Százezrek ünnepelték a hétvégén tűzijátékkal, koncertekkel, népünnepélyekkel tíz ország – köztük Magyarország – EU-csatlakozását, Európa történelmi újraegyesítését. „Kompország végképp kiköt a nyugati parton” – mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a budavári Sándor-palotában tartott ünnepségen. Kisrozvágyban a trianoni döntéssel kettészakított történelmi Bodrogköz több mint félszáz településének képviselői találkoztak. Az Unió új határánál, Ártándnál torlódás alakult ki: a magyar hatóságok az uniós követelményeknek megfelelő új vámolási és adatfeldolgozási eljárásra tértek át, ami kilépésnél 8-9 órára hosszabbította meg a teherjárművek várakozási idejét. „A magyar EU-csatlakozás hatalmas esély a határon túli magyarságnak” – jelentette ki a budapesti Operaházban rendezett díszelőadáson Markó Béla RMDSZ-elnök. „A magyar nemzet ma nagyobbrészt már házon belül van, csak a kisebbik részét kell az elkövetkező években közösen bevinni” – közölte az RMDSZ elnöke. Markó kifejtette: alig várja, hogy eltűnjön „legcsúnyább szószerkezetünk, legmegalázóbb nyelvi leleményünk, a határon túli magyar”. Értelmét veszti a Kárpát-medencében sok-sok szembenállás népek és nemzetek között, „végre feloldhatjuk a trianoni traumát, mert értelmét veszti maga Trianon is” – jelentette ki a politikus. /Kompország kikötött a nyugati parton. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Kormánypárti együttműködéssel sikerült újra köztéren felállítani az aradi Szabadság-szobrot. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített interjúban leszögezte: tipikus román politikai magatartás volt a szoborügyben a húzd meg-ereszd meg taktika. Az RMDSZ a Szociáldemokrata Párttal (SZDP) valósította meg az aradi szobor felállítását. Ebben az ügyben az SZDP európaibb, demokratikusabb volt azoknál, akik a történelemhamisítást, a nemzeti uszítást emelik nemzet- vagy pártpolitikai rangra. „A román politikai elit arra törekszik, hogy ciklusról ciklusra minél több megoldatlan problémánk maradjon” – mutatott rá Takács Csaba. A román politika azt tekinti eredménynek, ha a magyarok minél kevesebbet valósítanak meg. Közel 200 ezer ember élt azzal a lehetőséggel, hogy az RMDSZ jelöltjeit rangsorolja. Ilyen széles belső demokráciával kevés szervezet rendelkezik, állította. Közben az RMDSZ lejáratását célzó folyamatos, agresszív kampány folyik, amelyet a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) „és annak erdélyi és magyarországi csatlósai, különböző intézmények, sőt egyházak, egyházvezetők is folytattak.” Az MPSZ nem merte vállalni a megmérettetést. Az MPSZ célja az erdélyi magyarság politikai egységének szétverése. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa, egyben a Népszabadság tudósítója emlékeztetett: Az MPSZ szerint az RMDSZ képviselője kezdeményezte, az Országos Választási Iroda (BEC) ne fogadja el az MPSZ által benyújtott aláírásokat. Takács szerint az MPSZ becsapta az őket támogató aláírókat. Az RMDSZ korábban közel félmillió aláírást gyűjtött az oktatási törvény támogatására. Az RMDSZ mindezt átnyújtotta a szenátus titkárságának, 1994. szept. 19-én, az RMDSZ parlamenti képviselői és a média nyilvánossága előtt. Az aláírásgyűjtés ívei eljutottak Strasbourgba is, az ún. Ifjúsági karaván az anyanyelvi oktatásért biciklis karaván révén. Az aláírásokat tartalmazó eredeti ívek ma is a szenátus levéltárában vannak, másolatokat pedig az RMDSZ archívumában őrzik. Takács szerint aljas rágalom, hogy a Frunda György államelnök-jelöltségi kampányában gyűjtött aláírásokat az RMDSZ összekapcsolta volna a kettős állampolgárság követelésével. Takács Csaba bírálta a Fideszt: Budapestről egyik-másik politikus felszólítja az RMDSZ-t, szerezze vissza az elvett egyházi vagyont. Miközben ő maga, amikor kormányon volt, meghosszabbította a magyarországi egyházi restitúció időszakát tíz évvel. /Tibori Szabó Zoltán: Nem szerelem, közös érdek. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Gelencén máj. 9-én, vasárnap szobrot avatnak, a nagyközség Bodor György emléke és életműve előtt tiszteleg. Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotása révén a székelység történetét kutató, a Bukovinába telepített, majd a Kárpát-medencében szétszóródott csoportok megmaradásáért és együtt tartásáért cselekvő személyiség szülőföldjén jut életművéhez méltó emlékhez. A Bodor György nevét viselő gelencei művelődési egyesület, a polgármesteri hivatal, az egyházi és az oktatási intézmények az újabb térplasztikai alkotás felavatásával Gelence Háromszék legelkötelezettebb emlékjelállító és műemlékmentő községei közé emelkedik, írta Sylvester Lajos. A település másik kiemelkedő személyiségének, Jancsó Benedeknek már van portrészobra. A műemlék templom, egy egész sor térplasztikai alkotás, a millenniumi, a világháborús és szabadságharcos emlékművek szerepet játszottak abban, hogy Gelence a múlt év legdinamikusabban fejlődő nagyközsége volt. Halász Péter néprajzkutatónak a Honismeret 2004/2. számában közölt esszéjéből vett részlettel emlékeztek dr. Bodor Györgyre. Kézdivásárhelyen született 1904-ben, de valójában mindig a vele szomszédos Gelencét tartotta otthonának, családja fészkének, s oda is tért meg halála után. A jogi egyetemet Budapesten végezte. Azok közé az emberek közé tartozott, akik soha nem nyugodtak bele Szent István országának szétdarabolásába. Fiatalon kapcsolódott Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártjához, amelynek 1934-ben főtitkára lett. 1945-ben a Bácskából menekülő bukovinai székelyek letelepítését vállalta. Bonyhád székely szellemi központtá szervezését akarta elvégezni, de a kommunista hatalomátvétel keresztülhúzta terveit. A kecskeméti Forrás folyóirat közölte Bodor György Székely honfoglalás 1945-ben című visszaemlékezésének részleteit /1975/3-4/. A bukovinai székelyek 1764 óta idegenek között éltek. 1945 után Tevelen Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézetet alapítottak 12 székely pedagógussal. 1947-ben Németh Kálmánnal, a bukovinai Józseffalva legendás plébánosával Bonyhádra hívták Herepei Jánost, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatóját, s megteremtették a bonyhádi Székely Múzeum működéséhez szükséges feltételeket. Később Bodor György barátaival, az ország állapotán és jövőjén vitatkozva, lehetőség szerinti szellemi műhelyt teremtve találkozgattak, közben politikai ügynökök figyelték őket. Püski Sándorral együtt letartóztatták őket és 1962 júniusában Budapesten a bíróság Bodor Györgyöt is elítélte három és fél évre. Szabadulása után a székely falutörvényekről, heraldikai képletekről s a székely nemzetségi szervezetről szóló írásai különböző folyóiratokban jelentek meg. 1967-ben fejezte be, de 1976-ban bekövetkezett haláláig csiszolgatta nagyszabású történelmi munkáját, amely A székely nemzetségi szervezet /Pallas Akadémia Kiadó/ címmel 2003-ban jelent meg Csíkszeredában /(sylvester): Egy ,,izzó lelkű magyar” ember. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./ Németh Kálmán könyve a bukovinai székelyek hazatéréséről: Százezer szív sikolt /Bácsjózseffalva, 1941/

A kisebbségben élő magyarság közművelődési szakmai képzési lehetőségeiről tanácskoztak romániai, szlovákiai, ukrajnai és magyarországi képzési szakemberek máj. 4-én a budapesti Magyar Művelődési Intézetben. A Magyar Művelődési Intézet a székelyudvarhelyi Human Reform Alapítvánnyal közösen elindította 20 résztvevővel az első középfokú, akkreditált – tehát államilag elismert bizonyítványt adó – egyéves intenzív közművelődési- és szolgáltatásszervező felnőttképzést a szovátai Teleki Oktatási Központban. A mostani tanácskozáson e kezdeményezés eddigi tapasztalatait összegezték. A Magyar Művelődési Intézettől Egyed Albert (Kisebbségi Főosztály vezetője) és Romhányi András (Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője), a Human Reform Alapítványtól Balla Zoltán és Sorbán József tartottak beszámolót. Az egyes régiók meghívott szakemberei a képzés lehetőségeit ismertették Romániában – dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke (Kolozsvár); Szlovákiában – dr. Tóth Károly, a Fórum Kisebbségi Intézet igazgatója (Somorja) és Kulcsár Mária, a Fórum Információs Központ igazgatója (Kassa), Szerbia és Montenegróban – Hajnal Jenő, a Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója (Zenta), illetve Ukrajnában – dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke (Ungvár). A résztvevők zárónyilatkozatukban megállapították: a kisebbségben élő magyarok közművelődési intézményeinek, szervezeteinek és közösségeinek hátrányos helyzetét elsősorban az okozza, hogy körükben nem létezik olyan közművelődési alapképzés, szakképzés, továbbképzés, amely alkalmassá tenné a feladatvállalókat a kulturális élet kellő megszervezésére. Szükségszerűnek tartják a szakmai képzések intézményesülését, akkreditálását. /Guther M. Ilona: Közművelődési szakmai képzés és stratégia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Áprilisban Budapesten a Nemzetközi Könyvfesztiválon a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó önálló standon mutatkozhatott be, a Határon Túli Magyarok Hivatala segítsége révén. Tőzsér József igazgató arról tájékoztatott, hogy elvitték valamennyi tavaly kiadott könyvüket, 45 címet, s még ugyanannyit korábbi kiadványaikból. Standukon kapott helyet a kolozsvári Polis, Pro Philosophia és Kalota, valamint a sepsiszentgyörgyi T3 Info. A többi erdélyi könyvkiadó a Romániai Magyar Könyves Céh standján osztozott. A Pallas forgalma jóval nagyobbnak bizonyult minden eddiginél. – A közeljövőben a magyar kiadókkal közösen a határon túli magyar könyves műhelyek is részt vehetnek az EU-s pályázatokon. A Pallas-Akadémia Könyvkiadónak üzlethálózata van Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen és Nagyszalontán. A marosvásárhelyi székhelyű Erdélyi Magyar Könyvklub postán terjeszti a könyveket. Magyar könyvet forgalmaz még a kolozsvári Röser antikvárium, a Gaudeamus és a Phoenix, míg a vásárhelyi Mentor Kiadónak is van két üzlete. A Pallasnak is van könyvposta szolgálata. /Cseke Gábor: Minden budapesti könyvfesztiválon ott voltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj.7./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Korunk Stúdió, valamint a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia szervezésében került sor máj. 7-én Kolozsváron a hagyományos Szabédi-napokra „Irodalom – a határok lebontása” címen. Pomogáts Béla előadásában azt az 1968-as ankétot taglalta, amelyet az akkori Magyar Írók Szövetségének kritikai szakosztálya rendezett a határon túli magyar irodalmakról, és amely tulajdonképpen új fordulatot adott a magyarországi és a kisebbségi irodalmak kapcsolatának. Ebben a kapcsolatban ugyanis 1945-ben, de különösen 1948-ban hatalmas törés következett be, ennek következtében a magyar szellemi életben nagyon gyéren voltak jelen az erdélyi irodalom képviselői. Az 1968-as vita, amely a kettős kötődésnek az elvi alapját fogalmazta meg, a későbbiekben nagyon sok mindent lehetővé tett az erdélyi magyar irodalom magyarországi recepciója tekintetében. Ennek révén jöhettek létre a könyvkiadói egyezmények, így a határon túli magyar könyveket a budapesti könyvpiacon is befogadták. Gálvalfi Zsolt kifejtette, a határ létezik, mint földrajzi, politikai, fizikai tényező, de a szónak vannak más jelentései is. Kisebbségi kánon – összmagyar kánon címmel Láng Gusztáv azt taglalta, hogy beszélhetünk-e az egyes kisebbségi irodalmak kánonjáról és mellette egy nemzeti kánonról, vagy lehetséges-e egy olyan összmagyar kánon. Láng Gusztáv kifejtette: a műfaj-kánon szabványai szerint sok minden nincs a helyén, utalva például Kuncz Aladár helyére az irodalomban, ezért valóban összmagyar kánonképzési szemléletet kellene kialakítani. – EMKE-díszoklevelet adományoztak Pomogáts Bélának és Ilia Mihálynak. /Köllő Katalin: Kísérlet a határok lebontására az irodalomban. Összmagyar kánonképzési szemlélet szükséges. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Ilyés Zsolt spirituális /sz. Csíkszentsimon, 1970/ Gyulafehérváron kezdte, majd a budapesti Központi Szemináriumban folytatta teológiai tanulmányait. 1995-ben szentelték pappá Székelyudvarhelyen. 2000-ben küldték Rómába: három éven át mélyedt el a liturgika tudományában. Hazatérve 2003. augusztusától lelkivezető (spirituális) és a liturgika tanára a gyulafehérvári hittudományi főiskolán. /Schuller Mária: Feladatom a jóban segíteni, erősíteni a kispapokat. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 9./

Máj. 3-án a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává avatta Gyenge Csabát, a műszaki tudományok doktorát, a Kolozsvári Műegyetem Gépészmérnöki Karának professzorát, aki 2003-tól az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke. A nevéhez fűződik az első román elektronikus számítógép, a Dacic-1 első ipari alkalmazása 1967-ben, Maros professzorral közösen. Elmondta, hogy vezetése alatt eddig nyolc doktor végzett, közülük három magyar nemzetiségű. Jelenleg tizenkét doktorandust vezet, ebből öt magyar. Közben Budapesten és Miskolcon volt vendégprofesszor. Elnökségi tagja a Magyar Professzorok Világtanácsának. Gyenge Csaba professzor anyanyelvén kívül angol, francia, orosz és román nyelven tárgyaló- és előadóképes. Szívügye a hazai magyar nyelvű műszaki szakemberképzés megvalósítása. /Ördög I. Béla: Gyenge Csaba az MTA külső tagja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Tíz éve hunyt el az erdélyi származású léczfalvi Bodor Ferenc /1941. máj. 12. – 1994. ápr. 26./, Budapest mikrovilágának szakavatott ismerője és lelkiismeretes megörökítője. Kereste a főváros egykori patinás szállodáit, kisvendéglőit. Városfi, ködlovag, az utolsó garabonciás, mondták róla. A Tölgyfa Galéria vezetője is volt. Édesapja Bodor György volt, aki 1941-ben kormánybiztosként a Bácskába telepített, majd onnan Baranya és Tolna megyébe költöztetett bukovinai székelyeket. Az őt érdeklő dolgokról, témákról háromszáz hosszabb-rövidebb írása árulkodik. Legjobban Gelencén érezhette magát, a vén Jancsó Péter ódon portáján. Bodor Ferenc haló porában is Gelencére kívánkozott. /Sas Péter: In memoriam léczfalvi Bodor Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Isten is megtekinti a költőket /Accordia Kiadó, Budapest, 2003/ címen jelent meg egy versgyűjtemény, amely hét kortárs költő munkáit tartalmazza. Közülük ketten erdélyiek: Halmosi Sándor /Szatmárnémetiben született és Kolozsváron tanult/, valamint Rozsnyai László, a kincses város szülötte. Mindannyian a legmodernebb nyelvezetet használják. /Sándor Boglárka Ágnes: Isten is megtekinti a költőket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaságtudományi Kara máj. 13–15. között nemzetközi konferenciát szervez a régió- és vidékfejlesztés kapcsolata tárgykörrel. A rendezvényre tizenkét országból érkeztek résztvevők. Az első napon a 2004–2005-ös tanévtől induló angol és magyar nyelvű Régió- és vidékfejlesztés gazdaságtana témakörű egyéves időtartamú mestertanfolyam megszervezéséről tanácskoztak a helybeli, valamint a budapesti, miskolci és pécsi egyetemeket képviselő szakemberek. Máj. 14-én lesz a szakmai megbeszélés. /Dr. Vincze Mária: Nemzetközi konferencia régió- és vidékfejlesztés témakörben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

A romániai magyarság csak egységes fellépéssel érhet el bármit is, a magyarországi belpolitikai megosztottságot nem lehet mesterségesen „átültetni" Erdélybe – egyebek között erről beszélt Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek adott interjújában. Az RMDSZ számára alapvető fontosságú volt a jelenlegi kormánypáttal, a kormányzó Szociáldemokrata Párttal (SZDP) való együttműködés. Az utóbbi időben az autonómia kérdése látszott megosztani a romániai magyarságot. Markó Béla kijelentette, hogy a jövőben mindenképpen szükség lesz az autonómia valamilyen formájára: a szórványban élő magyaroknak a kulturális (személyi elvű), a tömbben élőknek pedig egyfajta területi autonómiára. Az autonómia ügyét csak lépésről lépésre lehet megvalósítani. Markó úgy véli: a magyarországi politikusok közül sokan nem értik, hogy Erdélyben más a politikai értékrend, mint Budapesten, az ottani belpolitikai megosztottságot nem lehet „átültetni" egy másik ország földjére. Az RMDSZ-elnök ostoba és veszedelmes kísérletnek nevezte, hogy több Fidesz-politikus az RMDSZ-szel szemben alternatív szervezetet akar létrehozni, veszélybe sodorva ezzel az erdélyi magyarság jövőjét. A mindenkori magyar kormánnyal is akkor lehetett a legjobban együttműködni, amikor az nem próbált beleszólni a romániai magyarság ügyeibe – mondta Markó. A mostani kormánynak a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikájában Markó egyfajta határozatlanságot vél felfedezni. Szerinte ennek is tulajdonítható, hogy a költségvetési megszorítások keretében e téren is automatikusan akarták volna érvényesíteni a „fűnyíró" elvét ahelyett, hogy figyelembe vettek volna bizonyos prioritásokat. /(Garzó Ferenc / MTI): Markó Béla az erdélyi és a budapesti politikai értékrend különbségeiről. „Ostoba és veszedelmes kísérlet" a Fidesz-igyekezet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Xantus Géza kiállítása a Bernády Házban: csíkszeredai festő itáliai képei Marosvásárhelyen. Xantus Géza négy évig ösztöndíjasként Rómában tanult, és 2003-ban diplomázott az Accademia di Belle Arte festészeti karán. Budapesten, Rómában, Helsinkiben, Kielben voltak sikeres kiállításai eddigi pályája másfél évtizedében. Budapesten teológiai tanulmányokat is folytatott. A kisgrafikától, az ex librisektől a monumentális munkákig, freskók, színes üvegablakok, belsőépítészeti tervek megvalósításáig terjed foglalatosságai köre. Budapesten a Magyar Püspökkari Konferencia kápolnájának ablakain van Keresztút-sorozata, Miskolcon az Ige templomában látható ötven négyzetméteres szentélyfreskója, a szatmári püspöki palota dísztermének tavalyi felújítása is az ő tervei alapján történt. /N.M.K.: Áttört dimenziók. Xantus Géza kiállítása a marosvásárhelyi Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./

Máj. 13-án Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban mutatták be Kovács András művészettörténész professzor tavaly megjelent, Késő reneszánsz építészet Erdélyben című könyvét. A Teleki László Alapítvány /Budapest/ és Polis Könyvkiadó /Kolozsvár/ gondozásában megjelent mű szakmailag kifogástalan, méltatta Kiss András nyugalmazott főlevéltáros a könyvet. A kötet hosszas kutatások eredményeit összegzi, átfogó képet rajzol az 1541–1720 közötti időszak erdélyi késő reneszánsz építészetéről. Közel 300 művészi igényű kép, reprodukció található a könyvben. A kötet olyan neves művészettörténészek munkássága kiegészítésének-folytatásának tekinthető, mint Balogh Jolán, Kelemen Lajos, Herepei János és Bíró József. /Balázs Bence: Művészettörténeti referenciakötet az erdélyi reneszánszról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

A budapesti Központi Papnevelő Intézet elöljáróinak és növendékeinek egy csoportja ápr. 28. és máj. 2. között a temesvári püspökség vendége volt. A budapesti tanintézet elsődleges célja a történelmi Magyarország területén élő, magyar anyanyelvű, kiemelkedő tanulmányi eredményeket elérő kispapok továbbtaníttatása a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, különböző tudományos fokozatok elérése céljából. A szeminárium növendékei tehát anyaországi valamint erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai görög és római katolikus vallású elhivatott fiatalok. A szemináriumban jelenleg 28 fiatal tanul. A nagyobb kirándulások szervezése évek óta hagyomány, egyik célja ápolni a testvéri kapcsolatot a határokon túli egyházmegyékkel. A vendégek jártak a temesvári székesegyházban, a Gerhardinum Katolikus Líceumban, ellátogattak Máriaradnára, a bazilikába, majd Arad város nevezetességeivel ismerkedtek. /Sipos Enikő: Budapesti vendégek a temesvári egyházmegyében. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 16./

Lezajlott a Szent István Könyvhét Budapesten, a Ferenciek terén, anyaországi és határokon kívüli kiadók (összesen harmincan!) állították fel könyvstandjukat a Makovecz Imre által megtervezett jurtasátrakban. Közel hatezer kiadvánnyal, köztük 72 könyvheti újdonsággal jelentkeztek a kiadók. Kiemelendő Thomas Morus (1478-1535) Erősítő párbeszéd balsors idején című, 460 oldal terjedelmű kötete, amely megszületése után félévezreddel végre magyar fordításban is megjelent. Első alkalommal a kolozsvári Gloria is sátrat kapott, fölkínálhatta néhány könyvét, valamint a Keresztény Szót és a Vasárnapot. /Jakab Gábor: Szent István Könyvhét. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 16./

Csángóföld Európában – Európa Csángóföldön címmel nyílt kiállítás Budapesten a hét végén; a tárlaton a csángók ünnepeihez, hétköznapjaihoz tartozó tárgyak láthatók. A Moldvahon Kulturális Egyesület szervezésében létrejött kiállítás célja, hogy az európai közvélemény figyelmét felhívja a csángókra, ezért a külföldön működő kulturális intézetekbe is szeretnék eljuttatni a tárlat anyagát. Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzkutatónak a kilencvenes években végzett felmérése alapján 240 ezerre tehető a moldvai csángók száma, közülük 60 ezren beszélik a magyar nyelvet. /Csángóföld Európában – Európa Csángóföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a helyi Fogarassy Mihály Általános Iskola máj. 14–16. között Gyergyószentmiklóson szervezte meg a Magyar Nyelv Napjai anyanyelvi találkozót, amelyen egész Erdélyből részt vettek diákok és tanáraik. A rendezvénysorozatot az Anyanyelvápolók Szövetsége nevében Péntek János, a Babes–Bolyai Tudományegyetem professzora nyitotta meg. Ő nyújtotta át Komoróczy György újságírónak nyelvművelő tevékenysége elismeréseként a Nyelvőrzés-díját; a díjazott munkásságát Murádin László méltatta. Az esemény vendége volt dr. Balázs Géza nyelvész Budapestről, a Duna Televízió nyelvművelő műsorának vezetője, aki előadásában elmondta: az anyanyelv ivódik a legmélyebben az emberi tudatba, és meghatározza a gondolkodásmódot. a beszélők száma szerint a magyar nyelv az Európai Unióban a 10., világviszonylatban pedig a 40. helyen áll. /Gál Éva Emese: A magyar nyelv ünnepe Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

A magyarság és a Kelet címmel rendezik meg a Magyarok VI. Világkongresszusát máj. 31-től Budapesten és három településen – közölte Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke budapesti sajtótájékoztatóján. Az egyhetes eseményre a világ 52 országából 600 küldöttet várnak, de jelen lesz számos ázsiai nép képviselője is. Az első világkongresszust 1929-ben, a másodikat 1938-ban tartották, az utóbbin alapították meg az MVSZ-t. A harmadik világtalálkozót 1992-ben, a továbbiakat pedig négyévenként rendezték meg – tájékoztatott. A világkongresszus keretében őstörténeti, nemzetstratégiai, orvosi és kulturális konferenciát is rendeznek. /Magyarok VI. Világkongresszusa. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

SZDSZ- küldöttség látogatott Marosvásárhelyre. A delegáció vezetője, Szent-Iványi István, a magyar Országgyűlés Európai Integrációs Bizottságának elnöke rámutatott, hogy az SZDSZ mindig fontosnak tartotta a kapcsolattartást a határon túli magyarsággal. Mózes Edith újságíró kérdésére, hogy az erdélyi magyarság körében a párttagolódás aktív Fidesz-segédlettel alakult ki, a Fidesz mit remél ettől, Szent-Iványi István, kifejtette: akiket a Fidesz „megsegít, azok vissza szokták őket segíteni. Azok az emberek azt szokták nyilatkozni, hogy ne szavazzanak bolsevikokra, liberálisokra a magyar választópolgárok, s ezért konkrét támogatásokat kapnak. Tehát ez az egyik. A másik pedig az, hogy a Fidesznek kezdettől fogva az volt a filozófiája, hogy nem egyenrangú partnernek tekintette a határon túli magyar szervezetek vezetőit, hanem alárendelt csatlósokat szeretett volna látni. Olyanokat, akiket közvetlenül lehet irányítani Budapestről” „Az RMDSZ vezetése, vagy Délvidéken a Kasza József vezette VMSZ egy csomó kérdésben szemben állt velük, más álláspontot képviselt. Ezt nehezen tudták elfogadni, mert ők egy közvetlen irányításban voltak érdekeltek. Ezenkívül bizonyára az általuk támogatottak magyarországi hozzátartozóinak szavazataira is számítanak.” /Mózes Edith: Az SZDSZ elutasítja a feszültséget szító törekvéseket. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

Székesfehérvárra látogatott a Gyulafehérvári Katolikus Szeminárium X. osztálya, eleget téve az ottani cisztercita Szent István Gimnázium meghívásának. A királyok városának, Székesfehérvárnak a megismerésén kívül sor került Budapest fontosabb nevezetességeinek megtekintésére, valamint egy Balaton-parti kirándulásra is, ahol a tanulók Tihanyt és az apátságot látogatták meg. /Bakó Botond: Együtt imádkozott a két Fehérvár. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

Máj. 14-16-án Temesváron találkozott az egyházmegye katolikus ifjúsága, az összejövetelt az Egyházmegyei Ifjúsági Központ szervezte. Szilvágyi Zsolt egyházmegyei ifjúsági lelkész köszöntötte az egybegyűlt fiatalokat. Magyar nyelven dr. Udvardy György budapest-esztergomi segédpüspök előadást, a román nyelvű konferencián pedig Pál József Csaba főesperes és dr. Valea Cristina orvos. A kulturális program keretében többek között a TEKMEK (Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége) csoportja is fellépett. /Sipos Enikő: Találkozott az egyházmegyei ifjúság. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

Oktatási megállapodás írt alá Budapesten Magyar Bálint oktatási miniszter és Calin Fabian román nagykövet. A megállapodásban külön fejezet rendelkezik a nemzetiségi oktatással összefüggő kérdésekről. A közlemény szerint az együttműködési megállapodás kölcsönösen lehetőséget nyújt számos ösztöndíjra, többek között hungarológiai tanulmányok folytatására, teljes nappali tagozatos alapképzésre, ezen belül 2 román nemzetiségű magyar hallgatónak tanulmányok folytatására Romániában, PhD és kutatói ösztöndíjakra, nyári egyetemi programokon való részvételre, valamint 30 magyar nemzetiségű romániai pedagógus és 30 román nemzetiségű magyarországi pedagógus 1-2 hetes tanulmányútjára. A megállapodás alapján a következő tanévtől lehetőség nyílik 3 román lektor fogadására az ELTÉ-n, a Szegedi Egyetemen és a Tessedik Sámuel Főiskolán, 3 magyar lektort pedig a bukaresti, a kolozsvári Babes-Bolyai, és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen fogadnak. /Magyar-román oktatási megállapodás. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

Gyergyó vendége volt Balázs Géza budapesti nyelvész, akit néhai Panek Zoltán illetett a nyelvőrgróf címmel. Balázs Géza meggyőződése, hogy előbb-utóbb szükség lesz az Európai Unióban egy összekötő nyelvre. Az Európai Uniót például nem látja egyértelműen globalizációs törekvésnek. Nyugat-Európában a helyi kultúrák és a helyi nyelvek, a helyi nyelvjárások reneszánsza figyelhető meg. /Bajna György: Gyergyóban járt a nyelvőrgróf. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

A Filmtett /Kolozsvár/ folyóirat négyéves születésnapját ünnepelhette. Ez alatt öt román filmes folyóirat indult el, és mindenik megszűnt. A nemzetközi filmszemle idén harmadszor gyűjti össze a filmes világot Kolozsvárra. A Filmtett folyóirat ezer példányban jelenik meg. Budapesten és Debrecenben is kapható. Tervezik, hogy a Filmtett Magyarországon majdnem minden egyetemi központba eljusson. A múlt év októbere óta elkezdték magyar játékfilmek forgalmazását a romániai piacon. Minden nyáron működtetnek alkotó tábort. /Csomafáy Ferenc: Filmtett-feszt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

A kolozsvári magyar festők doyenje, a Barabás Miklós Céh korelnöke, Andrásy Zoltán festőművész a napokban töltötte 94. életévét. Bukarestben végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, majd reklámgrafikus volt hat évig a román fővárosban. Családjával Kolozsvárra költözött, 1939-től már az erdélyi főváros művészeti életének alakításában játszott szerepet. A Barabás Miklós Céh fiataljainak csoportjával együtt állított ki Kolozsváron, majd Budapesten is. A háború az ő életébe is beleszólt. Németh Júlia munkájában vázolta fel Kolozsvár szerepét /Kolozsvár – műhely és vonzásközpont, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/. Andrásy Zoltán a hadifogságból 1947-ben szabadult, és került vissza Kolozsvárra. Könyvgrafikával foglalkozott, és kedvenc műfajának, az akvarellnek hódolt, de olajjal, majd temperával is dolgozott. 1948-tól, a Magyar Művészeti Intézet megalakulásától kezdve a művészképzésben is tevékeny részt vállalt. Az intézetnek a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolába való 1950-es beolvasztását követően is a grafikai tanszék élén állt. A kolozsvári grafikai iskola megalapozásában is közrejátszva, tanszékvezetőként vonult nyugdíjba a hetvenes években. Még négy évvel ezelőtt, kilencvenévesen is festett, megjegyezte, hogy most azért már lassabban halad. /N. J.: Továbbra is a művészet szolgálatában. A 94 éves Andrásy Zoltánt köszöntjük. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Elhunyt Szörtsey Gábor festőművész (1951-2004), Ágoston Vilmos búcsúztatta máj. 13-án, Budapesten a Fiumei úti temetőben. Szörtsey Gábor a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán végzett. Magyarországra települt és bekapcsolódott a szentendrei Vajda Lajos stúdió, a Fiatal Művészek Klubja alkotói, kiállítói légkörébe. Tiltakozott minden társadalmi, nemzeti, vallási eufória ellen. /Ágoston Vilmos: Búcsú Szörtsey Gábor festőművésztől. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

Az RMDSZ elsődleges értéknek az egységes fellépést tekinti mind a parlamentben, mind az önkormányzatokban – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke máj. 5-én, Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH) tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy az RMDSZ-szel szemben jelen pillanatban nincsen alternatív szervezet, a független jelöltek ellenére a szövetség politikai ellenfelei a román pártok. Az alternatív szervezetekkel kapcsolatos viták elcsitultak, az éles szembenállások megszűntek. Az RMDSZ támogatottsága 6 százalék feletti; 526 községben és városban indítottak jelölteket. A szövetségnek ma 145 polgármestere és 2.400 helyi, megyei önkormányzati képviselője, azaz tanácsosa van. Az a céljuk, hogy Kolozsvárott leváltsák a jelenlegi polgármestert, Gheorghe Funart és Marosvásárhelynek újra magyar, RMDSZ-es polgármestere legyen. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke közölte: a hivatal eddig 758 millió forint általános oktatási-nevelési támogatást utalt át Romániába, ahol az elkövetkező napokban a közvetlen érintettek megkapják a juttatást. A Szlovákiában, Felvidéken benyújtott 25 ezer pályázat esetében 570 millió forintot ítéltek oda, a HTMH ebből már 201 millió forintot elküldött. Bálint-Pataki József szerint a tanév kezdéséig körülbelül négymilliárd forint oktatási támogatást juttatnak Románián és Szlovákián kívül Kárpátaljára, a Vajdaságba, Szlovéniába és Horvátországba. /Az RMDSZ elsődleges értéke az egységes fellépés. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

Máj. 23-án Marosvásárhelyen, a Dr. Juhász András Gyülekezeti Központban kiosztották a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány idei díjait, eljött a kuratórium elnöke, dr. Verrasztó Zoltán is Budapestről. A szolgálatot vállalók részesülnek elismerésben, idén makfalvi Fülöp Irén tanárnő, a székelykeresztúri ifj. Ipó László, Szepsiszentgyörgyről Kónya Ádám muzeológus /aki most nem volt jelen/ és a marosvásárhelyi Szász Margit Júlia. /Járay F. Katalin: Kiosztották a Dr. Aszalós János Emlékalapítvány idei díjait. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

A Parasztopera című produkcióval vendégszerepel a budapesti Pintér Béla és Társulata máj. 27-én Kolozsváron, a Tranzit Házban. Az előadás szerzői: Darvas Bence és Pintér Béla, zeneszerző: Darvas Benedek, rendező: Pintér Béla. /A budapesti Parasztopera a kolozsvári Tranzit Házban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./