Simon Gábor, a kolozsvári Magyar Opera igazgató összegezte az évadot: öt bemutatót tartottak. A kortárs operától (Leonce és Léna) a klasszikus operettig (Bob herceg), a rockoperától (Betlehem csillaga) a modern táncművészetig (Vibration) terjed kínálatuk. Emellett zenetörténeti fontosságú a Liszt-opera /A szerelem kastélya/. Már folynak a nyolcadik Erkel-opera, a Dózsa György előkészületei, próbái. Az opera premierje júliusban lesz Gyulán, Kolozsváron pedig ősszel mutatják be. Az évad során 84 előadást tartottak, havonta átlagosan tízet. A Magyar Kultúra Világnapját is megünnepelték, és rendeztek farsangi operabált is. Újdonság, hogy az emeleti előcsarnokban kiállításokat rendeznek.- Az opera törzsközönsége stabil. A budapesti Operaház azzal fogja támogatni a kolozsvári Operát, hogy átvállalja egyes vendégénekesek, karmesterek honoráriumának kifizetését. /Hintós Diana: Évadzárás a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumára, közismert nevén a Budakalászi Találkozóra idén mintegy kilencven szervezet képviselői gyűltek össze jún. 18-án Erdélyből, Moldvából, Felvidékről, Délvidékről, de Horvátországból és Bosznia-Hercegovinából is. Képviselve vannak olyan anyaországi civil szervezetek is, amelyek szoros kapcsolatokat ápolnak a határon túliakkal, mint például a Lakatos Demeter Egyesület vagy a budapesti Magyar-Román Baráti Társaság. A Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Kollégium által szervezett rendezvény jún. 20-án zárul. Romhányi András, az MMI Határon Túli Magyarok Osztályának vezetőjének közlése szerint a tanácskozás célja, hogy képet adjon a civil szféra által végzett kulturális, közművelődési munka jelentőségéről; módszertani, szakmai segítséget nyújtson a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához; megerősítse a hazai és a határon túli magyar civil szervezetekkel való kapcsolatokat; felmérje a határon túli magyarok öntevékenységen alapuló közművelődési kezdeményezéseinek és közösségi erőinek támogatására rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrásokat. /(Guther M. Ilona): IV. Budakalászi Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

A magyarországi 1956-os áldozatok emlékére szervezett rendezvények egyikén Medgyessy Péter bocsánatot kért azért, ami akkoriban történt. Tizenöt évvel a rendszerváltás után. – Miért nem mondta ezt ki eddig senki? – tette föl a kérdést Markó Attila helyettes államtitkár. Sorra vette a kormányokat. „A Horn-kormány sem tette meg, ők viszont bevitték Magyarországot a NATO kötelékébe.” /!/ „Horn Gyula politikai tőkéje elsősorban az osztrák-magyar határnyitásban ellátott szerepére épült, akkori külügyminiszterként vállalva a szembenállást saját kormányának megtörőfélben lévő irányvonalával.” Orbán Viktor „a ’90-es évek derekától vette fel a nemzeti selyemfonalat (egy 2001 októberében Budapesten megszervezett konferencia elemzői szerint épp az 56-os kép átértékelése nyomta rá a bélyegét a Fidesz új arculatára – Népszabadság, 2001. október 18.).” „Akkor tehát mennyivel „illetékesebb" Medgyessy Péter a bocsánatkérésre, mint a rendszerváltás utáni bármelyik kormányfő?” Markó Attila szerint a rendszerváltás utáni magyar kormányok egyik legjelentősebb gesztusa volt ez. /Markó Attila: Egy bocsánatkérés – és ami mögötte van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Köztudott, hogy nem Horn Gyula, hanem Orbán Viktor vitte be Magyarországot a NATO kötelékébe.

A gyulafehérvári római katolikus székesegyház alapítását a történészek Szent István nevéhez kötik és 1009-re datálják. A legjelentősebb helyreállítás 1906-17 között zajlott a Műemlékek Országos Bizottsága, illetve Möller István építész vezetésével. Az 1922-1938, illetve 1945-1955 közötti időszakban kisebb intenzitású munkálatokat végeztek. 1967-73 között a román kulturális tárca által támogatott, átfogó méretű helyreállítási munkálatokat bukaresti szakemberek vezették. 1991-től az érsekség önerőből indított helyreállítási munkálatokat. 1999-ben a Gyulafehérvári Érsekség és a budapesti Országos Műemlékvédelmi Hivatal között született egyezmény nyomán, ez utóbbi intézmény szakemberei részletes helyreállítási programtervet dolgoztak ki. Négy év leforgása alatt a Káldi Gyula és Sarkadi Márton vezetésével elvégzett munkálatok tervszerűen és magas színvonalon történtek. A restaurálási munkák új fejezetének megnyitására került sor az érsekségen idén februárban tartott megbeszélésen. /Mihálcz Márta: Új fejezet a gyulafehérvári székesegyház helyreállítási munkálataiban. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./

Tíz évvel ezelőtt, 1994-ben nyílt meg a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum. A lelkes kezdeményező, Berszán Lajos kanonok – akkor plébános – erőfeszítésének és szervezőkészségének köszönhetően a faluban építettek egy házat, ahol elfért négy osztály, harminc diákkal. Szükség volt azonban önálló iskolaépületre. A debreceni értelmiségiek egy csoportja által e célból működtetett Sziklára Épített Ház Alapítvány segítségével építkezésbe kezdtek, ami éppen akkor fejeződött be, amikor az első osztály eljutott az érettségiig. Egyre többen jelentkeztek a moldvai csángó fiatalok közül is, hogy magyarul tanulhassanak. Mára számuk meghaladja a hatvanat. A növekvő létszám szükségessé tette egy új épület emelését. Ehhez 2002-ben fogott hozzá Berszán Lajos igazgató Magyarország kormányának támogatásával. Ma már tizenkét tanteremben oktat a lelkes, fiatal tantestület. Az épület teljes befejezéséhez további támogatásra van szükség. Az iskolaalapító Berszán Lajos /sz. Zágon, 1943. jan. 15./ életművéért jún. 26-án Magyar Örökség-díjban részesítik Budapesten. Az ünnepségen bemutatkozik a gyimesfelsőloki iskolakomplexum énekkara is. /Fodor György: Jubilál a gyimesfelsőloki katolikus iskolakomplexum. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./

Nenad Csanak vajdasági parlamenti elnök szerint megengedhetetlen, hogy Lamperth Mónika magyar belügyminiszter a szerb hatóságok hatáskörébe tartozó dolgokkal foglalkozik, ugyanakkor a politikus úgy látja, a szerb belügyminiszternek azonnal le kellett volna mondania a Vajdaságban megszaporodó „soviniszta incidensek” miatt. Lamperth Mónika a hétvégén egy szabadkai önkormányzati fórumon felszólalva azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben nem szűnnek meg a vajdasági magyarok elleni támadások, Budapest vizsgálatot kezdeményez az Európa Tanácsban (ET), hogy – szükség esetén – a szervezet szankciókkal vessen véget a kisebbségellenes megnyilvánulásoknak. Csanak a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) nevű párt elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség legfőbb szövetségese a tartományban. /Nenad Csanak tiltakozik. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./ Magyarország fenntartja azon álláspontját, hogy az Európa Tanácshoz fordul, ha nem szűnnek meg a vajdasági magyarok elleni támadások, ugyanakkor bízik a szerb demokratikus erőkben – jelentette ki Lamperth Mónika belügyminiszter jún. 22-én Budapesten. Arra az újságírói kérdésre, hogy pontosan mikor fordulnának az Európa Tanácshoz, milyen haladékot adnának Szerbiának, azt válaszolta: "nem fogunk késlekedni". /Lamperth megerősítette a magyar álláspontot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

A Mezőség: Kövesdi Kiss Ferenc szíve közepének a közepe. A tudós és népnevelő, Kövesdi Kiss Ferenc megírta a mezőségi szórványmagyarság krónikáját. Több mint félszázadon át járta az erdélyi Mezőség településeit, gyűjtötte az adatokat az itt élő magyarságról, leltározta a szórványgondokat. Nagy munkájából 1995-ben Budapesten és aztán Marosvásárhelyen megjelent egy kisebb válogatás Még szólnak a harangok! címmel. Kövesdi Kiss Ferencet nem is oly régen magas magyar állami kitüntetésben részesítették 1997-ben adták ki Riadóra szól a harang! Alcíme: A Mezőség településeinek helyzetképe 1891-1991. Kévébe kötötte évtizedek bandukolásával Kövesdi Kiss Ferenc. Kiadta a "Kőbányaiak Kőbányáért Egyesület". Mindössze 50 példányban készült. A 265 oldalas kötetben betűrendi sorrendben követik egymást a leírások: Aranyosmóric, Báld, Bánd, Bergenye, Berkenyes, Bodon, Bodrog, Borzás, Botháza, Búza, Cege, Cegőtelke, Detrehem, Fekete, Feketelak, Fele, Fráta, Fűzkút, Galac, Galambod, Gerebenes, Göcz, Gyeke, (Mező)Harcó, Kara, Katona, Kályán, Kályán-Kis (Kiskályán), Kályánváma. Az átlagolvasó egy részükről nem is hallott soha! Ki kellene adni Kövesdi Kiss Ferenc teljes gyűjtését. /Bölöni Domokos: A mezőségi szórványmagyarság krónikája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

Kolozsváron bemutatta új projektjét a Transindex portál, együttműködésben a Jakabffy Elemér Alapítvánnyal: http://adatbank.transindex.ro internetcímen elérhető adatbázis igyekszik magába foglalni az erdélyi magyarságról szóló, ahhoz kapcsolódó összes történelmi, társadalmi, földrajzi, illetve sajtótörténeti adatot. A Jakabffy Elemér Alapítvány a politikatudományok területén biztosít teret a kutatásoknak, részben oktatási keretet is teremtve szakkönyvtára által. Szándékukban állt összegyűjteni, rendszerezni, feldolgozni, és hozzáférhetővé tenni mindazon dokumentumokat, amelyek az 1989 utáni romániai magyar politikáról szólnak, és ezt a papíralakú gyűjteményt a világháló segítségével is megjeleníteni. Az adatbank tudományos irányítója Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Intézet munkatársa. Bárdi elmondása szerint Magyarországon minden kormányváltás után felmerül az igény, hogy készítsenek katasztert a határon túli magyarságról. Somorján, Zentán és Beregszászon már léteznek ilyen jellegű dokumentációs központok, Erdélyben azonban mindeddig nem sikerült ilyet létesíteni, ezt a szerepet is hivatott tehát pótolni az internetes adatbank. Az adatbázis többek között gazdag térképgyűjteményt, bibliográfiákat, kronológiákat és statisztikákat tartalmaz. A Google keresője máris indexelte a kínálatot, ez a kereső program is használható. A további tervek között szerepel a társadalomtudományi adattár után nyitni a természettudományok felé is. /S. B. Á.: Erdélyi magyar adatbázis a világhálón. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Az örmények ünnepén, Világosító Szent Gergely napján több százan gyűltek össze Szamosújváron. Külföldről is érkeztek jeles vendégek. Budapestről két küldöttség: az Örmények Szövetsége és az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület képviseltette magát. Dr. Jakubinyi György érsek, az örmények apostoli kormányzója kiemelte, hogy a szamosújvári örmények legnagyobb ünnepe minden esztendőben hazahívja híveit. Megjelent Varujan Vosganian, a romániai örmények elnöke és dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke is. A szentmisét Puskás Attila gyergyószentmiklósi lelkész celebrálta, örmény nyelven. Megnyílt az örmény kódexművészetet bemutató kiállítás. /Erkedi Csaba: Örmények ünnepe Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

A határon túli magyar írók és irodalmárok számára első alkalommal meghirdetett ösztöndíjpályázat nyerteseinek járó emléklapot jún. 29-én adta át Schneider Márta, a kulturális tárca helyettes államtitkára Budapesten. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ösztöndíjjal a tehetséges fiatal határon túli magyar íróknak, irodalmároknak kíván támogatást nyújtani a pályakezdéshez, illetve – korosztálytól függetlenül – kedvező feltételeket teremteni a magas színvonalú alkotótevékenységhez – mondta a helyettes államtitkár. A Székely János költészeti és drámaíró ösztöndíjban évente hat személy részesülhet; felét a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket még be nem töltött alkotók kapják. Elnyerte az ösztöndíjat Orbán János Dénes kolozsvári, Csehy Zoltán dunaszerdahelyi, Balla D. Károly ungvári, Danyi Zoltán zentai, Polgár Anikó dunaszerdahelyi és Hatházi András Attila kolozsvári alkotó. A Gion Nándor nevét viselő prózaírói ösztöndíjban évente négyen részesülhetnek. Az ösztöndíjak 50 százaléka a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket be nem töltött írókat illeti meg. A támogatást Lovas Ildikó szabadkai, Láng Zsolt és Nagy Koppány Zsolt marosvásárhelyi, valamint Szakmány György omoravicai (Vajdaság) író kapta. A Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjban az 1990-től kezdődően megjelent határon túli magyar irodalmi művek értékelésére nyerhető el támogatás. Évente négy kritikusi ösztöndíjat ítélnek oda. A Schöpflin Aladár kritikusi ösztöndíjat T. Szabó Levente kolozsvári, Németh Zoltán ipolybalogi (Felvidék), Szerbhorváth György kishegyesi (Vajdaság) és Selyem Zsuzsa kolozsvári pályázó nyerte el. Az ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarabíró Benedek Elek- ösztöndíjat szintén négy személynek ítélik oda. A támogatást Fekete Vince kézdivásárhelyi, Berniczky Éva ungvári, Beszédes István zentai és Z. Németh István csicsói (Felvidék) alkotó kapta. A tíz hónapra szóló ösztöndíj összege havonta bruttó 60 ezer forint. A kuratórium elnöke Ilia Mihály irodalomtörténész, tagjai között van például Kalász Márton (Magyar Írószövetség), C. Tóth János (Határon Túli Magyarok Hivatala), Hodossy Gyula (Szlovákiai Magyar Írók Társasága), Szálinger Balázs (Erdélyi Magyar Írók Ligája), valamint a kulturális tárca képviselői. A Csángó Kultúráért díjat az idén Pozsony Ferenc néprajztudós, egyetemi professzor, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke vehette át. Pozsony Ferenc 1991-től tanártársaival és diákjaival rendszeres alapkutatásokat végzett a moldvai csángóság körében, ezáltal Kolozsvárott a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában megteremtette a legnagyobb csángó archívumot. Tavaly hozta létre a zabolai Csángó Múzeumot. A csángók ügyének nemzetközi fórumokon történő képviseletéért tavaly egy finn asszony, Tytti Isohookana-Asunmaa vehette át a Csángó Kultúráért díjat. /Határon túli irodalmi ösztöndíjak átadása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

Jún. 28-án volt a nyitóprogramja a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozójának. – A kárpát-medencei országok európai uniós csatlakozása a békés nemzeti újraegyesítés lehetőségét jelenti – közölte Kiss Péter kancelláriaminiszter. Az egyhetes, kilencedik alkalommal megrendezett találkozóra 16 országból közel hétszáz 12 és 20 év közötti fiatal érkezett, akik elsősorban amatőr művészeti csoportok tagjai. A fiatalokat kulturális programok várják. /Kiss Péter: az EU a nemzeti újraegyesítés lehetőségét jelenti. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

Új elnöke van a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) állandó bizottságának; a magyarországi és határon túli magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő szervezet vezetőjének Diósi Violát választották. A résztvevők, a Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetek, elhatározták, hogy a MIK működési kereteit megújítják, a változásokat előkészítő munkacsoport első ülését aug. 17-18-án Budapesten tartják. A MIK résztvevői tanácskozásukon egyhangúan elítélték a vajdasági magyarokkal szembeni erőszakos megnyilvánulásokat. „A konferencia felkérte az Országgyűlést, a kormányt és az európai parlamenti képviselőket, hogy az atrocitások megszüntetése érdekében hívják segítségül az illetékes nemzetközi fórumokat". /Új elnöke van a MIK állandó bizottságának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

A Magyar Örökség-díj bírálóbizottsága 35. alkalommal hozta meg döntését. A grémium Magyar Örökség-díjjal ismerte el Berszán Lajos atya, a tíz esztendeje alapított székelyföldi gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium igazgatójának iskolateremtő tevékenységét, Wigner Jenő (1902–1995) budapesti születésű Nobel-díjas tudós elméleti fizikai munkásságát, Huszár Lajos (1906–1987) numizmatika terén kifejtetett tudományteremtő munkásságát, Örkény István (1912–1979) írói életművét, a pécsi Zsolnay-gyár majolika művészetét és a százéves Lutheránia Énekkart. /Magyar Örökség – 35. díjkiosztó ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az RMDSZ-szel megállapodva szeretné az őszi választásokon a parlamenti képviseletet biztosítani. Ennek jegyében, az MPSZ országos vezetőtanácsa múlt heti elnökségi ülésén úgy döntött, hogy mielőbbi tárgyalásokat kezdeményez Markó Béla szövetségi elnökkel. Az MPSZ-nek egyetlen kritériuma van: kizárólag olyan politikusokat kíván támogatni, akik vállalják az autonómia ügyét, jelentette be Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Az MPSZ álláspontja az, hogy a parlamenti választási listán indulókat fele-fele arányban javasolja az RMDSZ, illetve az MPSZ. /Szász Emese: Szövetséges szövetségek? = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./ Szász Jenő bejelentése, hogy a Magyar Polgári Szövetség igényt tart a parlamentben megszerezhető magyar képviseleti helyek felére, újabb szakasz nyitánya az RMDSZ–MPSZ közötti politikai párviadalban. Markó Béla a „hol tárgyalok, hol nem tárgyalok” játszmájára épít. A tárgyalóképes RMDSZ-arc jelenik meg Budapesten, ahol sok kritika érte a demokráciának választási gáncsot vető szövetséget, a közélet erdélyi színterein azonban továbbra is a birtokon belüli RMDSZ kemény arca látható. Szász Jenő szintén kétértelmű lépéseket tesz. Egyrészt nem mond le az önálló szervezet vagy külön párt bejegyzésének igényéről, másrészt tárgyalásra szólítja fel Markót a közös képviseletről. /Bakk Miklós: Kétértelműségek finisében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

Az EU-csatlakozás előtti nehézségekről és az energiaszektorban lezajlott privatizációs folyamatról tájékozódott a román parlament iparügyi bizottságának delegációja jún. 30-án Budapesten, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. Podolák György, a gazdasági bizottság MSZP-s alelnöke elmondta: mára a magyar energiaszektor 75 százaléka magánkézbe került. Az energiaszektor privatizációjakor a befektetőknek sikerült kiharcolniuk nyolcszázalékos eszközarányos garantált nyereséget, amit azóta sok kritika ért mind belföldön, mind az EU részéről. /Magyar–román energetikai tárgyalás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Az "udvarházak festőművésznője", Gidófalvy Istvánné Pataky Etelka /Dicsőszentmárton, 1898. máj. 28. – Marosvásárhely, 1984. ápr. 11./ Münchenben tanult festeni, majd felvették a budapesti Képzőművészeti Akadémiára. 1923-ban a Szabadiskola tagjaként a nagybányai művésztelepen képezte magát, ahol Thorma János volt a mestere. 1949-ben kitelepítették őket, és kényszerlakhelyül Marosvásárhelyt jelölték ki számukra. Nehéz körülményei ellenére látása teljes megromlásáig tovább dolgozott. /Sas Péter: Húsz éve hunyt el Gidófalvy Istvánné Pataky Etelka festőművész. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több mint 320 ezer aláírást gyűjtött össze, hogy ügydöntő népszavazást írjanak ki a határon túli magyarok kettős állampolgársága ügyében – jelentette be Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke júl. 2-án Budapesten, miután kíséretével átadta az aláírt íveket az Országos Választási Iroda képviselőjének. Az iratmennyiség feldolgozása körülbelül 45 napot vesz igénybe – mondta Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke. /Több mint 320 ezer aláírás a kettős állampolgárságért. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

A könyvhéten Budapesten bemutatták a Horgony és vitorla /Válasz Kiadó, Budapest/ című interjúkötetet, amelyben Tempfli József, nagyváradi római katolikus megyéspüspök vallott életéről, a kettős elnyomás éveiről, Szent László király és Európa, valamint a vallásos hit és a politika viszonyáról Jezsó Ákos újságírónak. Tempfli József magyarázatában a horgony a szülőföldön maradást, a vitorla pedig az elvándorlást jelenti. „Tempfli Józsefnek elkobozhatatlan kincsei vannak...", írta a kötet előszavában Beke György író: „A szelídség, az alázat, a hűség és állhatatosság püspöke... Földműves szüleitől a sok szereteten kívül mélységes hitet és a munka szeretetét kapta." /Balla Tünde: Horgony és vitorla Tempfli József szól az itthon maradókhoz és az elmenőkhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Tizedik alkalommal adóztak az 1848-as szabadságharcos hősnek, Vasvári Pálnak Kőrösfőn, Bánffyhunyadon és Magyarvalkón. A hagyományosan kétnapos /júl. 3-4./ rendezvényre az idén is több magyarországi településről érkeztek vendégek. Az első napon történelmi diákvetélkedőt tartottak, másnap a kopjafánál mondtak ünnepi köszöntőket, és átadták az idei Vasvári-díjakat. Bánffyhunyadon a Petőfi-kopjafánál Péntek László szólt Vasvári és Petőfi barátságáról. Az idén először kirándulás formájában megszervezett vetélkedő legjobb csapata a kőrösfői iskolásoké volt. A Rákóczi Kultúregylet hagyományőrző néptáncegyüttese meghívást kapott a szeptemberi szigetvári napokra. Immár negyedik alkalommal szervezik meg az ünnepség részeként a Vasvári Pál kerékpáros emlék- és teljesítménytúrát a Kolozsvár–Funtinel–Kőrösfő útvonalon. Magyarvalkón csodálatos kopjafagyűjteményt avattak. A Lukács Ferenc helybeli lelkész által az elmúlt 22 évben összegyűjtött kidőlt kopjafákat a sepsiszentgyörgyi Balázs Antal nyugalmazott tanító, faragómester tatarozta, felújította, zsindelyes befedéssel látta el, és elhelyezte a templomkertben a félszáz kopjafát. A Vasvári-kopjafa környezetében elhelyezett állandó kiállításnak címe is van: Vasvári katonái. Péntek László Kőrösfőn egy házat ajánlott fel egy Vasvári-emlékszoba kialakítására. Díszpolgárrá avatták Pécsi L. Dániel jelképtervezőt, aki ma már több erdélyi (pl. Magyarvalkó, Jegenye stb.) és Kárpát medencei település díszpolgára. Vasvári-díjat adományoztak Halzl Józsefnek, a budapesti Rákóczi Szövetség elnökének, aki támogatta egy Vasváriról szóló kötet megjelenését és a Vasvári-emlékoszlop létrehozását. Péntek Lászlónak az MVSZ A magyarság szolgálatáért nevű díját adományozta Vasvári-kutatómunkájáért, a Vasvári-napok szervezéséért, illetve azért, hogy az idén saját házát ajánlotta fel egy Vasvári-emlékszoba létrehozására. Szintén Vasvári-díjjal tüntették ki a kolozsvári Horváth Béla Stúdiószínpadot, amelynek immár több mint egy évtizedes "vándorszínészi" munkáját méltatták ezzel. /K. E.: Bánffyhunyad, Körösfő, Magyarvalkó. Vasvári Pál Emlékünnepség – a megbékélés jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

A román helyhatósági választási törvény felveti "az antidemokratikus és diszkriminatív jelleg gyanúját" – mondta Orbán Viktor, a Fidesz elnöke júl. 6-án Budapesten. "Romániát továbbra is megfigyelés alatt kell tartani a választási jog alakulása szempontjából" – jelentette ki Orbán Viktor a román helyhatósági választásokat vizsgáló, az Európai Néppárt (EPP) által delegált bizottság ülését követően. A politikus mint a bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a testület a román helyhatósági választások kapcsán jelentést készített az EPP elnöksége számára, amelyben ajánlásokat is megfogalmazott. /Orbán: aggályos a román helyhatósági választási törvény. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Az állampolgársági törvény módosítását kezdeményezi az MDF, hogy egyszerűbbé váljon a honosítási eljárás a határon túl élő magyar nemzetiségűek számára – közölte Herényi Károly, MDF országgyűlési frakcióvezetője júl. 6-án Budapesten. A javaslat szerint megszűnne az a kötelezettség, hogy az állampolgárságot kérőknek magyarországi lakóhellyel, illetve a magyarországi feltételeknek megfelelő jövedelemmel kell rendelkezniük. Hozzátette: a határon túl élő magyarok így nem kényszerülnének lakóhelyük elhagyására ahhoz, hogy kettős állampolgárrá váljanak. /Az MDF egyszerűsítené a honosítási eljárást. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./

Gyergyószentmiklós az egyetlen megyei jogú romániai város, amelynek immár egy éve nincs működő filmszínháza. A budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház támogatásával tervezik egy filmklub létrehozását. A főként magyar nyelvű filmek vetítéseihez a jogi hátteret vélhetően őszre teremtenék meg. Az ügy érdekében a helyszínre látogatott a budapesti Uránia képviseletében Cselényi László kolozsvári származású igazgató, hogy dr. Dombos István főiskolai igazgatóval megbeszéljék, hogyan lehetne már az ősztől indítani a mozihelyettesítő filmklubot. A technikai felszerelés az Uránia, valamint Budapest V. kerülete – amely a város testvértelepülése – segítségével már megérkezett. Terveik szerint a vetítések ingyenesek lesznek, emellett azonban várják az adományozók hozzájárulását. /G. E.: Mozi helyett filmklub. = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

Egyetértéséről biztosította a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMMA) a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azon áprilisi döntését, hogy népszavazást kezdeményez a székelyföldi autonómiáról – mondta el Csapó József, az SZNT elnöke az autonómia-tanács júl. 7-i budapesti sajtótájékoztatóján. „Eurorégiós státust óhajtunk" amelynek lényege: Kovászna és Hargita megyében, valamint Maros megye azon részeiben, amelyek a történelmi Marosszékhez tartoztak, a lakosság referendumon válaszolhasson arra a kérdésre, „egyetért-e Székelyföld önálló eurorégióvá válásával". Csapó József elmondta, hogy létrehozzák az autonómia-tanács brüsszeli irodáját, valamint a szervezet diplomáciai munkacsoportját. /Csapó Budapesten kezdeményez székelyföldi népszavazást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

Megjelent Kántor Lajos új kötete A Kapu (Balassi–Polis, Budapest–Kolozsvár, 2004), melyben a szerző minden emléket összegyűjtött városáról, Kolozsvárról. Ezt jelzi az alcím is: Ház, utca, város, ország. – A Tanúskodni jöttem (Kriterion, Kolozsvár, 2003) című, a két világháború közötti román emlékirat- és naplóirodalomból válogató kötet előszavában Horváth Andor Eugen Lovinescut idézte: "…az emlékek megőrzése és továbbadása, mint szellemi foglalatosság, szintén intézményes garanciák meglétét igényli." Ezt szolgálja „A Kapu” is. /Demény Péter: A remény könyve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Gavra Gábor a budapesti Magyar Narancs hetilapban nekiesett a Csáky Zoltán által Hagymakupolás honfoglalás néven körüljárt erdélyi jelenséghalmaznak, és némely román lapokból ismerős modorban lenacionalistázta a szerzőt. A 168 Óra budapesti hetilapban Irodalmi kokárda – a Wass Albert-kultusz című irományban ,,szórakoztató fasisztának”, ,,nacionalistának”, ,,szélsőjobboldalinak” nevezték a mai magyarság legolvasottabb íróját.  A becsmérlőnek szánt ,,irodalmi kokárda” minősítés a szerzőt is minősíti, azok közé a magyarhoni sajtóügyeletesekhez tartozik, akik a magyar nemzeti szimbólumokat, a történelmi ereklyéket, a Szent Koronát, a Szent Jobbot, a magyar zászlót, mint jelen esetben a kokárdát büntetlenül mocskolhatják, állapította Sylvester Lajos.    A Wass-dosszié vasgárdista hangvételű budapesti előkotrása nyílt levél megfogalmazására késztette Wass Albert fiait. ,,Divatos ma felelőtlenül megbélyegző politikai véleményt nyilvánítani az újságokban. Lépten-nyomon azzal traktálnak, hogy Wass Albert háborús bűnös, fasiszta és antiszemita. Csakhogy nem elég mondani valamit, azt meg is kellene alapozni, és kellő bizonyítékokkal alátámasztani. Unalmas lenne nekünk állandóan azt bizonygatni, hogy ki nem volt Wass Albert. Mi csak azt állíthatjuk, hogy ki volt az apánk, mert ismertük. Mivel termékeny író volt, elég, ha az írásaiból meghatározzuk, hogy ki volt és igazán milyen volt Wass Albert” – írják levelükben a Wass család tagjai.   Ez volna, ilyen volna a magyar főváros? /Sylvester Lajos: Budapesti ajándék… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./ Sándor Zsuzsanna: Irodalmi kokárda. A Wass Albert-kultusz. = 168 Óra, júl. 8. Gavra Gábor: A gyarmatosító giccs. = Magyar Narancs, júl. 8.

Sepsiszentgyörgyön immár harmadik alkalommal rendeznek Nemzetközi Gyermekbarát Fesztivált, idén Együtt Európában a kirekesztés ellen mottóval, jún. 26. és júl. 4. között, melynek fő szervezője a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma. Hanti Vilmos, a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elnöke elmondta, hogy a baróti Tanulók Klubjával már a kilencvenes évek eleje óta jó kapcsolatuk alakult ki, amikor jelentkeztek a budapesti Kárpát-medencei Gyermekbarát Bábfesztiválra. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma elődje 1917-ben alakult meg, a szabadkőművesek gyermekbarát hagyományait folytatva. A gyermekbarát egyesületet 1944-ben betiltotta be a nyilas belügyminiszter, majd 1948-ban a kommunista diktatúra szüntette be. 1992-ben a szervezet újjáalakult. Kapcsolatot alakított ki a határon túli magyar gyermekekkel, többek között Bátyúban, Szabadkán, Nagyváradon, Baróton és Sepsiszentgyörgyön. Az idei támogatók között van Kovács László külügyminiszter is. /Guther M. Ilona: Együtt Európában a kirekesztés ellen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

A kárpátaljai magyar társadalmi szervezetek aláírásgyűjtési akciót indítottak a nemzetiségi jogok biztosítása és kiteljesítése érdekében – jelezte Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke júl. 8-án budapesti sajtótájékoztatóján. Az összegyűlt aláírásokkal, amelyeket az Ukrán Legfelső Tanács elnökéhez, Volodimir Litvinhez és a törvényhozás tagjaihoz juttatnak el, támogatni kívánják Gajdos István törvényalkotó és törvénymódosító kezdeményezésit. Az UMDSZ elnöke elmondta: szükség van egy új, az ukrajnai nemzetiségi kisebbségekről szóló törvény megalkotására, ugyanis az 1992-ben elfogadott törvény csak konstatálja a problémákat a kisebbségvédelmi területen, de nem határozza meg a szükséges lépéseket. A nyelvtörvényt úgy módosítanák javaslata szerint, hogy az tükrözze a kisebbségi nyelvek differenciált használatának elvét a közigazgatási-területi egységek határain belüli elterjedtségük függvényében. Kifejtette: "az egy tömbben élő kisebbségek területén, ahol meghaladja a húsz százalékot az adott kisebbség részaránya, ott a (nemzetiségi) nyelv (...) egyenértékűvé válna az állami nyelvvel". Gajdos kitért arra is: törvényileg kellene szabályozni az 1944-45-ben megtorlást szenvedett kárpátaljai magyarok és németek rehabilitációjával kapcsolatos kérdéseket. /Aláírásgyűjtés a nemzetiségi jogok kiteljesítéséért Kárpátalján. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

Beke György 1989-ben települt át Budapestre, de másról nem tudott írni, mint Erdélyről. Rendszeresen hazajár, elsősorban a Székelyföldre. A könyvhéten mutatták be Budapesten a Barangolások Erdélyben sorozat 6. kötetét, amely a Székelyföld egy részéről, Marosszékről, Maros megyéről szól. A kötet pontos címe: Barangolások Erdélyben 6. Székelyföld – Maros, Nyárád, Kisküküllő. A sorozatot, annak idején, amikor megindult, Beke hat kötetre tervezte. A Kriterionnál öt kötet látott napvilágot: a Szilágysági hepehupa, a Nyomjelző rokonság, a Búvópatakok, a Boltívek teherbírása és a Bihar megyéről szóló Itt egymásra találnak az emberek címmel. 1996-ban a Mundus Kiadó /Budapest/ kezdeményezte a sorozat újrakiadását, az otthoni három kötetet összevonta Szigetlakók címmel, ez lett az új sorozat első kötete, a második a Boltívek teherbírása. Ide csatolta azt a naplót is, amely annak idején Erdélyben is megjelent 1990-ben a Romániai Magyar Szóban. A harmadik Az Értől a Kölesérig. Ez Bihar megye. A IV. kötet a Bartók szülőföldjén címet viseli. Ez Arad és Bánság. Az ötödik kötet, a Déva vára alatt tavaly jelent meg. Alcíme: Dél-Erdély romokban. Hunyad, Szeben megyék töredék magyarságáról és a Brassó megyei (hétfalusi) csángókról szól. Az eredetileg tervezett VI. kötet Székelyföldet mutatja be. Székelyföld azonban olyan óriási anyag, hogy ehhez legalább három kötet kell az egy helyett. A sorozat mostani köteteit megjelentető Serfőző Simonnal, a Felsőmagyarország Kiadó vezetőjével megegyezett, hogy a Székelyföldről szóló köteteket három részre osztja. Most jelent meg az első része. Alcíme: Maros, Nyárád, Kisküküllő. A II. kötet alcíme a Nagyküküllő, Fehér-Nyikó lesz. Ez Udvarhelyről és környékéről szól. A Székelyföld-sorozat III. kötete az Olt völgye és a Feketeügy lenne. Ez Gyergyót, Csíkot és Háromszéket öleli fel. /Bán Péter: A szülőföld vonzásában. Könyvheti beszélgetés Beke Györggyel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Dr. Marinovics Endre Antall József életének töredékét, 1315 nap történéseit vetette papírra Antall József naplójaként. A kötetet a szerző júl. 8-án Székelyudvarhelyen mutatta be. Dr. Marinovics Endre Antall Józsefnek, Magyarország első szabadon választott miniszterelnökének kabinetfőnökeként dolgozott. A könyv nem üzenet, nem emlék – pusztán tiszteletadás az előtt, amit Antall József az utódokra hagyott testamentumként. Az Antall József halálának tizedik évfordulójának alkalmából megjelent könyv bemutatóját tavaly decemberben tartották Budapesten. Azóta a kötetet megismerhette a felvidéki, vajdasági, a Svájcban élő, és ezúttal immár a székelyföldi magyarság is. /Antall József naplója. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a mai Magyarországon civil kurázsira van szükség, ami a polgári értékek védelmét és az azok melletti kiállást jelenti. A Fidesz elnöke erről júl. 9-én Budapesten, a Polgári Magyarországért Alapítvány konferenciáján beszélt. "Ismét olyan időket élünk ma Magyarországon", amikor ha valaki valamivel nem ért egyet, és ezt szóvá teszi, előfordulhat, hogy a bíróság előtt találja magát – jelentette ki az ellenzéki politikus, volt kormányfő. Úgy fogalmazott, manapság Magyarországon "gyalázatos dolgok történhetnek és történnek is". Hozzátette, ezekkel a jelenségekkel szemben manapság ugyanúgy, mint 1988–1989-ben, civil kurázsira van szükség. /Civil kurázsira van szükség Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./