A Politikatörténeti Alapítvány szervezte február 11-i budapesti tanácskozásnak a nemzetpolitika, a magyar–magyar egyetértés volt a témája, vitaindítója pedig Markó Béla. A tanácskozáson Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója leszögezte: a világ etnopolitikai szakirodalma eldöntötte azt a kérdést, hogy a nemzet, mint fogalom megújíthatatlan, az etnikai alapú nemzet tulajdonképp már múlt idő. „Mi ezt egészen másképp éljük meg – tette hozzá –, ennek lehet oka az, hogy mindig késésben vagyunk, lehet az, hogy mást tudunk, más a valóságunk. Lehet az is, hogy valami másban hiszünk, mint amit a szakirodalom állít. Ezzel együtt az, hogy nincs nemzetpolitika, úgy is megközelíthető, hogy nincs szubjektuma." Megállapítása szerint az elmúlt tizenöt év kevés volt ahhoz, hogy Magyarországon érvényes definíció szülessen arról: ha mind a magyarországi magyarok, mind a határon túli magyar közösségek magukat a magyar nemzethez tartozóknak vallják, akkor ezek a különböző állampolgárságú közösségek együttesen milyen viszonyrendszert képeznek. Szarka László szerint a szomszéd államokkal való egyeztetések gyakorlatilag nem járnak eredménnyel. A közös feladatokról szólva Szarka László tucatnyit sorolt fel, megjegyezve, nem kezdené a nemzetstratégiával, mert „nem látja értelmét egy ilyen papír létrehozásának". Feladatként jelölte meg többek között a kisebbségi jogok rendszerbe állítását, az egyéni jogok szintjének továbbvitelét a közösségi jogok felé. Másik feladatként a közösségépítést, melynek kapcsán megjegyezte, ha valóban közösségnek tekintjük a határon túli magyarokat, akkor partnerszámba kell venni őket, például ne kuratóriumokra bízni a támogatásokat, hanem rájuk. Szarka szükségesnek tartja a magyar–magyar kapcsolatrendszer intézményének újragondolását, mert megítélése szerint „a MÁÉRT vegetál, és gyakorlatilag, ha holnap feloszlatnák, senki nem sírna utána". Hozzátette, a Magyar Állandó Értekezletre szükség van, de nem ebben a formában /Guther M. Ilona: Kisebbségkutató a nemzetpolitikáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

Tízezer példányban jelent meg Budapesten Sántha Attila Kemál és Amál című új verseskötete /alcíme: szado-mánia/, amelyet a budapesti bemutató után február 16-án Kolozsváron is ismertettek. Sántha kifejtette, örül, hogy továbbra is provokálhatók, megbotránkoztathatók az emberek. A kötet nem csupán szado-mazo mániás, pornografikus elemekkel tűzdelt, morbid és groteszk verseket tartalmaz, hanem a mélyebb líraiság, filozofikusság felé halad. /Zsidó Ferenc: Szado-mazo, populár, elit. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

Február 17-én Budapesten, a parlament külügyi bizottságának ülésén a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Illyés Közalapítvány vezetője számolt be szervezetük tevékenységéről. A kettős állampolgárság ügyében előrelépés történt, ezzel kapcsolatban készülnek a hatástanulmányok, a közeljövőben tervezik a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívását – mondta Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. Kiemelte: a kormányzati munka, a magyar–magyar kapcsolattartás és az oktatási támogatások területén sikeresnek nevezhető a hivatal 2003. évi munkája. Problémát jelent a határon túli magyarság népességcsökkenése. Horvátországban tíz év alatt 25 százalékkal, Szlovéniában 27 százalékkal csökkent a magyarok száma. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke arra kérte a bizottság tagjait, hogy "pártra való tekintet nélkül támogassák az Illyés Közalapítvány megőrzésére irányuló szándékot". Az elnök kifejtette: még nincsenek pontos információi arról, hogy a "restrikciós politika" milyen mértékben érinti az alapítványt. Hozzáfűzte: a "Draskovics-csomaggal" kapcsolatban hallott már 30, 20 és 5 százalékos forráselvonásról is. Pomogáts Béla megjegyezte, hogy a közalapítvány költségvetése 2001-től változatlanul egymilliárd 21 millió forint, emellett kevesellte a határon túli magyarságra jutó összköltségvetést is. "A 6100 milliárd forintos állami költségvetésből 12 milliárd jut a határon túli magyarok támogatására, ami nem hatékony jele a szolidaritásnak" – fogalmazott Pomogáts Béla. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke kiemelte: a határon túli magyarság részéről bizalomcsökkenés tapasztalható a kormánnyal szemben. Szerinte ez azért következett be, mert a "diplomácia agyonhallgatja az autonómia ügyét". A Magyar Nemzet napilapra hivatkozva Németh Zsolt azt mondta: a "Draskovics-csomag" összevonja a HTMH-t és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt, megszüntet határon túli magyarok segítésével foglalkozó alapítványokat, illetve összevonja az Illyés Közalapítványt és az Apáczai Alapítványt, valamint csökkenti az oktatási-nevelési támogatásokat is. Németh Zsolt úgy vélte: a kormány "nemzetpolitikájának hiányáról lassan lehull a lepel", és pártpolitikai játszmák színhelyévé válik a határon túli magyarság helyzete. Bálint-Pataki József erre reagálva elmondta: a megvonás minden bizonnyal nem érinti a határon túli magyar támogatásokat. "Szándékaink szerint azokat a programokat, amelyek a határon túli magyarsággal kapcsolatosak, nem fogja érinteni a költségvetés kiadásainak csökkentése, de ez természetesen a kormány döntésén múlik" – fogalmazott a HTMH elnöke. /Vita a határon túli magyarok támogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./ Bálint-Pataki József elmondta: a külügyi bizottság nyilatkozatban foglalt állást a határon túlra szánt támogatások csökkentése ellen. Bálint-Pataki József szerint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal és a HTMH összevonása mindössze egy ötlet volt, ami a Pénzügyminisztérium zöld számára érkezett. Hárs Gábor, a külügyi bizottság MSZP-s alelnöke hangsúlyozta: a kormány nem hallgatja agyon az autonómiát, ugyanakkor mindenképpen tisztázni kell, hogy milyen helyzetben és milyen autonómiáról lehet szó. „Az autonómia kérdésének felvetése a romániai választások előtt többet árt, mint használ” – szögezte le Hárs Gábor. Bálint-Pataki József elmondta, a bizottsági meghallgatáson kiemelten tárgyaltak a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemről (EMTE), valamint az oktatási-nevelési támogatások kérdéséről. A bizottság tagjai egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a vártnál nagyobb költségvetési hiány miatt bevezetendő megszorító intézkedések miatt ne csökkenjenek a határon túliak támogatására, így az egyetem fenntartására szánt összegek sem. „A külügyi bizottság tagjai felhatalmazták a testület fideszes elnökét, Németh Zsoltot, és Hárs Gábort, az MSZP által delegált alelnököt, hogy fogalmazzanak meg egy, a kormányhoz küldendő beadványt ennek érdekében. A bizottságban teljes egyetértés alakult ki azzal kapcsolatosan is, hogy a határon túli magyarság kérdése ne váljék pártpolitikai eszközzé” – mondta el Bálint-Pataki József. /Balogh Levente: Megtartanák a támogatásokat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./

A Kárpát-medencei magyarság köréből került össze annak a fotókiállításnak az anyaga, amelyet február 17-én nyitottak meg a csíkszeredai Golden Galleryben. Hét ország 95 művészének 95 fényképét mutatja be a vándorkiállítás, amely Budapest, Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely után érkezett Csíkszeredába. A következő állomás Marosvásárhely és Kolozsvár – tájékoztatott Balási Csaba, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének alelnöke, az erdélyi turné szervezője. /Takács Éva: Fotókiállítás a Golden Galleryben. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./

A Bethlen Gábor Alapítvány tizenhét éve olyan személyiségeket díjaz Bethlen Gábor-, Márton Áron- és Tamási Áron-díjjal, akik a nagy névadók szellemiségéhez, szándékaihoz és erkölcsi igényeihez igazodva dolgoztak egész életükben. Az évek során a díjazottak között olyanok voltak, mint Domokos Pál Péter, Szabó T. Attila, Király Károly, Tőkés László, Duray Miklós, Erdélyi Zsuzsanna, Sütő András és mások. Tavaly nov. 3-án, az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében megtartott ünnepélyes díjátadáson Bethlen Gábor-díjat kapott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek is. Laudációját Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mondta el. Kifejtette, hogy ismerve Jakubinyi György személyiségét, megdöbbentően széles körű nyelvtudását, amely a keleti és biblikus nyelvekre és nagyon sok modern nyelvre kiterjed, ismerve irodalmi munkásságát, maradandó értékekkel gazdagította a magyar nyelvű irodalmat. Aki Erdélyben a magyarságért tesz, dolgozik, az az egész magyarság életéhez járul lényegesen hozzá. Erdő Péter kiemelte: „elfogadni a nemzeti azonosságot és tenni érte, az egyben katolikus hitünk szerint is hozzátartozik az ember igazi méltóságához, a nemzeti szolgálata vallási szempontból is értékes cselekedet.” /Nagy és kettős kihívás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

Új sorozatot indít a Mindentudás Egyeteme február 23-tól, közvetlenül szólítva és szólaltatva meg a határon túl élő magyarokat, bevonva ebben az évben a határon túli magyar tudományosság képviselőit is. A február 23-i előadás témája: Min múlik a határon túli magyar nyelvváltozatok jövője? Meghívott szakemberek: Kontra Miklós Budapestről, Beregszászi Anikó és Csernicskó István Beregszászról, Péntek János és Szilágyi N. Sándor Kolozsvárról, Göncz Lajos Újvidékről és Szabómihály Gizella Dunaszerdahelyről. A környező országbeli helyszínekről interneten kapcsolódnak a budapesti előadókhoz a határon túli kollegák. Az előadásokat közvetíti a Duna Televízió, a Magyar Televízió és a Petőfi Rádió, követni lehet a nyomtatott sajtóban is. A www.mindentudas.hu honlapon pedig olvasni lehet az előadások szerkesztett változatát. /(Guther M. Ilona): Mindentudás Egyeteme határon túlra is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az idei évad negyedik bemutatójára készül. Csehov két egyfelvonásosát mutatják be. Kolozsi Kilián, a társulat vezetője csalódott, mert az illetékesek kitérnek a válaszadás elől, így nem tudja, mikor lesz színpada a színháznak. Decemberben Budapesten vendégszerepeltek, újabb három fellépés vár rájuk március végén az ottani Panboro Színházban. A színház a Temesváron májusban szervezendő Interetnikus Színházi Fesztiválra két előadással nevezett be. Kolozsi Kilián aggódik a színészekért, a színházért. Nem tudja ugyanis, hogy meddig hajlandók színpad nélkül dolgozni. /Bajna György: Színház, világot jelentő deszkák nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 20./

A határon túli magyarság informatikai, technológiai felzárkóztatását az Informatikai és Hírközlési Minisztérium idén 200 millió forinttal támogatja, ebből 97 millió forint jut Erdélynek, közölte Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter. A miniszter ismertette, hogy a támogatás nem titkolt célja az, hogy az adott területen a magyarság legyen a modernizáció motorja. A nagyváradi, 2003-as Magyarság az információs társadalomban nevű rendezvényen született meg a további együttműködés átfogó koncepciója és stratégiája. Kovács Kálmán elmondta, hogy a Közháló programot a határon túlra is kiterjesztik. A program célja, hogy 2006 végére szélessávú internetkapcsolattal lássanak el minden olyan oktatási intézményt, ahol magyar nyelvű oktatás folyik. Ugyanez a program 2007 végére a kulturális intézményeket kívánja szélessávú internet hozzáféréssel ellátni. A RMDSZ-nek jutó 97 millió forint elosztására a pályázatot már meghirdették. Szó esett arról, közszolgálati célokat is felvállaló kereskedelmi televízió a magyar kormány segítségével indulna el, Kovács Kálmán miniszter azonban nem volt hajlandó nyilatkozni a támogatás összegéről. /Vass Enikő, Budapest: Támogatás a határon túli magyaroknak. Informatikai felzárkózás, erdélyi televízió. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ Február 20-án Budapesten tanácskozott Kovács Kálmán informatikai miniszter a határon túli magyar szervezetek képviselőivel. A megbeszélésen kiértékelték a határon túli magyar szervezetekkel folytatott 2003. évi informatikai együttműködés eredményeit, tárgyaltak a pénzügyi támogatásokról, és felvázolták a további terveket a tavaly a Körös-parti városban elfogadott Nagyváradi célok alapján. A tanácskozáson a magyar kormány képviseletében jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke is. Bálint-Pataki József a Krónikának elmondta: a Nagyváradon megrendezett informatikai konferencián lefektetett alapelvek szellemében az IHM a Határon Túli Magyarok Hivatalával közösen tavaly 200 millió forint értékben biztosított informatikai felszerelést a határon túli magyarok – beleértve a nyugati magyarság lépviselőit – számára. E támogatásból sikerült többek között felszerelni a Vajdaságban a szabadkai Kosztolányi Dezső Gimnázium és a zentai Bolyai-gimnázium informatikai laboratóriumát. A HTMH-elnök leszögezte: a találkozón mind Kovács Kálmán, mind ő reményét fejezte ki, hogy a Magyarországon életbe lépő gazdasági megszorítások nem érintik majd a határon túli magyarok informatikai felzárkóztatásának tervét. /Balogh Levente: Készül az eTranszilvánia projekt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Mostanában két maraton volt, írta gúnyosan Oláh István újságíró. Olvasást hirdettek Budapesten, Debrecenben, Magyarkanizsán, Kolozsváron és Marosvásárhelyen éjt nappá téve mondták Wass Albert műveit, „az író emléke előtt tisztelegve". Az Erdélyi Magyar Ifjak és a Kárpátok Népe Egyesület szándékuk szerint Guinness-rekordot döntögető műveletre készültek. „A másik maraton is hasonlóan nagy célokkal és szándékokkal indult: a gyergyószentmiklósi asszonyság távgyaloglásával a párizsi békeszerződés igazságtalanságaira, illetve az erdélyi magyarság elnyomására autonómia-éhségére hívja fel a figyelmet.” Öt napig volt úton, majd visszafordult. Eredeti úticélja Hága lett volna, de belázasodott. /Oláh István: Kabarémaratonok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

Február 20-án megnyílt Kolozsváron, a Korunk Galériában Tettamanti Béla budapesti grafikus tárlata. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője emlékeztetett, a kiállítónak 1996-ban már volt tárlata Kolozsváron. Tettamanti Bélának a Korunkban eddig kétszáz rajza jelent meg. A művész elsőként vehette át a most alapított Korunk Kulcsa díjat. /Ö. I. B.: Korunk Kulcsa Tettamanti Bélának. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Február 16-án a bukaresti Magyar Kulturális Központban megnyílt az erdélyi születésű, de Budapesten élő Józsa Judit kerámiaszobrainak kiállítása. Józsa Judit 1974-ben született Korondon, a több nemzedéken át fazekassággal foglalkozó Józsa családban. Tizennyolc éves korában saját módszert kezdett alkalmazni: az úgynevezett hajtogatós technikát. Bemutatkozott már Hollandiában, az Egyesült Államokban és Kanadában is. Elsősorban népművésznek vallja magát, de az 1996-ban Ópusztaszeren kiállított Honfoglalás című történelmi sorozatával, úgy véli, meghaladta ezt a besorolást. A harminc darab 30-40 cm-es figurából álló szoboregyüttes érdekessége, hogy hiteles leletek alapján készült, korhűen ábrázolja a ruhákat, szerszámokat, a hét vezér alakját és a csodaszarvas legendáját. Említésre méltó még az Árpád-házi szenteket ábrázoló sorozata. /Gáspár Hajnal: Józsa Judit keramikus kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) követeli a Medgyessy-kormánytól, hogy vizsgálja felül a magyar–román határátlépési megállapodást, mert az korlátozza a két ország állampolgárainak szabad mozgását – jelentette ki az MVSZ elnöke, Patrubány Miklós Budapesten. Az összességében 90 napot meghaladó tartózkodás – azaz a túltartózkodás – a másik ország területén megfelelő tartós vízum hiányában kiutasítást, pénzbüntetést és két évre szóló kitiltást vonhat maga után – olvasta fel a Patrubány a kolozsvári magyar főkonzulátus február elején kiadott közleményét. Ez a megállapodás megnehezíti az erdélyi családok életét. Sok szülő, nagyszülő van, aki az iskolai év alatt a Magyarországon letelepedett gyermekeinek segít a gyerekfelügyeletben, de sok mindenki mást kényszerít arra a korlátozó egyezmény, hogy folyton a napokat számolgassa, mialatt az anyaországban tartózkodik. /Felül kellene vizsgálni a magyar–román határátlépési megállapodást. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 24./

Erdélyben a magyar szobrok és emlékhelyek rongálása, meggyalázása nem csak mostanában jellemző cselekedet. Erről tanúskodnak azok a cikkek, tudósítások, melyek a Brassói Lapok hasábjain jelentek meg 1925 és 1934 között. Ebből idézett az Erdélyi Napló. Az aradi Szabadság téren 1925-ben lebontották a tizenhárom aradi vértanú szobrát. Akkor Barabás Béla dr., volt országgyűlési képviselő kijelentette: A magyar kormány sajnos elhanyagolta ezt a kérdést, vagyis nem nézte azzal a kötelességtudattal, melyet ez az ügy megérdemelt volna, és az emlékművet a tűzoltólaktanya udvarán felépítendő deszkaketrecben helyezik el. (1925. júl. 5.) Románia csak ellenértékért hajlandó átadni Magyarországnak a ledöntött erdélyi szobrokat. A román hatóságok, mint ismeretes, egy csomó emlékművet lebontottak: Aradon így a tizenhárom vértanú szobrát, a segesvári Petőfi-szobrot és egyéb emlékművek közül a millenniumi oszlopot is. Eddig a román kormány a békeszerződés értelmében átadta Magyarországnak az eltávolított emlékműveket. Most azonban elhatározta, hogy ezeket a szobrokat csak akkor adják ki, ha cserébe kiszolgáltatja Romániának az ott őrzött román vonatkozású műkincseket. Homan Bálint, a Nemzeti Múzeum igazgatója kijelentette, hogy a budapesti Nemzeti Múzeumban egyetlen román vonatkozású ereklye vagy műkincs sincsen, így a Nemzeti Múzeum semmit sem tud kiszolgáltatni. Ezért a magyar kormány erélyesen visszautasít minden román követelést. (1926. jan. 13.) Eltűnnek a magyar szobrok és emlékművek. Egy rövid kimutatás a pusztításokról. 1. Aradon: a Kossuth Lajos-szobor mellékalakjait hat tüzérkocsihoz kötve rántották le, majd az egész szobrot összetörték. Ugyancsak itt megcsonkították Csiki Gergely szobrát, Zala György remeke, a Vértanú-szobor pedig a városi lovarda raktárában található. 2. Nagyszalontán: Kossuth Lajos életnagyságú szobrának nyakához kötelet erősítettek és lovakkal lerántották. 3. Nagyváradon: Szigligeti Ede és Szent László szobrait rejtekhelyre szállították. 4. Zsombolyán: Kossuth Lajos szobrát dinamittal felrobbantották. 5. Nagyszentmiklóson: Révai Miklós mellszobrát leszerelték s helyére Eminescu költő szobrát helyezték el. 6. Karánsebesen: Erzsébet királyné szobrát megcsonkították. A következő helységekben is tűnnek el a szobrok: Kolozsváron, ahol az Erzsébet-szobor fejét leütötték, Marosvásárhelyen a szobor fejét egy nyirkos pincében helyezték el, Temesváron a hadapródiskola udvaráról vitték el a szobrot, eltávolították még Ferencz József szobrát is. 7. Buziásfürdőn: A Trefort-szobor tűnt el. 8. Déván: A vértanúhalált halt első unitárius püspöknek, Dávid Ferencnek szobrát ledöntötték és darabokra törték. 9. Szinérváralján: Kossuth Lajos szobrát megcsonkították. 10. Boksabányán: A honvédemléket megrongálták, a főalakok fejét letörték. 11. Nagykárolyban: A hat méter magas Kossuth-szobrot pusztították el. Hurkot kötöttek nyakába és lovakkal lerántották. 12. Szatmáron: Elpusztították a 22 láb magas Kölcsey-szobrot és a humanista Kiss Gedeon szobrát. 13. Kolozsváron: A fából faragott Kárpátok őrét a katonák széjjeldarabolták. Egyedül Mátyás király szobrának kegyelmeztek meg azzal, hogy Mátyás román származású volt, aki csak kalandos diplomáciával akadályozta meg, hogy Erdélyt Romániához csatolják. 14. Nagyenyeden: A labancok ellen harcoló tíz nagyenyedi diák emlékoszlopát megcsonkították. 15. Marosvásárhelyen: Kossuth Lajos, Bem apó, II. Rákóczi Ferenc és a Szabadság-szobrot ledöntötték. A kultúrpalota remek mozaikjait, magyar tárgyuk miatt, kikaparták. A 48-as hazafiak emlékét megcsonkították. 16. Nyárádszeredán: A Bocskai-szobrot döntötték le. 17. A fehéregyházi csatatér honvédemlékét megcsonkították, mely alatt Petőfi Sándorral együtt 150 honvéd alussza örök álmát. 18. Sepsiszentgyörgyön: A honvédemlékeket lebontották, Gábor Áron szobrát megcsonkították. 19. Nagyszebenben: A Bem-szobrot eltávolították, a Petőfi-reliefet megrongálták. 20. Baróton: A szabadságharc emlékoszlopát megcsonkították. 21. Madéfalván: A székely emlékoszlopot megcsonkították. 22. Székelyudvarhelyen: A Vasszékely-szobrot elpusztították. És így lehetne tovább folytatni a rombolásokat. (1930. aug. 15.) Szilágysomlyón a Hősök emlékoszlopáról lerombolták a turulmadarat. A szilágysomlyói hősök emlékművén egy turulmadár van. Ezt a szobordíszt február 23-án éjszaka ismeretlen tettesek a szoborral lerombolták. Reggelre a megcsonkított szobron ott lengett a román lobogó. (1933. júl. 28.) Nagykárolyban ismeretlen tettesek lefűrészelték a nagykárolyi Kölcsey-szobor fejét. (1934. szept. 1.) Désen a lebontott Turul-emlékmű helyén a város szobrot akar emelni Mihali Tivadarnak. (1934. aug. 8.). /Szakács János: Az erdélyi szobrok sorsa. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 24./

Új szakaszához érkezett a Gál Mihály felőri református lelkész által megálmodott helyi oktatási-művelődési központ terve: február 24-én jótékonysági koncertet szerveztek Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a felőri művelődési központ támogatására. Szórványvárnak is nevezték a Gál Mihály-féle szórványközpont-tervet, közösségmegtartó központként működhetne. Gál Mihály elmondta: megtiszteltetésként értékeli, hogy maga Mádl Ferenc köztársasági elnök is fontosnak találta azt, hogy bátorítsa a kezdeményezést. Valószínűleg csak a 2005–2006-os tanévtől lesz működőképes a központ /Sz. Cs.: Jótékonysági koncert a felőri "szórványvárért". Budapesten is tudnak Gál Mihály lelkész álmáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./ Mádl Ferenc köztársasági elnök a jótékonysági hangverseny résztvevőihöz intézett üzenetében kiemelte: a rendezvény bevétele olyan célt szolgál, amely a magyarság, mint közösség megmaradását szolgálja. Az erdélyi Beszterce-Naszód megyében található Felőr oktatási és művelődési központ szellemi központ lesz a 12 környékbeli magyarjai számára. Mádl Ferenc Tamási Áron Szülőföldem című könyvének befejezését idézet, amikor az apja sírjánál állva körbenézett a szívének oly kedves tájon: "– A miénk ez? ... ez kérdés nélkül a miénk. Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk; s a föld, melyen élünk és meghalunk." /Üzenet az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Felőrben épülő művelődési központ támogatására rendezett hangverseny és vacsora résztvevőihez. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

Budapest kedvezően bírálta el a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum diáktanácsának Medgyessy Péter kormányfőhöz intézett levelében megfogalmazott tiltakozást amiatt, hogy a nagykorú diákok nem kapnak támogatást a kedvezménytörvény alapján. Albert Álmos, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke jelezte, hogy a kedvezménytörvény alkalmazását felügyelő kolozsvári iroda arról tájékoztatta, hogy ettől a héttől a 18. életévüket betöltött diákok is igényelhetik a 20.000 forintos támogatást. A magyar kormány ugyanakkor elutasította a diáktanács kérését azzal kapcsolatban, hogy a támogatásokat terjesszék ki az óvodásokra is. /A nagykorú diákoknak is jár a kedvezmény. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

A bukaresti tárlat után Marosvásárhelyen, a Bernády Házban láthatók a Kossuth- és Munkácsy- díjas Kő Pál szobrászművész kis méretű szobrai, rajzai, plakettjei, érmei. A millennium évében Budapesten, a Gellért-hegyen felavatták Kő Pál négy méteres Szent Istvánt ábrázoló lovas szobrát. A marosvásárhelyi kiállítást a bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezte, melynek vezetője és munkatársa, Beke Mihály András és Vári Attila is jelen volt a megnyitón. Sütő András egy korábban hozzá írt levelével köszöntötte a művészt. /Máthé Éva: Kő Pál Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

A Szlovákiában élő, magyar oktatási intézményekben tanuló magyar diákok szüleinek támogatásáról írt alá szerződést február 17-én a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, valamint a támogatás továbbításáért felelős alapítvány vezetője Budapesten. – A kedvezménytörvényben foglalt oktatási, nevelési támogatás célja, hogy a szlovákiai magyarság megőrizze és fejlessze a magyar kultúra iránti elkötelezettségét – mondta el Bálint- Pataki József az aláírást követő sajtótájékoztatón. Közölte, hogy a "nem könnyű, hosszan tartó, olykor nehézségekkel teli" tárgyalások után decemberben megkötött kormányközi megállapodás tette lehetővé a mostani aláírást. "A mai aláírással megteremtettük a támogatások tényleges folyósításának a lehetőségeit" – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, az alapítvány rövidesen közzé teszi pályázati felhívását. A HTMH elnöke "bizonyos felmerült értesülésekre" célozva közölte: "szeretném önöket megnyugtatni, szó sincs arról, hogy alapítványokat egyesítenének", vagy hogy a HTMH és a Nemzeti és Etnikai Hivatal tartozna majd egy intézményi keretbe. "Ilyen tervek nem léteznek a kormány asztalán" – jelentette ki, de hozzátette azt is, hogy "fennáll annak a lehetősége, hogy bizonyos lépésekre kényszerül a kormány a megszorítások tárgyában". Pék László, a támogatás továbbításáért felelős szlovákiai Pázmány Péter Alapítvány (PPA) elnöke annak a reményének adott hangot, hogy az anyaországi támogatás pozitív hatással lesz a szlovákiai magyar közösségek életére. A szerződés lényege, hogy azok a szülők, akiknek gyermeke magyar nyelvű oktatási intézményben tanul, nem közvetlenül kapják meg a pénzbeni segítséget, hanem közvetve, az iskolai szülői közösségen keresztül. /Aláírták a szlovákiai magyarok támogatásáról szóló szerződést. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 26./

Keleti György, aki a magyar honvédelmi tárca szóvivője volt 1989-től 1992-ig, február 26-án kijelentette, nem tud arról, hogy Magyarországon is működtek olyan kiképzőtáborok, ahol a Ceausescu-rezsimmel szemben álló személyeket készítettek fel a romániai forradalmat megelőzően. A táborokról Gheorghe Ratiu, a román titkosszolgálat egykori embere az Arte televízióban bemutatott német dokumentumfilmben azt állította: Bicskén, Budapesten, Ausztriában és Németországban is működtek olyan kiképzőtáborok, ahol a Ceausescu-rezsimmel szemben álló személyeket készítettek fel. Keleti, aki korábban honvédelmi miniszter is volt, hozzátette: tiszteket biztosan nem képeztek ki, "mert ilyen képzés román tisztek számára Magyarországon nem volt". Elmondta: Bicskén a nyolcvanas években nem kiképző bázis, hanem egy katonai építő alakulat volt, majd a rendszerváltás után annak helyén egy menekülttábor létesült. Az Arte dokumentumfilmjében megszólalt Németh Miklós akkori magyar miniszterelnök is, aki a Ceausescu-rezsimmel szembenállók felkészítéséről, kiképzéséről úgy nyilatkozott: a németek, az amerikaiak és a magyarok is részt vettek ebben a folyamatban. /Keleti nem tud az álforradalmárok kiképzéséről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

Autonómia – a megvalósítás esélyei Romániában címmel február 27-re konferenciát tartott RMDSZ Szabadelvű Köre Kolozsváron. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felkérésére elkészített autonómiatervezet koordinátoraként tartotta meg előadását Bakk Miklós politológus, a BBTE adjunktusa. Kifejtette: fontos elérni, hogy az autonómia kérdése állandóan jelen legyen a politikai diskurzusban. Bakk szerint a jelenlegi helyzetben magyar–magyar dialógusra lenne szükség Erdélyben, általános magyar–román dialógusra, valamint székelyföldi román–magyar párbeszédre is. Salat Levente politológus, a BBTE docense kifejtette: az autonómiatörekvések több vonatkozásban is kontraproduktívnak bizonyultak. A különböző törekvések a belső megosztottságot tovább fokozták. A másik probléma: a tervezet kidolgozása egyoldalúan történt, a román fél bevonása nélkül ki. Varga Attila RMDSZ-képviselő az autonómiát folyamatnak tekinti, nem pedig ugrásszerű dolognak Varga Attila hangsúlyozta: magyar–magyar, illetve magyar–román politikai-társadalmi párbeszédre van szükség. Kis János, a Budapesti Közép-Európai Egyetem professzora a párbeszéd megindításának fontosságára hívta fel a figyelmet. Gabriel Andreescu, politológus, emberjogi aktivista rámutatott: az autonómiaformák, akár a területiek is, pozitív megoldásnak bizonyultak a modern Európában, törvényes dolognak számít ezeknek a tervezeteknek a kidolgozása. Felhívta a figyelmet: a magyar közösségen belül súlyos krízishelyzet van, elérte a kritikus küszöböt. Az RMDSZ eddig politikai téren a rációt képviselte, most pedig oda jutott, hogy visszautasítja a politikai versenyképesség gondolatát a közösségen belül. /Köllő Katalin: Az autonómia megvalósításának esélyei. Folyamatos párbeszédre lenne szükség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Cs. Erdős Tibor kilencvenévesen javíthatatlan optimistaként továbbra is előre tekint, az újabb művészi kihívások teljesítésének irányába. Hol szervezőként, hol pedig kiállítóművészként könyvelhetett el sikereket az utóbbi évtizedben, többek között Nagyváradon, Budapesten, Kolozsváron. A kincses városban legutóbbi tárlatán portréfestői erényeit csillogtatta meg. Cs. Erdős Tibor /sz. Berettyóújfalu, 1914. febr. 27./ főiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Művészi kiteljesedésének kezdeti színhelye Nagyvárad volt, majd 1948-ban a Magyar Művészeti Intézet megalakulásakor Kolozsvárra költözött. Tevékeny részt vállal a magyar felsőfokú művészképzésben. A Kolozsvári Állami Magyar Színház díszlettervezőjeként is jelentős sikereket ér el. Cs. Erdős Tibor sokoldalú, grafikus, festő, díszlettervező és iparművész egy személyben. A modern művészet túlkapásait nem fogadta el: "a mindig újat, mellbevágót forszírozók nyomán korunk művészeti élete kardnyelőkkel, lángfúvókkal, gnómokkal van tele. A művészetben nem lehet bizonyítani, hogy miért jó, vagy jobb egy műalkotás. Erre látszólag nincs pontos mérce. És mégis van. Mert remekművek pillanatnyilag eltűnhetnek a társadalom szeme elől, de azért túlélik a szellemi apályokat. A művészet egyik alapmotívuma a szabadság. Alkotói szabadságban pedig a művészt senki és semmi nem korlátozhatja. Legfeljebb nem lesz kegyeltje a hatalmi gondolatnak. A szocreálban is születtek remekművek. Itt van például Barcsay. Én a folytonosság híve vagyok" – nyilatkozta a vele 1994-ben készített interjúban. /(németh): A kilencvenéves Cs. Erdős Tibort köszöntjük. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

A magyar hatóságok megvizsgálják annak lehetőségét, hogy rövidítsék a vízumbeszerzés idejét – közölte Magyarkapuson Lamperth Mónika. A Krónika kérdésére a magyar belügyminiszter elmondta, román részről érdeklődés mutatkozik a magyar önkormányzati modell iránt. Budapest megvizsgálja a vízumbeszerzés ideje rövidítésének lehetőségét. A tárcavezető az érintettek személyiségi jogaira hivatkozva nem válaszolt arra, hogy kérte-e a román állam a Magyarországon élő, a kézdivásárhelyi Agache-, illetve a székelyudvarhelyi Cserehát-perben elítélt Orbán Daniella, valamint Bardócz Csaba kiadatását. /R. Sz.: Vizsgálják a vízumkibocsátási idő csökkentésének lehetőségét. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

Valószínűleg megsértette a 2002/194-es számú, az idegenek romániai tartózkodására vonatkozó jogszabály előírásait – mondta márc. 1-jén Ionela Roman, a román határőrség országos főfelügyelőségének szóvivője a Bayer Zsolt publicista kitiltására vonatkozó kérdésre. Az MTI közbevetésére, amely szerint az idézett román törvény előírja, hogy a feltartóztatott személlyel a határőrségnek helyben kell közölnie a beléptetés megtagadásának indokát, a szóvivő azt mondta: meglehet, valóban azt közölték az illetővel, hogy törvényes tilalom miatt nem léphet be az országba. A szóvivő szerint nem a határőrségnek, hanem a külföldiekkel foglalkozó román hatóságnak kell közölnie az érintettel a tilalom okát. Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha ennek a hatóságnak nincs képviselője a határátkelőhelyeken, a szóvivő nem tudott mit válaszolni. Megismételte, hogy a határőrök törvényesen jártak el. Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője ismertette a sürgősségi kormányrendeletet vonatkozó cikkelyeit. Ennek értelmében azok ellen az idegenek ellen léptetnek életbe belépési tilalmat, akiket nem kívánatos személynek nyilvánítottak, akik a nemzetvédelem, a nemzetbiztonság, az ország rendje vagy közerkölcse ellen vétettek, vétenek, vagy alapos gyanúja van annak, hogy véteni fognak. Ezt írásban kell közölni az érintettel, amikor a határhoz ért. Ezt viszont nem tették meg – mondta el Kerekes Károly. Kerekes Károly úgy tudja: a nem kívánatos személy elleni belépési tilalom elrendelése a belügyminiszter hatásköre. Bayer Zsolt közölte, nem követett el sem bűncselekményt, nincs ok arra, hogy kitiltsák az országból. Bayer levélben fordult a budapesti román nagykövethez, kérve: tájékoztassa arról, mi volt az indoka kiutasításának. Szándékában áll továbbá minden létező nemzetközi fórumhoz fordulni, végső esetben pedig a strasbourgi Emberjogi Bizottsághoz. /P. A. M.: Jogos volt Bayer kitiltása a román hatóságok szerint. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

A budapesti román nagykövetségen tiltakozott az országból kitiltott Bayer Zsoltot újságíró. A Krónika értesülései szerint a román hatóságok az ország nemzetbiztonságára tekintettel rendelték el Bayer Zsolt újságíró kitiltását. Hivatalosan márc. 1-jén sem indokolták meg a román hatóságok, hogy milyen okokból tiltották ki az országból Bayer Zsolt újságírót. Cosmin Dobran, a román Külügyminisztérium szóvivője a Krónikának elmondta, mivel nem diplomatáról van szó, a tárca nem foglal állást a szombati határincidenssel kapcsolatban. A szóvivő közölte, a román Belügyminisztérium hétfőn nyilvánosságra hozza Bayer Zsolt kitiltásának okait. A Krónika információi szerint a Román Hírszerző Szolgálat azzal az indoklással tett javaslatot a Bayer Zsolt elleni intézkedésre, hogy olyan cselekedetek elkövetésével vádolják, amelyek „veszélyt jelentenek az állambiztonságra”. Bayer megbeszélést folytatott a Fidesz– MPP külügyi kabinetjével is, az ellenzéki párt politikusai közölték vele, Brüsszelben és a Helsinki Bizottságnál tájékoztatják az európai uniós intézményeket a határincidensről. /Rostás Szabolcs: Bayer veszélyes a nemzetbiztonságra? = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

Magyarországon felháborodást váltott ki az ellenzékből és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjából, hogy Kovács László, az MSZP elnöke február 25-én Budapesten fogadta a szlovák soviniszta Robert Ficót, az ellenzéki Smer párt elnökét. Robert Fico azért lobbizott Kovács Lászlónál, a Szocialista Internacionálé alelnökénél, hogy a magyar szocialisták támogassák a Smer csatlakozását az Európai Szocialisták Pártjához és a Szocialista Internacionáléhoz. Sajátos színezetet ad mindennek, hogy a szlovák kormánykoalíció részét képező Magyar Koalíció Pártja nevében Duka Zólyomi Árpád kijelentette: a találkozó létrejötte nem volt szerencsés, s hogy óva intették az MSZP-t annak megszervezésétől. Az MKP-nyilatkozatot az MSZP nem kívánta kommentálni. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 2./

Bemutatták Bukarestben a Magyar Kultúra Házában Pomogáts Bélának a budapesti Pont Kiadó jóvoltából egyszerre román és magyar nyelven megjelent Épülő hidak (Reconstruirea podurilor) című kötetét, amely a szerzőnek a román-magyar kapcsolatokról írott cikkeit és tanulmányait tartalmazza. Román és magyar oldalról költők, írók, tudósok, fordítók hosszú listáját lehet összeállítani, akik építették a hidakat. A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized sem hozott minőségi javulást a kapcsolatokban. Egyik oldalról a „magyar reváns", a magyar veszély felidézésével, másik oldalról a huszonvalahány millió román munkavállaló víziója, akik elözönlik Magyarországot. Azonban a hidak épülnek, jegyezte meg Baranyai Péter. /Baranyai Péter (egyetemi oktató): Épülnek vagy újjáépülnek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

A Népszabadság március elsejei beszámolója szerint a budapesti városatyák arról vitáznak, hogy helyes-e felállítani a Vérmezőn Wass Albert mellszobrát, amelyhez a kezdeményezők már megküldtek minden, a döntéshez szükséges iratot megkapott, a kulturális bizottság mégsem foglalkozik az üggyel. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete is pártolja az ötletet. Wass Albert Magyarországon is ellentmondásos személyiségnek látszik. A Népszabadság szerint az Antall-kormány nem adott neki hazatérési vízumot, a gróf a szélsőjobboldal prominensei közé tartozott. (A Népszabadság nyomán) /Wass Albert szobor – kérdőjellel Budapesten is? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./ A Népszabadság állításával szemben a Horn-kormány nem adott Wass Albertnek hazatérési vízumot.

A Draskovics-csomag hatására a tervezettnél 1,4 milliárd forinttal jut kevesebb a határon túli magyarok támogatására; ez az összeg 2002-ben még 12,6 milliárd forint volt, idén azonban már csak 9,2 milliárd forint lesz – jelentette ki Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője márc. 3-án Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az Apáczai Közalapítvány forrása 950 millióról 220 millió forintra csökken, de kevesebb lesz az Illyés Közalapítvány támogatása is 194 millió forinttal, vagy a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetemé 360 millió forinttal. Mint mondta, a kormány teljes egészében elvonja a határon túli fogyatékkal élőket segítő Mocsáry Lajos Alapítvány 60 millió forintját is. "A Draskovics-csomag ürügy volt, hogy a 15 év alatt kiépült határon túli támogatási rendszert a padlóra küldje a kormányzat" – fogalmazott a politikus, hozzátéve: ezzel meginog a nehezen felépített bizalom az anyaország támogatásaival kapcsolatban. Németh Zsolt ugyanakkor üdvözölte, hogy a kormány kifizeti a szomszédos országokban élő magyaroknak a 2003-as évre szóló oktatási-nevelési támogatást. Szavai szerint Medgyessy Péter az Orbán Viktorral folytatott megbeszélésen ígéretet tett arra, hogy nemcsak 2004-re írják ki a pályázatot erről, hanem az elmaradt 2003-as támogatásokat is kifizetik. /Fidesz: jelentősen csökken a határon túliak támogatása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Továbbra sem tudni, hogy melyik volt az a román "illetékes szerv", amelynek állítólagos kérésére nem engedték beutazni Romániába Bayer Zsolt újságírót – derül ki a Cotidianul márc. 4-i írásából. A Cotidianul idézte Cosmin Dobran külügyi szóvivőt is, aki azt mondta: semmiféle hivatalos levelezés nem zajlott a Bayer-ügyben Bukarest és Budapest között. A lap idézte Tóth Tamás magyar külügyi szóvivőt, aki szerint a budapesti hatóságok a Bayer nyilatkozatában szereplő információk alapján lépnek az ügyben, a bukaresti magyar konzuli szolgálat ezek ismeretében – ha szükség lesz rá – összegyűjti az üggyel kapcsolatos pótlólagos információkat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a lapnak adott nyilatkozatában elítélte azt a módot, ahogy egy újságírót feltartóztattak a határon. A román belügyminisztérium tájékoztatása szerint a Magyar Nemzet főmunkatársát azért utasították ki országból, mert uszított, támogatta az autonómiatörekvéseket, és kétségbe vonta Románia egységes nemzetállami jellegét. A Magyar Nemzet szerint Kovács László külügyminiszter felbujtásnak nevezte Bayer Zsolt tevékenységét. – Megkérem önöket, hogy a következőket ne tekintsék sajtónyilvános mondatoknak. Nem szeretném holnap az újságban olvasni a szavaimat – ezzel a kéréssel fordult hallgatóságához Kovács László egy budapesti fórumon. Mint az a lap írta, Kovács László egy kérdésre válaszolva kifejtette: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot nem az autonómia elérésére, hanem "az RMDSZ-szel szembeni ellenerőként hozták létre". Kovács László leszögezte, hogy aki erőszakos autonómiára buzdít, az a tűzzel játszik. Ezzel a hangzatos, radikális politikával nem lehet valódi eredményeket elérni – tette hozzá. Tőkés Lászlóval kapcsolatban leszögezte, hogy a "mindent vagy semmit torz logikája" alapján tevékenykedik. Hozzátette, hogy a magyar kormány támogatja az autonómiát, de nem az erőszakos megvalósítását. A magyar külügyminiszter szót ejtett Bayer Zsolt esetéről is. Mint mondta, a radikális publicista munkássága felbujtás, és mint a magyar kormány tagja, ő sem örülne, ha valaki a magyarországi cigányok ellen bujtogatna. /A Bayer-ügy fehér foltjairól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ Az idézett cikk: Kovács László szerint Bayer Zsolt felbujtó. = Magyar Nemzet, márc. 4.

Mintegy 22 százalékkal csökkentették az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumnak szánt idei költségvetési keretet, tekintettel arra, hogy a Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter indítványozta intézkedések értelmében több mint egymilliárd forinttal kevesebb összeget fordítottak a határon túli magyarság támogatására. Az alapítvány budapesti ülésén döntött úgy, hogy a romániai alkuratóriumnak eddig juttatott 232 millió forint helyett 51 millió forinttal kevesebbet adnak. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: az összeg lefaragása problémát fog okozni minden szaktestületnek, az oktatástól a művelődésig, az ifjúságtól egészen az egyházig és a sajtóig. „Valószínűleg az alkuratórium egyelőre azt teheti, hogy arányosan csökkent mindenhonnan – mutatott rá a szövetségi elnök. Markó reménykedik abban, hátha év közben sikerül az elvett összeg legalább egy részét visszaszerezni. /P. A. M.: Huszonkét százalékkal kevesebb támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ Pomogáts Béla nem mond le az Illyés Közalapítvány elnöki tisztségéről. Az IKA esetében az erre az évre eredetileg előirányzott 1021,2 millió forint helyett 194,6 millióval kevesebből kell gazdálkodnia. /Balogh Levente: Erdély: ötvenhárommillió forintos megvonás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

 Sepsiszéki Nagy Balázs: elindult Orbán Balázs nyomdokain, s bejárta, illetve járja Székelyföld falvait, s jegyzi szorgalmasan a települések jelenéről szóló adatokat, tényeket. A Székelyföld falvai a huszadik század végén című monográfiájának három kötete már megjelent, a negyediken most dolgozik a fiatal szerző.   A Székelyföld falvai a huszadik század végén első kötete, a Háromszék 1998-ban jelent meg, a második, Csík-, Kászon- és Gyergyószék 2000-ben, míg harmadikként az Udvarhelyszék látott napvilágot 2003-ban. A negyedik, Maros- és Aranyosszékről szóló befejező kötet kiadását ez év végére vagy 2005 elejére tervezi a monográfia budapesti megjelentetője, a Nap Kiadó. A sepsiszentgyörgyi szerző Budapesten végezte egyetemi tanulmányait, néprajz szakon diplomázott, majd hazatért, és 1995-ben elkezdte a szülőföld leltározását. „Harmadéves koromban fogalmazódott meg bennem – mesélte -, hogy amikor hazajövök, felvállalom, hogy bejárjam egész Székelyföldet, és leltárt készítek a jelenkori helyzetről, nem csak a népesség száma és etnikai megoszlása, vallásfelekezeti tagolódása szerint, hanem érdekelt a faluközösségek gazdasági helyzete, elöregedettségi szintje, hagyományőrző jellege, műemlékek, kulturális tevékenység, iskolák, gyermeklétszám.”    Második kötetét szociográfiai műfajban a Magyar Írószövetség 2000-ben Az év könyve díjjal jutalmazta. Nagy Balázs Győrfi István-i szellemben érzi magát néprajzosnak, akinek a megfogalmazása szerint a néprajz nemzetfenntartó tudomány.  Sepsiszéki Nagy Balázs a nemzeti stratégia kialakítása szempontjából is fontosnak tartja a munkáját. Vannak olyan kisrégiók a Székelyföldön, mint a Homoród mente vagy Marosszék és Felső-Nyárád mente falvai, ahol nagyon elöregedett a lakosság, olyan településekkel, ahol az átlagéletkor 60 év fölötti, vagy ahol több mint tíz éve nem kereszteltek. Szerinte azon kellene töprengeni, meg lehet-e valamilyen módon őrizni ezeket a tizenkettedik-tizenharmadik századi településeket, hogy ne csak földrajzi névként éljenek tovább, hanem létező faluközösségként maradjanak meg több száz évig. A falvak bejárása után egy dolgozatot tervez, amiben összefoglalja, melyik faluba milyen ipart kellene telepíteni, ugyanis az a véleménye, hogy csak a mezőgazdaság nem menti meg a székely falvakat. Sepsiszéki Nagy Balázs amerikai és anyaországi magyarok támogatása révén végezheti felvállalt munkáját, de számos itthoni pártfogója is van. ,,Könyvem a gyökerekről szól, hiszen a falvak népe jelenti a nemzet gyökérzetét. A kommunista diktatúra idején nem véletlenül akarták elpusztítani a falvakat. Tudták, hogy a hagyományos faluközösségek szétzúzásával egy nemzet sírját ássák meg. A XXI. század hajnalán a falvak különös figyelmet érdemelnek, hiszen jövőjüktől függ a nemzet sorsa” – vallja a szociográfus. /Mózes László: Leltárkészítő Orbán Balázs nyomdokain (Székelyföld az ezredfordulón). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./