román fél megszokta, hogy csak újabb és újabb feltételeket diktáljon a másik félnek. Javítani ezen az áldatlan állapoton azonban csak kölcsönös akarattal lehet. /Fodor Sándor: Egyre javul. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./"

"Románia európai integrációs tárgyalásai nem állnak ellentmondásban azzal a szándékkal, hogy az ország bővítse kapcsolatait Oroszországgal - jelentette ki febr. 27-én Ion Iliescu államfő azt követően, hogy fogadta az Egor Sztroev elnök által vezetett orosz felsőházi küldöttséget. Iliescu szerint Oroszország nagy politikai, katonai és nem utolsósorban gazdasági potenciállal rendelkező állam, ezért Romániának ápolnia kell a kétoldalú kapcsolatokat. Adrian Nastase kormányfő konkrét megoldást kínált a román-orosz gazdasági kapcsolatok "újrafelvételére": olyan bizottság létrehozását javasolta, amelyben a két ország minisztériumainak és kereskedelmi kamaráinak képviselői alakítanák a kétoldalú kapcsolatok jövőjét. /Kétnapos látogatáson vesz részt Bukarestben az orosz felsőház elnöke. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28. - 40. sz./"

"Febr. 28-án tartotta sajtóértekezletét bukaresti székházában az RMDSZ-vezetés. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte, hogy a mostani törvényhozás sokkal operatívabb a réginél. Hasznos volt a házszabály módosítása, ezáltal javult a parlament törvényelfogadási ritmusa. Ráduly Róbert képviselő a helyi közigazgatási törvényről szólva hangsúlyozta, hogy ez nem csak az anyanyelv helyi közigazgatásban való használatát jelenti, hanem olyan nemzetközileg elfogadott meghatározásokat is bevisz a hazai jogrendszerbe, melyek eddig nem léteztek. A helyi közigazgatási törvény erősségének nevezte Kovács Csaba képviselő azt a tényt, hogy először vettek át jogi normákat az aquis communitaire-ből, ezáltal alávetve a helyi közigazgatás decentralizálását a nemzetközi jognak. Szerinte szükséges a pontos alkalmazási előírások mielőbbi kidolgozása is. /Sajtóértekezlet az RMDSZ bukaresti székházában. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 28. - 1918. sz./"

"Hargita megyében a földtörvény alapján visszaszolgáltatott erdőterületek nagy részén hatalmas pusztítás történik - állapította meg Mircea Dusa prefektus a polgármesterekkel való tanácskozásán. Különösen a Gyergyói-medencében a magánerdők több, mint 50 százalékát kitermelték a tulajdonosok, facsemetét viszont nem ültettek a helyére. E folyamatot azonnal meg kell állítani - hangsúlyozta a prefektus, hiszen természeti és környezeti egyensúly megbomlása következhet be emiatt a közeljövőben. /(Hátsekné Kovács Kinga): Mindannyiunkat meglopnak... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./"

"Anavi Ádámot, a 92. életévét betöltött költőt ünnepelte az elmúlt hétvégén Temesvár írótársadalma. Bemutatták Anavi Ádám Az esztenák asszonya című "drámai legendáját". A színmű mottója rendhagyó: "A magyar irodalomban találhatunk kilencszázkilencvenkilenc ennél jobb színművet. De ilyet nem. Ez más!" Ez nemcsak a műre, szerzőre is érvényes: Anavi Ádám más! Az ünnepelt felolvasta az alkalomra írt Fölösleges vers a fölöslegessé vált versről című versét. /(Pataki Zoltán): A költő, aki a titok birtokosa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./"

"Már áll a felsőháromszéki nagyközség, Gelence központjában a díszes milleniumi emlékmű. A fából készült alkotás mesterien ötvözi a keresztet a Szent Korona elemeivel, s ez a helybeli faragóművész, Kelemen Dénes alkotása. Folyamatban van a híres műemléktemplom kazettás mennyezetének restaurálása, amely freskói révén az UNESCO nyilvántartásában is szerepel. Itt működik ugyancsak Kelemen Dénes és fia, Botond vezetésével a 15-ös székely határőr-gyalogezred ütege, mint hagyományőrző csoport. Most állítják fel Gábor Áron egykori ágyújának mintájának mását, melyet az anyaországi Mosonmagyaróváron öntöttek. Ugyancsak a millenneumot fogja köszönteni két nyári esemény is: a neves történészről, Jancsó Benedekről fogják elnevezni a helybeli iskolát, és ide is ellátogat az a küldöttség (emlékbizottság), amely a Kárpát-medencének azokat a helységeit járja be, ahol a Szent László királyt és a Szent László legendát ábrázoló freskót és falfestményt őriznek a templomok. Ez alkalommal megtekinti a híres gelencei falfestményt Dávid Ibolya igazságügyi miniszter is. /Millennium Gelencén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./"

"Sikerrel folynak Kolozsváron a Mátyás-napok. Hangzó kövületek címmel Öllerer Ágnes (Bukarest) tartott előadást febr. 24-én. Az előadás a középkori és reneszánsz dallamemlékek és a magyar népdal között kereste a közös vonásokat. /Kulcsár Gabriella: IX. Mátyás-napok. Hangzó kövületek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./ "

"Kelemen Hunor, az RMDSZ Hargita megyei képviselője mandátumának első sajtótájékoztatója alkalmával a parlamentben történtekről számolt be. A Képviselőházban több, mint 700 kormányrendelet illetve sürgősségi kormányrendelet várja az elfogadást. A kormány és a kormányzópárt az Országos Audiovizuális Tanács működését szabályozó törvényt sürgősségi kormányrendelettel módosította - tájékoztatott Kelemen Hunor képviselő, hozzátéve: szerinte elfogadhatatlan, hogy a kormány egy olyan intézménynek az életébe avatkozzon bele, amely a parlamentnek van alárendelve. A nagy hatósugarú frekvenciák elosztását a jövőben nem az Audiovizuális Tanács, hanem a kormány végezné, a független elektronikus média alárendelését célozza. Kelemen Hunor elmondta: azt a törvénymódosítást, amely kötelezővé teszi a nemzeti himnusz eléneklését középiskolákban és egyetemeken, tévedésből látta el kézjegyével, ugyanis azt hitte, hogy a jelenléti ívet írja alá. /(kovács kinga): Beszámoló a parlamenti tevékenységről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./"

"Puskás Bálint szenátorral beszélgetett Barabás István. Puskás Bálint /sz. Szováta, 1949/ 1981-ben végezte el a Babes-Bolyai Tudományegyetem Jogtudományi Karát. Tanár volt, majd jogtanácsos Sepsiszentgyörgyön. Mélyen vallásos volt. 1987-ben néhány társával Sepsiszentgyörgyön a gyülekezet színe előtt a Bibliára megesküdtek, hogy vallásukat megvédik és kitartanak mellette. Az előzmény az volt, hogy Csathó Béla plébános kezdeményezésére meg akarták ünnepelni Márton Áron püspökké avatásának évfordulóját, de a hatóságok ezt szigorúan megtiltották. Erre ezzel az ünnepélyes fogadalomtétellel emlékeztek az évfordulóra. Puskás Bálint hallgatója lett a Bálint Lajos akkori püspök által elindított úgynevezett katakomba teológiának. Az állam a nyolcvanas években leszűkítette a papképzést és úgy nézett ki, hogy lassanként felszámolja a magyar történelmi egyházak teológiai intézeteit. A gyulafehérvári püspökség ezért indította el azt, hogy kihelyezett tagozatokon önkéntesek elvégezhessék a teológiát és a végzetteket diakónussá avassa. Puskás Bálint is végezte a teológiát, 1990-ben következett volna az ünnepélyes avatásuk, de erre már nem került sor, mert jöttek az 1989-es események. Puskás Bálint alapító tagja volt a helyi RMDSZ-nek és 1996-ig /szenátorrá választásáig/ a Kovászna megyei RMDSZ elnöke volt. A változás első napjaiban sikerült megszerezniük Gabrea volt megyei kommunista párti propagandatitkár fiókjából egy jelentős kordokumentumot: a Kovászna megyében halálra ítélt magyar műemlékek jegyzékét, mellettük szakszerű utasítások voltak arról, hogyan kell eltünteti ezeket a föld színéről. El is kezdték ennek végrehajtását. Bereckben például eltűnt a milleniumi emlékmű. Köveit beépítették a helybeli milícia székházába. Biztosan voltak más megyékben is ilyen dossziék, de azokat eltüntették. - Puskás Bálint szenátorként kilenc törvényt kezdeményezett, melyeket el is fogadtak. Jelenleg magas tisztségeket tölt be, a szenátus alelnöke. 1997 őszén az akkor ellenzék egy csoportja, élén a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Nagy-Románia Párt képviselőivel, a székelyföldi ortodox püspök kíséretében Hargita és Kovászna megye magyar iskoláiba látogatott, hogy bebizonyítsa a magyarság szeparatista törekvéseit. Puskás Bálintnak sikerült megakadályozni, hogy elfogult jelentésüket a parlament megtárgyalja. Puskás Bálint ehelyett meghívta a parlament állandó bürójának tagjait, jöjjenek el Kovászna megyébe, látogassanak el, ahova akarnak, kérjenek a boltban románul kenyeret, ha nem szolgálják ki őket, akkor ő elfogad minden magyarellenes vádat. A küldöttség el is ment. A látottakról szóló sajtóértekezletükön nem tudtak semmi rosszat mondani. Érdekes módon a látogatás után a megye román ligáinak, egyesületeinek panaszlevél-áradata megszűnt. Más kérdés, hogy a 2000. novemberi választás után újból jöttek panaszlevelek - például arról, hogy a magyarok az utcán magyarul beszélnek. /Katakombától a parlamentig. Puskás Bálint szenátorral beszélgetett Barabás István. = A Hét (Bukarest), márc. 1./"

"Febr. 26-án tanácskozott Temesváron a helyi magyar szervezetek tevékenységét összehangoló Civil Tanács. A találkozóra nyolc temesvári és egy vidéki magyar szervezet küldte el képviselőit. Erdei Ildikó közéleti alelnök a bevezetőben elmondta, hogy az RMDSZ gyárvárosi Kulturális Központja helyett, amelyet a tavaly visszaperelt és vissza is kapott a tulajdonosa, a Polgármesteri Hivatal kiutalt egy másik ingatlant, amelyet - a magyar szervezetek támogatásával és közreműködésével - CIVIL HÁZ-ként szeretnének működtetni. /Élelmiszerüzletbe költözhetnek a magyar szervezetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke személyével kapcsolatos cikkek továbbra is napvilágot látnak. Makay Botondnak az RMSZ február 15-i számában megjelent írására /Amit nem ír a lexikon/ válaszolt dr. Csiszár Ádámné. Azt írta ugyanis, hogy "Seres Dénes szenátor román iskolában végzett". Ezzel nem azt írta, hogy ez bűn, hanem azt, hogy volt iskolatársai, osztálytársai most hatalmon, vannak és ők támogatják, mert céljuk közös. Különben egy magyar ember, ha szükségszerűen román iskolában végez, köteles megtanulni helyesen fogalmazni, beszélni, közölni saját anyanyelvén. A levélíró megjegyezte: "Makay Botond tiszteletes úr, ha Tőkés püspök úr lelkében annyi gyűlölet és rosszindulat lenne, mint amennyi Önben van iránta, már rég nem vehetné vállára a palástot, mert Ön egy percig sem méltó arra, hogy viselje." /Dr. Csiszár Ádámné, Zilah: Válasz Makay Botondnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./"

"Márc. 1-jén Markó Béla RMDSZ-elnök Budapesten találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A magyar kormány márc. 2-án dönthet a státustörvény tervezetéről, amelyet csütörtökön tárgyalt meg és fogadott el a magyar közigazgatási államtitkárok értekezlete - derült ki a találkozó után. Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára elmondta, hogy a következő hetekben elmélyült politikai párbeszéd várható a státustörvény-javaslatról a magyar belpolitikában és magyar-magyar viszonylatban is. "A státustörvénynek olyannak kell lennie, hogy a romániai magyaroknak ne kelljen Magyarországra települniük az otthonérzethez" - mondta Markó Béla. "Össze kell fognunk annak érdekében, hogy a bukaresti illetékes hatóságok ne lassíthassák le az erdélyi magyar egyetem tervezett három szakának engedélyezési folyamatát" - fejtette ki Markó Béla. /Státustörvényről tárgyal a magyar kormány Orbán Viktor fogadta Markó Bélát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./"