Katona Ádám okt. 23-a óta folytat éhségsztrájkot, több mint 15 kilót fogyott, állapota egyre romlik, már kórházban van, azonban nem hagyja abba, amint mondotta, akár az élete árán is kitart követelése mellett. Akcióját a romániai magyar közvélemény aggódó együttérzése kíséri, ennek jeleként sok helyen fehér zászlót tűztek ki. A budapesti hetilap újraközölte Katona Ádám Iliescu elnökhöz írt nyílt levelét. /Veszélyben Katona Ádám élete. = Magyar Fórum, nov. 23./

"A romániai magyarság körében eluralkodott közönyt szeretné feloldani éhségsztrájkjával, amellyel a "minket ért sérelem miatt tiltakozom" - nyilatkozta Katona Ádám, aki egy hónapja folytatja éhségsztrájkját. A magyarországi parlament két tagja már fölszólalt érdekében, az RMDSZ hallgat, jegyezte meg. "...kitartok, amíg Isten engedi" - jelentette ki. /Mai Nap (Budapest), nov. 24./"

Ádám Erzsébet kinevezése a budapesti Román Kultúrközpont aligazgatói posztjára kész komédia magyar szempontból, írta Kovács Albert. Ádám Erzsébet férje Hajdu Győző, Ceausescu kiszolgálója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25-26./

"Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának vezetője nov. 27-én Budapesten, az MTA Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja rendezésében tartott előadásában kifejtette, hogy a romániai magyarságban kialakulóban van az etnikai tömb létrehozására irányuló folyamat. Veszélyesnek nevezte, hogy az RMDSZ a szerveződő etnikai tömb védőernyőjeként működjön. Nehezményezte, hogy sem Budapest, sem Bukarest nem figyel eléggé a "periférián elhelyezkedő" romániai magyarok iránt. Molnár Gusztáv szerint Magyarország csapdahelyzetbe kerül, ha támogatja a romániai és szlovákiai magyarok autonómiatörekvéseit. /A romániai magyarok kivárnak. = Népszabadság, nov. 28./"

"Sz. Farkas Jenő tanulmányában írta, hogy Cioran volt az utolsó nagy öreg a "román származású francia írók" közül. Egy évtizeddel ezelőtt hunyt el a vallástörténész-író Mircea Eliade, tavaly a drámaíró Eugéne Ionesco, és most Cioran. - Az első világháború alatt Romániából érkezett Párizsba a dadaizmus egyik megteremtője, Tristan Tzara, majd a regényíró Panait Istrait és több avantgard költő. 1937 körül ösztöndíjjal került ki Párizsba Ionesco és Cioran. Mircea Eliade a háború után került ki Párizsba. Két évtized alatt, 1970 és 1990 között több mint kétszázszázötven író hagyta el Romániát. Az első világháború után a fiatal román gondolkodók az agresszív nacionalizmusban látták a kiutat. Mircea Eliade 1927-ben Szellemi útirány címmel vázolta fel az ifjú nemzedék programját. Szerinte a szellemnek szüksége van miszticizmusra. Ezek a fiatalok 1933 után Corneliu Zelea Codreanu vezette vasgárdista mozgalom szellemi vezéreivé váltak, megalkotva az "új nacionalizmust". A Vasgárda gondolata az "etnikai alapokra épülő állam", a kereskedelem románosítása és az idegengyűlölet. Mircea Eliade belépett a Vasgárda soraiba, támadott minden jelentősebb román írót, ugyanúgy tett Ionesco is. /Sz. Farkas Jenő: Az örök eretnek. Emlékezés Emil Cioranra/ Hitel (Budapest), nov./"

"Pomogáts Béla a Szabadság dec. 2-i számában elemezte Iliescu elnök megbékélési ajánlatát, amelyet hibásnak és alkalmatlannak tart, mert nem a román és magyar történelmi stratégiák kompromisszumát javasolja, hanem beéri "retorikai fordulatokkal". 1918 után a román állam stratégiai célja a magyarok asszimilálása volt. A román megegyezési javaslat alapvető tartalma: ha Budapest felhagy az erdélyi magyarok támogatásával, elérhető a kiegyezés. Iliescu elnöknek el kellene fogadni a gyulafehérvári határozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./"

A magyar fél dec. 15-én átadja Bukarestnek válaszát Iliescu elnök történelmi megbékélési kezdeményezésére, tájékoztatta dec. 6-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár a Budapesten tárgyaló Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát. Az államtitkár kifejtette, hogy végig kell gondolni, hogyan lehetne javítani a kisebbségek sorsán, hogyan lehetne megállítani a romló tendenciákat. Jó lenne, ha az EBESZ főbiztosának mandátuma kiterjedne a vajdasági magyarság helyzetének tanulmányozására is. Tabajdi Csaba a főbiztos segítségét kérte a szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatban, majd bemutatta azt a kiadványt, amelyet a Kisebbségvédelmi Egyesület készített a szlovák nyelvtörvényről. Az egyesület civil társadalmi kezdeményezés. /Népszabadság, dec. 7./ Tabajdi Csaba elmondta: Stoel kedvezően fogadta azt a kérést, hogy kövesse figyelemmel, megtartja-e a román fél korábbi ígéretét, miszerint rugalmasan fogja kezelni az oktatási törvény rendelkezéseit. /Új Magyarország, dec. 7./

Budapesten dec. 7-én kétnapos tanácskozás kezdődött Kormányok a kisebbségekért címmel, 16 európai ország kormánytisztviselőinek részvételével, melyet a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal rendezett. Tabajdi Csaba államtitkár megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a délszláv válság rendezéséhez szükséges, hogy autonómiát biztosítsanak az ott élő kisebbségeknek. /Új Magyarország, dec. 8./

A dec. 8-i román lapok arról számoltak be, hogy Horn Gyula miniszterelnök felkérte az EBESZ budapesti tanácskozásán megjelent Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát, hogy januári romániai látogatása során vizsgálja meg, miként alkalmazza Románia az oktatási törvényt. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

"Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatási Központ vezetője Budapesten, az MTA Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja által rendezett konferencián mutatta be kutatócsoportjuk legújabb kötetét, melynek címe: Változásban? Elemzések a romániai magyar társadalomról. Bíró A. Zoltán kutatásaikról nyilatkozott a Népszabadságnak. 1989 után Székelyföldön, de nem csupán ott, hanem a tömbmagyar területeken is, a falvak élete fokozatosan visszatért a szokott kerékvágásba. A diktatórikus szorításból kiszabadulva egy nemzeti helyreállítási igény jelent meg az emberekben. - Másik kutatási témájuk a romániai magyar elit, a magyar közélet. "Az elit világa és a hétköznapok világa között valóságos szakadék alakult ki." "Az elit által képviselt eszméknek, az általa működtetett intézményeknek viszont semmiféle hatása nincs a hétköznapok világára." /Népszabadság, dec. 9./"

Szatmárnémetiben lezajlott a hatodik Gellért Sándor Nemzetközi Szavalóverseny. A dec. 8-9-i elődöntő után a döntő dec. 10-én történt, népes versszerető közönség előtt. A Pomogáts Béla vezette zsüri két első díjat is kiosztott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Ugyanakkor volt a Kárpát-medencét felölelő Dsida Jenő költői verseny eredményhirdetése is. A Kovács András Ferenc vezette zsűri a beküldött szonettek alapján az erdélyi Jánosházy György és Tárczy István /Vajdaság/ kapta a díjakat, melyeket Zalán Tibor /Budapest/ költő nyújtott át. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 20., 686. sz./

Dr. Obál Ferenc /jelenleg Szegeden él/ pontosította a Magyar Nemzet emlékező cikkét a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ötven éve történt megalapításának ünneplését: ő nem volt jelen, egészségi okokból. Dr. Obál Ferenc csaknem tíz éven át volt tanszékvezető professzora a Kolozsvárról Marosvásárhelyre áthelyezett egyetemnek, Miskolczy Dezsőn kívül ő volt a leghosszabb ideig egyetemi tanár. Haynal Imre 1945 tavaszán hazatért Budapestre. Szerződéses viszonyban tanítottak, átmeneti ideig például Beöthy Konrád pécsi, Győry György, Krompecher István akadémikus professzorok. /Magyar Nemzet, dec. 15./ Magyar Nemzet emlékezése: 1828. sz. jegyzet.

1920. dec. 14-én Nagyváradon a trianoni döntés következtében a Tiszántúli Református Egyházkerülettől leszakadt 8 csonka egyházmegye 153 egyházközségének küldöttei bejelentették az önálló egyházkerület megalakulásának szándékát. Ennek az eseménynek a 75. évfordulóján, dec. 14-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jubileumi közgyűlést hívott össze. Megjelentek között volt Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Hegedűs Lóránt, Márkus Mihály, dr. Bütösi János és dr. Csiha Kálmán püspökök, dr. Geréb Zsolt, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora valamint számos más hazai és külföldi egyházi, politikai és közéleti személyiség. Tőkés László püspök beszédéből a töretlen hit hangja csendült ki. Kiosztották a Pro Partium díjakat, melyeket idén Tempfli József katolikus megyéspüspök, András Ágoston nyugalmazott tanár, Demény Lajos történész és Húbert Ferenc, a budapesti Pro Hungaris Alapítvány igazgatója nyert el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az 1989 decemberi eseményekre való emlékezésen, dec. 15-én Temesváron a református templomban elmondott beszédében a magyar-román történelmi megbékélésről szólt. Iliescu elnök indítványa nyomán született meg Tőkés László alternatív indítványa, okt. 31-én. Traian Chebeleu elnöki szóvivő azonban Iliescu nevében elutasította ezt a javaslatot, egyben hihetetlen rágalomözönt zúdított a püspökre és az RMDSZ-re. A Gabriel Andreescu, Valentin Stan és Renate Weber nevével fémjelzett bukaresti Nemzetközi Tanulmányok Központja /Centrul de Studii Internationale/ megállapította, hogy Iliescu indítványa ellentétes az ajánlott francia-német modellel, továbbá "a román hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési szándékokat illető nyilatkozatokkal." Doina Cornea egyenesen demagógnak ítéli Iliescu javaslatait. - A román elnök ajánlatában szereplő francia-német modell csupán egyike a lehetséges mintáknak. A budapesti finn nagykövet a finn-svéd modellről mondta, hogy széleskörű autonómián, önkormányzaton és államilag biztosított jogokon alapul. - Az RMDSZ már évek óta síkra száll a román-magyar kerekasztal-értekezlet mellett, amely biztos alapja lenne a román-magyar államközi megegyezésnek. /A beszéd szövege két folytatásban: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19, 20./ "

A magyar kormány dec. 18-át a kisebbségek napjává nyilvánította és ezen a napon az Országházban Horn Gyula miniszterelnök húsz magyarországi és külföldi személyiségnek, illetve szervezetnek adta át a Kisebbségekért Díjat. Az eseményen jelen volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Lábody László, a HTMH elnöke. A díjazottak emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forintot vehettek át. A díjazottak között külföldi: Sütő András író, Kató Béla illyefalvi református lelkész, a KIDA és a LAM alapítványok létrehozója, Gabriel Andreescu, a Helsinki Emberjogi Bizottság romániai elnöke, Hungarian Human Rights Foundation /New York/ négy igazgatója /Hámos László, Szekeres Zsolt, Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza, Latkóczy Emese, továbbá Veress Bulcsú/, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség létrehozása érdekében kifejtett tevékenységéért Orosz Ildikó, Csemadok /Szlovákiai Magyarok Társadalmi és Közművelődési Szövetsége/, Csubela Ferenc /post mortem/, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Európai Népcsoportok Európai Uniója /FUEV/, melyben kiemelkedő szerepe van Christoph Pan professzor és Komlóssy József, Szépfalusi István /Bécs/ evangélikus lelkész és irodalmár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., a díjazottak névsora: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Ugyanezen a napon Budapesten a határon túli magyar kisebbségi szervezetek vezetőinek csúcstalálkozóját tartották a Miniszterelnöki Hivatalban. /Magyar Nemzet, dec. 19./

A magyar kultúráért végzett oktató-nevelő és tudományos munkássága elismeréseként Pro Cultura Hungarica emlékérmet adott át Cs. Gyímesi Évának, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Magyar Tanszéke professzorának dec. 18-án, Budapesten Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter. Cs. Gyimesi Éva legutóbbi kötetét Honvágy a hazában címmel a Pesti Szalon Kiadó adta közre 1993-ban. /Magyar Hírlap, dec. 19./

A budapesti Magyar Hírlap gyűjtést hirdetett meg a bukaresti hungarológiai tanszék könyvtárának pótlására. A Romániai Magyar Szó csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, szintén gyűjtést indít. A segítségüket felajánlók névsorát is közölni fogja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

A budapesti Gerendás Lajos, amint erről már hírt adott az Udvarhelyi Híradó, elhatározta, hogy kiegészíti, aktualizálja, újraírja Orbán Balázs Székelyföld leírása című munkáját. Eddig mintegy ezer kilométert tett meg, 28 helységben sikerült anyagot gyűjtenie. Munkájához több helyről kapott segítséget, így a székelyudvarhelyi Infopress Rt-től, a Gyergyószentmiklósi Vállalkozói Kamarától. Az EMKE és az EME kitérő választ adott, nem támogatja munkáját. Az Udvarhelyi Híradót viszont szívesen tájékoztatja a jövőben. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 19. Előzmény: 1912. sz. jegyzet.

A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége /HMDK/ az Erdélyi Naplóban mutatta be a horvátországi magyarok helyzetét. Horvátország 1910-es határai között 105 ezer magyar élt /Dr. Bodnár András kutatásai alapján 124 ezer. In: Rovátkák 1994, HMDK, Zágráb, 1995./ A magyar kisebbségi közösségek közül a horvátországi magyarság lélekszáma csökkent a legnagyobb mértékben /1921: 76 436 fő, 1991: 22 355 fő/, a vajdasági magyaroké kisebb mértékű /1921: 371 013, 1991: 340 946 fő/, ugyanígy a szlovéniai magyaroké /1921: 14 489, 1991: 8499 fő/. Zágrábban 1918-ban megszűnt a magyar tanszék, Budapesten az egyetemi szerb-horvát képzést sohasem számolták fel. Magyarországon öt város felsőfokú tanintézetében található horvát tanszék, ezzel szemben Zágrábban csak 1994-ben indult be a hungarológiai tanszék, ahol a horvát és a német nyelvtudás /nem a magyar/ a felvétel kritériuma. Zágrábban a magyart mint idegen nyelvet oktatják, a felvett húsz hallgató közül mindössze egy beszéli elfogadhatóan a magyar nyelvet. /A tanszéken nincs egyetlen horvát állampolgárságú tanár sem, aki ismerné a magyar nyelvet. Államközi szerződés alapján három magyarországi vendégtanár oktat a tanszéken./ A HMDK kérésére utólag engedélyezték három magyar hallgató felvételét. Ugyanakkor Magyarországon 70 főiskolai és egyetemi hallgató tanul horvátul, anyanyelvén. - Magyarországon az óvodától az egyetemig 5170-en részesülnek horvát nyelvoktatásban, ezzel szemben Horvátországban mindössze 746-an, de ez a létszám is tovább fog csökkenni. - A horvátországi magyarok kisebbségi önkormányzatot nem kaptak, ez az igény a Kisebbségvédelmi Szerződésbe sem került be. Horvátországban mindössze hat magyar kultúrcsoport és két könyvtár található, országos gyűjtőkörű múzeuma és könyvtára nincs. Eszéken mindössze napi 25 perces magyar adás van a rádióban, a televíziónak nincs magyar nemzetiségi részlege, a nemzetiségekkel foglalkozó Prizma műsorban időnként megszólalnak magyarok is. A Prizmában nincs magyarul tudó munkatárs, ezzel szemben Magyarországon a rádióban napi 2,5 óra horvát nyelvű adás hallható a rádióban, továbbá heti 25 perces horvát tévéadás, a magyar tévének hét horvát anyanyelvű munkatársa van. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 13., II. rész: dec. 20./

"Határon túli magyar szervezetek vezetőinek csúcstalálkozója volt dec. 18-án Budapesten, ahol Kovács László külügyminiszter, illetve Tabajdi Csaba államtitkár a kormány támogatásáról és szolidaritásáról biztosította őket. Erről számoltak be este a Kossuth Klubban, a sajtótalálkozón. Lábody László, a HTMH elnöke szerint Kovács László vázolta a magyar külpolitika mozgásterét, cselekvési lehetőségeit, eszköztárát, kitért az időnként elhangzó, megalapozatlan kritikákra. Lábody László leszögezte: a két ország közeledésének feltétele a romániai magyar-román viszony alakulása, a kisebbségi jogok maradéktalan biztosítása. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: arra kérték a magyar diplomáciát, hogy a határon túli magyarok jogait még erőteljesebben támogassák az európai intézményekben. Duray Miklós, az Együttélés elnöke rámutatott: a magyar diplomácia irányítói a szlovák-magyar alapszerződés megkötésekor nem vették figyelembe, hogy a szlovák vezetők más értékrend szerint gondolkodnak, mint Magyarországon vagy Európa-szerte a politikai tényezők. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, dec. 20./ Erről a megbeszélésről nyilatkozott Takács Csaba a Népszavának. Iliescu kezdeményezését nem tekinti történelmi megbékélésnek, hanem felszólításnak. A két állam között nincs értelme erről beszélni, mert a két ország nem folytatott évszázados háborúkat, mint Németország és Franciaország. A békeszerződéssel Románia és Szlovákia óriási területekhez jutottak, s ehhez járult három és félmillió magyar. "Ezek a magyarok jelentik e területi gyarapodás tüskéit, amelyeket az illető államok ki szeretnének húzni. Ezek a tüskék viszont nagyon ragaszkodnak szülőföldjükhöz. Ebben a kérdésben tehát a határon túlra szakadt magyar nemzetrészekkel kell megbékélniük." - "A magyar külpolitikának vannak vargabetűi, megingásai. Sok együttműködésre, egyeztetésre van szükség, s ebben nagy szerepet vállalt a Határon Túli Magyarok Hivatala." /Népszava, dec. 21./ "

"A budapesti Nemzeti Színház 1985. dec. 20-ára tűzte ki Sütő András Advent a Hargitán című darabjának ősbemutatóját, Sík Ferenc rendezésében. Akkor az előadást betiltották, majd 1986. jan. 2-án engedélyezték a bemutatót. 1988. máj. 2-án volt a színmű századik bemutatója, a szerző levélben köszöntötte a szereplőket: "Nem láttam az elsőt, nem láthatom most a századikat..." "köszönöm barátain, hogy felkaroltátok Advent távoli gondjait". 1991. dec. 23-án volt a kétszázadik bemutató. 1992-93-ban erdélyi turnéra vitte a Nemzeti Színház társulata Sütő András darabját. 1994. febr. 23-án a szerző a 275. előadást köszöntötte. A betiltott ősbemutató tízéves évfordulóján, dec. 20-án a Nemzeti Színház ünnepi előadásban játszotta el ismét az Advent a Hargitánt, melyre a szerző mellett meghívták mindazokat a színészeket, akik az elmúlt tíz esztendőben szereplői voltak a darabnak. - Legutóbb megjelent Sütő András válogatott munkái hetedik köteteként a Színművek /Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995/, amely három darabját tartalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21, dec. 22./"

A romániai Országos Audiovizuális Tanács elnöke részére Toma George Maiorescu tanácsos Jegyzetek a Duna Televízióról címmel belső használatra készült írásában elemezte a magyar műholdas televízió műsorát. Ebben az írásában a szerző Csoóri Sándort sovinisztának és irredentának, míg Kincses Elődöt szintén sovénnek és revizionistának nevezte. Kincses Előd, aki hamarosan ügyvédi irodát nyit Marosvásárhelyen, dec. 21-én Budapesten sajtóértekezletet tartott. Elmondta, hogy amikor megismerte Maiorescu jegyzetét, amely hazug és a tényeket elferdítő állításokat tartalmaz, akkor nyílt levélben válaszolt és levelét elküldte az Evenimentul Zilei, az Adevarul és a Romania Libera lapoknak. Ezek a lapok azonban két hete nem közlik levelét, ezért fordult a magyar sajtóhoz, segítségért. A tanácsnok Kincses Elődöt bűnösnek nevezte az 1990-es marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban, amikor a román főügyészség hivatalosan megállapította ártatlanságát. Kincses Előd kiigazította Maiorescut: a Duna Tv-t nem a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/, hanem a magyar költségvetés finanszírozza. Megengedhetetlennek nevezte Maiorescu azon megállapítását, hogy ha egy magyar Romániában született, akkor szülőhazájának csakis ellensége lehet. /Magyar Nemzet, dec. 22./

A Nemzetközi Valutaalap 280 millió dolláros pótlólagos hitelt nyújt Romániának. /Napi Gazdaság (Budapest), dec. 23./

Dec. 18-án Budapesten, a Kisebbségek Napján kiosztották a Kisebbségi Díjat, az egyik díjazott, Gabriel Andreescu így összegezte elképzelését: biztosítani kell a magyar-román határ átjárhatóságát, és belső gazdasági könnyítésekkel Erdély számára a régiók dinamizmusát. - A magyar kisebbség, Magyarország és Románia olyan hármaspillér, mely régiószemléletet tételez. Andreescu Romániában azt a civil társadalmat szólítaná meg, amely szembeszállt a türelmetlenséggel és erőszakkal, megmentve a román társdalom becsületét. Ide tartozik a Társadalmi Párbeszéd Csoport, a 22 című folyóirat, az Írószövetség, a marosvásárhelyi Pro Europa Liga, a Román Helsinki Bizottság és munkahelye, a Nemzetközi Kutatóközpont, ahol kollégáival, Renate Weberrel és Valentin Stannal a magyar kisebbség helyzetéről készítettek tanulmányokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

"Dec. 9-én váratlanul meghalt 49 éves korában Szabó T. Ádám nyelvész /Szabó Törpényi Ádám/, a kiváló nyelvész, Szabó T. Attila fia. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett, majd házasság révén távozott Romániából. 1968-ban Hamburgba került, ahol egyetemi tanulmányait folytatta, majd Helsinkiben tanított, ezután három évig Hollandiában, a groningeni egyetem tanára volt. Szenvedélyesen érdekelte Erdély múltja, különösen a helynevek, erről tartott előadást az 1980-as turkui finnugor kongresszuson. Ezután újra megnősült és Budapesten letelepedett. A nyolcvanas évek elejétől az ELTE kutatójaként dolgozott, továbbra is az erdélyi ügyek foglalkoztatták. Folytatni akarta a Romániában megszüntetett Erdélyi Múzeum hagyományát, kiadva az Új Erdélyi Múzeum folyóiratot. Ennek egyetlen gazdag, kettős száma jelent meg 1990-ben, mert közbejött a temesvári tüntetés nyomán a változás Romániában, amely újra lehetővé tette az Erdélyi Múzeum kolozsvári megjelentetését. Szabó T. Ádám új folyóirattal próbálkozott /Magyar Múzeum/, első száma 1991-ben látott napvilágot, később a folyóirat elsorvadt. Sokoldalú munkásságát jelzi, hogy 1988-ban Bázelben kiadta Lakatos Demeter csángó költő verseit. Szabó T. Ádám nagyon fog hiányozni mindenkinek, aki a mindnyájunkat összekötő anyanyelvben és közös történelemben gondolkodik, és az egyetemes magyar kultúrát tartja szívügyének, írta Gömöri György "A közös történelemben gondolkodott. Emlékezés Szabó T. Ádámra" címmel. /Magyar Nemzet, dec. 20./ - Új Erdélyi Múzeum /Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1990/ I. évf. 1-2. - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, akinek ebben a kettős számban olvashatjuk Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című tanulmányának első részét, ezzel a megjegyzéssel: Tőkés Lászlónak és családjának ajánlom. - Magyar Múzeum /Akadémiai Kiadó és a Közép-európai Múzeum Alapítvány, Budapest, 1991. 1-4. sz./ - az Új Erdélyi Múzeum folytatása - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című munkájának második része található a folyóiratban. - Magyar Múzeum utolsó száma: III. évf. 1-4. sz. - Lakatos Demeter: Csángu strófák. Válogatott versek /Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bázel, 1988/ Válogatta, a bevezetőt írta: K. Lengyel Zsolt, Szabó T, Ádám, Szász Judit Anna."

Az RMDSZ vezetőségében kevés a gazdasági szakember. A gazdasági szakemberek, a vállalkozók kivonulnak az RMDSZ-ből, mert attól tartanak, árt nekik ez a kapcsolat. Szabó Árpád Budapesten elvégezte a közgazdasági egyetemet, majd hazatért, azonban nem kapott munkát. Az RMDSZ Maros megyei szervezeténél alkalmazták, jelenleg gazdasági alelnök. Marosvásárhelyen létrehoztak a magyar vállalkozók számára alternatív kamarát, azonban nem működik. Felélesztése fontos lenne, hiszen Maros megyében a vállalkozók 85 %-a magyar. - Rácz Sándor, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ Kolozs megyei elnöke szerint az RMDSZ mezőgazdasági főosztályán az RMGE embereinek kellene dolgozni, mert nekik van tömegbázisuk, megszervezték a gazdaköröket. - Az RMDSZ gazdasági főosztályának vezetője Náznán Jenő agrármérnök, azonban tisztségében nem erősítették meg, mert már két SZKT-ülésen a küldöttek többsége hazament, mielőtt személyéről szavaztak volna. /Simon Judit: Gazdasági kisebbségben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./

Király Károly 1972-ben fordult szembe a Ceausescu-rendszerrel, amikor lemondott Kovászna megyei első titkári tisztségéből. Életútját megismerhetjük önéletrajzában /Nyílt kártyákkal. Önéletírás és naplójegyzetek, Nap Kiadó, Budapest, 1995./, amelyben kitér arra is, hogyan viselkedtek egyes magyar értelmiségiek. Dr. Jeszenszky Ferenc 1979-ben lehallgatókkal felszerelt helyre hívta Király Károlyt, ugyanez az ember ma az egészségügyi miniszter egyik tanácsadója. Gálfalvi Zsolt minden beszélgetésükről jelentést tett, Huszár Sándor maga vallotta be Király Károlynak, hogy ő is jelentést készít. - 1990. jan. 5-én a Nemzeti Megmentési Front vezetősége elfogadott egy nyilatkozatot, amely kiállt a kisebbségek egyéni és kollektív jogai mellett. A stilizálás eredményeképpen ebből kimaradt a területi autonómia gondolata, ez Domokos Gézának köszönhető, aki hevesen vitatkozott és Iliescu autonómia-ellenes érveit támogatta. Az új román hatalom az 1990. jan. 5-i hatalmi hierarchiában második helyet elfoglaló Király Károly irodájába lehallgatót szereltetett, de lehallgatóval bélelt volt az a rádiókészülék is, amelyet a budapesti román nagykövetség munkatársaitól kapott, magyarországi gyógykezelése idején. - Könyvében elmondja azt is, hogy Verestóy szenátor beszédének szövegét előzetesen átnyújtotta Vacarunak, a Nemzeti Megmentési Front frakcióvezetőjének. Király kérdésére, hogy jóváhagyatja-e, azt válaszolta Verestóy, hogy csak konzultál. Ez a beszéd volt, amelyben kérte: az autonómiapártiakat ki kell zárni az RMDSZ-ből. /Csutak István: Király Károly történetei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./

December végén osztották ki a csíkszeredai Julianus Alapítvány hagyományos évi díjait. Az alapítvány a szórványmagyarság megerősítését tekinti legfontosabb feladatának. Az idei kitüntetettek: Deáky András gyimesbükki tanár, Sebestyén Ottó zernyesti katolikus plébános, aki segítette a különböző oktatási formák létrehozását, Kövesdi Kiss Ferenc marosvásárhelyi nyugdíjas tanár, aki fáradhatatlanul járta a nyárádmenti falvakat, négy évtized alatt közel félszáz falumonográfiát készített, Balogh Júlia, a Duna TV szerkesztője és Beke György író, aki betegsége miatt nem tudott Budapestről Csíkszeredára utazni. Beder Tibor, az alapítvány elnöke elmondta, hogy életműveket jutalmaznak. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke magánszemélyként vett részt a díjak kiosztásánál, beszédében kiemelte, hogy az anyaországi magyarságnak nemzeti érdekei érvényesítésénél jobban össze kellene tartania. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

Erdély kortárs képzőművészetét bemutató kiállítás nyílt jan. 4-én Budapesten, az MSZP Köztársaság téri székházának galériájában. A tárlatot Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyitotta meg. /Népszabadság, jan. 5./

Kovács László külügyminiszter kijelentette: károsnak ítéli, ha a határon túli magyar szervezetek egyes politikusai csatlakoznak a magyarországi ellenzéki pártok rendezvényeihez, a magyar külpolitika belpolitikai indíttatású bírálatához. - Sorin Ducaru román külügyi szóvivő elmondta a Ziua lapnak, hogy Budapest három hónapig tanulmányozta a román megbékélési javaslatot, ezért Románia is három hónap alatt fogja elkészíteni válaszát az alapszerződéssel kapcsolatban. /Népszabadság, jan. 6./