"Megjelent dr. Bura László tanár Éltetőnk, mindennapi anyanyelvünk /Status Kiadó, Csíkszereda/ című, nyelvművelő szakcikkeket tartalmazó könyve, a szatmárnémeti székhelyű Identitas Alapítvány gondozásában. A könyv bemutatóján a Kölcsey Ferenc Kollégiumban /Szatmárnémeti/ jelen volt Varga Attila parlamenti képviselő, dr. Lovas János tanár, Birtók József, a Status Kiadó ügyvezetője, valamint a szerző. A könyv kiadását a Szatmár megyei képviselők és szenátorok is támogatták. A könyv célja a romániai magyarság nyelvi tudatának és önazonosságának szolgálása. /Éltetőnk, mindennapi anyanyelvünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./"

"Megjelent Kraszna község lapjának, a Krasznának az 50. száma, Oláh Miklós és Takács Felícia összeállításában. A 110 éve született Zilahy Lajos íróról emlékezett meg a lapszám. /Az 50. Kraszna. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./"

"Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök, Puskás Bálint szenátor, a Szenátus alelnöke, a parlament felsőháza pénzügyi bizottságának tagja, Birtalan Ákos képviselő, az alsóház költségvetési, pénzügyi és bankügyi bizottságának titkára és Winkler Gyula képviselő, a Képviselőház pénzügyi bizottságának tagja vett részt az RMDSZ szokásos sajtóértekezletén márc. 21-én, a szövetség bukaresti székházában. Markó megköszönte az írott és elektronikus sajtó objektív viszonyulását az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére rendezett márc. 15-i ünnepséggel kapcsolatosan. Adrian Nastase kormányfő politikai pártok vezetőivel folytatott márc. 20-i találkozójáról az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a tárgyalások legfontosabb megvalósítása egy építő jellegű párbeszéd folyamatának beindulása. Az RMDSZ képviselői ismertették a szövetség álláspontját a költségvetés tervezetére vonatkozóan. Az RMDSZ pénzügyi szakemberei javasolják, hogy a jövedelem utáni adóból 40 százalék helyett 35 százalék legyen a központi költségvetésé, a fennmaradó 5 százalék pedig a megyei költségvetésekhez kerüljön. Winkler Gyula elmondta, hogy az RMDSZ javaslata alapján a hozzáadott értékadó utáni pénzügyi forrásokból 30 százalékot a központi költségvetésből átutalnának a megyei költségvetéshez, a megyék pedig a tanfelügyelőségekkel közösen biztosítanák a tanügyben dolgozók jövedelmének kiegyenlítését. /Sajtóértekezlet az RMDSZ bukaresti székházában. = RMDSZ Tájékoztató, márc. 21. - 1933. sz./ Markó Béla szövetségi elnök a sajtóértekezleten a vitatott 29-es kormányrendelettel kapcsolatban kifejtette, hogy az RMDSZ osztja az NLP és a DP álláspontját, ugyanis az UM0962 egy újabb, a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó titkosszolgálat létrehozását jelentené. Egyetértenek - mondta a szövetségi elnök - a kormánynak a belügyminisztérium tekintélye megerősítését szorgalmazó intézkedéseivel, de ennek áttetszőnek kell lennie, míg egy újabb titkosszolgálat csupán fokozná a homályt. (Szász Attila): Jó költségvetést rossz gazdasági helyzetben ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./"

"A Magyar Tudományos Akadémia kiterjesztette kutatástámogatási programját a határon túlra. Ez jó hír, mert a kisebbségben élő magyarság fő tartópillérét erősíti a szölőföldön, az értelmiséget. Ez a példa is megfoghatóvá teszi a magyarság határmódosítások nélküli újraegyesítését. - Mindez azzal kezdődött, hogy 1990-ben az MTA létrehozta a külső tag intézményét, kiskaput nyitva a határokon kívül élő magyar tudósoknak, kutatóknak. 1996-ban létrehozták a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, mely gazdája lett ennek a kérdéskörnek. Beindították a Kapcsolatok Programot, amely a kapcsolatépítést célozza meg a világon bárhol tevékenykedő, magukat magyarnak vagy magyarnak is valló kutatókkal. A Domus Program keretében pályázati alapon külföldi magyar kutatók jöhetnek Magyarországra kutatásokat folytatni bármely tudományágban. Létrehozták az MTA Kisebbség Kutató Műhelyét. Elfogadták 1990 májusában a köztestületi tagság kiterjesztését a környező országok tudományos fokozattal rendelkező magyar kutatóira. A most beindított kutatástámogatási Program révén, 100 millió forintos alapból, a környező országok kutatói támogatást kaphatnak kutatási programok végrehajtására szülőföldjükön. Glatz Ferenc, az MTA elnöke hangsúlyozta: az utóbbi öt esztendőben kiemelt helyen szerepelt az MTA törekvései között, hogy az Akadémia ne csak a magyar állam területén, hanem az egész magyarság körében aktív tényező legyen, bár ez sok vitát váltott ki korábban és vált ki most is. /Guther M. Ilona: Magyar tudományosság integrációja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./"

"Ritkaságszámba menő könyv Duma-István András Én országom Moldova /Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2000/ című verseskötete, mivel ez egyike azon műveknek, amelyek ismét előtérbe helyezik a csángó problematikát. A szerző klézsei, a Csángó-magyar Szövetség vezetője, román iskolába járva csak felnőttként kezdett el magyarul olvasgatni, írni. Sorai az általa meg- és átélt korról vallanak, szenvedéseiről, identitásválságáról, saját és környezete gyötrődéseiről. Találóan írta Ferenczes István a kötet előszavában: Duma verseit "a nyelvromlás virágainak" lehetne nevezni, mivel hasonlóan a magyar nyelvhez, a csángók nyelve is romlásnak indult. A könyvben lábjegyzetek kísérik az alkotásokat. Bár, Ferenczes szerint, akinek valamennyire is fáj a moldvai csángómagyarok sorsa, az lábjegyzet nélkül is tudja, érti, amit tudni és érteni kell. Duma kötete inkább korrajzot nyújt, mint irodalmi értékeket villant fel. Hasonlóan a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó gondozásában nemrég megjelent, Kicsiny dalaim című antológiához, amely népi költők alkotásait foglalja magába: verspróbálkozásokat, köszöntőket, emlékverseket, imákat, dalokat, amelyeket szerzőik különböző vallásos ünnepek (lelkészi beköszöntő, kórustalálkozó, templomszentelés, konfirmáció) alkalmából vagy családi események kapcsán (házassági évforduló, kicsengetés) vetettek papírra. /Mezei Kinga: Népi költők vallomásai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./"

"A Bacau megyei Saucesti község ortodox népének spontánul szerveződött rohamosztaga husángokkal, petárdákkal felszerelkezve támadott rá az Evangéliumot hirdető neoprotestáns gyülekezet tagjaira. A község kisebbségi felekezete mindössze hat családból áll, mintegy fele aggastyán és gyermek, érthető tehát, hogy menekültek. Az elszánt csőcseléknek mégis sikerült néhányukat utolérni és véresre verni. Közéjük tartoztak néhányan, akik a rendőrős épületében próbáltak menedékre lelni, de a törvény emberei nem fogadták be őket, sőt tétlenül nézték végig azt is, ahogy az ortodoxok szétverik a kis evangélista gyülekezet viharvert Dacia furgonját. A National március 16-i tudósítása szerint kiszállt a helyszínre a megyei rendőrség egyik főtisztje, és kijelentette: nehéz lesz a tetteseket azonosítani, mert sokan voltak. A helyi ortodox pap azt nyilatkozta, hogy a neoprotestánsok segélyeket kapnak Nyugatról, szokásaik, szertartásaik eltérnek a helyi hagyományoktól, csak egymást segítik, nem csoda hát, hogy az ortodox gyülekezet nem engedi be őket a temetőjébe. Az ortodox pásztor szerint az evangélisták a hibásak, amiért magukra haragították az igazhitű többséget azáltal, hogy hagyták magukat segélyezni nyugati testvéreiktől. - Két hónapja, hogy lezajlott a hagyományos önkumenikus imahét. A szervezésben élenjárt az ortodox klérus. - Márc. 18-án Teoctist pátriárka személyesen utazott Kolozsvárra, hogy keblére ölelje a 80. évét ünneplő Bartolomeu Anania érseket. A Romániai Magyar Szó 2000. okt. 13-i számában - a román sajtó alapján - emlékeztetett: ugyanez a Teoctist és Bartolomeu páros 1941 januárjában, a bukaresti pogrom napjaiban a Vasgárda kötelékében részt vett az Antim utcai zsinagóga szétdúlásában. Úgyszintén ismertette a lap az ünnepelt kolozsvári érsek ifjúkori életpályájának további homályos részleteit, magyargyűlölettől átitatott publicisztikájának némely gyöngyszemét is. Nem csoda, hogy ilyen hagyományok szellemében a Román Ortodox Egyház öt évvel ezelőtt össznépi gyűlöletet gerjesztett a Jehova Tanúi gyülekezet ellen, hogy ne tarthassa meg nemzetközi konferenciáját Bukarestben. Egy év múltán, 1977. ápr. 28-án az Arges megyei Ruginoasa község ortodox hívei a húsvét teljében, papjuk szeme láttára verték agyba-főbe a helyi baptista gyülekezet tagjait. Nemsokára a Bukarest melletti Pantelimon község feltüzelt ortodox népe Snagoveanu püspök jelenlétében botokkal kergette el a baptistákat, mikor a helyi tanácstól törvényesen kiutalt telken le akarták tenni tervezett imaházuk alapkövét. Egy Bihar megyei község ortodox őslakosai ugyanígy futamították meg a bevándorolt mohamedánokat, amikor hivatalos papírokkal igazoltan szerzett területükön temetőt akartak létesíteni maguknak. Kolozsvár ortodox teológusai husángokkal verték ki a görög katolikusokat a törvényszéki ítélettel alig visszautalt templomukból. Nincs rá adat, hogy a Román Ortodox Egyház Szent Szinódusa vagy valamely képviselője az ökumenikus héten szót emelt volna hívei, papjai tettlegességei ellen. /BARABÁS ISTVÁN: A próféta üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ Három vád is érte Teoctist román ortodox pátriárkát: fiatalkorában tagja volt a legionáriusmozgalomnak, később együttműködött a Szekuritátéval, és hogy homoszexuális kapcsolatokat tartott fenn. Mindez titkosszolgálati dokumentumokra való hivatkozással jelent meg. Iliescu államelnök azonnal védelmébe vette a román ortodox egyház fejét, Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, hogy "a múlt felelevenítése" káros, a művelődés- és vallásügyi miniszter közleményben tiltakozott az "aljas kampány ellen". Kérdés, hogy a Szekuritáté irattárait vizsgáló testület kiadja-e Teoctistról a terhelő bizonyítékokat, amelyekből egy részlet az egyik saját munkatársának jóvoltából került nyilvánosságra. /Ágoston Hugó: A pátriárka múltja. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./"

"A szállodásokat arra kötelezik, hogy naponta jelentsék a rendőrségen, kiket fogadtak, írta az Evenimentul zilei. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./"

"Dorogi Sándor, a Magyar Távirati Iroda igazgatója Bukarestben tárgyalt a Mediafax és a Rompres hírügynökség vezetőivel. Hazafele tartva Dorogi Sándor márc. 22-én a Heltai Klubban találkozott a kolozsvári magyar média vezetőivel. A Magyarországon több intézmény bevonásával készülő kárpát-medencei hírügynökség létrehozásával kapcsolatban elmondotta: politikai döntéssel megteremthető egy új hírügynökség, de nem biztos, hogy erre a magyar médiapiacnak valóban szüksége van. Dorogi szerint a magyar kereskedelmi tévéadók híradói a mainál nem igényelnek több kárpát-medencei híranyagot. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete tervezi az erdélyi hírügynökség létrehozását, azonban a beszélgetés során kiderült, hogy ez csak ráfizetéses lehet. Csép Sándor, a MÚRE elnöke azonban hangsúlyozta, hogy ki kell építeni az erdélyi hírügynökséget. /Hírügynökségi vitaest a Heltai Klubban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./"

"Harmincan tanulnak magyarul Resicabányán a római katolikus Szentháromság Plébánia tantermében indított nyelvtanfolyamon. /Már harmincan tanulnak magyarul Resicabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24-25./"

"Zilahy Lajos A rongyos katona c. mesejátékát mutatja be Bukaresten az ottani Petőfi Ház irodalmi színpada. /Bukaresti színpadon A rongyos katona. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24-25./"

"A nagybányai Aurulnál tavaly bekövetkezett környezetszennyezés most kényes helyzetbe hozta a román államot - jelentette ki márc. 22-én Ion Iliescu elnök a víz világnapja alkalmából a Román Tudományos Akadémián. Egyúttal bejelentette: a Kárpát- és a Duna-medence országainak ápr. 30-i bukaresti csúcsértekezletén Románia gyakorlati elképzeléseket terjeszt elő a vizek szennyezésének megelőzésére és leküzdésére, és a térség vízkészleteinek észszerű felhasználására. /Iliescu elnök és a vízforrások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ "

"Többen is jelölték a Csíki Területi RMDSZ elnökségére Ráduly Róbert képviselőt, aki bejelentette: vállalja a jelöltséget. Véleménye szerint a csíki szervezet olyan helyzetben van, amelyben nem engedheti meg magának, hogy egyesek négyévenként ugródeszkának használják választások alatt. A sajtótájékoztatón a képviselő az ország költségvetésének tervezetéről is szólt.. Ráduly kifejtette: a tanügyi alkalmazottak biztosak lehetnek abban, hogy a kormány azon döntése, miszerint a helyi önkormányzatokhoz kerül át a bérezésük, nem jelent számukra hátrányt. A helyi önkormányzatok számára az új költségvetés egyik jó pontja még, hogy a hozzáadott értékadó (TVA) harminc százaléka a településeken marad. /(Daczó Dénes): Ráduly Róbert a Csíki Területi RMDSZ-elnökségére pályázik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ "

"A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház fennállásának 55. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség keretében a színház előcsarnokában megnyílt az a kiállítás, melynek dísze egy óriási magyar korona volt, és a nagy pannókon régi könyvekből vett illusztrációk és magyarázatok mutatták be a magyar nép őstörténetének egy jelentős, száz éves szakaszát. A vándorkiállítás a magyar és román művelődési minisztérium között létrejött egyezmény alapján időzött Marosvásárhelyen, és április 4-ig tartott volna nyitva. A megnyitón Burkhárdt Árpád alprefektus mondott beszédet. Márc. 22-én pedig a prefektus utasítására, se szó, se beszéd lebontották a tárlatot, melyet a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának küldöttei egy hétig szereltek össze. Béres András és Kárp György igazgatók külföldön tartózkodnak, a román igazgató sem volt a városban. Felmerül a kérdés: egy helyi vezető szava többet ér, mint a minisztériumé? Köztudott, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma évadonként több millió forinttal támogatja a marosvásárhelyi színházat. /(Máthé Éva): Kiebrudalták a magyar kiállítást! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ "

"Mircea Geoana külügyminiszternek márc. 25-én kétnapos hivatalos látogatásra kellett volna Magyarországra utaznia, 26-án kezdte volna meg hivatalos programját. Azonban a magyar féllel egyetértésben a látogatást egy héttel elhalasztották, mert a román külügyi tárca vezetőjének, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke is, márc. 26-án és 27-én Bukarestben a macedóniai krízisről amerikai és nyugat-európai vezetők részvételével sorra kerülő EBESZ-tanácskozáson kell részt vennie. Geoana a tavalyi választások nyomán hatalomra jutott kormány tagjai közül elsőként látogat Budapestre. Victor Micula román külügyi szóvivő tájékoztatása szerint a főkonzulátusok kérdése, a Gozsdu-hagyaték és a magyarországi román iskolák ügye, a román-magyar kapcsolatok számos más időszerű témája, valamint a regionális biztonsági politika és a két ország európai és euroatlanti integrációjának kérdései szerepelnek a külügyminiszter budapesti tárgyalásainak programjában. Markó Béla RMDSZ-elnök március eleji budapesti látogatása során összefogásra ösztönzött annak érdekében, hogy a bukaresti illetékes hatóságok ne lassíthassák le az erdélyi magyar magánegyetem tervezett három szakának engedélyezési folyamatát. Hangsúlyozta, hogy Mircea Geoana budapesti tárgyalásain a romániai egyházi és közösségi ingatlanok ügyének, valamint a hazai állami és magánegyetemi magyar oktatásban történő előrelépés kérdésének mindenképpen napirendre kell kerülnie. Az 1996-ban aláírt alapszerződés alapján létrejött kormányközi vegyes bizottság és szakbizottságai munkáját a magyar fél fel kívánja újítani, mert ezek megalakulásuk óta gyakorlatilag semmilyen eredményre nem jutottak. A magyar-román kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke 2000-ben meghaladta a 900 millió dollárt, a magyar közvetlen befektetések Romániában mintegy 160 millió dollárt tesznek ki, és több mint 3400 magyar-román vegyes vállalat működik. /Napirenden az egyetem, a főkonzulátusok és a Gozsdu-hagyaték ügye. Egy héttel elhalasztotta budapesti látogatását a román külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./"

"Márc. 24-én tartotta az RMDSZ a Brassó Megyei Küldöttek Gyűlését, tisztújítás is történt. Az RMDSZ megyei elnökégi tisztségre öten jelentkeztek: Gábor István, a MKT elnöke, orvos; Simon Sándor, az oktatásügyi alelnök, tanár; Kovács Attila, ifjúsági alelnök, filozófus; Markó Attila kisebbségvédelmi államtitkár-helyettes, jogász; Orbán Géza, a szabályzat-felügyelő bizottság tagja, mérnök. Később Orbán Géza, majd Markó Attila is visszalépett, s a legtöbb szavazatot a legfiatalabb jelölt, Kovács Attila kapta. Az új elnök, Kovács Attila /sz. Brassó, 1974. Dec. 27./ 1997-ben szerezte meg a diplomát, 1999-től doktorandus a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, 1999-től a Brassó megyei RMDSz Ügyvezető Elnökségének ifjúsági alelnöke. Egyik legfontosabb teendőnek tartja, hogy feltérképezzék a vidék problémáit. /(Tóásó Áron Zoltán): Tavasz a brassói RMDSZ-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"

"Márc. 24-én Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Küldöttgyűlését. A Szövetség idén ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját - hangsúlyozta Lászlófy Pál elnöki beszámolója, mely a tízéves tevékenység lényegét foglalta össze. Az 1991-92-es éveket az iskolaalapítás és az anyanyelvi iskolák védelme jellemezte. Az 1992-96 a sorozatos tiltakozások (tüntetések, tiltakozó fórumok, élőláncok az anyanyelv és iskolái védelmére, tiltakozó beadványok, az ország elnöke, a parlament, a kormány, a tanügyminiszter felé stb.) időszaka volt, amelyek lényegében a tanügyi törvényre, a magyar egyetem létrehozására, a tanügy szabályozására vonatkoztak. 1996-2000 az RMPSZ számára is a politikai hatalomváltáshoz fűződő remények időszakát jelentette. A szakmai megvalósításokban külön fejezetet jelent a Bolyai Nyári Akadémia, melynek intézményesítésével sikerült elérni a Kárpát-medencei pedagógus továbbképzésbe való integrációt. 1993-2001 között nyolc alkalommal, évente 16-24 tanfolyam működtetésével 6000 pedagógus vett részt e továbbképzéseken. Kiemelt feladatként valósította meg az RMPSZ a négy oktatási központ kialakítását. 1994-2001 között létrehozták és fejlesztették a szovátai Teleki Oktatási Központot. Szintén az Illyés Közalapítvány támogatásával saját tulajdonú házat vásároltak a Partium-i, a kolozsvári Gál Kelemen valamint a Székelyföldi Oktatási Központ számára. E központok fenntartását és működtetését kiemelten a magyarországi Oktatási Minisztérium anyagi és szellemi támogatása biztosítja. 1998-tól az Erdélyi Tankönyvtanács az RMPSZ-en belül önálló programmal és költségvetéssel rendelkező szervezet lett. Az RMPSZ 2000. január 5-én Ábel Kiadó néven tankönyvkiadót jegyeztetett be. Az RMPSZ tevékenységének fontos területe a pedagógus-utánpótlás biztosítása. Folyamatban van a Sapientia Alapítvány által beindítandó magyar egyetem akkreditációja, a pedagógushiány további fokozódása azonban az anyanyelvi oktatás helyenkénti ellehetetlenüléséhez vezet. Markó Béla beszédében megjegyezte: kár lenne az oktatási törvény új lehetőségeit holt betűként szemlélni. A magyar oktatás színvonalát, útját, módját a helyi közösségekben távlatilag sokkal jobban tudja befolyásolni mintha ki lennénk szolgáltatva a központi hatalom kényének-kedvének. Az RMDSZ próbálja megakadályozni, hogy főtanfelügyelőket, tanfelügyelőket, mindazokat, akik felelős beosztásban vannak az oktatásban, leváltsanak. /Tíz éves a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26., Bögözi Attila: Jó munkalégkörben, szolgálatot teljesítve. Tíz éves a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Egységes, az egész romániai magyar közoktatásra vonatkozó szórványprogram kidolgozását nem tartjuk hatékonynak és talán tudományosan megalapozhatónak sem - jelentette ki Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) főtitkára. Király Annamária, a Magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának főtanácsosa vázolta a státustörvényből származó előnyöket. /Szórvány-támogatás. =Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./"

"A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes márc. 26.-április 2. között - a Háromszék Táncegyüttessel, az Udvarhelyi Néptáncműhellyel és a Maros Művészegyüttessel együtt - a budapesti Hagyományok Háza által szervezett I. Kárpát-medencei Magyar Táncz Fesztivál meghívottja. Az együttes ez alatt több helyszínen is fellép, majd ápr. 2-án a Magyar Állami Népi Együttes 50 éves évfordulóját ünneplik meg az erdélyi, szlovákiai, valamint kárpátaljai és magyarországi hivatásos néptáncegyüttesekkel együtt a Magyar Operában. /(Daczó Dénes): Újabb szakmai kihívás előtt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"

"Az MTA közgyűlése 1990-ben hozta létre a Külső tag intézményét a külföldön élő magyar tudósok integrálására. A Magyar Tudományos Akadémiának jelenleg 119 külső és 22 magyar tiszteleti tagja van a világ számos országából. Romániából tizennégy külső tagja van: Kolozsvárról Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Imreh István, Kékedy László, Kiss István, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc és Uray Zoltán, Marosvásárhelyről Brassai Zoltán és Péter Mihály, Temesvárról Toró Tibor és Bukarestből Demény Lajos; tiszteleti tag Kolozsvárról Faragó József és Jakó Zsigmond. - A környező országokban élő magyar kutatók névjegyzékét 2000-ben már külön kötetben jelentették meg, mely 552 nevet tartalmaz: Horvátország 17, Jugoszlávia 101, Románia 301, Szlovákia 80, Szlovénia 2, Ukrajna 51. - 1996-ban létrehozták az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, melynek fő feladata a magyar tudományosság integrálását célzó intézményes keretek folyamatos kiépítése. Az MTK-EB elnöke Berényi Dénes akadémikus. A bizottságnak az elnöke mellett 11 tagja van, közülük hét Magyarországról és négy külső tag. Ez utóbbiak név szerint: dr. Benkő Samu (Erdélyi Múzeum-Egyesület), dr Bauer Győző (Szlovák Tudományos Akadémia), dr. Ribár Béla (Vajdasági Magyar Tudományos Társaság) és dr. Spenik Ottó (Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia). A bizottságnak hat állandó meghívottja is van, közöttük a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság elnöke, dr. Szkála Károly. Az MTK-EB kiadásában ún. "színes füzeteket" jelentet meg az Akadémia. A szürke füzet - Magyar Tudományosság Külföldön címmel - az Akadémia célkitűzéseit és tevékenységét foglalja össze. A zöld füzet a külföldi magyar kutatóknak a jegyzékét tartalmazza. A sárga füzet a környező országok tudományos műhelyeit sorolja fel, a tevékenységükre vonatkozó legfontosabb adatokkal, Romániából több mint harmincat. A narancssárga füzet címe: Tudományos fokozatok a környező országokban. A kék füzet azoknak a magyarországi intézményeknek és szervezeteknek a legfontosabb adatait tartalmazza, amelyek a legkülönbözőbb területeken - ösztöndíj, rendezvénytámogatás, könyvkiadás, kutatástámogatás stb. - foglalkoznak a határon túli magyar tudományosság támogatásával. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság fő feladatait a Kapcsolatok és a Domus programokba csoportosították. A Kapcsolatok Program a kapcsolatépítést célozta meg. Az MTA közgyűléseit követően megrendezik a Külső Tagok Fórumát, akik folyóiratokat, tájékoztatásokat kapnak. Jelenleg a külső tagok minden évben két hetet tölthetnek Magyarországon, az Akadémia költségére. - 1993 óta kétévenként megrendezik Debrecenben a Környező Országok Magyar Tudományos Műhelyeinek Fórumát. Magyar tudományos műhelynek tekintik azt az egyetemet, főiskolát, intézetet, tanszéket, múzeumot, tudományos könyvtárat, levéltárat, folyóirat szerkesztőséget, tudományos egyesületet, néhány főből álló kutatócsoportot stb., amelyben bármely tudományágat magyar nyelven, ill. magyar nyelven is művelnek, vagy idegen nyelven ugyan, de a magyar történelemre, kultúrára, civilizációra, nyelvre vonatkozólag végeznek kutatásokat. Magyar tárgyú, hungarológiával foglalkozó tudományos műhelyek a világ számos országában vannak, melyeket a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság fog össze. - A Domus Program (teljes néven Domus Hungarica Scientiarum et Artium) keretében pályázati alapon külföldi magyar kutatók jöhetnek Magyarországra kutatásokat, ill. magyarországi kollégákkal közös kutatásokat folytatni bármely tudományágban. Az ösztöndíjak odaítélését kuratórium végzi, melynek négy tagját az oktatási miniszter, négy tagját és elnökét pedig az MTA elnöke nevezi ki, utóbbit az oktatási miniszter egyetértésével. A Domus kuratóriumának elnöke dr. Berényi Dénes akadémikus. Az elmúlt négy évben több mint 800 pályázatot bírált el pozitívan a kuratórium. A programra az MTA 1997 óta évente 40 milliót fordít. /Guther M. Ilona: Magyar tudományosság integrációja - 2. rész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"

"Márc. 21-én Temesvárra látogatott Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatának vezetősége, ahol a Temes megyei elöljárókkal a kétoldalú kapcsolatok normalizálásáról tárgyaltak. A történelmi Bánsághoz tartozó Temes és Vajdaság elsősorban a vámok és megfizethetetlen biztosítási díjak által kialakított mesterséges akadályokat szeretné elhárítani az együttműködés útjából. A találkozó során szakértői vegyes bizottságot hoztak létre. A vajdaságiak szeretnének a temesvárihoz hasonló Európai Információs Központot létrehozni Újvidéken is, ugyanakkor kereskedelmi irodát nyitnának a Bánság fővárosában.. /A Vajdaság szorosabbra fűzi kapcsolatait Temes megyével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./"

"Elkészült a még terv formájában sokat vitatott-támadott Szent György szobor. A székelyudvarhelyi Harmath István megálmodta modern mű csak az utolsó simításokra vár, de a tartóoszlop a jövő héten már a helyére kerül. A zsűri a 13 közül nem választott ki egyetlen szobortervet sem, a tanácsra hárítva a felelősséget. A város polgárai inkább a klasszikus tervekre voksoltak. Végül a tanács komoly viták után elfogadta a Harmath Istvánét. A művész már jó ideje dolgozik rajta, hogy az április 20-22. között tartandó Szent György Napokon leleplezésre kerülhessen Sepsiszentgyörgyön. /Elkészült a szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), március 26./"

"Március 26-án öt marosvásárhelyi képzőművész mutatkozik be a bukaresti Magyar Kulturális Központban. Bartha József, Irsai Zsolt, Pál Péter, Sebesi Sándor és Szabó Zoltán kísérletező kedvű alkotó kiállításának címe 46°20' szélességi kör. /Marosvásárhelyi képzőművészek Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./"

"Magyarország és Románia eurointegrációjának előkészítésével kapcsolatos gazdasági kérdésekről folytattak eszmecserét magyar és román közgazdászok Bukarestben. Ez már a második tanácskozása volt a két ország közgazdászainak. A szeminárium három tagozatában eszmecserét folytató magyar és román közgazdászok a két ország tapasztalatainak és törekvéseinek fényében vizsgálták meg Magyarország és Románia előcsatlakozásával, az integráció lehetséges időpontjával, a két ország gazdasági reformjaival, a csatlakozási tárgyalásokkal, a gazdasági versenyképességgel kapcsolatos kérdéseket. /Magyar-román közgazdász- tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./"

"Magyarország és Románia európai integrációjának előkészítésével kapcsolatos gazdasági kérdésekről folytattak eszmecserét magyar és román közgazdászok Bukarestben. A Román Akadémia és a román Gazdaságkutató Intézet égisze alatt a hétvégén lezajlott kétnapos szeminárium sorrendben már a második tanácskozása volt a két ország közgazdászainak. A szeminárium három tagozatában eszmecserét folytató magyar és román közgazdászok a két ország tapasztalatainak és törekvéseinek fényében vizsgálták meg Magyarország és Románia előcsatlakozásával, az integráció lehetséges időpontjával, a két ország gazdasági reformjaival, a csatlakozási tárgyalásokkal, a gazdasági versenyképességgel kapcsolatos kérdéseket. /Magyar-román közgazdász-tanácskozás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26., Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

"A kormányfő tagadta ugyan, ám az elhangzott nyilatkozatokból kiderült: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége dolgavégezetlenül távozott Bukarestből. Nem tudtak a kormánnyal megállapodásra jutni. Az IMF szakértői szerint a költségvetés hiánya nem kellene hogy a nemzeti bruttó össztermék (GDP) 3 százalékát meghaladja. Ugyanakkor a pénzügyi fegyelmet, a privatizáció látványos felgyorsítását, a kiadások visszaszorítását kérik. A kabinet ennek ellenére elfogadta az idei költségvetést, s annak vitája a héten elkezdődik a parlamentben. A kormány változata szerint az állami költségvetés hiánya 3,8 %, a gazdasági növekedés 4,1 %. A terv szerint a tavalyi 41 százalékról 25 százalékra csökken a pénzromlást. Neven Mates IMF-főtárgyaló pedig világosan megmondta: több ponton nem értettek egyet a kormány pénzügyi politikájával. Az új készenléti hitelszerződésből tehát egyhamar nem lesz semmi. /Az IMF-hitelszerződés még várat magára Az idei költségvetés a parlament elé került. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

"Márc. 26-án háromtól hét évig terjedő börtönbüntetésre ítélt a román legfelsőbb bíróság öt kézdivásárhelyi személyt egy volt kézdivásárhelyi rendőr őrnagy 1989. decemberében történt haláláért. Filip-Orbán Daniela Kamillát hét, Héjja Dezsőt és Paizs Octaviant (Ottót) 4-4, Reiner Antont és Konrád Jánost pedig 3-3 évi börtönre ítélték halált okozó ütlegelésért. A vád szerint Aurel Agache rendőr őrnagyot egy, 1989. decemberében a kézdivásárhelyi pártszékház előtt a kommunista rendszer és Nicolae Ceausescu ellen tüntető csoport tagjai ölték meg. A néhai tiszt családtagjainak kérésére indított vizsgálat során hét tettest azonosítottak, mint olyanokat, akik agyonverték Agachét. (Az 1990-ben közúti balesetben elhalálozott Kanabé Sándor István esetében az ügyészség beszüntette a vizsgálatot.) A Legfelsőbb Bíróság tulajdonképpen megerősítette a bukaresti táblabíróság által másodfokon hozott ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság ítélete végleges jellegű és végrehajtása kötelező. Frunda György, az RMDSZ szenátora, a vádlottak védőügyvédje kijelentette: az elítéltek nevében a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulva kéri a felmentésüket. /Ítélet született az Agache-perben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Az 1989-es forradalom hevületének több mint ezer áldozata közül épp a Székelyföldön: Kézdivásárhelyen, Oroszhegyen és Zetelakán megölt rendőrök lincselőire sújtott le a legnagyobb szigorral a bíróság. A forradalmi tömegekbe lövető katonatisztek zöme az utóbbi években is szépen araszolt fölfelé a ranglétrán. A Temesváron 1989. dec. 22-e előtt kioltott 72 emberéletért elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok ellen hozott ítéletet az elmúlt hetekben felfüggesztette a legfőbb ügyész, perújrafelvételt követelve. /Gazda Árpád: Iustitia szeme. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./"

"Ismeretes, hogy a múlt hét végén Ion Iliescu államfő fogadta Hargita és Kovászna megyei román civil és kulturális szervezetek képviselőit, akik arra panaszkodtak: Bukarest elhanyagolja őket. Az államfő megígérte nekik: hamarosan ellátogat a két székely többségű megyébe. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke leszögezte: a székelyföldi románság egyes tagjai képtelenek beletörődni abba, hogy a diktatúra után a helyi önkormányzatnak, a közösségi képviselet új politikai formája, az együttélésnek pedig egész más szabályai szerint kell megoldásokat találni. Azon románok, akiket azért telepítettek oda, hogy uralkodjanak az ottani magyar közösségeken, ők valóban hátrányos helyzetbe kerültek, mert ennek az uralkodói stratégiának leáldozott , kivéve a katonai létesítmények, rendőrség, más karhatalmi intézmények esetét. A székelyföldi magyaroknak rengeteg olyan gondjuk van, amelyek még mindig megoldatlanok. Amíg az ortodox egyház leglátványosabban éppen itt fejlődik, addig a magyar történelmi egyházak elvárásaik egy töredékét se tudják érvényesíteni. A 75 %-os magyar többségű Kovászna megyében a prefektúra melletti közigazgatási bizottság tagjai között 25 román, 13 magyar, 1 német alkalmazott található. Hargita megyében: 24 román alkalmazottra 19 magyar jut. - Szilágy megyében ugyanakkor a közigazgatási bizottság 35 tagja román, csupán 2 magyar, miközben a magyarság részaránya 23 %. /(Cseke Gábor): Az államelnök meglepődhet a statisztikáktól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"

"A bukaresti bíróság 700 millió lejes erkölcsi kártérítésre ítélte az AP amerikai hírügynökséget és Alison Mutler nevű bukaresti tudósítóját a Tőkés László püspök által ellenük indított rágalmazási perben. A tudósító 1998 nyarán azt a hírt röpítette világgá, hogy Tőkés László a Szekuritáté ügynöke volt. A püspök védőüdvédje, Kincses Előd szerint a megítélt erkölcsi kártérítés példátlan nagyságú Romániában. Az ítélet nem jogerős, a felek élhetnek fellebbezési jogukkal. /Erkölcsi kártérítés Tőkés Lászlónak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./"

"Két magyar és három román programot hagyott jóvá a Phare CBC román-magyar Vegyes Együttműködési Bizottsága Szegeden, tájékoztatott a Phare Határokon Átnyúló Együttműködés programigazgatója, Uszta József . - A magyar fél legnagyobb programja egy üzleti és szolgáltató központ létrehozása Makón a magyar-román határ menti kapcsolatok erősítésének érdekében, erre 2,4 millió eurót biztosítanak. Ennek a projektnek a határ túloldalán a tükörképe lesz egy hasonló központ, amely Temesváron épül 2 millió euróból. A másik program magyar részről a Körös-völgy árvízvédelmének fejlesztését irányozza elő, úgyszintén ennek tükörképe a Maros-völgy környezetvédelmi projektje a román oldalon. A két program csaknem négymillió eurós Phare-támogatásból épül majd meg. A brüsszeli Phare Management Committee várhatóan az év végéig jóváhagyja a támogatandó projekteket. /Magyar-román Phare-projektek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"

" A Magyar Tudományos Akadémia intézethálózatában 2001. január elsejével hozták létre az Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet, melynek vezetője Szarka László. Ennek egyik feladata a határon túli magyarság és a határokon belüli nemzeti kisebbségek történetének és jelenének kutatása. Másik feladata a határokon túli magyar tudományos kutatási programok tervezése. -A köztestületi tagság kiterjesztését a határokon túlra a Magyar Tudományos Akadémia 2000. májusi közgyűlésén hagyták jóvá. A Köztestület - a magyarországi, tudományos minősítéssel rendelkező kutatók, oktatók önkéntes jelentkezésén alapuló sokaságát - az 1994. évi Akadémiai Törvénnyel hozták létre. Kiterjesztése nem áll meg a Kárpát- medencében, az Akadémia köztestületébe jelentkezhetnek a világon bárhol élő, magukat magyarnak vagy magyarnak is valló kutatók. A határon túliaknak a köztestületi tagság elnyeréséhez ugyanolyan feltételeket kell teljesíteniük, a feltétel a tudományos fokozattal való rendelkezés. Jelenleg a környező országokból 441 bejelentkezett köztestületi tagja van a Magyar Tudományos Akadémiának. Ehhez kiépítették a megfelelő szervezeti keretet is. Ennek lényege, hogy az MTA öt területi bizottsága - Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Veszprém - regionális központokként fognak működni. A Kutatástámogatás a határon túlra programra az MTA 100 millió forintot szán, ebből az ösztöndíjkeret 80 millió forint. Az elkövetkezőkben kétszer akkora összeget fordít az Akadémia a határon túli magyar kutatók támogatására szülőföldjükön, mint a Domus ösztöndíjakra, melyek Magyarországon biztosítanak számukra kutatási lehetőségeket. A kutatástámogatási pályázatban külső és tiszteleti tagok, valamint a határon túli köztestületi tagok vehetnek részt egyénileg vagy csoportosan. Ezért előnyben részesítik azokat a pályázatokat, amelyek nagyobb tematikákban illeszkednek olyan kutatócsoporton belül, amelyben román, szlovák, szerb vagy más nemzetiségű kollégákkal dolgoznak együtt. Az további terve, hogy olyan magyar nyelvű akadémiai státusokat hozzanak létre a határokon túl, amelyek révén ott magyar nyelvű kutatásszervezéssel is foglalkozzanak. /Guther M. Ilona: Magyar tudományosság integrációja 3. rész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./"

"Kolozsvár az egyetlen város Romániában, ahol hat magyar nyelvű líceum működik. Az elmúlt években nem egy pedagógus próbálta a lehetőségeket úgy kihasználni, hogy az végül is népének hasznára legyen. Közéjük tartozik Tőkés Elek is. Az egyetem elvégzése után tanított, majd tanfelügyelő volt, 1992 decemberétől az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosaként kell újralétesítenie a református iskolahálózatot és főiskolai rendszert. Az 1996-os választások után a Vallásügyi Államtitkárságon a Kisebbségi Egyházak Főosztályának az igazgatója. Romániában mintegy tizenhat fontos magyar középiskola van, közöttük a Báthory István Gimnázium egyfajta szellemi központja az egyetem előtti oktatásnak. Több tankönyvszerző a tanárok között, másrészt az iskola mindig is az egyetem gyakorló iskolája volt. tagjait is segíteni tudják. /Csomafáy Ferenc: Felelősség önmagunkkal és a közösséggel szemben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./"