"Nov. 2-án Nagyváradon a Magyar Tudomány Napja alkalmából a Bihar megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság bihari részlege Együtt a holnapért! címmel felhívást adott közre , melynek lényege: együtt kell megteremteni a közös jövőt, kialakítani Nagyvárad új jövőképét. Dr. Fleisz János történész előadásában kifejtette: a város fejlődése a történelem során deformálódott. Az 1910-es fejlettségi mutatók szerint Budapest, Zágráb és Pozsony után Várad a negyedik legfejlettebb város volt a történelmi Magyarországon. Trianon után negatív gazdasági, társadalmi változások mentek végbe. Nagyvárad stagnáló, másodsorbeli urbánus település lett, amely helyzetből mindenképp föl kell emelkednie. János Szabolcs doktorandusz leszögezte: Kertész Imre Nobel-díja egy ezer éves nemzet kultúrájának elismerése is. /(Balla Tünde): Együtt a holnapért! - a Magyar Tudomány Napja Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./ "

"A Vajdahunyadi 6-os számú iskola magyar tagozata egy színes televíziókészüléket és egy videót kapott oktatási célokra. Ugyanilyen támogatásban részesülnek a Lupényben magyarul tanuló diákok is, valamint a Hunyad Megyei RMDSZ, valamennyien a magyarországi Illyés Közalapítványhoz benyújtott pályázat alapján. A vajdahunyadi iskola magyar tagozatán jelenleg 115 gyermek tanul. A gyerekek, és újabban a tanárok ingázási költségeinek a felét a budapesti Apáczai Közalapítvány téríti meg. /(Chirmiciu): Újabb támogatás a vajdahunyadi magyar gyerekeknek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./"

"A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma immár tizenhetedszer adományozott Bethlen Gábor- és Tamási Áron-díjat, illetve Márton Áron-emlékérmet; a nov. 5-i budapesti ünnepségen az alapítvány létrehozójára, a 100 éve született Illyés Gyulára is emlékeztek. A kuratórium döntése alapján Bethlen Gábor-díjban részesült Csicsery-Rónay István író, kiadó, politikus; Hódi Sándor vajdasági pszichológus, közíró; Gencso Hrisztozov bolgár műfordító-költő és Ablonczy László színházigazgató, irodalomkritikus. A Tamási Áron-díjat a Háromszék főmunkatársa, Sylvester Lajos vehette át. Márton Áron-emlékéremben részesült: Franz König bíboros, Bécs érseke; Bókay András, Franciaországban élő vegyészmérnök, valamint a kárpátaljai Kőrösmező magyar közössége. /Sylvester Lajos Tamási Áron-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./ "

"Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök nov. 6-án Budapesten fogadta Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét. Szász a magyar államfő segítségét kérte a csereháti létesítmény tulajdonjogának rendezésében, hogy az épület Udvarhelyé legyen, és rendeltetésének megfelelően használják. A külföldi adományokból emelt épületegyüttest a Hargita megyei fogyatékos és hátrányos gyermekek otthonának szánták, ám a kivitelező a Szeplőtlen Szívek Kongregációja elnevezésű román görög katolikus apácarendre ruházta. Az eset 1997 óta számtalan politikai vitát, illetve pert eredményezett. /P. L. Zs.: Mádl fogadta Szász Jenőt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 7./"

"Káli Király István, a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ igazgatója elmondta: a könyvkiadást 1993-ban kezdték, és első évben öt kötetet jelentettek meg. Folyamatos fejlődéssel jutottak el a mai szintig, eddig 281 kiadványuk jutott el az olvasókhoz. Elindították az Erdély emlékezete című sorozatot. A Minoritate sorozatban az Európában kisebbségben élő népek irodalmának magyar fordítását nyújtják, a Könyvbarátok sorozatban a magyar és világirodalom eddig kiadatlan remekműveit. Még van egy Shakespeare- és egy erdélyi gyermekirodalmi sorozatuk is. A kötetek előállítása napról napra drágul. Szerencsére van néhány kiadványunk, amely eltartja magát, sőt az 1998-ban indult Wass Albert-életműsorozatból eddig 22 kötet látott napvilágot. A szerzői jogot vitató per első fokán a budapesti fővárosi bíróság eltiltotta a Mentor Kiadó Wass Albert-könyveit a magyarországi forgalmazástól, ami nagy érvágás. Ezt pályázatokkal próbálják pótolni. /László Miklós: A Mentor Kiadó kinőtte magát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 7./"

"Takács Péter, a debreceni egyetem professzora értékes kiadvánnyal gazdagította a Csíki Székely Múzeum könyvtárát, az általa szerkesztett és gondozott Székelyföldi urbárium öt kötetével, melyet Cziráky-féle urbáriumként is ismernek a történészek. E kiadvány eddig csak a budapesti és a marosvásárhelyi levéltárakban volt hozzáférhető. Immár kötetekbe szedve az 1820-ból származó, a jobbágyok földesuraikkal szembeni kötelezettségeit tartalmazó iratanyag szélesebb körben is ismertté válhat. /Kristó Tibor: Értékes ajándék a csíki múzeumnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./"

"Csángó táncházat indít Budapesten az itt működő Csángó Koordinációs Iroda, amely a Magyarországon tanuló és dolgozó csángókat fogja össze. A megnyitó november 9-én lesz a Semmelweis utcai Magyarok Házában. A tervek szerint heti rendszerességgel tartanák a táncházat. Nem egyszerűen táncházat akarnak, hanem ezzel egyidejűleg - különböző előadásokkal, kiállításokkal, filmvetítésekkel és egyebekkel gazdagítva a programot - betekintést kívánnak nyújtani a csángó kultúra egészébe - jelezte Halász Péter. Kiállítás nyílik Petrás Mária iparművész - Szűz Mária és Szent István csángóföldi kultuszát megformázó - kerámiáiból, Csoma Gergely fotóiból, illetve csángó népviseletből, szőttesekből. /(Guther M. Ilona): Csángó táncház Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./ "

"A Szabadság értesülései szerint nov. 17-én Budapesten tanácskozik a Magyar Állandó Értekezlet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, nincs tudomása arról, hogy konkrétan megjelölték volna a találkozó időpontját, viszont úgy véli, a státustörvény módosításainak országgyűlési vitáját megelőzően mindenképpen sor kerül egy konzultatív jellegű MÁÉRT-tanácskozásra. A MÁÉRT 5. ülésének döntése értelmében nov. 11-én Budapesten egyeztető megbeszélésekre kerül sor a határon túli magyarokról szóló törvény módosítási tervezetéről. Az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök képviseli. /(ke): MÁÉRT november 17-én? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"Az erdélyi magyar diákok számára néhány év óta jelentős támogatást nyújtott a budapesti Apáczai Közalapítvány, amely az Iskola Alapítvánnyal együttműködve jelentékeny összegű ösztöndíjat folyósított az arra érdemes egyetemistáknak, illetve szakiskolát végzőknek. Idén nem hirdették meg ezt a támogatást. A jelenség okáról Szenkovics Dezső, az Iskola Alapítvány irodavezetője tájékoztatott: Az Apáczai hallgatói ösztöndíj azért szűnt meg, mivel ezt a támogatást a jövőben a státustörvénynek kell átvennie. /(sbá): Idén nem hirdettek Apáczai-ösztöndíjat. Nem kell tartani a támogatások megszüntetésétől. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"Előadássorozatának negyedik darabját tartotta Barta Tibor budapesti idegsebész a Római Katolikus Nőszövetség szervezésében Kolozsváron, nov. 6-án. Barta Tibor felvázolta a különféle szerzetesrendek megjelenését, jellegzetességeit és tevékenységeit. /S. B. Á.: Szerzetesek a történelem folyamán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"Rolf Ekeus, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségügyi főbiztosa Koppenhágában az Európai Unió dán elnökségének vetette fel: félő, hogy az új tagállamok csatlakozása után a kisebbségek helyzete romlik. A belépés előtt ugyanis az Európai Bizottság szigorúan elvárja a tagjelölt országoktól a kisebbségi jogok érvényesítését, fellépve a többségi nacionalizmus ellen - ám az adott ország csatlakozása után a brüsszeli testület egy tagállammal szemben ezt már nem teheti meg. Nincs tehát kialakult, jogi és intézményes erejű kisebbségvédelem az EU-ban. Az EBESZ főbiztos elmondta: intő példa, hogy a Szlovákiában és Romániában élő, nagy lélekszámú magyar kisebbség iránti budapesti gondoskodást még mindig sokan a belügyekbe való beavatkozásnak vélik. Pedig anyaországi segítség és jogi erejű uniós védelem híján a kisebbségek kutyaszorítóba kerülhetnek, és ismét nem lesz akadály a többségi államnacionalizmus eldurvulása előtt - intett Ekeus. Külön figyelmeztetett a romák sanyarú sorsára. Közben az Európai Parlament külügyi bizottsága kompromisszumos szöveggel lezárta a Benes-dekrétumok és a bővítés körüli, gyakran nagy viharokat kavart vitát. E szerint Csehország (és Szlovákia) a dekrétumok hivatalos visszavonása nélkül is bekerülhet az EU-ba, de a belépés után az érintettek távollétében hozott, jogfosztó, vagyonvesztést okozó bírósági ítéleteket hatályon kívül kell helyeznie. (Füzes Oszkár / Népszabadság) /Kisebbségvédelem kell az EU-ban is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ "

"A most 81 éves Anania /1993 óta Kolozs, Rév és Felek ortodox érseke/ 1941 januárjában, bukaresti teológiai hallgató korában egy legionárius fészek tagjaként Arapasu nevű (most Teoctist pátriárka) társával együtt részt vett az Antim utcai zsinagóga szétdúlásában. 1958-ban fasiszta múltja miatt húsz év kényszermunkára ítélték, ebből hatot ült le. Szabadulása után a Ceausescu-rendszer hatóságai többféle megbízással az Egyesült Államokba küldték, ahol Detroit román közösségének pásztora lett. Hazatérése után egyetemi tanár, író, költő, dramaturg, filozófus, muzikológus. 1958 októberében 400 kolozsvári román diákkal és tanárral együtt aláírta a magyar-német egyetem létesítése ellen tiltakozó jegyzéket, de azóta egyéb ügyekben is Funar polgármester legfőbb támasza. A detroiti román közösség Credinta - The Faith című kétnyelvű lapjának 6/1976-os számában közölte Generatia Cluj 46 című nosztalgikus cikkét. Ebben a valósággal szemben azt állította, hogy 1946 nyarán a kolozsvári magyarok mindenféle ravaszkodással próbálták a párizsi békekonferenciát rávenni, hogy Erdélyt Magyarországnak ítélje, de mesterkedésük megtorpant a román nemzeti büszkeség falán, amely az egyetemi hallgatókban testesült meg. Budapest hiába küldött többszáz titkosügynököt a Dermata gyárba és a vasúti műhelyekbe, mert a román diákság hamar rájött, hogy itt irredenta provokációról van szó. Május 29-én felfegyverkezett magyarok megrohamozták az Avram Iancu diákotthont, banditák módjára törtek- zúztak, miközben ordítoztak: "Oláh vért akarunk!" A hungarista sovinizmussal azonban szembeszállt a dákó-román vér higgadtsággal - állapítja meg Anania, majd fennkölt fogadalommal zárja: "A mi nemzedékünknek lesz még mondanivalója." Detroit papja ugyanezt állította az Egyesült Államok Szenátusához 1976. szeptember 3-án intézett memorandunában is. Bevallott célja a magyar irredentizms leleplezése, feltehetőleg azzal a bukaresti sugallattal, hogy Washington lássa, milyen sötét erők vádolják Ceausescut a romániai magyarság asszimilálásával. /A valóságban román egyetemisták megvertek magyarokat, erre a Dermata munkásai keltek a magyarok védelmére./ 1999. márc. 24-én a bukaresti Cotidianulban Paul Goma párizsi román emigráns író Anania "mártír" püspökről mint a román legionarizmus szimpatizánsáról és a Securitate detroiti ügynökéről írt. "Ez a legionárius pópa-ruhákba öltözött szekus görény mindent bebüdösített, ahol elhaladt, de elérte, hogy az amerikai román gyülekezetek a bukaresti pátriárka, vagyis a Securitate fennhatósága alá kerüljenek" - zárta glosszáját Paul Goma. Jellemző Neagu Cosma belügyi tábornok is a neofasiszta Nemzeti Jobb Pártja kiadásában 1995-ben megjelent könyvének már a címe is: Némely nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához. Természetesen a zsidókról és magyarokról van szó, ők hozták be a kommunista rendszert a kétezer éve keresztény szellemiségű országba. Neagu Cosma a jól értesült securitate-tábornok pózában tetszelegve ismertette az 1946-os kolozsvári eseményeket. Szerinte a Dermata gyár munkásait a visszavonuló magyar hadsereg gyalogsági fegyverekkel és ágyúkkal szerelte fel, lényegében tehát egy szakszerűen megszervezett rohamosztag támadta meg a diákotthonba menekült, hazaszeretettől áthatott román ifjúságot, de a végső cél Erdély elcsatolása volt. Anania ortodox egyházi főméltóság és Cosma tábornok meséjében tehát 1946 nyarán Kolozsváron vérszomjas, felfegyverzett magyar fenevadakkal szemben ott imádkozik, piheg az ágyúdörgéstől megriadt román bárányok szelíd, makulátlan nyája. /Barabás István: Ágyúdörgés a diákotthonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ "

"A határon túli magyarok egészségügyi és szociális civil szerveződéseit támogató Mocsáry Lajos Alapítvány fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendeztek ünnepséget nov. 9-én Budapesten. Az eseményt megelőző sajtótájékoztatón Lakner Zoltán tiszteletbeli elnök, a szervezet létrehozója elmondta: az alapítvány célja, hogy a határokon túl élő magyarok kulturális identitásának megerősítése érdekében gyakorlati segítséget nyújtson helyi programok támogatásával, azok szervezeti hátterének kialakításával. A legnagyobbrészt állami támogatásból működő közhasznú alapítvány az elmúlt tíz évben 800 millió forintot juttatott el határon túli magyar szervezetekhez, az idén 70,7 millió forintból gazdálkodhatott. Idén Keresztes Árpád és Keresztesné Koloszár Irma hercegszőlősi tanárok, Makuk János, a Máltai Szeretetszolgálat beregszászi alelnöke, valamint Pakó Benedek szászrégeni római katolikus plébános, címzetes kanonok vehette át az alapítvány díját. Pakó Benedek a Felső-Maros mente szórványmagyarságának szociális gondozásában elért kimagasló eredményeiért részesült az elismerésben. /A Mocsáry Lajos Alapítvány jubileumi ünnepsége. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./"

"Nov. 10-én Szatmárnémetiben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szervezetének helyi tagjai a mozgalom anyaországi elnökeivel és vezetőségi tagjaival találkoztak. Toroczkai László elnök bejelentette, hogy január elsejétől nyomtatott formában is olvashatják a partiumi magyarok, a számukra eddig csak a www.magyar-jelen.com internetes oldalon elérhető, az egyesülő magyar nemzet lapjaként jellemzett hetilapot, a Magyar Jelent. Az egyre több tagot számláló szatmárnémeti mozgalmon keresztül hamarosan a szatmáriak is jelezhetik majd az őket ért sérelmeket a szervezet központja felé, ahonnan a különböző nemzetközi fórumokhoz, jogvédő szervezetekhez továbbítják azokat. A panaszfórum főleg azok segítségére kíván majd sietni, akiket magyar voltuk miatt ért jogsérelem. Bejelentették azt is, hogy január 11-én, Kolozsváron fog lezajlani a HVIM első erdélyi nagygyűlése. Szerveződik egy, budapesti és szatmárnémeti iskolák közötti csereüdültetési program, illetve készül a szatmárnémeti magyar szaknévsor is. A szatmárnémetiek heti rendszerességgel ülnek össze, a találkozókon nemcsak a HVIM ügyes-bajos dolgairól van szó, hanem a helyi magyar közösség életében történt változásokról is. Mauer Oszkár, a HVIM tiszteletbeli elnöke további gazdasági információkat kért a helyiektől, hiszen azon dolgoznak, hogy az erdélyi magyar vállalkozókat a lehető legkorábban tájékoztathassák a Magyarországon már bevált új kezdeményezésekről, módszerekről. /pcx: Jön az egyesülő magyar nemzet lapja. Az első erdélyi HVIM kongresszusra készülnek a szatmári "hatvannégyesek". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 11./"

"Nov. 11-én a MÁÉRT előtti szakértői egyeztetést tartottak Budapesten. Szakértői szinten vitatták meg Budapesten a határon túli magyar szervezetek és a magyar politikai pártok képviselői a kedvezménytörvény módosításának azt a tervezetét, mely a magyarországi minisztériumok közötti egyeztetés nyomán alakult ki. "A legtöbb vitatott kérdéssel kapcsolatban kialakult egy konszenzusos szövegváltozat - nyilatkozta Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. - Ez alapján dolgozza majd ki a tárcaközi egyeztetés azt a változatot, amely a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elé kerül." Valamennyien elfogadták az RMDSZ javaslatát, hogy az egy gyermekes családok is pályázhassanak a törvényben felajánlott oktatási-nevelési támogatásra. Korábban Bársony András külügyi államtitkár arról nyilatkozott, hogy e támogatás kiosztásának a rendszerét is intézménycentrikussá szabnák át. "Mi azt kértük, ne változzék ez a rendszer - jelentette ki Nagy Zsolt. - A támogatást továbbra is a szülő vagy a törvényes képviselő igényelhesse a gyermek számára. Az más kérdés, hogy a felvidéki helyzetre való tekintettel a törvényben lehetőséget kell biztosítani egy más igénylési módszerre is." A szakértők nem támogatták azt az elképzelést, hogy teljesen töröljék a törvényből a munkavállalási fejezetet. /Gazda Árpád: Bővítenék a kedvezményeket. A MÁÉRT előtti szakértői egyeztetést tartottak Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./"

"A Vendégségben Budapesten - határon túli magyar színházi estek című rendezvénysorozatra idén Kolozsvárról, Beregszászról és Szabadkáról érkeznek a magyar fővárosba társulatok produkcióval - közölte Goldschmied József, a budapesti önkormányzat programigazgatója. Immár ötödik évadát kezdi a Fővárosi Önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közös rendezvénysorozata. A Kolozsvári Állami Magyar Színház és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszéke vendégjátékának nov. 12-14. között a Thália Színház ad otthont. /Vendégségben Budapesten. Határon túli magyar színházak előadásai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

"Hosszas betegeskedés után meghalt Rappert Dódi (Fogarassy Róza), az operett egyik erdélyi nagyasszonya (1920-2002). Gazdag színészi pályája során hosszabb időt töltött el Nagyváradon, Budapesten, Aradon (1946-1948) és főleg Temesvárott, de szíve mindig visszahúzta Aradra. Testvérével, Károllyal sok emlékezetes előadásban szereztek örömet a nézőknek a temesvári időszakban is, hiszen az aradi társulat összeomlása után évekig a Csiky Gergely Színház tagja volt. Amikor Temesváron játszott, akkor is Aradon lakott, ingázott Temesvárra. Átélte az aradi társulat hatalmi szóval történő felszámolását, és még tanúja lehetett, jó fél évszázad múltán, az Aradi Magyar Színház újjászületésének. Nov. 12-én helyezik örök nyugalomra. Aradon. /P. P.: Rappert Dódi (1920-2002). Elment az operett egyik nagyasszonya. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./"

"A nemzeti értékek, a szociális érzékenység és a liberális szabadságszemlélet jegyében indít hetilapot Nagyváradon Stanik István. Az ismert újságíró, aki az Erdélyi Naplót, később pedig a Krónika napilapot alapította, és létrehozta a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumot, elkészítette az Erdélyi Ki Kicsoda című kiadványt, most hetilapot indít: az Erdélyi Riport első száma nov. 12-én kerül piacra. Az új lap képes heti, közéleti és kulturális hírmagazinként határozza meg önmagát. Stanik István főszerkesztő kijelentette: induló lapja nem a sérelmi politika mentén készül, hanem annak a felismerésnek a jegyében, hogy a kisebbségi jogok biztosítását "kizárólag a parlamenti demokrácia eszközeivel, felelős politizálással és közéleti szerepléssel" lehet elérni. /Erdélyi Riport: új nagyváradi hetilap. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./ A Krónika megírta: az új lapot a nagyváradi székhelyű Scripta Kiadó adja ki, amelynek egyik (üzleti körök szerint többségi) tulajdonosa Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és multimilliárdos, a nyomtatást pedig a Takács Csaba RMDSZ-vezető érdekeltségi körébe tartozó dévai nyomda végzi. A főszerkesztő cáfolta, hogy a kiadvány lanszírozásánál a budapesti MSZP-SZDSZ-kormány bábáskodna. /Hírlevelek, hírek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 12./ Stanik emlékeztetett arra is, hogy míg a kilencvenes évek közepén több mint százezres összpéldányszámban jelentek meg magyar nyelvű hetilapok Romániában, ma jelenlétük alig érezhető a sajtópiacon. A lap a 30 ezres példányszám elérését tűzte ki célul. Az Erdélyi Riportot Erdély minden nagyobb településén, Bukarestben és Magyarországon is meg lehet majd vásárolni. Romániában a magyar nyelvű írott sajtó piacán jelenleg két országos terjesztésű, hét regionális, illetve megyei napilap, valamint két politikai, közéleti hetilap jelenik meg. Ezek közül a Bihari Napló című nagyváradi, illetve a Krónika című országos terjesztésű hetilap külföldi tulajdonban van. /Új magyar nyelvű hetilap indult. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 13./ Az Erdélyi Riport modellje például a Der Spiegel vagy a Newsweek, a magyarországi Heti Világgazdaság és a 168 Óra. Az Erdélyi Riport csütörtökönként jelenik meg, ára 20 ezer lej, és interneten is olvasható a www.riport.ro címen. /Erdélyi riport: első szám. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök szerint Budapest a Máért tagjaival is egyeztet a kedvezménytörvény módosításáról a környező országokkal folytatandó tárgyalások előtt. "Figyelembe kell venni a környező országok kormányainak érzékenységét is, de nekünk mindenekelőtt a határon túli magyarság érdekeit kell figyelembe vennünk" - hangoztatta Medgyessy. /A Máértet is bevonják. Egyeztetések a kedvezménytörvény módosítása előtt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./"

"Dr. Murvai Olga szerint a középiskolai magyar nyelv és irodalom tanterv mintha egyetemi hallgatóknak készült volna. Férje dr. Murvai László vezérigazgató a minisztérium Kisebbségi Főigazgatóságán, oktatási szakember. Dr. Murvai Olga /sz. Kolozsvár, 1942/ 1972-től a Bukaresti Tudományegyetem oktatója. A hatvanas évek nagy újítása, a generatív grammatika már lecsengett, föléje nőtt az ún. transzformációs és konstrukciós nyelvtan, a fejközpontú- frázisstruktúra grammatika stb., amelyeket meg sem lehet érteni matematikai logika és infomációelmélet nélkül. A kognitív tudományok nyelvészeti ága a kognitív nyelvészet. A Petőfi Sándor János által vezetett európai szintű poliglott szövegnyelvészeti-szövegtani kutatóprogram a szöveg koreferenciarelációit vizsgálja. Dr. Murvai Olga nyelvész kutatási területe a szövegtan, jelentéstan, stilisztika, szövegszemiotika és az összevető grammatikának azok a kérdései, melyek a magyarnak mint idegen nyelvnek az oktatásával függnek össze. Tanulmányai és könyvei is ebben a témakörben jelentek meg. Ezeket oktatja a Bukaresti Tudományegyetemen és 1998-tól Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is. Ezekből az ágazatokból vezet doktori programokat is. Murvai Olga Szabó T. Attilánál doktorált 1977-ben, szakmai irányítója Szabó Zoltán volt. A kolozsvári nyelvészeti iskola Szabó Zoltán tanítványai /köztük Murvai Olga/ körül verbúválódott. Szabó Zoltán máig törekedik arra, hogy tanítványait összetartva közös kiadványban "iskolaként" szerepeljenek. Tematikus köteteik: Tanulmányok a magyar impresszionista stílusról /Kriterion, 1976/ és a most megjelent Arany alapra arannyal. Tanulmányok a szecesszió köréből /Tinta Kiadó, Budapest, 2002/. Murvai elnyerte a Széchenyi professzori ösztöndíjat /1998-2001/, ennek keretében tanított is az ELTÉ-n. Kedvenc kutatási témája a modalitás. Évek óta munkatársa a Debreceni Egyetem, a volt Kossuth Lajos Tudományegyetem keretében működő szövegnyelvészeti kutatócsoportnak, amelyet Petőfi Sándor János vezet, s melynek célja egy szöveg-mondatelemző módszer kidolgozása. Murvai Olga szótárszerkesztésben is részt vett, régebben tankönyvet is írt. Sokoldalú munkássága mellett a levéltár szakon régi magyar nyelvet oktat, magyar írástörténetet tanít. /Barabás István: Egy élet, a stílus jegyében. Murvai Olga egyetemi tanárral beszélget Barabás István. = A Hét (Bukarest), nov. 14./"

"Nov. 17-én tanácskozik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelyen szóba kerül a határon túli magyarokról szóló törvény módosítási tervezete is. A tanácskozás előkészítése érdekében nov. 11-éb Budapesten tartottak egyeztető megbeszélést a tervezetről, amelyen az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök képviselte. Nagy Zsolt kifejtette, hogy az RMDSZ a törvénymódosítással kapcsolatosan egyrészt egy általános véleményt nyilvánított, másrészt cikkelyenkénti módosítási javaslatokat tett, ahol erre szükség volt. Az RMDSZ támogatja a törvény olyanszerű módosítását, amely a Velencei Bizottság (VB) ajánlásaihoz, illetve a magyar-román egyetértési nyilatkozathoz igazítja a törvény szövegét. További kedvezménybővítésekről is szó volt, az utazási kedvezményt a törvény módosított változata menettértire változtatná, illetve a pedagógus továbbképzés szempontjából lehetőséget teremt arra, hogy nemcsak Magyarországon szervezett pedagógus-továbbképzés esetében, hanem az egyes országokban, így Romániában szervezendő képzésre is igénybe vehető lenne a törvényben előírt támogatás. Az újságíró kérdésére, hogy a 2003-as költségvetés tervezete lefaragna a határon túli támogatásokból, Nagy Zsolt úgy reagált, hogy ez csak tervezet, lehetőség van módosításra. /Köllő Katalin: További kedvezménybővítések várhatók. Változhat a megszorító költségvetés-tervezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök a Krónikának adott exkluzív interjúban tájékoztatott: Budapesten szóvá teszi majd, hogy az RMDSZ nem nézi jó szemmel a határon túliak támogatására szánt összegeknek az ígéretekkel szembeni csökkentését. Az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy az oktatási támogatást szervezetek, egyesületek, intézmények kapják, azt közvetlenül a családoknak kell kiutalni az összegeket. Úgy gondolja, nem szabad teljesen kihagyni a törvényből a munkavállalás fejezetét. - Az RMDSZ egységét nem lehet vita tárgyává tenni. A Reform Tömörülés elvtelennek tartja az RMDSZ által megkötött kompromisszumokat /replikatörvény, párttörvény, nyelvtörvény/. Markó elismerte, hogy megszavaztak olyan törvényeket, amelyeknek egyik-másik rendelkezése vitatható. /Salamon Márton László: Alulról súrolt határok. Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./"

"Az Orbán-kormányzat idején az Amerikai Egyesült Államok egy - nem is titkoltan -, a Fidesz-kormány iránt bizalmatlan nagykövet asszonyt nevezett ki Budapestre, aki aztán az idei választások után elsőként sietett gratulálni a győztes MSZP-SZDSZ koalíciónak. Azóta bizonyos (vezető) amerikai lapokban el-elejtenek egy-egy érdekes írást arról, hogy az előző (Orbán) kormány mekkora károkat okozott Magyarországnak azzal, hogy nacionalista irányba terelte a magyar politikát, és hogy Magyarországon fellángolt az antiszemitizmus. Már-már kezdené az ember azt hinni, hogy Adolf Hitlert magát is Orbán Viktor találta ki. Fodor Sándor nem érti, hogy valamennyi egykori Hitler-szövetséges közül miért épp az állítólag ma is antiszemita Magyarországról vándorolt ki a legkevesebb zsidó származású állampolgár Izraelbe, és miért épp Magyarországra települt vissza a legtöbb kivándorolt? Az olyan országokról, amelyekben minden német segítség nélkül is zsidó tömegeket pusztítottak el még a második világháború elején, egy szavuk sincs a derék amerikai emberjogi harcosoknak, hogy csak Magyarországot ostorozzák, szinte évről évre elvárva, hogy ismét, újra meg újra bocsánatot kérjen a holokausztért. A holokausztot talán mégsem Magyarország találta ki. Magyarország megkövette már a magyar zsidóságot. 1945 után több magyar háborús bűnöst - többnyire nyilast - végeztek ki, mint németet és olaszt együttvéve. /Fodor Sándor: Levelek - haza (151.) = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./"

"Nov. 17-én tartotta hatodik ülését a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten. A találkozón a magyarországi és a határon túli magyar szervezetek a kedvezménytörvény módosításáról, valamint a magyar uniós csatlakozás következményeiről tanácskoznak. Az RMDSZ küldöttségében Markó Béla, Takács Csaba, dr. Verestóy Attila, dr. Kelemen Atilla, Kelemen Hunor és Nagy Zsolt vett részt. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára kifejtette, hogy a kormány figyelembe veszi a kedvezménytörvény módosításakor a Máért ezzel kapcsolatos ajánlását. Zárt ajtók mögött zajló ülésen Medgyessy Péter miniszterelnök majd Kovács László külügyminiszter tartott előadást, majd a küldöttségek vezetőinek felszólalására a sajtó nélkül került sor. Medgyessy Péter elmondta, hogy vannak kontinuitásai is a kormánypolitikának és vannak eltérő elemei is az előző időszakhoz képest. Kijelentette: a határon túli magyar szervezetek nagyon sokat tettek azért, hogy Magyarország sikeres NATO integrációja megvalósulhasson. Bejelentette, hogy 2003 tavaszára rendkívüli Máért összehívást kezdeményez, amelynek témája: Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. Javasolta, hogy ülésig dolgozzák ki a budapesti székhelyű állandó Máért-képviselet koncepcióját. Konkrét intézkedési tervet kíván kidolgozni, hogy a határon túli magyar közösségek megmaradhassanak szülőföldjükön. Támogatja azt a javaslatot, hogy a kedvezménytörvény tanügyi támogatását terjesszék ki az egygyermekes családokra is, de ezeknek a családoknak legyen magyar igazolványuk. - A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elfogadhatatlannak tartja, hogy őket a kormányzat nem hívta meg a Máért ülésére. Az MVSZ javasolta, hogy a szomszédos államokkal kapcsolatos postai díjszabásokat előnyösen változtassák meg: azonos legyen a belföldi díjszabással, valamint a magyar kormány a szomszédos államokkal kötendő egyezményekkel szavatolja az onnan Magyarországra irányuló postai küldemények ugyancsak belföldi díjszabásúnak minősítését. /Esély van a konszenzus megszületésére. Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./ Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke a Máért ülésén javasolta: a mindenkori költségvetés rögzített százalékában kellene meghatározni a kedvezménytörvény végrehajtására, illetve a határon túli magyarság támogatására fordítható összeget. A párt szerint az arány 0,5 százalék legyen. A politikus utalt arra: az első félévre még az Orbán-kormány különített el 1,2 milliárd forintot a kedvezménytörvényre, a második félévre azonban az új kabinet egyetlen fillért sem adott a törvény végrehajtására. A jövő évi költségvetési javaslat kapcsán hozzátette: a kért összegből mintegy 4,5 milliárd forintot vettek el, a törvény szigorú értelemben vett céljaira mindössze 1,2 milliárd forintot adtak, s ez az oktatási-nevelési támogatás várható költségeit sem fedezi. "Ez így nem más, mint biztos út ahhoz, hogy a gyakorlatban szüntesse meg a státustörvényt a szocialista kormány" - közölte. A Fidesz alelnöke szerint nem szükséges kivenni a törvényből a munkavállalást, már csak azért sem, mert Romániával az Orbán-kormány megállapodásra jutott. A Fidesz nevében felajánlotta: hajlandóak hozzájárulni a törvény sürgősségi tárgyalásához, amennyiben a kormány, a határon túli magyarság és az ellenzék megállapodásra jut a változtatásokról. /Ellenzéki vélemény. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 18./"

"A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Szatmár megyei szervezete közös szervezésében emlékeztek meg nov. 15-én, a 95 éve Szatmárnémetiben született költőről, Dsida Jenőről a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban /Szatmárnémeti/. Kabán Annamária és Mózes Huba debreceni irodalomtörténészek tartottak előadást Dsida Jenőről, majd Boér Ferenc színművész mutatta be a költő emlékére összeállított Mindenki szíve voltam című pódiumműsorát. /E. Gy.: Dsida Jenőre emlékeztünk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 18./"

"Életműdíjat adományozott a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége Izsák Márton marosvásárhelyi szobrászművésznek. Nov. 16-án a zsinagógában Sauber Bernát, a helyi hitközség elnöke, Spielmann Mihály, a hitközség tagja és Dorel Dorian, a Romániai Hitközségek Szövetségének elnöke, a zsidó kisebbség parlamenti képviselője, illetve Hunyadi László szobrászművész, egykori tanítvány köszöntötte a nyolcvankilenc éves mestert. Izsák Márton első műalkotását 1946-ban leplezték le Budapesten, utána készítette el a dési deportáltak emlékművét és - többek között - Salamon Ernő, Bartók, Eminescu szobrát. Marosvásárhelyen legismertebb alkotása a két Bolyai szobra. A Keresztelő Szent János-plébániatemplom udvarán ezelőtt három évvel leplezték le Márton Áron püspökről alkotott szobrát. Tavasszal következik az 1948-ban készült, a deportáltak emlékét megörökítő alkotásának felállítása. Hunyadi László szobrász, a mester egykori tanítványa elmondta, a Holokauszt-szoborcsoport nem csupán a zsidóság fájdalmát fejezi ki, hanem a kommunizmus áldozatait is felidézi a szemlélőben. /Antal Erika: Készül az emlékmű. Izsák Márton szobrászművészt díjazták. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./"

"Románia elfogadja a kedvezménytörvény módosított változatát, ha a módosítás megfelel a román-magyar egyetértési nyilatkozatban foglaltaknak. Erről Adrian Nastase miniszterelnök biztosította Markó Bélát, az RMDSZ elnökét nov. 19-i megbeszélésük során. Markó Béla tájékoztatta a kormányfőt a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén született döntésekről. Áttekintették az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti együttműködési megállapodás végrehajtásának a helyzetét. Az RMDSZ elnöke a megoldásra váró kérdések között a magyar nyelvű állami egyetemi oktatás bővítését említette meg /Közvetít az RMDSZ. Markó-Nastase megbeszélések. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./"

"Pakó Benedek plébános épített kápolnát, cigány közösségi házat, ifjúságszervező házat, fiú- és leánykollégiumot árvaházat, ingyenes étkezdét, szociális népegészségügyi központot klubbal, ingyenes gyógyszertárral, orvosi rendelővel, hangzott el az 1945-ben született római katolikus plébános, címzetes kanonok laudációjában a Mocsáry Lajos-díj átadásakor, nov. 9-én Budapesten, a 10 éves Mocsáry Lajos Alapítvány jubileumi ünnepségén. A plébános elmondta, hogy a házi-beteggondozás kialakításakor egy németországi rendszert vettek át. Sikerült megnyerniük egy európai uniós pályázatot, melynek révén az egész régiót le tudják fedni. Maros megyében Régenen kívül egyelőre Marosvásárhelyen van házi- beteggondozó szolgálat. Az egyház öt éve működő fiú- és lányinternátusában 90 gyermeket tudnak fogadni, de az igény ennek többszöröse. Vannak a kollégiumban református, evangélikus, görög katolikus és ortodox vallásúak is. Most épül egy új, félszáz férőhelyes kollégium, ahol elsősorban árva gyerekeket akarnak elhelyezni. Vidéken is építkeznek: Abafáján cigány közösségi házat, Görgényszentimrén oktatói és kollégiumi központot hoztak létre. Utóbbit nov. 3-án avatták fel. /Guther M. Ilona: Helytállásról, közösségszolgálatról hitelesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ "

"A nyolcvanas évek végén nem volt ajánlatos tiltott könyvet, kiadványt olvasni és terjeszteni, de ez mégis megtörtént, mégis volt. A rendszerváltás rövidesen meghozta a közlések nyilvánosságát, és úgy tűnik, a szamizdat kiadványok bátor, kockázatot vállaló értelmiségei a háttérbe szorultak, már a széles olvasóközönség megfeledkezett róluk. A Teleki László Alapítvány kiadásában (Budapest, 2001) megjelent egy több mint 400 oldalas gyűjtemény, amelynek szerkesztői Nóvé Béla és Szűcs György. A könyv címe: Határ/idő/napló 1987-89. - A Határ/idő/napló - erdélyi figyelő 1987-1989 márciusa között az egyetlen olyan cenzúrázatlan magyar nyelvű folyóirat volt, amely kizárólag e célra alapítva rendszeresen hírt adott a terror és nyomor sújtotta Románia megpróbáltatásairól a Ceausescu-diktatúra utolsó éveiben. A Budapesten szerkesztett, Magyarországon, Erdélyben s a nyugati magyarság körében egyaránt terjesztett, és esetenként 3-5 íves lap e két év alatt összesen 9 számot ért meg - az első 150, az utolsó 2000 példányban készült fénymásolatban, illetve nyomtatásban - olvasható a bevezető írásban. A könyv gazdag anyagot sorakoztat fel, a függelékben az S.O.S. Transsylvania szolidaritási mozgalom és a Pro Domo Dei műemlékmentő akció dokumentumait olvashatjuk, az In memoriam fejezet pedig emléket állít Gyurkó Jánosnak és a homoródalmási Tódor Albertnek. /Ferencz Imre: Volt egyszer egy szamizdat... = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./"

"Budapest temetőin kívül nincs még egy magyar sírkert, ahol annyi akadémiai tag aludná örök álmát, mint a Házsongárdi temetőben. A Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, Teleki József 1842-től 1848-ig Erdély kormányzójaként Kolozsváron a főtéri Bánffy-palotában lakott. A Kolozsváron meghaltak akadémikusok sem mind nyugszanak a Házsongárdban. A történész és politikus Teleki Domokost Gernyeszegen, a nyelvész Szilasi Móricot Budapesten, a filozófus Böhm Károlyt Felvidéken helyezték örök nyugalomra. Gaal György szerint eddig 34 akadémiai tag került a Házsongárd földjébe. Az első, Bölöni Farkas Sándor, az utolsó, Csűrös István, aki 1998-ban halt meg. Gaal György felsorolt néhány Házsongárdi temetőben nyugvó akadémikust. Köztük volt Jósika Miklós, Brassai Sámuel, Kriza János, Berde Áron, Engel József, Mikó Imre, Szász Béla, Jakab Elek történész, és Kőváry László történész, Balogh Arthur jogtudós, György Lajos, Kelemen Lajos, Bíró Vencel történész és Szabó T. Attila. /Gaal György: Akadémikusok a Házsongárdban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"