"Mircea Geoana román külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke febr. 7-én Moszkvában tárgyalt kollégájával, Igor Ivanovval. Az orosz-román kétoldalú kapcsolatok mellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tevékenysége volt a fő téma. Orosz kommentárok szerint a román miniszter moszkvai vizitje a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fellendítését is célozza: Bukarest elégedetlen amiatt, hogy az árucserében évente komoly - 500 millió és egymilliárd dollár közötti - román deficit jelentkezik. Az EBESZ tekintetében alapvető probléma marad a csecsen kérdés. /Mircea Geoana Moszkvában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./"

"Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet kétnapos utat tett Kovászna megyében. A nagykövet a megye vezetőivel, a kormányt képviselő megyei prefektussal és helyi üzletemberekkel folytatott megbeszéléséket. A látogatáson külön hangsúlyt kapott a térség és Magyarország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése. A magyar tőke jelenléte már nem elhanyagolható a megyében. A nagykövet közölte, hogy a Csíkszeredába tervezett magyar főkonzulátus ügye egyelőre függőben van, a közeljövőben több megbeszélés várható ebben az ügyben. /Székelyföldön már nem elhanyagolható a magyar tőke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./"

"Temesvári napilapjában megjelent vezércikkében (Renasterea Banateana, febr. 6.) a jelenlegi román hatalomhoz közel álló Iosif Constantin Dragan is csatlakozik a közigazgatási törvény kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozó kitételeit szidalmazók kórusához. Az ország szétdarabolása (Destramarea tarii) című írásában az Olaszországban élő, dúsgazdag, kétes múltú Dragan kijelentette, hogy a nemrég megszavazott törvénytervezet a "Nagy-Magyarországot, kettős állampolgárságot akarók nyomására született meg, és előkészíti a haza feldarabolását, elveszejtését". Szerinte megengedhetetlen a kétnyelvű feliratok (utca- és helységnevek) használata egy szuverén országban, ahol az elnevezések csak a hivatalosak lehetnek. Dragan az Európai Konföderáció mellett foglalt állást, svájci modell szerint. Dragan bizonyára nem tudja, hogy Svájcban egy kicsi nemzeti közösség, a rétoromán is hivatalosan használhatja az anyanyelvét. /Pataki Zoltán: I. C. Dragan és a svájci modell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./"

"Nagy Olga néprajzkutató idén januárban betöltötte a 80. évét. Változatlanul dolgozik újabb könyvein. Eddig negyven könyve (mese, ifjúsági irodalom, néprajzi munka) látott napvilágot. /Éltes Enikő: Nagy Olga 80 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./"

"Harmadik évét zárja az 1998-ban újraindított nagyszalontai Arany János Irodalmi Kör. Az eredmények gyengécskék. Emberi indulatok, ellenszenvek munkálnak, van, többen ezért nem jönnek el. Nagy Ilona írónő megértőbb volt, Dánielisz Endre helybeli történész legalább egyszer eljött az irodalmi körbe. Miért vállalta mégis Sára Péter az irodalmi kör vezetését? Eszébe jut a magyar irodalom egyik gyöngyszeme: "Az égig érő fának, ha nem nő újra ága, úgy élj, te légy virágnak virága, világnak világa." /Sára Péter, Nagyszalonta: Az égig érő fának... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./"

"Szatmárnémetiben három éve van magyar főiskolai tagozat, s állami főiskola, három éve indult be a román-magyar-német tagozattal működő közigazgatási főiskola, s immár második tanévét kezdte a magyar tanítóképző-angol nyelv kar. Ez utóbbi tanulmányi aligazgatója dr. Bura László, az ismert tanár, közíró, nyelvész, helytörténész. A tanítóképző főiskola is a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett kara, vagy ahogy hivatalosan nevezik: egyetemi kollégiuma. Remélhetőleg magyar felirat is lesz az épületen, a diákok nagy többsége magyar, a közigazgatási kar német szakára is elsősorban magyar fiatalok járnak. Az épületben hideg van, a cserépkályha alig fűthető, a számítógépet és nyomtatót még nem használhatják, mert nincs kifizetve, nem köthetik be, jóllehet még novemberben felküldték a számlát Kolozsvárra, de azóta sem utalták át a pénzt, noha az egyetemmel egyetértve vásárolták a gépet. Minden apróságért fel kell utazni Kolozsvárra, a nyomtatványokért is. Olyanokért is, amelyeket itt lehetne sokszorosítani, de az egyetem nem engedi. Az utazást viszont nem fizetik ki. A legnagyobb baj, hogy nincs tankönyv. A tanárok maguk írják a jegyzeteket. Már nyomdában a román és a magyar irodalom, a gyermekirodalom, a magyar nyelv és a képzőművészeti módszertan útmutatója, a pedagógia és a matematika útmutatója. A nyíregyházi főiskola adománya megvetette a főiskola könyvtár alapját. Nyolcvanöt tanító, óvónő, illetve középiskolai végzettséggel tanító felvételizett sikerrel a távoktatásra. Fizetni kell, 150 dollárt egy félévre, de vállalják. Ez nagyon fontos, mert Szatmár megyében több mint száz szakképzetlen tanító oktatja elemiben a magyar gyermekeket. Jól alakul a tanári kar összetétele: rövidesen fél tucat oktatónak lesz doktori címe. Lovas János a napokban védte meg doktori dolgozatát, a magyar tanításának módszertanát tanítja. Közel a doktori címhez Végh Béla (gyermek- és ifjúsági irodalom), Hadházi József Attila angol, Szabó Thalmayer Noémi pedagógiai, Ács Emőke lélektan és Baranyi Tünde matematika szakos előadó. A többi tíz tanár, köztük az ismert szatmári képzőművész, Muhi Sándor I. fokú képzettséggel rendelkezik. /Sike Lajos: Főiskola a József főherceg laktanyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./"

"Tavaly nyáron a kiskorú M. Árpád betört Temesváron az ART Kft. székhelyére, ahonnan 40 millió lej értékű alkotással távozott. Az ellopott alkotások közt volt Szakáts Béla szobrászművész, egyetemi tanár szobra is. A tettes azt vallotta, hogy a bronzszobrokat 146 ezer lejért eladta a hulladékgyűjtőnek. Az ART Kft. tulajdonosa azonban meg van róla győződve: megrendelt lopásról van szó. /(Pataki Zoltán): Beolvasztott alkotások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./"

"Simon János tanár pár hete ismételten a Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ igazgatója. Elmondta, hogy a '80-as években azért vállalta el az intézmény igazgatását, hogy megpróbálja megmenteni a kollégiumot és annak belső anyagi és szellemi tartalmát. Az itt végzett diákok mindig megállták a helyüket. Úgy látja, hogyha a 100 enyedi értelmiségi összefogna, akkor tudnának adni Enyednek értelmiségi arculatot. Mindenekelőtt az egyházzal szeretne jó viszonyt kialakítani. Eddig semmit sem tudtak elérni a kollégium anyagi javainak visszaszolgáltatása terén. Beindult a felsőfokú tanítóképző intézet, azonban anyagiak tekintetében óriási hátrányban vannak azok a helyi tanárok, akik a főiskolán is tanítanak. /Győrfi Dénes: Beszélgetés SIMON JÁNOSSAL, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./"

"Tavaly okt. 24-én vehette át Dáné Tibor Budapesten a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Írószövetség által közösen meghirdetett Millennium 2000-Honvédelmi Irodalmi Pályázatra beküldött alkotásáért a különdíjat. Dáné Tibornak 1997-ben nívódíjjal kitüntetett munkáját a Romániai Magyar Szó folytatásokban közölte. Az RMSZ közölni fogja háborús visszaemlékezéseinek különdíjban részesített második kötetét is. Ez a kötet a szerző katonai múltját tartalmazza, mindazt, amit a 25. hadosztály megélt a fronton. Dáné Tibor úgy érzi, a 25. hadosztály "megtette azt, amit egy katonának meg kell tennie." "Soha egyetlenegy irodalom nem gyalázta úgy a hadseregét, ahogy a II. világháború után gyalázták ezt a hadsereget a magyar irodalomban. Ez a hadsereg megtett mindent, ami szükséges volt ahhoz, hogy a politikai vezetésnek mozgásteret biztosítson." "Én a bajtársaimat akarom rehabilitálni, anélkül, hogy lakkoznék." - jelentette ki. A 78 éves Dáné Tibor már írja a következő köteteket is. /Csomafáy Ferenc: A katonának nincs a homlokára írva a sorsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./"

"A magyar médiában folyik a vita a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel kapcsolatban. A magyarországi ellenzéki politikai pártok vitatják az oktatási kedvezményeket. A Szabad Demokraták Szövetsége szerint a státustörvény inkább az áttelepedést, mintsem a szülőföldön való maradást ösztönzi. A Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának kormánypárti tagját, Révész Máriusz parlamenti képviselőt kérdezte a Romániai Magyar Szó az ellenzéki fenntartásokról. A képviselő leszögezte: a törvénytervezet elsődleges célja pontosan az, hogy a határon túli magyarok élethelyzetének javítása által a szülőföldön maradást segítse elő. Az Apáczai Közalapítvány elsődlegesen támogatja a határon túl történő oktatást, ezért tesz erőfeszítéseket a magyar kormány, hogy segítse például a magyar egyetem létrehozását Erdélyben. Révész Máriusz kifejtette: "a határon túli magyarság támogatása morális kötelességünk, ugyanakkor hosszabb távon kifizetődő gazdasági érdekünk is." A határainkon túl élő mintegy 3 millió magyar plusz erőforrást jelent, közreműködésükkel könnyebben lehet összekötni az évszázadok során kialakult, de 80 éve szétszakított emberi és gazdasági együttműködés szálait. - Révész Máriusz megjegyezte: jó lenne, ha minél több határon túli magyar megírná a törvénytervezettel kapcsolatos véleményét. /Guther M. Ilona: Gyűrűznek a viták a státustörvényről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"

"Febr. 6-án Gyergyószentmiklóson megbeszélést tartottak a városi tanácsosok az RMDSZ székházban. A megbeszélésre Rokaly József RMDSZ elnök meghívta a liberális színekben bejutó független tanácsosokat is, akik békejobbot nyújtva vállalták az együttműködést az RMDSZ honatyákkal. Ez a közeledés remélhetőleg véget vet a tanácson belüli ellentéteknek. /Kibékülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"

"Az erdélyi unitárius ifjúság és szabadelvű vallásos fiatalok szervezete, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) szervezésében Marosvásárhelyt tartotta meg szavaló- és népdalversenyének országos döntőjét február első napjaiban. Az évente megtartott vetélkedő idei döntőjén több, mint 150 fiatal vett részt. Szabó László lelkipásztor, az ODFIE elnöke arról tájékoztatott, hogy a verseny résztvevői műhelymunka-szerű szakmai képzésen is részt vettek. /Szavaló- és népdalverseny országos döntője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"

"Ion Iliescu román államfő febr. 9-én találkozott Vasluiban Petru Lucinschi moldovai elnökkel. Iliescu hangsúlyozta, hogy a Dnyeszter menti területnek autonóm státust kellene kapnia az egységes moldovai állam keretein belül. Iliescu szerint Moszkvának le kellene mondania arról, hogy a területet katonai támaszpontnak tekintse a "14. hadsereg hátramaradt" katonái számára. A román és a moldovai államfő találkozóján az egyik központi téma a két ország határának szigorúbb ellenőrzése volt. Egyelőre csak azt közölték, hogy a román és a moldovai illetékesek együttműködnek majd a legjobb megoldás keresésében. Az EU által támasztott feltételek miatt Románia kénytelen véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy a moldovai állampolgárok útlevél nélkül léphették át a határt. A találkozó előtt Petru Lucinschi közölte, hogy a két ország közötti alapszerződés mihamarabbi aláírását tartja az egyik legfontosabb kérdésnek. Az alapszerződést már 2000. áprilisában parafálták, de a kérdés Romániában - a közelgő választásokra tekintettel - lekerült a napirendről. /Román-moldovai államfői találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./"

"A média nacionalista üzenete címen a hét végén került sor az Academia Catavencu sajtófigyelő ügynöksége szervezésében kétnapos konferenciára, melynek tárgyát a magyarországi, a jugoszláviai, a szlovákiai és romániai sajtó roma- és magyarábrázolása jelenségének elemzése képezte. Fény derült arra, hogy a sajtóban is léteznek előítéletek, amelyek mihelyt rendszeressé válnak, sablonná lesznek. Kiderült, hogy a sajtó képtelen azonosítani az etnikai konfliktusok okát, ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a kisebbségeknek kell a sajtóhoz közeledniük, magukat kell ismertté tegyék. Romániában létezik olyan törvény, amely a sajtóban előforduló nemzetgyűlöletet szabályozza ugyan, ám ez a legtöbb esetben nem alkalmazható. /(Szász Attila): Nacionalizmus a sajtóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./"

"Az átmeneti korszakra még jellemző a falvak elnéptelenedése, a hiányos infrastruktúra és az információs elszigeteltség - mondta el dr. Héjja Botond, a Nemkormányzati Szervezetek Forrásközpontja (CREST) programigazgatója január végén Zilahon A teleház - a közösség szíve elnevezésű tanácskozáson. A CREST 1998 októberében alakult meg Szatmárnémetiben, a csapatban informatikus, pszichológus, orvos, szociológus, közgazdász, teatrológus található, tájékoztatást nyújtanak a civil szervezeteknek finanszírozási lehetőségekről, felkészítő tanfolyamokat szerveznek. A teleházak létesítésére vonatkozó program Szatmáron kívül felöleli Bihar, Máramaros és Szilágy megyéket. Szatmár megyében már öt teleház működik, készül a következő, a két máramarosi közül az egyik Misztótfaluban lesz, illetve három a szilágysági Kémeren, Kárászteleken és Zsomboron. /Fejér László: Teleházakat Szilágynak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./"

"A román Antena 1 televízióban Adrian Paunescu szenátor, Ceausescu házi költője, nemzeti bárd vitatkozott egy cingár székely fiúval, Ráduly Róbert parlamenti képviselővel. Ráduly Róbert alaposan ismerte a nemrég elfogadott közigazgatási törvényt /erről szólt a vita/, habogó partnerénél szebben és érthetőbben beszélt románul, ő, a székely. Kiderült, hogy Paunescu Románia alkotmányát sem ismeri megfelelően. Azt hitte, hogy a nemzeti alaptörvényben csupa kötelezettségek vannak a román nyelv ismeretével kapcsolatban. Valóságos arculcsapásként vette Paunescu, amikor Ráduly példákkal bizonyította, hogy az Európai Unióban igenis helye van a föderalizálásnak - Németország, Ausztria... - s az unió messze nem a nemzetállamok konglomerátuma. /Sike Lajos: Ezért szavaztunk rájuk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./"

"Diákom Bákom címmel "tanároktól független iskolalap"-ot adtak ki a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ diákjai. /Diákom Bákom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./"

"Febr. 10-én Csíkszeredában ünnepi előadáson emlékeztek a Hargita Táncegyüttes megalakulásának harmincadik évfordulójára és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tizedik születésnapjára. András Mihály az együttes jelenlegi művészeti vezetője hét éve vezeti a csapatot. Az ünnepségen Ádám Gyula dokumentum értékű fotóiból nyílt kiállítás, felvételek az elmúlt harminc évből. /(Daczó Dénes): Harminc év seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./"

"Resicabányán a Herglotz-féle negyvennyolcas emlékmű a rendszerváltás után a teljes tönkremenetel felé haladt, hogy ismeretlen tettesek kezdték lebontani, hogy ócskavasként értékesítsék annak vaselemeit. A Német Demokrata Fórum, illetve az RMDSZ kezdeményezésére gyűjtés indult az emlékmű megmentésére és helyreállítására. A gyűjtés eredményes volt, az emlékművet helyreállították. Újraavatását és felszentelését a város védőszentjének a napján, június 29-én ejtik meg. /Régi pompájában ismét a kereszthegyi emlékmű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./"

"A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) vezetői febr. 12-én találkoztak a kínai kommunista párt küldöttségével. A delegáció RTDP-s meghívásra látogatott Romániába, vezetője Cai Wu, a kínai kommunista párt központi bizottságának külkapcsolatokkal foglalkozó osztályának miniszterhelyettese. A küldöttség Adrian Nastase kormányfővel is találkozott. /Kínai kommunisták Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./"

"Ristea Priboi RTDP-képviselőt nemrég a Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SIE) ellenőrző parlamenti bizottság elnökévé választották, de ezt követően olyan sajtóhírek jelentek meg, miszerint Priboi a 89 előtti kémelhárító egység kollaboránsa volt, akinek a Szabad Európa Rádió munkatársainak megfigyelése volt a feladata. A Szekuritáté irattárát tanulmányozó bizottság újraindítja a vizsgálatot Ristea Priboi ügyében. A Legfelsőbb Védelmi Tanács febr. 12-én határozott: Gheorghe Fulga lesz a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója. /Priboi, a pribék? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ A Legfelsőbb Védelmi Tanács kinevezte a STS (Serviciul de Telecomunicatii Speciale) élére Tudor Tanaset, a volt Securitate külügyi hírszolgálatának (DIE) tisztjét - írta az Adevarul. Tudor Tanase generális ranggal, tartalékos tiszt. /RMDSZ Sajtófigyelő (Bukarest), febr. 14. - 29. sz./"

"Sürgősségi rendelettel a kormány szentesítette a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegét, ez derült ki a Monitorul Oficial most megjelent 70. számából. Eszerint a BBTE keretében az oktatás román, magyar, német és más világnyelveken folyik. E nyelvek használatát az oktatásban, a kutatásban, illetve az egyetemi kiadványok szerkesztésében bátorítják. Az Egyetemi Charta szabályozza az akadémiai közösségen belüli határozathozatalok módozatát olymódon, hogy annak minden komponense - tanulmányi vonala, katedrája, kara vagy egyetemi kollégiuma - önmaga dönthessen azon ügyekben, amelyek a hatáskörébe tartoznak. A tanulmányi vonalaknak az a szerepük, hogy jóváhagyják a tantárgyak tartalmi felépítését, javaslatokat tegyenek a gazdálkodásra, tudományos, kulturális rendezvényeket, tanárcseréket szervezzenek. /Hivatalosan is "multikulturális" a BBT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./"

"Febr. 14-én sajtóértekezlet tartott az RMDSZ-vezetés a bukaresti RMDSZ székházban. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta a közigazgatási törvény elfogadásának és alkalmazásának szükségességét. A szövetség az egyetlen olyan politikai alakulat, mely a törvény értelmében a választások előtt, idejében a Szekuritáté Irattárát Átvizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) elé terjesztette jelölt-listáit - emelte ki a szövetségi elnök, majd rámutatott, hogy a CNSAS részéről érkező elhamarkodott nyilatkozatok elkerülése végett szükség van az átvilágítási törvény felülvizsgálatára, módosítására. Kelemen Atilla, a földtörvényt kidolgozó képviselőházi szakbizottság elnöke elmondta, hogy az RMDSZ a Lupu-törvényt jelenlegi formájában alkalmazhatónak tartja. Markó Béla kifejtette, hogy a kormányzó párttal aláírt protokollum értelmében az állami intézményekben dolgozó magyar szakemberek továbbra is betöltik tisztségüket. Ez a kérdés nem politikai, hanem nemzetiségi vetületű, hiszen a magyarok alulreprezentáltak a különböző minisztériumoknak alárendelt intézményekben. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 14. - 1908. sz./"

"Miron Cozma ügyvédei a bányászjárásokban elhíresült volt Zsil-völgyi szakszervezeti vezető perének újrafelvételét kérik a legfőbb ügyésztől. Miron Cozmát az államhatalom megdöntésére irányuló kísérlet vádjával ítélte 18 évi börtönbüntetésre egy bukaresti bíróság az 1991. szeptemberi bányászjárás perében. Az ítélet a Legfelsőbb Bíróság 1999. február 15-i határozata alapján jogerőssé vált. Kevés idő elteltével két Zsil-völgyi szakszervezeti szövetség az ítélet megsemmisítését és a per újrafelvételét kért, azonban ezt az akkori főügyész, Mircea Cristea elutasította. Ion Iliescu a választási kampány idején úgy nyilatkozott, megválasztása esetén elnöki kegyelemben részesíti a bányászvezért. - Nem zárható ki, hogy Cozma kiszabadulása, de legalábbis ügyének újratárgyalása bekövetkezhet. /Perújrafelvételt kér. Szabadlábra kerül Miron Cozma? = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./"

"A Korunk /Kolozsvár/ folyóirat 75 éves. Kántor Lajos főszerkesztő megjegyezte, hogy sokan különbözőképpen ítélik meg, vitatják a Korunk múltját. Febr. 16-án tudományos tanácskozást tartanak az évforduló alkalmából. A meghívott előadók: Egyed Péter, Gálfalvi Zsolt (Bukarest), Kötő József, Pillich László, Széles Klára (Budapest), Vetési László és Demeter Szilárd. Emellett a folyóirat múltját idéző dokumentumkiállítás nyílik a Korunk Galériában. A kiállítást Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Kántor Lajos főszerkesztő nyitja meg. /Csomafáy Ferenc: 75 éves a Korunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./"

"Febr. 13-án Nagyszalontán Fábián Imre bemutatja Nagy Ilona Örökhagyó /Literator, Nagyvárad/ című elbeszéléskötetét. /Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./"

" Forrai Tibor homoródszentpáli tanár kezdeményezésének köszönhetően megjelent A csillagvirágos leány /Corvin Kiadó, Déva/ című, gyerekszíndarabokat tartalmazó könyv. Előzőleg 1999-2000-ben felhívás jelent meg a hazai sajtóban, melyben az előadható gyerekszínművek összegyűjtését szorgalmazta a szerző. Így állt össze a színdarabos könyv. A könyv második részét Kassay-Vígh Katalin szatmárnémeti tanítónő különböző alkalmakra készült összeállításával gazdagította. /Színdarabos könyv tanítóknak, tanároknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./"

"Febr. 14-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar polgármester bejelentette: megtartja a 16-i tiltakozó népgyűlést. Elmondta, hogy a 8 tájékoztató jellegű tábla 16 millióba került, a költségeket egy magáncég állta. Szerinte abszurdum az, hogy elhelyezésükre a művelődési minisztérium engedélyét is ki kellett volna kérnie. Beszámolt arról, hogy a népgyűlésre minden valószínűség szerint eljön Traian Basescu, Bukarest főpolgármestere, Zeno Opris, a Vatra Romaneasca képviseletében, Ioan Salajan, hargitai és kovásznai ortodox püspök, valamint az Avram Iancu Egyesület, a Mihai Viteazul Egyesület, a Hargita, Kovászna és Maros Megyéből Elűzött Románok Egyesületének képviselői. Sajnálattal közölte, hogy Adrian Paunescu RTDP-s szenátor nem lesz jelen a megmozduláson. Biztosította az aggódó polgárokat: a rendőrség, csendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat mellett a rendet a polgármesteri hivatal, illetve a Nagy-Románia Párt helyi szervezetének tagjai is felügyelik. /Kiss Olivér: Nincs akadálya a tiltakozó népgyűlésnek - jelentette ki Kolozsvár polgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./"

"A temesvári Heti Új Szó hetilapot kiadó Reflex Kft. másodfokon is elvesztette a lapnak is otthont adó Magyar Ház jelenlegi tulajdonosai, a TIMPRESS Rt. által indított kilakoltatási pert. Graur János, a Reflex Kft. igazgatója és a Heti Új Szó főszerkesztője elmondta, hogy két lehetőség van: a Heti Új Szót kilakoltatják a Magyar Házból vagy megegyezik a jelenlegi tulajdonossal, és albérlőként marad a bánsági magyarság által a két világháború között adományokból felépített művelődési központjában. A temesvári magyar újság szerkesztőségének helyiségeiben működik, szintén bérleti szerződés nélkül az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ). A Magyar Házban lakó magyar intézményeknek közösen kell fellépniük az ingatlan jelenlegi birtokosai ellen. /Pataki Zoltán: Kilakoltatják a temesvári magyar intézményeket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./"

"Az év elejétől Bartha Csaba személyében temesvári tudósítója is van a Magyar Rádiónak. Ionescu Nicolette (Nagyvárad - Bihar megye) és Rostás István (Kolozsvár - Kolozs megye) mellett a Temesvári Rádió Magyar Szerkesztőségének vezetője, Bartha Csaba lesz a harmadik tagja az újonnan kialakult erdélyi tudósítói hálózatnak. Bartha Csaba elmondta, hogy a rádióhallgatók továbbra is a Határok nélkül műsorában, naponta 21.30-22 óra között hallgathatják tudósításaikat. Vannak kárpátaljai, vajdasági és felvidéki tudósítók is. Naponta két hírt szolgáltatnak, ezek bekerülhetnek a Krónikába is hírek, interjúk vagy riportok formájában. Lesz új bukaresti tudósító is, most jár le a pályázati határidő. Az eddigi tudósító, Márványi Péter február végén visszavonul. /Pataki Zoltán: "Nálam a Temesvári Rádió marad az első helyen" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./"