A Moldvába levő 1337 lelkes csángó településen, Magyarfaluban (Arini), 1300-an beszélnek magyarul is. Egy budapesti férfi, Eötvös György megismerkedett egy ott dolgozó magyarfalusival: Ghiurca, azaz Gyurka Fábiánnal, aki meghívta, vegyen részt egy menyegzőn falujában. A férfit megdöbbentette a szegénység, az, hogy a gyermekek a szabad ég alatt tanulnak. Az általa adományozott pénzzel rendbe tettek egy fészert, ahová behúzódhatott a két tanítónő, maradt hely a magyar nyelv oktatására is. Alapítványt hoznak létre, házat fognak vásárolni. Itt szeretnék – együttműködve a Csángó Szövetséggel – berendezni a Gyermekek Házát. 2004 karácsonya előtt gyűjtést szerveztek a budapestiek. Terepjáróval vitték ki a gyűjtés eredményeként a tanszereket, könyveket, egy televíziót, egy képmagnót és játékokat. A budapesti férfi zokszó nélkül tűri a román vámosok pimaszkodását. /Bajna György: Magyar könyvek Magyarfaluba. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 25./

Durván támadta a közös román–magyar kormányülések ötletét a szélsőségesen magyarellenes kirohanásairól híres Lucian Bolcas képviselő, a Nagy-Románia Párt alelnöke. „Természetesnek tartjuk a román–magyar kormányközi konzultációkat, ám közös kormányülések soha nem lesznek Romániában, erről mi kezeskedünk” – nyilatkozta, majd cinikusan megjegyezte: a román alkotmány egyetlen cikkelye sem rendelkezik arról, hogy Romániát budapesti politikusokból álló vegyes kabinet irányítaná. /R. Sz.: Vadimék ellenzik a közös kormányüléseket. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

Gyarmati Zsolt közel másfél éve a Csíki Székely Múzeum igazgatója. A fiatal történész elmondta, kihívást jelent számára a múzeum irányítása. Tavaly összesen tizenhárom kiállítást fogadtak, megnyitották a közönségsikernek örvendő fegyvertárlatukat. Eredményesen dolgoztak együtt a Hargita Megyei Kulturális Központtal, a Csíki Játékszínnel, a Hargita Együttessel, és kitűnő kapcsolatot ápolnak a székelyföldi múzeumokkal. A szakmai partnerség jegyében többek közt Egerből, Zalaegerszegről, Debrecenből, Budapestről érkezett kiállítás, illetve folyamatban van két testvérmúzeumi együttműködés kiépülése is. A Zala Megyei Múzeummal már aláírták a megállapodást, a debreceni Déri Múzeummal tavasszal kerül sor erre. Több kiadványuk látott napvilágot és létrehozták a múzeumot segítő Mikó Ferenc Egyesületet. A közeljövőben megjelentetik kétkötetes múzeumi évkönyvüket. A Magyar Nemzeti Múzeumban 2006 tavaszán lesz a székelyföldi múzeumok budapesti bemutatkozására, amelyre eddig nem volt példa. /D. Balázs Ildikó: Látogatóbarát intézményt szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

Néhány hete jelent meg a budapesti Nemzeti Tankönyvkiadónál Kántor Lajos Fellegek a város felett című könyve. A szerző fájlalja, hogy bár kötete kifejezetten Kolozsvárról szól, a könyvterjesztés visszásságai miatt Kolozsváron megvásárolni aligha lehet majd. A könyv arról szól, hogy Kolozsvár hogyan van jelen a 20. századi magyar irodalomban. Esszéi kolozsvári nézőpontból kísérik végig a múlt század történelmét a Bánffy-trilógia ilyen vonatkozásaival kezdve a szélsőséges Gheorghe Funar polgármester 2004-es bukásáig. Bekerült a kötetbe Kuncz Aladár és Tamási Áron, Szabó Dezső és Cs. Szabó László, Kolozsvári Grandpierre Emil és Passuth László, Kós Károly, Hunyady Sándor és Csiki László mellett Kiss János Omló falak című 1991-es könyvének rövid jellemzése is, de Köntös-Szabó Zoltán hármaskönyvéről, a Trianon gyermekeiről és Bálint Tibor Bábel toronyháza című könyvéről is szó esik benne. Kántor Lajos korábbi kötete, a szintén tavaly a budapesti Balassi Kiadó és a kolozsvári Polis Könyvkiadó közös vállalkozásaként megjelent A kapu is csak „szimbolikusan” van jelen az erdélyi könyvesboltokban. Éppen ezért jött létre a Kolozsvár Társaság, hogy Kolozsvár süllyedését lehessen megakadályozni. Kántor Lajos több RMDSZ-kongresszuson is elmondta, hogy Kolozsvár stratégiai fontosságú kérdés, mindent meg kellene tenni azért, hogy Kolozsvár múltját, jelenét és jövőjét átgondoltan szolgálják. A Kolozsvár Társaságon belül felmerült az 1956-os mártírok Kolozsváron felállítandó emlékművének gondolata. /Tibori Szabó Zoltán: Kolozsvár stratégiai fontosságú. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Január 24-én ünnepelte a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó 300. kötetének a megjelenését. Jelen volt a könyv értelmi szerzője, a kiadó kitartó háziszerzője, dr. Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész, aki beszélt a Nyirő Józsefről szóló kritikai tanulmánykötet születéséről. Néhány éve már, hogy a Pallas-Akadémia elhatározta, hogy válogatott művei sorozatának révén visszaadja Nyirő Józsefet, ezt a nagy erdélyi írót annak a közönségnek, amelyből vétetett, s amelynek irodalmi tudatából annyi évtizeden át hiányzott. Ebben a munkában Pomogáts Béla is részt vállalt. /(Cseke Gábor): A 300. könyv ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

Lövéte Homoród menti kis faluban 1992-ben még 3842-en laktak, ma alig vannak három és fél ezren. Sokan mennek Magyarországra dolgozni, hazahozták a külföldön megkeresett pénzt és házat építenek. Időközben többen meggondolják magukat, és a felépített vagy félkész házat eladják, mert nem akarnak Lövétén maradni. Magyarországon vagy Nyugaton jobban meg tudnak élni. Egyre több autóbusz parkol a falu központjában, mind a Lövéte–Budapest útvonalat járja. Lövétéről hetente négy autóbusz indul Budapestre és vissza. /Mihály László: Egy téli hétköznap a lövéteiek között. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 27./

Három erdélyi magyar személyiséget tüntettek ki az idén a Magyar Kultúra Lovagja elismeréssel Budapesten, a Magyar Kultúra Napján: Kis Portik Irént, Dánielisz Endrét és Kusztos Tibort.A gyergyószentmiklósi Kis Portik Irén néprajzkutató mögött negyedszázados gyűjtőtevékenység áll, ő a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban működő alkotóközpont néprajzi referense. Kis Portik Irén oroszlánrészt vállalt az egyik legrégebbi gyergyószentmiklósi ház, a Benedek-kúria rekonstrukciójában. Több önálló kötete és több mint kétszáz néprajzi tárgyú tanulmánya látott napvilágot. A nagyszalontai 79 éves Dánielisz Endre nyugdíjas pedagógus, helytörténész, kitűnő Arany-kutató. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem teológia, valamint pedagógia-lélektan szakán végzett, majd a szalontai Arany János Emlékmúzeum igazgatója lett, tisztségből a kommunista hatalom mozdította el, 1985-ben a nagyszalontai Arany János Gimnázium tanáraként vonult nyugdíjba. Dánielisz Endrének 17 néprajzi, helytörténeti könyve, több mint kétezer cikke és tanulmánya jelent meg. A bánffyhunyadi református lelkész, Kusztos Tibor a magyar nyelv határon túli ápolásáért, társadalmi szervezetek létrehozásáért és működtetésért részesült az elismerésben. /Botházi Mária, Rostás Szabolcs: A magyar kultúra erdélyi lovagjai. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Budapesten, a Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök nyughelyéül szolgáló Egyetemi templom kriptájának közelében található Petőfi Irodalmi Múzeumban kiállításon mutatják be a mélyen vallásos erdélyi Reményik Sándor költőt, születésének 115. évfordulóján. /Az erdélyiség szolgája budapesti kiállításon. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 30./

Új szakok indításáról született elvi döntés Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) működését felügyelő Pro Universtitate Partium alapítvány kuratóriumának legutóbbi ülésén – közölte Szűcs István, a PKE kancellárja. A döntés értelmében informatika, gazdasági informatika, könyvelési, pénzügyi, építészeti, valamint restauráció-épületszobrászat szakot is indítanának. Már 2006 elején szeretnék eljuttatni az akkreditációs csomagot az illetékes tanácshoz, hogy jövő év októberétől beindulhasson az oktatás. „Az egyetemnek szüksége van a szerkezetváltásra, hiszen a vallástanári szakok már teljesítették feladatukat: kinevelték a szükséges vallástanárokat Erdély és a Partium számára” – indokolta a döntést Szűcs. Az új szakokra vonatkozó igényekről az egyetem társadalomtudományi tanszéke által végzett felmérésekből szereztek tudomást. Az elöljáró arról is tájékoztatott, hogy a kuratórium elvi döntése értelmében Szatmárnémetiben fiókintézményt nyitnának, mivel Bihar megye után innen érkezik a legtöbb hallgató. Szűcs István cáfolta azokat a napokban felröppent híreket, hogy a PKE pénzügyi gondokkal küszködne. Elmondta, a tavalyi év folyamán valóban adódtak kisebb nehézségek az akkreditációhoz szükséges belső fejlesztések kivitelezésében, mivel a költségvetés megszorítását előíró budapesti Draskovics-csomag értelmében le kellett állítaniuk a könyvtár biztonsági rendszere és az új informatikai laboratórium kiépítését, valamint egy előadóterem korszerűsítési munkálatait. A márciusban zárolt összegeket azonban ősszel feloldották, így a biztonsági rendszer és az infolabor már el is készült, az előadótermet pedig az idei tanév végén korszerűsítik. /Balogh Levente: Igények szerint indítanak új szakokat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

Szakmai találkozóra érkeztek Budapestre, az Andrássy úti kormányépületbe a magyarországi és a határon túli magyar szervezetek képviselői. A megbeszélésről a sajtó nem tudott. A Duna Televízió információi szerint a kormány öt pontos programjáról, a Szülőföld-programról, az útlevél-, a vízumkibocsátás kérdéseiről, valamint az egyszerűsített honosítási eljárás lehetőségéről tanácskoztak. A határon túli szervezetek bizakodóan érkeztek a megbeszélésre. Véleményük szerint csak közösen lehet helyes nemzetpolitikát kialakítani. E szakmai találkozónak az összehívására Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tett ígéretet. /Titokzatos szakmai találkozó Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Kissé túllőtt a célon Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök, amikor autonómia- törekvéseket támogató ajánlatot tett a szlovákiai magyaroknak – jelentette ki az egyik szlovák kereskedelmi televízióban Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MK) ügyvezető alelnöke. A szlovák vádakat elutasítva Duray az MKP kulturális önkormányzatiságot elmélyítő törekvéseiről azt mondta, hogy azok semmiképpen sem minősíthetők autonómia-törekvéseknek, és az ilyen autonómia szóba sem jöhet Szlovákiában, ahol ennek megvalósításához az alkotmány módosításával kellene megteremteni a feltételeteket. Vitapartnere, Dusan Caplovic, az ellenzéki Smer képviselője azzal vádaskodott, hogy Duray mindaddig nem marad nyugton, amíg nem Budapestet tudhatja ismét e térség fővárosának. „Ön hosszú távon tekint a jövőbe és azzal az eshetőséggel számol, hogy ha úgy fél évszázad múltán az Európai Unió valamilyen okból összeomlana, akkor maguk magyarok ismét kikiálthatnák a történelmi Magyarországot.” Duray határozottan visszautasította a gyanakvó véleményt. /Duray szerint Gyurcsány az autonómiával túllőtt a célon. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

A magyar kormány által meghirdetett Szülőföld-programról, az útlevél-, a vízumkibocsátás kérdéseiről, az egyszerűsített honosítási eljárás lehetőségéről folytattak szakértői tanácskozást január 31-én és február 1-jén Budapesten a magyar kormány képviselői a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A találkozón ugyanakkor a résztvevők megismerkedhettek azzal a törvénytervezettel, amely létrehozza a Szülőföld-alapot, tájékoztatott Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az egyeztetésen RMDSZ részről jelen volt Kerekes Gábor gazdasági alelnök, valamint Székely István szakértő. „Tájékoztatást, információkat kaptunk a Szülőföld-programcsomagról, meghallgattuk a belügyi-, a munkaügyi- és a külügyminisztériumi, valamint az ITDH, a Corvinus Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, az Exim Bank és a Magyar Hitel Bank Rt. képviselőinek előadásait a fenti témákkal kapcsolatban. Mivel a tényanyaggal csupán ott ismerkedtünk meg, csak néhány javaslatot fogalmaztunk meg az elhangzottakkal kapcsolatban, a továbbiakban minden határon túli szervezet áttekinti az anyagot és megteszi kiegészítő javaslatait” – fejtette ki Takács. Az ügyvezető elnök a Szülőföld-program gazdasági csomagjának elképzeléseit messzemenően támogatja, annak ellenére, hogy még nem ismeri megvalósíthatósági lehetőségeit. „Ezek nem támogatások, hanem végre a piacgazdaság szabályai szerint működő gazdasági fejlesztési programok.” „Más koncepció szerint állnak össze ezek a támogatások, amelyek a piac szabályait veszik figyelembe ahhoz, hogy finanszírozható programok alakuljanak ki.” – mondta Takács Csaba. /Köllő Katalin: Új koncepció alapján állítják össze a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./ A szülőföldprogram pénzügyi alapjait, működését szabályozó törvénytervezetet ismertették a határon túli magyarok képviselőivel Budapesten. A bemutatott tervezetben 25 milliárd forintos keret szerepelt, egyelőre lehetőségként. Döntés született arról is, hogy az alap működését egy tizenöt tagú tanács irányítja, a különböző szakágak pályázatait szakmai testületek bírálják majd el. A Szülőföldalap kezeléséért felelős tizenöt tanácstagot a magyar miniszterelnök, szakminiszterei és a határon túli magyarok képviselői nevesítik, és megállapodtak, hogy tevékenységük publikus lesz, döntéseiket az átláthatóságnak és elszámolhatóságnak kell jellemeznie. Takács Csaba nehezményezte, hogy nem vehettek részt a törvény koncepciójának kialakításában. ,,Kifejtettem, hogy a magyarországi népszavazás eredménye nem változtatta meg a határon túli magyarok igényét. Meggyőződésünk, és ezt dokumentumokkal is alá tudjuk támasztani, a legegyszerűbb, az EU államai törvénykezése szempontjából is legelfogadhatóbb megoldás a kettős állampolgárság” – fejtette ki Takács Csaba. /Farkas Réka: Egyelőre csak ígéret a huszonötmilliárd. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

A kilencvenes évek kezdete óta nagyon sok határon túli fiatal érkezik Budapestre. A Háló Közösségfejlesztő Katolikus Egyesület olyan kulturális központot kívánt létrehozni, ahol a vendégek és vendéglátók megfelelő körülmények között találkozhatnak. 2005 januárjában a Ferenciek terén lévő Kárpátia-udvarban nyílt meg a Háló Közösségi Központ. A megnyitón jelen volt dr. Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, valamint dr. Gulyás Kálmán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára is. /Háló Közösségi Központ Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

Idén egy kicsit késik, de nem marad el a határon túli, magyarul tanuló gyerekeknek járó magyarországi oktatási támogatás. A magyar költségvetésben szerepel az e célra szánt összeg, március után válik hozzáférhetővé, az Iskola Alapítvány várhatóan még ebben a hónapban meghirdeti a pályázatokat – mondta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, aki a hét elején Budapesten tájékozódott erről a kérdésről is. /(-kas): Lesz oktatási támogatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

A köztiszteletnek örvendő 80 esztendős nagyszalontai magyartanárt, Arany János életútjának avatott ismerőjét, Dánileisz Endrét a budapesti Stefánia palotában ütötték a magyar kultúra lovagjává január 22-én. Dánielisz Endre írói, nyelvművelői munkája, helytörténeti cikkei, könyvei a közösségéért élő, dolgozó tudóst méltatják. A szalontai Arany János Múzeumért végzett munkája és Arany-kutatásai felbecsülhetetlen értékűek. /A magyar kultúra lovagja, Dánielisz Endre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

Kizárólag a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által januárban előterjesztett ötpontos határon túli csomagról és annak is csak az első három pontjáról tanácskoztak a hét első felében Budapesten a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány szakértői, jelentette ki Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Mint elmondta, a budapesti egyeztetések csupán a Szülőföld programot, a nemzeti vízumot és a határon túli magyarok kedvezményes magyarországi honosításának megkönnyítését érintették. Gyurcsány Ferenc a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) 2004. november 12-i ülésén jelentette be kormánya új, határon túli magyaroknak szánt programcsomagját. Ennek legfontosabb elemeként a külhoni útlevél megadását említette. „Megoldjuk azt, amit a magyar igazolvány nem tudott megoldani – bár nyilván szeretett volna – hangoztatta a miniszterelnök. – Megoldjuk azt, hogy a határon túl élő magyar testvéreinknek ezt a határt ne kelljen valóságos határként megélniük.” Január hetedikéig azonban újrafogalmazta a kormány a határon túli intézkedéscsomagját. A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma szabadkai megalakulása napján Gyurcsány Ferenc immár ötpontos határon túli csomagot jelentett be. Ebben azonban az anyaországba való beutazás nehézségein immár nem a határon túliaknak megadandó magyar útlevéllel, hanem a nemzeti vízummal kívánt enyhíteni. Amint a kormányfő részletezte, a nemzeti vízumot azok kérelmezhetik, akik nyelvük, kultúrájuk, nemzeti identitásuk megőrzése érdekében oktatási, egészségügyi céllal, a családi kapcsolatok fenntartása céljából hosszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni. Gyurcsány hozzátette, a várhatóan március 31-éig bevezetésre kerülő vízumot öt évre lehetne igényelni, kilencven napot meghaladó magyarországi tartózkodásra és tetszőleges számú határátlépésre jogosítana. Miért kell kedvezményes vízumot ígérni, ha korábban már útlevelet ígértek? – tette fel a lap munkatársa a kérdést Szabó Vilmosnak, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes államtitkárának. Szabó Vilmos elmondta, a bejelentésen mint megvizsgálandó kérdés, az útlevél is szerepel. /Gazda Árpád: Ejtették a magyar útlevelet? = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./

Budapestről küldte a Kárpát-medencei Kastélykrónika című folyóirat első évfolyamának első számát a főszerkesztő és művészettörténész, Várallyay Réka, a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal Kárpát-medencei referense, aki több alkalommal volt Háromszék vendége, Kézdivásárhelyen szakrális kiállítás szervezője. A rangos kivitelben, negyedévente megjelenő kiadványt az említett hivatal indította útjára, és benne húsz szerző tárgyi és szellemi örökségekkel foglalkozó írását közli nemcsak magyarországi, hanem a regionális szerkesztőségek (Felvidék, Kárpátalja, Erdély,Vajdaság, Délvidék, Burgenland) közreműködésével. A félszáz oldalas folyóirat kötődik Háromszékhez és Erdővidékhez. Fehér János baróti művészettörténész és Kisgyörgy Zoltán a vargyasi Daniel-kastélyt és annak hajdani életét mutatja be. A vizuális lapterv egyik készítője a Sepsiszentgyörgyön élő, tehetséges grafikus, Péter Alpár. /Kisgyörgy Zoltán: A régiók örökségei egy helyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

Február 5-én tartották Budapesten a már hagyományossá vált 9. Csángó Bált. A háromezer férőhelyes Petőfi Csarnok színültig telt a csángó zene és kultúra iránt érdeklődő magyarországi és külföldi közönséggel. A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Kht. által szervezett rendezvényen moldvai, gyimesi és hétfalusi csángó szokásokat, hagyományokat és táncokat mutattak be. A rendezvény fővédnöke, Mádl Ferenc helyett felesége, Dalma asszony nyitotta meg a bált, felolvasva a köztársasági elnök levelét. Mádl üzenetében hangsúlyozta, fontos a magyar államnak a moldvai magyarokkal való élő kapcsolat ápolása. „A csángómagyar kultúra őrzése közös kötelességünk” – üzente a résztvevőknek a köztársasági elnök. A pusztinai László Erzsébet énekelte el az Úrangyalát. Lánya, Nyisztor Ilona népdalénekes már Kaliforniát is megjárta a csángó karácsonyi dalokkal következett. Ő a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) oktatási programja keretében tanítja a csángó gyerekeket őseik zenéjére. Felléptek magyarországi és csángóföldi hagyományőrzők, majd a gyimesbükkiek a jellegzetes „harsogtatással”. A csángó bálok történetében először, a hétfalusi csángókat képviselve felléptek a boricát járó pürkereci legények is. A színpadi műsor után háromezer ember tódult az előtérbe, amíg a szervezők kihordták a székeket, hogy legyen hely táncolni. „Mondjunk igent moldvai magyar testvéreinkre!” – szólította fel a bál résztvevőit Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, aki beszámolt arról, hogy már megvásároltak 15 hektár földterületet a tervezett csángó iskolához. Arra kérte a jelenlévőket: ha a csángók minden évben gyalog zarándokolnak el Csíksomlyóra, akkor szeretettel meghív mindenkit májusban: „Menjünk át gyalog Moldvába, Rekecsinbe, és rakjuk le az alapkövet. Erre az ünnepélyre meghívjuk a bukaresti pápai nunciust és a iasi-i püspököt, hogy szentmisét celebráljon” – mondta a szerzetes. A Petőfi Csarnok előterében az MCSMSZ standjánál téglajegyeket árusítottak a csángó iskolaközpont felépítésére. /Bakk-Dávid Tímea, Budapest: Boricától a harsogtatásig. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

A múlt héten a hetvenöt éves Csoóri Sándor költőt köszöntötték a magyarországi sajtóban, tévében. Ferencz Imre emlékezett, hogy harminc évvel ezelőtt Budapesten néhány könyvesboltban Csoóri-verseskönyvet keresett. „Kérem, nincs, mert a pult alól kelnek el a könyvei, a legrövidebb idő alatt!” – mondták az eladók. A Kossuth- és Herder-díjas költő a szellemi és politikai ellenállás képviselője volt az évtizedek során. Költészetről így vallott Csoóri: „Ma a költészet legizgatóbb föladata az, hogy a félrevezetett, a becsapott, a többszörösen is manipulált emberben újra fölébressze természetes ösztöneit és a saját határain túlmutató képességét.” /Ferencz Imre: Februári, zord verőfény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

A Magyar Kultúra Napján Budapesten a Magyar Kultúra Lovágjává ütötték Kiss Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutatót, a szárhegyi alkotóközpont munkatársát. A lovagi kitüntetést a Falvak Kultúrájáért Alapítvány osztja ki minden évben, idén összesen 36 személyt avattak lovaggá. Kiss Portik Irén megjegyezte, hogy a december 5-i népszavazás után Hiller Istvántól vagy a mostani minisztériumtól nem tudott volna elfogadni semmilyen kitüntetést. Néprajzos kollegái meggyőzték, hogy ezek pártatlan, kultúrafelmérő emberek, akik arányosan próbálják a kitüntetéseket elosztani a magyar kultúráért dolgozó emberek között. /Gál Éva Emese: Lovaggá ütötték Kiss Portik Irént. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Kóka Rozália a népművészet mestere, előadóművész és Petrás Mária csángó népi énekes, keramikusművész közös előadást tartottak Budapesten, a Magyarok Házában február 7-én, a Budapesti Székely Kör szervezésében. A bukovinai székelyek és a csángómagyarok sorsát elevenítették meg énekben, mesében, imádságban, mondákban és igaz történetekben. Petrás Mária tűzzománc szobrait és kerámia faliképeit is megtekintette a közönség. Petrás Mária a Bákó megyei Diószénben született, a Magyar Iparművészeti Egyetemen diplomázott 1995-ben, másfél évtizede nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban a csángó ügy, az ősrégi csángó kultúra hiteles követe. Kóka Rozália bukovinai székely család leszármazottja. Gyűjtötte a bukovinai székely hagyományokat, szervezte közösségi életüket. /(Guther M. Ilona): Jóestét Mária – Csángó madonnák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Farsang Illés szekerén címmel mutatta be Csíkszeredában a farsang utolsó napján, február 8-án, húshagyókedden legújabb műsorát a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Csíkszereda önkormányzata által fenntartott hivatásos együttes legújabb produkciójáról András Mihály, az együttes vezetője elmondta, hogy vidám műsort kínálnak a közönségnek. Rendezője, koreográfusa a budapesti táncművészeti főiskola növendéke, a sepsiszentgyörgyi Orza Calin. Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. Idén több mint 150 fellépésre kaptak felkérést, körvonalazódik egy egyhónapos spanyolországi és egy portugáliai fellépés-sorozat, valamint egy tíz országot átfogó körút, amelynek során Magyarországot és a vele szomszédos államok magyar közösségeit keresnék fel. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szellemi műhelyként is működik. Stúdiójában zenei felvételek készülnek, hamarosan megnyílik archiváló és digitalizáló műhelye, amely a korábbi gyűjtések feldolgozását kívánja megkönnyíteni. /A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes újabb fellépése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

Budapesten az Oktatási Minisztériumban a Kárpát-medencei pedagógus-szövetségek képviselőivel megtartott tanácskozáson Zilahi László, a minisztérium főosztályvezetője bejelentette: az idén további forráscsökkentésre kell számítani. Ebben az évben a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség megkapja alapintézményeinek működtetéséhez a támogatást, azonban a pedagógusoknak a kedvezménytörvény alapján járó anyaországi továbbképzésre kevesebb pénz jut. Tavaly 600 romániai magyar pedagógus vehetett részt magyarországi képzéseken, ebben az évben csupán 141 pedagógus számára biztosított a részvétel – jelentette be Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára tájékoztatóján. A Bolyai Nyári Akadémia az idén is megkapja a szükséges támogatást. Idén a 24 tanfolyamon, közel ezer tanügyi részvételére számítanak a szervezők. /(Daczó Dénes): Anyaországi képzésre jóval kevesebben mehetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Székely János /Torda, 1929. márc. 7. – Marosvásárhely, 1992. aug. 24./ íróról sokáig nem születtek átfogó monográfiák. Megjelent Éger Veronika Székely János történelmi drámái /Kriterion, 2001/ és Szász László nagymonográfia határát súroló könyve /Egy szerencsés kelet-európai – Székely János, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2000/, s egy gazdag /Dávid Gyula és Szász László szerkesztette/ emlékkötet az íróról: Egyedül- Székely János emlékezete, Nap Kiadó, Budapest, 1999/. Ezután jelent meg Elek Tibor monográfiája Székely Jánosról /Kalligram, Pozsony, 2001/. /Bertha Zoltán: Monográfia Székely Jánosról. Elek Tibor könyvéről. = Helikon (Kolozsvár), febr. 10./

Február 10-én ünnepélyes keretek között írta alá Kolozsváron a 2004–2005-ös tanévre vonatkozó oktatási-nevelési támogatások folyósítását előirányzó szerződést Bálint–Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke és Kelemen Hunor, a romániai diákoknak és egyetemi hallgatóknak szánt támogatás folyósításával foglalkozó Iskola Alapítvány elnöke. A HTMH elnöke kifejtette: üzenetértékű, hogy a szerződést Kolozsváron írták alá, emlékeztetett, hogy tavaly még Budapesten kerültek rá a dokumentumra a kézjegyek. A politikus elmondta, a 2003–2004-es tanévben a Kárpát-medencében 213 976 jogosult általános és középiskolás számára biztosíthatta a módosított kedvezménytörvény az évi 20 ezer forintnak megfelelő oktatási-nevelési támogatást. Emellett 6579 főiskolás és egyetemi hallgató is részesült a 2800 forintnak megfelelő pénzösszegben. Erre a célra összesen 5,2 milliárd forintot biztosított a magyar költségvetés. A kedvezménytörvény módosítása Bálint–Pataki szerint nagyon fontos volt, ezt tükrözi, hogy az előző évben csak 1 milliárd 547 milliót költöttek erre. A legtöbb jogosult Romániában akadt, 116 975 általános és középiskolást érintett. Ehhez hozzáadódott még 5475 egyetemista. A romániai támogatás összértéke elérte a 2,6 milliárd forintot. Kelemen Hunor kifejtette: az idei tanévben az előző évekhez képest nem csökkent a magyarul tanuló gyerekek száma, ami egyrészt a magyar nyelvű osztályok szaporodásának, másrészt az oktatási nevelési támogatásnak tulajdonítható. Romániában a legtöbb igénylés Hargita megyéből, a legkevesebb pedig Krassó-Szörény, valamint Neamt és Galac megyéből érkezett. Az elfogadott pályázatok igénylőinek a 27 százaléka Hargita megyei lakhellyel rendelkezik, 17 százaléka Maros, 15 pedig Kovászna megyéből származik. Kilenc százalékot tesz ki a Bihar megyei igénylők száma, míg a Kolozs megyeieké csak hat százalékot ér el. A tavalyihoz képest több mint duplájára nőtt az igénylők száma. /(borbély): Ismét lehet pályázni az oktatási-nevelési támogatásra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

A Fiatal Írók Szövetsége és a Szépirodalmi Figyelő folyóirat február 10-én közös díjkiosztó estet rendezett Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A FISZ 28 éven aluli alkotóknak kiírt 2004. évi irodalmi pályázatának első díjasai – a három közül két kategóriában – határon túli magyar fiatalok. Vers kategóriában az öt díjazott közül első díjas lett a 24 éves zentai Kollár Árpád, prózában a hat díjazott közül ketten kaptak első díjat, két csíkszeredai fiatalember: a 27 éves Szőcs Attila és a 24 éves Burus János Botond. A FISZ önálló kötetekben adja ki a díjazottak pályaműveit. Szőcs Attila közgazdász, oktató a Sapientia Egyetem csíkszeredai gazdasági karán és PhD hallgató a Corvinus Egyetem marketing szakán. Szőcs Attila fest és fotózik is. Első önálló festészeti kiállítása januárban volt, Csíkszeredában. Burus János Botond a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakos hallgatója A 2002 óta kéthavonta megjelenő Szépirodalmi Figyelő folyóirat 2004. évi – és egyben első alkalommal kitüntetett – díjazottjai Szőcs Géza költő és Bánki Éva prózaíró. A Szépirodalmi Figyelő irodalmi, kritikai, szemléző folyóirat. Félszáznál több lapot szemléznek, nemcsak a magyarországiakat, hanem valamennyi, magyar nyelven rendszeresen megjelenő irodalmi folyóiratot. A kiadvány interneten a www.szepirodalmifigyelo.hu honlapon érhető el. /Guther M. Ilona: Irodalmi díjakat osztottak Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Böjte Csaba, a dévai gyermekotthon alapítója vehette át az Év embere díjat a Magyar Hírlaptól, a napilap február 10-én tartott ünnepségén. Budapesten, a Művészetek Palotájában tartották a sorrendben már nyolcadik rendezvényt. A díj birtokosa már Erős János, Somody Imre, Esterházy Péter, Gönczöl Katalin, Szabó István, Kertész Imre és Szuhaj Mihály. A 45 éves Böjte Csaba az év embere jelölést vegyes érzelmekkel fogadta, bevallása szerint ugyanis nem nagyon szereti a kitüntetéseket. Ám ha a jelölés – mint mondta – ráirányíthatja a figyelmet az elhagyott, illetve elkallódó gyerekek problémáira, akkor örül a kiválasztásnak, és reméli, nemcsak Erdélyben, de Magyarországon is akadnak követői Böjte Csaba civil foglalkozásainak feladása után egy évig élt remeteként a Hargitán, miközben elszántsága, akaratereje próbájaként egy bányában dolgozott. 1982-ben titokban jelentkezett a ferences rendbe, majd gyulafehérvári és esztergomi teológiai tanulmányai végén 1989-ben szentelték pappá. 1992-ben Dévára került, ahol néhány, az utcáról befogadott árvával az oldalán beköltözött a város évtizedek óta üresen álló egykori ferences kolostorába. A saját erőből szobáról szobára felújított, időközben az egyház tulajdonába visszakerült kolostor ma már négyszáz gyermeket befogadó árvaházként működik, saját iskolával, óvodával és kiszolgáló épületekkel. A gyerekközpont fenntartása mellett a létesítményt működtető Szent Ferenc Alapítványhoz befolyó adományokból Böjte Csaba az elmúlt években tucatnyi új telket és ingatlant vásárolt, amelyekből újabb és újabb otthonok nyíltak vagy nyílnak hamarosan. A dévai mellett két évvel ezelőtt Szászvároson és Szovátán, az elmúlt évben Zsombolyán, Torockón, Gyergyószárhegyen és Nagyszalontán létesültek újabb árvaházak és otthonok, a kolozsvári egyetemre járó diákok szállásgondjainak megoldására pedig saját házat kaptak a városban. Néhány hónapon belül Petrozsényben is újabb intézet létesül. /Böjte Csaba atya az Év embere. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 12./

Január 30-án dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek együtt misézett Rómában dr. Erdő Péter bíboros-prímással, esztergom-budapesti érsekkel, akit II. János Pál pápa nemrég nevezett ki a Szentségi és Istentiszteleti Kongregáció tagjává. /Jakubinyi György érsek és Schönberger Jenő püspök Rómában. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 13./

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke február 12-én Budapesten felszólította az Országgyűlést, vegye tárgysorozatba a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaállítására született törvényi kezdeményezéseket, és tegye lehetővé számukra magyar állampolgárságuk kérelmükre történő, akadálymentes honosítással való visszaállítását. Patrubány Miklós a Restitutio in integrum, avagy Törvényt a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaállításáról című kétnapos konferencia záró sajtótájékoztatóján annak a véleményének adott hangot, hogy a 2004. december 5-i népszavazás egy ,,következetesen végigjárt út utolsó stációja volt”. /A hétvége hírei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

A Kelet-Európában ritkaságszámba menő Magyar Autonóm Tartomány 1960-tól nevet és egyúttal profilt is váltó tartomány (Maros Autonóm Tartomány) burkoltan a magyar autonómia egésze alól ki akarta húzni a szőnyeget. Váratlanul román első embere lett a tartománynak. 1955-től a MAT-ot számos felső szintű ellenőrzésnek vetették alá, különösen a testvériség és az internacionalizmus szellemében való nevelést illetően a dolgozók körében, s a székelységre rendre negatív következményekkel járó elmarasztalások egy bizonyos Monográfia-ügyben csúcsosodtak ki. Gagyi József, a MAT viszonyainak kutatója a tatabányai Limes c. negyedévi tudományos szemle 2004/1-es, Változó Székelyföld című tematikus számában részletesen foglalkozott ezzel az időszakkal. Az 1960-as tartományi csúcsértekezletről írt, melyen ledorongolták azt a jókora könyvben összegyűjtött tanulmánycsokrot, amely A Magyar Autonóm Tartomány a szocialista fejlődés útján címet viselte, s amit egyszerűen csak „Monográfiaként” emlegettek. Ez a kiadvány pártrendelésre készült el, s propagandacélokat szolgált volna. A mintegy 30 szerző komolyan vette a feladatát. Az említett értekezleten kritikák, éles ítéletek hangzottak el, többek között: az anyagban a szerzők burzsoá terminológiát használnak, például Székelyföld, székelység. A szerzők Romániát többnemzetiségű államnak nevezik, egyes szerzők még azt a kérést is taglalják, hogy a MAT-nak miért nem adnak önállóságot. „Az egész anyagon mint egy fekete szál húzódik végig a nemzeti, regionális, autonomista izoláció. Ez a független Erdély burzsoá gondolata, amelyet a volt burzsoázia terjesztett.” Végül pedig: a monográfiában nem magyarázták meg, hogy Romániában s véglegesen megoldották a nemzeti kisebbségek kérdését. A könyvet még terjesztése előtt Bukarestben bezúzták, egy kézirata a budapesti Teleki László Könyvtárban tanulmányozható. A támadás jó ürügy volt ahhoz, hogy meginduljon a MAT lebontása, az ügyben érintett káderek kicserélése. Az 1968-ban bejelentett „megyésítés” látszólag igazságot szolgáltatott volna Székelyföldnek. Igaz, hogy az elképzelések szerint Maros leszakadt volna, „cserében” viszont a leszakított Sepsi és Kézdi rajonok visszatértek volna a székelység kebelébe, egy nagy székely megye, Hargita keretén belül, Csíkszereda központtal. Ez az „igazságtevőnek” bemutatott, fiatal Ceausescu-korszak felívelő szakasza volt. Ekkor zajlott a hargitai „megyecsinálás”. A pár nap alatt lezajlott székely „népmegmozdulás azt ültette el a Csíkszeredában élők szívében, hogy a felsőbb akarattal, a párt szavával is szembe lehet menni. Az eseményt több elemzés és emlékezés is felidézi – Gagyi József mellett Sarány István és Szabó Katalin közös dokumentumkönyve (Megyecsinálók, Szemtanú Könyvek, Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2001), valamint Zöld Lajos újságíró visszaemlékezése (Kölcsönkért élet, kamatra, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2003). /Cseke Gábor: Változatok az autonómiára. Vezetők pozícióharca? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./