A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége meghívására az RMDSZ gazdasági küldöttsége febr. 22-23-án látogatást tesz Magyarországon. A küldöttség tagjai: Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető, Antal István, Pécsi Ferenc és Borbély László képviselők, valamint Náznán Jenő, az RMDSZ ügyvezető gazdasági alelnöke. A küldöttség privatizációs kérdésekben folytat megbeszéléseket Budapesten, találkozik a HTMH, az Új Kézfogás Alapítvány képviselőivel, Széles Gáborral, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökével és az Ipari Minisztérium illetékeseivel. /Privatizációról tanácskoznak Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Kolozsváron a Györkös Mányi Albert Emlékházban ülésezett az EMKE Kolozs megyei egyesülete. A megbeszélésen többen jelen voltak az országos elnökség tagjai közül is. Az EMKE rendszeresíteni fogja egy-egy régió magyar művelődési életének áttekintését. A Kolozs megyei /szórványba szorult/ közművelődési életnek van olyan kistája, például a Mezőség, ahol pang a magyar kulturális élet, visszaszorul a családba, a tévékészülék mellé. Ennek ellenére itt is van követendő minta, ilyen a vándorkönyvtárak működtetése. Ezeken a településeken tíz-tizenöt évvel ezelőtt még magyar nyelvű felsőtagozatok működtek. Virágzó művelődési élet a kalotaszegi falvakban, Kolozsváron és részben az Aranyos-Torda vidéken létezik. Kolozsváron Kiss Irén és társai fáradhatatlan munkája eredményeképpen erős honismereti kör működik. A Kolozs megyei művelődési élte műkedvelő központú. Az elérhető csúcsot Mákófalva színjátszói jelzik, akik már megjelentek a budapesti színpadokon, ezenkívül kétszer voltak Angliában is. Ferencz László tiszteletes előterjesztette a Kőrösfői Emlékpark tervét: a református egyház tulajdonában levő templomkertben szabadtéri színpadot építenek, itt tartják évente a Vasvári Napokat, itt hozzák létre egy erdélyi személyiségek szoborpanteonját. Mindezt a Pro Kőrösfő Alapítvány akarja felkarolni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./

Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület attól a perctől készül a következő Kőrösi Csoma Sándor Napokra, amikor az előző év rendezvényeinek a függönye legördül. A résztvevőket meghívják a következő évre is, de újabb és újabb csoportokat hívnak, egyeztetik a műsort, stb. Idén várják a budapesti Térszínház, a fogarasi Színjátszó Egyesület és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház együttesét. Nagy gondot okoz, hogy a színháztermet bérlő mozivállalat átalakította, csökkentette a színpad területét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

"Febr. 28-án Bukarestben megkezdődtek a magyar-román szakértői tárgyalások a "történelmi megbékéléssel kapcsolatos két dokumentumról, illetve a magyar választervezetről. A magyar küldöttségben Bagi Gábor külügyminisztériumi osztályvezető, a románban Nicolae Nitu külügyi igazgató irányítja a partnerségi szerződésről tárgyaó csoportot, a kisebbségi témakörrel foglalkozó dokumentumról tárgyaló munkacsoport vezetője magyar részről Gyenge András külügyminisztériumi kisebbségi biztos, román részről Alexandru Farcas, az emberi jogi igazgatóság vezetője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./ A "megbékélési és partnerségi szerződés", illetve a "kisebbségi magatartási kódex" anyagát a két küldöttség együtt, a következő napon pedig külön-külön, munkacsoportokban tekinti át. - Márciusban Budapesten további szakértői találkozóra kerül sor. /Román-magyar szakértői tárgyalások Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./"

A román külügyi szóvivő febr. 28-i sajtóértekezletén az újságírók rendelkezésére bocsátotta az Európai Unió-román társulási tanács brüsszeli üléséről kiadott közleményt. Számos kérdés hangzott el azzal kapcsolatban, hogy Ioan Gavra, a kormányban részt vevő Román Nemzeti Egységpárt alelnöke az Adevarul de Cluj febr. 27-i számában kilátásba helyezte, hogy pártja az amerikai szenátushoz fordul Alfred Moses amerikai nagykövet legutóbbi, a szélsőséges pártokat bíráló megjegyzései miatt. A külügyi szóvivő kijelentette, hogy a nagykövet beszédében nem volt olyan rész, amely beavatkozásnak minősült volna. /Budapest-Bukarest viszonya. = Új Magyarország, febr. 29./

"Febr. 29-én folytatódtak a bukaresti szakértői tárgyalások. Bizonyos haladást sikerült elérni a dokumentumokban, állapította meg Bagi Gábor magyar külügyi osztályvezető, ugyanakkor számos nyitott kérdés maradt. Gyenge András külügyminisztériumi kisebbségi biztos a "kisebbségi kódexet" a legbonyolultabbnak nevezte a négy dokumentum közül. Egyetértettek abban, hogy ez jogi érvényű dokumentum lesz. Az alapszerződésben jogokról beszélnek, a kódexben pedig mindazokról a lehetséges intézkedésekről, amelyek ezeknek a jogoknak a gyakorlását elősegítik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./ Sem Bukarestben, sem Budapesten nem hozták nyilvánosságra azokat a diplomáciai okmányokat, amelyekről Bukarestben, illetve március elején Budapesten tárgyalnak a két ország szakértői - mégis, számos nyilatkozatban érintették tartalmukat a két ország diplomatái, politikusai. A román okmányokról Teodor Melescanu külügyminiszter elmondta: ezek a dokumentumok, vagyis a megbékélési nyilatkozat, a megbékélési és partnerségi szerződés, és a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos "magatartási kódex" építenek mind a már régebben aláírt, a kétoldalú kapcsolatok különböző feladatait felsoroló emlékeztetőre, mind arra, amit az alapszerződésről eddig folytatott tárgyalásokon már elértek. A megbékélési és partnerségi szerződés román tervezete a francia-német szerződésekben szereplő intézményrendszerhez hasonló mechanizmust hozna létre: az állam- és kormányfők szükség szerint, de évente legalább kétszer, a külügyminiszterek legalább háromhavonta találkoznának, tárcaközi bizottság alakulna az együttműködés segítésére stb. Magyar részről Bagi Gábor elmondta, hogy az Emlékeztető által felsorolt 55, különböző jellegű téma mintegy harmadában történt előrelépés, és olyan témák is akadtak, amelyekben fennmaradtak a nézeteltérések. Az eredmények közül a gazdasági kapcsolatok fejlődését, a különböző egyezmények előkészítését, a lakossági kapcsolatok fejlesztését, a határátkelés feltételeinek javítását, a katonai együttműködést emelte ki akkor a diplomata. A kisebbségi magatartási kódexről Kovács László magyar külügyminiszter elmondta: az abban tér el a román fél javaslataitól, hogy jogi kötelezettségeket róna a felekre. A kisebbségi kódexen kívül, hangsúlyozta a Kovács László, az alapszerződésnek is tartalmaznia kell azokat a kisebbségi jogokat, amelyeket az erre vonatkozó nemzetközi dokumentumok meghatároznak. /A román-magyar alapszerződés. Miről tárgyalnak a szakértők? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke febr. 16-án óriási érdeklődéssel kísért előadást tartott Budapesten a Testnevelési Főiskola nagytermében. Ismét bírálta Horn Gyulát, amiért miniszterelnöki beiktatásakor kijelentette: csupán tízmillió magyar állampolgár miniszterelnöke akar lenni. Ez a magatartás a trianoni országcsonkítás után "öncsonkításnak" is fölfogható. Így nem csoda, hogy a Magyarországon tanuló ifjúság egyre kevesebbet tud a határon túli magyarságról. "Megbocsáthatatlan bűnnek számít az, ha már tudatunkból is kiveszik az ország." A közöny lett úrrá, amihez jócskán hozzájárul a hazai média is. "A rendszerváltozás utáni időkben a médiában is a közöny vagy éppen a magyarság ügyével szembeni ellenségesség lett meghatározóvá." Tőkés László nemzeti összefogásra buzdított. /Magyar Fórum (Budapest), febr. 29./"

A budapesti Heti Világgazdaság márc. 2-i száma adatgazdag mellékletet állított össze Magyarság a határokon túl címmel. A demográfiával foglalkozó rész címe: Körkörös fogyás. A romániai magyarok kételkednek a hivatalos statisztikában, kétmilliósra teszik lélekszámukat, a hetilap szerint viszont a statisztika pontos /ennek alátámasztására Magyari László Nándort idézi/. Az 1,6 milliós romániai magyarság átlagos életkora 37 év, míg a románoké 2,5 évvel kevesebb. Szlovákiában ez a különbség 3,5 év a szlovákok javára. Romániában ezer aktív korú románra 372 gyermek és 266 /60 év feletti/ öreg jut, a magyaroknál ugyanakkor csak 313 gyermek, de 321 öreg. - Romániában a kinevezett állami tisztviselők közt a magyarok aránya mindössze 2,7 %-os, azaz nem éri el a népességen belüli 7,1 %-os arány felét sem. - A betelepítések miatt egyre csökken a magyarok aránya a nagyobb városokban. Marosvásárhelyen 1990 körül 84 493 magyar élt /51,4 %, 1910-ben még 86,8 %/, Kolozsváron 74 871 fő /22,8 %. 1910: 81,6 %/, Nagyváradon 74 225 magyar /33,3 %, 1910: 91,3 %/, Szatmárnémeti: 54 013 fő /40,9 %, 1910: 91,4 %/, Sepsiszentgyörgy: 38 937 fő /74,7 %, 1910: 96,6 %/, Székelyudvarhely: 38 937 /97,4 %, 1910: 96,9%/, Csíkszereda: 38 359 fő /83 %, 1910: 97,9 %, még 1960-ban is 92,2 %/, Temesvár: 31 785 fő /9,5 %, 1910: 38,7 %/, Brassó: 31 546 fő /9,7 %, 1910: 43,4 %/, Arad: 29 944 fő /15,7 %, 1910: 62,9 %/. /Heti Világgazdaság, márc. 2./

Febr. 26-án a budapesti Katona József Színházban kiosztották a Soros Alapítvány 1995. évi díjait. Erdélyből Cs. Gyimesi Éva kolozsvári irodalomtörténész kapott díjat, Ady Endre-díjjal Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költőt tüntették ki. A díjazottak között van Radnóti Sándor esztéta, Tamás Gáspár Miklós és Lengyel Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Febr. 29-én, életének 76. évében elhunyt dr. Kós Károly néprajztudós. Temetése márc. 5-én lesz a Házsongárdi temetőben. /Gyászjelentés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Dr. Kós Károly /1919-1996/ néprajztudós a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az erdélyi tárgyi néprajz meghatározó egyénisége volt. Kutató, tudomány- és falumúzeum-szervező, szerkesztő és oktató. Kutatásainak folytatása Erdély népi építészetében elképzelhetetlen a szaktudományt gazdagító módszerei nélkül. Tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte. A második világháborút követő évtizedekben hosszú ideig ő volt az egyetlen szakképzett tárgyi néprajzos. Voltak olyan évtizedek, amikor a magyar néprajztudomány legalapvetőbb monográfiái az ő tollából jelentek meg. A kolozsvári Néprajzi Múzeumban dolgozott nyugdíjazásáig. Erdély és Moldva hagyományos anyagi kultúráját tanulmányozta. Fontos feladatának tekintette a Népismereti Dolgozatok szerkesztését, írta róla nekrológjában Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

"Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nem elégedett meg azzal, hogy újabb "emléktáblát" kíván elhelyezni a kolozsvári Petőfi-emlékház falára, hanem egy minden eddiginél élesebb hangú, Iliescu elnökhöz intézett levelében követelte a román-magyar tárgyalások azonnali felfüggesztését mindaddig, amíg nem teljesítik az általa megfogalmazott feltételeket. Funar "megfelelő intézkedéseket" követelt annak érdekében, hogy idén márc. 15-én ne engedjék, hogy "a románokat megalázzák azoknak a leszármazottai, akik ezer évvel ezelőtt rázúdultak Európára". Megismételte az utóbbi napokban állandóan hangoztatott kijelentését, miszerint márc. 15-e a románok számára gyásznap, mert szerinte 1848-ban a magyarok megöltek 40 ezer románt. Hozzáfűzte, hogy a magyar nemzetiségű román állampolgárok szabadon ünnepelhetik Magyarország bármelyik ünnepét - Magyarország területén, "mivel a határok nyitva állnak, és az anyaország kijelenti, hogy várja őket látogatóba és repatriálásra." Megvádolta Magyarországot és az RMDSZ-t is: "a Magyarország és a magyar diaszpóra által fenntartott és pénzelt RMDSZ"-t azzal vádolta hogy "illegálisan magyar parlamentet és kormányt alakított Románia területén", bizottságot hozott létre, hogy Erdélyt külön integrálhassa Európába - Románia kárára. Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy márc. 2-én kinyilvánította az autonómiát, félkatonai szervezkedést és titkosszolgálatot szervezett. Funar szerint csak akkor lehet tárgyalni, ha Magyarország megszüntet minden "magyar" akciót Romániában, az RMDSZ felszámolja az "illegálisan létrehozott parlamentet és kormányt", továbbá kijelenti, hogy ellenzi az ET 1201-es ajánlását, elítéli az autonómiát, állást foglalnak amellett, hogy Romániában csak a románt lehet hivatalosan használni, stb. Funar követelte, hogy a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI készítsen jelentést a Budapestről pénzelt RMDSZ-akciókról, továbbá felszólította a román pártokat, hogy hozzá hasonlóan fogalmazzák meg követelményeiket, addig Iliescu fagyasszon be minden tárgyalást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./"

"Egy viharos ügy végkifejlete címen számolt be Sütő András a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ügyéről, amelyet alapítói kérésére a budapesti főügyészség 1995. nov. 14-én hozott ítéletével megszüntetett. Az alapítvány eredeti célját, a külföldre menekült erdélyi magyarok hazatérésének támogatását nem tudta elérni, ehelyett alkalmi segélyek kiutalása, céltámogatással érkező pénzösszegek továbbítása történt. Az NTA kuratóriumának 1993 nyarán lezajlott viharos közgyűléséről készült jegyzőkönyv a nyilvánosság elé került. Az ekkor kirobbant sajtóhadjáratban több cikk főleg Ábrahám Dezsőt, az NTA főtitkárát igyekezett erkölcsileg megsemmisíteni, írja Sütő András. Az alapítványra olyan vádak zúdultak, "amelyek félreértés következményei." A céladományokat a főtitkár törvényesen továbbította annak tudatában, hogy az erdélyi átvevők bármikor készek számot adni. "Ilyen elszámolásra sajnos nem került sor." Tőkés László püspök és Sütő András is több levélben kérte a törvényességi felülvizsgálatot, Sütő a Határon Túli Magyarok Hivatalához is fordult, Tabajdi Csabának köszöni a közbenjárását. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./ Sütő írása után következik Ábrahám Dezső közleménye, aki a birtokában levő okmányok, nyugták alapján felsorolta, hogy működése idején a kuratórium milyen összegeket szavazott meg, továbbá jelezte, kik nem számoltak el. Listájából kiderül, hogy Szőcs Géza a több ízben felvett, összesen 13 millió forinttal nem számolt el. A költségek között szerepel: helység bérleti díja: 785 ezer forint. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./ Mindkét cikket átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./ Előzmény: Sok vitacikk megjelent az alapítvánnyal kapcsolatban, Szőcs Géza is nyilatkozott: Mindenről elszámoltam. /Népszabadság, 1995. ápr. 19./"

"A bukaresti Adevarul "Nem tudom" cím alatt vezércikkben intézett új támadást az RMDSZ autonómiakoncepciói ellen, és egy füst alatt Tabajdi Csaba romániai magyar "autonómiaszigetekről" az Új Magyarországnak tett megjegyzését is szóvá tette. Adrian Ursu, a cikk szerzője szerint bármi történik az országban, az RMDSZ-t csak az autonómia célja érdekli. Az RMDSZ személyi elvű autonómiaterve az Adevarul szerint olyan "törvényhozó és végrehajtó szerveket irányoz elő a magyarságnak, amelyek párhuzamosak lennének a jogállam ilyen jellegű szerveivel". Az RMDSZ részéről az "autonóm nemzeti közösség" és más kifejezések csak arra szolgálnak, állította az Adevarul, hogy leplezzék Románia "enklávésítására" irányuló szándékukat. Tabajdi Csaba, a budapesti kormány magas rangú tagja sikerként számolt be arról, hogy Romániában magyar autonómiaszigetek jöttek létre. /Nem tudom. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./"

"A Román Nemzeti Egységpárt Kolozs megyei szervezete nevében Victor R. Constantinescu elnök és Liviu Medrea alelnök nyilatkozatban támadta az RMDSZ-t: irredenta és rasszista szervezet, Magyarország valóságos V. hadoszlopa Romániában, román- és államellenességével veszélyezteti a románok nemzeti létét. Meglepőnek mondták, hogy Grigore Zanc prefektus az Adevarul de Cluj című lapban Az RTDP nem veszi figyelembe Funar javaslatait című írását. A közleményben támadták az oktatásügyi minisztert, amiért bűnös nagylelkűséggel támogatják a román oktatással szemben a "hungarofonok" iskoláit. A közlemény szerint felelősségre kellett volna vonni a tanügyi törvény ellen Strasbourgba kerékpározó (az RMDSZ és a magyar titkosszolgálat által szervezett) tiltakozókat. A nyilatkozat megengedhetetlennek tartja, hogy csupán Kolozsváron 78 ("az RMDSZ által irányított és Budapest által pénzelt") civil társadalmi szervezet működik. A nyilatkozat leszögezte, hogy "a haza és fajtánk még rendelkezik elég élő lelkiismerettel, s állandóan éberen őrködünk, eltelve szívünk és elménk a faj szeretetétől és a kötelességérzettől, amely kötelességet a végsőkig teljesítjük, akárhányszor szükség lesz arra". /Hazafias aggódás ezúttal az RNEP Kolozs megyei szervezetének közleményében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./"

Márc. 9-én elkezdődött az ötvenéves Székely Színházat köszöntő rendezvénysorozat a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozatán, melyen részt vesznek az erdélyi magyar színházak és tagozatok. A díszünnepségen megjelent a hajdani Székely Színház több művésze. Márc. 10-én bemutatják Sütő András Káin és Ábel című drámáját, márc. 11-én színházi kerekasztalnál emlékeznek az 50 éve alakult Székely Színházra, márc. 12-én Harag György emlékkiállítás nyílik a színház előcsarnokában, este pedig a budapesti Nemzeti Színház vendégszerepel Tamási Áron Tündöklő Jeromos című darabjával. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

"A márc. 11-i román lapok foglalkoztak az SZKT csíkszeredai tanácskozásával. Az Adevarul "Nyílt konfliktus Markó Béla és Tőkés László között" címmel tudósított a következő alcímmel: "Szőcs Géza pénzügyletei még inkább kiélezik az RMDSZ-en belüli vitákat". Ugyanebben a számban Dorin Suciu, a lap budapesti tudósítója "Inog Szőcs Géza sajtóbirodalma" címmel számolt be a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzügyeiről. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ márc. 9-10-én Csíkszeredán tartotta ülését. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke javaslatot terjesztett elő olyan határozatra, amely a millecentenáriummal kapcsolatban összefoglalja a romániai magyarság fő célkitűzéseit. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kritikusan szólt megbékélési javaslatainak mind román, mind magyarországi fogadtatásáról. A Fidesz küldöttségével való találkozójáról beszámolva kiemelte közös javaslatukat: a magyarországi parlamenti pártok képviselői a határon túli magyarság legitim képviselőivel egyeztessék álláspontjukat a kisebbségi autonómia tárgyában. Demeter János önkormányzati elnök ismertette a választás-előkészítési támogatások alapelveit. AZ SZKT megerősítette Béres Andrást oktatási alelnöki tisztségében és elfogadta a belső választások szabályozásáról szóló határozatot, de időpontjáról nem határoztak. Az ülésen Tőkés-Markó vita volt. Tőkés László azzal vádolta a szövetségi elnököt, hogy "ki akarja szorítani őt" az RMDSZ életéből, Markó Béla pedig azt vetette a püspök szemére, hogy egy adott irányzatot támogat, és gyakran nem egyezteti lépéseit. Szőcs Gézát is annak ellenére támogatta a Duna Televízió ellenőrző testületébe, hogy Markó Béla közölte: Szőcs jelentős összegekkel nem számolt el. Tőkés László kifogásolta, hogy Markó Béla Borbély Lászlót nevezte ki az RMDSZ választási kampányösszekötői feladatra. Tőkés László felolvasta nyilatkozatát, amely szerint a szövetségi elnök "a bukaresti stílusú politizálás"-sal veszélyezteti az RMDSZ politikai irányvonalát. Kolumbán Gábor javasolta, hogy miután Borbély László személye megosztja a tanácsot, a képviselő ajánlja fel lemondását. A vita folytatódott, Tőkés László és Markó Béla felolvasták egymáshoz írt, megírásuk idején nem a nyilvánosságnak szánt leveleiket. Ezekből kiderült, hogy nem mai keletű a köztük levő ellentét. Indulatos felszólalások következtek. Dézsi Zoltán SZKT-elnök Markóval és Tőkéssel megbeszélést folytatott, és megegyeztek abban, hogy együtt keresik a konfliktus megoldását. Szőcs Géza is felszólalt, visszautasítva az őt ért vádakat, hogy nem számolt el, sőt, maga kér vizsgálatot. Ebben az ügyben már volt egy vizsgálat a HTMH, az Illyés Alapítvány és az RMDSZ részvételével. Az az összeg, amit Ábrahám Dezső szerint elsikkasztott, a budapesti Bem rakparti ingatlan formájában megvan. Ábrahám Dezső többször állított homlokegyenest ellenkező dolgokat. 1993-ban még azt nyilatkozta, hogy az ő könyvelési hibája volt, Szőcs Géza és a többiek semmilyen pénzügyi visszaélést nem követtek el. A heves vita közben egyre többen eltávoztak, így ért véget a viharos SZKT-ülés. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11., 12., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12., 13., 14./ Az SZKT kiadott nyilatkozatában a honfoglalás 1100 éves évfordulóját értékelték: "Honalapításunk millecentenáriumát az RMDSZ azoknak az időtálló értékeknek a felmutatásával kívánja megünnepelni, amelyeket a magyar nemzet 1100 éves ittléte alatt megteremtett és megőrzött." "Nyelvünk, kultúránk, hagyományaink megőrzése még mindig nem biztosított, az ehhez szükséges jogokkal nem rendelkezünk. Ismételten kinyilvánítjuk akaratunkat nemzeti értékeink megtartására, továbbvitelére és akadálytalan gyarapítására." Az alapszerződés csak úgy érheti el célját, "ha alapvetően hozzájárul a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez. Ehhez elsősorban a kisebbségben élő romániai magyarok és a többségben élő romániai románok képviselőinek megegyezésére lenne szükség..." "...kérjük mindkét ország kormányát, hogy keressék a romániai magyarság egyetértését a minket érintő dokumentumok kidolgozásakor." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 738. sz./"

Magyar-román szakértői tárgyalások folytak márc. 12-13-án Budapesten. Az első napon a két ország közötti alapszerződésről tárgyaltak a szakértők, tájékoztatott Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. A magyar küldöttséget Szénási György, a Külügyminisztérium nemzetközi jogi főosztályának vezetője, a román delegációt Dumitru Ceausu, a román külügyi tárca jogügyi igazgatója vezette. A felek újabb szövegjavaslatok kicserélésével próbálták kiküszöbölni az alapszerződés véglegesítése előtt álló akadályokat. Az ET 1201-es ajánlása értelmezése körül fennmaradtak az elvi különbségek. Márc. 13-án a történelmi megbékélési dokumentumok közül a közös politikai nyilatkozatról tárgyaltak, a magyar küldöttség élén itt Bagi Gábor külügyi főosztályvezető állt. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ A román fél újabb javaslatot terjesztett elő a kisebbségek jogait tartalmazó fejezet kapcsán. Sorin Ducaru román külügyi szóvivő hangsúlyozta: a román fél mindent megtesz, hogy az alapszerződést még ebben az évben kidolgozzák és aláírják. A korábban emlegetett márciusi időpontról, amelyről Horn Gyula és Iliescu elnök 1995. decemberi madridi találkozóján volt szó, nem esett említés. /Népszava, márc. 14./

"1995-ben 308, idén 422 millió forintot fordítanak a határon túliak tanulásának támogatására, ebből 175 millió forintot tesz ki az itt tanuló főiskolások és egyetemisták képzésének támogatása, nyilatkozta Egyed Albert, a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője. Nehezebb a kinti közoktatás támogatása. Csak Erdélyben ezer-ezerkétszáz olyan iskola van, amelyben magyar nyelvű képzés /is/ folyik. A román állam feladata a támogatásuk, viszont szükséges a magyarországi kiegészítő támogatás, mert "a folyamatok nem egyértelműek". A helyi tanfelügyelőségektől függ a magyar iskolák sorsa. Kolozsváron tíz éve tizennégy magyar líceum működöt, ma már csak kettő van és az egyik /Báthory Líceum/ helyzete bizonytalan az állandó zaklatások miatt. A tanárok továbbképzésében eredményes a Bolyai Nyári Akadémia, ezen 1995-ben ezer pedagógus vett részt. A szovátai továbbképző központ is jól működik. . Valamennyi magyarlakta térségben a "tömbmagyarság" lakta terület határai évről-évre szűkülnek. Az a célunk, mondta Egyed Albert, hogy "a helyi intézményesülést támogatva, a helyi vállalkozásokat segítve folyamatosan erősítsük a magyarság kulturális egységét, összetartozását. /Köznevelés (Budapest), márc. 15./ "

"A kormányprogramban is szerepel, hogy Budapest általában támogatja az autonómiatörekvéseket, hangsúlyozta Lábody László, a HTMH elnöke. A rendezés kizárólagos kulcsa az autonómia lehet, ez a személyes meggyőződése. A jelenlegi nemzetközi, belpolitikai feltételek nem teszik időszerűvé bármiféle autonómia gyakorlatba ültetését. A politikai feltételek folyamatosan alakíthatók, s a többség végül is belátja, hogy az autonómia az egyetlen járható út. Az RMDSZ-en belüli ellentétekről elmondta, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kolozsvári kongresszuson 67 %-os többséggel választották meg, tehát vitathatatlan legitimitással rendelkezik. Nem tud róla, hogy az RMDSZ bármilyen más csúcsvezetői tisztséget elismerne. "Mérhetetlen csalódottsággal és elkeseredéssel tudok csak beszélni arról, hogy a kisebbségi magyar politikusok egymást tekintik fő ellenségnek" - állapította meg. "Egyre inkább zavar az, hogy egyes kisebbségi politikusok beleavatkoznak Magyarország belügyeibe." Lábody László álgesztusnak tartja, hogy egyes pártok lemondanak mandátumukról a határon túli magyarság javára. Szerinte egy magyarországi párt beavatkozott az erdélyi magyarság ügyeibe, amikor Szőcs Gézát, egy meghatározott politikai irányzathoz tartozó személyt jelölt erre a tisztségre. /Rais. W. István: Beszélgetés Lábody László címzetes államtitkárral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./"

"Nyikómente egyik kisebb falva Székelyszentmihály, melyet 1332-ben említenek először az írásos források. A magyar falu szinte kizárólag unitárius vallású, a lakosság 15 %-a cigány. Székelyszentmihályon I-IV. osztályok iskola működik, van kultúrházuk. A falu kultúrájának "motorja" Mátyus Ilona tanítónő, munkája a misszionáriusokéhoz hasonló. /Gerendás Lajos: Egy keréken a Székelyföldön. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 19./ Gerendás Lajos /Budapest/ elhatározta, hogy bejárja Orbán Balázs útját."

Szőcs Géza márc. 19-én Kolozsvárott tartott sajtótájékoztatót, hogy tisztázza magát a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány NTA/ pénzügyei kapcsán őt ért vádak alól. Azzal vádolták, hogy 13 millió forint céltámogatással nem számolt el. Közölte, hogy az összegből ingatlanok vett mint Kolozsváron, mint Budapesten, illetve az Orient Expressz lapra és az Erdélyi Szépmíves Céhre milliós összeget költött. A román sajtótudósítók kérdésére, hogy dokumentumokkal tudja-e igazolni állításait, Szőcs Géza azt válaszolta, hogy a bizonylatokat átadta Ábrahám Dezsőnek, aki előzőleg még úgy nyilatkozott a Romániai Magyar Szó hasábjain, hogy Szőcs Géza nevéhez nem fűződik semmiféle kétely az elszámolások tekintetében. Sajnálatos, hogy ugyanez az újság megfeledkezett erről és most lehozta Ábrahám Dezső jegyzékét. Amikor Szőcs Géza valamilyen lépést tesz, Ábrahám Dezső hátsó manipulációktól késztetve lejáratási kampányba kezd. Szőcs Géza többször hangoztatta, hogy politikai összeesküvés áldozata, az alapítvány ügyét Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ásatták elő, hogy megsemmisítsék őt. Szőcs Géza a sajtótájékoztatón tájékoztatót olvasott fel. Ebből kiderül, hogy ő céltámogatásokat kapott, melyekkel az adományozó az ő pályázatát támogatta, nem az NTA-t, tehát nem az NTA vagyonából gazdálkodott. Az adományozó azonban nem élt panasszal. A Magyar Hitelbank nyolcmillió forintos céladományából egy Budapesten működő erdélyi magyar sajtóügynökség létrehozása történt meg /Bem rakpart 52./. A KMDSZ Alapítvány a megvásárolt ingatlant az időközben bejegyzett Eurotranssylvania Alapítvány tulajdonába adta. Ez az Erdélyi Híradó sajtóügynökség az erdélyi magyarság külvilág felé irányuló kapcsolatteremtésének legjelentősebb hídfőállása. Ezt az irodát az ellenérdekelt erők szeretnék megszüntetni. Az Orient Expressz (Bukarest) lap a Szerencsejáték Rt 1,5 milliós céltámogatásában részesült, ezenkívül 450 ezer forintos sajtóalapítványi támogatásban. Az Erdélyi Szépíves Céh támogatására a Szerencsejáték Rt. 3 millió forintot ítélt meg. Ebből Kolozsváron ingatlant vásároltak és iroda-berendezést. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20., Magyar Nemzet, márc. 20./

Szőcs Géza jelölése a Hungária Közalapítvány ellenőrző testületébe váratlan indulatokat váltott ki. Ezzel kapcsolatban közölte az Erdélyi Napló több olyan hozzászólás szövegét, akik kiálltak Szőcs Géza mellett: Tőkés László püspök, Gothár Péter rendező, Márkus János /Ausztria/, Borbély Ernő, Kodolányi Gyula, a budapesti Magyar Szemle főszerkesztője, Király Károly, Kónya-Hamar Sándor az RMDSZ Polgári Centrum és dr. Kelemen Attila, az RMDSZ Nóvum Fórum frakciójának vezetője és dr. Bíró Gáspár. Ugyanebben a számban tájékoztató olvasható a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány /NTA/ pénzügyeivel és Ábrahám Dezső főtitkár személyével kapcsolatban. Szőcs Géza rögzítette, mire költötte a kapott összegeket. - Koblenz József pénzügyi szakértő felülvizsgálta az NTA pénzügyeit, ennek alapján a kuratórium úgy döntött, hogy megvonja Ábrahám Dezsőtől a pénzkezelés jogát. Ettől kezdve Ábrahám Dezső életcélja, hogy bosszúból a kuratórium minél több tagját befeketítse a nyilvánosság előtt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./

A Szentkorona és az ország címere az egyetemes magyarságjelképe, amely magában hordozza a múltat, jelent és jövőt. Dr. Molnárfi Tibor könyve hasznos iránytű egy megváltozott világ értékrend-káoszában. A magyar történelem két alapszimbóluma összeköti a nemzet bárhol élő tagjait. A reprint kiadás Kolozsváron jelent meg. Dr. Molnárfi Tibor: A Korona /Regnum Marianum/. A valóság mítosza, a mítosz valósága (Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1996). = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./ A könyvet először a Szent István Társulat (Budapest, 1996/ adta ki, ez szolgált a reprint alapjául. Molnárfi visszapillantott a címer kialakulására, majd a Szent Korona fogalmáról, a Szent Korona tanáról ír, és arról, hogy Szent István felajánlotta az országot Szűz Máriának, ezért hazánk Regnum Marianum. A Szent Korona eredetét tárgyalva Csomor Lajos /Szent István Koronája nyomában, Panoráma, Budapest, 1987/ és mások munkásságára hivatkozott.

A magyarországi Joseph Pulitzer Emlékdíjat márc. 20-án osztották ki Budapesten, a határokon túliak közül életművéért Gáll Ernő és a kolozsvári Korunk szerkesztősége részesült a díjban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

A magyarországi pártokkal fenntartott kapcsolatokba illeszkedőnek nevezte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke azt a konzultációt, amelyet Pető Ivánnal, az SZDSZ elnökével és Eörsi Mátyással /SZDSZ/, az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnökével folytatott márc. 22-én Budapesten. A megbeszélés után Pető Iván kijelentette: nincsenek közöttük vitás ügyek. Hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarságot érintő ügyekben nem lehet az ottani érdekképviselet véleményének megkerülésével döntést hozni. Az autonómia kérdéséről Pető Iván megjegyezte, hogy olyan tanácskozásra lenne szükség, amelyen a határon túli magyar szervezetek, illetve a magyarországi pártok kicserélnék véleményüket. Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy a magyarországi pártok törekedjenek konszenzusra a határon túli magyar közösségek helyzetének megítélésében és az általuk igényelt megoldások támogatásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 25., 746. sz./ Ezt a tanácskozást először Tőkés László püspök és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke javasolta febr. 16-án. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19., 288. sz. jegyzet./

Ugyancsak márc. 22-én Magyar Bálint magyar művelődési miniszter Budapesten találkozott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és Béres Andrással, az RMDSZ oktatási alelnökével. Véleményt cseréltek a határon túli kulturális intézmények normatív alapon való támogatásának lehetőségeiről. Béres András javasolta, hogy meg kellene vizsgálni egy Székelyföldön létesítendő alapítványi egyetemmel kapcsolatos elképzeléseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 25., 746. sz./

"Tóth Sándor beszélt életútjáról. A háború után illegalista múlttal politikai karrier állt előtte, felhozták Bukarestbe, a Központi Bizottság tagja lett. Salamon József, későbbi nevén Bogdan Iosif hozta őt fel. Tóth Sándor viszont hamarosan közölte, hogy ő tanulni akar, így került Kolozsvárra. 1946-ban kezdődött a Gaál Gábor elleni hajsza, Emil Isac támadta őt meg a Romania liberában. Tóth Sándor az 1956-os forradalom után döbbent rá arra, hogy a rendszer nem reformálható meg. Ugyancsak belátta, hogy nincs mód megfékezni a román nacionalizmust, csak a világ közvéleménye segíthet. 1954-ben megbízták Tóth Sándort, hogy készítsen tanulmányt a magyar nacionalizmusról. Elkészült 110 oldalas tanulmányában úgy elemezte a magyar nacionalizmust, hogy "azt román sem teheti kirakatba". Romániában Gaál Gábor írásait kiadták, de meghamisított, meghúzott szövegek szerepeltek a kötetben, akkor Tóth Sándor átcsempészte Magyarországra az akkor már áttelepült barátjának, Tordai Zádornak az eredeti szövegeket. Ugyancsak barátjával írta meg a Jelentés Erdélyből című összefoglalást, amely Lázár György álnévvel jelent meg a párizsi Irodalmi Újságban. Ennek folytatását is megírta, az a Párizsi Füzetekben látott napvilágot. Tóth Sándort sok megaláztatás érte Erdélyben, 1988-ban áttelepült Budapestre. 1989-ben terjedelmes tanulmányt szentelt a román írástudóknak a román nacionálkommunizmusban vállalt szerepéről. Arra is kitért, hogy a román nacionalizmus hogyan fogja lerázni magáról kommunista múltját, hogyan fogja a magyarok, zsidók és egyéb "idegenek" nyakába varrni azt, amiből ők profitáltak a legtöbbet. A dolgozatot franciára fordítva a nyugati közvéleménynek és az emigrációnak szánta. Sajnos, nem jelent meg. 1991-ben adták csak ki románul Quo vadis Románia? címmel, Gelu Pateanu fordításában. Alig vette észre a könyvet néhány vatrás. Tóth Sándor Tamás Gáspár Miklóssal, előtte Kende Péterrel keveredett vitába. Tóth Sándor évtizedek óta dolgozik másik könyvén, amelyet Gaál Gábor életművéről ír Dicsőséges kudarcaink a diktatúra korszakából címmel. /Brassói Lapok (Brassó), márc. 22-28./"

A meglevő ellentétek nem Szőcs Géza személye és a kuratóriumba történő beválasztása körül polarizálódnak, de a nyílt vitát ez a fejlemény váltotta ki. Ez Markó Bélának nem személyes ügye Szőcs Gézával vagy másokkal szemben, nyilatkozta Budapesten Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /Népszabadság, márc. 23./

A Magyarországon szerzett oklevelek honosíttatásáról olvashatunk tájékoztatót a lapban. A hitelesítéshez szükség van az intézmény vezetője /rektor, főigazgató/ által hitelesített, meghatározott évre, szakra kiadott tantárgyi programcsomag hitelesített fordítását. A programcsomagnak tartalmazni kell minden tantárgy felsorolását, a tantárgy óraszámát, a tananyag rövid leírását. A budapesti Művelődési és Közoktatási Minisztérium segítségét kérte az RMDSZ oktatási főosztálya. A minisztérium több alkalommal körlevélben fordult az egyetemekhez és főiskolákhoz, azonban többszörös kérése ellenére az intézményeknek mintegy fele válaszolt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./