"Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke máj. 2-án bejelentette, hogy személységi jogainak védelmében bepereli Teodor Melescanu külügyminisztert, továbbá a Magyar Távirati Irodát /MTI-t/ és az Új Magyarországot. Torgyán azt kifogásolja, hogy Melescanu a nagyváradi Erdélyi Napló ápr. 24-i számában nyilatkozva a magyarországi szélsőséges pártokra vonatkozva így fogalmazott: "Gondolom, figyelemmel kíséri a televízióban Turdeanu barátunk megnyilatkozását, akit Önök Torgyánnak hívnak, és aki miatt, feltételezem, Önök sokkal felháborodottak, mint mi." A kisgazda pártelnök a bukaresti bíróságon kér jogorvoslatot, személyesen jelen kíván lenni a tárgyaláson, ezzel mintegy üzenve az erdélyi magyarságnak: magyar politikus ügye nem választható el a magyarság ügyétől. Az MTI-t és az Új Magyarországot azért akarja perelni, mert nyilvánosságra hozta az Erdélyi Naplóban megjelent interjút. Torgyán József levelet küldött Ioan Doncának, a budapesti román nagykövetnek, bejelentve, hogy pert akar indítani, egyben feltette a kérdést, hogy anyanyelvén fordulhat-e román bírósághoz. /Új Magyarország, máj. 3./ "

"Iliescu elnök máj. 2-án Kolozsvárra látogatott, két nagyvállalatot megnézett. Funar polgármester felszólalásában kifejezte mélységes sérelmét, amelyet "mint román" érzett amiatt, hogy Románia elnöke nem vette fel vele a kapcsolatot, pedig a városban megforduló személyiségek eddig ezt nem mulasztották el. Funar az elnök elõtt ismertette tervét: Budapesten az Országház épületén helyezzenek el egy háromnyelvû emléktáblát, amely magyarul, románul és angolul hirdetné az 1919. aug. 4-e és nov. 16-a között Budapestet a kommunisták uralma alól felszabadító román katonák dicsõségét. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ Kolozsváron az elnököt kifütyülõ csoportot durván bántalmazták, ezért Romulus Zamfir, a Polgári Szövetség Pártja polgármester-jelöltje nyilatkozatában Iliescu testõreit tette felelõssé. A nyilatkozat felrótta az elnöknek, hogy mosolyogva nézte a jelenetet. A Liberális Párt'93 is nyilatkozatban fejezte ki felháborodását. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ "

Az 1989-es fordulat óta hagyománnyá vált, hogy a kalotaszegi Riszeg-tetőn a gyermekek népdalversenyt rendeznek. Idén máj. 4-én tartották a népünnepélyt. A környező falvakból sokan eljöttek. Az összejövetelen átadták a jelképes értékű Pro Kalotaszeg-díjakat. Azokat az alapítványokat tüntették ki, amelyek erkölcsileg és anyagilag támogatták a vidék helységeit: a Boros Péter volt miniszterelnök vezette budapesti Országépítő Alapítványt, a németországi Kinderverein Bethesda gyermekszövetséget, egyes külföldi gyülekezeteket, a budapesti Mocsáry Lajos Alapítvány díját Lakner Zoltán volt államtitkár vette át. A díjátadást Vasas Samu néprajzi író végezte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

Ion Donca budapesti román nagykövet megerősítette, hogy Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke levélben közölte: be akarja perelni Teodor Melescanu külügyminisztert, állítása szerint ugyanis Melescanu megsértette személyiségi jogait, amikor azt állította, hogy Torgyán valószínűleg román származású. Donca továbbította a levelet kormányának, Bukarestbe, de véleménye szerint ez az ügy nem árthat a két ország közötti viszonynak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

Marosvásárhelytől Marosvásárhelyig címmel Kincses Előd életútját bemutató kötetet adott ki az erdélyi Minerva Művelődési Egyesület. Kincses Előd jelenleg Budapesten és Marosvásárhelyen is működteti ügyvédi irodáját, a román-magyar gazdasági kapcsolatok erősítését segíti munkájával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

Immár ötödik alkalommal rendezik meg a Kárpát-medencei bábfesztivált. A találkozónak Budapest ad otthont, máj. 6-án. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

A Regnum Marianum /Budapest, katolikus lelkiségi közösség/ szegényebb pesti családok gyermekeit szeretné júliusban táborozásra vinni Csíkszeredába. /Magyar Nemzet, máj. 7./

Korábban, 1989-1990-ig a volt szocialista országok egy 1975-ös prágai egyezmény alapján szinte minden diplomát kölcsönösen elismertek, tájékoztatott dr. Kézdi György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Ösztöndíj Központjának főtanácsosa, akinek szakterülete a romániai diplomák magyarországi honosítása, illetve a diplomák kölcsönös elismeréséhez tartozó magyar-román kapcsolatrendszer. Magyarországon éppen ez a központ vizsgálja először, hogy a diplomát kibocsátó intézmény államilag elismert felsőfokú oktatási intézmény-e, ezt követi a szakképesítés elismerése. Romániában ez kizárólag az Oktatási Minisztérium illetékessége. A túlzott ottani központosítás megnehezíti az eljárást. Gondot okoz az is, hogy Magyarországon az óvónőképzés főiskolai szintű, Romániában viszont ezt a pedagógiai középiskolák végezték, nemrég posztliceális képzéssé változtatták. - A magyar fél többször tett kísérletet a diplomák kölcsönös elismerésre, de hiába, így Mádl Ferenc romániai útján, Fodor Gábor sem ért el semmit. - Az RMDSZ-nél 219 1994/95-ös tanévben Magyarországon végzett kérte diplomája honosításához a segítséget, közülük ez csak negyedüknek sikerült. - Az RMDSZ küldöttsége januárban jelezte Magyar Bálint művelődési miniszternek, hogy a román fél hajlandó megkötni az ekvivalencia-egyezményt. Májusban román szakemberek delegációja érkezik Budapestre, ebben az ügyben. /Új Magyarország, máj. 8./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök máj. 10-én Budapesten, a Magyar Szocialista Párt /MSZP/ székházában találkozott Kósáné Kovács Magdával, az MSZP ügyvezető alelnökével. Megvitatták a további együttműködési lehetőségeket. Az MSZP a jövőben is minden támogatást megad az RMDSZ számára, a romániai magyarság érdekében kifejtett tevékenységéhez, szögezte le Kósáné Kovács Magda. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 779. sz./

Máj. 10-11-én Gyergyószentmiklóson kétnapos történészkonferenciát rendeztek. Az előadók között volt a budapesti dr. Péter Katalin, aki Bethlen Gábor fejedelemről beszélt, dr. Demény Lajos bukaresti akadémikus a gyergyói székely társadalom szerkezetét elemezte az 1604-es, 1614-es, 1616-os és az 1619-es összeírások tükrében. Ezekben a Bethlen-lustrákban jelent meg először az Erdélybe betelepülő román lakosság, Marosszéken 5%-os, Gyergyóban 2-3 %-os arányban. Dr. Tüdős Kinga bukaresti történész a XVII. századi székely főnemesi életmódot mutatta be. Magyari András kolozsvári egyetemi tanár, dr. Garda Dezső gyergyószentmiklósi történész és dr. Egyed Ákos kolozsvári akadémikus tartott még előadást. A konferencián köszöntötték dr. Demény Lajost 70. születésnapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Magyarországot tette felelőssé az alapszerződés aláírásának elmaradásáért Traian Chebeleu elnöki szóvivő máj. 13-i sajtótájékoztatóján. Az aláírás késlekedésének az oka az a makacsság, amellyel Budapest ragaszkodik az ET 1201-es ajánlásának a szerződésbe illesztéséhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Máj. 15-én Budapesten kicserélték a két ország miniszterelnök által 1995. márc. 19-én Párizsban aláírt magyar-szlovák alapszerződés okiratait, ezzel életbe lépett a szerződés. /Magyar Hírlap, máj. 16./

Az 50 éves Keresztes Dénest, a marosvásárhelyi Erdélyi Figyelő főszerkesztő-helyettesét lakása közelében megtámadták és félig agyonverték. Szeme súlyosan megsérül, homlok- és arccsontját, alsó és feslő állkapcsát összetörték olyan mértékben, hogy beszélni sem tud. Sürgős arc- és szájsebészeti, valamint szemműtétre szorul. Kollégái - köztük az ebben az ügyben Budapestre érkezett Lázok János - elsősorban a kiváló, Marosvásárhelyről Debrecenbe áttelepült dr. Sukó Ildikó idegsebészre szeretnék bízni. Keresztes állapota olyan súlyos, hogy csak helikopteren szállítható. Magyarországra szállításáért az Agrocaritas 250 ezer forintot kér. Lázok János elmondta. hogy Keresztes Dénest nem rabolták ki. /Magyar Hírlap, máj. 16./ Előzmény: 892. sz. jegyzet.

Budapesten Erdély magyar egyeteméről értekeztek máj. 15-én a Bolyai Egyetem Baráti Köre és a Magyarok Világszövetsége Szent László Akadémiája rendezésében. A Bolyai Tudományegyetem a magyarországi vendégtanárok helytállásának köszönhetően maradt meg. Az alapító rektor, Csőgör Lajos az orvostudományi fakultás kényszerű kiválásának és Marosvásárhelyre való településének hátterét világította meg. A Nagyszebenből visszatelepülő román egyetem ugyanis az orvosi kar összes épületét és klinikáját magának követelte, ezért kellett a magyar orvosi karnak Marosvásárhelyre települnie. /Új Magyarország, máj. 17./

Máj. 21-én nyílt meg Bukarestben az első román-magyar vegyesbank, a Pater Bank, elnök-vezérigazgatója Péter László, a román ügyvezető igazgató Emanuel Odobescu. A megnyitás alkalmából a bukaresti Intercontinental Szállodában ünnepi fogadást rendeztek, melyen megjelent a román és magyar bankvilág, a gazdasági, kulturális és politikai élet többszáz képviselője. A bank megnyitásának jelentőségét méltatta - többek között - Oliviu Gherman, a román szenátus elnöke is. A fogadáson megjelent Melescanu külügyminiszter, számos román bank vezetője, az RMDSZ képviselői, továbbá üzletemberek voltak jelen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ Az első magyar-román vegyesbank, a bukaresti székhelyű Pater Hitelbank 99,99 százalékban a Budapest Bank tulajdonában áll. Az új bank mindenekelőtt a két ország között erőteljesen fejlődő kereskedelmi kapcsolatokat, a Romániában működő mintegy ezerhétszáz magyar-román vegyes vállalatot hivatott szolgáltatásaival ellátni. A jövőben új fiókok létrehozását tervezik Marosvásárhelyen és Nagyváradon is. /Megnyílt a Pater Hitelbank. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Hatodik alkalommal rendezi meg az EMKE, az Anyanyelvi Konferencia és a Korunk Stúdió a Szabédi-napokat Kolozsváron. Máj. 23-án volt a kétnapos rendezvénysorozat megnyitója. A rendezvényen jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője és Balázs Ádám, a bukaresti magyar nagykövetségének sajtóattaséja. Kötő József, az EMKE főjegyzője, az RMDSZ művelődési és vallásügyi alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kántor Lajosnak, a Korunk főszerkesztőjének elnökletével tudományos ülésszak kezdődött. Az idei tanácskozás a 70 éves Korunk jegyében zajlik. Szabédi László több mint két évig szerkesztőtanácsi tagja is volt a Korunknak. Szabédi a magyar irodalomtörténeti tanszék vezetőjeként 1952-ben Benedek Marcell örökébe lépett. Poszler György akadémikus, budapesti irodalomtörténész a magyar irodalom és a világirodalom kapcsolatáról tartott előadást. /Németh Júlia: Szabédi-napok ? 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

A kisebbségi kérdés megoldásához a többség politikai akaratán kívül arra is szükség van, hogy mind a kisebbség, mind a többség elfogadja: együttélésük tartós állapot - hangoztatta Lábody László, a HTMH elnöke a Kommunikációs megoldások a vallási és etnikai problémákra című máj. 27-én tartott előadásában, az IPRA /nemzetközi PR-szövetség/ Budapesten tartott nemzetközi PR-szemináriumán. Lábody rámutatott: a kisebbségi kérdés világjelenség, globális probléma. A kisebbségek alapvető jogaihoz tartozik, hogy anyanyelvükön tanuljanak, saját nyelvükön vehessenek részt a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban, illetve hogy rendelkezzenek olyan intézményekkel és médiumokkal, amelyek anyanyelvükön szólnak hozzájuk. A nemzetközi szeminárium Horn Gyula miniszterelnök beszédével ért véget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29., Magyar Hírlap, máj. 28./

A PER /Project on Ethnic Relations/ román-magyar újságíró-találkozót szervezett Bukarestben és Szinajában, melyre meghívta a budapesti politikai napilapok /az Új Magyarország kivételével/, a román lapok közül az Evenimentul Zilei, az Adevarul, a Curieriul National, a Cronica Romana, továbbá a Romániai Magyar Szó egy-egy vezető képviselőjét. Több kérdésben közeledtek az álláspontok, mindnyájan hasznosnak tartották a találkozót. Abban egyetértettek, hogy lapjaikból ki kell szűrni a szélsőséges megnyilvánulásokat. /Gyarmath János: Határon átnyúló kézfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Idén is van két Beszterce-Naszód megyei díjazottja a budapesti Néprajzi Múzeum évente meghirdetett gyűjtőpályázatának. A sófalvi Wass György első díjat kapott Beszterce-Naszód megye szakrális helyei című pályamunkájára, melyet kiadásra is javasolnak. Wass György nyugalmazott tanító 1990 óta évente egy-két dolgozattal jelentkezik. Eddig mindig díjazták munkáit. A Győrffy István Néprajzi Egyesület 1993-ban kiadta Zselyk című, szótár formájában megszerkesztett falumonográfiáját. Ez a munka hiánypótló, mert ennek a vidéknek a magyarságával eddig senki sem foglalkozott, néprajzi szempontból. Wass György arról is gondoskodott, hogy mással is megkedveltesse a néprajzot. Egyik tanítványa, Kocsis Tibor /idén érettségizik Besztercén/ második díjat nyert ifjúsági kategóriában Háziipar Sófalván és Tacson című munkájával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Jún. 1-jén kopjafát állítottak Németh Géza másfél éve elhunyt református lelkipásztor emlékére Budapesten. Németh Géza kezdeményezésére alakult meg az Erdélyi Gyülekezet, amely 1992-ben átvett egy volt laktanyát, amelyet Reménység Szigetének neveztek el, létrehozva egy karitatív központot a menekültek számára. Beszédet mondott Pánczél Tivadar református lelkész, aki Németh Gézával elsőként fogadta az erdélyi menekülteket, továbbá a kolozsvári Tőkés István lelkész és Erdélyi Géza, a szlovákiai magyarok újonnan megválasztott református püspöke. /Magyar Nemzet, jún. 3./

Szervátiusz Tibor szobrászművész szülővárosa katolikus egyházközségének adományozta édesapja, Szervátiusz Jenő szobrait és Kolozsváron készült, saját műalkotásait. A múzeumot jún. 4-én avatják a kolozsvári Szent Mihály plébánia udvarán. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Az avatáson Czirják Árpád érseki helynök mondott beszédet, majd a budapesti vendégek következtek: László Gyula régészprofesszor, valamint Gyurkovits Tibor író, Szörényi Levente, Pálfy G. István, az A Hét tévéadás főszerkesztője, Szőcs István, a Magyar Fórum folyóirat főszerkesztője, végül Szervátiusz Tibor átadta a Szervátiusz-örökséget. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

"A bukaresti Adevarul jún. 5-i száma foglalkozott Trianon évfordulójával kapcsolatos magyarországi megemlékezésrõl. "A magyar parlamentben nyíltan kérik Trianon 'verdiktjének' felülvizsgálatát" címmel ismerteti az Országgyûlés napirend elõtti felszólalásait. Dorin Suciu tudósításának címe: Elítélve Trianont és a szomszédokkal való alapszerzõdéseket, 200 budapesti újságíró és író Magyarország határainak módosítást sürgeti címmel számolt be a MÚK tanácskozásáról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./"

Oliviu Gherman, a szenátus elnöke jún. 6-án Budapestre utazott, ahol részt vett az Európa Tanács tagállamainak parlamenti értekezletén. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Nemzeti identitás és vallásosság címmel szervezett beszélgetést Kolozsváron a Pax Romana és az Aggiornamento Katolikus Kör, jún. 7-én. Az est vendége Gereben Ferenc budapesti szociológus, aki hét országban végzett felmérése alapján ismerteti tapasztalatait a magyarok közérzetéről és perspektíváiról. A találkozó színhelye a Katolikus Egyetemi Lelkészség Klubja. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Románia NATO-belépési stratégiájáról nyilatkozott az Adevarulnak a berlini értekezlet után Melescanu külügyminiszter. Kedvezően ítélte meg a NATO-bővítés szempontjából z elhatározott intézkedéseket. Választási húzásnak nevezte Bob Dole amerikai szenátornak azt a tervét, hogy a felvételnél Csehországot, Lengyelországot és Magyarországot részesítik előnyben. A Trianon-évforduló kapcsán elhangzott budapesti országgyűlési nyilatkozatokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy nem kell dramatizálni ezeket a nyilatkozatokat, több magyar politikus, így Kovács László külügyminiszter is állástfoglalt ellenük. Ezek viszont nem használnak az államközi kapcsolatoknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Jún. 7-én Budapesten, az Országház kongresszusi termében megkezdődött az európai parlamenti elnökök kétnapos konferenciája. A kétévenként sorra kerülő találkozó központi problémája a parlamentarizmus, demokrácia és a gazdaság fejlődése. Az értekezleten Romániát Oliviu Gherman képviseli. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Désen, a ferences rendházban jún. 8-án országos választókáptalant tartott a Ferences Világi Rend, P. Benedek Domokos erdélyi ferences tartományfőnök elnökletével. Részt vett a közösség 44 képviselője, akik hároméves időtartamra megválasztották az új vezetőséget. Országos elöljáró Kovács László lett Máramarosszigetről, helyettes Reiner Margit Kolozsvárról. /Magyar Kurír (Budapest), júl. 10., 157. sz./

Jún. 7-én Budapesten Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter, valamint Viorel Marginean román kulturális miniszter aláírta az 1998-ig szóló magyar-román kulturális munkatervet. A dokumentumban a felek megkülönböztetett figyelmet szentelnek a két országban élő kisebbségek kulturális igényeinek kielégítésének. A felek negyedévenként megbeszélést tartanak a konkrét ügyekről és a megoldandó problémákról, támogatják a kisebbségek történetét bemutató kiállítások kölcsönös rendezését. Magyar Bálint hangoztatta, hogy a magyar tervezet kimunkálásakor a tárca messzemenően figyelembe vette a magyarországi románság és a romániai magyarság legitim szervezeteinek javaslatait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Szerelmem, Budapest címmel D. D. Rujan, a kormány szócsövének tekintett Vocea Romaniei bukaresti lap főszerkesztője öt napon belül a harmadik vezércikkét szentelte jún. 10-én a Trianonnal kapcsolatos jún. 4-i magyarországi rendezvényeknek. A jún. 10-i számban megismételte a jún. 8-i számban közölt cikkének számos gondolatát, hangsúlyozva, hogy Magyarországon nem néhány személy revansista nyilatkozatairól van szó, hanem nyíltan fasiszta programú szervezetek tevékenykednek. Támadják a tömegtájékoztatási eszközöket, amelyeket úgymond zsidó körök kaparintottak meg. A magyar diaszpóra naponta támadja Romániát. Rujan ezzel hozta közös nevezőre Markó Béla levelét, amelyben az RMDSZ elnöke a legnagyobb kedvezmény állandósításával kapcsolatban fogalmazta meg az RMDSZ aggodalmát az amerikai kongresszusnak. /Magyar Szó (Újvidék), jún. 11./

Máj. 30-31-én Temesváron tartották az erdélyi millecentenáriumi ünnepségek egyik központi rendezvényét Történelmünk a Duna-medencében címmel, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az EMKE és a helyi Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság rendezésében. A megnyitó ünnepségen Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke, Matekovits György, az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság elnöke, Dáné Tibor Kálmán, a Népfőiskolai Társaság titkára méltatták az esemény fontosságát. Neves tudósok, Benkő Lóránd akadémikus /Budapest/, Péntek János egyetemi tanár /Kolozsvár/, Benkő Elek tudományos főmunkatárs /Budapest/, Tonk Sándor egyetemi tanár /Kolozsvár/ és mások tartottak előadást. A kétnapos összejövetelt a nemzetstratégiáról szóló kerekasztal-beszélgetés zárta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 793. sz./ Erdélyt - hangzott el Tonk Sándor előadásában - már elnevezése is a magyar történelemhez köti. Az Erdély elnevezés a magyarság kárpát-medencei megtelepedésével egyidejű, és a magyar szállásterület központi részéből tekintve az egykori Igfon erdőn túli területre vonatkozott. Régészeti leletek igazolják a honfoglaló magyarság 9-10. századi itteni megtelepedését. A helységnevek arra utalnak, hogy a magyarság a 10. század végéig birtokába vette a Mezőséget, a széles folyóvölgyeket, a növénytermesztésre és állattenyésztésre alkalmas területeket. Benkő Elek kifejtette, hogy a székelység már az Árpád-korban magyar nyelvű, a magyar nép szerves részét képező népcsoport volt. Szarka László /Budapest/ elmondta, hogy a határokról a győztes hatalmak Trianon előtt egy évvel már megállapodtak és eldöntötték, hogy nem egyeznek bele a katonailag elfoglalt területek hovatartozását megszabó népszavazásokba. A határokon kívül rekedt 3,6 milliós magyarság 75 év alatt 2,7 millióra csökkent, míg a Romániához csatolt részek román lakossága 2,9 millióról 5,8 millióra nőtt. Kiss Gy. Csaba /Budapest/ hangsúlyozta, hogy Magyarországon a kommunizmus egy második szellemi Trianont is megvalósított. Míg a szovjet érdekszférába tartozó többi szocialista országban a nemzeti érzésnek szabad utat engedtek, Magyarországon, kiváltképp 1956 után a nemzeti gondolkodást fő veszélynek tekintették, és ravasz ötlettel a modernizáció ellenségeként kiáltották ki. Ez a mentalitás ma is él. /Gazda Árpád: Történelemszeminárium Temesváron. Erdély sorsfordulói. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./